A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6142/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Kft. Ügyfél képviseletében ( ) ügyvezető Képviselő kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Generali Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban előírt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Generali Biztosítóval szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Generali Biztosítóval szemben a panasz válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a panasz válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Generali Biztosítóval szemben 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a
határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Képviselő 2010. november 29-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Generali Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. Képviselő a beadványában előadta, hogy az Ügyfél tulajdonában álló ingatlan bejárati kapujába 2010. április 30-án beletolatott a Generali Biztosító által biztosított ( ) forgalmi rendszámú gépjármű. A káreseményt az Ügyfél 2010. május 5-én bejelentette a Generali Biztosítónak, és kérte kárigényének a károkozó gépjármű kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése terhére történő megtérítését. Képviselő a beadványában kifogásolta, hogy a Generali Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló beadványa előterjesztéséig a kárügyet érdemben nem zárta le. Képviselő a Felügyelet által 2011. március 17-én érkeztetett beadvány kiegészítésében kifogásolta, hogy a Generali Biztosítótól részletes kárszámítást nem kapott. Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján a Felügyelet tudomására jutott, hogy a Generali Biztosító az Ügyfelet érintően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. -ának sérelmét valósította meg, így a panasz válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogsértés megállapítására hivatalból kerül sor, figyelemmel arra, hogy a jogsértést az Ügyfél beadványában nem kifogásolta. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében a tényállás teljes körű feltárása érdekében megkereste a Generali Biztosítót, és a rendelkezésére álló adatok, nyilatkozatok és dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
I. Az Ügyfél kárigényét 2010. május 5-én jelentette be a Generali Biztosítónak. A káresemény során sérült bejárati kapu kárfelmérését a Generali Biztosító kárszakértője 2010. május 13-án elvégezte. A kárszakértő a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítette, hogy a kár megtérítésére a javítási számla alapján kerül sor. A Generali Biztosító a 2010. november 23-án kelt levelében a kár rendezése érdekében a bejárati kapu javításáról szóló számla megküldését kérte az Ügyféltől, mivel - a 2011. február 10-én kelt nyilatkozata szerint - a javítási számla nem érkezett meg hozzá. A Generali Biztosító 2011. január 5-én kelt nyilatkozata szerint a javítási számlát az Ügyfél 2010. december 1-jén nyújtotta be hozzá. A Generali Biztosító nyilatkozata szerint 2010. január 5- én intézkedett a kárszakértő által megállapított ( ) Ft összegű kártérítés, valamint a káresemény napjától a kárkifizetés napjáig számított ( ) Ft összegű késedelmi kamat Ügyfél részére történő kifizetéséről. A fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet megállapította, hogy a kárbejelentést az Ügyfél 2010. május 5-én tette meg a Generali Biztosító felé. A Generali Biztosító a 2010. november 23-án kelt levélben a bejárati kapu javításáról szóló számla benyújtását kérte az Ügyféltől. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LX törvény (továbbiakban: Gfbt.) 31. -a kimondja, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy b) indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A Felügyelet a Generali Biztosító által a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy a Generali Biztosító az Ügyfél részére a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül kellően megindokolt kártérítési javaslatot, illetőleg indokolással ellátott választ a kárigényt illetően nem tett. A Generali Biztosító azzal a magatartásával, hogy a kárigényben foglalt egyes követelésekre vonatkozóan kártérítési javaslatot, illetőleg indokolással ellátott választ az Ügyfél részére nem küldött, megsértette a Gfbt. 31. -ban foglalt tájékoztatási kötelezettségét. Az Ügyfél a 2011. március 9-én kelt beadványában panasszal fordult a Generali Biztosítóhoz, amelyben kifogásolta, hogy nem kapott tájékoztatást a részletes kárszámításról. Ügyfél a panaszbeadványának másolatát a Felügyelet részére is megküldte. A Generali Biztosító az Ügyfél fenti panaszára a 2011. március 25-én kelt levelében válaszolt. A Generali Biztosító 2011. március 25-ei válaszlevele azt tartalmazta, hogy az Ügyfél panaszbejelentésével kapcsolatban mellékelten megküldi részére a Generali Biztosító Felügyeletnek írt leveleinek a másolatát.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Generali Biztosító a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási kötelezettséget nem tartotta be, mivel a 2011. március 25-én kelt levelével együtt megküldte az Ügyfél részére a Felügyeletnek írt leveleinek másolatát, azonban az Ügyfél panaszával kapcsolatos indokolással ellátott álláspontját az Ügyféllel nem ismertette, megsértve ezzel a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglalt válaszadási kötelezettséget. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Generali Biztosítónak a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Generali Biztosító a kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Generali Biztosítóval szemben 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság meghatározása során a Felügyelet figyelembe vette, hogy a jogszabálysértéssel a Generali Biztosító alapvető tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Elsődleges fontosságú ezen indokok miatt tehát Ügyfél számára az igény tekintetében az Generali Biztosító részéről kialakított álláspont ismerete, tekintettel arra, hogy e válasz tükrében van lehetősége a bekövetkezett káresemény tekintetében a kárenyhítéshez szükséges további lépések megtételére. A Felügyelet a határozata rendelkező részének pontjában a Generali Biztosítóval szemben a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Generali Biztosító a panasz válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Generali Biztosítóval szemben a panasz válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt
50.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet továbbá azt is figyelembe vette, hogy a panasz válaszadási kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási kötelezettséggel és határidővel kapcsolatosan szabályozza a Generali Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben és megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Generali Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Generali Biztosító ugyanazon Ügyfél vonatkozásában két jogszabálysértést is megvalósított. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 41. (1) bekezdésében, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi I törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 16. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója