Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés... 21 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 24 A tanulók fizikai állapotának mérése... 25 Értékelés:... 26 Értékelés, továbbhaladás feltételei... 26 A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 27 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 29 A szöveges értékelés szempontjai:... 29 Értékelési szempontsor 2. osztály első félév:... 31 A szöveges értékelés... 32 Magyar nyelv és irodalom 1. osztály... 34 Magyar nyelv és irodalom 2. osztály első félév:... 35 Matematika 1. osztály... 38 Matematika 2. osztály első félév:... 39 Környezetismeret 1. osztály... 41 Környezetismeret 2. osztály első félév... 42 Technika és életvitel... 44 Technika és életvitel 1. osztály... 45 Testnevelés 1-2. osztály:... 46 Testnevelés 1. osztály... 47 Testnevelés 2.. osztály első félév... 48 Rajz 1. osztály... 50 Rajz 2. osztály első félév... 51 Ének-zene 1. osztály... 52 Ének-zene 2. osztály első félév... 52 Technika és életvitel 2. osztály első félév... 53 2
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés... 55 A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének elvei, gyakorlata... 56 Értékelési határok:... 57 Alsó tagozat:... 57 Felső tagozat:... 57 Iskolánk jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási tradíciói:... 58 Jutalmazás fokozatai:... 58 Büntetés fokozatai:... 58 Magatartás, szorgalom... 59 Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)... 60 Német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)... 61 Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)... 62 Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)... 63 Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)... 64 A művészeti nevelés területei:... 65 Drámapedagógia színjátszás... 65 Ének és tánc... 65 Rajz, vizuális kultúra... 65 Média... 66 Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén:... 66 A hatékony tanulás... 68 Szociális és állampolgári kompetencia... 68 Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)... 68 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 70 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 70 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység... 71 Egységes alapokra épülő differenciálás... 72 Egészségnevelési program... 73 Ifjúságvédelmi feladatok... 84 Teljesítményértékelés módszere:... 84 A másság kezelése intézményünkben... 84 3. Mindennapos testnevelés... 85 Környezetvédelmi program... 87 HELYI TANTERV... 97 3
Magyar nyelv, magyar irodalom:... 98 Német nyelv, alsó tagozat:... 101 Matematika:... 102 Környezetismeret:... 106 Ének-zene:... 111 Rajz és vizuális kultúra:... 111 Technika és életvitel:... 111 Testnevelés és sport:... 112 Alapfokú nevelés második szakasza... 113 Magyar nyelv és irodalom:... 113 6. osztály... 115 Német nyelv:... 120 Történelem:... 121 Matematika:... 123 Informatika:... 126 Természetismeret:... 128 Fizika:... 130 Biológia:... 132 Kémia:... 133 Földünk és környezetünk:... 135 Ének-zene:... 136 Rajz és vizuális kultúra:... 138 Technika és életvitel:... 141 Testnevelés és sport:... 143 Tánc és dráma:... 144 Hon- és népismeret:... 144 Osztályfőnöki:... 145 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok... 146 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok... 147 Integrált nevelés-oktatás intézményünkben... 148 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok... 158 4
HELYZETELEMZÉS Az intézmény hivatalos elnevezése: MIHÁLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény fenntartója: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés, oktatás tanórán kívüli foglalkozások: napközis és tanulószobai foglalkozás, szakkörök, önképzőkörök, énekkar, művészeti csoportok, felzárkóztatás, iskolai sportkör, könyvtári feladatok. Felügyeleti szerv: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT KAPUVÁRI TANKERÜLET Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A törvény értelmében, pályázat útján, határozott időre. Vezető gazdasági jogosítványai: munkáltatói jogkör gyakorlása kivéve a kinevezés, megszüntetés, fegyelmi ügy -, takarékos gazdálkodás, szakmai irányítás Iskolai évfolyamok száma: 9+1 összevont osztály + 2 napközis csoport, tanulószoba Feladatellátást szolgáló vagyon: 7+1 szaktanterem, 10 osztályterem, 2 tornaterem, sportudvar, 2 iroda, 1 szertár, 2 öltöző, 1 logopédiai foglalkoztató szoba Az iskola működési területe: kijelölt beiskolázási körzet szerinti Létszámok: 5
Összlétszám: 160-200 fő (számított létszám) Átlagos osztálylétszám: 15-20 fő Napközis és tanulószobás létszám: 40-50 fő Étkezők száma: 50-60 fő A program benyújtója: az intézmény igazgatója Az intézmény székhelye: Mihályi Az intézmény pontos címe: 9342 Mihályi, Árpád u. 2. Az intézmény telefonszáma: 96 253-323 Az intézmény faxszáma. 96 253-323 Telephely: Mihályi Általános Általános Iskola Ciráki Telephelye A tagintézmény pontos címe: 9364 Cirák, Fő u. 5. A tagintézmény telefonszáma: 96 256-897 A pedagógiai program érvényességi ideje: két év, szükség esetén módosítás A program módosításának indokai: törvénymódosításból adódó feladatok A program módosításával kapcsolatos eljárás: A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülők közössége, az iskola fenntartója tehet javaslatot. A program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik esedékessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. Felülvizsgálat módja: Kétévente a változások szellemében, az arra jogosultak véleményének kikérésével. Módosított változat elfogadója: 6
nevelőtestület A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, a következő helyeken megtalálható: az iskolák irattárában, az igazgatónál, a nevelőtestületi szobában, az iskola könyvtárában. BEVEZETÉS Iskolánk kisiskola, így nyugodt, családias légkörben dolgozhatnak a nevelők, tanulhatnak a diákok. A személyi ellátottság falusi iskolához képest megfelelő, a szakos ellátottság 100%-osan soha sem tervezhető. A nevelők szakmai felkészültsége megfelelő, az új kihívások szerinti továbbképzésre ösztönözni kell. Az iskolavezetés hozzáállása a csapatmunkához jó, elfogadják a jobbító szándékú javaslatokat, a döntések előtt kikérik a kollégák véleményét. Minden megemlékezésen, ünnepélyen (állami, iskolai) színvonalas műsort adnak tanulóink, a nevelők felkészítő munkája jó. 8. osztályos tanulóink mindegyikét felveszik valamelyik középiskolába. Ez a tanuló szorgalmának, a szülők és a pedagógusok hozzáállásának is köszönhető. Jelenleg is működnek iskolánkban tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, melyek a tehetség kibontakoztatását, a hátrányok leküzdését szolgálják. Legtöbb tanulónk a sportfoglalkozásokon vesz részt, kedvelt a labdarúgás, az atlétika, a floorball. A szülőkkel való kapcsolattartás jó, rendszeresek a szülői értekezletek, a fogadóórák. A szülők segítenek az iskola rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában, a felszerelés cseréjében, javításában. Évente ismétlődő programjaink az őszi túra, a Mikulás nap, a karácsonyi ünnepély, a farsangi bál, a gyermeknap, a sportnap, a diákparlament, a madarak és fák napja, az osztálykirándulások, a Dőry-kupa és a ballagás. 7
Az alsó tagozatosoknak szavalóversenyt, a felső tagozatosoknak tavaszi kórustalálkozót szervezünk. Lehetőség szerint üzemlátogatásra, nyitott kapuk napjára visszük tanulóinkat a pályaválasztás megkönnyítése érdekében. A rendhagyó óráknak is nagy szerepük van, rendszeressé tételüket tervezzük. A nyári táborokban jól érzik magukat tanulóink, sajnos évről-évre a magas költségek miatt kevesebben tudják igénybe venni. Alapfokú nevelési-oktatási intézményként arra törekszünk, hogy elsajátíttassuk az alapvető erkölcsi normákat. Minden tanórát át kell, hogy hasson a nevelés! Meg kell tanítanunk a helyes magatartási, viselkedési szokásokat, illemtant, társas viselkedést. Oktatási tevékenységünk során a tankönyvek többségét a minisztériumi tankönyvjegyzékből választjuk, esetenként szülői hozzájárulással segédkönyveket használunk nevelői javaslatra. A tankönyvrendelés a rendeletnek megfelelően történik. 8
NEVELÉSI PROGRAM A közoktatás intézményei között az általános iskola, így a mi iskolánk feladata is sokrétű, összetett. Az életkor lehetőségeit figyelembe véve építenie kell a tanulók munkájára, közösségi tevékenységére, tapasztalataira a sokrétű tananyag feldolgozása során. Célunk: a személyre szóló fejlesztés minden tanulónak korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtsunk kialakítsuk az önálló önképzés, tanulás igényét gyermekeinkben fejlesszük az emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a munka, a társak megbecsülését, a közösségi magatartást fejlesszük a tanulók készségeit, képességeit, ismertessük meg őket a kor legújabb kihívásaival a nyelvtanulás fontosságával, az informatikával tudatosítsuk tanulóinkban a szép megóvását, megteremtését a test és lélek együttes fejlesztése Céljaink teljesülése érdekében minden tanuló számára célul tűzzük ki a tankötelezettség teljesítését segítjük a továbbtanulást, pályaválasztást alsó tagozaton szükség esetén egyéni ütemű haladást, szöveges értékelést javasolunk egy-egy tantárgyból lassabban haladóknak nevelői javaslatra, szülői kérésre, mindent írásban lefektetve a nevelők önképzéssel, továbbképzésekkel szerzik meg a szükséges ismereteket szakkörök indításával próbáljuk felzárkóztatni tanulóinkat a szükséges műveltségi szintre nevelésünk, oktatásunk során kérjük az óvoda, a család, a gyermekjóléti szolgálat együttműködését megtanítjuk tanulóinkat a helyes önismeret, önértékelés kialakítására 9
Feladataink: a test és lélek harmonikus fejlesztése egészséges életmód kialakítására való törekvés az érzelmi élet gazdagítása társas kapcsolatok igényének erősítése a mozgásigény kielégítése a beilleszkedés folyamatának elősegítése helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása, mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése szóbeli, írásbeli nyelvhasználat, készségek, képességek elsajátíttatása; önálló tanulás és önművelés alapozása a nevelők megfelelő stratégiákat választanak az ismeretanyag átadására az életkornak megfelelő eszközökkel a differenciált fejlesztésre fektetjük a fő hangsúlyt felfedezés öröme, kreativitás fejlesztése vigyük tanulmányi versenyre tehetséges tanulóinkat meg kell valósítanunk az egészséges terhelést, a személyre szóló fejlesztő értékelést A pedagógiai tevékenység általános alapelvei az iskola nyitottsága, részvétel a helyi társadalom életében használjuk az iskolán kívül szerzett ismereteket, tapasztalatokat vonjuk be a szülőket a pedagógiai munkába az iskolai élet demokratizmusa pedagógusi, szülői, gyermeki jogok, kötelességek érvényesítése, döntésekben való részvétel a tanulók tevékenységének szervezése, az iskola egész élete a tanulók tevékenységére épüljön; a tevékenység irányítása, szervezése alapozza meg az önálló, kezdeményező, alkotó személyiségek nevelését; munka- és szabadidős tevékenység egészséges arányának megteremtése a tanulók önállósága, öntevékenysége egész élettevékenységükre; az önálló tanulásra való ösztönzés motiválás, minden tanulói tevékenységnél fontos, hogy a kitűzött célokat, feladatokat magukénak érezzék a tanulók 10
a tanulás fogalmának tág értelmezése, elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása korszerű pedagógiai technológia alkalmazása, differenciáltan, a tanulók életkorának, felkészültségének megfelelően folyamatos ellenőrzés, értékelés, rávezeti a tanulót az önellenőrzésre, az önértékelésre. Legfontosabb szerepe tehát a tanulók nevelésének, fejlesztésének elősegítése az esélyegyenlőség mind jobbani megteremtése A pedagógus akkor áll hivatása magaslatán ha személyes példája serkentő hatású a társadalmi elvárásokat úgy tudja közvetíteni, hogy lehetővé teszi a tanulók számára a céllal való azonosulást a tanulói tevékenységet úgy szervezi, hogy fokozza az egyéni tanulás hatékonyságát mindig, minden tanulói tevékenységet relatívan értékel egyénre szabott feladatokkal fejleszti a tanulók egész személyiségét A célok és feladatok teljesülése érdekében használt eszközök A kötelező eszköz és felszerelési jegyzék szerinti fejlesztéseket, a meglévő eszközök listáját mellékeljük Elvárások A szakos ellátottság emelése főképp 7. 8. osztályokban. Fiatalabb nevelőinket ösztönözni kell a továbbtanulásra! Példamutatással vezessük rá tanulóikat az állandó önképzés fontosságára! Differenciált foglalkoztatásokkal valósítsuk meg a tanórai egyénre szabott fejlesztést! Még több tehetséggondozó foglalkozás közül választhassanak tanulóink! Az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők rendszeresen tekintsék át a tervekben rögzített célokat, ötleteikkel segítsék a megvalósulást! A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Értelmi nevelés 11
A kerettantervekben rögzített művelődési anyag feldolgoztatása és elsajátíttatása a tanulókkal. Az értelmi nevelés szerves része az önálló ismeretszerzés, önművelés, a készségek, képességek kialakítása a tanulás motivációjának segítségével. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák Erkölcsi nevelés Az erkölcsi érzelmek kifejlesztése, a közösségi erkölcsnek megfelelő magatartási normák gyakoroltatása. Esztétikai nevelés Az esztétikum felismerése. Az értékeléshez, átéléshez szükséges ismeretek, képességek formálása. A szépérzék fejlesztése. Munkára nevelés A munka általános jelentőségének megismertetése. A munka szeretetére, megbecsülésére nevelés. A közösségi tulajdon védelmére nevelés. A pályaválasztás megalapozása. Családi életre nevelés A család szerepe a társadalomban. Káros szenvedélyek elleni küzdelem. A családsegítő szolgálat, a védőnő, a háziorvos segítségét kérjük az osztályfőnöki órák megtartásához az adott témában. Igény esetén rendkívüli órát szervezünk a rendőrség segítségével. 12
Testi nevelés, egészséges életmódra nevelés A tanulók fizikai edzettségének fokozása, a testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztése. Az öntevékeny egészségvédelem szokásrendszerének kialakítása. Környezetvédelem. Állampolgári nevelés Tanulóink ismerjék a közösség értékét társadalmi és egyéni szempontból egyaránt. Hazánk, az egysége Európa állampolgárainak megbecsülése, egymás jogainak tiszteletben tartása. Az osztályfőnökök által vezetett napló Feljegyzések a tanuló személyiségéről egyénre szabottan teszi lehetővé a személyiségbeli változások nyomon követését. Ebbe a naplóba jegyezzük be a tanulóval történt intézkedéseinket, a vele kapcsolatos tapasztalatainkat. Belső titkosított iratként kezeljük, tartalmát csak a tanuló és szülője ismerheti meg, 8. osztály tanév végén megsemmisítésre kerül. A személyiségfejlesztés egyik fontos formájának tartjuk az önismereti csoport létrehozását. A mentálhigiénés csoportok elsősorban a megelőzést szolgálják (alkohol, drog, AIDS). A táborok, kirándulások célja az érdeklődés felkeltése más tájegységek, az ott élő emberek iránt. Az ünnepélyek, megemlékezések, fesztiválok lehetőséget adnak gyermekeinknek a tanórán kívüli bemutatkozásra. Tanévenként egy alkalommal rendhagyó irodalom órára meghívunk egy művészt, nyelvészt, községünkhöz kötődő személyt. Nevelési feladataink A munkafegyelem elsajátítása érdekében az egységes követelményrendszert be kell tartani! Nagyobb becsülete és értéke legyen a tudásnak! Az örök emberi értékek, erkölcsi normák erőteljesebb hangsúlyt kell, hogy kapjanak! A tantervi követelmények elsajátításának nem minden tanuló tud maradéktalanul eleget tenni, ezzel az objektív körülménnyel szembe kell néznünk! Rendszeressé kell tennünk első osztályban az arra rászoruló tanulók szakirányú vizsgálatát! Megismertetjük az észszerű tanulási formákat. Az egész személyiséget kell fejlesztenünk az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem terén. Meg kell tanítanunk az alapvető magatartási normákat, azokat be kell tartani! Minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget kell nyújtanunk. 13
Ötleteinkkel, javaslatainkkal befolyásoljuk a tanulók élettevékenységét: a tanulást, a közösségi munkát, a szabadidős tevékenységet. A haza szeretetére, a magyar nép történelmének, ünnepeinek megismerésére nevelünk. Meg kell ismertetni tanulóinkat az egészséges életmód, a sport, a mozgás fontosságával. Rá kell vezetni tanulóinkat arra, hogy óvják, szépítsék környezetüket. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok Megalapozni a tanulók egészséges életvitelhez szükséges ismereteit. Érzékennyé és érdeklődővé tenni a tanulókat az egészségvédelmi kérdések iránt. Elősegíteni aktív részvételüket az egészségkultúra javítását szolgáló tevékenységekben. Pozitív változást elérni az egészséges életmódhoz való hozzáállásban. Felmérni és kezelni a meglévő egészségügyi problémákat, rendszeres prevenciós tevékenységet folytatni. Sikerkritérium Visszajelzések igazolják, hogy tanulóink testi-lelki egészsége életkoruknak megfelelő. Mérhetőség Az iskolai egészségügyi ellátás méréseinek eredményei megfeleljenek (az egészséges fizikai állapotú) tanulók életkori sajátosságainak. A tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos mérések mutassanak pozitív változást! Rendszeres részvétel sportrendezvényeken. A lelki egészségállapotával kapcsolatos mérések igazolják személyiségük fejlődését! Feladat A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, együttműködve a szülőkkel és az iskola egészségügyi ellátás szakembereivel, a feltételek megteremtése az egészségneveléshez. Eszközök Lásd bővebben az Egészségnevelési programban 14
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés további alakulását szolgálják az iskolában működő különféle tanulóközösségek. Iskolánkban működő tanórai közösség az osztályközösség. Az osztályfőnöki órákon kívül közösségi foglalkozásokat tartunk havonta egy alkalommal a következő feladatok megvalósítása érdekében: Természeti és társadalmi környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. A másság iránti elfogadás, megbecsülés segítése. Kapcsolatok kialakítása hazánkon belül és kívül más közösségekkel. Sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők. A szűkebb, esetenként a tágabb környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása. Együttműködés tapasztalatainak megbeszélése, konfliktusok feloldása. Kommunikációs készségek, képességek fejlesztése. Az új információs környezetben való eligazodás segítése, kritikai szemléletmód fejlesztése. Beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartás kialakítása. A közösségért való szereplés tudatosítása amennyiben az iskolai közösség megbízza valamely tanulóját az ünnepélyeken, versenyeken valórészvétellel, szerepléssel. Tanórán kívüli közösség a napközis és tanulószobás csoport, az osztályközösségi választás alapján szerveződő diákönkormányzat, valamint a tehetséggondozást szolgáló szakköri csoportok A napköziben a gyermekeknek sok lehetőségük nyílik együttes tevékenykedésre. Ez fontos eszköze a társas kapcsolatok erősödésének, kollektivitásuk kialakulásának, ezáltal személyiségük fejlődésének. A gyerekek véletlenszerűen kialakult csoportjaiból tervszerűen, folyamatos irányítással kezdetben együttműködő, majd a későbbiekben összeforrott, öntevékeny közösséget formál a napközis nevelő. Szerencsés, ha ezek a csoportok azonosak a rokonszenven alapuló önkéntes társulásokkal. Ennek az egységnek a megteremtéséhez a napközis nevelő és az osztályfőnök szorosan együttműködik. Fontosnak tartjuk az önkormányzó képesség fejlesztését, a csoport rendjének közös szabályainak kialakítását, megbeszélését. Önellenőrzésre, helyes, reális önértékelésre, belső kontroll kialakítására, szabályok megtartására és csoportok mindenkori életével összefüggő értékelésre adódik mód. 15
Így fejlesztjük a társas magatartást, a csoportot és az egyes gyermekek értékrendjét. Diákönkormányzat A demokrácia gyakorlása, a közösségi élet formálása, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik iskolánkban. Jelenleg csak a felső tagozaton indokolt, tervezzük hogy a 4. osztályosok körében is biztosítjuk az érdekképviselet e formáját. A nyilvános diákközgyűlésen - a tanulók legmagasabb tájékoztatási fórumán -, bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait az iskola életével, működésével kapcsolatban. Kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, a tanulói jogok érvényre jutását. A diákközgyűlések közötti időszakban a diákszenátus látja el az érdekképviseletet. A diákönkormányzat szerepet vállal a tanulói ügyelet megszervezésében; tanulói pályázatok, versenyek, kirándulások, táborok meghirdetésében, lebonyolításában; a tanórán kívüli tevékenységek kialakításában, a szabadidő szervezésében; és a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásában. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 16
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 17
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az osztályfőnökök kiemelt feladatként kezelik a következő témákat: A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység. A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok eltérképezése. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Káros szenvedélyek elleni küzdelem, bűnmegelőzés. Rendszeres kapcsolattartás a családokkal (családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek). Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal. Tankönyv támogatási rendszer évenkénti felülvizsgálata tantestületi határozattal. Pályázatokon való részvétel. A szülő, a tanuló a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelőtestület pedagógiai egysége alapvető feltétele a nevelés sikerének, az iskolaközösség kialakításának. Mindenekelőtt az iskolán belül van szükség az együttes, egységes ráhatás megszervezésére. A munka összehangolásában nemcsak a tanulásra, hanem a közösségekre és az egyes tanulók sokoldalú fejlődésére is tekintettel kell lenni (Kntv.). Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel. Bizonyos esetekben irányítói joga is van, ugyanakkor kérésekkel, tanácsokkal is fordulhat a családokhoz. A szülői közösségek kialakításának fontos kerete a szülői munkaközösség, az élő kapcsolat személyi feltételeit adják (Kntv.). Az iskolai munkatervhez igazodva, évente készülő éves munkaterv alapján dolgoznak, a tanév során aktívan részt vesznek az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában. Szülői munkaközösségi értekezletet évente két alkalommal október, május tartunk. Osztály szülői értekezletet 18
szeptemberben és februárban tartanak az osztályfőnökök. A tanulók fejlődése érdekében kéthavonta fogadó órán várjuk az érdeklődő szülőket. A tanulók a maguk által választott osztálytitkár személyén keresztül, gyakorolhatják véleménynyilvánítási jogukat, ezen kívül az évente megrendezendő diákparlamenten személyesen is elmondhatják építő javaslataikat (Kntv.) Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek elmélyítésében fontos szerepet töltenek be e könyvtárak. Intézményünkben iskolai könyvtár működik, melynek fő feladata a tanítás-tanuláshoz szükséges segédanyag biztosítása. A gyermekek számára rendezett színházi előadások, filmvetítések, a szülők által szervezett tanulmányi kirándulások az iskolai pedagógiai tevékenység jelentős segítői. A kirándulások költségvonzata nem az iskolai költségvetés része, az osztály szülői szervezet vesz részt a szervezésben, lebonyolításban. Az iskola munkáját nagymértékben befolyásolják a tömegkommunikációs eszközök tevékenységei. Szülőket, tanulókat irányítani, befolyásolni kell a választásban. Szervezeti tagozódás Alsó tagozat Iskolánk alsó tagozatán négy önálló, valamint egy összevont osztályban tanulnak a gyerekek. Első osztályban minden tanévben hangoztató- elemző- összetevő módszerrel tanulnak olvasni. Második osztályban az elkezdett munka folytatása a feladat. Az olvasni tudó gyerekeknél már tudatosan lehet a helyesírást, nyelvtant is fejleszteni. Első, második osztályban egy tanító neveli, tanítja a gyerekeket a testnevelés tantárgy kivételével. 3-4. osztályban már tantárgycsoportban folyik az oktatás. Szükség esetén már felsős nevelők is besegítenek (német nyelv). Így előfordulhat, hogy 4-5 nevelő is tanít harmadik osztálytól kezdve. Úgy érezzük, hogy a tanulás indításakor, illetve az alapok lerakásakor legfontosabb a biztos megértés. Ezáltal jobb a tanulók munkája is. Gyakran többszöri magyarázat kell, hogy a tanulók elinduljanak a feladatmegoldásban. A tehetség kibontakoztatásához jó lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatás, a levelezős versenyek, a komplex tanulmányi vetélkedők, versés prózamondó versenyek, népdaléneklési megmérettetések. Alsósaink fejlődéséhez még hozzájárul a műsorok betanulása, az ünnepélyeken való szereplés. Megtanulják a helyes testtartást, a magatartást, a feszültség levezetését szereplés közben. 19
Felső tagozat Felsőben öt önálló osztály működik. Szaktantermi rendszerben tanulnak a gyerekek Magas osztálylétszám esetén csoportbontást alkalmazunk A tankönyvcsaládokat felmenő rendszerben használjuk, évenkénti változtatás nem megengedett. Minden nevelőnk tudásának megfelelően igyekszik az ismereteket átadni. Az előző évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a felsős nevelők továbbépítik az alsó tagozaton lerakott tudást, felkészítik gyermekeinket a továbbtanulásra. Mindez sok differenciált, egyéni, csoportos munkát igényel a nevelőktől. Sikerrel vonják be a tanulókat az önálló ismeretszerzés örömeibe. Kutatómunkák, kiselőadások készítését várják el tőlük. A gyakorlatban is levonhatják következtetéseiket egy-egy kísérlet során / fizika, kémia, / így jobban rögzül a tananyag. Tárgyi, személyi feltételek Iskolánk két épületből áll. Az első régi zárda- részben tanulnak a felső tagozatosok, a hátsó 1973-ban kialakított épületben az alsó tagozatosok és a tornaterem kapott helyet/1990/. Telephelyünk Cirák - épületében két tanterem és egy szaktanterem kialakítására került sor. Mindkét épületben megtalálhatók a kiszolgáló helyiségek is. Az évenkénti kisebb-nagyobb javítások után befejeződött egy nagy felújítás, ami nyílászáró cserét és fűtéskorszerűsítést tartalmazott. Hátra van még a tornaterem tetejének javítása. Nevelőink száma: 20 fő, közülük 1 fő prémiuméves, 1 fő fejlesztő pedagógus. A feladat megmaradása mellett az elkövetkező években is szükséges a nevelői létszám fenntartása. Az új köznevelési törvény értelmében kötelező lesz a létszám függvényében igazgatóhelyettes választása, valamint pedagógiai asszisztens felvétele. A Gyes-en lévők helyettesítését évről évre határozott idejű kinevezéssel oldjuk meg. Minden nevelőnk rendelkezik pedagógus képesítéssel. A hiányszakok tanítását remélhetőleg az új fenntartó utazó pedagógus biztosításával meg tudja oldani. Nevelőink szívesen vállalják a hétévenkénti kötelező továbbképzéseket, a hiányzó szakok végzése mellett elsősorban a modulok tanításához szükséges ismeretek megszerzését támogatjuk. Alsó tagozaton 100%-os a szakos ellátottság, 3. osztálytól felsős nevelők is betanítanak. Az eszközfejlesztés folyamatos. 20
A TIOP 1.1.1 jelű pályázaton elnyert informatikai eszközök beépítése a tanórákba a fenntarthatósági vállalásunkban szerepeltetettek szerint folyik. A pedagógusok munkáját 5 fő technikai dolgozó segíti: 1 fő iskolatitkár, 4 fő takarító, közülük egy fő prémiuméves. Karbantartási munkálatokhoz az önkormányzat alkalmazásában lévő szakemberek segítségére számíthatunk. Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés főbb követelményei: Legyen folyamatos, alkalmazkodjon a speciális teendőkhöz. Terjedjen ki az iskolai élet valamennyi területére (tanóra, tanórán kívüli tevékenység, tanár-diák tevékenységek). A hagyományos módszereket alkalmazza (megfigyelés, beszélgetés, produktumok vizsgálata, elemzés, beszámoltatás, felmérések, tantárgyi és neveltségi eredményvizsgálatok). Legyen bizalmat sugárzó, segítő jellegű. Tényszerűnek és objektívnek kell lennie. Erősítse az iskola dolgozóiban a felelősségérzetet a saját munkájukkal szemben és az intézmény működéséért. Ellenőrzést végzők: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők egyes pedagógusok 21
A vezetői munkakörhöz kapcsolódó állandó ellenőrzési területek: Az iskolavezetés tagjai részben munkaköri leírás alapján, részben az időszakos iskolai elfoglaltságok alapján végzik havi ellenőrzéseiket. Az ellenőrzéseket folyamatosan tervezik, tapasztalataikat munkaértekezleteken ismertetik, meghatározhatják az adódó feladatokat. A nevelés-oktatás különböző színtereken folyik, legnagyobb részt tanítási órákon, éppen ezért az ellenőrzés legelterjedtebb formája a tanítási óra látogatása. Az itt folyó munka mérhető leginkább, konkrétan mutatkozik meg a pedagógus vezető szerepe. A pedagógus munkájának jelentős részét úgy végzi, hogy egymaga van a gyerekekkel, egymaga nevel, de egységes követelményrendszer révén közösségivé válik. Az ellenőrzéseknek a pedagógus egyéni munkáját úgy kell vizsgálni, hogy mennyire kapcsolódik személyes hatása a közösséghez. Vizsgálni kell: A tantervi követelmények megvalósítását, annak rendjét. A tantárgyi koncentráció érvényesülését. Szemléltetési eszközök használatát. Differenciált foglalkoztatást Írásbeli dokumentumokat (nevelői, tanulói) Az alapkészségek helyzetét. A pedagógusok részéről a jó tapasztalatok átvételét. A tanulók neveltségi szintjét. A naplóvezetést. Pedagógiai programban foglaltak betartását. A tanév rendjéhez kapcsolódó feladatokat (munkatervek, értékelések, témazárók). Az iskola igazgatója, mint az intézmény felelős vezetője átfogóan vizsgálja, ellenőrzi a nevelő-oktató munkát, s az ehhez kapcsolódó munkaköréhez tartozó irányító, tervező, szervező, döntést igénylő ügyek, feladatok megvalósulását. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírásban rögzítettek érvényesülését. A munkaközösség-vezetők ellenőrzik, hogy a munkaközösség tagjai a nevelési-oktatási tervek, pedagógiai programok, kerettantervek, az érvényben lévő dokumentumok alapján dolgoznak-e? Tanmenetek Önképzés 22
Továbbképzés Füzetvezetés, évközi dolgozatok Érdemjegyek száma, minősége Baleset- és tűzvédelmi rendeletek betartása Óralátogatások során Nevelők felkészültsége, felkészülése, módszerei, munkája Bukások, felzárkóztatás Tegyenek javaslatot a továbbfejlesztésre! A belső ellenőrzés formái: Éves munkaterv alapján tervezett Eredményvizsgálatok, felmérések a nevelő-oktató munka területéről Irányított vizsgálatok OKÉV Alkalmazott módszerek Óralátogatások Vizsgálatok Ok-okozati keresés Beszámoltatások Adminisztrációs munka ellenőrzése Az ellenőrzést végző mindig közli, mely időpontban látogat, a látogatás célját, témáját, milyen szempontok alapján fogja végezni a megfigyelést. A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai: Az oktatási folyamat tervezése A szándék és megvalósulás A tanítási óra tartalma, szerkezete, időarányai A tanulás irányítása, a tanár és tanulók személyes kapcsolata A tanítási óra légköre, hatása Következtetések levonása, célkitűzések, feladatok megjelölése 23
Mérés: az ellenőrzésnek az a területe, amely a tantervi követelményeknek való megfelelést vizsgálja. Mérni az tud, aki ismeri a követelmények teljes egészét tantárgyaira vonatkoztatva. Nagy feladat előtt állnak a pedagógusok, meg kell ismerni, ki kell dolgozniuk a kerettanterveket iskolájukra vonatkoztatva. 2004. szeptemberétől kifutó rendszerben kerettanterv szerint, 2013szeptemberétől a 2012-es NAT-ra épülő kerettanterv szerint felmenőrendszerben oktatnak az általános iskolákban. Az állandó önképzés elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulóinkból a legtöbbet hozzuk ki neveltségi szint, tantárgyi tudás terén. Méréseket csak a tantervi követelmények teljesítése érdekében végezhetünk, magatartás javítására nem. Azon tantárgyakból, melyekből lehetséges, többet feleltessünk szóban a kifejezőképesség javítása érdekében. A tantárgyi tudást a tanító, tanár mérje. Felmérőlapokat a központi programoktól kérhetünk, de a helyi sajátosságokat, a helyileg tervezendő dolgokat a szaktanárok, a munkaközösség készítse el. Az egyes évfolyamokon egységes elvek alapján készüljenek a mérőlapok. A témazáró feladatlapok egy-egy példányát, valamint a kiértékelt félévi, tanév végi méréseket az intézmény dokumentumtárába le kell adni! A kerettantervekben, pedagógiai programban megfogalmazott továbbhaladási feltételeket be kell tartani! Az iskolavezetés a munkatervben megfogalmazott, illetve évközi elhatározás alapján végezhet méréseket a nevelő-oktató munka állapotmérésére. A pedagógiai intézetek, vizsgaközpontok mérései, a reprezentatív mérések időlegesek, a tanév rendjében kiírt mérések kötelezőek. Az írásbeli mérések mellett kapjanak hangsúlyt a szóbeli mérések is. A mérőeszközökön megállapított ponthatártól eltérni nem lehet! A mérés eredményét minden esetben közöljük a diákkal, a szülővel. A mérőeszközök szülői értekezleteken, fogadó órákon tekinthetők meg a szülő részéről. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanórák hatékonysága érdekében csoportbontást alkalmazunk. Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást. Csoportbontások elvei: - Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója. 24
- Szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás. - a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott. - a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását. A csoportbontások rendje: - Nyelvoktatás esetében létszámarányosan - Létszámarányosan, vagy létszámegyezőség esetén - Magyar, idegen nyelv és matematika tantárgyakból 5-8 évfolyamon, ha az osztálylétszám indokolttá teszi és a bontott csoportok létszámai elérik a törvényben meghatározott osztálylétszám minimumot. - 7-8. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján a továbbtanulói szándékot és tanulói képességeket figyelembe véve. Napközis csoportok, tanulószobai csoportok szervezése: A napközis csoportok indításánál meghatározó tényező a szülői (tanulói) igények száma. - Azokban az osztályokban, ahol jelentős létszámban - legalább 2/3 arányban - igénylik a szülők a napközis ellátást és a csoportlétszám meghaladja a 20 főt, biztosítjuk a külön csoport (osztály-csoport) indítását. - Ahol alacsony az osztályban az igények száma, ott évfolyami, tagozati csoportot szervezünk. - Az 5. és 6. évfolyamon önálló, vagy vegyes napközis csoportot és/vagy tanulószobát indítunk, az igényektől és a létszámtól függően. - A 7. és 8. osztályosok délutáni felügyeletére tanulószobai ellátást tudunk biztosítani, vagy igény esetén az alacsonyabb évfolyamokkal vegyes csoportot alakítunk ki. A tanulók fizikai állapotának mérése Évente minisztériumi előírás szerint történik a tanulók fizikai állóképességének felmérése a NETFIT féle módszerrel. Felelős: testnevelők 25
Értékelés: Az országos, fenntartói, intézményi célok összehasonlítása az intézmény eredményeivel. A tantárgyi mérések értékelését a szaktanárok az iskolai munkatervben meghatározottak szerint végzik (félév, tanév vége, esetenként). Megpróbálnak rámutatni az eredményesség, eredménytelenség okaira, megfogalmazzák az előttük álló feladatokat. Tanévenként kétszer félévkor, tanév végén el kell végezni a pedagógiai munka átfogó elemzését, értékelését, ezt az iskola felelős vezetője végzi a szaktanárok beszámolója, saját és vezetőtársai óralátogatási tapasztalatai alapján. Az értékelés kritériumai az érvényben lévő iskolai dokumentumokban pedagógiai program, kerettanterv, helyi tanterv olvashatók. Esetenként egyedi szempontokat is lehet megfogalmazni, de erről a tanulók, nevelők, szülők tájékoztatása szükséges. Szükséges mérni a tárgyi tudáson kívül a neveltségi szintet, képességeket, problémamegoldó gondolkodást is. Évente kétszer nevelési értekezleteken beszéljük meg, értékeljük a tehetséggondozó, felzárkóztató tevékenységet, a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, a kulturális és sporttevékenységet, a környezetkultúra alakulását. A tanév végi beszámolóba vegyük bele a továbbtanuló gyerekek felvételi eredményeit. Értékelés, továbbhaladás feltételei Mivel az egyes tanintézetek befejezésekor és a kimeneti pontokon csak az elfogadott bizonyítványokat, dokumentumokat lehet használni, az öt fokozatú osztályozás megszüntetését nem tervezzük. Első évfolyamon és második osztály első félévében a közoktatási törvény szerinti szöveges értékelést használjuk. Havonta, tantárgyanként a nevelő beírja a tanuló teljesítményéről alkotott véleményét a tájékoztató füzetbe. A javítás módjait is itt közli. Esetlegesen a tanév során érdemjeggyel is lehet értékelni. Kéthavonta a melléklethez csatolt értékelő lapokon jelzi az elsős pedagógus a szülő felé a tanuló haladásáról szükséges információkat. Az értékelési szempontokat is a mellékletben helyeztük el. A havonkénti értékelő beírás kötelező jellegű, természetesen ezen kívül bármikor írhat a nevelő véleményt, javaslatot a szülőknek. A félévi értékelés is szöveges, lehetőséget adva általános dicséretre, tantárgyi dicséretre, illetve a törvény adta lehetőségek közül bármelyik bejegyzésre. Az év 26
végi bizonyítványba is első osztályban a törvény szerinti bejegyzések kerülhetnek. Az első osztályosok továbbhaladását a törvény szabályozza, csakúgy, mint az alsó évfolyamok ismétlésének módjait, lehetőséget adva szülői beleegyezés nélkül ismétlésre utasítani a tanulót. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Részletes követelmények e program helyi tanterv részében Az iskola magasabb évfolyamába léphetnek azok a tanulók, akik a helyi tantervben előírt alapkövetelményeket a kötelező és választott tantárgyból tanév végén legalább elégséges minősítéssel teljesítik. Javítóvizsgára kötelezzük azokat a tanulókat, akik egy vagy több tárgyból nem teljesítik a helyi tanterv minimum követelményeit. Évfolyamot ismételnek azok a tanulók, akik a javítóvizsgán egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést kaptak, illetve a szülő kérésére. Első évfolyamon tanév végén szöveges értékelést adunk. Osztályismétlésre bocsátható az a tanuló, aki a minimum tantervi követelményeket nem teljesíti. A külföldön iskolába járt gyermek egyedi elbírálás alá esik. A szülő kérésére az igazgató döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Magántanulói jogviszonyt szülő kérésére az igazgató engedélyezhet. Az átjárhatóságot biztosítjuk olyan gyermekek számára, akik iskolánkban szeretnének tanulni, bár nem nálunk kezdték el általános iskolai tanulmányaikat, de azonos képzési helyről érkeztek. Osztályozó vizsgák rendje a) külföldön iskolába járt gyermek egyedi elbírálás alá esik. A szülő kérésére az igazgató döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, b) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 27
c) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az osztályozó vizsga, a javítóvizsga aktuális követelményeit a nevelőtestület határozza meg, attól függően, hogy mikor kerül sor a vizsgára. Tanév végén mindenkor a továbbhaladási minimum követelményeket vesszük alapul, tanév közben összeállítjuk az addigi anyagból a követelményeket. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgabizottság 3 tagú: igazgató, szaktanár, kérdező tanár 6.8. Az évfolyamismétlés eljárásrendje 1. A pedagógusok a tanítási év során rendszeresen értékelik a tanulók teljesítményét. 2. A minősítésről szóban vagy írásban tájékoztatják a gyermekeket és a szülőket. 3. Első évfolyamon a tanuló teljesítményének értékelésekor a felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával a májusi fogadó órán az iskola feltárja a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot tesz azok megszűntetésére, a felzárkóztatás lehetőségének megvalósítására. Mérlegelés után tanév végén - a pedagógus dönt a tanuló évismétléséről. 4. Felső tagozaton a szaktanárok folyamatos tájékoztatás mellett a májusi fogadóórára behívják azon tanulók szüleit, akik érdemjegyeik alapján várhatóan nem teljesítik a tantervi követelményeket. 5. A szaktanárok javítási lehetőséget biztosítanak a tanulók számára a tanév végéig terjedő időszakban. 6. A szaktanárok 3 héttel a tanév befejezése előtt írásban is értesítik a gyermekek szüleit az esetleges évismétlésről. 7. Az osztályozó konferencián a tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület áttekinti. 8. Igény szerint a szaktanárok tájékoztatást adnak a nevelőtestületnek a bukás okáról. 9. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tanulót osztályozó vizsgára vagy évismétlésre kötelezi-e. 28
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Második osztály második félévétől nyolcadik osztályig a tanulók havonta legalább egy érdemjegyet kell hogy kapjanak. Így visszajelzést kapnak ők is, szüleik is a végzett munkáról. Az egyes témák lezárásakor témazáró dolgozat megírására kerül sor, melynek érdemjegye pirossal kerül bejegyzésre, a félévi és év végi érdemjegy megállapításánál kétszeres értékkel kerül beszámításra. A szorgalmi feladatok érdemjegyeit zölddel jelöljük. Résztémánként írásbeli feleletet, kisdolgozatot lehet íratni. Naponta két nagydolgozat megírását lehet kérni a tanulóktól. Az írásbeli feleletek számát nem korlátozzuk. A tanulói éves teljesítmények, a hivatalos dokumentumokban rögzített értékelések alapján az osztályozó értekezleteken kerül sor a magatartás és szorgalomjegyek lezárására, az évismétlések, dicséretek megállapítására. A tantárgyi érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg. Felkérésre döntését hivatalosan alátámasztva kell megindokolni! Tanulmányi teljesítményért (szabályok megtanulása, nevelő által kiadott szorgalmi feladat, házi feladat hiánya) piros és fekete pontokat lehet adni a tanulóknak, melyek beválthatók tantárgyi jegyre. Első alkalommal öt piros, illetve fekete pontért jár az érdemjegy, második alkalommal három piros és fekete pontot váltunk jegyre, további alkalmakkor egy piros és fekete pontért adjuk az érdemjegyet. Eszköz többszöri otthon hagyását a szaktanár jelzi a szülők felé, gyakori felszerelés hiánynál érdemjegyet adunk. A szöveges értékelés szempontjai: Félévenként (februárban és júniusban) összegzés készül a szülők és a pedagógusok számára, melyet a félévi értesítő és a bizonyítvány mellékleteként kapnak meg. 29
Értékelési szempontsor, 1. osztály: Érzelmi élet jellemzői iskolai munkához való viszonya nevelőkhöz való viszonya magatartása problémamegoldó képessége Társas kapcsolatai kapcsolatteremtő képessége másokra való odafigyelés együttműködés közösségi normák elfogadása kapcsolat a társakkal Fejlettségének megfigyelése, értékelése figyelem emlékezet gondolkodás Tanulási technikák fejlettségének értékelése munkatempó munkaeszközök használata részvétel a feladatmegoldásban önellenőrzés Olvasási képesség, beszédkészség kifejezőkészség szókincs betűfelismerés összeolvasás folyamatosság pontosság szövegértés Írás, íráskészség Számolás és matematikai képesség számfogalom műveletvégzés 30
logika geometriai ismeretek tájékozódás a környezetben Művészeti tevékenység színezés, festés, rajzolás formázás műalkotásokkal szembeni nyitottság Mozgásos tevékenység mozgások rendezettsége, összehangolása mozgások tempója mozgások térbelisége órai aktivitás futás labdaügyesség gimnasztika játékokban való részvétel vereség elviselése Természetismeret, környezetismeret megfigyelések tapasztalatok megfogalmazása, megjelenítése összehasonlítások csoportosítások gyűjtőmunka aktivitás Értékelési szempontsor 2. osztály első félév: Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szint, a tanulási tempó az előírt követelmények alapján. (szülői értekezleten ismertetve). Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságok. Rögzítés a következő szempontok alapján: önállóság 31
problémamegoldás kutatómunka együttműködés igényesség munkatempó munkamorál kreativitás Társakhoz, felnőttekhez való viszony Szempontjai: tisztelet a másik ember iránt segítőkészség együttműködés konfliktuskezelés másság elfogadása Érdeklődési sajátosságok: Szempontjai: érdeklődési területei egyéni tevékenységei érdeklődési körében egyéni kezdeményezései szabályok betartása felelősségtudat döntéshozó képesség igényesség nyitottság kíváncsiság érzelmi megnyilvánulások A gyerekek az értékelésre leírhatják saját véleményüket az értékelésükről. A szöveges értékelés 32
A szöveges értékelés megváltozása miatt az érdemjegyek mellett szükséges a tanulók és szülők felé kommunikálni a gyerekek fejlődését. E miatt tartjuk fontosnak az alábbiakat. Az értékelés célja: A gyermek egész személyiségének fejlődéséről szóljon, ne csak a tanulási teljesítményéről. Ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be. Mutassa meg, hogy a gyermek önmagához mérten mennyit fejlődött. Jelezze, hogy a gyermek a saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Vigye közelebb a gyermeket a tanulás szeretetéhez. Segítse elő fejlődését, iskolai sikerességét. Járuljon hozzá személyisége egészséges fejlődéséhez. Mutasson irányt a tanulónak a továbblépéshez. Erősítse meg benne, amit jól tett. Adjon ösztönzést a teljesítmény javításához, motiválja belülről a gyermeket. Avassa be a szülőt a tanítási-tanulási folyamatba, adjon támpontokat a gyerekkel való foglalkozáshoz, a szülő figyelmét lényeges és konkrét dolgokra irányítsa. Olyan legyen az értékelés, hogy a szülő ne kudarcként élje meg, hanem a gyermekét segítő jó tanácsokat olvasson ki belőle. A hiteles, hatékony, pontos, előremutató, pozitív tartalmú szöveges értékelés feltételezi minden egyes tanuló alapos, gyakori illetve állandó megfigyelését, a tapasztalatok lejegyzését, a tanulók egyéni, differenciált foglalkoztatását, a tanulók önértékelésének kialakítását és fejlesztését. A jó szöveges értékelés feltétele, hogy a tanuló jól ismerje a gyereket, több évig tanítsa, tehát folyamatosan lássa a gyerek fejlődését. A fentieket figyelembe véve a szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, osztályfőnöki órák, egyéb megbeszélések adják a lehetőséget a tájékoztatásra, továbblépés megbeszélésére. Az értékelés fő szempontjai a magyar nyelv és irodalom tantárgy értékeléséhez 1. osztályban és 2. osztály első félévében: Az értékelésben nagyobb hangsúllyal szerepel A tanulók beszédkészségének fejlettsége, a tanév folyamán elért fejlődése. 33