SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan Készítette: Kálmánné Szabó Erzsébet igazgató Felülvizsgálat dátuma: 2013. 08. 29. Fenntartói jóváhagyás: Szentes, 2013. augusztus 29. Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratóriumi elnök 1
TARTALOM BEVEZETŐ NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékeit céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédetek és taneszközök kiválasztásának elvei A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere. Képző- és iparművészet Táncművészet Szín- és bábművészet Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. 2
HELYI TANTERV A választott tanterv megnevezése. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei. 3
Bevezető Munkánkat alapvetően meghatározza, hogy képzésünket és Iskolánkat a szülők és tanulók önkéntesen választják. Éppen ezért ezt a tevékenységet a gyermek nem kényszerként éli meg, hanem örömmel végzi. Ez a tény már önmagában magas szinten fejleszti, harmonizálja a személyiséget. Az oktatás tartalma illeszkedik tipikus érdeklődési körükhöz és életkorukhoz és sokszor a tanultak közvetlen hasznosulását érzik. A szülők és a tanulók tanulóközpontúsága miatt választják szívesen az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési formát. A tanulóközpontúság Iskolánkban azt jelenti, hogy minden a tanulók szolgálatában, optimális fejlesztésük érdekében történik Intézményünkben kb. 500 tanuló vesz részt alapfokú művészetoktatásban, mely megalapozza a művészi kifejező készséget, a tehetséges, képzőművészeti, színművészeti és táncművészeti (néptánc szakirány) pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú továbbtanulásra. Iskolánkban az oktatást a telephelyeken részben a délelőtti tanítási órákat közvetlenül követő órákban (5-6-7. óra), részben délutáni tanrend szerint szervezzük. A tantárgyak tanítása heti 2 vagy 4 tanóra képzési idővel valósul meg. A tanítási órák szervezése: A tanítási órákat 1X vagy 2x45 perces időkeretben szervezzük. A heti kötelező négy tanítási óra egy napon is szervezhető, ebben az esetben a tanszaknak tevékenységéhez és sajátosságához igazodva szünetet kell biztosítani. Oktatásunkban speciális lehetőség, hogy a szentesi Művészetek Háza a székhelyünk, Iskolánk a Művészetek Háza üzemeltetője. A művészeti oktatás és a művészeti-kulturális tevékenység kölcsönhatásban zajló folyamatok, kiegészítik és erősítik egymást, melyből tanulóink sokat profitálnak. Erkölcsi elvárások a pedagógusokkal szemben: Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. A pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, annak korlátait is. Kiemelt értékként kell, hogy kezelje a nemzethez tartozás tudatának erősítését, kulturálisművészeti értékeink, hagyományaink megismertetése által. Ugyanilyen fontos értékként kezeljük a szűkebb környezethez és ezen belül az iskolánkhoz tartozás tudat erősítését és annak képviseletét. Nevelési céljainkban a humánum értékeit képviseljük (tolerancia, a megbízhatóság, a becsületesség és a pontosság.). Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő- fejlesztő- ötletgazdag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben, esztétikus környezetben bonthassák ki tehetségüket. Rendszeresen tartunk nyílt családi kézműves napokat (minden hónap utolsó vasárnapján), melyek kiváló alkalmak a közösségszervezésre, helyi hagyományaink megismertetésére a 4
természetes anyagokkal végzett tárgyalkotás által. Egyben megmutatkozhat partner- és gyermekközpontúságunk és igényes, minőségi munkánk. Céljaink elérését jól szolgálják a Magyar Kultúra Napján, év végén megrendezendő, beszámoló és ünnepi kiállítások, a város kiállítóhelyein megrendezésre kerülő tanulói egyéni és kiscsoportos alkotói kiállítások,a színjáték tanszak fellépései városi és iskolai rendezvényeken, a tanulmányi kirándulások, témanapok és nyári művészeti táborok. 5
NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. Intézményünk pedagógiai alapelve, hogy értékes nemzeti és helyi hagyományainkat megismertetve erősítsük a nemzethez tartozás érzését, minőségközpontúságot állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek személyre szabott fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. Tekintettel arra, hogy tanítványaink adottságai, szociokulturális háttere nagyon eltérő. Ebből következően a Szivárvány AMI vállalkozik a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra is, de a különböző gyerekeknél különböző módon. Pedagógiai elveinek hátterében az a meggyőződés áll, hogy minden gyerek más. Eltérő adottságokkal, motivációval, értékekkel rendelkezik, és az iskola minden egyes tanítványának optimális fejlesztésére koncentrál. Kiemelt alapelv az iskolahasználók egyedi szempontjainak differenciált érvényesítése, a tanulók eltérő személyiségfejlődési ütemének, különböző adottságainak, motivációjának biztosítása. Minden gyerek más, s tanítványaink fejlődésének támogatása a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal való közös egyedi döntések útján valósítható meg. A személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezzük előtérbe. Bár természetesen figyelembe kell vennünk a törvényi előírásokat (házirend, tartalmak, vizsgák előírása, szünetek rendje). A művészetoktatás célja a kreatív, sokoldalú személyiség kifejlesztése. Helyi értékeink (nevelési céljaink): tudás tisztelete (az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusban egyaránt), rend (a tanulás, felelősségtudat és munkafegyelem megőrzése), szabadság és méltányosság, egyenlő bánásmód, törekvés a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra. 6
Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önállóan döntést hozó, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a fenti értékek szellemében élni. Az alapelvekben és helyi értékekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai és operatív céljai az alapelvekből és értékekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással és fejlesztéssel a tehetséggondozás hatékonyságának erősítése, az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az Iskolánk közszolgálati jellegének tovább fokozása, hagyományápolás (nemzeti és helyi hagyományok megismertetése, természetes anyagokkal tárgyalkotás, hagyományőrző programok szervezése, helyi hagyományismeret megjelenítése a tananyagtartalomban). felzárkóztatás (a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása), iskolánkban kiváló tanárok dolgozzanak, folyamatosan növekedjen a tanulólétszámunk, 2015-re legalább 700 főre, munkánk minél jobb megismertetése és elismertetése az iskolahasználókkal és a környező társadalommal A tehetséggondozás hatékonysága érdekében célunk: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, projektmódszer alkalmazása a pedagógusok továbbképzése érdekében helyi jó gyakorlatok továbbadása, helyi jó gyakorlatok nyilvánosságra hozatala, tehetséggondozó egyéni, kiscsoportos foglalkozások szervezése, tehetséggondozó programok, műhelyek működtetése, a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, szaktáborok szervezése, ünnepi műsorok, hagyományőrző programok szervezése, pályázatok A nevelés feladata: Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket eligazodni a mai értékvesztett világban. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, tanulásra, munkára. Mindezt csak a szülőkkel teljes összhangban tudjuk elérni. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. Törekednünk kell a szülőkkel, családokkal történő legszorosabb kapcsolattartásra. A pedagógiai alapelvek érvényesülését, a helyi értékek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a célok és értékek elérését teszik lehetővé. 7
Feladataink: rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), rendszeres igényfelmérés elégedettségi mérések feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, Nevelési eszközök és eljárások: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás, értékelés A tanulók teljesítményének értékelése A tanuló teljesítményének értékelése félévi és év végi osztályzattal történik. A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kell értékelni 1-5 osztályzat valamelyikével (az előképző évfolyamokon is). Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló mehet, aki a tanévben a tantárgy minimumkövetelményeinek megfelelt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészeti nevelés általános feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, tánc- 8
művészetben, képző- és iparművészetben, valamint a szín- és bábművészetben ötvöződnek. 3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. 5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. Az alapfokú művészeti nevelés helyi Iskolai feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető. Az is lényeges körülmény, hogy a művészetoktatásban nem azért vesznek részt a tanulók, mert kötelező, hanem egyéni motiváció alapján vagy szülői biztatásra. Ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Nevelési módszerünk kialakításában meghatározó szerepet tölt be az ösztönzés, a biztatás, a dicséret, a különféle jutalmazás, amely pozitívan befolyásolja a gyermek személyiségének, önbizalmának alakulását, haladási irányát. 9
Kiemelt célunk, hogy a nevelés során fokozatosan fejlesszük a növendékek pozitív és reális önértékelését, amely a későbbiekben meghatározó szerepet tölt be fejlődésükben, önállóságuk kialakulásában. Személyközpontú oktatásunk alapelve, hogy Iskolánkban minden tanuló érezze jól magát, amelynek alapja az élményszerű oktatás biztosítása. Elvárások a tanulókkal szemben: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola értékrendjét és felelős, tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. /Lásd! Freund Tamás kutatási eredményei) A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a művészet, fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kialkossák magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás - a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Az alkotás, versenyek, pályázatok során gyakran jutnak a tanulók sikerélményhez, ez által személyiségük magabiztosabbá válik, önbecsülésük fokozódik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. Az együtt alkotás, a közös fellépések segítik kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt, az egymásért és közösség egészéért érzett felelősség kialakulását. Ha a tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A közösségben szerzett és másoknak adott művészeti élmény mással nem pótolható. Ez a közös élmény igazi, maradandó, értékes örömforrás. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 10
A tanári munka lényege a tanulók nevelése, oktatása. A pedagógiai folyamat e két alapvető, egymástól elválaszthatatlan feladatát az iskolai munkában a tanár korrekt szakmai-pedagógiai felkészültséggel végzi, munkájában a legnagyobb hatékonyságra törekszik. A tanév kezdetekor a tanár kötelessége ismertetni a tanulókkal a tantárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírásokat. Oktatómunkájában a tanár folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A pedagógus az óra előtt minimum 15 perccel köteles megérkezni az iskolába, telephelyre. A pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállaló köteles munkáját a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja alapján végezni, tantárgyában és szakmódszertanában folyamatosan képezni magát, az órarendi órákat és egyéb foglalkozásokat pontosan megtartani. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, vagy vállalkozó köteles az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni, mindennemű akadályoztatását köteles időben jelezni. Előre tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kér az iskola igazgatójától, a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében minden órájának anyagáról pontos információt ad. Óra elhagyására, cseréjére csak komoly indokkal, az igazgató előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Az iskola tanárának más intézménynél vállalt munkája a saját iskolájában végzendő munkáját rendszeresen nem akadályozhatja. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a nevelő-oktató munkát a pedagógiai program és a helyi tanterv által meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tananyagtervezés egy-egy osztályra (csoportra) bontja le az adott tanév tantervi anyagát. Az éves tanmenetet havi lebontásban (dátumokkal) a szaktanár készíti el. A tervezés egy tanévre történik. A tanmenet az adott osztály/csoport komplex oktatási-nevelési terve. Tartalma: tananyagbeosztás fejlesztési, oktatási, nevelési feladatok a szükséges anyagok, eszközök felsorolása szemléltetés tanórán kívüli feladatok (szülői értekezlet, verseny, pályázat, kirándulás stb.) A tanítási naplót a pedagógus vezeti, a hiányzások igazolását adminisztrálja és ellenőrzi annak mértékét. A törzslapokat a pedagógus tölti ki. A pedagógus írja meg a bizonyítványokat is, amely az igazgató aláírásával válik érvényessé. A pedagógus feladata a közösségépítés, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatkörei az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka 11
Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, az oktatásban résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A képességek feltárása, a tehetség felismerése folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. A tehetségfejlesztés ismert módjai: gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak); gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló). A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére); felkészítés versenyekre, fesztiválokra; versenyek, fesztiválok szervezése; felkészítés szakirányú továbbtanulásra. A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, az adott korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A mi feladatunk a kevésbé jó képességű gyermekek oktatása is, amelyet csak szeretettel, tudatos neveléssel lehet elérni. A gyermekben meglevő kreatív képességek megőrzését és további fejlődését segíti, ha a tanár nem kész megoldásokat ad, melynek a tanuló végrehajtója, hanem annyira a háttérben tud maradni, és képes instrukciókat adni, hogy a tanulót gondolkodásra késztesse és ezáltal felszínre hozza az egyéni, eredeti, újszerű megoldásokat, ötleteket. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. 12
Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás, tánc-mozgás és a színpadi A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális táncmozgás és a színpadi-drámai kifejező készség és képességfejlesztés. A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás, a színpadi és táncos kifejezésmód széles körét és technikáját ismerheti meg a tanuló. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő kiállítások, az évközi nyitott napok, a nyári művészeti táborok, versenyek, pályázatok és jutalmazások. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. Maguk is mintegy példaadásként alkotásaikkal szerepelnek kiállításokon, fesztiválokon. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók tájékoztatása, véleményük kikérése, javaslataik megtétele, és a döntési jogaikat a tanulók a csoportokon belül tehetik meg, amelyet a csoportvezető pedagógus koordinál. A csoportvezető pedagógusok a következő témakörökben kérik a tanulók véle ményét: adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál SZMSZ elkészítésénél, módosításánál a Házirend elkészítésénél, módosításánál a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez a tanórán kívüli foglalkozások formáinak meghatározásához az intézmény megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos fenntartói döntés előtt, a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a tantárgyválasztási tájékoztató elfogadása előtt. A szülő, tanuló és iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének alapja és célja a gyermek személyiségének összhangban történő fejlesztése. Formái elsősorban e közös feladatra épülnek. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető érték a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítása, ápolása, mely az iskola céljairól, feladatairól történő folyamatos tájékoztatással és konzultációval érhető el. A tanulókkal kapcsolatos feladatok: 13
szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; a tanulók véleményének kikérése az őket érintő döntések előtt; a tanulói véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk stb.). A szülőkkel kapcsolatos feladatok: éves munkaterv szerint szülői értekezletek, valamint fogadóórák biztosítása, az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön kell tájékoztatni; személyes kapcsolattartás, telefon; a szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk); tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról; a szülők meghívása nyílt napokra, vizsgákra, bemutatókra, iskolai rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra; a szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe. A hagyományos, már megszokott formák mellett: nyitott családi napok szervezése, szülők meghívása táborzáró rendezvényekre, szülők meghívása kiállítás megnyitókra, közös kirándulások szervezése. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki magasabb évfolyamba kéri a felvételét. A különbözeti vizsga képességfelmérésből, az előző évfolyam anyagának számonkéréséből áll. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyv készül. A különbözeti vizsga eredményét a bizonyítványba a különbözeti vizsga dátumával kell bejegyezni és a megjegyzés rovatba a különbözeti vizsga tényét be kell jegyezni. Különbözeti vizsga szervezése a tanév rendje szerinti időpontban lehetséges. Osztályozó vizsga Ha a tanuló a tanítási év közben a tananyagot hamarabb teljesítette, lehetőség van a differenciált oktatás elvei szerint a következő év tananyagát tanulni. Ebben az estben a tanuló, év végén két év anyagából összevont vizsgát tehet. 14
Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10. napjáig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Ugyanazon évfolyamon folytatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát, továbbá azok, akik szülői és tanulói kérésre meg kívánják ismételni az adott osztályt. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai Minden tanuló joga, hogy alapfokú művészetoktatási képzéseit igénybe vegye, amely térítési díj, vagy tandíj köteles. A felvételhez jelentkezési lap és szülői nyilatkozat benyújtása szükséges. Az évfolyamba sorolás az előképzettség, illetve az életkor szerint történik. Magasabb évfolyamba történő felvétel esetén különbözeti vizsgát kell tenni. A jelentkezési lap benyújtásának ideje: április-május hónapban, továbbá szeptember 1-15. között. Pótfelvételi szervezhető szeptember 15-30. között. Más alapfokú művészetoktatási intézményből érkező tanulók átvétele történhet: az elvégzett évfolyamok figyelembevételével, a következő évfolyamra történő felvétellel a szülő kérésére évfolyam ismétléssel. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Képző- és iparművészet Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, 15
valamint erős érzelmi motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző és iparművészeti ág sajátosságai: tevékenységközpontúság a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, feladattudatosság egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, alkotói magatartás amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, komplexitás amely átjárhatóságot biztosít a képző és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, szociális érzékenység és empátia, az én tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. Táncművészet.Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, 16
fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód-változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését 17
Szín- és bábművészet Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi bábszínházi nevelés figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi dramatikus tapasztalatait lehetőséget biztosít a színművészet bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára. A képzés lehetővé teszi mindkét területen A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését A színművészet területén különösen Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban A színházi drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését A színjáték kulturális hagyományainak megismerését A színjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását Célokhoz vezető sajátos módszertani eljárások Differenciált oktatás A differenciált fejlesztés, amely egyrészt egyéni munkára épít, másrészt homogén csoportokban végzett tevékenységre A differenciált fejlesztés nemcsak a tehetségesebb diákok hatékony előrehaladásához szükséges, de minden tanuló optimális fejlődésének feltétele. 18
A differenciálás az egyéni különbségek felismerésére való törekvést és olyan szervezeti stratégia keresését, alkalmazását jelenti, amely szem előtt tartja az egyéni különbségeket a fejlesztési folyamatban. Minden tanuló másfajta személyiség, másképpen képes az ismeretek feldolgozására, más- és más a műveleti képességek színvonala, eltérőek a tanulásra való készenlét sajátosságai, a tanuláshoz való viszony, másak az önálló munkavégzés feltételei a tanulóban és szűkebb környeztében, különböző fejlettségű a tanulók együttműködési készsége, eltérő helyzetek jellemzik a gyermekeket. Speciális munkaformák nyitott feladatok különböző munkatempóra épülő feladatok és képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok az alapokról indulás egyéni feladatok kooperatív tanulás differenciált motiváció differenciált értékelés Projektmódszer A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, amelynek középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempontból elemezve komplex módon dolgoznak fel. Az egyéni és a csoportos munka egyaránt jellemzi. A munkafolyamat eredménye a produktum. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és közös tevékenységére épít. Fő jellegzetessége a szabadság és önállóság. Kilép a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből, valamint az iskolai környezetből. Az ismeretszerzés alkotó módon történik, az ismereteket a tanulók szerzik meg. A projektoktatás metodikai lépései : Tervezés, témaválasztás az adott probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése további konkrét problémák, részcélok megfogalmazása egyéni vagy önkéntes, vagy szakértői alapon a csoportok kialakítása választás a megfogalmazott problémákról tanári együttműködés Kivitelezés: a feladat megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek és adatközlőinek kiválasztása aktív kivitelezés: együttműködés, a szükséges eszközök,munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás 19
differenciált segítségadás projekt közzététele: az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása belső értékelés: ön-, társ-és pedagógusértékelése külső értékelés: szakértői értékelés A projektmódszer előnyei: a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős, fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismertszerzési képességeket, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását, az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja, saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában, konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt, lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására, örömteli és stresszmentes együttműködést biztosít, előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, megvalósul az egymástól tanulás elv. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális-és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. Kooperatív munkaforma alkalmazásáról a pedagógus dönt. 20