A GEOTERMIKUS ENERGIA
Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű energia tárolódik Hogy hol mennyire kihasználható, az a kéregvastagságon (is) múlik.
Mi is a geotermikus energia?
Mi is a geotermikus energia? A távozó hőáram egy kisebb részét (30%) a Föld keletkezése során visszamardt hőmennyiség adja Nagyobbik részét (70%) a radioaktív bomlások teszik ki (urán, tórium, kálium)
I. Hagyományos geotermikus energiahasznosítás
Amit a természet nyújt Forró víz vagy gőz Kéreg repedésein Beszélünk pozitív vagy negatív kútról 100O C alatti és feletti termálvizek ill. fluidumok (víz+gőz) Magyarország elég jó helyzetben van Békés- és Csongrád megye [90 O C] Heves-,Borsod-, Szolnok-, Vas-,Zalamegye [70 O C]
Amit a természet nyújt
Amit a természet nyújt
és amit az ember alkotott.
és amit az ember alkotott.
Termálvíz hasznosítás A termálvizek mindig hoznak magukkal oldott sókat, gázokat Ezek bizonyos esetben robbanást is okoznak Ez is hasznosítható (lásd Srbobran) hiszen a metán égetésével melegíthető tovább a víz Viszont az oldott sók lerakódnak vízkő formájában a csövekre (de ez kiküszöbölhető)
Termálvíz hasznosítás A felhasznált és már lehűlt termálvizet vissza KELL sajtolni az eredeti rétegbe, ahonnan kinyerték (legaláb 1000m távolságra) Ezért a feltörő termálvíz nyomása nem csökkenhet le túlságosan Ezzel elkerülhető a gáz- és sókiválás is
Termálvíz hasznosítás
Termálvíz hasznosítás Gyógyfürdők Távhő-szolgáltatás Mezőgazdaság (növényházak, fóliasátrak, istállók, stb) Hazánkban 3-4000 kút
Termálvíz hasznosítás Rengeteg téren kísérleteznek alternatív megoldásokkal ORC (szerves folyadék ciklus)
Termálgőz hasznosítás Mélyebben, magasabb hőmérsékleten lévő geotermikus hőforrások (nagy nyomás ezért folyékony) közethasadékon/fúrt kúton tör fel érdemes a villamosenergia termelés lehetőségét mérlegelni (hőerőmű) A gőzturbinát elhagyó gőzt is fel lehet még használni fűtésre, szárításra Előfordulhat, hogy annyira forró a gőz, hogy közvetlenül is képes a turbina meghajtására (ez Magyarországon különösen jellemző)
Termálgőz hasznosítás
Termálgőz hasznosítás
II. Mesterséges geotermikus energiahasznosítás
(USA, Japán, Franciaország, Németország, Ausztrália) Mesterséges geotermikus energiaforrások Ha nincs természetes hőközvetítő (víz ill. Gőz) akkor nem is tudjuk kiaknázni az ilyen geotermikus forrásokat? Hot-Dry-Rock Csak egy 3000-5000m mélyen fekvő tömör bazalt- vagy gránittömb kell hozzá :D Ez egyenlőre még csak kísérleti fáziban van
HDR technológia (hozzávalók) Végy egy furatot a tömör kőzetbe Repeszd meg ezt a tömböt vízzel Végy egy második furatot az elsőtől megfelelő távolságban, hogy a beinjektált víz átjusson a meleg kőzet repedésén Szivattyúzd fel a meleg vizet Használd azt ca. 5 MW energiát, amit kaptál
HDR technológia a világban
HDR technológia Európában
HDR szemléltetése animációval HDR animáció
Zárt, lágyvizes módszer Szintén egy alternatíva az előző problémára Brandenburgban kísérleti jelleggel Egy nagyobb átmérőjű, alul zárt csőbe egy kisebb nyitott csövet helyeznek, majd a külsöben felmelegedett vizet középen felszivattyúzzák. Bárhol megvalosítható, olcsó, 30-40 évig mehet
GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉSEK A geotermikus energiahasznosítás jó, környezetbarát, de... Nem igazán hordozható Költségeit erősen befolyásolja a víz minősége Nem biztos, hogy lesz olyan lesz a hozama a kútnak, hogy megérje (ilyenkor hagyományos energiaforrások jöhetnek szóba) Tehát mindig mérlegelni kell az alkalmazásának körülményeit
GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉSEK A lehető legalacsonyabb hőmérséklet-szintig kell hasznosítani Egész évben egyenletes módon, ne csak szezonálisan
Itt a vége, fuss el véle... Ennyi volt... Ezeken a helyeken barangoltam: http://www.soultz.net/ http://geoheat.oit.edu/ http://www.geothermie.de/hdr.htm http://www.calenergy.com http://www.calenergy.com/html/aboutus4.asp (virtuális séta egy erőműben) http://www.geodynamics.com.au/irm/content/02_hotdryrock/02.html http://www.xsany.hu/geoipar.html http://www.geothermal.marin.org/geopresentation/sld001.htm