Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való megfelelés érdekében A biztató eredményesség mellett az integrációs feladatok gyakorlatának további erősítése fontos, figyelmet igénylő cél. Az intézmény célkitűzései jól tagoltak és áttekinthetőek a dokumentumokban, érzékelhető az életszerűség és a gyermekközpontúság. A tanulók esélyegyenlőségére tett törekvések mintaszerűek, megvalósításuk az elkötelezett pedagógiai hozzáállásnak köszönhetően folyamatosan biztosított. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók foglalkoztatása, a rájuk eső figyelem hangsúlyos helyet kap a Pedagógiai Programban, a beiskolázási helyzetképhez igazodik a feladatvégzés fontossága. Jól működő, egyedi közösségi programok teszik vonzóvá a tanulók számára az iskolában töltött időt. (Sakkpalota és szakkör, Kutyavilág, MUS-E művészeti foglalkozások, fotószakkör, saját szervezésű versenyek.) Sportiskola jellegét a NETFIT eredményesség megerősíti. Kiemelt figyelmet kap az egészséges életmódra nevelés. Az éves munkatervek készítése és elemzése során figyelembe veszik az intézmény társadalmi környezetét: olyan képzési formákat szerveznek, amelyek hatékonnyá teszik a településen élők bekapcsolását az intézmény életében.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kiemelt figyelmet igénylő tanulók létszámarányát figyelembe véve továbbra is hangsúlyt kell fektetni a kulturált viselkedés elvárásaira, a vállalt értékrendet következetes képviselésére. A hatékonyabb közösségfejlesztés érdekében a konfliktuskezelési technikák megismertetésére módszertani képzéseket is támogathat az intézményvezetés. A saját szervezésű versenyek tapasztalatai alapján indokolt a tehetségek hatékonyabb támogatása, amelyre az óraszámok adta lehetőséggel is érdemes élni. A stratégiai dokumentumok a törvényi előírásokat figyelembe véve azonosulnak a fejlesztő pedagógia alapelveivel, ezek egyes szegmenseit jól körülhatárolható módon írják le. A megfelelő kerettantervek kiválasztását követően nagy hangsúlyt kapnak az iskola arculatát meghatározó területek: a sport, a Kutyavilág, a művészetek (MUS-E) és a sakk, vagyis a hitvallásban megfogalmazott személyiségformálás. Az iskola több területen biztosít lehetőséget a sokoldalú személyiség kibontakoztatására: az idegen nyelvek, informatika magasabb óraszáma korunk elvárásaira készíti fel a tanulókat. A kiemelkedő közösségfejlesztés alapja, hogy az intézmény hangsúlyosan épít a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség aktivitására. A DÖK tevékenysége olyan intézményi támogatást kap, amelyben adott a lehetőség valódi tartalommal megtölteni a diákéletet. (Suli-TV, fotószakkör) A tanórán kívüli hasznos időtöltéshez és alternatív tanuláshoz minden lehetséges alkalmat megragad a nevelőtestület: hangverseny, színház, szakkörök, kirándulás és túra, erdei iskola, üzemlátogatás stb.
3. Eredmények A mérési eredmények hatékonyabb felhasználása az egyéni képességek teljesebb kibontakoztatása érdekében: A mérések eredményeiből nyert tapasztalatok levonása után az egyes fejlesztésre szoruló területek javítására szakmai terveket érdemes felülvizsgálni, újratervezni. Az elemzéseket, okok feltárását munkaközösségi szinten kívánatos elvégezni. A célnyelvi mérések eredményei kimagaslóak, az élő idegen nyelvek (kiemelten az angol nyelv) oktatása sikeres. A sport, mint az iskola profilja kiváló versenyeredményeket hoz, amely a tehetséggondozási tevékenység magas színvonalát biztosítja, emellett a tömegsportszerűen mérhető NETFIT mérések eredményei is meghaladják az elvárt szintet. A tagozatok szakszerű oktatási módszereket alkalmaznak: alsó tagozaton a differenciálás kap nagyobb hangsúlyt, felső tagozaton a tantárgyankénti felkészítésben prioritást kapnak a kiemelt területek. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az eddigi eredmények megtartásának feltétele az egységes pedagógiai attitűd, ehhez a pedagógustestület rugalmas team munkája szükséges. A tanfolyamokon, továbbképzéseken szerzett ismeretek továbbadására, a tudásmegosztás hatékonyságának fejlesztésére további lehetőségeket érdemes keresni. Az intézményi gyakorlatban a kétirányú kommunikációra változatos formákat alakítottak ki. A szakmai elvárásokra támaszkodva a munkaközösségek magas szinten működnek együtt, rugalmasan alkalmazkodva egymáshoz.
5. Az intézmény külső kapcsolatai A kommunikáció hatékonyabbá tétele a szülő és a társadalmi környezet felé: annak tudatosítása, hogy a tanulói eredményesség az összehangolt és átgondolt pedagógiai tevékenység által valósul meg, amelyhez a partnerek is sokat hozzátehetnek. Az intézmény oktató-nevelő munkáját segítő, támogató külső partnerek rendszeres elismerési formáit célszerű lenne kidolgozni. Az intézmény napi szinten hatékonyan működik együtt és jó partneri viszonyt ápol sportszervezetekkel, kulturális és szociális intézményekkel, szakszolgálatokkal. A szülők természetes módon részt vesznek az iskola életében, programjaiban. A rendezvények sajtónyilvánossága erősíti az iskola hírnevét. 6. A pedagógiai munka feltételei Az intézményvezetés törekszik a pedagógusok munkaterheinek egyenletes elosztására, ennek megvalósítására - anyagi ösztönzők híján - további módszereket lehetne keresni. A pályázati lehetőségek még szélesebb körű kiaknázása tovább javíthatná a pedagógiai munka feltételeit. Az oktató-nevelő munka eszközparkját, tárgyi feltételeit tudatos tervezéssel alakítják ki. A korszerű oktatás módszereinek elsajátítására és gyakorlati alkalmazására nyitott a tantestület, és ezt az intézményvezetés is ösztönzi. A működési feltételek biztosításában a szülők is szerepet kapnak, ami a jó szülő-iskola kapcsolat egyik megnyilvánulási formája.
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés Nincs Az intézmény stratégiai céljai a NAT elvárásaival kompatibilisek, a további célok, feladatok a nevelés-oktatás szakaszaira konkrétan, részletesen kidolgozottak. A pedagógiai program részletesen tartalmazza a célok elérésének érdekében alkalmazott nevelési eszközöket, módszereket, meghatározza az iskola tanulóival és pedagógusaival szemben támasztott követelményeket. Sokszínű a pedagógusi tevékenység, jellemző az aktivitás, a gyermekközpontúság és a kihívásokra is nyitott a nevelőtestület.