INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 9401 SOPRON, DEÁK TÉR 51. * PF. 110 * E-MAIL: ISKOLA@EOTVOS.SOPRON.HU WEB: HTTP://EOTVOS.SOPRON.HU TEL./FAX: 99-311-767 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tartalomjegyzék Az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadásával kapcsolatos jegyzőkönyvek... 2 1. Bevezetés... 3 1.1. Az Intézményi Minőségirányítási Program célja, szerepe... 3 1.2. Helyzetelemzés... 4 1.2.1. A minőségfejlesztő munka eredményei... 4 1.2.2. A szabályozó dokumentumok... 4 1.3.1. Hatályba lépés, érvényesség... 5 1.3.2. Az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadása... 5 1.3.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program nyilvánosságra hozatala... 5 1.3.4. Az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásának értékelése... 5 1.3.5. A felülvizsgálat módja... 6 2. Minőségpolitika... 6 2.1 Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata... 6 2.2 Minőségcélok... 7 2.2.1. Fenntartói elvárások... 7 2.2.2 Intézményi minőségcélok... 8 2.2.2.1. A nevelő-oktató munka céljai... 8 2.2.2.2. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos célok... 9 2.2.2.3. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos célok... 9 3. Minőségfejlesztési rendszer... 10 3.1. A minőségfejlesztési rendszer jellemzői... 10 3.2. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti elemei... 10 3.2.1. Az intézmény szervezeti struktúrája... 10 3.2.2. A Minőségi Kör feladata... 10 3.2.2.1. A mikro körök méréseket, iskolai tájékoztatókat végző és elemző csoportok... 10 3.2.3. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola minőségirányítási rendszere... 12 3.3. A minőségfejlesztési program megvalósítására vonatkozó vezetési feladatok... 13 3.3.1. A vezetés feladatai... 13 3.3.2. Az Intézményi Minőségirányítási Program működtetésének terve... 13 3.3.3. Az emberi erőforrások biztosítása... 13 3.4. A minőségfejlesztési program megvalósítására vonatkozó ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok... 14 3.4.1. Az intézmény minőségindikátor rendszere... 14 3.4.2.1. A pedagógusok körében végzett ellenőrzés formái... 16 3.4.2.2. A pedagógiai munka ellenőrzése... 16 3.4.2.3. Az iskolavezetés munkájának ellenőrzése... 17 3.4.2.4. Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzésének részeként elvégzésre kerülő mérések:... 17 3.4.2.5. A gazdasági személyzet és a technikai dolgozók körében végzett mérések... 19 3.4.3. Értékelés... 19 3.4.3.1. Az intézmény oktató-nevelő munkájának értékelése... 19 3.4.3.2. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése... 19 3.4.3.3. Az iskolavezetés munkájának értékelése... 19 3.4.3.4. A tanulói osztályközösségek tevékenységének és fejlődésének értékelése... 20 3.4.3.5. A gazdasági személyzet és technikai dolgozók munkájának értékelése... 20 3.5. A szervezeti kultúra fejlesztése... 20 3.6. A folyamatos fejlesztés intézményünkben... 20 4. Mellékletek... 21 1. számú melléklet... 21 2. számú melléklet... 23 3. számú melléklet... 59 4. számú melléklet... 60 5. számú melléklet... 61 6. számú melléklet... 62 7. számú melléklet... 63 8. számú melléklet... 64 9. számú melléklet... 65 1

Az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadásával kapcsolatos jegyzőkönyvek Szervezet Vélemény Elfogadás Jóváhagyás Dátum Határozat száma Igazgatótanács * Szülői Szervezet * Diákönkormányzat * Alkalmazotti közösség * Fenntartó * 2

1. Bevezetés A Magyarországi Evangélikus Egyház élve az állami törvények által biztosított lehetőségekkel, közvetlenül az intézmények újraindítását követően már 1993-ban törvényileg szabályozta oktatási intézményeinek alapítását, fenntartását, működését. Az intézményrendszer örvendetes bővülése miatt megalkotta azokat a szabályzatokat és létrehozta a hozzárendelt struktúrát is, melyek a fenntartói irányítást, ellenőrzést, az intézményrendszer törvényszerű működését lehetővé teszik. A fentiek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház a törvényben megfogalmazott célok és egyházunk iskolai hagyományainak megfelelően folyamatos fejlődést, jövőképet biztosítson intézményei számára. Ez ma is meghatározója az evangélikus egyház által fenntartott oktatási intézmények óvodák, általános és középiskolák, kollégiumok kedvező társadalmi megítélésének. 1.1. Az Intézményi Minőségirányítási Program célja, szerepe Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény 40. (10-11-12) írja elő az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését. A 2007/2008-as tanévtől a módosított 40. 11. bekezdése helyébe a 9. lép életbe, amely meghatározza az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. Intézményünkben a minőségirányítási program elkészítése annak a minőségfejlesztési munkának a folytatását jelenti, ami 2001-ben kezdődött, és a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi szintjének kiépítésével megteremtette a partnerközpontú minőségirányítási rendszer alapjait. Az Intézményi Minőségirányítási Programnak az a szerepe, hogy a benne foglaltak elfogadásával egy irányba terelje az intézményben dolgozó munkatársak törekvéseit, és tartalmával iskolánk nyilvánvalóvá tegye partnerei előtt a minőség iránti elkötelezettségét. Olyan alapdokumentum létrehozása volt a célunk, amely segítséget, célokat és eljárásokat tartalmaz ahhoz a szakmai munkához, amelyet a Pedagógiai Programunkban megfogalmaztunk, amellyel hatékonyan tudjuk megvalósítani vállalt feladatainkat. 3

1.2. Helyzetelemzés 1.2.1. A minőségfejlesztő munka eredményei Ellátandó alaptevékenységeink az iskolai rendszerű oktatás keretén belül Általános középfokú oktatás: a, Négy osztályos gimnáziumi oktatás 9-12.évfolyamon b, Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása: diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók gimnáziumi oktatása 9-12. évfolyamon c, A humán szakterület, egészségügyi szakmacsoportos képzésben, szakmai orientációs (9-10.évf.) és szakmai alapozó képzéssel kiegészítve (11-12.évf.) 2001-től a COMENIUS 2000 programmal megindult egy olyan változás, ami kihatott az iskolánkban dolgozók szervezeti kultúrájára, és megalapozta a partnerközpontú minőségi munka felé történő elmozdulást. Mivel az iskolavezetés elkötelezett abban, hogy a munkatársak körében elfogadtassa a minőségfejlesztő törekvéseket, ezért létrehozta a Minőségi Kört, amely öszszefogja és irányítja a minőségfejlesztő munkát. Partnereink a munkatársak, a tanulók és a szülők körében lehetőséget teremtünk arra, hogy évente véleményt formálhassanak az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, és javaslatot tehessenek a fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Intézményi Minőségirányítási Programban a minőségpolitika és a minőségcélok konkrétabbá tételével megfogalmaztuk azokat a tennivalókat, működési szabályokat, amelyekkel a minőségfejlesztési munkánk színvonalát emelni tudjuk. 1.2.2. A szabályozó dokumentumok Az Intézményi Minőségirányítási Program szoros összefüggésben van: - a Pedagógiai Programmal, - a Szervezeti és Működési Szabályzattal és az - Alapító Okirattal. A Pedagógiai Program az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai alapdokumentuma. Az Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény működését, szervezeti felépítését, külső és belső kapcsolatait, az iskola munkarendjét szabályozó rendelkezéseket és a belső jogforrások összességét tartalmazza. Az Alapító Okirat az intézményi státuszt, alaptevékenységeket, a hozzárendelt tevékenységeket, egyéb közoktatási, oktatási, nevelési feladatokat, vagyon feletti rendelkezési jogot, az intézmény gazdálkodását megalapozó dokumentum. Az Intézményi Minőségirányítási Program a Pedagógiai Program megvalósítását, végrehajtását támogató, az intézményi működés fejlesztését célzó eszközrendszer. 4

1.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program érvényessége 1.3.1. Hatályba lépés, érvényesség Az új Intézményi Minőségirányítási Program érvényessége a hatályba lépéstől számított négy évre szól, 2007. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 31-ig. 1.3.2. Az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadása - a minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség fogadja el, - az igazgató kikéri az Igazgatótanács, az Szülői Szervezet, valamint a Diákönkormányzat véleményét, - a minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá, és az elfogadás tényéről minden esetben jegyzőkönyvet kell vezetni. 1.3.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program nyilvánosságra hozatala A minőségirányítási programot az elfogadása után ismertetni kell a szülőkkel és a diákok képviselőivel. Ezen kívül: - a minőségpolitikai nyilatkozatot ki kell függeszteni az iskolában jól látható helyre, - a minőségirányítási programot a tanári szobában kell elhelyezni, - az iskola honlapján elérhetővé kell tenni. 1.3.4. Az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásának értékelése A minőségirányítási programot a nevelőtestület a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményének kikérésével végrehajtását követően évente értékeli. Az adott tanévi értékelés előkészítése: - tervezetét a Minőségi Kör készíti el, - a nevelőtestület megismeri, véleményezi, - a nevelőtestület javaslatot tesz a szükséges intézkedésekről, majd elfogadja azt, - a Szülői Szervezet és Diákönkormányzat véleményezi, kiegészíti, majd elfogadja a tervezetet. A nevelőtestület az értékelésnél figyelembe veszi: - a jogszabályi megfelelést, - a minőségfejlesztési rendszer működésének tapasztalatait, - az aktuális mérések, értékelések eredményeit, - a tanulók és az egyes osztályok fejlődését. 5

1.3.5. A felülvizsgálat módja - az Intézményi és Minőségirányítási Program és az alapdokumentumok összevetése, - az Intézményi Minőségirányítási Program éves értékelése figyelembe véve az országos mérés és értékelés eredményeit, és a tanulók egyéni fejlődését, az egyes osztályok teljesítményét, - a teljes körű intézményi önértékelés eredményeinek elemzése, - az Intézményi Minőségirányítási Program fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolatának elemzése. A felülvizsgálat után a Minőségi Kör javaslatot tesz a minőségirányítás eszközeinek és eljárásainak változtatására. A felülvizsgálatot úgy kell ütemezni, hogy az alkalmazotti közösség döntése a tanév zárásához kapcsolódjon. A felülvizsgálatba nem kell bevonni a minőségirányítási program mellékleteit. 2. Minőségpolitika 2.1 Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata A Magyarországi Evangélikus Egyház fontosnak tartja hívei lelki és szellemi táplálását. Oktatási intézményeit, így az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolát is ennek jegyében működteti. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkát a Példabeszédek Könyvének 4. 4-7-ig terjedő részében megfogalmazott salamoni gondolatokat szem előtt tartva próbáljuk végezni: Tehát tanított engem, és mond nekem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj; Szerezz bölcsességet, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől. Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged. A bölcsesség kezdete ez: szerezz bölcsességet, és minden keresményedből szerezz értelmet. Ez a minőségpolitika lehetővé teszi, hogy a harmonikus környezetben hitükben megerősödő, kiegyensúlyozott személyiségű fiatalok kerüljenek ki intézményünkből. A salamoni példabeszéd értelmében felelősek vagyunk tanítványaink tudásának gyarapításáért. Az ismeretközvetítés révén olyan biztos, korszerű és alkalmazható tudás birtokába kívánjuk juttatni tanítványainkat, mellyel a társadalom építő tagjaivá válhatnak. A közvetlen partnereink, diákjaink igényeit felmérve törekszünk arra, hogy a kor követelményeinek megfelelő képzésben vehessenek részt, illetve az emelt szintű képzések során biztosítsuk az érdeklődő tanulók számára az elmélyültebb tudás megszerzésének lehetőségét. Ennek jegyében az iskolavezetés és a tantestület vállalja az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott célkitűzéseket. 6

2.2 Minőségcélok 2.2.1. Fenntartói elvárások Sorszátézmény felé A fenntartói elvárás az in- 1. Az egyházi jellegből fakadó hagyományok őrzése, továbbfejlesztése A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok - A tanulók bevonása az egyházi programokba 2. A beiskolázás tudatos tervezése - Optimális beiskolázási mutatók - Az intézmény stabilitása, jó híre 3. Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése 4. Készségek, képességek magas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése 5. A tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás - A pedagógusok módszertani felkészültségének fejlesztése - Hatékony team-munka alkalmazása - Önálló ismeretszerzési készségek kialakítása - Sikeres érettségi vizsga - Tanulmányi versenyek - Az esélyegyenlőség biztosítása - A lemorzsolódás csökkentése - Felkészítés az emelt szintű érettségire 6. A pályaválasztás segítése - Ösztönzés a továbbtanulásra: o felsőfokú intézményekbe o szakképzésbe 7. A humán erőforrás fejlesztés A pedagógusok kompetenciájának hosszú távú tervének elkészítése erősítése 8. Költség-hatékony gazdálkodás - Ésszerű gazdálkodás - Optimális férőhely- kihasználás 9. Évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés, értékelés - Eredményesség - Hatékonyság A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok - Az egyházi ünnepeken a tanulók szolgálnak - Aktív részvétel a vendég istentiszteleteken - Az iskola népszerűsítése: intézményismertetők igazgatóhelyettesi látogatás az általános iskolák végzőseinek osztályfőnöki óráján Nyitott Kapuk Napja Pályaválasztási Kiállítás - Továbbképzések - Önképzés - Munkaközösségek együttműködése - A tanulás folyamatában résztvevők motiválása elismerés útján - Kommunikációs, önismereti képességek fejlesztése - Helyes tanulási szokások kialakítása - Felkészítés - Differenciált személyiség-, és képességfejlesztés - Pályaválasztási tanácsadás - A tájékozódás lehetősége - A továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése - Tapasztalatcsere munkaközösségeken belül Statisztikai adatok, demográfiai előrejelzések elemzése - Az adminisztrációs munka ellenőrzése - A pedagógusok iskolai munkájának ellenőrzése - A tanórai munka ellenőrzése, értékelése 7

2.2.2 Intézményi minőségcélok 2.2.2.1. A nevelő-oktató munka céljai Sorszám Pedagógiai célok, értékek, elvek Minőségcélok 1. A keresztény világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő iskolai rend kialakítása. A tanulók ennek eredményeként a hitből és szeretetből fakadó keresztény életvitelre és együttélésre legyenek képesek, akik a kereszténységet életformának tekintik, és meggyőződéssel elutasítják mindazt, ami ezzel ellenkezik. Arra is próbáljuk nevelni a diákokat, igyekezzenek türelmesek lenni embertársaikkal. Jó példájukkal segítsék helyes útra terelni azokat, akik emberellenes, embertelen eszméket próbálnak megvalósítani. - Testünknek, amely lelkünk, személyiségünk hordozója, hitünk szerint örök jövője van. Ezért diákjainkat egészséges életmódra, testi erőnlétre, állóképességre akarjuk nevelni. Arra, hogy igényesek legyenek magatartásukban, megjelenésükben, öltözködésükben, beszédükben és szórakozásukban. 2. Az érvényes állami közoktatási törvényekben megfogalmazott oktatási célkitűzések megvalósítása. - A belépő szintmérés eredményei alapján egyéni és/vagy osztályszintű fejlesztés történhet. - Országos tanulmányi versenyeken való részvétel (OKTV; SZÉTV) - Országos kompetenciamérésekben való részvétel - Olyan tudást szeretnénk adni tanítványainknak, amely képessé teszi őket az emberiség egyetemes értékeinek és az általános műveltségnek elsajátítására; az érettségi után képesek legyenek a továbbtanulásra, és a megszerzett tudásukkal a társadalom építő tagjaivá váljanak. - A tanulást és a tehetség kibontakozását motiváló tárgyi környezet színvonalas kialakítása a célunk. A Pedagógiai Programunkban szakmai célkitűzéseket, pedagógiai alapelveket, értéket határoztunk meg. A minőségi célok, melyeket részben az Eljárás rend (1. számú melléklet), részben pedig az Intézményi és Minőségirányítási Program tartalmaz, konkrétak, mérhetők és értékelhetők. 8

2.2.2.2. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos célok Az eddigi partnerigény eredményeink alapján olyan célokat fogalmaztunk meg, amelyek a partnereink elégedettségét jelzik. Továbbra is szem előtt tartjuk: a, az általános elégedettséget: - az alkalmazottak elégedettségét, - a tanulók közérzetét, - az iskolai munka szervezettségét, - az iskola fejlődését, - a tanár-diák viszonyt és - az ügyintézés hatékonyságát. b, az oktatási-nevelési tevékenységgel kapcsolatos elégedettséget: - az iskola fejlesztő munkáját, - a követelmények szintjeit, - az elismerés és elmarasztalás rendjét és - a tanórán kívüli foglalkozásokat. c, az oktató-nevelő munka körülményeivel kapcsolatos elégedettséget: - a kapcsolatteremtés, - a problémakezelés, - a szülők tájékoztatásának módját és - a tárgyi környezetet, felszereltséget. 2.2.2.3. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos célok - a szakmai fejlődés biztosítása, - a megfelelő vezetési stílus kialakítása, - az optimális kommunikáció megteremtése, - az oktató-nevelő munka elismerése, - a megfelelő munkakörülmények megteremtése, - bérek és juttatások biztosítása, - szükség esetén változások eszközlése. 9

3. Minőségfejlesztési rendszer 3.1. A minőségfejlesztési rendszer jellemzői Intézményünk minőségfejlesztési rendszere a COMENIUS 2000 I. programra épül, ami alapja továbbra is a partnerközpontú tevékenység megvalósításának. Az igények és az elégedettség folyamatos mérése visszajelzést ad a munkánk értékeléséhez, valamint utat mutat újabb tevékenységek, folyamatszabályozások, projektek megvalósításához. Az intézmény vezetése elkötelezett híve az iskolában folyó minőségi munkának. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak betartását és betartatását. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges szellemi, humán és tárgyi erőforrások rendelkezésre álljanak. Az alkalmazottak egész köre elkötelezett a minőségi munka iránt, és mindenkiben a jobbítás igénye, az eredmények növelése munkálkodik. Teljes körű intézményi önértékelésünket 4 évente, az Intézményi Minőségirányítási Program érvényességének lejártakor végezzük kérdőív, interjú, SWOT analízis, EFQM modell formájában. Ezzel lehetővé válik a minőségindikátorban meghatározott munka eredményesebb értékelése, az újabb feladatok kitűzése, az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzésének módosítása, jobbítása. A fenntartó minőségirányítással foglalkozó középiskolai feladataihoz kapcsolódva az intézményünk tanév végi beszámolójával megküldi a 3.4.2.4. pontban meghatározott mérések eredményeit, valamint a 4 év letelte után az intézményi önértékelést. 3.2. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti elemei 3.2.1. Az intézmény szervezeti struktúrája A minőségfejlesztési munka végrehajtásáért az igazgató a felelős. A minőség biztosítása érdekében az iskola szervezeti életében szerepet kapott a Minőségi Kör, mely irányítja a szükség esetén szerveződő mikro köröket is. 3.2.2. A Minőségi Kör feladata - a bemeneti és kimeneti mérések elemzése és értékelése matematika, magyar nyelv és irodalom, német és angol nyelvből (a mérések készségek mérését célozzák meg), - a partneri elégedettség mérése, értékelése, - rövidebb hosszabb távú minőségfejlesztési célok előkészítése, - a minőségfejlesztési munka tervezése, irányítása, mérése, ellenőrzése és elemzése, - javaslattétel az iskolai munkatervhez kapcsolódó minőségfejlesztési feladatokra, - a mikro körök tagjainak és feladatainak kijelölése, határidők kitűzése, - a körök közötti kapcsolattartás formáinak meghatározása, - az elvégzett feladatok dokumentálására felkért személyek megbízása. 3.2.2.1. A mikro körök méréseket, iskolai tájékoztatókat végző és elemző csoportok Feladatuk: - a bemeneti és kimeneti mérések (matematika, magyar nyelv és irodalom, német és angol nyelv) elvégzése, azok elemzése, az egyes tanulói csoportok kialakítása; résztvevők köre: 10

szaktanárok; ideje: a 9. évfolyamra bejövők esetén bemeneti mérés szeptemberben és kimeneti mérés a tanév végén, illetve az érettségi vizsgával, - a felvételt nyert tanulók és szüleinek az iskolával szembeni elvárásainak, a szociokulturális háttérnek a felmérése és elemzése; részvevők köre: a 9. évfolyam osztályfőnökei. Az iskolai mérési és ellenőrzési feladatokat végrehajtó csoportok: a, erőforrásokat és lehetőségeket elemző csoport; résztvevők köre: az igazgató és az igazgatóhelyettesek b, különböző elégedettségi méréseket végző csoport; résztvevők köre: a Minőségi Kör tagjai c, pedagógiai és tantárgyi méréseket végző csoport; résztvevők köre: szaktanárok, osztályfőnök d, kimeneti méréseket végző csoport; feladata: az érettségi vizsgák eredményeinek értékelése, a tanulói teljesítmények összehasonlítása; a továbbtanulási statisztikák összegyűjtése és azok elemzése; résztvevők köre: 12. évfolyam osztályfőnökei, igazgató és igazgatóhelyettesek e, a mikro köröktől beérkező adatokat kiértékelő csoport; feladata: olyan adatbázis létrehozása és archiválása, amelyek hosszabb távú elemzésekre alkalmasak; résztvevők: igazgató, igazgatóhelyettes, Minőségi Kör, rendszergazda 11

Bemeneti elvárások 3.2.3. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola minőségirányítási rendszere Bemeneti mérések: Írásbeli szintfelmérők Szülői és iskolai tájékoztatók Elégedettségi mérések: Tanulói Szülői Fenntartói Dolgozói Kimeneti mérések: Érettségi vizsgák Felvételi mutatók Tantárgyi mérések: ORSZÁGOS Helyi mérések, vizsgák, dolgozatok, minősítések Mérési, ellenőrzési rendszer Statisztikai adatgyűjtés Tervezés, szervezés Minőségi Kör 12

3.3. A minőségfejlesztési program megvalósítására vonatkozó vezetési feladatok 3.3.1. A vezetés feladatai Az intézmény vezetőinek körét, az egyes vezetők feladatait és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A vezetők minőség iránti elkötelezettsége a stratégiaalkotásban, a példamutatásban és az irányítási rendszer működtetésében nyilvánul meg. A vezetés feladatai az alábbi területeken jelennek meg: 1. a tervezésben (a tervek kialakításában, megvalósításában, értékelésében, felülvizsgálatában): a, stratégiai tervek: - Pedagógiai Program, - Intézményi Minőségirányítási Program, - egyéb stratégiai tervek: - vezetői program, - a humán erőforrás fejlesztésének terve, - képzési kínálat, - eszközfejlesztési terv. b, operatív tervek: - tanévi munkatervek, - pedagógiai tervek (pl. tanmenetek), - fejlesztési (projekt, intézkedési) tervek elkészíttetése, 2. a szervezetfejlesztésben és annak működtetésében, 3. a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttműködésben, 4. az intézmény gazdálkodásában. 3.3.2. Az Intézményi Minőségirányítási Program működtetésének terve Minden tanévet megelőző augusztus hónap végéig a Minőségi Kör: - megalkotja az intézmény éves minőségfejlesztési tervét, - meghatározza a mérések rendjét (dátumok, határidők, felelősök kijelölése), - meghatározza az értékelések rendjét (az év végi nevelési értekezletre a minőségindikátorok alapján készülnek el az értékelések). Minden tanév végén: - elkészülnek az elemzések, - javaslattétel történik új feladatok kitűzésére, - esetlegesen szerkezeti változtatások vezethetők be, - rögzítésre kerülnek a minőségindikátorok. 3.3.3. Az emberi erőforrások biztosítása A humán erőforrások biztosítása két formában valósul meg, egyrészt a pedagógusok felvétele, másrészt a pedagógusok továbbképzése révén. Az iskolavezetés a tantárgyfelosztás elkészítését és véglegesítését követően dönt a szükséges tanerő felvételéről. A betöltendő állásokra az igazgató pályázatot ír ki, az új kolléga felvételéről pedig az Igazgatótanács határoz. A későbbiekben a pedagógus véglegesítéséhez a fenntartó hozzájárulására van szükség. A pedagógusok továbbképzéséről az iskolavezetés beiskolázási tervet készít. A kollégák továbbtanulási szándékukat január végéig írásban kötelesek az igazgatónak bejelenteni, aki a benyújtást követően dönt annak pozitív elbírálásáról, a támogatás módjáról vagy az elutasításáról. A pedagógus a továbbképzés sikeres elvégzése után oklevelét vagy tanúsítványát az igazgatónak bemutatja. Az oklevél vagy tanúsítvány egy fénymásolt példánya hitelesítve kerül csatolásra a pedagógus személyi anyagához. 13

3.4. A minőségfejlesztési program megvalósítására vonatkozó ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat, eljárásokat, amelyekkel biztosítja a nevelési-oktatási célok elérését, az iskolai munka egészének folyamatos fejlesztését, az eredmények javítását. A munka során az intézmény figyelembe veszi a mindenkor együttműködő partnerek igényeit, elvárásait, ugyanakkor eleget tesz a középiskolától elvárt magas szintű képzési funkciónak, erkölcsi és kulturális értékközvetítő szerepnek. 3.4.1. Az intézmény minőségindikátor rendszere 1. Az intézmény infrastruktúrája: - az épület kora, állaga, - a termek, szaktantermek, számítógépterem, - az épület kora, állaga, technikai felszereltség, - könyvtár, médiatár, nyelvi labor állapota, - sportolási lehetőségek. 2. Humán tényezők: - nevelőtestület jellemzői: - létszám, - életkor és nem szerinti megoszlás, - szakképzettség szerinti megfelelés, - továbbképzésen való részvétel, a beiskolázási terv elkészítése, - új munkatársak felvétele, - stabilitás, fluktuáció, - tanulói létszám alakulása, - szociokulturális összetétel. 3. A pedagógiai munka eredményessége: - tanulmányi eredmények, - hátrányos helyzetűek tehetséggondozásának és felzárkóztatásának eredménye, - a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődésének segítése, - versenyeredmények, - továbbtanulási eredmények, - a belső értékelési rendszer megállapítása, - a külső mérések eredményei. 4. Szervezettség az intézményben: - megfelelő informáltság, - órarend összeállítása, - pontos tanórakezdés, - a tanórák időkeretének kihasználása, - a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, - hiányzások, - helyettesítések, - rendezvények. 5. Diákélet tanulói közérzet: 14

- tanulói, diákönkormányzati jogok érvényesülése, az iskolai honlap látogatottsága, - önkifejezési lehetőségek (iskolarádió, kiállítások, diákszínpad, iskolaújság), - szabadidős közösségi tevékenységek, - biztonság, rend, higiéné. 6. Nyitottság a környezetre: - ünnepek, ünnepélyek, - kiállítások a tanulók munkáiból, - kirándulások, - kulturális rendezvények látogatása (színház, múzeum, hangverseny, kiállítás), - Nyílt Napok, - kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel. 7. Kapcsolattartás az alábbi felek között: - fenntartóval, - iskolavezetés - tanár, - nevelőtestületen belüli kapcsolatok, - az iskolavezetés és tanárok kapcsolata a technikai dolgozókkal, - tanár - diák, - tanár - szülő, - tanulók és tanulócsoportok között. 8. Az intézményi klíma meghatározó tényezői: - az intézményhez való ragaszkodás: - pedagógusok, - tanulók, - családok körében, - régi diákok Örök Diák Egyesület. - hiányzások az alkalmazottaknál, - hiányzások a tanulóknál, - tanulói magatartás, megjelenés, - prevenciós munka, - tárgyi környezet tisztasága. 15

3.4.2. Ellenőrzés és mérés Az ellenőrzés és mérés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásokra terjed ki. Az iskolai ellenőrzés rendjét az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Az oktató-nevelő munka ellenőrzését és mérését végzők: a, pedagógusok esetében: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a munkaközösség-vezetők - a külső szakértők b, a tanulók esetében: - az iskola pedagógusai - a külső szaktanácsadók vagy szakértők c, gazdasági és technikai dolgozók esetében: - igazgató - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető - külső szakértők 3.4.2.1. A pedagógusok körében végzett ellenőrzés formái A pedagógusok munkáját az igazgató, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetője ellenőrzi a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint. A munkaközösség-vezető félévente egy alkalommal végez óralátogatást, melyet elemző beszélgetés követ. Szülői észrevételek esetén az igazgató, a munkaközösség-vezető és az osztályfőnök további látogatást tehet az érintett kollégánál és osztályokban. A tapasztalatok, változtatások személyesen kerülnek megbeszélésre. Az igazgató minden tanév végén éves értékelésre hívja magához a tantestület valamenynyi tagját. A pedagógusok és vezető beosztásúak munkájának részletes írásban történő ellenőrzésére, mérésére és értékelésére háromévente kerül sor. Nagyobb hangsúlyt kap a 12. évfolyamon végzett oktató munka. Az értékelést az igazgató és az érintett munkaközösség-vezető végzi. 3.4.2.2. A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai munka ellenőrzése a 2008. LXI. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. módosítása alapján a következő minősítési szempontok szerint történik: 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok 7. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 8. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Az egyes vizsgálati szempontok részletes kifejtését, az ellenőrzés rendjét és az értékelés összesítését A munkatársak belső értékelésének rendszere (2. számú melléklet) című szabályzat tartalmazza. A pedagógusok értékelési rendszerének alapja a tanárok iskolában és iskolán kívül végzendő feladatait tartalmazó ún. Feladatlista (3. számú melléklet), a Tanári etikai kódex (4. számú melléklet) és a tanóra-látogatások során szerzett tapasztaltok (5. számú melléklet). 16

3.4.2.3. Az iskolavezetés munkájának ellenőrzése A vezetők ellenőrzése A munkatársak belső értékelésének rendszere című szabályzat (2. számú melléklet) ide vonatkozó pontjai alapján önértékeléssel, illetve egy értékelési kör és a fenntartó által történik. 3.4.2.4. Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzésének részeként elvégzésre kerülő mérések: Teljes körű intézményi önértékelésre 4 évente, az Intézményi Minőségbiztosítási Program érvényességének lejártakor kerül sor kérdőív, interjú, SWOT analízis, EFQM modell formájában. a, a pedagógusok ( tanárok, szakoktatók, hitoktatók) körében: - az iskolai klíma vizsgálata ideje: négy évente felelősök: az igazgató és a Minőségi Kör; - SWOT analízis ideje: négyévente felelősök: az igazgató és a Minőségi Kör; b, a szülők körében: - a szülői elégedettség mérése: o csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban időpont: évente a tanév utolsó szülői értekezletén felelős: az osztályfőnök; o kérdőíves módszerrel a szülők körében időpont: évente felelős: a Minőségi Kör és az osztályfőnök; c, a tanulók körében: - a tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések o a mérések alapjául szolgálhat a Tanulói etikai kódex (7. számú melléklet). o a következő mérési formák alkalmazhatók: - szociometriai vizsgálat (ajánlott a 10. évfolyamon) felelős: az osztályfőnök; - kérdőíves módszer (a tanulói elégedettség mérése évente) felelős: a Minőségi Kör és az osztályfőnök; - a helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések o minden tantárgyból témazáró dolgozatok felelős: a szaktanár o az emelt szintű oktatás megkezdését megelőző évfolyamon a jelentkezést megelőzően szintfelmérésre kerül sor, melynek eredményéről a szülők tájékoztatást kapnak. A felmérés célja, képet kapni arról, hogy a tanuló reálisan, képességeinek megfelelően választja-e az emelt szintű képzést. Ez azonban nem befolyásolhatja a tanulónak azt a jogát, hogy az emelt szintű oktatást igénybe vegye. felelős: a szaktanár - kimutatás a 10. évfolyam országos mérés és értékelés során elért eredményéről felelős: a mérésért felelős pedagógus - kimutatás az érettségi vizsgák eredményiről felelős: osztályfőnök - kimutatás a felvételi eredményeiről felelős: osztályfőnök 17

- a tanulók fizikai állóképességével kapcsolatos mérések és értékelések felelős: a szaktanár 18

3.4.2.5. A gazdasági személyzet és a technikai dolgozók körében végzett mérések A mérések A munkatársak belő értékelésének rendszere című szabályzat (2. számú melléklet) ide vonatkozó pontjai alapján történnek, melynek idejét, és a mérést végzők körét az igazgató határozza meg. 3.4.3. Értékelés Célja annak a vizsgálata, hogy az ellenőrzés során feltárt adatok, az oktató-nevelő munka eredményei mennyire felelnek meg az iskolai Pedagógiai Programban megfogalmazott célkitűzéseknek. Feladata, hogy megerősítse a tantestület pedagógiai tevékenységének pozitívumait, feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibáik kijavítására, a nevelőoktató munka fejlesztésére. Az értékelés kiterjed az intézmény gazdálkodására és a technikai dolgozók munkájára is. 3.4.3.1. Az intézmény oktató-nevelő munkájának értékelése A oktató-nevelő munka eredményeit, az egyes tanévek munkatervében meghatározott módon félévente értékeljük. Az év végi értékelés tapasztalatai a következő tanév tervezési szempontjaiként is szolgálnak biztosítva a javító, fejlesztő lépések lehetőségét. Az eredményeknek e területéhez csatoljuk azoknak az országos méréseknek az eredményét is, melyek iskolánkra vonatkozó adatokat tartalmaznak. Az értékelés szempontjai: 1. az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és technikai dolgozók létszáma, beiskolázás adatai), 2. az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek), 3. a tanítási-tanulási folyamatok eredményessége (tanulmányi eredmények, felzárkóztatás és tehetséggondozás területei és eredményei, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), 4. a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelői tevékenység eredményessége (hitélet, osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási problémák, ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók helyzete), 5. az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola és a tantestület hírneve). 3.4.3.2. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése Az értékelés önértékelés, illetve az igazgató és a munkaközösség-vezető által történik. Az értékelés szempontjait és formáját A munkatársak belső értékelésének rendszere (2. számú melléklet) című szabályzat tartalmazza. Az iskola pedagógusai kiemelkedő munkájuk elismeréseként Eötvös-nyakláncot (6. számú melléklet) vehetnek át. 3.4.3.3. Az iskolavezetés munkájának értékelése Az értékelés önértékelés, egy kijelölt értékelői kör és a fenntartó által történik. A belső értékelés szempontjait és formáját A munkatársak belső értékelésének rendszere (2. számú melléklet) című szabályzat tartalmazza. 19

3.4.3.4. A tanulói osztályközösségek tevékenységének és fejlődésének értékelése Az osztályközösségek értékelését félévkor és a tanév végén az osztályfőnökök az igazgató és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője által meghatározott szempontsor (8. számú melléklet) alapján végzik. Az írásos értékelést eljuttatják az igazgatóhoz, és tartalmáról a szülőket a szülői értekezleten tájékoztatják (9. számú melléklet). Az iskola kiemelkedő tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, példamutató magatartásért és a keresztény erkölcsnek megfelelő életért Eötvös-nyaklánccal tüntetheti ki végzős tanulóit (6. számú melléklet). 3.4.3.5. A gazdasági személyzet és technikai dolgozók munkájának értékelése Az értékelés önértékelés, illetve az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető által történik. Az értékelés szempontjait és formáját a 2. számú melléklet A munkatársak belső értékelésének rendszere (2. számú melléklet) című szabályzat tartalmazza. 3.5. A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztésének alapját teljes körű intézményi önértékelés adja meg. A fejlesztés céljai: - a szervezet legyen képes az önmegújításra, új szervezeti megoldások alkalmazására, - a team-munka jellemezze a szervezet légkörét, - törekedjünk a konfliktusok feltárására és azok megoldására, - legyen megfelelő az információáramlás, - a szervezeten belül a döntések a megfelelő szinten kerüljenek meghozatalra, - az iskolát, a pedagógusokat és diákokat érintő döntések, határozatok bizalmasan kezelendők. A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében az intézmény vezetése a fejlesztés céljához igazodva használja az alábbi módszereket, eszközöket: - a vezetői mintaadás és elkötelezettség tudatos alkalmazása, - a team-munka hatékony alkalmazása, - képzések szervezése. 3.6. A folyamatos fejlesztés intézményünkben - A folyamatos fejlesztés alapját az Intézményi Minőségirányítási Program éves értékelése során készített intézkedési tervek adják. - A minőségirányítási program a mindenkori partnerek észrevételeire és a folyamatok szabályozásából származó adatok elemzésére épül. - A munkatársak módszertani felkészültségének fejlesztése folyamatos. - A folyamatos fejlesztés feltétele a team-munka. Sopron, 2010. május 5. 20 Gottschling Gábor igazgató

4. Mellékletek 1. számú melléklet Feladat 1. Intézményi Minőségirányítási Program éves felülvizsgálata 2. Pedagógiai és tantárgyi mérések 3. Felvételt nyert tanulók és szüleinek iskolával szembeni elvárásainak felmérése 4. Humán erőforrásokat elemző mérések 5. Elégedettségi mérések - Intézményi teljes körű önértékelés - Pedagógusok körében végzett klíma vizsgálat - Szülők körében végzett mérés - Tanulók körében végzett mérés Végrehajtók Köre Nevelőtestület, Minőség Kör, Szülői Szervezet, diákok Szaktanár, osztályfőnök 9. évfolyam osztályfőnökei, Minőségi Kör Igazgató, igazgatóhelyettesek - Nevelőtestület - Minőségi Kör - Minőségi Kör, osztályfőnökök - Osztályfőnök, szaktanár, minőségi Kör 1. Eljárási rend Végrehajtás Ideje Tanév végén, vagy törvényi előírás szerint Tanév elején és tanév végén 9. évfolyam szeptemberében Beiskolázási terv elkészítésekor - Vezetői megbízás lejárta előtti tanévben - 4 évente - Évente - Évente Értékelési módszer Kérdőív Tesztek, felmérők Kérdőív Interjú, dokumentumelemzés Kérdőív, SWOT, interjú Összehasonlító elemzés Kérdőív, csoportos interjú - szociometria, kérdőív, felmérők Dokumentumok Éves beszámoló Statisztikák Beszámoló Továbbtanulási nyilvántartás Értékelés Jelentés Jelentés Összesítő, statisztika, elemzés 6. Teljesítményértékelés - Nevelőtestület - Évente Értékelő lap Minősítés 7. Munkaközösségek értékelése - Munkaközösségvezetők - Havonta Munkatervben vállaltak egyeztetése Beszámoló év végén 8. Az intézmény oktatónevelő munkájának értékelése - Osztályfőnök, munkaközösségvezető, igazgató Éves beszámoló - Évente Elemzés az éves munkaterv és a tanulmányi eredmények alapján 21

2. Belső ellenőrzési rend Ellenőrzött terület aug. szept. okt. Nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. Tanmenetek mk.vez. ig. Munkatervek ig. Naplók (haladási és osztályozási rész) of. 8-ig ig. ig.h. ig.h. Mulasztások pontos jelölése, összesítése ig. ig. Anyakönyvek, bizonyítványok, beírási füzet ig.h. Jegyek száma (napló) ig.h. 7-ig ig.h. 9-ig ig.h. 15-ig Továbbképzésen való részvétel ellenőrzése ig.h ig.h. Felmérések (9. évf.) ig.h. 8-ig ig.h. ig.h. Mérések szervezése (10. évf.) ig.h Ellenőrzők ellenőrzése, jegyek beírása of. of. of.mk.vez. of. of. Házirend betartása of. of.mk.vez. of. ig. Tankönyvek kiválasztása mk.vez. Könyvtár, könyvtáros ig.h. mk.vez. Óralátogatás ig., mk.vez. ig., mk.vez. Szakkörök, korrepetálás, emelt szint ig.h. mk.vez. ig. ig.h mk.vez. Pályakezdő kollégák ig., mk.vez. ig., mk.vez. Új kollégák ig., mk.vez. ig., mk.vez. A munkaközösségi tervben szereplő feladatok megvalósulása Ifjúságvédelem sz.ig.h sz.ig.h Rendszergazda ig. ig.h. Oktatástechnológus ig. ig.h. Szülői értekezlet, fogadóóra ig. sz.ig.h. Iskolaegészségügyi szolgálat megszervezése és beindítása sz.ig.h sz.ig.h sz.ig.h sz.ig.h. Tanulói balesetek megelőzése sz.ig.h sz.ig.h Beiskolázás (nyitott kapuk, beiratkozás) sz.ig.h ig., sz.ig.h. sz.ig.h. sz.ig.h. ig.h ig., ig.h. ig., ig.h. sz.ig.h. Továbbtanulások előkészítése 12.évf.of. Pályázatokon való részvétel folyamatos ig., ig.h., sz.ig.h. Rendezvények, ünnepek ig. sz.ig.h ig. sz.ig.h ig. ig Ügyeleti rend (folyosó, udvar) sz.ig.h. ig. sz.ig.h. sz.ig.h ig. DÖK programjai sz.ig.h ig. Személyi anyagok (besorolás, átsorolás, stb.) gazd.vez. Gazd.vez. A munkaidő pontos betartása gazd.vez. gazd.vez. A technikai dolgozók munkavégzése gazd.vez. gazd.vez. gazd.vez. Leltár gazd.vez. gazd.vez. Munka-, tűz- és vagyonvédelem ig. Dekoráció sz.ig.h sz.ig.h Épület tisztasága (tantermek, illemhelység, udvar, stb.) ig., gazd.vez. sz.ig.h, gazd.vez. ig., gazd.vez. sz.ig.h, gazd.vez. Átruházott ellenőrzési jogkörök ellenőrzése folyamatos ig. ig. ig., gazd.vez. ig. sz.ig.h, gazd.vez. 22

2. számú melléklet A munkatársak belső értékelésének rendszere I. Az értékelés célja - Tárja fel a dolgozók munkavégzésének, személyiségének erősségeit, gyengeségeit. - Növelje a dolgozók egyéni és csoportos munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét. - Motiváljon, növelje a munkából fakadó elégedettséget. - Segítse a képzési, fejlesztési igények beazonosítását. - Adjon összehasonlítási lehetőséget a dolgozók és munkacsoportok munkavégzésére. II. Az értékelés alapelvei Az értékelés tárja fel a dolgozó munkavégzésének és személyiségének erősségeit és gyengeségeit, legyen: - objektív, - demokratikus, - ösztönző hatású, - bizalmas. III. Az értékeltek köre Pedagógusok: - tanárok, szakoktatók, iskolalelkész - osztályfőnökök Vezetők: - igazgató - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető Gazdasági és technikai dolgozók: - gazdasági vezető - menedzserasszisztens - iskolatitkár - takarító, karbantartó IV. A munkatársak értékelési ideje A munkatársak értékelésére minden tanévben sor kerül. Az igazgató évenként szeptemberben elkészíti a következő év értékelési tervét, amelyben feltünteti az értékelés tervezett hónapját és az értékelést végző személyek nevét. Az értékelést és ellenőrzést dokumentálja. 23

V. Az értékelést végző személyek - Igazgató (csak a pedagógus és vezető beosztású dolgozók esetében) - Illetékes igazgatóhelyettes - Munkaközösség-vezető - Gazdasági vezető - Az értékelés alá eső személy önértékelés. VI. Az értékelés folyamata 1. Előkészítés Az igazgató szeptember hónapban elkészíti, és közzé teszi a következő évi értékelési tervét, amely tartalmazza az értékelés várható idejét (hónapját), illetve a minősítést végző személyek nevét. 2. A minősítés folyamata Az értékelési folyamat első lépéseként az értékelés alá eső dolgozó a tanév elején önértékelésként kitölti az év eleji értékelő lapot, és átadja az igazgatónak (2. melléklet) A tanév végén a pedagógus az éves munkája alapján újabb teljesítményértékelési lapot tölt ki (2. melléklet). Ennek célja egyrészt, hogy a dolgozó felmérje, milyen mértékben teljesültek az év elején megfogalmazott célkitűzései, másrészt, hogy az értékelő személyek munkáját segítse, felhívja az értékelők figyelmét olyan szempontokra, amelyek esetleg kevesebb súllyal kerülnének a minősítésbe, vagy elkerülhetnék az értékelő személyek figyelmét. Az önértékelés pontszáma a végső értékelésbe nem számít bele. Az értékelés folyamatában részt vevő igazgató és munkaközösség-vezető félévente legalább egyszer óralátogatást tesz az értékelendő kollégánál, melyről az Óralátogatási értékelőlap kitöltésével (5. melléklet) írásos értékelést készít. A tanév végén az értékelést végző személyek az Év végi pedagógus teljesítményértékelési lapon értékelik a pedagógus egész évi munkáját. A tanév végén az igazgató minősíti az értékelt kolléga teljesítményét. A minősítés során az igazgató összeveti a pedagógus által készített önértékeléseket az óralátogatásokon, illetve az éves munka során szerzett vezetői (igazgatói, munkaközösség-vezetői) tapasztalatokkal, jegyzőkönyvekkel, és rövid szöveges beszámolót ír arról, hogy melyek a minősítés alatt álló dolgozó erősségei és gyengeségei, szükség esetén változtatásra, fejlesztésre vonatkozó javaslatokat tesz. A gazdasági és technikai dolgozók a tanév végén készítenek önértékelést (2. melléklet). A gazdasági vezető munkáját az igazgató és az igazgatóhelyettesek, az egyéb gazdasági és technikai dolgozók munkáját az igazgató és a gazdasági vezető ellenőrzi. A tanév végén az igazgató minősíti az értékelt kolléga teljesítményét. A minősítés során az igazgató összeveti az önértékelést az éves munka során szerzett vezetői (igazgatói, igazgatóhelyettesi és gazdasági vezetői) tapasztalatokkal, jegyzőkönyvekkel, és rövid szöveges beszámolót ír arról, hogy melyek a minősítés alatt álló dolgozó erősségei és gyengeségei, szükség esetén változtatásra, fejlesztésre vonatkozó javaslatokat tesz. 24

3. Az értékelés ismertetése A minősítés eredményét az igazgató ismerteti a dolgozóval, melyre meghívhatja az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt is. A dolgozó a teljesítményértékelési folyamat végén megkapja a minősítését és az esetleges fejlesztési javaslatokat tartalmazó dokumentumot. 4. Észrevételek a minősítéshez A dolgozó joga, hogy a megkapott minősítéshez észrevételeket fűzzön, amelyet az értékelés eredményének közlésétől számított 8 napon belül írásban adhat át az igazgatónak. Ha a pedagógus nem ért egyet a minősítéssel, kikérheti a munkaközösség véleményét is, melyet az észrevételéhez csatolnia kell. Az igazgató az észrevételt az érintett munkaközösség vezetőjével megvizsgálja. Csatolja a minősítéshez, majd dönt arról, hogy elfogadva a dolgozó véleményét módosítja azt, vagy elutasítva az észrevételeket, megtartja az értékelés észrevételek előtti formáját. Az értékelés ilyen módon kialakult végső formáját az igazgató a 3. pontban leírt módon ismerteti a dolgozóval. 5. A dokumentumok kezelése A dolgozó értékelésének dokumentumait bizalmasan kell kezelni. Az értékelő személyek által kitöltött értékelő lapokat, és az óralátogatási jegyzőkönyvet csak egy példányban szabad készíteni. Az értékelési lapokról összesítő, és ennek alapján rövid szöveges értékelés készül. Az ellenőrzés és értékelés dokumentumai a dolgozó személyi anyagának részét képezi. Az Intézményi Minőségbiztosítási Programot összeállította a Minőségi Kör, elfogadta: az intézmény tantestülete. Sopron, 2010. május 5. Gottschling Gábor igazgató 25

A teljesítményértékelés dokumentumai Értékelő lap Értékelő lapot kell kitöltenie az értékelésre kerülő dolgozónak és az értékelést végző igazgatónak, igazgatóhelyetteseknek és a gazdasági vezetőnek. Az értékelő lap kitöltéséhez az indikátorrendszert, a tanóra értékeléséhez összeállított értékelőlapot kell használni, melyhez a tantestület által elfogadott feladatlista is segítséget nyújthat. Az elkészült dokumentumokat az igazgatónak kell átadni, aki ezeket a tanév végén összehasonlítja és összesíti. Az igazgató a minősítő lapon pontozza és megfogalmazza a dolgozó erősségeit és gyengeségeit, szükség esetén változtatásra, fejlesztésre vonatkozó javaslatokat tesz. A pedagógusok esetében a minősített dolgozó kérésére az érintett munkaközösség is tölthet ki értékelő lapot. A dolgozó önértékelése és a munkaközösség értékelése az összesített értékelésbe nem számítható bele. Az igazgató dönt arról, hogy az önértékelés és a munkaközösség értékelésének mely elemeit veszi figyelembe a végső minősítés kialakításánál. Értékelési szempontok A 2008. LXI. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. módosításáról alapján meghatározott minősítési szempontok a következők: 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok 7. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 8. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése A kitöltés javasolt módja a következő: Az indikátorrendszer alapján az egyes szempontokhoz be kell írni az értékelési pontot. Az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámok: 1. kiemelkedő minősítés 3 pont 2. megfelelő minősítés 2 pont 3. kevéssé megfelelő minősítés 1 pont 4. nem megfelelő minősítés 0 pont A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: 1. 80-100% - kiválóan alkalmas 2. 60-79% - alkalmas 3. 30-59% - kevéssé alkalmas 4. 30% alatt alkalmatlan Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelés nem megfelelő. 26

Pedagógusok év eleji értékelő lapja 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek A nyár folyamán részt vettem szakmai fórumon, továbbképzésen, tanév előkészítő megbeszélésen. igen nem A rendezvény megnevezése:.. 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Hogyan értékeli tanítványai előző évben elért tanulmányi eredményeit? Hogyan kívánja fejleszteni az elért eredményeket? Volt érettségiző diákja? Igen (Létszám: ) Nem Hogyan értékeli az előző év érettségi eredményeit (tanulmányi átlag)? Milyen módon kívánja fejleszteni az eddig elért eredményeket? A tanmenetek összeállításánál figyelembe veszi-e az iskola pedagógiai programját, a törvényi változásokat? igen nem Hogyan jelenik meg ez a tanmenetekben? A diákok képességéhez, terhelhetőségéhez igazítja-e a tananyagot? 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 27

Fontosnak tartja-e az oktató-nevelő munka során a kollégákkal való együttműködést? igen nem Konkrétan kitől vár segítséget?... Milyen területen várja a segítséget?... 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat/pontosság, szorgalom, igyekezet Aktívan vesz-e részt a tanév előkészítésében? igen nem Feladatai:... Milyen feladatot vállal az idei tanévben? Jövőbeni terveimhez a következő támogatást várom az iskola vezetésétől: Milyen javaslatai vannak az intézmény éves programjával kapcsolatban? Osztályfőnökként milyen szempontokat vesz figyelembe az osztályközösség alakításakor? 5. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok Képviselte-e az iskolát a nyár folyamán egyházi/városi rendezvényen? igen nem A rendezvény megnevezése:... Szervezett-e vagy vett-e részt a nyári szünetben diákprogramon? igen nem A program megnevezése:.. 28