BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1995. december 21-én tartott ülésének jegyzőkönyvi

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1995. december 21-én tartott ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Hrabovszki György képviselő interpellációja - Jaminai hőforrás hasznosítása - Hrabovszki György képviselő a Jaminai hőforrás tárgyában írásbeli interpellációt intézett a polgármesterhez. Az interpellációban az alábbi kérdéseket tette fel: 1. Milyen adottságokkal rendelkezik a Jaminai hőforrás, milyen lépések történtek a hasznosítására? 2. Van-e jelenleg érvényes koncepció a hasznosításra? 3. Az eddigi kísérletek miért hiúsultak meg? 4. Egy nemzetközi tender kiírással van-e reális esély a hasznosításra? A képviselő az interpellációra a februári közgyűlésig írásban kér választ. Tárgy: Intézmények működtetésére pótelőirányzat biztosítása - A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 593/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmények 1995. évi folyamatos működőképességének biztosítása céljából, az előterjesztésben részletezettek alapján a következő nagyságrendű pótelőirányzatokat biztosítja: Összesen Ebből személyi TB- dologi kiadás járulék kiadás 2. Sz. Általános Iskola 300 eft 300 eft Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 400 eft 400 eft Jázmin Utcai Óvóda 40 eft 40 eft Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 266 eft 185 eft 81 eft Rózsa Ferenc Gimnázium 30 eft 30 eft Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola 500 eft 347 eft 153 eft -------------------------------------------------------------- ÖSSZESEN: 1.536 eft Az 1.536 eft pótelőirányzat fedezete a céltartalék. Az előirányzatváltozást az

- 2-1995. évi költségvetésről szóló 12/1995. (III. 16.) sz. rendeleten átvezetni szükséges. Felelős: Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1995. december 31. Tárgy: Ismételt szavazás elrendelése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 594/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékkezelő mű beruházás Városgazdálkodási Vállalattól történő visszavételéről ismételt szavazást rendel el. Tárgy: Hulladékkezelő mű beruházása - A közgyűlés a határozat 1./ pontjáról 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül, 2./ pontjáról 14 igen szavazattal, 5 tartózkodással, 1 ellenszavazattal döntött, és az alábbi határozatot hozta: 595/1995.(XII.21.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékkezelő mű beruházásával kapcsolatos 321/1994.(VII.7.) sz. határozatának 5./ pontját hatályon kívül helyezi, a beruházást a Városgazdálkodási Vállalattól visszaveszi. 2./ Külső szakértő bevonásával meg kell vizsgálni, hogy a hulladékkezelő mű beruházási ráfordításai után fizetett ÁFA visszaigénylésére van-e lehetőség. Felelős: Határidő: Sisák Péter alpolgármester azonnal Tárgy: Az 1995. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosítása - rendeletalkotás - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 63/1995.(XII.21.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL

- 3 - A 12/1995.(III.16.) önkormányzati rendelet a következők szerint módosul: 1.. 1.. /1/ Az önkormányzat költségvetésének 1995. évi összes bevétele 213.215 E Ft-tal nő. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza. 2.. /1/ Az önkormányzat költségvetésének 1995.évi összes kiadása 213.215 E Ft-tal emelkedik. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználásának feladatonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3.. /1/ Az önkormányzati intézmények kiadásának főösszege 183.542 E Ft-tal növekszik. /2/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatásai 23.159 E Ft-tal, társadalombiztosítási járuléka 12.130 E Ft-tal növekednek. /3/ Az /1/-/2/ bekezdésben foglalt főösszeg címenkénti részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza. /4/ A közgyűlés az önkormányzati intézmények saját bevételi előirányzatát 50.007 E Ft-tal emeli meg. /5/ Az /1/ bekezdésben meghatározott kiadások teljesítéséhez 36.708 E Ft támogatást biztosít. /6/ A /4/-/5/ bekezdésben szereplő főösszegek címenkénti részletezését a 2/a. sz. melléklet tartalmazza. /7/ A közgyűlés az önkormányzati intézmények kiadásának főösszegén belül a részben önálló intézmények kiadásainak megemelését intézményenként és kiemelt előirányzatonként a 2/b. melléklet szerint hagyja jóvá. /8/ A közgyűlés az önkormányzati intézményvek bevételének főösszegén belül a részben önálló intézmények bevételének megemelését intézményenként és kiemelt előirányzatonként a 2/c. sz. melléklet szerint hagyja jóvá. 4.. /1/ A közgyűlés a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadását 42.419 E Ft-tal megemeli.

- 4 - /2/ A Polgármesteri Hivatal személyi juttatását 3.450 E Ft-tal növeli, társadalombiztosítási járuléka 3.065 E Ft-tal növekszik. /3/ Az /1/-/2/ bekezdésben foglalt kiadások főösszegének címenkénti részletezését a 3.sz. melléklet tartalmazza. 5.. /1/ A Polgármesteri Hivatal beruházási kiadásainak fő összege nem változik. /2/ A felhalmozások címenkénti részletezését a 4.sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az önállóan gazdálkodó intézmények felhalmozási kiadásainak összege 1.787 E Ft-tal csökken. /4/ A felhalmozási kiadások intézményenkénti és címenkénti részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza. 6.. /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzata 12.746 E Ft-tal csökken. /2/ A felújítási feladatok címenkénti részletezését az 5.sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az intézményi felújítások összege 5.454 E Ft-tal növekszik. /4/ A felújítások önálló intézményenként és címenkénti részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza. 7.. /1/ A közgyűlés más szervek és jogi személyek támogatásának összegét 1.390 E Ft-tal megemeli. A 23. cím 4. alcímének megfelelően. 9.. /1/ A közgyűlés a működési célú hitel kamat visszafizetésének előirányzatát 1.910 E Ft-tal emeli meg. 2.. Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A közgyűlés felhatalmazza a jegyzőt a rendelet kihirdetésére. Békéscsaba, 1995. december 21. Pap János polgármester Dr.Simon Mihály jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző

- 5 - Határidő: 1996. január 4. Tárgy: Békéscsabai Előre Futball Club előfinanszírozása - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 4 tartózkodással, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 596/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsabai Előre Futball Club részére 2,2 Millió Ft előfinanszírozást biztosít az 1996. évi önkormányzati támogatás terhére. Felelős: Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1995. december 31. Tárgy: Az 1996. évi átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet - rendeletalkotás - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 64/1995.(XII.21.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ 1996. ÉVI ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL 1.. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 1996. január 1-től az önkormányzat bevételeit folytatólagosan szedje be, illetve kiadásait fedezze. 2.. A kiadások területén az intézményi támogatásoknál az 1995. évi módosított előirányzatok egy tizenkettede utalandó ki. A 13. havi illetmény finanszírozásáról külön kell gondoskodni. 3.. A központi kezelésbe vont feladatok kiadásai havonta az 1995. évi módosított előirányzat egy tizenketted részét nem haladhatják meg. 4.. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a város által kiemelten támogatott sportegyesületek részére az 1995. évi támogatások egy tizenketted részének 90 %-át

- 6 - utalja ki havonta támogatásként. 5.. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert - tekintettel az érvényes megállapodásokra -, hogy a szerződéssel üzemeltetett intézmények részére a megállapodásban szereplő összegek egy tizenketted részét utalja ki támogatásként. 6.. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az 1996. évi költségvetésről szóló rendeletbe be kell illeszteni. 7.. Ez a rendelet 1996. január 1-től lép hatályba és az 1996. évi költségvetésről szóló rendelet megalkotása után hatályát veszti.

- 7-8.. A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Békéscsaba, 1995. december 21. Pap János polgármester Dr.Simon Mihály jegyző" Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1995. december 28. Tárgy: A 2/1995.(I.19.) sz. a helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló rendelet módosítása - rendelet-alkotás - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodással, ellenszavazat nélkül alkotta meg az alábbi rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 65/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete a 2/1995.(I.19.) sz. A helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról 1.. A rendelet 2. -a a következők szerint változik: "A KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Részvénytársaság által bonyolított, Békéscsaba közigazgatási határán belüli helyi autóbusz közlekedés viteldíjai, mint a legmagasabb hatósági árak a következők: Ezek az árak az ÁFA-t is tartalmazzák. menetjegy: 46 Ft menetjegy autóbuszon: 65 Ft egyvonalas bérlet: 1.040 Ft összvonalas bérlet: 1.370 Ft tanuló/nyugdíjas bérlet: 410 Ft E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1995. december 21. 2.. Pap János sk. polgármester Dr.Simon Mihály sk. jegyző"

- 8 - A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1995. december 28. Tárgy: Az ivóvízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendelet - rendeletalkotás - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 5 tartózkodással, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 597/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a lakosság, valamint az Önkormányzat és intézményei által fizetendő legmagasabb víz- és csatornadíjakat rögzítő - az önkormányzat, valamint a Békés Megyei Vízművek Rt. között megkötendő - megállapodással, mely szerint a víz- és csatornadíjak az alábbiak: A lakosság felé érvényesíthető legmagasabb díjak: Vízdíj: Csatornadíj: 71,60 Ft/m3 49,10 Ft/m3 Az önkormányzat, valamint intézményei felé érvényesíthető legmagasabb díjak: Vízdíj: Csatornadíj: 76,40 Ft/m3 70,20 Ft/m3 Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1995. december 31. - A közgyűlés 15 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül alkotta meg az alábbi rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 66/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete az ivóvízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló, és az 1993.évi CIV. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII.törvény 7../1/ bekezdésében foglaltakra, valamint a 38/1995.(IV.5.) Korm.sz. rendeletre figyelemmel az önkormányzati tulajdoni érdekeltségben lévő víziközműről szolgáltatott ivóvíz- és

- 9 - csatornaszolgáltatás egyes kérdéseivel kapcsolatos szabályokat az alábbi módon állapítja meg. A rendelet hatálya 1.. A rendelet hatálya kiterjed a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdoni érdekeltségében álló és Békéscsaba város közigazgatási területén lévő víziközművek szolgáltatásait igénybe vevőkre. Hatósági ármegállapítás 2.. /1/ A szolgáltatás díjai, mint legmagasabb hatósági díjak a következők: Hatósági vízdíj: Hatósági csatornadíj: 93,20 Ft/m3 78,40 Ft/m3 /2/ Az /1/ bekezdésben megállapított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza. Víziközműfejlesztési hozzájárulás 3.. A szolgáltatónak a víziközműfejlesztési hozzájárulás megállapításánál minimum 0,2 m3/nap átlagos mennyiséget kell figyelembe venni. A hozzájárulás összegét a szolgáltató szervezet állapítja meg. Vízfogyasztások megállapítása 4.. /1/ A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, elkülönített vízhasználatok esetén a mellékmérők figyelembe vételével, vízmérő hiányában az 1.sz. melléklet szerinti átalánnyal, illetve műszaki becsléssel kell megállapítani. /2/ A vízmérőket a fogyasztó igénye alapján a szolgáltató szereli fel. A vízmérők, felszerelésük után a szolgáltató tulajdonába kerülnek, így a szükséges hitelesítéseket és vízmérő cseréket is a szolgáltató végzi saját költsége terhére. /3/ A vízmérők leolvasását vagy az átalányfogyasztás megállapítását, továbbá a megállapított fogyasztás számlázását szolgáltató legalább kéthavi ciklusban köteles elvégezni. A leolvasásokat egész m3-re kerekítve kell elvégezni. Amennyiben a ciklus fogyasztása a 3 m3-t nem éri el, számla mindaddig nem készül, míg a fogyasztás

- 10 - a 3 m3-t el nem éri. /4/ Ha a bekötési vízmérő nem működik vagy nem olvasható le, a felhasznált vízmennyiséget műszaki becsléssel vagy arányosítás útján kell meghatározni. /5/ Ahol mellékvízmérő kerül felszerelésre, ott a díjfizetés alapja - ha egyéb rendeltetésű vagy közös vízfogyasztás nincs, továbbá a házi vízvezetéken nem következik be vízelfolyás - a mellékvízmérőn levolvasott vízmennyiség. /6/ Ha a bekötési- és mellékvízmérő egy időpontban nem olvasható le, akkor - mérővel nem rendelkező fogyasztási helyek vízmennyiségének meghatározásához - a mellékvízmérőkön leolvasott vízmennyiséget a bekötési vízmérő azonos fogyasztási időszakára korrigálni kell. /7/ A bekötési vízmérővel rendelkező, de mellékvízmérőkkel csak részben ellátott ingatlanok esetén a mérővel nem rendelkező fogyasztók vízmennyiségét az előző számlázási időszak bekötési vízmérővel mért mennyiségének figyelembe vételével, létszámra és napra történő arányosítással kell meghatározni. A mellékvízmérőkkel rendelkező fogyasztási helyek és a mellékvízmérőkkel még fel nem szerelt fogyasztási helyek vízfogyasztásának összege együttesen minimum annyi legyen, mint a bekötési vízmérővel mért vízmennyiség. A vízmennyiség meghatározása előtt a bekötési vízmérő által mért mennyiséget csökkenteni kell az egyéb rendeltetésű és a közös vízfogyasztással, továbbá a házi vízvezetéken esetleg bekövetkezett vízelfolyás mennyiségével. Fenti módon, az előző időszak adataiból kiszámított fogyasztást a mellékvízmérőkkel nem rendelkezők számára a tárgyi időszakra vonatkozó fogyasztásként kell számlázni. /8/ A csoportos fogyasztók a közös képviselő vagy az érdekeltek egyezsége alapján kötelesek megadni a szolgáltatónak a lakásonkénti létszámot és annak változásait. Az új létszámadatokat a vízfogyasztás meghatározásánál a szolgáltató a bejelentést követő számlázási ciklusban köteles figyelembe venni. /9/ A bekötési vízmérő utáni csőtörés vagy rendkívüli vízelfolyás esetén a bekötési vízmérő által mért mennyiséget műszaki becsléssel kell elfogyasztott és elfolyt vízmennyiségre megosztani. Az elfolyt vízmennyiséget a 4../10/ bekezdése, az elfogyasztott vízmennyiséget a 4../7/ bekezdése szerint kell számlázni. /10/ Az ingatlanon kialakított közös fogyasztási helyet mellékvízmérővel kell ellátni. A vízmérőn megállapított közös fogyasztást és az elfolyt, valamint egyéb célra felhasznált vízmennyiséget a bekötési vízmérő mögötti fogyasztók között egyenlő arányban kell szétosztatni. Ha az így nyert mennyiség az 1 m3-t meghaladja, azt többletként a fogyasztási helyekre kell terhelni függetlenül attól, hogy a fogyasztási hely rendelkezik-e mellékvízmérővel vagy sem. A különböző fogyasztásokat a számlában is el kell különíteni. /11/ A fogyasztó által kialakított mérőhelyre felszerelt hideg és melegvizes

- 11 - mellékvízmérők a felszerelést követő fogyasztási ciklustól képezik a számlázás alapját. /12/ A nem háztartási célú fogyasztásért - kivéve az önkormányzatot és annak intézményeit - hatósági vízdíjat kell fizetni. /13/ A bekötési vízmérő és a mellékmérők időszakos hitelesítéséről a szolgáltató saját költségén gondoskodik. /14/ A fogyasztás meghatározásának és a vízmérők leolvasásának költségei a szolgáltatót terhelik. /15/ Az esetben, ha a fogyasztási helyek a bekötési vízmérő után központi melegvízszolgáltatásban is részesülnek, a fogyasztási helyeket melegvizes mellékvízmérővel is el kell látni. Amennyiben melegvizes mellékvízmérő nem kerül felszerelésre, nem működik, a fogyasztási hely vízfelhasználását a 4../7/ bekezdése alapján kell megállapítani. Szennyvízmennyiség megállapítása 5.. /1/ A szennyvízelvezető műbe vezetett szennyvíz mennyiségét méréssel, mérés hiányában pedig az adott ingatlan vízfogyasztása alapján kell megállapítani. /2/ Ha a vízfelhasználó a hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műbe vagy befogadóba vezeti a szennyvíz egy részét, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elhelyezett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. /3/ Ha a hatósági intézkedés miatt a fogyasztó a keletkezett szennyvíz egy részét zárt szennyvízgyűjtőbe vezeti, akkor a megállapított szennyvíz mennyiségét a gyűjtőbe vezetett mennyiséggel csökkenteni kell. /4/ Az ingatlanon felhasznált vízmennyiség a (2), (3) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen nem csökkenthető. Egyéb rendelkezések 6.. /1/ A vízmérő akna, a vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztántartásáról, a vízmérő fagy elleni védelméről a fogyasztó gondoskodik. A vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni kell. /2/ A szolgáltatási ponttól a fogyasztó irányába eső házi ivóvíz-, szennyvízhálózat és berendezése a fogyasztó tulajdonában van, így ennek meghibásodásából eredő károk az ún. "vis maior" és a szolgáltatónak felróható esetek kivételével a

- 12 - fogyasztót terhelik. /3/ Szükség esetén a szolgáltató kezdeményezésére a településen vízkorlátozást a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint a polgármester rendelhet el. A közzétételről és a végrehajtás elrendeléséről a jegyző gondoskodik. /4/ Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási és gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a gépkocsimosási vízfogyasztásért - átalánydíjas fogyasztók esetén - vízdíj nem számlázható. /5/ A szennyvízelvezető műbe tilos bebocsátani veszélyes hulladéknak minősülő anyagot, csapadékvizet, állati eredetű trágyát vagy trágyalevet, szennyvízgyűjtőben tárolt szennyvizet, illetve ilyen gyűjtőből tartálykocsival szállított szennyvizet. /6/ A szolgáltató e rendelet alapján meghatározott víz, valamint a szennyvízelvezető műben elvezetett szennyvíz mennyisége után számlát köteles készíteni és annak ellenértékét a fogyasztótól beszedni tartozik. /7/ A vízmérő mérési pontatlanságára irányuló fogyasztói reklamáció esetén a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltató a vízmérő hitelesítő bemérését köteles elvégeztetni. Ammenyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő a fogyasztó hátrányára a mérésügyi jogszabályban meghatározott tűrési határt meghaladóan működött, a szolgáltató köteles az előlegezett összeget visszatéríteni. Ilyen esetben a vízfogyasztás adatait a hiba arányában helyesbíteni kell és a kérelem benyújtását megelőző leolvasástól a díjkülönbözetet a fogyasztónak jóvá kell írni. /8/ A szolgáltatásokért járó díj fizetésének elmulasztása esetén a szolgáltató a vízfogyasztást a bekötővezeték elzárásával is korlátozhatja, amennyiben 150 méteren belül vizvételi lehetőséget biztosít és a díjat rendszeresen fizető összes fogyasztó ellátása változatlan formában biztosítható. /9/ Az ingatlanok víziközmű bekötését és a mellékvízmérők felszerelését az igénylő által megfizetett építési hozzájárulás után a szolgáltató saját beruházásában végzi el. Gazdálkodó szervezetek víziközmű bekötését a szolgáltató saját beruházásában - víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos megállapodás megkötése után - végzi el. Szabálysértési rendelkezések 7.. /1/ Aki e rendelet 6.. (5) bekezdését, valamint a 2. sz. melléklet szerint elrendelt vízkorlátozási szabályokat megszegi vagy kijátsza és a cselekmény súlyosabb

- 13 - elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és pénzbírsággal sújtható. A kiszabható pénzbírság maximuma a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott összeg. A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. /2/ A szabálysértés tetten ért elkövetője helyszíni bírsággal sújtható. A helyszíni bírság maximuma a mindenkor hatályos felsőbb jogszabályok által meghatározott összeg. /3/ A helyszíni bírság kiszabására a közterület-ellenőrzés jogosult. Vegyes és záró rendelkezések 8.. /1/ Ezen rendelet 1996. január 1-én lép hatályba. /2/ A hatálybalépéssel egyidejűleg Békéscsaba Megyei Jogú Város 3/1995. (I.19.) sz. önkormányzati rendelete hatályát veszti. Békéscsaba, 1995. november 21. Pap János s.k. polgármester Dr. Simon Mihály s.k. jegyző" 1. sz. melléklet VÍZFOGYASZTÁSNÁL FIGYELEMBE VEHET? ÁTALÁNY-MENNYISÉGEK Lakó-, üdülőingatlanok vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. Beépített ingatlanok (telkek) 1.1. udvari csappal 40 l/fő/nap 1.2. épületen belüli, de lakásokon kívüli közös vízcsappal 60 l/fő/nap 1.3. mint 1.2, de lakásokon kívüli közös vízöblítéses WC-vel 75 l/fő/nap 1.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 65 l/fő/nap 1.5. mint 1.4, de épületen belüli, lakásokon kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap 1.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap 1.7. épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsappal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 120 l/fő/nap

- 14-1.8. mint 1.7., de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap 1.9. mint 1.8., de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap 2. Házikert locsolás 1 l/m2/nap Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50 %-ának alapul vételével. 3. gépkocsimosás (tömlővel) 400 l/szg/hó 4. állatállomány itatása számos állatonként 40 l/db/nap 5. közkifolyókon fogyasztott víz átalánymennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 l/fő/nap 6. A személyi tulajdonban álló - vállalkozáson kívüli - nyaralók, üdülők, házikertek esetében az I/1-3. pontokban megállapított átalánymennyiségek alapján évente összesen öt hónapra (május-szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani. II. Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. kórházak, szülőotthonok, betegágyanként 400 l/nap 2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként 600 l/nap 3. szanatóriumok, betegágyanként 200 l/nap 4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónkénti további 120 l/nap 5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként 1750 l/nap 6. körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 450 l/nap 7. gyógyszertárak, munkahelyenként 80 l/nap 8. szociális otthonok, férőhelyenként 210 l/nap 9. Bölcsődék, férőhelyenként 135 l/nap 10. Óvodák, férőhelyenként 90 l/nap III.

- 15 - Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. általános- és középiskolák, szakmunkásképző intézetek, tantermenként 1.1. zuhanyozó nélkül 150 l/nap 1.2. zuhanyozóval 600 l/nap 2. napköziotthon, gyermekenként 50 l/nap 3. diákétterem, menza 3.1. konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként 50 l/nap 3.2. konyha étteremmel, adagonként 120 l/nap 4. diákszálló étkeztetés nélkül, bentlakónként 150 l/nap IV. Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. filmszínházak, férőhelyenként 8 l/nap 2. Színházak, férőhelyenként 18 l/nap 3. kultúrházak 3.1. állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként 3.2. időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként 15 l/nap 22 l/nap 4. közkönyvtárak, látogatók száma szerint 10 l/fő/nap 5. múzeum, kiállítás, látogatók száma szerint 8 l/fő/nap V. Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. szállodák, üdülők, ágyanként 1.1. egycsillagos 60 l/nap 1.2. kétcsillagos 90 l/nap 1.3. háromcsillagos 210 l/nap 1.4. négycsillagos 350 l/nap 1.5. ötcsillagos 500 l/nap

- 16-2. kemping, férőhelyenként 2.1. egycsillagos 50 l/nap 2.2. kétcsillagos 70 l/nap 2.3. háromcsillagos 100 l/nap 2.4. négycsillagos 200 l/nap 3. motel, férőhelyenként 150 l/nap 4. éttermek 4.1. melegkonyha, étkeztetés nélkül 50 l/adag/nap 4.2. hidegkonyha, étkeztetés nélkül 12 l/adag/nap 4.3. étterem, konyha nélkül 75 l/adag/nap 4.4. étterem konyhával 90 l/adag/nap 5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó, vendégenként 4 l/nap VI. Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. sportolók létszáma szerint 30 l/fő/nap 2. locsolás 3 l/m2/nap 3. befogadóképesség (közönség) szerint 3 l/fő/nap VII. Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány-mennyiségek 1. iroda, hivatal 30 l/m2/nap 2. közterületek tisztán tartása, esetenként 2.1. burkolt közlekedési felületek locsolása 3 l/m2 2.2. a 2.1. pont alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek locsolása 5 l/m2 2.3. zöld területek locsolása 3 l/m2 Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok, stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig)

- 17 - időtartamára kell felszámítani. Az I/1-I/9. pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani. Az átalány-mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat az üzemeltető évenként egyszer köteles a fogyasztótól bekérni. A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II-III-IV., valamint a VI-VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell az üzemeltetőnek meghatározni. A fel nem sorolt - és nem mért - vízfogyasztások mennyiségét az üzemeltetőnek műszakilag megalapozott számítással kell meghatároznia. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető. Békéscsaba, 1995. november 9. 2. sz. melléklet BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK Rt. VÍZKORLÁTOZÁSI TERVE a 38/1995. (IV.5.) Korm. sz. rendelet 16.. (1-2) bek., valamint az 1995. évi LVII. törvény 15.. (4-5-6) bek. alapján, ha a vízigények kielégítése érdekében vízkorlátozás bevezetése válik szükségessé, ennek rendeje a következő: I. VÍZKORLÁTOZÁS 1. Ha a felhasználható (szolgáltatható) vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, ill. az elhárítás jelentős időigényű és ez idő alatt mennyiségi hiány jelentkezik a vízellátó rendszerben, akkor a vízhasználat - a létfenntartási vízhasználat kivételével - sorrendiség megtartásával, kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető. 2. Ha a vízhasználat korlátozását be kell vezetni, a korlátozás sorrendje a következő: 2.1. I. FOKOZAT Egyéb célú vízhasználatok: kertöntözés, gépkocsi mosások, úttest locsolások, közterületek és a parkok öntözésének megtiltása. 2.2. II. FOKOZAT Az I. FOKOZAT-ban érintetteken túlmenően: A 10 m3/nap feletti vízfelhasználású gazdálkodó szervezetek a közüzemi szolgáltatási szerződésben meghatározott (napi) vízmennyiség 80 %-át

- 18 - vételezhetik a sütőipar, tejipar és a húsipar kivételével. 2.3. III. FOKOZAT A II. FOKOZAT-ban érintetteken túlmenően: a szakaszos vízszolgáltatás elrendelése. 3. A vízkorlátozás fokozatainak elrendelése a Békés Megyei Vízművek Rt. javaslata alapján történhet. A javaslat alapján a vízkorlátozást a polgármesternek kell elrendelnie. II. KÖZZÉTÉTEL, ELLEN?RZÉS 1. Az elrendelt vízkorlátozás közzétételéről és a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző (a Békés Megyei Vízművek Rt. bevonásával) gondoskodik. 1.1 a jegyző a vízkorlátozás elrendeléséről értesíti az üzemeltető Rt-t. 1.2. a korlátozás ellenőrzése. A korlátozás végrehajtásának ellenőrzése önkormányzati és üzemeltetői feladat. Az önkormányzat belső ellenőrzési rendszerében (közterületi felügyelők útján) végzi az I. FOKOZAT betartását. A gazdálkodó szervezetek értesítése, ellenőrzése az üzemeltető Rt. feladata. 2. A szakaszos vízszolgáltatás bevezetésének időpontját és a szakaszos vízszolgáltatást az üzemeltető Rt. határozza meg, amelyet sajtó és helyi médiák útján hirdet ki. Békéscsaba, 1995. november 9. (Tervezet) M E G Á L L A P O D Á S amely létrejött egyrészről Békéscsaba Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér (továbbiakban Önkormányzat) másrészről a Békés Megyei Vízművek Részvénytársaság Békéscsaba, Dobozi út 5. között alulírt napon és helyen az alábbiak szerint: 1./ Szerződő felek megállapítják, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén lévő víziközművekből az ivóvizet, valamint a szennyvízelvezetést és tisztítást a

- 19 - Békés Megyei Vízművek Rt. szolgáltatja, illetve végzi. 2./ Az Önkormányzat képviselő-testülete a 66/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendeletében a hatósági vízdíjat 93,20 Ft/m3-ben, a szennyvízelvezetés és tisztítás hatósági díját pedig 78,40 Ft/m3-ben állapította meg az 1996. évre. 3./ Felek megállapodnak abban, hogy 1996. évben az Önkormányzat intézményei által fizetendő vízdíj 76,40 Ft/m3, a csatornadíj pedig 70,20 Ft/m3, míg a lakosság által fizetendő vízdíj 71,60 Ft/m3, a csatornadíj pedig 49,10 Ft/m3. A vízdíjat és csatornadíjat a szolgáltató szervezet, a Békés Megyei Vízművek Rt. szedi be a fogyasztóktól. 4./ A Békés Megyei Vízművek Rt. kötelezettséget vállal arra, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén az Önkormányzat intézményei és a lakosság által fizetendő víz- és csatornadíjak esetében a 3. pontban meghatározott mértékűnél magasabb összegű díjat nem érvényesít. 5./ Az Önkormányzat az 1996. évi költségvetési törvényben meghatározott alapból, az 1996. évre történő díjtámogatás céljából támogatási kérelmet nyújt be a Békés Megyei Vízművek Rt-n keresztül. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hoy a támogatás elnyerése esetén a teljes összeget haladéktalanul átutalja a Békés Megyei Vízművek Rt. OKHB- 260-17989. sz. egyszámlájára. 6./ Szerződő felek megállapodnak abban is, hogy az önkormányzati támogatás elmaradása esetén sem lesz a lakosság, valamint az Önkormányzat és intézményei által fizetendő víz- és csatornadíj mértéke magasabb a 3. pontban meghatározott mértéknél. Ez esetben a 3. pontban megjelölt díjak és az Önkormányzat által megállapított hatósági víz- és csatornadíj közötti különbözetet a Békés Megyei Vízművek Rt. az 1996. évi eredménye terhére viseli. 7./ Jelen megállapodás 1996. évre köttetett és 1997. január 1. napján hatályát veszti. Ezt a megállapodást felek törvényes képviselői, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba,......... Békés Megyei Vízművek Rt. Önkormányzat képviseletében képviseletében Pap János Hosszu Szilárd vezérigazgató polgármester A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről.

- 20 - Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Hatridő: 1995. december 28. Tárgy: Állami Számvevőszéki vizsgálat - A közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 598/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul vette az Állami Számvevőszék 1995. október 3-20. között végzett vizsgálatának megállapításait. Az abban foglalt észrevételekre a következő intézkedéseket kell megtenni: 1./ Az oktatási intézmények kapacitásainak, szerkezetének felülvizsgálatát 1996. évben is folytatni kell, a működési kiadások mérséklése érdekében. Felelős: Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1996. június 30. 2./ A vagyonhasznosítás eredményeit az eddigi tapasztalatok alapján a Gazdasági Bizottság tekintse át, és tegyen javaslatot a közgyűlésnek a forgalomképes ingatlanok, értékpapírok és más tulajdonunkban lévő vagyontárgyak jövedelmezőségi szintjének emelésére. Felelős: Végh László alpolgármester Hanó Miklós tanácsnok, a Gazdasági Bizottság elnöke Határidő: 1996. június 30. 3./ Az ágazati koncepciók alapján kerüljön kidolgozásra a város egészére vonatkozó egységes rendszerbe foglalt feladatterv, mely a legfontosabbnak ítélt, végrehajtásra váró feladatokat rangsorolja. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1996. szeptember 30. 4./ A fejlesztéseknél, illetve a felújításoknál a létesítményre megkötendő kivitelezési szerződések megkötésekor törekedni kell a fix áras szerződéskötésre, az előirányzatok betartása érdekében. Felelős: Pap János polgármester Határidő: folyamatos 5./ A nyilvántartási hiányosságokat meg kell szüntetni, a határidőn túli követeléseket a mérlegbe be kell építeni.

- 21 - Felelős: Határidő: Dr.Simon Mihály jegyző 1995.évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló 6./ A közgyűlés felkéri a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot, hogy részletesen tárgyalja meg az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést. Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli, tegyen javaslatot a tervezett intézkedések pontosítására. A vizsgálati anyagot tárgyaló bizottsági ülésre valamennyi képviselőnek meghívót kell küldeni. Felelős: Domokos László, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Határidő: 1996. február 29. Tárgy: Zárt ülések rendjéről szóló döntés - A közgyűlés 15 igen szavazattal, 5 tartózkodással, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 599/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése zárt ülést csak az Önkormányzati Törvényben előírt esetekben tart. A vagyonával való rendelkezés, valamint az általa kiírt pályázat tárgyalásával kapcsolatos napirendeket csak akkor tárgyalja zárt ülésen, ha a Gazdasági Bizottság erre előzetesen javaslatot tesz. Felelős: Pap János polgármester Határidő: folyamatos Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. I. félévi munkaterve - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 600/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. I. félévi munkatervet az elhangzott módosításokkal elfogadja. (A munkaterv a határozat mellékletét képezi.) Felelős: Határidő: Pap János polgármester értelem szerint Tárgy: Ifjúsági Ház bérleti szerződései - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

- 22-601/1995.(XII.21.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vizsgálja meg az Ifjúsági Ház költségvetését abból a szempontból, hogy az általa vállalkozási célra bérbeadott helyiségek bérleti díja biztosít-e nyereséges bevételt, illetve a bérleti díj összege számszerűen fedezi-e a bérlemények üzemeltetési díjait (fűtés, világítás, üzemeltetési költségek, telefonhasználat, stb.). Felelős: Végh László alpolgármester Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1996. február 29. 2./ Egyetért azzal, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedések megtételére sor kerüljön. Felelős: Határidő: Sisák Péter alpolgármester értelem szerint 3./ Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör végezzen elemző számításokat a közüzemi díjak pontos meghatározása érdekében és a vállalkozási célra bérbeadott helyiségek bérlői számára annak alapján - a tényleges fogyasztás figyelembe vételével - határozzák meg a közüzemi díjakat, melyeket minden esetben külön kell szerepeltessen a bérleti szerződésben. Felelős: Végh László alpolgármester Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1996. február 29. 4./ A közgyűlés kötelezi az Ifjúsági Ház és Általános Társaskört, hogy a bérleti szerződéseiben a Jogi és Ügyrendi Bizottság és a Gazdasági Bizottság által észrevételezett módosításokat 1996. február 29-ig tegyék meg. Felelős: Sisák Péter alpolgármester Végh László alpolgármester Határidő: 1996. február 29. Tárgy: Emléktáblák elhelyezése - A közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

- 23-602/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városvédő és Városszépítő Egyesület által kezdeményezett emléktáblák elhelyezésével egyetért. Első emléktábla: Réthy Béla gyógyszerész halálának 60. évfordulója tiszteletére a Szent István téri (Sas) gyógyszertár homlokzatán. Az emléktábla szövege: id. Réthy Béla gyógyszerész (1862-1935) tiszteletére halálának 60. évfordulójára állította Sanopharma Békéscsabai Gyógyszerkereskedelmi Városvédő és Városszépítő Vállalat Egyesület Mérete: 50 x 60 cm Anyaga: fehér márvány, bronz felirattal Második emléktábla: Gorliczki Simon és Budinszky György alapító plébánosok tiszteletére a Belvárosi Római Katolikus Plébánia Hivatal (Bartoss udvar 1.) homlokzatán. Az emléktábla szövege: Gorliczki Simon (1750-1753) és Budinszky György (1753-1792) alapító plébánosok emlékére állította Belvárosi Római Katolikus Csabai Szlovákok Békéscsaba Plébánia Hivatal Szervezete Városvédő és Városszépítő Egyesület 1995. Mérete: 60 x 90 cm Anyaga: fehér márvány, bronz felirattal Harmadik emléktábla:

- 24 - A Városháza árkádsorán. Az emléktábla szövege: Állította: "Testvéreim szabadok vagytok mostantól mindörökre." 1845. december 31. Such János bíró Az örökváltsági szerződés megkötésének 150. évfordulója tiszteletére. Szlovák szöveg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Felelős: Sisák Péter alpolgármester Szilvásy Ferenc a Közművelődési és Sportbizottság elnöke Határidő: 1996. január 15. Tárgy: Regionális Színházművészetért Alapítvány kérelme - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 603/1995.(XII.21.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Regionális Színházművészetért Alapítványt pályázati keretből kívánja támogatni. Az 1996. évi költségvetés tárgyalásakor vissza kell térni arra, hogy az Alapítványhoz alapító tagként csatlakozik-e. Felelős: Határidő: Sisák Péter alpolgármester 1996. évi költségvetést tárgyaló közgyűlés Tárgy: A II. világháború békéscsabai bombatámadásának emléktáblája - A közgyűlés 11 igen szavazattal, 3 tartózkodással, 4 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 604/1995.(XII.21.) közgy.

- 25-1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a II. világháború békéscsabai bombázásának áldozatai emlékére hozott 418/1994. (IX.1.) sz. határozatát visszavonja, és nem állít emléktáblát azért, mert a bombatámadás összes áldozatának a neve fel van írva a Szabadság téri II. világháborús emlékművön. Felelős: Sisák Péter alpolgármester Határidő: 1996. január 15. Tárgy: Korzó téri képzőművészeti beruházás - A közgyűlés megfelelő szavazati arány hiányában döntést nem hozott. Tárgy: Önkormányzati rendelet alkotás a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről - A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül alkotta meg alábbi rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 67/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről I. BEVEZET? RENDELKEZÉSEK 1.. /1/ E rendeletnek az a célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek és településrészek nevének - a továbbiakban: földrajzi név - vélemény adására, megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására, alkalmazására, az utcanévtáblák elhelyezésére, a házszám változásra vonatkozó, valamint a művészeti alkotások közterületi elhelyezésére vonatkozó szabályokat meghatározza. /2/ A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a város bel- és külterületén lévő, valamint a későbbiek során kialakuló valamennyi közterületre és településrészre. 2..

- 26 - /1/ A rendelet alkalmazása szempontjából földrajzi név: a) a belterületi településrésznév: városrész, lakónegyed, illetve lakótelep, valamint a belterület egyéb részét jelölő név, b) a külterületi településrésznév: a város külterületének lakott részét jelölő név, c) az utcanév: az út, utca, tér, park, köz, sétány, stb. jellegű közterületet jelölő név. /2/ A város helynevéről, a domborzat- és tájnévről, a területnévről, víznévről, természetvédelmi névről, valamint közlekedési és hírközlési névről külön jogszabályok rendelkeznek. 3.. A rendelet alkalmazása szempontjából a művészeti alkotás a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervező-művészeti alkotás. II. A FÖLDRAJZI NÉV MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA 4.. /1/ A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. /2/ A földrajzi név megállapítására, illetve megváltoztatására vonatkozó javaslatot a jegyző készíti elő. /3/ Új földrajzi név megállapítására lehetőleg a településrész, az utca kialakításának (beépítésének) megkezdése előtt, illetőleg a közterületként való bejegyzést megelőzően kell javaslatot tenni. /4/ A városban minden településrészt és a 2.. /1/ bekezdés c) pontban jelölt közterületet el kell nevezni. 5.. /1/ Földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását a Közgyűlés bármely bizottsága, a kisebbségi önkormányzatok, vagy bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti. /2/ A földrajzi név megállapítása vagy megváltoztatása előtt az önkormányzati

- 27 - képviselők útján, vagy más alkalmas módon meg kell ismerni az érintett terület lakosságának véleményét. 6.. /1/ A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása során figyelembe kell venni a kialakult élő névhasználatot, a történelmi hagyományokat, a helytörténeti kutatások eredményeit, a nemzetiségi és etnikai viszonyokat, a nyelvi, nyelvhelyességi követelményeket. Új földrajzi név megállapítása során a következő elveket kell követni: a földrajzi név meghatározására vonatkozó előkészítésnél vizsgálni kell azt, hogy az adott helynek a történelme során milyen neve alakult ki (történeti elv, először hogyan használták az elnevezést, első használati elv), hogyan használják az ott élők a területre vonatkozó nevet (élő használati elv), ahol nincs kialakult név, ezt jelezni kell. /2/ Figyelmet kell fordítani a nemzetiségi, kisebbségi és etnikai jelleg kifejezésére. Arra kell törekedni, hogy a kisebbségi jelleget kifejező utcanevek alkalmazására megfelelő arányban kerüljön sor. /3/ A földrajzi név megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha: - az azonos hangzású nevek zavart keltőek, - a névhasználatban kimutatható változás következett be, - a névvel jelölt terület vagy létesítmény megszűnt vagy megváltozott, - a névhasználat, illetőleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelő, - az új név adása már nem élő, kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja. /4/ Élő személyről településrészek, közterületek nem nevezhetők el. /5/ Egyforma névvel két közterület nem nevezhető el. /6/ Csak könnyen kiejthető, leírható és megérthető, terjedelmében az okmányok szokásos méretéhez igazodó nevet lehet alkalmazni. 7.. /1/ A megállapított földrajzi nevekről a jegyző köteles naprakész nyilvántartást vezetni és abban a változásokat folyamatosan feltüntetni. /2/ A jegyző köteles biztosítani a nyilvántartás nyilvánosságát, hozzáférhetőségét. /3/ A földrajzi név megállapításáról és megváltoztatásáról a lakosságot és az érdekelt szerveket (földhivatal, posta, közlekedés, közrendészet, lakossági szolgáltatások stb.) haladéktalanul értesíteni kell. 8..

- 28 - A 2.. /2/ bekezdésében megjelölt földrajzi nevek megállapítása, illetve megváltoztatása során az önkormányzatot megillető egyeztetési, véleményezési vagy javaslattételi jogot a közgyűlés gyakorolja. A döntés előkészítésére e rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell. III. UTCANÉVTÁBLÁK ELHELYEZÉSE 9.. /1/ A városban a 2../1/ bekezdés c) pontjában jelzett közterületeket névtáblákkal kell jelölni. /2/ Az utcanévtáblát az utca mindkét oldalán, az utca elején és végén, valamint az útkereszteződéseknél mindkét sarkon a sarokingatlanon - a vonatkozó építésügyi, városrendezési és egyéb szabályok betartásával - el kell helyezni. /3/ Az utcanévtáblán a város kerületszáma és az utca neve szerepeljen. Az utcanévtábla: Egységes kivitelű legyen, a jegyző gondoskodjék az elkészítéséről és kifüggesztéséről. Az utca-házszámokat a jegyző határozza meg. /4/ Utca nevének megváltoztatása esetén a korábbi utcanévtáblát a tájékozódás megkönnyítése érdekében - áthúzással vagy más megfelelő módon érvénytelenítve - használhatatlanná válásáig, de legalább öt évig az új nevet jelző tábla mellett meg kell hagyni. /5/ Az ingatlan tulajdonosa (használója) az utcanévtábla elhelyezését tűrni köteles. 10.. /1/ Az utcanévtáblák elhelyezése és a karbantartásuk költsége az önkormányzatot terhelik. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik. /2/ Az utcanévtábla megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetőleg engedély nélküli eltávolítása tilos. 11.. Tér, park, sétány, kerületi lakott hely, illetőleg az általánostól eltérő beépítettségű utca névtáblájának elhelyezése és szövege a 9. -ban előírtaktól eltérhet, indokolt esetben több vagy kevesebb utcanévtábla is elhelyezhető. IV. AZ INGATLANOK SZÁMOZÁSA

- 29-12.. /1/ Az utcákban és a tereken az ingatlanokat (az épületeket és a beépítetlen telkeket és tanyát) a közterületekről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. /2/ A házszámozást új utca esetén mindig annak keletkezésével, illetőleg a telekalakítás elrendelésével (engedélyezésével) egyidejűleg kell elvégezni. /3/ Az ingatlanok számozását a városközponttól mindig kifelé haladva kell elvégezni úgy, hogy a jobb oldal a páratlan, a bal oldal a páros számozású legyen. Többlépcsőházas épületnél lehetőleg minden lépcsőháznak külön számot kell adni. Kerülni kell az alátöréseket és azt, hogy egy ingatlan több számot kapjon, kivéve a többlépcsőházas épületeket. /4/ Az ingatlanok számozásánál kisegítő jelzésként - amennyiben ez szükséges - római számok vagy betűk is alkalmazhatók. /5/ Az általánostól eltérő beépítettségű utca vagy külterületi településrész ingatlanainak számozása indokolt esetben ettől eltérhet. /6/ A már megállapított házszámok megváltoztatására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. 13.. /1/ Az ingatlanok házszámát a jegyző határozza meg általában az építési engedély kiadásával egyidejűleg, de legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig. /2/ A házszámról az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét a jegyző értesíti és ezt a földhivatallal is közli. /3/ A házszám elkészítése, elkészíttetése és elhelyezése, valamint karbantartása és pótlása az ingatlan tulajdonosának, ennek hiányában a kezelőjének, használójának a feladata, aki ezt a kötelezettségét saját költségén köteles elvégezni olyan időpontban, hogy az ingatlan házszáma folyamatosan megállapítható legyen. /4/ A házszámot az ingatlan utca felőli részén, annak bejárata felől, jól látható módon kell feltüntetni. 14.. /1/ Az elhelyezett utcanévtáblát, illetve házszámot megrongálni, beszennyezni, szövegét megváltoztatni vagy olvashatatlanná tenni, a jegyző engedélye nélkül eltávolítani tilos.

- 30 - /2/ A jegyző különösen indokolt esetben az utca egészének vagy egy részének átszámozását elrendelheti. Ilyen esetben a költségek a Polgármesteri Hivatalt terhelik. V. MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK ELHELYEZÉSE 15.. /1/ Közterületeken és általában a közösség számára nyitva álló helyeken, köz- és magánépületek környékén művészeti alkotás elhelyezését a közgyűlés engedélyezi. /2/ Művészeti alkotás elhelyezését a közgyűlés bármely bizottsága, bármely képviselő kezdeményezheti. /3/ Az elhelyezésre vonatkozó javaslatot a Közművelődési és Sportbizottság, valamint a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság készíti elő, a művészeti alkotások beszerzésére, felhasználására és forgalmazására vonatkozó szabályok rendelkezéseit is figyelembe véve. /4/ A művészeti alkotás bírálatára a Képző- és Iparművészeti Lektorátust kell felkérni. /5/ Az elhelyezés során az építésügyi, városrendezési és szakhatósági előírásokat be kell tartani. 16.. /1/ A művészeti alkotás közterületen történő elhelyezéséről, gondozásáról a jegyző gondoskodik. /2/ A művészeti alkotások elhelyezésének megváltoztatására e fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. /3/ A közterületeken lévő művészeti alkotások megrongálása, beszennyezése, elhelyezésének megváltoztatása vagy engedély nélküli eltávolítása tilos. VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 17.. A közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, valamint köz- és

- 31 - magánépületeken a közönség által megtekinthető módon elhelyezendő emléktáblára az V. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 18.. /1/ Aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza, és a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. A kiszabható pénzbírság maximuma a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott összeg. A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. /2/ Szabálysértést követ el különösen az, aki: a) az utcanévtábla elhelyezését akadályozza, b) az elhelyezett utcanév- és házszámtáblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja, vagy olvashatatlanná teszi, illetőleg engedély nélkül eltávolítja, c) a házszámtábla elhelyezési, karbantartási és pótlási kötelezettségének nem tesz eleget, d) a közterületen lévő művészeti alkotást megrongálja, beszennyezi, elhelyezését engedély nélkül megváltoztatja vagy eltávolítja. /3/ Az e rendeletben meghatározott szabálysértések tettenért elkövetőjét a rendőrség vagy a közterület ellenőr helyszíni bírsággal sújthatja. /4/ E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti az "Utcanevek, városrész- név megállapításának, valamint a házak számozásának részletes szabályozásairól" szóló 1/1980.(I.30.) sz. tanácsrendelet. Békéscsaba, 1995. december 21. Pap János sk. polgármester Dr.Simon Mihály sk. jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1996. január 11. Tárgy: Békéscsaba Általános Rendezési tervének módosítása - önkormányzati rendeletalkotás - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül alkotta meg alábbi rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 68/1995.(XII.21.) sz. rendelete a többszörösen módosított 3/1984. (III.21.) sz. Békéscsaba Általános Rendezési

- 32 - Tervének szabályozási előírásairól szóló tanácsrendelet módosításáról és kiegészítéséről 1.. A 37/1993. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelet 3.. helyére a következő rendelkezés lép: A Berényi út - a Kossuth utcai lakótelkek hátsó telekhatárával - a Hold utcai lakótelkek hátsó telekhatárával, a 0648 hrsz. földúttal és a 0647 hrsz. árokkal körülhatárolt területen belül kialakított lakótelkek L-IV-es lakóterületi övezeti besorolást kapnak. A szabályozási előírások a 2. sz. mellékletben felsorolt hrsz-ú földrészletekre vonatkoznak. E rendelet mellékletét képezik: - a területre vonatkozó építésügyi szabályozási előírások, 1.sz. melléklet - a belterületbe vont ingatlanok jegyzéke 2. sz. melléklet. E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1995. december 21. 2.. Pap János sk. Dr. Simon Mihály sk. polgármester jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1995. december 28.