A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező A kereslet és kínálat alakulására vonatkozó álláspontok 4. Szakmai konferencia Oslip, 2012. június 19. Cornelia Krajasits ÖIR-Projekthaus GmbH Álláspontok A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező A megfelelő potenciállal rendelkező szakképzett munkavállalók jelenléte fontos gazdasági előny a vállalkozások számára. Olyan időkben, amikor hiányzik az utánpótlás, a vidéki térségek fokozott versenyben állnak az agglomerációkkal a szakképzett munkavállalókért. Amennyiben a cégek nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót, úgy ez számukra a növekedés és a beruházások akadályává válik. További következményként csökken az adott ország gazdasági növekedése. A megfelelően képzett munkavállalók hiánya így már nem csak egyes cégeket érint, hanem az egész gazdasági térség problémájává válik. 1
Álláspontok A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező Felső-Ausztria országos és nemzetközi összehasonlításban is kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete több tényezőre vezethető vissza. Ezek elsősorban a következők: a munkavállalók magas képzettsége és nagyfokú motiváltsága a gazdasági struktúra ágazatok tekintetében egészséges" keveréke a vállalkozások mérete olyan, hogy sok az innovatív, rugalmas, és ezáltal versenyképes cég a vállalkozások innovatívak és rugalmasak Forrás: TMG- Oberösterreich Álláspontok A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező Az európai piacok jövőbeni legfontosabb tényezőiként a következőket nevesítik: képzett munkavállalók (71 %), szakmunkások rendelkezésre állása (65 %),. valamint a szinvonalas képzés (64 %). A megkérdezettek 86%-a egyetért azzal, hogy Ausztria egy jövőbeli gazdasági térséggel szemben támasztott követelményeknek már ma is teljes mértékben illetve majdnem teljesen megfelel. Forrás: "Zukunft des Wirtschaftsstandortes Europa" (Európa mint gazdasági térség jövője), készítette: Kreutzer Fischer & Partner, az ABA megbízásából 2
A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező demográfia az iskolai végzettség és szakképzettség a munkahelyek vonzereje regionális szempontok Demográfia ÖROK- Előrejelzés a lakosságés a foglalkoztatottak számára nézve 2009 2030 Foglalkoztatottak 2009 4.084.399 2030 4.100.498 2009-2030 +0,4% Az idősebb munkavállalók aránya 19,8%-ról (2009) 26,6 %-ra nő (2030) 15-34 évesek - 6,1% 35-49 évesek - 9,7 % 50 év fölöttiek +34,5 % 3
Demográfia Ausztria: kistérségi prognózis 2010-2030: 15-34 éves, gazdaságilag aktív személyek számának változása (piros: nő, kék: csökken) Demográfia Ausztria: kisrégiós prognózis 2010-2030-ig: az 50 évesnél idősebb, gazdaságilag aktív személyek számának növekedése 4
Demográfia Ausztria: kisrégiós prognózis 2010-2030-ig: gazdaságilag aktív személyek összlétszámának változása (piros: nő, kék: csökken) 1. tézis Az előrejelzett demográfiai folyamatokból a szakképzett munkaerő mennyiségével kapcsolatos probléma egész Ausztria vonatkozásában nem vezethető le. A korstruktúra eltolódására való tekintettel a minőségi változások azok, amelyek különös figyelmet érdemelnek. A demográfiai folyamatok alapján főként a vidéki, nem városias régiókban várható munkaerőhiány. 5
1. tézis a cselekvés irányai generáció-menedzsment szakképzési stratégiák regionális gazdasági és fejlesztési politika Képzettségi szint A 25 és 65 év közötti lakosság legmagasabb (iskolai) végzettsége 1981 2001 2009 %-ban általános iskola 46,0 26,2 19,5 duális szakmunkásképzés, szakiskola 42,2 52,5 52,3 szakközépiskola 3,2 6,2 8,0 gimnázium 4,0 4,7 5,6 felsőfokú végzettség 4,5 10,5 14,6 Forrás: Statistik Austria 6
Képzettségi szint A 25-64 éves lakosság képzettségi szinte, járások szerint: minimum szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségűek százalékos aránya Képzettségi szint Szakmunkástanulók és képzést nyújtó cégek 2001 2011 2001-2011 szakmunkások (fő) 123.762 128.078 3,5 szakmunkások képzésével foglalkozó cégek (db) 40.152 36.440-9,2 Forrás: WKO szakmunkásokra vonatkozó statisztikai adatok 7
Képzettségi szint A szakmunkástanulók aránya a szakmunkásképzéssel is foglalkozó cégek személyi állományában - 2011 építőipar/bányászat 16,4% szállásadás és vendéglátóipar 12,1% mező- és erdőgazdaság 11,8% A szakmunkástanulók aránya csökken a szakmunkásképzéssel is foglalkozó cégek személyi állományán belül. Forrás: AMS A munkahelyek vonzereje Szakképzett munkavállalók jelentős hiánya idegenforgalom, szállásadás és vendéglátóipar építőipar, faipar adminisztratív terület, irodai munkahelyek egészségügy, szociális terület, ápolás a műszaki pályákon nagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között, mint a gazdasági pályákon 8
2. tézis a szakmunkásképzést vállaló cégek számának további csökkenése várható, a szakképzett munkavállalók aránya azonban növekedni fog a személyi állományban a korábbi dolgozók helyére lépők révén a fiatalok és a szülők nem értékelik elég magasra a szakmunkásstátuszt ebben javulás belátható időn belül nem várható a vállalkozások szempontjából problémát jelent a munkaerőtoborzásnál a hiányos alapképzés és a gyakorlatias iskolai képzés hiánya tisztázatlan a szakképzett munkaerő fogalom pontos tartalma, ami nehezíti a szakmunkáshiány csökkentésére irányuló stratégiák kidolgozását 2. tézis cselekvési irányok Stratégiai megközelítések a szakmunkások integrált (nem egyedi cégben zajló) képzésének forszírozása, a (regionális) klaszterstratégiák részeként bizonyos szakmák és az ezekben végzendő feladatok rangjának növelése oktatáspolitikai intézkedések nem csak a szakmai, hanem a szociális és kommunikációs kompetenciák növelése, a kulturális szaktudás kiaknázása érdekében szerepklisék feltörése a nők műszaki pályákon való elhelyezkedését segítő kezdeményezések erősítése 9
Regionális szempontok A szakképzett munkaerő iránti kereslet regionális/térségi összefüggésben az alábbiaktól függ: regionális gazdasági struktúra (ágazatok), a vállalkozások sűrűsége és a regionális fejlődési perspektívák a régió földrajzi fekvése (város/városkörnyék, vidéki térség, határtérség), népsűrűsége a munkahelyek elérhetősége a lakhatás, szabadidő, képzés, társadalmi kapcsolatok, stb. körében fennálló lehetőségek régión belüli és azon átnyúló hálózatok, valamint a vállalkozások/ oktatási intézmények közötti együttműködés Regionális szempontok - példa A 30 év alatti nők számának változása (%) országon belüli vándorlás által (2002-2008) (piros: növekedés, kék: csökkenés) 10
Regionális szempontok - példa A 30 év alatti férfiak számának változása (%) országon belüli vándorlás által (2002-2008) (piros: növekedés, kék: csökkenés) 3. tézis a regionális mobilitás mind a közép- és felsőfokú végzettségű munkavállalók (karrier, fejlődési lehetőségek miatt), mint pedig az alacsony képzettségű (leginkább külföldi) munkavállalók körében (magasabb jövedelem miatt) nőtt. a jó munkahelyi légkör, a karrierlehetőségek, a képzési kínálat, a munka és a család összeegyeztethetősége, stb. megkönnyítik a szakképzett munkavállalók toborzását és megtartását a munkahelyek vonzereje szempontjából nem csak a konkrét céges körülmények számítanak, hanem a regionális életminőség kérdése is 11
3. tézis cselekvési irányok a regionális vállalkozások imázsának ápolása - vállalkozás-branding vállalkozás-marketing a régiót nem csak a beruházók irányába, hanem a munkavállalók felé is el kell adni, pozícionálni kell, mint gazdasági térség, amint vonzó munkahelyekkel rendelkező régió az önkormányzatok közötti együttműködés erősítése és kiterjesztése a közös regionális gazdasági térség fejlesztése és annak eladása tekintetében Nagyon köszönöm a figyelmet! Cornelia Krajasits 12