Domán Csaba 1 Vásáry Miklós 2 Macroeconomic factors determining the credit/loans of agricultural corporations A mezőgazdasági vállalkozások hitelállományát determináló makrogazdasági tényezők doman.csaba@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 2 Budapesti Metropolitan Egyetem, egyetemi docens Bevezetés A mezőgazdaság, azon belül is különösen a növénytermesztési ágazat pénzügyi sajátossága, hogy a kiadások és a bevételek éven belül időben jelentős mértékben elválnak egymástól, éppen ezért komoly kérdés ezen ágazatok évközi finanszírozása. Mind a gazdálkodó, mind a hitelintézetek részéről átgondolt koncepciót követel meg a folyamatos és biztonságos finanszírozás kérdése. Mindkét oldalról a bevétel folytonosságának hiánya okozható problémákat, hiszen a mezőgazdaság adottságaiból fakadóan olyan ágazat legfőképpen a növénytermesztés, ahol a bevételek legnagyobb része az év végén realizálódik. Ezt erősíti az is, hogy a növénytermesztés mellett a többi ágazatban is a bevételek jelentős hányadát kitevő területalapú uniós és nemzeti támogatások folyósítására is jellemzően év végén kerül sor. Ha a mezőgazdasági üzem az évközi forgóeszköz-finanszírozását biztonságban akarja tudni, akkor megfelelő pénz- és hitelpiaci forrásra van szüksége (Bencze-Kiss, 2012). A bankok feladata, hogy ezen igényeket megfelelő termékpalettával ki tudja elégíteni. A bankok kezében számos olyan eszköz van, amellyel egy adott ágazat hitelképességét vizsgálni tudja. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok eladósodottságát az ágazati csődráta jellemzi a legegyszerűbben, amely az ágazat banki megítéléséhez kellő kiindulási alapot biztosít. Az ágazati csődráta egy adott ágazatban csődeljárás alatt lévő és az egy évvel korábban működő társas vállalkozások százalékos arányát mutatja. A mutató értékelésével képet kaphatunk egy adott ágazat pénzügyi stabilitásának helyzetéről, illetve annak tendenciájáról. A 2014. évi szabályozásmódosítás csökkentette a fantomcégek számát, így a működésképtelen vállalkozások kiesése megemelte a csődráta értékét 2014 közepétől. A piac tisztulása után az egyes nemzetgazdasági ágazatoknál fokozatosan csökkent a ráta értéke. A 2015. és 2017. évi csökkenő tendenciában a jövedelempozíciók javulása is szerepet játszott, amit a kedvezményes hitelprogramok támogattak. Az elmúlt öt év alapján megállapítható, hogy a nemzetgazdaság összesített csődrátája fokozatosan javult és a 2017. év végi 2,0 százalékos érték az egyik legalacsonyabb mutatónak tekinthető. A mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számított, a csődráta értéke a 2016. év végi értékhez képest 0,4 százalékponttal csökkenve 1,5 százalékon zárt 2017. év végén (1. ábra). A feldolgozóiparban a mutató ugyanezen időszakban stagnált, azaz 2017 végén 2,1 százalék volt a mutató értéke, így a nemzetgazdaság többi szak- ágazata között a harmadik legalacsonyabb rátájú helyet foglalta el az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság után (Domán-Péter, 2018a. 531
1. ábra: Ágazati csődráták Forrás: MNB-adatok alapján saját szerkesztés Kedvezményes finanszírozás a mezőgazdaságban A kedvezményes finanszírozású konstrukciók célja elsősorban az, hogy fejlesztési, kitörési esélyt adjanak az átlag alatti jövedelmezőségű mezőgazdasági ágazatoknak (elsősorban az állattenyésztési és egyes kertészeti ágazatoknak) olyan hitelek segítségével, amelyek alacsony kamata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében is biztosítja a beruházások megtérülését, továbbá hosszú távú forgótőkét nyújtsanak a tőkehiányos ágazatnak. Az Agrárminisztérium (AM) az ágazatok kedvezményes finanszírozását alapvetően az MFB által működtetett kedvezményes hitelkonstrukciókkal, valamint a költségvetési kamat- és/vagy kezesi díjtámogatással működő egyéb agrárfinanszírozási programokkal igyekszik biztosítani, amelyeket a 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram is kiegészített. E kedvezményes eszköztárra támaszkodva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások a következő hitelprogramokban részesülhettek: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (továbbiakban: MFB Zrt.) által működtetett kedvezményes agrárfinanszírozási programok; költségvetési kamat- és/vagy kezesi díjtámogatással működő egyéb agrárfinanszírozási programok; az MNB által 2013. június 1-jén elindított Növekedési Hitelprogram; az MNB által 2015. március 16-án elindított Növekedési Hitelprogram+; az MNB által 2016. januárban elindított Növekedéstámogató Program; döntően Magyarország uniós csatlakozása előtt bevezetett, kamattámogatás és esetenként állami kezességvállalás mellett működő, jelenleg már kifutó hitelprogramok (Domán-Péter, 2018a). Az agrárium szereplői számára azonban a kedvezményes konstrukciók mellett számos lehetősége van, hogy finanszírozási forráshoz jusson. Az elmúlt években a magyar agrárium rövid távú finanszírozásának stabilabbá tételét is szolgálta a Széchenyi Kártya Program, ami 2011-től érhető el az agrárvállalkozások számára. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások 2017-ben összesen 11 321 darab szerződési igényt nyújtottak be, amelynek 82,3 százaléka realizálódott. Összesen 83,4 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek az agrárvállalkozásokkal. A leszerződött hitelállomány értéke 12,7 százalékkal haladta meg az előző 532
évi állomány értékét. Az ASZK hitelállomány népszerűségét mutatja, hogy a növekedés dinamikája továbbra is jelentős (2. ábra). 2. ábra: A ténylegesen leszerződött Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó hitelkeretösszeg kumulált nagyságának alakulása, adott év december 31-én Forrás: KAVOSZ-adatok alapján saját szerkesztés Szintén az elmúlt években erősödött meg az Eximbank által az agrárvállalkozások (azon belül is az élelmiszeripari) részére nyújtott exportösztönző hitelek értéke, amely 2017. év végén az előző évhez képest több mint 54,9 százalékkal 127,8 milliárd forintra nőtt (Domán-Péter, 2018b). Társas vállalkozások hitelállománya a mezőgazdaságban A nemzetgazdaság teljes hitelállományából a mezőgazdasági társas vállalkozások részesedése 2017. év végén 5,1 százalék volt, amely az egy évtizeddel ezelőtti értéket 0,5 százalékponttal haladta meg. Az elmúlt évek hitelpolitikájának köszönhetően az ágazat devizakitettsége fokozatosan csökkent. Míg a pénzügyi válság idején a devizahitelek aránya a 70,0 százalékot is megközelítette, addig 2017 végén arányuk már csak 13,5 százalék volt. A válság hatására az ágazat hitelállományának értéke drasztikusan csökkent és a válság előtti 375,1 milliárd forintos értékről 16,3 százalékkal 313,8 milliárd forintra csökkent 2010. végére, azonban mélypontját 2012-ben érte el 310,7 milliárd forinttal. Az MNB által bevezetett Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően az ágazat hitelellátottsága emelkedni kezdett és 2014. év végére az állomány értéke 387,5 milliárd forintra bővült. A program kivezetésével a hitelállomány értéke fokozatosan csökkenni kezdett és 2017. december 31-én az állomány értéke már csak 329,4 milliárd forint volt (3. ábra). 533
3. ábra: A társas vállalkozások hitelállományának alakulása 2008-2017 között Forrás: MNB-adatok alapján saját szerkesztés A társas vállalkozások hitelállományáról az Agrárminisztérium is végez adatgyűjtést 2016 első negyedéve óta, s ennek keretében az agrárfinanszírozásban meghatározó pénzintézetek hitelcél, al- és szakágazati, valamint gazdálkodási forma szerinti részletezettségű adatokat bocsátanak rendelkezésre. Az adatbázis lehetősége nyújt arra is, hogy az ágazat kedvezményes és piaci alapú hitelállományát kettéválasszuk, ennek megfelelően a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállományának 52,2 százaléka piaci alapú hitel volt 2017. év végén. A piaci alapú hitelek részaránya kedvezően alakult az elmúlt években, de értéke még mindig magas, ami a kedvezményes hitelek szerepének erősségére utal. A következő években a piaci hitelek részesedésének térnyerése várható, amelyre leginkább a vállalkozások finanszírozásának és a hitelpiac átalakulása indukálhat. Ahogy korábban is említettük az ágazat hitelállományát tekintve a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások hitelállományának részesedése kimagaslik a többi szakágazat közül. A növénytermesztéssel foglalkozók hitelállománya 2017. végén 124,7 milliárd forint volt, ami az egy évvel ezelőtti értéket 2,3 százalékkal haladta meg. Az ágazat részesedése a társas vállalkozások hitelállományából 40,8 százalékot tett ki ennek megfelelően. Az állattenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások hiteleinek értéke 117,3 milliárd forint volt, amely a hitelállomány 38,4 százalékát jelentette (2. táblázat). 534
2. táblázat: A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya szakágazat szerint, 2017. december 31. Ágazatok Beruházá si hitelek Hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek Forint folyószámlahitele k Éven belüli hitelek Egyéb hitelek Összesen Szántóföldi növénytermesztés 51,5 31,8 13,7 16,3 11,3 124,7 Állattenyésztés 44,3 36,4 10,3 19,3 7,0 117,3 Ebből: baromfi 15,6 10,8 2,4 4,6 1,9 35,3 sertés 13,0 10,0 3,6 4,1 2,3 33,0 szarvasmarha 13,6 14,0 3,5 9,9 2,0 43,0 Kertészet 2,6 1,8 8,9 1,9 2,2 17,4 Egyéb 17,4 12,0 4,2 10,5 2,2 46,3 Mezőgazdaság összesen Forrás: AM-adatok alapján saját szerkesztés Anyag és módszer 115,7 82,0 37,2 48,1 22,7 305,6 Korábbi kutatásaink során csupán a mezőgazdaság hitelállományának alakulását vizsgáltuk. Jelen kutatásban kísérletet kívánunk tenni arra, hogy azonosítsuk azokat a makrogazdasági tényezőket, amelyek hatással lehetnek az agrotényezők mellett a hitelállomány alakulására. Számításaink során az MNB által publikált mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállományát azonosítottuk eredményváltozóként. A vizsgálatba bevont makrogazdasági változókat a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján választottuk ki. A változók tekintetében kiemelt hangsúlyt fektettünk az időbeliségre, azaz törekedtünk az adatok hosszú idősorban való rendelkezésre állására. Számításainkhoz az SPSS statisztikai programcsomagot alkalmaztuk, amely segítségével elvégeztük a megfelelő matematikai-statisztikai számításokat. Mivel kutatásunk során metrikus változókkal dolgoztunk, a lenti ábra által meghatározott módszertani eljárást alkalmaztuk az összefüggések feltárásához. 3. táblázat: A struktúra-viszgáló módszerek egyirányú összefoglalása Nem metrikus Független változó Metrikus Függő változó Nem metrikus Metrikus Kereszttábla-elemzés Variancia-analízis Diszkriminancia elemzés Korreláció, regresszióelemzés Forrás: Sajtos-Mitev, 2007, p. 2004. A regresszió-analízis során az optimális regressziós modell meghatározásához a Bacward-eliminációs eljárást alkalmaztuk, melynek során a vizsgálat kezdetekor minden változó szerepel a regressziós egyenletben, majd az F- értékek alapján fokozatosan csökkentjük a változók számát. 535
Eredmények Az empirikus elemzés során a többváltozós regresszió-analízist felhasználva határoztuk meg kísérleti jelleggel, hogy az általunk kiválasztott négy magyarázóváltozó közül melyek azok, amelyek szignifikáns kapcsolatban vannak a mezőgazdasági vállalkozások hitelállományának értékével: GDP volumenindexei, előző év=100% Beruházások volumenindexei a mezőgazdaságban, előző év=100% A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei, előző év=100% Társas vállalkozások száma a mezőgazdaságban, db Elemzésünk célja volt, hogy az alábbi elméleti regressziós függvénynek megfelelően azonosítsuk a megfelelő magyarázóváltozó(ka)t: A modell magyarázóereje a változók számának csökkentésével fokozatosan mérséklődött, a Backwardeliminációs eljárás negyedik lépésében, amely az optimális modellt is jelentette, a modell magyarázóereje már csak 29,8 százalék volt. 4. táblázat: Regressziós modell összefoglalása Pearson-féle Többszörös Korrigált többszörös Modell korrelációs determinációs determinációs Becslés standard hibája együttható együttható együttható 1,635 a,404,187 17,0810 2,633 b,401,251 16,3894 3,622 c,387,293 15,9246 4,546 d,298,248 16,4298 Forrás: saját szerkesztés Az F-próba annak a nullhipotézisnek a vizsgálatára alkalmas, mely szerint az R 2 értéke nulla, azaz a regressziós modellnek nincs magyarázóereje. Esetünkben a szignifikancia-szint értéke kisebb, mint 0,005, így a modellünknek van magyarázóereje, amellett, hogy igen gyenge a modell magyarázóereje a 4. számú táblázat eredményei alapján. 5. táblázat: A regresszió-elemzés ANOVA táblája Modell Szórásnégyzet Szabadságfok Szórásnégyzet becslése F-próba Sig. 4 Regression 1602,096 1 1602,096 5,935,029 d Residual 3779,154 14 269,940 Total 5381,250 15 Forrás: saját szerkesztés 536
A regresszió-analízis futtatásakor a t-próbák értékei alapján azon változók kerültek ki a modellből, melyek szignifikancia-szintje kisebb volt, mint 0,005. Első lépésként a GDP volumenindex került ki a modellből, mivel a t-próbához tartozó szifnifikancia-szint 0,831 volt. Ezt követően a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei változónál volt a legkevésbé szignifikáns a t-próba eredménye, majd végül a beruházások volumenindexe változónál (p=0,191). A kísérleti elemzésünk során végül a társas vállalkozások száma volt szignifikáns kapcsolatban a társas vállalkozások hitelállományának értékével, mivel ez esetben a t-próbához tartozó szignifikancia-szint már csak 0,029 volt. 6. táblázat: Regressziós együtthatók becslése Modell Nem standardizált együtthatók Együttható Standard hiba t-próba 4 (Constant) -529,938 364,573-1,454,168 Társas_vállalkozások,066,027 2,436,029 Forrás: saját szerkesztés A kísérleti elemzésünk egy tágabb elemzés első lépése volt, mellyel teszteltük, hogy a változók száma, illetve az adatok időbeni rendelkezésének számossága megfelelő-e általános érvényű következtetések levonására. Az eredmények elégtelenségét alapvetően az adatok számának alacsony száma adata, melynek oka volt a negyedéves adatok elérhetősége. Következtetések A bankok körében az elmúlt években egyre inkább népszerűbb ágazattá vált az agrárium, hiszen egyre kedvezőbbek a hitelkockázati mutatók. Ezt elősegítette, hogy számos olyan kedvezményes hitelprogram jelent meg, amely kedvező feltételek mellett teremtette meg az agrárium szereplői számára a versenyképes beruházás és fejlődés lehetőségét. Az egyik legjelentősebb program az NHP volt, amely a mezőgazdaság számára is kitörési pontot jelentett. A következő néhány évben a finanszírozási igények átalakulása várható, amelyet többek között a mindenkori kormányzati célkitűzések, a termelési ciklusok alakulása és a támogatási rendszer várható változása mozgatja. A kedvezményes programok szerepének mérséklődésével előtérbe fognak kerülni az agrárhitelezési piacán a kereskedelmi banki hitelkihelyezések. Számos szakértő egyetért abban, hogy az agrárium hitelpiaci szerepe erősödni fog, mivel a termelésbővülési előrejelzések a következő néhány évben a mezőgazdaság termelésének növekedését prognosztizálják. Kutatásunk során nem kaptunk megfelelő választ arra, hogy az agrárium hitelállományának jövőbeni alakulására mely makrogazdasági tényezők lehetnek hatással. Az ágazat jövedelemmel való ellátottsága, kedvezően alakuló eladósodottsági mutatója arra enged következtetni, hogy az alapvető gazdasági folyamatok rövid távon nem determinálják az agrárium hitelállományának alakulását. Sig. Irodalomjegyzék Bencze, Sz. Kiss, I. (2012): A kedvezményes hitelek szerepe a mezőgazdaság finanszírozásában, Budapest, Hitelintézeti Szemle 11. évfolyam Különszám Domán, Cs. Péter, K. (2018a): Pénzügyi Hírlevél, Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet, XI. évfolyam 1. Szám Domán, Cs. Péter, K. (2018b): Pénzügyi Hírlevél, Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet, XI. évfolyam 2. Szám Sajtos, L. Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Budapest, Alinea Kiadó 537