A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Átírás

1 A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése: Az iskola, nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése. A pedagógiai munka eredményességének megítélése, vagy a tanulók tudásának megállapítása az értékelés. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg: 1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás. 2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését. 3. A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés pl. egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamatban a folyamatszabályozás nélkülözhetetlen eszközként segíti a fejlesztés hatékonyságát. Az ellenőrzés-értékelés elsődleges feladata a nevelési/fejlesztési alaphelyzet és a célállapot közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos rögzítése. Az értékelés legyen: sokszínű, serkentő, ösztönző hatású folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő objektív, a gyermek személyiségét fejlesztő, segítő szándékú céljai és követelményei legyenek előre ismertek A tanulók értékelési rendje: A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest.

2 Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés lezárása a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul A minősítési fokozatok értelmezése: Kiválóan megfelelt az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes. Jól megfelelt az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. A második-nyolcadik évfolyamokon félévkor és év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, értékelik. Ezeket a jegyeket a naplóban kék színnel jelölik. Az egyes témakörök végén a helyi tanterv tantárgyi követelményei szerint a tanulók témazáró dolgozatot írnak. Ezt a naplóban piros jeggyel jelölik. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti. A tanulók ellenőrzőjének vagy tájékoztató füzetének bejegyzéseit az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását elvégzik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért eredmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő rendszer alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok: Teljesítmény Érdemjegy 0-24 % 1 elégtelen % 2 elégséges % 3 közepes % 4 jó % 5 jeles

3 A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük: a házi feladatok elkészítését, minőségét, a tanórai munkát, a gyakorlati feladatok megoldását, a szóbeli feleleteket, az írásbeli feladatokat, a témazáró dolgozatokat, az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra. Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre. Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógus által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy saját nyelvén teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon több felmérés nem iratható

4 Elvek, követelmények: A helyi tantervi minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele. A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, hogy mit várnak el tőle. Az írásbeli feladatok, felmérők egyszerű utasítást tartalmazó feladatok legyenek. A munka megkezdése előtt, ha szükséges szóbeli magyarázatot adjunk a megoldásához. Csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók. A tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni. Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről. A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni. Az írásbeli beszámoltatás formái, szerepe: írásbeli felelet: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. röpdolgozat: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. témazáró dolgozat: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre tudáspróba: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat, témazáró, tudáspróba

5 - felmérések: év eleji, félévi, év végi - központi felmérők: 4-10.évfolyamon a tantestület által összeállított, a helyi tantervben megfogalmazódott minimum követelmények alapján A szóbeli beszámoltatás A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel valósul meg. Törekedni kell a minél többszöri szóbeli megnyilvánulásra, biztosítva azt minden tantárgy keretében. Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget kell adni a szóbeli feleletre. Nem lehet számon kérni olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. Elvek: Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése. Mindez történhet írásban és szóban. A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot.(vázlat, kiemelt szöveg) 5-8. évfolyamon az órarend szerinti tanulás elsődlegessége a fő szempont. A tanulási idő mértéke egyenes arányban növekszik a tananyag bővülésével, percről a magasabb évfolyamokon perc is lehet az önálló tanulási idő.

6 A házi feladat a tanulók tankönyve, füzete, munkafüzete, és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthető legyen. Korlátok: Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit. A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. - alsó tagozaton: főleg írásbeli - felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt. A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesüljön. Az 1-8.-os tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatokat. Napközi-, és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó egyéb szabályok: A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét. Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelik. Az írásbeli feladatok pedagógus általi javítása, majd az azt követő tanuló általi javíttatás 2 alkalom - a házi feladat része. A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános nevelő kontrollálja és visszajelez a szaktanárnak a pedagógiai munka eredményessége érdekébe. Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata.