13. A házi feladat, hétvégi házi feladat és az iskolai dolgozatok szabályai

Átírás

1 13. A házi feladat, hétvégi házi feladat és az iskolai dolgozatok szabályai a) A házi feladat szabályai AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Kivonat az iskola Pedagógiai Programjából fejezet) Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat a tananyag elsajátításának egyik módja. A helyi tanterv követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható. A házi feladat, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészülés célja: a tananyag elsajátításának elősegítése, a tanórán tanultak rögzítése, a tanultak gyakorlati alkalmazása, az új anyag előkészítése, motiváció, a tantárgyhoz tartozó érzelmi viszony kialakítása, a szülők tájékoztatása, önálló tanulás fejlesztése, a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése, fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége, a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet és könyvtárhasználat), az önművelés igényének kialakítása, a tanulói teljesítmény javítása, a pontosság, a kötelességtudat, a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése, a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása, a tanulási technikák kiépítése, az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. A házi feladat adásának alapelvei: A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában. A tanulóknak joga van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz. A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus. A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza (piros pont, részjegy, egész jegy stb.). A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat tartalmát tekintve: kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez, legyen differenciált, személyre szabott, individualizált,

2 legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató, lehetőség szerint legyen választható, legyen megfelelően előkészített, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, jelenthet intellektuális kihívást. Típusai: Írásbeli feladatok egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése) differenciált fejlesztést szolgáló feladatok házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja Szóbeli feladatok: a tantárgy jellegéből adódó feladatok Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíthetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények: a tananyag elsajátítása, elmélyítése a problémamegoldó képesség fejlődése felkészítés az élethosszig való tanulásra A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei: A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi illetve tanítási szünetek alatti kikapcsolódását, fontos az egyenletes terhelés elvének megtartása. Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. A fogalmazások minimális hosszát a szaktanár határozza meg (3-4. osztály: fél oldal, 5-6.osztály: 1 oldal 7-8. osztály 1 ½ oldal), ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat. A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon. A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk fel a tanulók figyelmét. Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, melynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak. Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a tanuló rendelkezésére. A különleges gondozást igénylő tanulók esetében ( SNI, BTM, HHH) a házi feladat mennyisége igazodjon a tanuló képességeihez és az aktuális fejlettségi szintjéhez. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

3 b) Az iskolai dolgozatok szabályai AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISKOLAI SZÁMONKÉRÉSEK RENDJE (Kivonat az iskola Pedagógiai Programjából fejezet) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel is ez kiegészül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A tanulók tudásának értékelésekor csak az kérhető számon, amit a tantervben meghatározott követelmény, valamint az, aminek megfelelő szintű elsajátítását a tanórákon a pedagógus lehetővé tette. A folyamatos szóbeli számonkérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását. Kellő gyakorisággal való alkalmazása nélkülözhetetlen. Figyelembevétele egyszeres súllyal történik. Jelessel értékelhető az órai aktivitás, a pluszmunka, (pl. kutatómunka) a szorgalmi, illetve önként vállalt feladatok elvégzése. A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért jelessel jutalmazhatja a szaktanár szorgalmi megjelöléssel félévente legfeljebb egy alkalommal. A tanulók tanulmányi munkájának minősítése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

4 1. évfolyam és 2. évfolyam 1. félévében Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szorgalmi időszakban az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében az osztálynapló tanítási év közben szerzett érdemjegyeinél havi bontásban az alábbi módon jelöljük a tanulmányi munka értékelését: (K) - KIVÁLÓAN MEGFELELT (J) - JÓL MEGFELELT (M) - MEGFELELT (F) - FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL 2. évfolyam 2. félévétől 8. évfolyamig A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Pedagógiai Programunk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális érdemjegyek számát. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni Érdemjegyekből (készségtantárgyak kivételével) évente legalább két szóbeli felelet értékelése legyen. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) Írásbeli számonkérés szabályai Írásbeli felet A tanórák tananyagának számonkérése általában a következő tanórán történik. A tanuló teljesítményét ilyenkor szóbeli vagy írásbeli felelettel kérjük számon. A tanuló írásban is felelhet 1-3 óra tananyagából, melyet a szaktanárnak nem kötelessége előre bejelenteni. Érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét. Félévi, évvégi értékeléskor egyszeres súllyal vehetjük figyelembe. Dolgozat Egy-egy anyag vagy rövidebb tematikus egység számonkérése leggyakrabban írásban is történik. A dolgozat legalább három óra anyaga.

5 Dolgozatból egy nap három íratható, melyet a szaktanár a megíratás előtt legalább három nappal előbb közöl a tanulókkal. Egy nap egy témazáró dolgozat, egy dolgozat íratható. Érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét. Ha a szaktanár a dolgozatokat két héten belül nem javítja ki, a tanulónak jogában áll eldönteni, hogy kéri-e a dolgozatára kapott érdemjegyet. A kijavított, értékelt dolgozatot a tanuló hazaviheti. Félévi, évvégi értékeléskor egyszeres súllyal vehetjük figyelembe. Témazáró dolgozat Nagyobb témák lezárását követően témazáró dolgozatot íratunk. A témazáró dolgozat egy lezárt témakör, melyet összefoglaló óra előz meg. Az összefoglaló órán érinteni kell az összes olyan témakört, amely a dolgozat tárgya lesz. Ezeken az órákon lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak a konzultációra. A tanévenkénti témazáró dolgozatok száma legalább kettő. Az őszi-, téli- tavaszi szünet (továbbiakban hosszú szünet) utáni első tanítási napra témazáró dolgozat nem kerülhet, kivéve, ha az érintett tanulócsoport egyhangúan kéri ezt. A tanulóval egy nap két témazáró dolgozat íratható, melyet a szaktanár legalább egy héttel előbb közöl a tanulókkal. Minden tanulónak minden témazárót (lehetőség szerint pótolni) meg kell írnia. A meg nem írt dolgozatot, témazárót jelölni kell a naplóban ( ).A témazáró pótlásának módjáról és időpontjáról a körülményeket mérlegelve a szaktanár dönt. Szakértői határozatok alapján a témazáró dolgozatot egyes tanulóknál lehet szóban számon kérni, ebben az esetben a kérdéseket és az arra kapott válaszokat, valamint az érdemjegyet jegyzőkönyvezni kell. A témazáró dolgozatokat (ill. a jegyzőkönyveket) egy évig az iskolában hozzáférhető helyen meg kell őrizni. A témazáró dolgozatokat szülők az iskolában megtekinthetik fogadóórákon, szülői értekezleteken, valamint a szaktanárral előre egyeztetett időpontban. A témazáró dolgozatot a helyi tantervben foglalt százalékos határok szerint kell értékelni (a százalékos értékelés érdemjegyre váltása). (A köznevelési törvényben és Pedagógiai Programunkban leírt szövegesen értékelt tanulócsoportok és tantárgyak esetén az értékelés rendje a fentiektől eltérő.) A témazárók érdemjegyeinek kiemelt (súlyozott) szerepe van (pirossal írható a naplóba, dupla jegynek számít). Ha a témazáró dolgozatok eredménye az osztályban tanulók 50%-ánál elégtelen, az adott témát, a dolgozatot újra elő kell készíteni és újra kell íratni. Ezt jelezni kell az iskolavezetés, valamint a szülők felé, a tanmenetet át kell ütemezni. Ilyenkor a dolgozat íratását az iskolavezetés ellenőrizheti. Az ellenőrzésre a munkaközösségvezetőt is felkérheti az igazgató, vagy helyettese. A dolgozat javítását követő órán a dolgozatok eredményét értékelni kell, minden tantárgyból elemezni kell a típushibákat, bizonyos tantárgyak esetén helyesírás, magyar nyelv, matematika a tanulókkal a javítást el kell végeztetni. Tanév végi felmérő A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.