I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása a követelésállomány helyzete 2. Az értékesítési tevékenység alakulása 3. A hozzárendelt vagyon állományának alakulása, vagyon átadási-átvételi kötelezettségek teljesítése 4. Az ÁPV Rt. vagyonkezelési tevékenységének szervezése, szabályozottsága 5. A társadalombiztosítási alapok vagyonának értékesítése és átmeneti vagyonkezelése 6. A privatizációs tartalékból teljesítendő kötelezettségek alakulása 7. Ellenőrzési tevékenység 8. Az intézkedési terv végrehajtása Mellékletek Bevezetés Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (továbbiakban ÁPV Rt.) tevékenységének ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. A törvény előírja, hogy az Állami Számvevőszék köteles jelentését - a Kormány beszámolójával együtt - a zárszámadással egyidőben, minden év augusztus 31-ig benyújtani az Országgyűlésnek. A számviteli törvény szerint az ÁPV Rt. a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó beszámolóját - amelynek része a hozzárendelt vagyonról szóló beszámoló és a könyvvizsgáló erre vonatkozó véleménye - a tárgyévet

követő augusztus 31-ig köteles letétbe helyezni. E törvényi szabályozásból következően a helyszíni vizsgálat időpontjában sem a beszámoló, sem a könyvvizsgáló véleménye nem állt rendelkezésre. A könyvvizsgálat az Állami Számvevőszék helyszíni vizsgálata után kezdődött meg. A jelentés pénzügyi-számviteli adatai többségükben a tendenciák bemutatására alkalmasak. Az ellenőrzés rendelkezésére álló, az ÁPV Rt. 1999. évi tevékenységéről szóló jelentést - amelyet az ÁPV Rt. az Állami Számvevőszék részére 2000 áprilisában állított össze - a könyvvizsgáló véleményezte. Véleményalkotásakor nem könyvvizsgálati mélységű ellenőrzést végzett, hanem csak az ÁPV Rt.-vel kötött külön megállapodásban rögzítettek szerint járt el. Így például a vagyonelemeknél az analitika és a főkönyv egyezőségét vizsgálta. Az ÁPV Rt. 1999. évi tevékenységéről, a hozzárendelt vagyon változásáról szóló végleges beszámolóját - a könyvvizsgálói jelentéssel együtt - várhatóan szeptember hó végén terjesztik a Részvényesi Jogok Gyakorlója elé jóváhagyásra. A jelentés azon fejezeteit, amelyek adattartalma az Állami Számvevőszék jelentésének lezárását követően - az ÁPV Rt. végleges beszámolójának ismeretében - jelentős mértékben módosult, és amelyekről a 2.sz. függelékben tájékoztatást adunk W-gal jelöltük meg. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy az ÁPV Rt. tevékenysége megfelelt-e a jogszabályokban és a belső szabályzatokban előírtaknak; eleget tett-e a privatizációból és vagyonkezelésből eredő kötelezettségeinek; hogyan érvényesítette az állam tulajdonosi érdekeit az egyes privatizációs tranzakciók lebonyolításakor; milyen bevételei és kiadásai keletkeztek a hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódóan, mennyi volt a követelések állománya, ezek rendezése érdekében milyen erőfeszítést tett; betartotta-e a költségvetési törvény által meghatározott főbb kiadási előirányzatokat. Az ellenőrzés az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, mivel 1999-ben a számvevőszéki vizsgálat a saját vagyonnal való gazdálkodást részletesen elemezte. Az ellenőrzött időszak 1999. év volt, az értékesítés, a vagyonkezelés és a hozzárendelt vagyon témakörökben 1998-1999. évek.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az ÁPV Rt. tevékenységének, működésének jogszabályi keretei rendezettek, belső szabályzatokkal lefedettek. A társaság hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenysége a törvényi szabályozással összhangban volt és megfelelt a belső szabályzatokban előírtaknak is. Évek óta visszatérő gond, hogy az ÁPV. Rt. beszámoló készítési, valamint az Állami Számvevőszék ugyanarról az időszakról szóló jelentési kötelezettségének határideje egybeesik. Ennek következtében az Állami Számvevőszék helyszíni ellenőrzésének lezárásakor nem áll, állhat rendelkezésre végleges beszámoló. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseiben szereplő adatok nem minden esetben egyeznek meg a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott beszámoló adataival. Az ÁPV Rt. 1999-ben a hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódóan 132,5 milliárd Ft bevételt ért el. Az értékesítés bevétele 113,3 milliárd Ft volt, melyből mintegy 16 milliárd Ft az előző évi tranzakciók áthúzódó értéke. A bevételek 57 %-át a Matáv Rt. kisebbségi részvénycsomagjának értékesítése eredményezte. A mindenkori költségvetési törvény az ÁPV Rt. számára jogcímenként meghatározza a kiadási előirányzatokat, ez 1999-re összesen 136,35 milliárd Ft volt. Az ÁPV Rt. tényleges kiadása 132,4 milliárd Ft lett, melyre a realizált bevétel fedezetet nyújtott. A módosított költségvetési törvény az állami vagyon utáni részesedésként és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként 30 milliárd Ft befizetés teljesítését írta elő. Ezen a jogcímen az ÁPV Rt.-hez csak 12 milliárd Ft érkezett be, de a különbözet teljesítésére a törvény az ÁPV Rt-t a privatizációs bevételek terhére kötelezte. A tömeges privatizáció lezárulását követően az értékesítésből származó bevételekkel szemben az osztalékbevételek súlya növekedni fog. Ezért a jövőben a korábbi gyakorlat - az osztalékbevételek és az értésesítésből származó bevételek együttes kezelése - nem folytatható. A költségvetési törvény többi, jogcímenkénti befizetési előírásainak is eleget tett a társaság. Az ÁPV Rt. kiadásai között szerepel a saját vagyona működtetésére felhasznált összeg is. Erre a célra a költségvetésben 4 milliárd Ft előirányzat szerepelt, ezzel szemben a tényleges felhasználás 3,7 milliárd Ft volt. Az ÁPV Rt. bruttó követelésállománya az 1998. évi záró állományhoz képest 22 %-kal, a nettó állomány pedig 8 %-kal csökkent. A csökkenés oka, hogy a korábbi évek privatizációjának részletfizetéséből

származó követelés megszűnt és 1999-ben részletfizetési kedvezményt csak néhány esetben és kis összegben alkalmaztak. Magyarországon a tömeges privatizáció 1997. év végére gyakorlatilag lezárult. Ez tükröződik az ÁPV Rt. 1998-1999. évi értékesítési adataiban is. Az 1998. évi 78 tranzakció szerződés értéke 80.224 millió Ft (részvénycserékkel együtt), 1999-ben pedig a 31 tranzakció szerződéses értéke 96.438 millió Ft volt. Ezzel függ össze az is, hogy mindkét évben nőtt a kisebbségi részesedések értékesítésének aránya, 1998-ban darabszámban, 1999-ben pedig volumenét tekintve is. Ezekben az években egy-egy nagy bevételt eredményező kisebbségi részvénycsomagot érintő tranzakció határozta meg az értékesítés alakulását. (1998-ban a MOL, 1999-ben a Matáv). E két tranzakciót és a vizsgálatba bevont többi értékesítési ügyletet is az jellemezte, hogy a korábbi évek privatizációs döntései megszabták, illetve befolyásolták azok magánosítási folyamatát. 1998-ban és 1999-ben is a bevételek több mint 70 %-a az első félévre koncentrálódott. Új vonása a privatizációnak, hogy 1999-ben az ÁPV Rt. felszámolás alatt álló céget értékesített. Ennek lebonyolításával kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalat - a vevő társaságnak résztulajdonosa a felszámoló - a felszámolás alatt álló cégek értékesítése eljárási rendjének hiányára is visszavezethető. (1999. év végén az ÁPV Rt.-nél 283 felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet volt.) A MOL, a Matáv, valamint a megbízás alapján végzett OTP részvények értékesítésénél a végleges eladási ár kialakításáról az ÁPV Rt. nem rendelkezik dokumentummal. A MOL privatizációjakor a Nemzetközi Intézményi Adásvételi Megállapodásban a díjak és kiadások elszámolására az ÁPV Rt. a magyar számviteli törvény bruttó elszámolásra vonatkozó alapelvével ellentétes, nettó elszámolásban állapodott meg, így nem ellenőrizte a ténylegesen felmerült költségeket. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona 1998. év végén 730,2 milliárd Ft, 1999. december 31-én 747,7W milliárd Ft volt, amelyből az 518 db gazdálkodó szervezet értéke 714,6 milliárd Ft, az elvont, vásárolt, átvett eszközök értéke 25,5 milliárd Ft, a különbözet a termőföld, a pénzkészlet, az államkötvény, a követelések és a kötelezettségek egyenlege. A törvényi módosítás alapján a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok száma 93 db-ra változott, értékük 306,2 milliárd Ft. A hozzárendelt vagyon része az állami tulajdonban maradó termőföld, melynek mértékére pontos adattal nem rendelkezik az ÁPV Rt. A még privatizálható gazdálkodó szervezetek száma 493 db, értéke 433,8 milliárd Ft.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának új nyilvántartási és beszámoló rendszere figyelembe vette az Állami Számvevőszék korábbi, nyilvántartással kapcsolatos kritikai észrevételeit. Így például már mind a felszámolás alatt álló és mind a negatív saját tőkéjű cégek esetében nulla, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteknél pedig 50 %-os értékű a regisztrált vagyon. A vagyon változás kimutatása is kedvezően módosult, elkülönítetten megállapítható a tranzakciókból és a társaságok saját tőkéjének alakulásából eredő vagyon módosulás. Ennek ellenére a privatizálható gazdálkodó szervezetek esetében sem számát, sem értékét tekintve az adatok még mindig nem a reális helyzetet tükrözik. A szervezetek számában szerepelnek a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló vállalatok és társaságok is. Az értékben számbavették a saját vagyon között is kimutatott, a még cégbíróságon nyilvántartásba nem vett társaságokat, illetve tőkeemeléseket, a peres eljárások alatt álló, valamint a fizikálisan nem birtokolt társaságokat is. A privatizálható vagyonérték jelentős része abból származik, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó társaságokban az ÁPV Rt. még nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, mint a törvényi minimum (agrár, szállítás, távközlés). Egyes ágazatokban már csak egy-egy társaság privatizációja a meghatározó (energia-mvm Rt., kereskedelem-hungaropharma Rt., feldolgozóipar-dunaferr Rt.). 1998-99-ben a privatizációs tevékenységben és vagyon kezelésben ezért a kisebbségi tulajdon egyre nagyobb szerepet kapott és a jövőben is ez a tendencia várható. Az ÁPV Rt. az elmúlt, mintegy ötéves működése során nem rendelkezett a vagyonkezelési tevékenységek módszertani megalapozására és átfogó fejlesztésére irányuló, hosszabb távon következetesen képviselhető szervezési koncepcióval, intézkedési elképzelésekkel. Az ÁPV Rt. vezetése 1999. szeptemberétől több olyan szervezési és szabályozási intézkedést tett, amelyek hosszabb távon egy megalapozottabb vagyonkezelési tevékenység kialakításának irányába mutatnak, és rövid távon is előrelépést eredményeznek. Ennek része volt a új Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyatása és a vagyonkezelést közvetlenül érintő utasítások kiadása, a vagyonkezelési integrált informatikai kontrolling rendszer bevezetése, a középtávú stratégiai tervezés beindítása. A vagyonkezelési tevékenységek javítására beindított szervezési kezdeményezés mellett hiányosság, hogy az ÁPV Rt. nem gondoskodott a többségi részesedéssel működő társaságoknál megfelelő vagyonvédelmi előírások kialakításáról. A folyamatba tett intézkedések célja új alapokra helyezni az ÁPV Rt. sokat bírált vagyonkezelési tevékenységét. Az új vagyonkezelési kontrolling informatikai rendszer adatszolgáltatásaival, a jelenlegi statikus gyakorlat megváltoztatásával preventív vagyonkezelői beavatkozásokat tesz lehetővé. Ez utóbbi keretében például az ÁPV Rt. a volán társaságoknál vagyonkezelési intézkedéseivel elsősorban a járműpark megújítását, EU normáknak megfelelő átalakítását segítette.

A tartós állami tulajdonú agrárgazdasági portfolióban jelentős reorganizációs tőkejuttatásokkal különböző fejlesztéseket és beruházásokat támogatott az ÁPV Rt. Emellett a válságkezelési keretből egyedi felmérések alapján természeti kárelhárításhoz biztosítottak forrást. A tőkejuttatások azonban nem érték el céljukat, mivel a mezőgazdasági társaságok vesztesége tovább növekedett. A hitelintézeti portfolió esetében az ÁPV Rt. vagyonkezelő tevékenysége végrehajtó típusú tevékenységként jellemezhető, mivel a pénzintézetek jelentős vagyonkezelési beavatkozásai, tőkerendezési és portfolió tisztítási műveletei kormányhatározatokon alapulnak, az operatív jellegű tulajdonosi irányítást az ÁPV Rt. a PM-el, szakmai együttműködésben gyakorolja. Az ÁPV Rt. a költségvetési törvényben meghatározott reorganizációra, vagyonkezelésre és válsághelyzetek kezelésére előirányzott költségeit, valamint a döntési hatásköri szabályait betartotta. A megítélt és ténylegesen folyósított támogatások az éves költségkereteknek 77-96 %-át merítették ki. Egyedi pénzügyi támogatások esetében az ÁPV Rt. olyan kérelmek alapján döntött, amelyek nem tartalmaztak költségtervet, megtérülési elemzést, a megvalósítás részletes ütemtervét, stb., és a támogatások felhasználását nem ellenőrizte. A költségvetési törvény szerint az ÁPV Rt.-nek a támogatások megítélésénél figyelembe kell vennie, hogy intézkedése nem ütközhet az EU versenyjogi szabályozásába és a pénzügyminiszter állásfoglalását kell kérnie. A reorganizációs, főként tőkejuttatás formájában nyújtott beruházási támogatások esetében az ÁPV Rt. a PM állásfoglalását nem kezdeményezte. A kötelezettségállomány rendkívül sokrétű, sok jogcímen fennálló, többnyire becsült, az értékelési elvek és mértékek módosulása következtében pedig szinte folyamatosan változó adatállomány. Egyes kötelezettségeket a kockázatuk, a bekövetkezésük valószínűsége alapján becsléssel állapítanak meg (pl. privatizációs szerződésekből eredő szavatosságok, önkormányzatokat megillető járandóságok egy része). A kötelezettségek állományának egy jelentős hányada, és annak változásai, a bizonytalan jogi helyzetre, különböző jogértelmezésekre vezethető vissza, esetenként konkrét bírósági ítéleteket tükröznek. A Legfelsőbb Bíróság által, az 1992. évi az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló (jelenleg már hatályban nem lévő) LIV. törvény önkormányzati járandóság számítására vonatkozóan kiadott jogegységi határozat tételes, teljes körű felülvizsgálatot és a régi teljesítések újbóli átszámítását vonta maga után. A késedelmi kamat évi 20 %-os mértékére szintén jogegységi határozat adott egyértelmű eligazítást. Egyik legjelentősebb kötelezettség az önkormányzati gázközmű vagyon miatti állami kötelezettség, amely az 1998. évi

Alkotmánybírósági határozattal függ össze. A kötelezettség fedezetére a Kormány 50 milliárd Ft forrást biztosított államkötvények formájában. 1998-ban 24,0 milliárd Ft, 1999-ben 8,3 milliárd Ft kötelezettséget teljesítettek. Az egyes években kimutatott állományok és a tényleges kifizetések között nagyságrendi különbségek vannak, azaz a jórészt megbecsült kötelezettségállomány korántsem jelent hasonló nagyságú direkt pénzügyi terhet az ÁPV Rt. számára. A késedelmi kamatok aránya a teljes állományon belül jelentős, az érintett kötelezettségekre vetítve több mint 40 %. A korábbi években különböző okok miatt nem teljesített jogszerű tartozások értéke ma már nem túl magas, azonban a rárakódó kamat ennek értékét jelentősen megnöveli. A tulajdonosi ellenőrzés 1999-ben, eltérően az előző évtől már folyamatos volt. Az ellenőrzés hatékonyságát gátolta, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága nem tárgyalta meg az elkészült vizsgálati jelentéseket, így a megfogalmazott javaslatok alapján intézkedési terv sem készülhetett. A vezetési ellenőrzést támogató szervezeti egység munkája az átszervezés, a feladatok átcsoportosítása miatt még nem volt zökkenőmentes. A létszámbővülés, illetve a tevékenység szervezeti helyének végleges rendezését követően az év második felében az ellenőrzési tevékenység kiegyensúlyozottabbá vált. Az ellenőrzés során tett megállapítások hasznosítása mellett javasoljuk a Kormánynak 1. Kezdeményezze a számviteli és a privatizációs törvény módosítása során a határidők olyan változtatását, amelyek biztosítják, hogy az Állami Számvevőszék jelentése és az ÁPV Rt. beszámolója azonos adatbázisra épüljön. 2. Intézkedjen arról, hogy a költségvetési törvényben az állami vagyon utáni részesedéseket (osztalékbevételeket), illetve azok elvonását elkülönítetten és a reálisan elvárható mértékben tervezzék meg és teljesítsék. a privatizációért felelős miniszternek Kísérje figyelemmel az Állami Számvevőszék megállapításainak, javaslatainak végrehajtását az ÁPV Rt.-nél. az ÁPV Rt. ügyvezetésének

1. Pontosítsák a ténylegesen privatizálható gazdálkodó szervezetek nyilvántartását értékben és darabszámban is. Különítsék el a peres eljárással érintettek és az egyéb okból nem értékesíthetők körét. 2. Szabályozzák a fejlesztési tipusú pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos döntéselőkészítő anyagok információs tartalmát és a fejlesztésekhez nyújtott források felhasználásának ellenőrzését. 3. Gondoskodjanak a - privatizációs törvény 67. (4) bekezdése szerint - a többségi részesedéssel működő társaságoknál a megfelelő vagyonvédelmi előírások kialakításáról, alkalmazásáról. 4. Aktualizálják a hozzárendelt vagyon körébe tartozó társaságoknak az ÁPV Rt. szervezeti egységei közötti elosztásáról szóló 19/1997. sz. vezérigazgatói utasítást. II. Részletes megállapítások 1. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása a követelésállomány helyzete 1.1. A nyilvántartás szabályozottsága Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény alapján az ÁPV Rt. elkülönített nyilvántartást vezet a hozzárendelt vagyonról, melynek könyvvezetési szabályairól a Részvényesi Jogok Gyakorlójának (továbbiakban RJGY) 4/1999. (IX. 30.) sz. határozata rendelkezik. A hozzárendelt vagyon bevételei és kiadásainál az ÁPV Rt. az egyszeres, pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést alkalmazza, és ez három elkülönített (bankszámlán és a számvitelben is) területre vonatkozik. Nevezetesen: a bevételek és kiadások, a privatizációs tartalék és a környezetvédelmi fedezet felhasználása. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonra vonatkozó számviteli politikája, számlarendje összhangban van az RJGY határozattal. 1.2. A bevételek alakulása A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos 1999. évi bevétel összesen 132,5 milliárd Ft volt, amely 15,2 milliárd Ft-tal haladta meg az üzleti tervben előirányzottat.

1999. évi bevételek Megnevezés Előirányzat Tény Eltérés értékesítés és a vagyonhasznosítás bevétele 102.320 115.572 + 13.252 osztalék bevétel 4.700 5.975 + 1.275 egyéb bevétel* 5.300 5.710 + 410 gázkötvények kamata 5.000 5.250 + 250 Összesen**: 117.320 132.507 + 15.187 * Az egyéb bevétel előirányzata az ÁPV Rt. üzleti tervében 1.000 millió Ft, a tételes előirányzatok felülvizsgálata és a számlarendnek való megfelelés alapján azonban az előirányzat 5.300 millió Ft-ra módosul. Ezzel együtt az értékesítés és vagyonhasznosítás bevételi előirányzata 102.320 millió Ft-ra változik. ** Az ÁPV Rt. beszámolójában 121.320 millió Ft-ot mutat ki, de az RJGY határozata 117.320 millió Ft bevételi előirányzatot ír elő, a Hungexpo tervezett értékesítésének elmaradása miatt. A többletbevétel 87 %-a értékesítésből és vagyonhasznosításból keletkezett, valamint az osztalékbevételek is 1,3 milliárd Ft-os többletet eredményeztek. A privatizációs és a vagyonhasznosítás bevétel - 115,6 milliárd Ft - 94 %-a, - 109,2 milliárd Ft, - a nyilvános és tőkepiaci értékesítésből származott. A többletbevétel az előirányzatnál kedvezőbb árfolyam eléréséből realizálódott. Kárpótlási jegy ellenében mindössze 867 millió Ft bevételt számoltak el, az előirányzat 4.500 millió Ft volt. Az előirányzathoz képest alacsony értékesítést befolyásolta, hogy a kárpótlási jegyek piacáról nem rendelkeztek pontos ismeretekkel, ezért az ÁPV Rt. a BÉB Rt. bevonásával megkezdte a kárpótlási jegyekkel történő eddigi értékesítések, valamint a piacon még meglévő kárpótlási jegyek értékének felmérését. Az 1999. évi bevétel 61 %-a - 69,5 milliárd Ft- devizabevétel volt. A privatizációs bevételekből az 1998. évben részletfizetési konstrukciókban lebonyolított értékesítésekből 1999. évben 14,8 milliárd Ft folyt be. A kapott osztalék az előirányzott 4,7 milliárd Ft-tal szemben közel 6 milliárd Ft bevételt eredményezett, annak ellenére, hogy 2,0 milliárd

Ft-os osztalékot nem fizettek be a társaságok (Szerencsejáték Rt., és a CD Hungary Rt., amelyek mint követelések szerepelnek a hozzárendelt vagyonban.) A 2000. évre áthúzódó befizetést a cégek részére az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója engedélyezte. Az egyéb bevételek a terv szerint alakultak, ebben a legnagyobb tétel a Ganz Mozdony és Vagongyár Rt. felszámolásából származó 3,8 milliárd Ft volt. 1.3. Az ÁPV Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások Az 1999. évi költségvetésről szóló - az 1998. évi XC. -, majd az azt módosító 1999. évi CV. sz. törvény szöveges része és a 11. sz. melléklete rendelkezik arról, hogy az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának értékesítéséből származó bevételeit milyen célokra használhatja fel. (Továbbiakban: módosított költségvetési törvény). Az ÁPV Rt. a módosított költségvetési törvényben meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése után rendelkezésre álló bevételeiből fedezi a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításokat és a külön jogszabályokban előírt kiadási kötelezettségeit. A módosított költségvetési törvény teljesítése a következőképpen alakult: Ráfordítások megnevezésre Módosított előirányzat Tény Eltérés Költségvetési befizetési kötelezettség 43.250 44.176 + 926 Az 1995. évi privatizációs törvény alapján A módosított költségvetési törvény alapján 36.600 31.895-4.706 11.000 10.321-679 Egyéb kötelezettségek alapján 42.500 42.340-160 Válsághelyzet megszüntetésére 3.000 2.768-231 Privatizációs tartalék feltöltésére - - - Összesen: 136.350 131.500-4.850

Az összes kiadás a 867 millió Ft kárpótlási jegy bevonással 132.367 millió Ft volt és ezt fedezte a 132.507 millió Ft-os bevétel. Teljesült a módosított költségvetési törvényben előírt 5.000 millió Ft-os záró pénzkészlet is. 1.3.1. Az ÁPV Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei A módosított 1999. évi költségvetési törvény 43.250 millió Ft-ban határozta meg a költségvetési befizetési kötelezettséget. A tényleges teljesítés 44.176 millió Ft lett, ez 926 millió Ft-tal haladta meg az előirányzatot, melyet a törvény 6. (1) bekezdése szerint a központi költségvetésnek, az államot megillető privatizációs bevételek számlájára átutaltak. A módosított költségvetési törvény 6. (2) bekezdése az állami vagyon utáni részesedéseként és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként 30.000 millió Ft befizetés teljesítését írta elő. Az ÁPV Rt. e kötelezettségének eleget tett, annak ellenére, hogy a társaságoktól e címen csak mintegy 12 milliárd Ft folyt be. (Ebből az állami vagyon utáni részesedés, az osztalék bevétel ténylegesen 5.975 millió Ft volt, és az adóskonszolidációs követelés címére 6.017 millió Ft folyt be). A különbözetet - 18 milliárd Ft-ot - a privatizációs bevétel terhére teljesítette az ÁPV Rt. Az 1999. évi privatizációs - 8.000 millió Ft - és többlet bevétel - 926 millió Ft - címén összesen 8,9 milliárd Ft mellett 18 milliárd Ft-ot is elvont a központi költségvetés, amelyet az osztalék és adóskonszolidációs bevétel számláján tart nyilván. A módosított költségvetési törvény lehetőséget adott arra, hogy amennyiben az osztalékbevételek és az adósságkonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el a 30.000 millió Ft-ot, azt az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészítheti. Az ÁPV Rt. könyvvizsgálója az ÁSZ részére az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának alakulásáról - készített beszámolóhoz adott ténymegállapításaiban is felvetette, hogy "1999. december 31-re vonatkozóan az ÁPV Rt. nem mutat ki adóskonszolidáció miatti kötelezettséget, mivel álláspontja szerint a módosított költségvetési törvényben előírt 30.000 millió Ft befizetésével teljesítette kötelezettségét. A PM a vizsgálat lezárásáig nem igazolta vissza levélben az 1999. december 31-én fennálló követelését". Az ÁPV Rt. 1998. december hónapban 50.000 millió Ft címletértéken kamatozó államkötvényt kapott a gázközművel kapcsolatos önkormányzati járandóság fedezetére (a 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján). Ennek kamatbevételeit 5.250 millió Ft-ot a központi költségvetés belföldi államadósság számlájára 1999. augusztus 18-án befizette.

1.3.2. A privatizációs törvény alapján teljesített kiadások A módosított költségvetési törvény e címen 1999. évre összesen 36.600 millió Ft kifizetést engedélyezett, a tényleges kiadás 31.895 millió Ft lett. A megtakarítás 4.705 millió Ft, amely az értékesítés előkészítésénél a vagyonkezelésnél és E-hitel törlesztés fel nem használt részénél és a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásánál jelentkezett a következő táblázat szerint: A privatizációs törvény alapján teljesített ráfordítások 1999. évben Megnevezés Előirányzat Tény Eltérés 1. Értékesítés előkészítés költsége 10.000 8.017-1.983 2. Vagyonkezelés ráfordítás 3.000 2.456-544 3. Privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő reorganizációs kifizetések 15.000 14.978-22 4.Az ÁPV Rt. működési költsége 4.000 4.000-5. A kárpótlási jegyek életjáradékká váltásával kapcsolatos kifizetések 6. Alacsony kamatozású államadósság törlesztése 0E-hitelből 7.A volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető bevételi hányad 3.000 2.444-556 1.500 - - 1.500 100 - - 100 Összesen: 36.600 31.895-4.705 E-hitel igénybevételével nem valósult meg magánosítás az elmúlt évben és így költségvetési befizetési kötelezettséget sem vont maga után. A volt szovjet ingatlanok kapcsán az önkormányzatokat megillető rovaton sem történt értékesítés. Az értékesítés előkészítésének költségei, az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak, költségek

E címen összesen 8.017 millió Ft volt a kifizetés, ebből a vagyonértékelés díja 3.953 millió Ft, a privatizációt előkészítő egyéb kiadások pedig 4.064 millió Ft-ot tettek ki. Az értékesítés előkészítésének költségeiből 2.107 millió Ft-ot fordítottak befektetésekre. A GD Óbudai Hajógyár Rt. tulajdonában levő HSZVK Kft. 21,91 %-os üzletrészét (a 468/1998. (XII. 3.) sz. IG határozat alapján) 867 millió Ft-ért vásárolták meg. A Dél-Magyaroroszági Gabonakereskedelmi és Malomipari Rt. megalapítására 300 millió Ft-ot fordítottak, a Malév részvények visszavásárlására 239 millió Ft-ot utaltak át, a Richter Gedeon Rt. részvényekért pedig 684 millió Ft-os vételárrészt fizettek ki e számlacsoportból. A költségvetési törvény 11. számú melléklete II. 3. d pontja alapján 22.000 millió Ft-ot irányzott elő a Richter Gedeon Rt. részvénycsomagjának kivásárlására. A részvények árfolyama a törvényben meghatározott módon számolva 22.684 millió Ft lett, ezért a különbözetet az értékesítés előkészítésének költségeire (a 680/1999. (XII. 9.) Igazgatósági határozat szerint) könyvelte az ÁPV Rt., de kezdeményezni fogja az 1999. évről szóló zárszámadási törvény keretében a módosítást, és ezt követően átteszi a megfelelő előirányzat terhére. További 17 millió Ft a Hungarocamion, valamint az Autóbusz Invest részvényvásárlása miatt merült fel. A tulajdonos által adott kölcsön összege, 3.469 millió Ft volt, ebből meghatározó a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt.-nek nyújtott kölcsön 1.500 millió Ft és a Földhitel és Jelzálogbank Rt. részére pedig 1.500 millió Ft alárendelt kölcsöntőke. A két kölcsön összegét a vagyonkimutatás követelés sora, a követelések analitikája tartalmazza. Az értékesítési jutalékként 1.367 millió Ft-ot számoltak el, ebből a Matáv Rt. részvény értékesítéséért elszámolt jutalék 995 millió Ft volt. Az értékesítés előkészítésének kiadásai közül 17 %-os hányadot véletlenszerűen ellenőrizve (kiadási tételenként differenciáltan 40-10 % között) hiányosságok, szabálytalanságok nem tapasztalhatók.

1.3.2.1. Az ÁPV Rt. működése, a bevételek és kiadások alakulása A mindenkori költségvetési törvény, az ÁPV Rt.-nek a saját vagyona működtetéséhez a privatizációs bevételekből felhasználható keretet meghatározza, amely 1999. évre 4.000 millió Ft volt. Az ÁPV Rt. saját tőkéje 1999-ben 877 millió Ft-tal nőtt a mérleg szerinti eredménye alapján. Ez az eredmény a 4.533 millió Ft bevétel - a költségvetés által rendelkezésre bocsátott 4 milliárd Ft, az eszközbérbeadás és a TB vagyon értékesítésével (amelyre az 59/1999. (IV. 21.) kormányrendelet hatalmazta fel az ÁPV Rt.-t) kapcsolatos díjbevétel 471,6 millió Ft, valamint a 61,4 millió Ft egyéb bevétel - és a saját vagyonhoz kapcsolódó költségek és ráfordítások 3.656,0 millió Ft-os értékének különbsége. Az ÁPV Rt.-nek az RJGY 3/1999. (VI. 25.) sz. határozata alapján a saját vagyonhoz kapcsolódó bevételekre és kiadásokra jóváhagyott üzleti terve és a tényszámok a következőképpen alakultak: Megnevezés személyi jellegű költségek és ráfordítások *egyéb működési költségek és ráfordítások 1999. évi üzleti terv 1999. évi tény Teljesítés %-a 2.464,0 2.241,7* 90,9 1.532,0 1.414,3* 92,3 ráfordítások összesen 3.996,0 3.656,0 91,5 tartalék 192,0 - - bevétel 4.188,0 4.532,8 108,2 *Az ÁPV Rt. beszámolójában e táblázat adatai nem az eredmény-kimutatást tükrözik, így nem egyezik azzal. A költségvetés által a saját vagyon működtetésére rendelkezésre bocsátott keret az 1998. évi 3,3 milliárd Ft-ot 21 %-kal meghaladóan 4 milliárd Ft-ra emelkedett. A keretnövekedés megteremtette a színvonalas munkavégzés feltételeit a létszám és eszközgazdálkodás területén egyaránt.

A TB vagyon kezelésével összefüggő jutalék, valamint az ingatlanbérbeadással bővült bevétel 345 millió Ft-tal növelte a bevételeket a tervhez viszonyítva. Az ÁPV Rt. 1999. évi személyi és működési költségei is az előirányzaton belül maradtak. A személyi jellegű kiadásoknál 222 millió Ft megtakarítást értek el, mivel a tervezett 300 fős létszám helyett a tényleges állományi létszám 267 fő lett. A működési kiadásoknál a tervhez mért megtakarítás 117,7 millió Ft, továbbá a tartalék keret fel nem használása - 192 millió Ft - növelte a kimutatott eredményt. (1. sz. melléklet) Az üzleti terv 1999. évre az átlagos állományi létszámot az évek óta csökkenő tendencia 1997. év 342 fő, az 1998. év 240 fő, és a hozzárendelt vagyon jelentős csökkenése ellenére 300 főben (index: 125 %) határozta meg. A 300 fős előirányzat kialakítását nem előzte meg a szervezet feladataihoz kapcsolódó létszámigény felmérés, feladatelemzés. A Felügyelő Bizottság az 1999. évi üzleti terv véleményezésénél is nehezményezte, hogy a létszám 300 főre való emelésével a döntés a társaság előtt álló feladatoknak megfelelő szervezet kialakítását megelőzően, annak konkrét ismerete nélkül történt. A személyi jellegű ráfordításoknál az előirányzathoz mért kevesebb felhasználás a létszám alakulásával függött össze, mivel az átlagkereset és a személyi jellegű kifizetések tervezetthez viszonyítva a létszám alakulás arányában csökkentek. A Miniszterelnök és a Részvényesi Jogok Gyakorlójának utasításában az állami tulajdonosi részesedéssel működő társaságok 1999. évi átlagkereset növekedésének előirányzata 13,3 % volt. Az ÁPV Rt.-nél az átlagkeresetek 12,7 %-kal nőttek és így 1999-re 380.059 Ft/fő/hó szintre emelkedtek. Az átlagkereset 12,7 %-os bővülése mellett a természetbeni juttatások is növekedtek 1 főre, 1 hónapra elérték az 55.000 Ft-ot. A 11/1999. Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik a válaszható béren kívüli juttatások rendszeréről, amelynek lényege, hogy a költségvetési kötelezettségtől - TB, adó - függően a dolgozók választhatnak a juttatás elemeiből (albérleti, üdülési, beiskolázási, képzési, sportolási, művelődési, fogkassza, lakáspénztári hozzájárulások között) 200.000 Ft/fő/év értékben. 1999-ben e címen 42,7 millió Ft volt a kiadás. Kiemelkedő mértékben, 66,2 %-kal, 11,5 millió Ft-ról 19,1 millió Ft-ra nőttek a reprezentációs költségek. A növekedést az ún. tartalékkeret

1999. évi bevezetése idézte elő, - 7,3 millió Ft értékben - amelyet előirányzataikba is beterveztek, 8 millió Ft-tal. A működési költségek és ráfordítások előirányzata 1.532,2 millió Ft mellett ténylegesen felhasználtak 1.414,2 millió Ft-ot, a felhasználás így 118 millió Ft-tal kevesebb volt. Ez nem költségtakarékosság eredménye, hanem a nagyvonalú tervezés következménye. Az anyagjellegű ráfordításokon belül a nyomtatvány, irodaszer, belföldi utazás, fuvar, fenntartási és javítási költségeinek 1998-hoz képest kialakított tervszámai a feladatok bővülésével nem indokolhatók. Ezek miatt mintegy 90 millió Ft-os fel nem használt kerete maradt az ÁPV Rt.-nek. Az egyéb költségek között nem számoltak a PRI-MAN Kft. által számlázott megbízási díjjal, amelynek értéke 275,2 millió Ft volt. A belföldi és külföldi reklám, szakértői és ügyvédi díjak esetében 102 millió Ft megtakarítása keletkezett az ÁPV Rt.-nek. 1999-ben az ÁPV Rt. beruházásai közül közbeszerzési eljárás keretében valósította meg a székház beléptető rendszerét. A kivitelezőt nyílt egyfordulós pályázat keretében választotta ki 12 ajánlattevő közül. A nyertes a Defend Security Kft. lett, az elvégzett beruházás értéke 49,7 millió Ft. Az ÁPV Rt. közbeszerzési eljárással választotta ki az irodaház komplexum és a parkoló folyamatos rendészeti és biztonsági őrzésvédelmi szolgáltatást nyújtó társaságot is. Az ÁPV Rt. Könyvszakértő Igazgatósága a hozzárendelt vagyonba tartozó cégek pénzügyi, gazdasági, adó és jogi átvilágítására nyílt, illetve meghívásos, közbeszerzési eljárást indított 1999- ben. Mindkét pályázat beadási határideje és az eredményhirdetés is 2000-re húzódott át. Az irodaszerek, a személygépkocsi, a GSM szolgáltatás, a PC-k, a sokszorosító gépek, az irodabútorok beszerzése érdekében az ÁPV Rt. csatlakozott a Miniszterelnökség központosított beszerzéseihez. 1.4. Az ÁPV Rt. egyéb ráfordításai a költségvetési törvény előírásai alapján Az ÁPV Rt külön jogszabályi kötelezettségeit a módosított 1998. évi XC. törvény 11. sz. melléklete tételesen írja elő, ennek alapján a ráfordítások előirányzata, 11.000 millió forint volt. Tényleges ráfordításként 10.321 millió forintot számoltak el. A földművelési és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter valamint az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter a területfejlesztési programok tárgyában keret-megállapodást írt alá. Az ÁPV Rt.-re vonatkozó 3. pontban rögzítették, hogy milyen összegben és

ütemezésben teljesíti a privatizációs bevételekből az ilyen célú ráfordításokat. Az aláírt keret-megállapodás dátuma: " 1999." A kísérőlevél 1999. augusztus 13-án kelt. Az első két részlet utalásának dátuma 1999. aug. 16. (400 illetve 1.700 millió forint). A harmadik és negyedik részletet a megállapodással összhangban 1999. augusztus 30. és szeptember 30-án utalták át (2.000-2.000 millió Ft). A november 30-ig esedékes utolsó részlet (900 millió forint) átutalásának 1999. december 17-én tett eleget a privatizációs szervezet. Az eredetileg 7.000 millió forintos területfejlesztési programra meghatározott összeget a módosított költségvetési törvény két részre bontja. A területfejlesztési programra 5.177,7 millió forintot rendel, a piacra jutás támogatásaként pedig 1.822,3 millió forintot jelölt meg. A nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása jogcímen az előirányzat 1.000 millió forint mellett, a tényleges teljesítés 321 millió Ft volt, az engedélyeztetési eljárások elhúzódása miatt. A gazdálkodók által okozott környezeti károk elhárításának támogatására két részletben 750-750 millió forintot utaltak át 1999. június 1-én és október 1-jén, a tervezettnek megfelelően. Az agrár ágazatot érintő kamattámogatások a törvényben meghatározottak szerint 1500 millió forintos összegben teljesültek. A költségvetési törvényben nevesített kiadások közül a Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján rovat módosított előirányzat 42.500 millió forintja 42.340 millió forint teljesítéssel a kereten belül maradt. Az ÁPV Rt. a törvénnyel összhangban maradéktalanul teljesítette az átutalást: ˇ egyéb szerződéses kötelezettség címén 1999. február 8-án, a DAM Rt. részére 1.500 millió Ft-ban, ˇ egyéb célú eszközvásárlások címén HM ingatlanokra 9.860 millió forintban, az MTV székházra 6.000 millió forintban, mindkettőt 1999. december 27-én, ˇ a Richter Rt. TB alapok tulajdonában lévő részvénycsomagjának kivásárlására 22.000 millió forintban 1999. december 27-én. Az ÁPV Rt. és a jogelődök portfoliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására 3.000 millió forintos keretet állapított meg a

költségvetés, amiből 2.980 millió forint felhasználás teljesült. (Volán vállalatok, Nitrokémia Rt., Ikarus Rt.. stb.). Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzet megszüntetésére az előirányzott 3.000 millió forint kereten belül, 2.768 millió forintos tényleges felhasználás történt. Itt számolták el - a szerződések alapján - a szerb háború miatt a MALÉV Rt-t, a MAHART Rt-t és a Dunaferr Rt.-t ért veszteségeket. 1.5. A követelésállomány megoszlása, az állományváltozást befolyásoló tényezők W Az ÁPV Rt. a követelésállományát - ami számlázott és nem számlázott tételekből áll - bruttó és nettó (céltartalékkal csökkentett) értéken tartja nyilván. A követelésállomány összes bruttó értéke 1999. év végén 58.631 millió forint, nettó értéken pedig 31.085 millió forint volt. (A követelésállomány megoszlását 2. sz. melléklet tartalmazza). A számlázott követelések között tartják nyilván az értékesítések, részletfizetések követeléseit, a lízing díjakat és földhaszonbérleti díjakat. Ezen belül a legnagyobb súlyarányú - 86,8% - az értékesítések, részletfizetések állománya, mely bruttó értéken 8.165 millió Ft, nettó értéken pedig 4.216 millió Ft volt. Az év elejei állományhoz viszonyítva nettó értéken 15.544 millió forintos csökkenést mutat. Ennek oka egyrészről, hogy a MOL Rt., MATÁV Rt., és OTP Rt. részvények részletfizetése befejeződött az elmúlt évben, a törlesztőrészletek beérkeztek, másrészről újabb részletfizetési lehetőség nem volt. Jelentős tétel az értékesítések, részletfizetések tételein belül a privatizált Közértekkel szembeni követelésállomány. Ezek a követelések az 1995-ben lezajlott privatizációkból származtak. Az eltelt időszakban a vevők nagy része nem fizetett, a tulajdonosokat nem tudják utolérni, így az átértékeléskor 0 értéken vették figyelembe. Az Agroderek Rt. 139 millió forintos évek óta húzódó kötelezettsége szintén állománynövelő. Tekintettel arra, hogy az ügyletből bevétel nem várható, az ÁPV Rt. 2000. április 1-jével visszavette a részvényeket, a követelést pedig 0 értéken tartja nyilván. Az előző időszakhoz viszonyítva a lízing díjak követelésállománya is csökkent, 295 millió Ft-tal, aminek az oka, hogy két nagyobb társaság élt a törvények adta lehetőségével (Hajdúsági Bőrgyártó Rt. és a FOKI Textilkészítő Rt.) és egyösszegű teljesítéssel kifizette a lízingdíjat. 1999-es év során a földhaszonbérleti díjak követelésállománya 202 millió forinttal emelkedett, ami egyik oldalról a mostoha időjárási viszonyok okozta károk miatti késedelmes díjfizetés következménye. Másik oldalról pedig az ezáltal hátralékban levő partnerek nemfizetésének következménye.

A nem számlázott követelések állományát a következők alkotják: ˇ végelszámolás, felszámolás, peres követelés, ˇ osztalék, ˇ egyéb (HM ingatlanok, főváros egyes kerületei, 1992. évi LIV tv., ÁFA) követelések. Az elmúlt év során a végelszámolásból, felszámolásból eredő követelések állománya bruttó értéken 13.052 millió forintról 14.275 millió forintra növekedett, nettó értéken viszont 291 millió forintról 219 millió forintra csökkent, a megnövekedett céltartalékképzés miatt. Az elmúlt évben a felszámolásból eredő követelésállományt egy jelentősebb tétel - 3,8 milliárd forint - csökkentette. Ezt az összeget a Ganz Mozdony és Vagongyár Rt. felszámolója, a Reorg Rt., utalta az ÁPV Rt. javára. 1999-ben az állomány növekedésének legjelentősebb tételei: ˇ a Ganz Danubius Hajó és Darugyár v.a. szembeni 113,7 millió forint, a folyamatban levő per befejezésére, ˇ a HUNGALUMINA f.a. 570 millió forint, engedményezési szerződés alapján (ÁPV Rt. és a Hungalu Rt. v.a. között 1999. júniusban kötött szerződés), ˇ kezességvállalásból eredően a Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt. f.a. 809 millió forintos tartozása, ˇ az 1999-es évben a felszámolási eljárás követelésállományában jelenik meg a BERVA Finomszerelvény Rt. 296 millió Ft-os tartozása. (A követelés összege a Berva és az MBFB között 1993.-ban kötött kölcsönszerződésből ered, ahol az ÁPV Rt. jogelődje az ÁVÜ, készfizető kezességet vállalt). Több, mint 2 milliárd forintos emelkedés tapasztalható az osztalék követelésállományában. Ennek oka egyrészről, hogy a Szerencsejáték Rt. 1,4 milliárd forintos osztalék befizetési kötelezettségét - az ÁPV Rt hozzájárulásával - csak 2000 januárjában teljesítette. Másrészről a CD Hungary Rt. 689 millió forint osztalékának egy részét 600 millió forintot szintén 2000 januárjában fizette be az ÁPV Rt.-hez, a további 89 millió forintos hátralékot a vizsgálat időpontjáig sem utalták át. Az egyéb nem számlázott követelések állományát az elmúlt évben több tétel is növelte: ˇ a vagyonkezelés során keletkező követelések között szerepel a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. részére, alárendelt kölcsöntőkeként

nyújtott, 1.500 millió forint, valamint a Forrás Rt.-nek adott 1.500 millió forint kölcsön, ˇ 12.860 millió forint volt a HM ingatlanok ellenértéke. Ez az összeg a 9.860 millió forintos ingatlanvásárlásból -1999. évi költségvetési törvény decemberi módosításának alapján - és a 3.000 millió forintos - 1996. évi - harckocsivásárlás finanszírozásából tevődik össze. A kifizetés megtörtént, de az ingatlanok birtokba adása folyamatban van, nem zárult le, ezért az összeget követelésként tartja nyilván az ÁPV Rt. Az ingatlancsomag több száz különböző funkciójú ingatlant tartalmaz (laktanya, óvoda, reptér stb.). Az ügyletek ÁFA vonzatát az előzetes egyeztetése után rendezik az APEH-hel, ˇ 2.116 millió forint az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatoktól a belterületi földek után fizetett járandóság túlfizetése miatti összeg. A Legfelsőbb Bíróság 3/1999. PJE határozata szerint a járandóság alapja a társaság átalakuláskori saját tőkéje, nem pedig a privatizációs bevétel. Az ÁPV Rt. teljes követelésállományát a Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság tartja nyilván. A működő társaságok vonatkozásában rendelkeznek egy éves ütemtervvel a kintlevőségek figyelemmel kísérésére. Ezen társaságok részére évente kétszer egyenlegközlő levelet küldenek ki. Azok a társaságok, melyeknek hátralékos kötelezettségük van fizetési felszólítást kapnak. Eredménytelen felszólítás esetén az ügyet átadják a Jogi Igazgatóságnak. A nem teljesült vállalások esetében folyamatosan érvényesítik a szankciókat. A követelésállomány alakulása (bruttó értéken) Megnevezés 1997. dec. 31 1998. dec. 31 1999. dec. 31. Összes követelés 85.390 77.740 58.631 - számlás követelés 52.787 28.020 9.402 - nem számlás köv. 32.603 49.720 49.229 Összes lejárt követ. 23.532 25.752 31.414

- számlás követelés 8.359 11.022 2.204 - nem számlás követ. 15.173 14.730 29.210 * * 12.860 millió Ft HM ingatlan A lejárt számlás követelésekből közel egy milliárd forint, a már felszámolás alatt álló társaságok tartozásából származik, az elmúlt években viszonylag állandó összeget képviselt. Évente közel ötszáz millió forint a II. félévi földhaszonbérleti díj, aminek pénzügyi teljesítése a következő év januárjában realizálódik. A szerződések visszamenőleges feldolgozását, a lejárt vevői kötelezettségek ellenőrzését a vizsgálat időszakáig közel 75 %-ban elvégezték. 2. Az értékesítési tevékenység alakulása Az ÁPV Rt. 1998-ban 102.558 millió Ft privatizációs bevételt realizált. Bevételei döntő hányadát (76,5 %) a részvény és üzletrész értékesítés tette ki. A 72 tranzakcióból 36 társaság 43.695 millió Ft névértékű részvényeinek szerződéses értéke 76.355 millió Ft volt, amely 174,74 %-os árfolyamértéknek felelt meg. A 18 db Kft. eladott üzletrészeinek névértéke 2.127 millió Ft, szerződéses értéke közel 100 %-os árfolyamon 2.126 millió Ft volt. A privatizációs bevétel 1,7 %-át képviselte a részvénycserékkel realizált érték (1.743 millió Ft), 2,9 %- át (2.956 millió Ft) az eszközértékesítés, további 18,9 % (19.378 millió Ft) pedig az előző évi értékesítések részletfizetése. Az 1998-ban lebonyolított 72 tranzakcióból 63 az első félévben történt, és mindössze 9 értékesítési ügylet lebonyolítása zajlott a második félévben, 2.095 millió Ft árbevétel mellett. Az 5 legmagasabb szerződéses értéket képviselő privatizációs tranzakció a részvény és üzletrész értékesítés bevételének 93 %-át tette ki (MOL Rt. 64.283, MOL Rt. 4.825, Árpád Ingatlanhasznosító Kft. 1.391, ÉMÁSZ Rt. 1.384, Budapesti Erőmű Rt. 1.083, összesen 72.966 millió Ft). A fennmaradó 5.515 millió Ft 67 tranzakciót takar, átlagosan 82 millió Ft értékkel. A MOL Rt. 11 %-os tulajdoni hányadának értékesítése önmagában a teljes privatizációs bevétel 73 %-át, az 1998-ban értékesített részvény és üzletrész ellenértékének (78.481 millió Ft) pedig 88 %-át tette ki. Mind a bevétel nagyságában, mind az átlagos árfolyam alakulásában a MOL részvények értékesítésének volt meghatározó szerepe, mivel az értékesítés árfolyama a jegyzett tőkéhez képest 626 %, a saját vagyonhoz képest pedig 197% volt. Az év legnagyobb bevételét eredményező tranzakciót pályázaton kívüli, illetve kedvezményes értékesítési technikával bonyolították le. (Az 1998. és 1999. évi tranzakciók értékesítési technikánkénti megoszlását a 3. sz. melléklet tartalmazza.)

A részvény és üzletrész értékesítések szerződéses értékének (részvénycserék nélküli ) átlagos árfolyama a névértékhez képest 171,3 %, a saját vagyonhoz viszonyítva pedig 126,2 % volt. Az 1998. évi privatizációs bevételnek mintegy 95 %-a készpénz - ebből 57 % forint, 38 % deviza - volt, és mintegy 4 %-a kárpótlási jegy, illetve 1 %-a E-hitel igénybevételével történt. 1999-ben az ÁPV Rt. privatizációs bevétele 113.290 millió Ft volt, amelyből 69.529 millió Ft értékű a devizabevétel. Az összes bevételből mintegy 16 milliárd Ft az előző évi értékesítésből áthúzódó tétel. Az 1997. évi OTP és az 1998. évi MOL Rt. részvényeit a korábban részletfizetési kedvezménnyel jegyzők nem vették át teljes egészében, így a részletfizetésből származó bevétel egy része 1999-ben realizálódott. Ez 14.795 millió Ft-ot jelentett. További, mintegy 1 milliárd Ft az eszközértékesítés és 96.438 millió Ft a részvény és üzletrész értékesítések árbevétele. Ez utóbbi szerződéses érték 18 részvénytársaság és 8 Kft. üzletrész eladását takarja. A részvényértékesítés 20.182 millió Ft névértékű részvény 96.158 millió Ft szerződéses értéken történő értékesítését foglalja magában. Ebből a legnagyobb volument, 75.215 millió Ft-ot a Matáv Rt. 5,74 % kisebbségi részvényhányadának tőkepiaci értékesítése jelentette, amely a névértékhez képest 1267 %-on realizálódott. A Matáv részvények utáni, legmagasabb árbevételt eredményező további 4 tranzakció - az ÉDÁSZ Rt. 6.340, Budapest Elmű Rt. 4.331, Borsodchem Rt. 3.318, DÉDÁSZ Rt. 3.016 - összesen 17.005 millió Ft. Az 5 legnagyobb bevételt eredményező ügylet mindösszesen 92.219 millió Ft bevételt jelentett, amely a teljes privatizációs bevétel 81,4 és a részvény és üzletrész értékesítés bevételének 95,7 %-a. 1999-ben mindössze két részvénycserét hajtottak végre, 115 millió Ft szerződéses értéken. A fennmaradó 4.104 millió Ft szerződéses érték 24 tranzakcióból tevődik össze, egyenként átlagosan 171 millió értéket képviselve. A részvény és üzletrész értékesítések átlagos árfolyama mind a névértékhez (20.817 millió Ft), mind a saját vagyonhoz (33.702 millió Ft) viszonyítva magas, 465, illetve 287 % volt. Ez a magas árfolyam alapvetően a Matáv részvények kiugró árfolyama miatt alakult így. Az ÁPV Rt. 1998-ra a tömeges privatizációt gyakorlatilag megvalósította. Ezért egyre nagyobb szerepet kap privatizációs tevékenységén belül a kisebbségi portfolió értékesítése. Az 1995. évi XXXIX. - privatizációs - törvény a kisebbségi részesedés alatt a 0-25 % közötti tulajdoni arányt érti, amely a társaságok irányítására érdemi befolyást nem biztosít. Az ÁPV Rt. kisebbségi részesedései döntően a privatizációs folyamat során keletkeztek. Ezen részesedések fokozott ütemű értékesítése 1997-től tapasztalható a privatizációs társaságnál. Az ÁPV Rt. tevékenységében mindkét évben jelentős arányú volt a

tranzakciókon belül darabszámát, majd 1999-ben pedig volumenét tekintve is a kisebbségi részesedések értékesítése. (Az értékesítések tulajdoni hányadok szerinti megoszlását a 4. sz. melléklet tartalmazza.) 1998-ban a 72 tranzakcióból 51 kisebbségi volt, névértéken 11 milliárd Ft-ot, szerződéses értéken 46 %-os árfolyamon 5 milliárd Ft-ot képviselt. 1999-ben a 29 tranzakcióból 18 volt kisebbségi tulajdoni hányad értékesítés, viszont szerződéses értékét tekintve ez volt a meghatározó, mivel a részvény és üzletrész értékesítés szerződéses értékének 99,2 %- át tette ki. Ennek magyarázata, hogy a legnagyobb jelentőségű értékesítés a Matáv Rt. 5,74 %-os, kisebbségi részvényhányadának tőkepiaci értékesítése volt. A kárpótlási jegy ellenébeni értékesítés mindkét évben alig több mint 20 %-a lett a tervezettnek, melynek oka a BÉB Rt.-vel történő egyeztetés, a piacon lévő kárpótlási jegyek elszámolásának és felmérésének elhúzódása, a kárpótlási jegyek felhasználására kidolgozott ÁPV Rt. koncepció átdolgozása. 2.1. A privatizációs tranzakciók kiválasztása Az egyedi vizsgálatra kiválasztott tranzakciók mind 1998-ban, mind 1999-ben a részvény és üzletrész értékesítés, valamint részvénycsere szerződéses értékének jelentős hányadát átfogják. Az 1998. évi értékesítési ügyletek közül vizsgálatba bevont tranzakciók szerződéses értéke 70.661 millió Ft, az 1999-es érték pedig 75.463 millió Ft. Ez az adott évi összes szerződéses érték 88,1, illetve 78,2 %-át teszi ki. (A Fertődi MG Rt., a Metalcontrol Kft. és az Árpád Kft. értékesítésének ellenőrzéséről szóló megállapításokat az 1.sz. függelék tartalmazza). 2.1.1. MATÁV részvények értékesítése Az ÁPV Rt. tulajdoni hányada, 1998. júniusában a Matáv Rt.-ben 5,74 % volt. Ez a kisebbségi részesedés 59.606.375 darab, egyenként 100 Ft névértékű részvényben testesült meg. Az - 1995. évi XXXIX. - (privatizációs törvény) 36. -a szerint a kisebbségi részesedést nem kötelező a társaság többi tagja, vagy a társaság számára megvételre felkínálni, ezért az ÁPV Rt igazgatósága a Matáv részesedés tőkepiac intézményrendszerén keresztüli értékesítéséről döntött. Az ÁPV Rt. igazgatósága 18/1999.(I. 21) határozatában döntött a Matáv részvények értékesítésére kiírandó zártkörű pályázatról. Ebben meghatározta a pályázati feltételeket és a szóba jöhető 11 befektetési bankot. A jóváhagyott pályázati kiírás szerint a pályázat célja az elérhető legmagasabb árbevétel realizálása az értékesítés költségeinek minimalizálása mellett, a lehető legrövidebb időn belül, de mindenképp