Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

Hasonló dokumentumok
Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions

A világegyetem elképzelt kialakulása.

2011 Fizikai Nobel-díj

Az univerzum szerkezete

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

A relativitáselmélet története

Részecskefizika 2: kozmológia

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Ősrobbanás: a Világ teremtése?

AZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

A világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

MODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK

Kozmológia és vallás

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

Kozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés

Nukleáris asztrofizika

Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május

FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

2. Rész A kozmikus háttérsugárzás

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Részecskefizika kérdések

Készítsünk fekete lyukat otthon!

Kozmológia: ősrobbanás és teremtés

Kozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged

Az Univerzum szerkezete

A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA?

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

Randall-Sundrum 2-es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell

Az elemek eredete I.

A modern fizika születése

Hegedüs Árpád, MTA Wigner FK, RMI Elméleti osztály, Holografikus Kvantumtérelméleti csoport. Fizikus Vándorgyűlés Szeged,

A világtörvény keresése

Határtalan neutrínók

Az optika tudományterületei

A Világ keletkezése: mese a kozmológiáról

Kozmológiai n-test-szimulációk

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Újabb eredmények a kozmológiában

Statisztika a csillagászatban

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

A sötét anyag nyomában

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Válaszok a feltett kérdésekre

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

Fontos tudnivalók. Fizikai állandók táblázata. Hasznos matematikai összefüggések

Megmérjük a láthatatlant

A gamma-kitörések vizsgálata. a Fermi mesterséges holddal

A galaxisok csoportjai.

Gravitáció az FLRW univerzumban Egy szimpla modell

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott

Kozmikus záporok és észlelésük középiskolákban

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

Bevezetés a részecske fizikába

A gravitációs hullámok miért mutathatók ki lézer-interferométerrel?

A Föld mint fizikai laboratórium

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Pósfay Péter. arxiv: [hep-th] Eur. Phys. J. C (2015) 75: 2 PoS(EPS-HEP2015)369

Z bozonok az LHC nehézion programjában

Az ősrobbanás elmélete

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

Nukleáris asztrofizika

A tau lepton felfedezése

Tudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István

Quo vadis, theoria chordarum? A húrelmélet státusza és perspektívái

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

A Mössbauer-effektus vizsgálata

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Modern fizika vegyes tesztek

Átírás:

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás? MOEV 2010. április 10. Előadó: Szécsi Dorottya ELTE Fizika Bsc III.

Hit és tudomány Mit gondoltak őseink a Világról? A kozmológia a civilizációval egyidős Vallás és kozmológia csak a modern korban vált el egymástól A gondolkodó ember igénye, hogy megértse a körülötte változó világot Vallás: kinyilatkoztatáson alapul Tudomány: elmélet és gyakorlat egybecsengően bizonyítja Tudomány-e a modern kozmológia?

XX. sz. első fele Kozmológia a XX. század elején Statikus világkép: nem tágul, nem húzódik össze a Világegyetem Einstein-egyenletek (1916): Friedmann-egyenletek: homogén, izotrop eset k: a téridő geometriájának jellege k = 1: zárt, k = -1: nyílt, k = 0: sík Λ: kozmológiai konstans R: skálafaktor, az Univerzum sugara

XX. sz. első fele Az áttörés Hubble (1924): galaxisok távolodnak egymástól Penzias & Wilson (1964): kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás Hubble-törvény: 2,73K hőmérsékletű Szinte izotrop, feketetest sugárzás 10-5 nagyságrendig homogén Forró, kicsi tartományból kellett kiindulnia!

XX. sz. Az ősrobbanás elmélet Alapfeltevései: Fizikai törvények térben és időben változatlanok Kozmológiai elv: van olyan abszolút vonatkoztatási rendszer, melyben homogén és izotrop az Univerzum = a térben minden pont lényegileg ekvivalens Gravitáció az egyetlen nagy hatótávolságú kölcsönhatás, általános relativitáselmélet írja le (Einstein-egyenletek igazak) Az Univerzum történelme: 10-43 s: Plack-korszak (kvantumgravitáció) 10-30 s: wuon -korszak (elektrogyenge kölcsönhatás) 10-12 s: kvark-korszak 10-6 s: hadron-korszak 10-2 s: lepton-korszak 10 s: sugárzás dominált kor 106s: anyag dominált kor, háttérsugárzás keletkezése 1010 s: galaxisok megjelenése, első fény

XX. sz. második fele Problémák a standard modellben a XX. század második fele Síkság problémája: k=0 nagyon pontosan (mérésekből), ehhez speciális kezdőfeltételek kellettek Megfigyelt homogenitás problémája: a háttérsugárzás izotóp ehhez egyszer oksági kapcsolatban kellett lennie mindennek Honnan származnak a kezdeti fluktuációk, amik a galaxisok kialakulásához vezettek? Inflációs kozmológia elmélete (1980): 10-32 s-kor exponenciális felfúvódás 30 nagyságrenddel kitágul az Univerzum Következményei: Tér görbülete kellőképp kisimulhat a felfúvódás alatt A felfúvódás előtt oksági kapcsolatban volt minden Kezdetben kvantumfluktuációk, amiket a felfúvódás növelt makroszkopikus méretűre Kérdés: milyen az Univerzum anyagi összetétele?

XX. sz. második fele A sötét anyag Galaxisok dinamikája a csillagok átlagos körsebességének mért értékét nem magyarázza a látható anyag mennyisége (1980) sötét anyag létének feltételezése Miből állhat? Jelöltek: Axionok: hipotetikus könnyű részecskék (bozonok), alig hatnak kölcsön anyaggal WIMP-részecskék: gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskék, pl. neutralínók (foton szuperszimmetrikus párja)

XXI. sz. Gyorsuló tágulás, sötét energia a XXI. század hajnala Szupernóvák Ia típusa (1998): Szoros fehér törpe vörös óriás kettős rendszer 1,4 MN A P átlépésekor (Chandrasekhar-határ) robban abszolút fényesség állandó távolság adódik Távolabb vannak tőlünk, mint azt a galaxisok vöröseltolódása alapján várták Világegyetem tágulásának üteme jelenleg gyorsul Magyarázat: a Λ kozmológiai konstans újrabevezetése Ha Λ dominánsan nagy, a tágulás üteme gyorsul Fizikailag: sötét energia Jelölt: vákuum energiája (kvantummechanikailag: határozatlansági reláció kvantumfluktuációk a vákuumban)

XXI. sz. Mit gondolunk ma az Univerzumról? ΛCDM-modell: Homogenitás, izotrópia, kozmológiai elv Az Univerzum anyagi összetétele: Barionos anyag: 0,045 Ebből közvetlenül megfigyelhető: 0,003 Ősrobbanás Infláció Sötét anyag: 0,22 Standard részecskefizika Sötét energia: 0,74 Egyéb: Sík Univerzum: Ω = 1,005 ± 0,006 Λ dominál jelenleg gyorsulva tágul Kora: 13,7±0,2 milliárd év Jövőkép: folytatódik a tágulás, üres Univerzum EM sugárzás Neutrínók

XXI. sz. Konstans? Problémák a ΛCDM-modellel: Milyen összetevők alkotják a sötét anyagot és a sötét energiát? Az Ia típusú szupernóvákból kapott eredményeket (gyorsuló tágulás, Λ újra bevezetése, sötét energia) többeknek is sikerült megcáfolniuk (Balázs et al. 2006) Elképzelhető, hogy a sötét anyag és a sötét energia kölcsönhat egymással Λ=konstans jól leírja a megfigyelt Világegyetemet, de vannak más alternatívák is, amiket a megfigyelések megengednek, pl. fejlődhet időben Sok más elmélet van: mást jósolnak az Univerzum korára és egész történelmére!

XXI. sz. Kitekintés: jövőbeli kutatások Gravitációs lencsézés: a szupernóvákétól független mérési módszer Λ-ra (2009) Sok megfigyelési adat kell: Általános relativitáselmélet gravitáció meggörbíti a téridőt a fény görbe úton halad a háttér képe felnagyított, torzított és máshol látszik Egy távoli kvazár fényét az előtérobjektum (nagy tömegű galaxis) úgy torzítja, mintha lencse lenne LSST: Nagy Szinoptikus Felmérő Távcső Észak-Chile, 8,4m-es tükör, 3,5 -os látómező, 24,5m határfényesség 3 naponként lefényképezné a teljes eget Terv: 2016 Euclid: ESA-űrtávcső a Nap-Föld L2-pontjába Cél: z<2 galaxisok foto- és spektrometriája optikai és közeli IR tartományban távolságmeghatározás sötét anyag és energia Terv: 2017

Hit és tudomány Mit hihetünk el? Összefoglalva: Sok mérési eredmény és még több új, bizonyításra váró elmélet Kozmológiai világképünk folyamatosan és gyors ütemben fejlődik Ezzel lépést kell tartanunk! Kritikus szemlélet kell a fizikusnak: nem szabad igazán hinnie egyikben sem, mert azzal a kreatív felfedezés megszűnik Kozmológia: Tudomány: Csak a méréssel bizonyított elméleteket fogadja el Képes a fejlődésre Vallás: Hisszük, hogy a világ megismerhető és megérthető Még mindig nem tudjuk, hogy miért kezdődött: mi volt az ősrobbanás pillanatában és előtte?

Források Források Cserepes Petrovay: Kozmikus fizika Regály Németh: Fejezetek a kozmológiából Martin Rees: Kozmikus otthonunk wikipedia.org hirek.csillagaszat.hu Measurements of Ω and Λ from 42 High-Redshift Supernovae, S. PERLMUTTER et al. APJ 517:565586, 1999 The Influence of Evolving Dark Energy on Cosmology, Luke Barnes et al., Publ.Astron.Soc.Austral.22:315,2005 John D. Barrow: What happened before the Big Bang? (http://plus.maths.org/latestnews/jan-apr09/bigbang/index.html)

Köszönöm a figyelmet!