A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 1

Megjegyzés: A százalékokat egész számokra kerekítettük. Emiatt egyes ábrákon a százalékok összege lehet, hogy nem éri el, vagy meghaladja a 100 százalékot. 2 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Tartalom Előszó 4 Bevezető 5 1. rész: A fizikai dolgozók jellemzői 6 2. rész: A fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát nem igazolják a megtakarítási szokásaik 8 3. rész: A fizikai dolgozók hosszabb aktív évekre számítanak 12 4. rész: A jó egészségi állapot megőrzésének jelentősége 14 5. rész: A munkáltató lehetőségei és kötelezettségei 16 6. rész: Mire hívják fel a figyelmet a megatrendek? 18 Javaslatok 20 A kutatásban résztvevő országok 23 Módszertan 40 A szerzők bemutatása 42 Melléklet Az egyes országok összehasonlítása 43 Jegyzetek 58 Jogi nyilatkozat 59 Kapcsolat 59 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 3

Előszó A világ számos országában kiemelt figyelmet kapnak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos kihívások, így a méltóságteljes időskor és a nyugdíjas évek problémája is. A megnövekedett várható élettartam miatt egyre jobban elöregszik a társadalom, miközben egyre csökken a születési ráta. A két trend együttes hatása alapjaiban rengette meg az állami juttatások és a hagyományos munkáltatói nyugdíjmegtakarítási formák rendszerét. Emiatt egyre nagyobb az egyén felelőssége a nyugdíjas évek finanszírozásában, így a nyugdíjcélú megtakarítások, befektetések, és a nyugdíjtervezés egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Az elmúlt hét évben, amióta ezt a kutatást végezzük, azt az egyszerű üzenetet igyekszünk megfo-galmazni, hogy fontos megteremteni a nyugdíjaskori biztonságot mindenki számára. Az üzenetet arra a meggyőző-désünkre alapozzuk, hogy senkiről sem feledkezhetünk meg. A kutatás során minden évben felhívjuk a figyelmet azokra a nagyobb kockázatnak kitett csoportokra, akik kiszolgáltatottabbak az anyagilag biztonságos nyugdíjas évek megteremtésében. Idén a fizikai munkát végzők nyugdíjfelkészültségét vizsgáljuk. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók a munkavégzés jellege miatt ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt kiesnek a munkaerőpiacról. Sokan közülük speciális szaktudással rendelkeznek, míg másoknak nem volt más választásuk. Mindkét csoportnak korlátozottak a lehetőségei új foglalkozás után nézni, hogy egészen addig a munkaerőpiacon tudjanak maradni, amíg anyagilag rendezett körülmények között tudnak nyugdíjba menni. Az automatizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia térhódításával ma még nem tudjuk, milyen jövő vár a fizikai munkát végzőkre a munkaerőpiacon. A jelentés célja felhívni a figyelmet a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjkockázataira, valamint konkrét javaslatokat megfogalmazni az egyén, a munkáltató és a döntéshozó szintjén e kockázatok csökkentésére. Reméljük, sokakhoz eljut majd az üzenetünk, és sokak élete válik kiszámíthatóbbá. Catherine Collinson az Aegon Center for Longevity and Retirement ügyvezető igazgatója; a Transamerica Institute and Transamerica Center for Retirement Studies elnök-vezérigazgatója Leandro Palmeira az Instituto de Longevidade Mongeral Aegon kutatási igazgatója Mike Mansfield az Aegon Center for Longevity and Retirement programigazgatója 4 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Bevezető A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai című tanulmány azokat a körülményeket vizsgálja, amelyek hatással vannak a fizikai dolgozók nyugdíjaskori anyagi biztonságának megteremtésére. A várható élettartam növekedése, a termelékenységi ráta csökkenése, és a növekvő megélhetési költségek miatt a világ szinte minden országában egyre nehezebben fenntarthatók a nyugdíjrendszerek. Emiatt kitolódnak az aktív évek, és az emberek egyre később tudnak vagy akarnak nyugdíjba menni. Sokan már most is arra számítanak, hogy hosszabb ideig fognak dolgozni, és a hivatalos nyugdíjkorhatár is egyre jobban kitolódik. A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók számára az aktív évek kitolódása sajátos kihívást jelent. Mivel fizikailag megerőltető a munkájuk, egyre nehezebb, sőt, egyes esetekben lehetetlen az életkor előrehaladtával megfelelni a munkájuk támasztotta kihívásoknak addig, amíg anyagilag felkészülnek a nyugdíjba vonulásra. Korunkban, amelyet gyakran a negyedik ipari forradalomként emlegetnek, egyre jobban elterjed az automatizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia, és így jelentősen megváltozik a munka jellege is. Egyes iparágakban a kétkezi munkásokra már egyáltalán nincs szükség, vagy az arányuk jelentősen visszaesett. Más iparágakban az új technológiák miatt újra kell gondolni a fizikai munka jellegét, hogy az kevesebb terhelést jelentsen a szervezetre, és az itt dolgozók tovább meg tudják őrizni a munkaképességüket. Hogyan készülnek fel a fizikai dolgozók a nyugdíjas évekre? Hogyan tudják meghosszabbítani a munkával eltöltött aktív éveiket? Milyen lehetőségeik vannak? Milyen akadályokba fognak ütközni? Mit lehet tenni a nyugdíjas éveik biztonságának javításáért? A jelentésben ráirányítjuk a figyelmet a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos problémáira, és kézzelfogható javaslatokat is megfogalmazunk a kockázatok enyhítésére. A jelentés három intézmény, az Aegon Center for Longevity and Retirement (Hollandia) a nonprofit Transamerica Center for Retirement Studies (USA) és az Instituto de Longevidade Mongeral Aegon (Brazília) együttműködésében valósult meg. Kik tartoznak a fizikai dolgozók közé? A kutatási minta A jelentésben a hetedik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás adatait dolgoztuk fel, amely a világ 15 országára terjed ki: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Japán, Magyarország, India, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A kutatásban résztvevő fizikai dolgozók között olyan férfiak és nők találhatók, akik még nem mentek véglegesen nyugdíjba, és magukat fizikai dolgozónak azonosították azáltal, hogy igennel válaszoltak erre a kérdésre: A főállása során intenzív fizikai munkát végez? A megerőltető vagy hosszan fennálló intenzív fizikai munkák közé soroljuk az alábbiakat: mezőgazdasági foglalkozások, építőipari munkák, fémmegmunkálás, bányászat és fúrás, gyártás és gépkezelés, katonai személyzet, sürgősségi munkakörök, takarító személyzet, stb. A felmérés online készült 2018. január 29. és február 19. között, majd 2018. március 22-30. között folytattuk, hogy országonként 300 fizikai dolgozó válaszait tudjuk feldolgozni. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás céljáról és módszereiről további információk a 40. oldalon olvashatók. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 5

1. A fizikai dolgozók jellemzői A fizikai dolgozók többsége férfi A fizikai dolgozók 60 százaléka férfi, és 40 százaléka nő. Összehasonlításképpen a nem fizikai dolgozók 56 százaléka nő, és 44 százaléka férfi. A fizikai dolgozók többsége 55 év alatti A fizikai dolgozók medián életkora 37 év, 43 százalékuk 35 év alatti. Csupán 18 százalékuk 55 év feletti, ami jól mutatja, hogy az életkor előrehaladtával a foglalkoztatottaknak ez a csoportja fizikailag kevésbé megerőltető munkakörökbe lép át, vagy kiesik a munkaerőpiacról. A legtöbb ország hivatalos nyugdíjkorhatára, azaz 65 év felett kevesen dolgoznak fizikai munkakörben, a kutatásban résztvevők csupán 5 százaléka 65 év feletti. Összehasonlításképpen a nem fizikai dolgozók medián életkora 44 év. A fizikai dolgozó kifejezés számos képzettársításra ad lehetőséget. A kutatásban résztvevő fizikai dolgozók saját magukról mondták azt, hogy megerőltető vagy hoszszan fennálló intenzív fizikai munkát végeznek, és ide sorolhatók a mezőgazdasági és az építőipari munkások, a fémmegmunkálással foglalkozók, a bányászatban dolgozók és a fúrási munkálatokat végzők, a gyártásban dolgozók és a gépkezelők, a katonai személyzet, a sürgősségi munkaköröket ellátó személyek, a takarító személyzet, stb. Ám ebbe a kategóriába tartoznak a fodrászok, a vendéglátóipari dolgozók, az ápoló személyzet vagy a műtéti beavatkozásokban közreműködő szakmák képviselői is. Ugyan nagyon sokféle szakmát ölel fel a kutatás, a fizikai dolgozók portréja jelentősen eltér a nem fizikai dolgozókétól. 43% 31% 39% 41% 18% 28% 18-34 év között 35-54 év között Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Tízből 6 fizikai dolgozó jó vagy kitűnő egészségi állapotban van 55 év felett Szellemi dolgozók A fizikai dolgozók 65 százaléka saját egészségi állapotát jónak vagy kitűnőnek tartja, szemben a nem fizikai dolgozók 67 százalékával. A fizikai dolgozók közül kicsit többen vallják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotban vannak (18 százalék, szemben a nem fizikai dolgozók 14 százalékával). 6 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

A fizikai dolgozók fele főiskolát végzett A fizikai dolgozók fele alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett diplomát, a másik fele ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A nem fizikai dolgozók nagyobb arányban (64 százalék) rendelkeznek alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett diplomával. A fizikai dolgozók fele operatív, vezetői, irányító vagy szakképzettséget igénylő beosztásban dolgozik A fizikai dolgozók 44 százaléka saját magát betanított, szakképzetlen, kétkezi, szolgáltató iparági vagy szakképzett kétkezi munkásnak tartja (kétkezi dolgozók). 18 százalékuk sorolja magát operatív ellenőrzési, irodai vagy alsó szintű vezetői, irányítási vagy szakképzettséget igénylő beosztásba (operatív szint). 33 százalékuk pedig közép vagy felső szintű vezetői, irányítási vagy szakképzettséget igénylő beosztásúnak (vezetői szint) mondja magát, ami meglepően hasonlít a szellemi munkakörökben dolgozókra (37 százalék). 60% a fizikai dolgozók közül férfi 37 a fizikai dolgozók medián életkora 50% a fizikai dolgozók közül főiskolát végzett 44% 20% 18% 36% 33% 37% kétkezi dolgozók operatív szint Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 7

2. A fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát nem igazolják a megtakarítási szokásaik A fizikai dolgozók a nem fizikai dolgozókhoz képest sokkal inkább negatív képzeteket társítanak a nyugdíjas évekhez A fizikai dolgozók nagy általánosságban pozitívak a nyugdíjas éveket illetően, 66 százalékuk ezt az életszakaszt pozitív képzetekkel társítja, pl. pihenés (38 százalék), szabadság (34 százalék) és öröm (28 százalék). Ugyanakkor sokan asszociálnak negatív képzetekre is pl. rossz egészségi állapot (20 százalék), szegénység (14 százalék), fáradtság (12 százalék) I. Általánosságban a fizikai dolgozók a nem fizikai dolgozókhoz képest több negatív kifejezést társítanak a nyugdíjas évekhez. A fizikai dolgozók többsége (64 százalék) biztos abban, hogy az általa kényelmesnek vélt életszínvonalon tud majd nyugdíjba menni. Sőt, a fizikai dolgozók a nem fizikai dolgozóknál nagyobb mértékben vallják magukról azt, hogy nagyon vagy kifejezetten biztosak ebben (31 százalék szemben 23 százalékkal). Az évek során a kutatásból az derült ki, hogy a férfiak és a fiatalabb munkások jobban bíznak abban, hogy kényelmes nyugdíjas évek várnak rájuk. A fizikai dolgo- ÖSSZESEN: Pozitív ÖSSZESEN: Negatív 66% 68% 56% 50% zók magabiztossága azt tükrözi, hogy a kutatási minta viszonylag fiatal és többségében Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók férfi válaszadókból áll (l. 1. rész, 6. oldal). A fizikai dolgozók felkészültebbnek érzik magukat a nyugdíjas évekre, mint a nem fizikai dolgozók Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos attitűdöket és cselekvési mintákat, valamint a nyugdíjtervezés alapvető feltételeinek a meglétét méri. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI index) hat változó mentén méri az egyén nyugdíjfelkészültségét, melyek közül három az attitűdre (személyes felelősség, tudatosság, pénzügyi ismeretek), és három a konkrét viselkedésre (nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség, kieső jövedelem pótlása) irányul. Az ARRI Index a nyugdíjfelkészültséget egy 0-10 közötti skálán méri, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. I A válaszadókat arra kértük, hogy 15 szó közül válasszanak ki maximum hármat, amit leginkább a nyugdíjas évekkel tudnak társítani 8 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

A fizikai dolgozók átlagos nyugdíjfelkészültségi indexe 6,1, ami a közepes sáv alsó határa. A pontszám kissé magasabb, mint a nem fizikai dolgozóké, akik esetében az 5,9 pontos index alacsony értéket jelöl. A fizikai dolgozók az index attitűddel kapcsolatos kérdéseire adott válaszai alapján a nem fizikai dolgozókkal hasonló pontszámot értek el. A viselkedéssel kapcsolatos mutatók közül pedig két esetben jobb eredményt mutatnak a nem fizikai dolgozóknál: a nyugdíjtervezés és a pénzügyi felkészültség terén. A fizikai dolgozók ARRI pontszámai között számottevő különbségek mutatkoznak, ha az országokat külön-külön is megvizsgáljuk. Azok az országok, ahol magasabb a fizikai dolgozók ARRI pontszáma, a kutatás összesített adatai alapján is a rangsor élén állnak. Ezek az országok különösen India, Kína és Brazília fejlődő gazdaságok, ahol jellemzően nagyobb a feldolgozó iparágak részaránya a szolgáltatásokhoz képest. Továbbá ezekben az országokban a válaszadók jellemzően nagyvárosokban élnek. Az egyes országok gazdaságáról és munkaerőpiacáról további részletek a 23. oldalon A kutatásban résztvevő országok című fejezetben olvashatók. A fejlődő gazdaságok fizikai dolgozóinak a legmagasabb az ARRI pontszáma A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 9

A dolgozók nyugdíjjövedelmének várható forrásai A legtöbb nyugdíjrendszer a közismert három pillérre épülő modellt követi, amelyben az első pillér az állami juttatásokat, a második a munkáltató által támogatott megtakarításokat, a harmadik pedig a személyes megtakarításokat jelenti. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás az elmúlt hét évben arra a megállapításra jutott, hogy az emberek a nyugdíjaskori jövedelmüket az adott ország nyugdíjrendszerétől függően eltérő mértékben ugyan, de e három pillérre alapozzák. A fizikai dolgozók a nyugdíjaskori jövedelmük legnagyobb részére állami juttatások (43 százalék), saját megtakarítások és befektetések (31 százalék), valamint munkáltatói nyugdíjjuttatások formájában számítanak (26 százalék). A rendszeres nyugdíjcélú megtakarítások nem terjedtek el a fizikai dolgozók körében Az elmúlt hét évben az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás évről-évre azt találta, hogy azoknak a legmagasabb a nyugdíjfelkészültségi indexe, akik a megtakarítók egyéb csoportjaihoz képest magukat rendszeres megtakarítónak tartják, és saját bevallásuk szerint mindig tesznek félre a nyugdíjas éveikre. A fizikai dolgozók csupán 35 százaléka rendszeres megtakarító, bár további 27 százalékuk időnkénti tesz félre, ami azt jelenti, hogy csak néha-néha takarékoskodnak. Ugyan bizakodásra ad okot, hogy a fizikai dolgozók 62 százaléka rendszeresen vagy időnként takarékoskodik a nyugdíjára, a megtakarítások rendszeressége iránti nagyobb fegyelem segítene abban, hogy a fizikai dolgozók még inkább felkészültnek érezzék magukat a nyugdíjas éveikre. Figyelemreméltó különbség, hogy a nem fizikai dolgozók körében többen vannak a rendszeresen megtakarítók (40 százalék), míg a fizikai dolgozók inkább időnként tesznek félre a nyugdíjukra vagy a múltban takarékoskodtak (összesen 41 százalék). 43% 44% 26% 24% 31% 32% 35% 40% Állami Munkáltatói Saját megtakarítások és befektetések Rendszeres megtakarítók Eseti megtakarítók Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 27% 23% A múltban megtakarítók Megtakarítani vágyók A fizikai dolgozók kevésbé hisznek abban, hogy elérik a kívánt nyugdíjcélt 14% 11% Nem megtakarítók A válaszadókat arra kértük, hogy a jelenlegi jövedelmük százalékában határozzák meg az általuk elvárt nyugdíjaskori jövedelem szintjét. A fizikai dolgozók 33 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíjasként el is fogja érni az általa meghatározott jövedelem minimum háromnegyedét. Csupán 21 százalékuk hisz abban, hogy eléri a kívánt nyugdíjaskori jövedelemszintet. Aggasztó, hogy 30 százalékuk nem is tudja, hogy el fogja-e érni a nyugdíj kívánt szintjét. 18% 6% Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók 20% 6% Szellemi dolgozók 10 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Ötből egy fizikai dolgozó nyugdíjstratéga A fizikai dolgozók 19 százalékát hívhatjuk nyugdíjstratégának ; ami azt jelenti, hogy rendelkeznek írásbeli nyugdíjtervvel, szemben a nem fizikai dolgozók 11 százalékával. Ugyan a fizikai dolgozók között nagyobb arányban találunk nyugdíjstratégákat, aggasztó, hogy milyen kevesen rögzítették a tervüket írásban, és hogy 33 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik semmilyen tervvel. 33% a fizikai dolgozók közül megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kívánt nyugdíjcél legalább háromnegyedét elérje 35% a fizikai dolgozók közül rendszeres megtakarítónak vallja magát 19% 11% 44% 44% 33% 41% Van írásbeli tervem Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Van tervem, de nem írtam le Nincs tervem Szellemi dolgozók A fizikai dolgozók közül kevesen rendelkeznek vészhelyzeti tervvel 19% rendelkezik írásbeli nyugdíjtervvel Az írásban rögzített stratégia fontos eleme a nyugdíjtervezésnek, de még a legjobb terv is felborulhat, ha nem vesszük számba az előre nem látható eseményeket. A fizikai dolgozók csupán 40 százalékának van vészhelyzeti terve arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár eléréséig nem tudják folytatni a munkát. A többségnek (60 százalék) vagy nincs erre az esetre semmilyen terve, vagy azt válaszolták, hogy nem tudják. A megerőltető fizikai igénybevételre, valamint az egészségügyi problémák és sérülések kiemelt kockázatára való tekintettel a fizikai dolgozók számára rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a nyugdíjterv mellett legyen vészhelyzeti forgatókönyvük is arra az esetre, ha a tervezettnél hamarabb kényszerülnek nyugdíjba menni. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 11

3. A fizikai dolgozók hosszabb aktív évekre számítanak Kevés országban van lehetőség a fizikai dolgozók korai nyugdíjazására. Emiatt a fizikai dolgozók ugyanabban a munkakörben maradva kénytelenek elvégezni az egyre kimerítőbb munkát, átképzik magukat más munkakörbe, vagy a tervezettnél hamarabb nyugdíjba vonulnak. A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos elvárások A fizikai dolgozók 65 évesen tervezik a nyugdíjba menetelt (medián), ami megegyezik a nem fizikai dolgozók elvárásaival, mégis több fizikai dolgozó tervezi azt, hogy 65 évnél hamarabb megy nyugdíjba (69 százalék), szemben a nem fizikai dolgozókkal (62 százalék). Világszerte egyre nő a várható élettartam, és minden ötödik ember meg fogja élni a 90. születésnapját II. Ugyanakkor az alacsonyabb születésszám átírja a demográfiai trendeket és a függőségi ráta azaz a 65 év felettiek aránya a keresőképes korúakhoz (18-64) viszonyítva egyre nő. Az állami nyugdíjrendszerek egyre kevésbé képesek finanszírozni a nyugdíjban eltöltött évek megnövekedésével járó extra költségeket. Ennek ellensúlyozására az elmúlt években sok országban megemelték a nyugdíjkorhatárt. Azonban a fizikai dolgozók esetében a munkában eltöltött évek megnövekedése különösen sok problémát vet fel. 48% 40% 21% 22% 29% 35% 64 évesen vagy korábban 65 évesen Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók II ENSZ, Népesedési osztály, A népesség előrejelzése, 2015 III A kutatásban azokat tekintettük fizikai dolgozónak, akik még nem mentek nyugdíjba, és igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy a főállásuk intenzív fizikai aktivitást igényel-e: így nem tudjuk összehasonlítani a fizikai és nem fizikai nyugdíjasokat 12 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Tízből hat fizikai dolgozó gondolja úgy, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozni fog A fizikai dolgozók egyharmada (33 százalék) úgy véli, hogy felhagy a munkával, és végleg nyugdíjba megy. A többség inkább rugalmas átmenettel számol, 49 százalékuk másképp ugyan, de vagy folytatja a munkát, vagy egyszer majd abbahagyja végleg, és 10 százalékuk ugyanúgy folytatja a munkáját, mint korábban. A fizikai dolgozók 34 százaléka úgy véli, nincs szükség a nyugdíjkorhatár megváltoztatására, mert az emberek már így is túl sokáig dolgoznak. Nem csak a jelenlegi aktív korúak nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseit fontos megismerni, hanem a mostani nyugdíjasok realitását is, hogy vajon ők milyen helyzetben vannak. A nyugdíjasok válaszaiból III beleértve azokat, akik korábban fizikai munkakörben dolgoztak, és azokat is, akik nem a kijózanító valóság azt mutatja, hogy 39 százalékuk a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba. Közülük 30 százalék a megromlott egészségi állapotukra hivatkozva hagyta abba előbb a munkát, és 26 százalék a munkájuk elvesztése vagy a munkanélküliség miatt. A tervezettnél korábbi nyugdíjba vonulás hatással lehet a hosszú távú anyagi biztonságra, hiszen rövidebb ideig lehetne félretenni a nyugdíjas évekre, és hamarabb hozzá kell nyúlni a megtakarításokhoz, különösen, ha ehhez további egészségügyi kiadások is párosulnak. 33% 32% 49% 47% 10% 10% Abbahagyom a munkát és végleg nyugdíjba megyek Másképp ugyan, de tovább is dolgozni fogok Ugyanúgy dolgozom tovább 60% a fizikai dolgozók közül úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárt növelni kell, ami ellensúlyozza a hosszabb várható élettartam költségeit Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A dolgozók többsége szerint az emberek tovább fognak dolgozni A nem fizikai dolgozókkal összehasonlítva többen vannak a fizikai dolgozók körében azok, akik hosszabb aktív évekre számítanak, amivel ellensúlyozni tudják a hosszabb élettartammal járó megnövekedett költségeket (60 százalék szemben 51 százalékkal). Ugyanakkor a fizikai dolgozók közül a nem fizikai dolgozókhoz képest többen vannak olyanok, akik azt vallják, hogy a nyugdíjkorhatárt nem szabad növelni a veszélyes munkakörben dolgozók vagy a kétkezi munkások esetében (26 százalék szemben 17 százalékkal). A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 13

4. A jó egészségi állapot megőrzésének jelentősége A jó egészségi állapot megőrzése alapvetően fontos, ha valaki a nyugdíjba vonulás terve- Az időskori egészség a fizikai dolgozók felét kiemelten foglalkoztatja zett idejéig szeretné megtartani a munka- 5% 6% képességét. Így nem meglepő, hogy a fizikai dolgozók felét (50 százalékát) kiemelten 10% 11% foglalkoztatja az időskori egészség témája, és aktívan tesz is érte. 35% 43% Néha eszembe jut Biztosra veszem Valamelyest foglalkoztat 50% Kiemelten foglalkoztat 41% Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikai dolgozók közül többen sportolnak, de kevésbé egészségesen étkeznek, kevésbé figyelnek oda a káros szokások elkerülésére, és kevésbé veszik komolyan az egészségüket Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók 85 százalékát foglalkoztatja az időskori egészség, a nem fizikai dolgozókhoz képest kevésbé jellemző rájuk, hogy vigyázzanak az egészségükre. Ugyan sok fizikai dolgozó sportol rendszeresen (55 százalék), kevesebben vallják magukról, hogy egészségesen étkeznek (54 százalék), és nincsenek káros szokásaik (52 százalék). A fizikailag megerőltető munkakörök hosszú távon nagyon megterhelik az emberek fizikumát, miközben a fizikai dolgozók csupán 38 százaléka veszi komolyan az egészségét, és vesz rész rendszeresen egészségügyi szűrővizsgálatokon. 14 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 50% számára az időskori egészség kiemelten fontos A fizikai dolgozóknak többet kellene tenni az egészségükért, így növelve az esélyeiket arra, hogy megőrizzék a munkaképességüket a nyugdíjba vonulás tervezett idejéig, hogy élvezni is tudják a nyugdíjas éveket, amiért olyan sokat dolgoztak. 38% a fizikai dolgozók közül komolyan veszi az egészségét A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 15

5. A munkáltató lehetőségei és kötelezettségei A munkahely számos juttatással tudja támogatni a munkavállalókat a nyugdíjas évekre való felkészülésben. Kedvező irányba terelheti a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarítási szokásait, ha ilyen irányú lehetőségeket tesz elérhetővé, valamint támogatja, hogy a dolgozók naprakészen tudják tartani a szaktudásukat. A fizikai dolgozók többségének nyugdíjcélú megtakarításait támogatja a munkáltató A fizikai dolgozók több, mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a munkáltatója támogatja a nyugdíjcélú megtakarításait (munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül), így a nem fizikai dolgozókhoz képest (49 százalék) több lehetőségük van megtakarítani. A kétféle konstrukció közül a fizikai és nem fizikai dolgozók esetében is a munkáltatói hozzájárulással kiegészített önkéntes pénztárak a legelterjedtebbek (45 százalék és 42 százalék). Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett a munkáltatók egyéb módon is tudják támogatni dolgozóikat a nyugdíjas évekre való felkészülésben. A digitalizált és automatizált működés térhódítása mellett elengedhetetlen, hogy a dolgozók szinten tartsák a szaktudásukat, ha lépést akarnak tartani a munkaerőpiaci változásokkal. Nem csak arról van szó, hogy a fizikai élőmunka iránti igény ki fog veszni, különösen a mezőgazdaságban és a termelésben, hanem arról is, hogy a dolgozóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, új képesítéseket kell megszerezniük, ha a szakterületük legújabb fejlesztéseivel lépést szeretnének tartani. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy csupán a fizikai dolgozók 48 százalékának biztosít a munkáltató továbbképzési lehetőségeket, ami potenciálisan a fizikai dolgozók felét hozza bizonytalan helyzetbe, ha az adott szakma elvárásai jelentősen megváltoznak. Viszonylag kevesen állítják azt, hogy a munkáltatójuk támogatja őket a nyugdíjtervezésben IV A nem fizikai dolgozókhoz képest a fizikai dolgozók közül többen mondták azt, hogy a munkáltatójuk különféle formában támogatja őket a nyugdíjtervezésben és a rugalmas nyugdíjazásban. Azonban aggasztó, hogy ez az arány még a fizikai dolgozók esetében is alacsony, miközben a munkáltatók számos eszközzel tudnák támogatni a dolgozóikat ebben. IV n=11.085 (a kérdést nem tettük fel Magyarországon, Indiában és Kínában) A nyugdíjra való felkészülés lehetséges eszközei közül a fizikai dolgozók 21 százaléka kapja meg a munkáltatótól évente a nyugdíjszámlája aktuális egyenlegét, és 17 százalék kap évente becslést a nyugdíjcélú megtakarítása várható hozamáról. Tudván, hogy a fizikai dolgozók 30 százaléka nincs tisztában azzal, hogy megfelelő lépéseket tesz-e az általa elvárt nyugdíj eléréséért, a munkáltató a nyugdíjmegtakarítási lehetőségekről történő megfelelő tájékoztatással nagyon sokat tehet azért, hogy a dolgozók megértsék, milyen lépéseket kell megtenniük a nyugdíjaskori anyagi biztonságuk megteremtése érdekében. 16 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

A nagy fizikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozók nagyobb valószínűséggel választhatják a rugalmas nyugdíjazást A rugalmas nyugdíjazás lehetőségei tekintetében a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók csupán 27 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltatója lehetőséget biztosít arra, hogy a teljes munkaidős állást részmunkaidősre váltsa, és 26 százalékuknak ajánlanak fel olyan munkakört, amely az idősebbek számára inkább megfelel. A keresőképesség megőrzése a nyugdíjkorhatárig és azon túl csökkenti a kockázatát annak, hogy idő előtt elfogyjanak a nyugdíjcélú megtakarítások. 27% 24% 26% 55% a fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók közül rendelkezik nyugdíjpénztári tagsággal munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül 48% a fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók közül kap lehetőséget továbbképzésre 18% Rugalmas nyugdíjazás Munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás Folyamatos továbbképzés 24% 19% 22% 15% 20% 13% 26% a fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók közül élhet azzal a lehetőséggel, hogy idősek számára megfelelő munkakörbe kerülhet Pénzügyi tanácsadás 18% 13% Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 17

6. Mire hívják fel a figyelmet a megatrendek? A munkavállalók még nem veszik figyelembe a megatrendeket a nyugdíjtervezés során Világszerte a munkavállalók csupán 25 százaléka nevezte meg a globális megatrendek közül a megváltozott munkaerőpiacot a nyugdíjtervezés egyik fontos befolyásoló tényezőjeként. Az alábbi ábra a fizikai igénybevételnek kitett munkakörben dolgozók által leggyakrabban említett nyolc tényező megoszlását mutatja. A válaszok teljes listája az 57. oldalon található. Az iparosítás és a digitalizáció a világon mindenhol hatással van a munkavégzés módjára, és magukra a munkakörökre is. Az ún. negyedik ipari forradalom egyre több iparág és üzem számára teszi lehetővé az automatizálást és az öntanuló eszközök használatát, ami a termelékenység és a hatékonyság növelésével kiváltja a kézi folyamatokat, és szükségtelenné teszi a nehéz fizikai munkavégzést. Ebből következik, hogy ezek a változások azokra a munkakörökre vannak leginkább hatással, amelyek komoly fizikai igénybevétellel járnak. A kutatásban igyekeztünk felmérni, hogy a fizikai és szellemi munkakörökben dolgozók mennyire veszik figyelembe ezeket a megatrendeket a nyugdíjtervezés során. Számos politikai és gazdasági tényező játszik szerepet a munkavállalók jövedelmének és megtakarításainak alakulásában, de a fizikai igénybevétellel járó munkakörökre különösen nagy kockázatot jelent Az állami nyugdíjak csökkenése A várható élettartam növekedése Pénzpiacok ingadozása Instabilitás a nemzetközi politikai életben Elhúzódó alacsony kamatkörnyezet Globalizáció 33% 39% 25% 28% 25% 21% 23% 25% 20% 17% 19% 20% 17% 13% 16% 10% a robotika és az automatizáció. Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 18 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

A robotika és az automatizáció térhódításával sok olyan munkakörre nem lesz szükség a jövőben, amelyek nagy fizikai igénybevétellel járnak, ezért egyre fontosabb, hogy a munkavállalók naprakészen tartsák a tudásukat, és új készségek elsajátításával lépéselőnyre tegyenek szert. A munkaerőpiaci érték megőrzése minden munkavállaló számára különösen fontos, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az elöregedő társadalom anyagi terheinek az ellentételezésére a világ számos országában tervezik a nyugdíjkorhatár megemelését. A nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókra két oldalról is veszély leselkedik: új készségeket kell elsajátítaniuk, hogy megállják a helyüket a megváltozott munkaerőpiacon, és előfordulhat, hogy a tervezettnél előbb kénytelenek nyugdíjba menni, ha nem tudják folytatni a nagy fizikai igénybevétellel járó munkát. 25% a fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók közül úgy gondolja, hogy a munkaerőpiaci változások hatással vannak a nyugdíjjal kapcsolatos terveikre A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 19

Javaslatok A múlt évszázadban felépített kép a munkaerőpiacról gyökeresen megváltozni látszik. A technológia és a robotika kevésbé tart igényt, és sok esetben szükségtelenné is teszi a fizikailag nagy igénybevétellel járó munkaköröket; miközben a munkavállalóknak hosszabb időn át kell aktívnak maradniuk a munkaerőpiacon, hogy megfelelő megtakarításokkal tudják finanszírozni a hosszabb nyugdíjas éveket. E változások kiszolgáltatottabbá teszik a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókat az anyagilag biztonságos és egészséges nyugdíjas évek elérése terén. Az állam, a munkáltató és a munkavállaló egyéni felelősségére épülő hagyományos nyugdíjrendszerek nagy nyomásnak vannak kitéve. Új társadalmi közmegegyezésre van szükség, amely épít a meglévő szociális rendszerekre, ugyanakkor kész új szereplők kezdeményezéseit is felkarolni. Sokkal érzékenyebbnek kell lennie az emberek speciális szükségleteire, és meg kell jelenítenie azt az alapvető változást is, hogy a nyugdíjra való felkészülés egyre kevésbé az állam és a munkáltató, és egyre inkább az egyén felelőssége. Az új társadalmi közmegegyezésnek arra is ki kell térnie, hogy a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók hogyan lesznek felvértezve arra, hogy fel tudják vállalni ezt a felelősséget; hogy az állam, a munkáltatók és az új szereplők együttműködése hogyan fog megvalósulni; és hogy a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók hogyan tudják megteremteni a biztonságos nyugdíjas éveket. Fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók Lépéseket kell tenni az egészséges életmód felé A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók számára fontos az egészséges szokások kialakítása (pl. egészséges étrend és mozgás). Az egészséges életmód egészséges és aktív öregedéshez vezet, és csökkenti az egészségkárosodás és a krónikus betegségek előfordulását. A munkavállalók számára elérhetővé kell tenni, hogy egészségügyi szakemberektől, edzőktől, vagy táplálkozási szakértőktől tudjanak tanácsot kérni, és az életmódbeli változtatásokra vonatkozóan személyre szabott útmutatást kapjanak. A barátok és a család az életmódváltásban fontos támaszt tud nyújtani. Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók számára kiemelten fontos írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveiket, amelynek összeállításában érdemes pénzügyi tanácsadó segítségét kérni. A tervezés során ki kell térni azokra a kockázatokra is, amelyek kifejezetten a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókat érintik, köztük arra is, ha a tervezettnél korábban kényszerül valaki nyugdíjba menni. A nyugdíjtervezés során az alábbi jelenségekre kell megoldást találni: Magasabb értékű és következetesen végigvitt megtakarítások a feltehetően rövidebb aktív évek ideje alatt. Magasabb nyugdíjaskori kiadások a nagy fizikai igénybevétel miatti lehetséges sérülések vagy megromlott egészségi állapot miatt. Megfelelő biztosítási védelem a fizikai munkavégzés miatti rokkantság kockázata miatt. A rokkantság esetére szóló biztosítás a munka elvesztése, illetve az esetleges sérülések esetén pótolja a kieső jövedelmet. Fontos az élethosszig tartó tanulás a munkaerőpiaci érték megőrzéséhez A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozóknak fontos, hogy a készségeiket és a tudásukat naprakészen tartsák, illetve új készségek elsajátításával lépést tudjanak tartani a munkaerőpiacon bekövetkező változásokkal. Érdemes időről időre érdeklődni, hogy a munkáltató vagy a szakszervezet milyen képzéseket biztosít. Ingyen vagy minimális díj ellenében a helyi szakképzési központok, könyvtárak vagy kormányhivatalok is biztosítanak képzéseket; érdemes figyelemmel követni, hogy az adott foglalkozási körben nyújtanak-e továbbképzést. Munkáltatók Segíteni kell a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításokban A munkáltató támogathatja a nyugdíjcélú megtakarításokat, ha lehetővé teszi a dolgozóinak a fizetésből történő automatikus nyugdíjpénztári befizetést. Az önkéntes pénztárba történő automatikus beléptetés is jó eszköz arra, hogy megkönnyítsük a dolgozóknak a megtakarítások elkezdését. Emellett a munkáltatóknak egyéb befizetésekkel is érdemes támogatni a dolgozók megtakarításait. Támogatni kell a nyugdíjtervezést és a rugalmas nyugdíjazást A munkáltatóknak fel kell ismerniük, hogy a fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nem feltétlenül tudnak a nyugdíjkorhatár eléréséig az adott munkakörben dolgozni. Azoknak, akik sérülés vagy az egészségi állapotuk megromlása miatt a tervezettnél hamarabb abba kell hagyniuk az aktív munkavégzést, ne kelljen ezért büntetésből hamarabb hozzányúlniuk a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz. Ezért olyan nyugdíjtervezésre van szükség, ami a rövidebb szolgálati idő mellett is maximális védelmet biztosít. A munkáltatók azzal is támogatni tudják a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókat a minél hosszabb szolgálati idő megszerzésében, ha lehetőséget biztosítanak számukra egy új munkakörben való elhelyezkedésre vagy a részmunkaidős foglalkoztatásra. Az ilyen jellegű változtatások nem szabad, hogy kedvezőtlenül érintsék az áthelyezés előtt felhalmozott juttatásokat. 20 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Megfelelő biztosítási védelem a dolgozóknak A munkáltató rokkantsági és egyéb csoportos vagy egyéni életbiztosításokkal is megóvhatja a munkavállalóit egy esetleges sérülés vagy egyéb váratlan esemény kockázataitól. Segíteni kell a munkavállalókat a naprakész ismeretek megszerzésében A munkáltató biztosítsa a folyamatos továbbképzés lehetőségét a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók számára, hogy naprakészen tudják tartani a szakismereteiket és melléjük újakat sajátítsanak el. Így könnyebb lesz a váltás egy új munkakörbe, ha valaki sérülés, a régi munkakör betöltésének nehézségei vagy a munkahely elvesztése miatt feladni kényszerül az addigi beosztását. Biztonságos és idősbarát munkahelyeket kell kialakítani A munkáltató a rendszeres ellenőrzésekkel tudja biztosítani, hogy a munkakörnyezet kellően biztonságos-e és megfelel-e az adott iparág biztonsági előírásainak. A munkáltató köteles gondoskodni továbbá arról, hogy az adott munkakört betöltő munkavállalók rendelkeznek-e a megfelelő szakképzettséggel, és mindenki számára biztosítani kell a munkavédelmi oktatást. A munkakörnyezet megfelelő kialakításával a munkáltató segíteni tudja az idősebb munkavállalók munkavégzését, így például széket biztosíthat az idősebbeknek, hogy ne kelljen annyit állniuk, párnázott padlóborítással, ergonomikusan kiképzett berendezésekkel vagy szerszámokkal könnyítheti meg az amúgy is nagy fizikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozók munkavégzését. Támogatni kell az egészséges életmód elterjedését Munkahelyi programok bevezetésével és a munkahelyi környezet megfelelő kialakításával lehet lépéseket tenni abba az irányba, hogy minél többen kedvet kapjanak az egészségesebb életmódhoz. Ide sorolhatók a dohányzásról való leszokást támogató vagy a stresszkezelő módszerek elsajátítást célzó programok, az egészséges életmód gyakorlásáról szóló előadások, az egészséges ételválaszték biztosítása, tornaterem kialakítása, vagy az edzőtermi bérlethez való anyagi hozzájárulás. Állam Állami intézkedésekkel kell támogatni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, és azok automatikus elemeit is Állami intézkedésekkel kell arra ösztönözni és támogatni a munkáltatókat, hogy lehetővé tegyék a dolgozóiknak a munkabérből történő levonással járó nyugdíjpénztári befizetéseket és arra ösztönözni a munkavállalókat, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. Megfelelő intézkedésekkel, így a nyugdíjpénztárba történő automatikus beléptetés és a befizetések automatikus növelésének ösztönzésével növelni lehet a megtakarítási hajlandóságot és több munkavállalót lehet megszólítani a nyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ez különösen fontos a fokozott fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók esetében, akiknek körében kevésbé elterjedt a rendszeres megtakarítás gondolata. A társadalombiztosítási rendszerben is érvényre kell jutnia a foglalkoztatásból eredő eltéréseknek A különböző munkakörökben dolgozók eltérő szükségleteinek meg kell jelennie a társadalombiztosítás szabályozásában is. Így például meghatározott munkakörökben biztosítani kell a korai nyugdíjazást és lehetővé kell tenni a nyugdíjjuttatásokat azoknak, akik a munkájuk miatt rövidebb szolgálati időre számíthatnak. Országos átképző programokkal lehet elősegíteni a munkavállalók elhelyezkedési esélyeit A munkaerőpiaci változások figyelemmel kísérésével az állam időben fel tudja ismerni, milyen ismeretekre lesz szükség a jövőben, és a munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és felnőttképzési intézményekkel együttműködve olyan tanfolyamokat dolgozhat ki, amelyek segítenek a munkavállalók tudását naprakészen tartani. Különös figyelmet igényelnek a nagyobb kockázatnak kitett foglalkozási ágak képviselői, így a fokozott fizikai igénybevételt igénylő munkakörökben dolgozók is, hogy szükség esetén új munkakörben tudjanak elhelyezkedni. Állami és civil szervezetek Az államnak és az oktatási rendszernek elő kell segítenie a pénzügyi műveltség elterjedését és naprakész ismereteket kell oktatnia a fiataloknak Az államnak elő kell segítenie, hogy az iskolák, a munkavállalók, a szakszervezetek és a civil szervezetek minél többet tegyenek a pénzügyi műveltség elterjedéséért. Különféle megoldásokkal kell növelni az emberekben a tudatosságot a nyugdíjcélú megtakarítások szükségességét illetően, segítséget adni nekik a pénzügyi témák megértésében, és erősíteni a megtakarításokkal és befektetésekkel kapcsolatos bizalmat. Az iskolai tanmenetben helyet kell kapnia a megváltozott munkaerőpiaci igények miatti új készségek és ismeretek (pl technológia) elsajátításának is, hogy a fiatalok jobban felkészüljenek a jövőben rájuk váró munkaerőpiaci elvárásokra. Az állam, az egészségügy, a szakszervezetek, az oktatás és a munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében Az állam, az oktatás, a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek feladata többek között az is, hogy népszerűsítsék az egészséges életmódot, így az egészséges étrend, az egészséges szokások, a testmozgás, vagy a testsúly kontroll előnyeit. Az egészséges életmód javítja az időskori életminőséget, meghosszabbítja a munkában töltött évek számát, és csökkenti egyes betegségek előfordulásának kockázatát is. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 21

Idősbarát szemlélet elősegítése A társadalom minden szegmensének megvan a felelőssége az időskor értékének felismerésében, különösen most, hogy egyre nő a várható élettartam, és egyre többen állnak ki az egészséges és aktív időskor mellett. Az öregedéssel és nyugdíjjal kapcsolatos sztereotíp nézetek gyakran nem tükrözik az idősek pozitív és értékes hozzájárulását a közösségek vagy a munkahely életéhez. Az egészségügy, a robotika, és a technológia fejlesztései a fizikailag nagyobb igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók számára is lehetővé teszik az egészségük megőrzését és az időskorban való munkavégzést. Csak úgy lehet megváltoztatni az időskorral kapcsolatos sztereotípiákat, ha megértjük, hogy milyen lépésekkel lehet elősegíteni az időskori aktivitás megőrzését, ami új lehetőségeket fog nyitni az egyénnek és magának a társadalomnak is. 22 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

A kutatásban résztvevő országok A kiadvány utolsó fejezetében a kutatásban résztvevő 15 ország fontosabb kutatási adatait mutatjuk be, és kitérünk a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók és a szellemi munkát végzők közötti különbségekre is. A következő oldalakon található információkat a kutatás eredményei és a hivatkozott egyéb források alapján tesszük közzé. Fizikai dolgozónak tekintjük azokat, akik a kutatásban annak vallották magukat. Mivel erre a foglalkoztatási csoportra nincsenek az összehasonlítást szolgáló adatok, különös figyelmet fordítottunk a behelyettesíthetőségre és az adott országban elérhető nyilvános forrásokra való hivatkozásokra is. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 23

Globális kutatási eredmények Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a válaszadók 31 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. A következő oldalak három területen mutatják a fokozott fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozókkal kapcsolatos kutatási eredményeket: demográfiai adatok, és a foglalkoztatással valamint a nyugdíjtervezéssel és nyugdíjfelkészültséggel kapcsolatos információk. Kiindulópontként közzétesszük a 15 ország összesített adatait is. Demográfia 60% 44% 37 44 18% 14% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 55% 44% 48% 46% 35% 26% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 35% 40% 19% 11% 6.1 5.9 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 24 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Ausztrália Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban az ausztrál válaszadók 30 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. Ausztrália gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra, a bányászatra és az ipari termelésre épül. Ugyanakkor 2018-ban a GDP 70 százalékát a szolgáltatási szektor tette ki, és az ausztrálok 88 százaléka is ebben a szektorban állt alkalmazásban. A fennmaradó 12 százalék oszlik meg az ipari termelés, a mezőgazdaság és a bányászat között. 1 Jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben a fizikai munka iránti szükséglet. Az 1960-as és 1970-es években bevezetett automatizáció hatására a kétkezi rutinfeladatokat végző munkakörökben dolgozók aránya a teljes foglalkoztatotti létszámhoz képest 40 százalékról 30 százalékra csökkent a 1986 és 2016 közötti három évtizedben. Ugyanebben az időszakban a nem rutinfeladatokat végző kétkezi dolgozók aránya 5 százalékról 11-re nőtt. 2 A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók 40 százaléka befejezte az alapképzést a felsőoktatásban (szemben a szellemi dolgozók 46 százalékával), ami jól jelzi a fizikai dolgozók összetételének megváltozását Ausztráliában is. Demográfia 63% 44% 40 48 26% 17% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 51% 48% 46% 47% 22% 22% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 39% 38% 19% 13% 6.0 5.9 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 25

Brazília Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a brazil válaszadók 28 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. Ahogy az a fejlődő gazdaságokra általában jellemző, Brazília gazdasága az elmúlt évtizedekben jelentős növekedést mutatott a szolgáltató ágazatokban, és számottevő csökkenést a hagyományos foglalkoztatású ágazatokban. A szolgáltatásban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatotti létszámhoz képest 52 százalékról 69 százalékra nőtt 1991 és 2017 között. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 28 százalékról 10 százalékra csökkent. Az, hogy a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók 62 százaléka a kutatás szerint befejezte az alapképzést a felsőoktatásban (szemben a szellemi dolgozók 74 százalékával), jól jelzi a fizikai dolgozók összetételének megváltozását Brazíliában is. 3 Demográfia 56% 46% 35 39 29% 21% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 68% 48% 55% 42% 42% 23% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 44% 37% 30% 19% 7.2 6.4 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 26 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Kanada Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a kanadai válaszadók 28 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. Az alacsony munkanélküliség dacára egyes fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók jelenlegi szakképzettségére még nagyobb igény lesz a jövőben. 4 Több átképzésre lesz szükség, hogy még több munkavállalót lehessen ezekbe a munkakörökbe áthelyezni, miközben az automatizáció miatt a szállodaiparban és a vendéglátásban, az ipari termelésben, a közlekedésben és a raktározásban, ahogy a mezőgazdaságban és a bányászatban 5 is jelentősen átrajzolódhat a jelenlegi állapot. A képzettség tekintetében a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók fele (50 százaléka) fejezte be az alapképzést a felsőoktatásban (szemben a szellemi dolgozók 64 százalékával). Demográfia 68% 41% 42 47 17% 16% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 58% 53% 48% 43% 33% 18% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 40% 49% 19% 16% 6.0 6.0 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 27

Kína Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a kínai válaszadók 28 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. Ugyan Kínában gyors ütemben növekednek a technológiai és kommunikációs ágazatok, az ipari termelés továbbra is a legtöbb magasan, közepesen és alacsonyan képzett fizikai dolgozót fogja alkalmazni a jövőben, ahogy eddig is. 6 Kína termelő ágazata az értékteremtés felé mozdult el. A technológia fejlődésével és az ipari növekedés elterjedésével két hatással is számolni kell: az automatizáció az alacsony képzettségű munkaerőre jelent veszélyt, miközben egyre nagyobb az igény a különböző szakképzettséggel rendelkező közepesen vagy magasan képzett munkaerőre. Egyre több vállalakozás küzd a képzett munkaerő hiányával, amellyel a szakképzés sem tud lépést tartani. 2018-ban a kínai kormány irányelveket fogalmazott meg a szakmunkások támogatására, magasabb fizetéssel és részvényopcióval próbálják a fiatalokat ezekbe a munkakörökbe vonzani. 7 A kutatásból kiderült, hogy a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók többsége (81 százaléka) fejezte be az alapképzést a felsőoktatásban (szemben a szellemi dolgozók 89 százalékával). Demográfia 57% 48% 32 40 19% 10% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 72% 63% 62% 61% 51% 37% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 43% 51% 33% 7% 7.2 6.4 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 28 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Franciaország Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a francia válaszadók 33 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak, amely az ország legerősebb foglalkoztatási szektorát is jól tükrözi: ide tartozik az egészségügy és a szociális gondozás, a nagy- és kiskereskedelem, valamint az ipari termelés is. 8 Európán belül Franciaországban a legmagasabb jelenleg a munkanélküliség: 9 százalék, miközben a szakképzettség terén óriási a szakadék a kereslet és a kínálat között, és a vállalatok alig tudnak szakképzett munkaerőt felvenni. 9 A kutatás szerint a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozóknak csupán 35 százaléka fejezte be az alapképzést a felsőoktatásban, szemben a szellemi dolgozók 64 százalékával. Demográfia 61% 41% 40 43 18% 12% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 43% 37% 43% 47% 28% 22% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 33% 33% 15% 6% 5.5 5.4 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 29

Németország Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a francia válaszadók 29 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak. Bár Németországban erős az ipari termelés tradíciója, különösen az autógyártás terén, a számok a foglalkoztatottság csökkenését jelzik a jelentős fizikai igénybevétellel járó ágazatokban, így a bányászatban és a kőfejtésben, illetve a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a halászatban. Ugyanakkor magas a szakképzett munkaerő hiánya a villamosipar, a gépészet és az erőművek terén. 10 A munkaerő iránti kereslet kielégítésére a Bundesagentur für Arbeit közzétette azoknak a foglalkozásoknak a listáját, amelyek betöltését bevándorlókkal kívánják megoldani. Ezek között számos szakképzettséget igénylő és nagy fizikai igénybevétellel járó munkakör is van, ami jelzi, hogy a jövőben igény mutatkozik ezekre a szakmákra. Ugyanakkor az OECD jelentése szerint a németországi munkakörök 12 százaléka nagy veszélyben van az automatizáció miatt, és az ország Ausztriával egyetemben a 21 OECD ország közül a legkiszolgáltatottabb a munkahelyek elvesztését illetően. 11 A német oktatási rendszer a szakképzett munkaerő és a szakmunkások képzésére is nagy hangsúlyt fektet, a szakképzésben a középiskolai érettségi megszerzését követően ipari tanulóként lehet gyakorlatot szerezni. A kutatás szerint más országokhoz képest Németországban jóval kevesebben rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai alapdiplomával (fizikai dolgozók 15 százaléka, szellemi dolgozók 32 százaléka). Demográfia 56% 46% 44 47 9% 12% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 51% 51% 44% 54% 36% 36% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 32% 45% 10% 13% 5.8 6.2 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 30 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Magyarország A válaszadók 32 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak Magyarországon az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban. Több évtized leforgása alatt a munkaerőpiac Magyarországon lényeges átalakulásokon ment át, egyre nagyobb igény mutatkozik specializált műszaki és tudásközpontú munkakörök betöltésére. Ugyan a magyar kormány kínál ingyenes átképző programokat, magas a szakképzett munkaerő hiánya Magyarországon és Kelet-Európában is. A munkaerőpiacra belépők közül sokan már most sem rendelkeznek azzal a szakképzettséggel, amire ebben a helyzetben szükségük lenne. Emiatt sokan betanított munkásként dolgoznak építkezéseken, a mezőgazdaságban vagy gépkezelőként. 12 A fizikai munkaerő Magyarországon általában alacsonyabban képzett a szellemi munkakörökben dolgozókkal összehasonlítva, csupán 10 százalékuk rendelkezik felsőoktatási alapdiplomával, szemben a szellemi munkakörben dolgozók 41 százalékával. Nemcsak a nem megfelelő szakképzettség nyomja rá a bélyegét a magyarországi munkaerőpiaci helyzetre, de a kevés álláslehetőség és az alacsony bérek miatt sokan külföldön keresnek munkát. Az Európai Unión belül itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a kormányon lévő Fidesz 2018. decemberében mégis elfogadtatott a parlamenttel egy törvényt, amely megemeli a munkáltató által kötelezően előírt túlóra mértékét évi 250 óráról 400-ra, a túlóra kifizetésének maximum három évre történő elhalasztása mellett. 13 A törvényi változások miatt a fizikai dolgozók kénytelenek lesznek még többet dolgozni a már eleve nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben is. Demográfia 65% 43% 39 40 10% 11% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 32% 23% 32% 35% 20% 18% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 23% 34% 7% 6% 4.9 5.5 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 31

India Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a válaszadók 37 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak Indiában. Az automatizáció térhódítása komoly veszélyt jelent a munkaerőpiacon. Eddig az automatizáció elsősorban a szellemi munkakörben dolgozókat érintette az IT világában és a pénzügyi szektorban. Az alacsony munkabérek és a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek bevezetésének magas költségei belátható időn belül nem jelentenek veszélyt a fizikai igénybevétellel járó munkakörökre. 14 A fizikai munkakörben dolgozók számára előnyt jelent, hogy más országokhoz képest Indiában alacsony a nyugdíjkorhatár (58 év a magánszektorban és 60 év a közigazgatásban). India azon kevés országok egyike, ahol a népesség átlagéletkora egyre csökken, és 2015-ben a Modi kormány elindította az ún. Skill Mission India programot, hogy a fiatalabb generációt hozzájuttassák a megfelelő szakképesítéshez, amivel biztosítani tudják a fizikai munkaerő fenntarthatóságát. 15 Demográfia 52% 51% 35 38 30% 24% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 80% 73% 69% 61% 59% 39% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 53% 56% 41% 20% 7.6 7.2 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 32 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Japán Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban résztvevő országok közül Japánban a legalacsonyabb a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók aránya, a megkérdezettek csupán 18 százaléka mondta magát fizikai dolgozónak. A népesség elöregedése és a csökkenő születésszám okozta munkaerőhiány kezelésére a japán kormány módosította az ország szakképzési gyakornoki programját, és felülvizsgálta a bevándorlási politika irányelveit, illetve a menekültkérelmek elbírálásának szabályozását is. Mindkét intézkedés célja, hogy a külföldi munkavállalók számára népszerű célponttá tegyék Japánt, és velük orvosolják a fizikailag megerőltető munkakörökben, elsősorban a mezőgazdaságban és a betegápolásban jelentkező munkaerőhiányt. A túlórázás Japánban szinte minimum elvárás, ami azt jelenti, hogy a fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók hosszabb időt töltenek a kimerítő feladatok elvégzésével. A túlóra csökkentése érdekében a japán kormány a közelmúltban munkahelyi reformokat vezetett be, és a túlóra felső határát havi 99 órában korlátozta. 16 A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók közel fele (49 százaléka) elvégezte a felsőoktatás alapképzését, szemben a szellemi munkakörökben dolgozók 66 százalékával. Az oktatás és az átképzés tud választ adni arra, hogy az automatizáció térhódításával a szakképzett fizikai dolgozók megtalálják majd a helyüket a munkaerőpiacon. Demográfia 62% 45% 45 50 7% 8% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 30% 28% 22% 20% 18% 17% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 27% 29% 9% 5% 4.7 4.8 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 33

Hollandia Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a válaszadók 39 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak Hollandiában. A holland gazdaság egyre inkább tudásalapú és szolgáltatás központú. 1996 és 2016 között a nem rutin eljárásokra épülő elemző munkakörök száma nőtt, miközben a rutinfeladatok ellátására épülő manuális munkakörök száma csökkent. 17 A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók átképzési programokban vehetnek részt, és az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában az egyik legmagasabb az élethosszig tartó tanulás aránya. A holland kormány azt tűzte ki célul, hogy a 25-64 év közöttiek 20 százaléka szakmai (pl. workshop vagy szakmai továbbképzés) vagy személyes céllal (pl. idegen nyelv tanulása vagy felsőoktatás) 2020-ig valamilyen képzésben vagy oktatásban részesüljön. 18 A fizikai dolgozók 34 százaléka rendelkezik Hollandiában egyetemi vagy főiskolai alapképzésben megszerzett diplomával, szemben a szellemi munkakörökben dolgozók 50 százalékával. Hollandiában egyre többen folytatják a munkát a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is. Nagyrészt eltörölték a korengedményes nyugdíjazást, és a hivatalos nyugdíjkorhatárt több lépcsőben 2018-ra 66 évre emelték. 2017-ben a holland munkavállalók 89 százaléka úgy nyilatkozott, hogy képes megfelelni a munkája által támasztott fizikai és pszichológiai követelményeknek. 19 Demográfia 56% 44% 41 46 11% 15% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 59% 63% 50% 54% 30% 29% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 29% 37% 11% 8% 5.7 5.7 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 34 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Lengyelország A válaszadók 32 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak Lengyelországban az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás szerint. A munkavállalókat kedvezően érinti, hogy nemrégiben csökkentették a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 67 évről 65-re, és nők esetében pedig 60 évre. Ugyan ezzel az intézkedéssel több évnyi nyugdíjcélú megtakarítástól esnek el, de sokan hamarabb hozzáférnek a nyugdíjukhoz, ami különösen nagy segítség a fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben, ha valaki már nem képes a feladatát ugyanolyan energiával ellátni. Az elkövetkező évtizedben a szolgáltatási területeken és az irodai munkakörökben dolgozók létszámát tekintve kétszámjegyű lesz a növekedés. 20 A lengyelországi munkaerőpiac egyre professzionálisabbá válásával párhuzamosan elengedhetetlen a fizikai dolgozók továbbképzése, hogy lépést tudjanak tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A kutatás szerint a fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók 38 százaléka szerzett diplomát a felsőoktatás alapképzésében, szemben a szellemi munkakörökben dolgozók 67 százalékával. Demográfia 67% 39% 39 42 10% 9% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 36% 28% 38% 41% 31% 27% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 19% 23% 5% 5% 5.5 5.4 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 35

Spanyolország Spanyolországban a válaszadók 28 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban. Ugyan Spanyolországban fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, az ún. kockázatnak kitett foglalkozások kivételek ez alól. Ide sorolják a bányászokat, a légiközlekedésben szolgálatot teljesítő személyzetet, a vasúti dolgozókat, a művészeket, a bikaviadalok dolgozóit, a tűzoltókat, valamint a baszk rendőrség tagjait, akik közül sokan a fizikai dolgozó kategóriába tartoznak. 21 A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozóknak általában alacsonyabb az iskolai végzettsége. A kutatás szerint Lengyelországban a fizikai dolgozók 42 százaléka szerzett diplomát alapképzésben a szellemi munkakörben dolgozók 64 százalékához képest. Az átképzés kiemelt jelentőségű az idősebbek esetében, hiszen ők azok, akik kevésbé képesek már megfelelni a fizikai igénybevétellel járó munkakör követelményeinek, de még túl fiatalok ahhoz, hogy nyugdíjba menjenek. A szénbányászat jó példa arra, hogy a spanyol kormány hogyan támogatja a fizikai dolgozók továbbképzését és átképzését. Spanyolország elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re 100%-ban áttérnek a megújuló energiaforrásokra, és intézkedéseket hoztak a bányászatban dolgozó fizikai munkaerő átképzésére. 22 A tervek között azonban szerepel az is, hogy a bányászok mintegy 60 százalékának lehetővé teszik a korengedményes nyugdíjazást. Demográfia 59% 45% 40 43 17% 18% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 34% 25% 49% 47% 30% 22% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 25% 28% 18% 15% 5.2 5.1 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 36 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Törökország Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban a válaszadók 44 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak Törökországban. A Török Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaság és az ipar a munkaerő 20-20 százalékát foglalkoztatja, további 7 százalék pedig az építőiparban dolgozik, míg a szolgáltatóipar az állások alig több, mint felét adja. 23 A mezőgazdaság és az ipar hagyományosan a legnagyobb munkáltatók Törökországban. A technológiai fejlesztések ezekben az iparágakban is szükségessé teszik a dolgozók továbbképzését. Törökországban egyre erősödik a szolgáltatóipar, ami csökkenti a munkaerő iránti keresletet a hagyományos iparágakban. Ha folytatódik a trend, akkor minden területen szükség lesz a munkavállalók átképzésére, hogy lépést tudjanak tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A török munkavállalók magasan képzettek: a kutatás szerint 75 százalékuk szerzett diplomát felsőoktatási alapképzésben, míg a szellemi munkakörben dolgozóknál ez az arány 83 százalék. Demográfia 57% 45% 34 37 16% 10% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 53% 47% 40% 35% 33% 21% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 32% 26% 12% 10% 5.6 5.5 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 37

Egyesült Királyság A válaszadók 28 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak az Egyesült Királyságban az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás szerint. Az ún. negyedik ipari forradalom és a Brexit kézzelfogható közelsége miatt sok spekuláció és bizonytalanság övezi a munkaerőpiac várható alakulását. Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése után vélhetően korlátozzák az Egyesült Királyság és az EU között a munkaerő szabad áramlását, ami jelentősen kihat a munkaerőpiacra és számos területen munkaerőhiány léphet fel. A termelés automatizációja lassan megy végbe, és a G7 országok közül itt a legalacsonyabb a robotok felhasználási aránya a termelésben, ami jóval az európai átlag alatt van. 24 Vannak tervek a kapacitásbővítésre és a modernizálásra, elsősorban az Egyesült Királyságban működő külföldi autógyárak részéről. Mindkét tényező tovább növelheti a fizikai munkakörben dolgozók bizonytalanságát. A fizikai dolgozók 43 százaléka szerzett diplomát felsőoktatási alapképzésben, míg a szellemi dolgozók esetében ez az arány 47 százalék. Demográfia 63% 43% 35 50 18% 13% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 70% 77% 50% 50% 30% 24% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 39% 47% 17% 8% 6.2 6.0 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók 38 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Egyesült Államok Az Egyesült Államokban a válaszadók 31 százaléka tartotta magát fizikai dolgozónak az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal becslése szerint az egészségügyi ápoló személyzet, az orvosok, és a műszaki területeken dolgozók a foglalkoztatás országos átlagnál dinamikusabb bővülésére számíthatnak 2016-2026 között, míg a termelő ágazatokban és a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdészetben, azaz a hagyományosan fizikai munkakörökben ugyanebben az időszakban csökkenni fog a foglalkoztatás mértéke. 25 A munkanélküliség történelmi mélyponton van az Egyesült Államokban. A foglalkoztatás ugyanakkor nem éri utol a keresletet, a vállalkozások alig találnak szakképzett munkaerőt, ami a fizikai és a szellemi munkakörben dolgozók nem megfelelő szakképzettségét sejteti. 26 A kutatásból kiderült, hogy a fizikai munkakörben dolgozók 49 százaléka szerzett diplomát az alapképzésben, míg a szellemi dolgozók körében az arány 61 százalék. Demográfia 66% 41% 36 51 31% 21% Férfiak Medián életkor Kitűnőnek vallják az egészségi állapotukat Munkavállalással kapcsolatos információk 68% 65% 53% 43% 43% 21% Lehetőség nyugdíjpénztári befizetésre munkáltatói hozzájárulással vagy anélkül Lehetőség a munkáltató általi továbbképzésen való részvételre Rugalmas nyugdíjazás vagy egyéb munkáltató által biztosított nyugdíjazást segítő program Nyugdíjtervezés és nyugdíjfelkészültség 47% 57% 28% 19% 6.7 6.4 Rendszeres megtakarítók Van írásbeli nyugdíjtervük Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index pontszáma Fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozók Szellemi dolgozók A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 39

Módszertan A kutatásról és a módszertanról A Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. - február 19. között egy 16.000 fős reprezentatív mintán, közöttük 14.400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak), valamint 1.600 nyugdíjas. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővítettük a válaszadók körét, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszait is be tudjuk gyűjteni. Mivel a kutatást online végeztük, fontos megjegyezni, hogy Brazíliában, Kínában és Indiában elsősorban a nagyvárosban élőkhöz tudtunk eljutni. A jelentősebb fizikai igénybevétellel járó munkakörök meghatározása A kutatásban résztvevő fizikai dolgozók között olyan férfiak és nők találhatók, akik még nem mentek véglegesen nyugdíjba, és magukat fizikai dolgozónak azonosították azáltal, hogy igennel válaszoltak erre a kérdésre: A főállása során intenzív fizikai munkát végez? A megerőltető vagy hosszan fennálló intenzív fizikai munkák közé soroljuk az alábbiakat: mezőgazdasági foglalkozások, építőipari munkák, fémmegmunkálás, bányászat és fúrás, gyártás és gépkezelés, katonai személyzet, sürgősségi munkakörök, takarító személyzet, stb. A fizikai munkakörben dolgozók mintája egyenként 300 munkavállalót jelent a kutatásban résztvevő mind a 15 országból és 600 főt Kínából, így összesen 4.800 fő válaszait dolgoztuk fel benne. Azokban az esetekben, ahol az első online felmérés alkalmával elértük a 300 fős mintát, nem volt szükség a felmérés folytatására. Azonban 300 fő alatti fizikai dolgozói létszám esetén további felméréseket indítottunk. Ha 300 főnél több válaszadót sikerült megszólítanunk, úgy a mintát lefelé súlyoztuk. A fizikai munkakörben dolgozókat és a véglegesen nyugdíjazottakat az egyes országokban leválogattuk az országosan reprezentatív mintákból, így megkaptuk a szellemi munkakörben dolgozók mintáját, ami 9.964 fő. A kutatásban résztvevő országok száma évről évre bővült Az első Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2012-ben készült kilenc ország részvételével. Az év második felében egy külön kutatás készült Japánban. Így az összehasonlításban a 2012. évi kutatás 10 országra terjedt ki. 2013-ban két újabb ország (Kanada és Kína), majd 2014-ben három ország (Brazília, India és Törökország) csatlakozott a kutatáshoz, így lett az országok száma 15. 2015-ben a kutatás ismét 15 országot fedett le, bár bekerült Ausztrália, és kikerült Svédország. 2015 óta az országok összetétele változatlan. A fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók Ausztrália *** Brazília** Kanada* Kína* 1 Franciaország Németrország Magyarország India** Japán Hollandia Lengyelország Spanyolország Törökország** Egyesült Királyság 4,800 * 2013 óta ** 2014 óta 1 *** 2015 óta Egyesült Államok 9,964 Összes szellemi munkakörben dolgozó 40 A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai

Az ARRI Index számítása Az ARRI Indexet a kutatásban megkérdezett minta válaszai alapján a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos attitűdöket és cselekvési mintákat méri. Az index meghatározásához hat kérdést tettünk fel, melyek közül három attitűdre, illetve három konkrét viselkedésre irányul: 1. Személyes felelősség a nyugdíjaskori jövedelem iránt 2. Tudatosság a nyugdíjtervezés szükségességét illetően 3. Pénzügyi lehetőségek és ismeretek a nyugdíjtervezés témájában 4. Nyugdíjtervezés és a tervek készültségi szintje 5. Pénzügyi felkészültség a nyugdíjas évekre 6. Kieső jövedelem pótlásának mértéke E kérdések mellett egy függő változó kérdést is feltettünk, amely a megtakarítással kapcsolatos álláspontokat vizsgálja, és amely alapján öt megtakarítói típust határoztunk meg: rendszeres, eseti, a múltban megtakarító, a jövőben megtakarítani szándékozó, és megtakarítást nem tervező. Az index meghatározásához a hat, attitűdre és viselkedésre irányuló kérdésre adott válaszokat korreláltuk a függő változóval, így megkaptuk a befolyás mértékét, azaz az R értéket. A hat kérdés középértékeinek kiszámítását követően az egyes középértékeket megszoroztuk a saját R értékével. Az eredményeket összeadtuk, majd elosztottuk az összes korreláció összegével. Így kaptuk meg az ARRI indexet. Az ARRI Index a kutatásban résztvevő országok munkavállalói körében méri a nyugdíjfelkészültség szintjét egy 0-10 közötti skálán, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. A fizikailag nagy igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kilátásai 41