1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály



Hasonló dokumentumok
Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Minőségi kémiai analízis

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

Lelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga

A kationok csoportosítási lehetőségei

ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV

2019. április II.a, II.b

Arzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3

Szervetlen ionok minőségi elemzése

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Jellemző redoxi reakciók:

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

29. Sztöchiometriai feladatok

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

v1.04 Analitika példatár

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4

... Dátum:... (olvasható név)

Oldódás, mint egyensúly

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

1. feladat Összesen: 10 pont

Oldódás, mint egyensúly

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Közös elektronpár létrehozása

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK

Kvalititiv analitika 1

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

A kationok és az anionok csoportosítása

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

2011/2012 tavaszi félév 3. óra

A kémiai egyensúlyi rendszerek

Elektronátadás és elektronátvétel

Kémiai alapismeretek 11. hét

Főzőpoharak. Desztillált víz. Vegyszeres kanál Üvegbot Analitikai mérleg Fűthető mágneses keverő

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Általános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Gyakorlati segédanyag. BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE. Klasszikus analitika (1. rész)

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

O k t a t á si Hivatal

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

Átírás:

40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra alkalmazzuk, mert az oldatban található kationok ismeretében az anionok már könnyebben meghatározhatók. Az ismeretlen összetételő oldatunkat elıször a kationok egy nagyobb csoportjára jellemzı kémszerrel, osztályreagenssel vizsgáljuk. A leggyakrabban elıforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérı oldhatósága alapján öt osztályba soroljuk. Osztályreagensek: kén-hidrogén, (sósav), ammónium-szulfid és ammónium-kabonát. 1. táblázat A leggyakrabban elıforduló kationok osztályozása I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály (NH 4 ) S- Alkáli földfémek Mg és alkáli fémek H S-csoport csoport csoportja csoportja a/ HCl-csoport As-csoport Co + Ca + Mg + Ag + As 3+ Ni + Sr + Na + Pb + As 5+ Fe + Ba + K + Hg Sb 3+ Fe 3+ (NH 4 ) + b/ Cu-csoport Hg + Cu + Bi 3+ Cd + Sb 5+ Cr 3+ Li + Sn + Al 3+ H + Sn 4+ Zn + Mn +

41 Kationok 1. osztálya: savas közegbıl H S hatására szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 )S-ben nem oldódik. Az osztály kationjait sósavoldattal történı reakciójuk alapján két alcsoportba soroljuk. 1.a. osztály: a kationok egy része (Ag +, Pb +, Hg + ) Cl - ionokkal csapadékot ad (sósav-csoport). 1.b. osztály: a kationok másik része (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Cl - ionokkal nem ad csapadékot (réz-csoport). Kationok. osztálya: savas közegbıl H S hatására szintén szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban oldódik. (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+.) Kationok 3. osztálya: közegben H S hatására csapadék nem válik le. Semleges, vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) S hatására csapadék keletkezik. (Fe +, Fe 3+, Zn +, Mn +, Co +, Ni +, Cr 3+, Al 3+ ). Kationok 4. osztálya: savas közegben H S hatására csapadék nem válik le, de semleges vagy gyengén lúgos oldatukban NH 4 Cl jelenlétében (NH 4 ) CO 3 -tal csapadék keletkezik. (Ca +, Sr +, Ba + ) Kationok 5. osztálya: sem H S, sem (NH 4 ) S, sem (NH 4 ) CO 3 hatására csapadék nem keletkezik. Ennek az osztálynak kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetık. (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ).1.1.1. Kationok 1. osztálya (Ag +, Pb +, Hg +, Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ben nem oldódik. A leváló szulfid csapadék fekete-sötétbarna, a CdS citromsárga.

4 Kationok 1. a alosztálya (Ag +, Pb +, Hg + ) Ag + -ionok reakciói: H S hatására fekete Ag S csapadék válik le: AgNO 3 + H S = Ag S + HNO 3 (NH 4 ) S hatására az Ag S csapadék nem oldódik. HCl-dal vagy Cl -ionokat tartalmazó reagenssel AgCl, fehér csapadék keletkezik: AgNO 3 + HCl = AgCl + HNO 3 Az AgCl NH 3 oldatban oldódik: AgCl + NH 3 = [ Az AgCl Na S O 3 -oldatban is oldódik: Ag(NH3 ) ]Cl AgCl + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaCl Ag 3 + Az AgCl fény hatására rövid idın belül megszürkül, megfeketedik: AgCl = Ag + Cl KI vagy I - ionokat tartalmazó reagens hatására sárga színő csapadék keletkezik: AgNO 3 + KI = AgI + KNO 3 Az AgI Na S O 3 -ban (hasonlóan az AgCl-hoz) jól oldódik: AgI + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaI Ag 3 + NH 3 híg vizes oldata fekete Ag O-t választ le, mely a kémszer feleslegében jól oldódik:

43 Ag + + OH = Ag O + H O Ag O + 4 NH 4 OH = [ ( NH ) ] OH 3H O Ag 3 + K CrO 4 hatására vörösbarna Ag CrO 4 csapadék keletkezik: Pb + - ionok reakciói: AgNO 3 + K CrO 4 = Ag CrO 4 + KNO 3 H S hatására fekete PbS csapadék válik le: Pb(NO 3 ) + H S = PbS + HNO 3 HCl hatására fehér PbCl csapadék keletkezik, mely forró vízben jól oldódik. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól: Pb(NO 3 ) + HCl = PbCl + HNO 3 NH 3 -oldatban a PbCl szemmel nem észlelhetı változáson megy át. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól. A csapadék felületén fehér Pb(OH) védıréteg képzıdik: PbCl + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 Cl KI hatására sárga PbI csapadék keletkezik. A kémszer feleslegében csak kismértékő oldódás következik be: Pb(NO 3 ) + KI = PbI + KNO 3 NH 4 OH hatására fehér Pb(OH) csapadék keletkezik, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: Pb(NO 3 ) + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 NO 3 K CrO 4 hatására semleges oldatból sárga színő PbCrO 4 csapadék válik le:

44 Pb(NO 3 ) + K CrO 4 = PbCrO 4 + KNO 3 Hg + -ion reakciói H S fekete (Hg + HgS) csapadékot választ le: Hg (NO 3 ) + H S = Hg + HgS + HNO 3 HCl hatására fehér Hg Cl (kalomel) csapadék keletkezik: Hg (NO 3 ) + HCl = Hg Cl + HNO 3 KJ hatására vörösbarna színő Hg I csapadék válik le: Hg (NO 3 ) + KI= Hg I + KNO 3 A keletkezett Hg I csapadék könnyen diszproporcionálódik HgI -ra és Hg-ra. A Hg I a KI feleslegében kálium-[tetrajodo-merkurá(ii)] komplex alakban oldódik. A Hg szürkés színét láthatjuk: Hg I + KI = K [ HgI4 ] + Hg Kationok 1. b. osztálya (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Hg + - ionok reakciói H S savas közegbıl fekete HgS-ot választ le: HgCl + H S = HgS + HCl (NH 4 ) S hatására a csapadék nem oldódik. NH 4 OH fehér, higany(ii)-amidokloridot választ le: HgCl + NH 4 OH = Hg(NH )Cl + NH 4 Cl + H O KI vörös színő HgI -t választ le:

45 HgCl + KI = HgI + KCl A HgI a kémszer feleslegében színtelen komplex sóvá oldódik: HgI + KI = K [ HgI 4] A keletkezett kálium-tetrajodo-merkurát lúgos oldatban a Nessler reagens, mely az NH + 4 -ionok kimutatására szolgál. Cu + -ionok H S savanyú közegbıl barnás fekete CuS-t választ le: CuSO 4 + H S = CuS + H SO 4 NH 4 OH-tól a világoskék bázisos réz-szulfát válik le: CuSO 4 + NH 4 OH = Cu (OH) SO 4 + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék intenzív kék színnel oldódik. Cu (OH) SO 4 + 6 NH 4 OH + (NH 4 ) SO 4 = [ (NH3) 4] SO4 Cu + 8 H O KI hatására fehér CuI válik le, azonban az egyidejőleg keletkezı jód színe elfedi a fehér színt: CuSO 4 + 4 KI = CuI + I + K SO 4 Ha az oldatból forralással vagy Na S O 3 -tal eltávolítjuk a I -t, elıtőnik a CuI fehér színe. Bi 3+ -ionok reakciói H S fekete Bi S 3 csapadékot választ le: Bi(NO 3 ) 3 + 3 H S = Bi S 3 + 6 HNO 3 (NH 4 ) S a csapadékot nem oldja. KI hatására fekete BiI 3 csapadék válik le:

46 Bi(NO 3 ) 3 + 3 KI = BiI 3 + 3 KNO 3 A kémszer feleslegében a BiI 3 narancsszínő komplexként oldódik: Cd + - ionok reakciói BiI 3 + KI = K[ BiI 4] H S hatására az I. osztály többi ionjaitól eltérıen sárga színő CdS keletkezik. CdSO 4 + H S = CdS + H SO 4 NH 4 OH hatására fehér Cd(OH) csapadék válik le: CdSO 4 + NH 4 OH = Cd(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék színtelen komplex vegyületté oldódik: Cd(OH) + 4 NH 4 OH = [ Cd (NH ) 3 4] (OH) + 4 H O.1.1.. Kationok. osztálya (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+ ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban (az SnS csak (NH 4 ) S x -ben) oldódik. As 3+ -ionok reakciói: A három vegyértékő arzén As 3+ kationt vagy AsO 3 3 aniont alkot az oldat ph-jától függıen: As 3+ + 3 OH As(OH) 3 és As(OH) 3 AsO 3 3- + 3 H + H S hatására HCl-dal megsavanyított oldatból tojássárga As S 3 csapadék válik le: AsCl 3 + 3 H S = As S 3 + 6 HCl

47 (NH 4 ) S-ban a csapadék (enyhe melegítés hatására) oldódik ammóniumtioarzenit képzıdése közben: As S 3 + 3 (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 Híg HCl-oldatban az As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. Bettendorf próba: SnCl tömény sósavas oldata az As 3+ -ionokat (az As 5+ - ionokat is) elemi arzénná redukálja: As 5+ -ionok reakciói AsCl 3 + 3 SnCl = As + 3 SnCl 4 Az öt vegyértékő arzén As 5+ kationt és AsO 3 4 aniont alkot az oldat phjától függıen: As 5+ + 5 OH H 3 AsO 4 + H O és H 3 AsO 4 AsO 4 3- + 3 H + H S hatására gyengén megsavanyított oldatból hidegen nem válik le csapadék. Ha forralás közben kén-hidrogén gázt vezetünk az oldatba, lassan sárga csapadék alakjában As S 3 + S elegye keletkezik: H 3 AsO 4 + H S = H 3 AsO 3 + S + H O H 3 AsO 3 + 3 H S = As S 3 + 6 H O Erısen savanyú, lehőtött oldatból gyors H S-árammal sárga színő As S 5 válik le. (NH 4 ) S-ban mind az As S 3, mind az As S 5 csapadék oldódik ammónium-tioarzenit és ammónium-tioarzenát képzıdése közben: As S 3 + 3 (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 As S 5 + 3 (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 4

48 Híg HCl-oldatban az As S 5 és As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. KI+cc.HCl hatására I válik ki, mely az oldatot barnára színezi. (Különbség az As 3+ -ionoktól). A H S az As 5+ ionokat As 3 + ionokra redukálja, mely reakciót savas közegben a jodid-ionok katalizálják az alábbiak szerint: H 3 AsO 4 + HI = H 3 AsO 3 + I + H O I + H S = HI + S Sb 3+ -ionok reakciói: H S hatására savanyú közegbıl narancsszínő Sb S 3 válik le: SbCl 3 + 3 H S = Sb S 3 + 6 HCl (NH 4 ) S-ban a frissen leválasztott és dekantálva mosott csapadék oldódik ammóniumtioantimonit képzıdése közben: Sb S 3 + 3 (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 SbS 3 Híg HCl-oldatban az Sb S 3 csapadék oldódik: Sb S 3 + 6 HCl = SbCl 3 + 3 H S Különbség az arzén-ionoktól. Sb 5+ -ionok reakciói: H S hatására enyhén savas közegbıl narancsvörös Sb S 5 csapadék válik le: SbCl 5 + 5 H S = Sb S 5 + 10 HCl cc. HCl-oldatban az Sb S 5 csapadék oldódik:

49 Sb S 5 + 6 HCl = SbCl 3 + 3 H S + S Különbség az arzén-ionoktól. KI-hatására erısen savanyú közegbıl barna színő I válik ki: H 3 SbO 4 + KI + HCl = I + H 3 SbO 3 + KCl + H O Sn + -ionok reakciói: H S hatására gyengén savanyú oldatból barna színő SnS csapadék válik ki: SnCl + H S = SnS + HCl (NH 4 ) S-ban az SnS nem oldódik, de oldódik az oxidáló hatású (NH 4 ) s S x ban (ammónium-poliszulfid). SnS + (NH 4 ) S x = (NH 4 ) SnS x +1 Jellemzı reakció az Sn + vegyületekre. Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén szulfidjaitól. HgCl hatására fehér Hg Cl -ból álló csapadék válik le: Különbség a sztanno- és sztanni-vegyületek között: HgCl + SnCl = Hg Cl + SnCl 4 A csapadék ón(ii)-só fölöslegében Hg kiválás közben megszürkül (melegítéssel gyorsítható): Hg Cl + SnCl = Hg + SnCl 4 Jellemzı reakció. Ez az úgynevezett fordított Bettendorf reakció. Különbség az ón(ii)- és ón(iv)-vegyületek között. Sn 4+ -ionok reakciói:

50 H S hatására a gyengén savanyú oldatból sárga színő SnS csapadék válik le: SnCl 4 + H S = SnS + 4 HCl (NH 4 ) S az SnS csapadékot tiosztannát-képzıdés közben oldja: SnS + (NH 4 ) S = (NH 4 ) SnS 3 Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén és antimon szulfidjaitól: SnS + 4 HCl = SnCl 4 + H S HgCl -dal változás nem észlelhetı. Különbség az Sn + -ionoktól..1.1.3. Kationok 3. osztálya (Co +, Ni +, Fe +, Fe 3+, Cr 3+, Al 3+, Zn +, Mn + ) Osztályreakció: a 3. osztály kationjai savanyú oldatból H S-nel nem választhatók le: semleges vagy gyengén lúgos oldatban az (NH 4 ) S csapadékot választ le. Co + - ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos oldatból fekete CoS csapadékot választ le: CoCl + (NH 4 ) S = CoS + NH 4 Cl NH 4 OH kék színő bázisos kobalt-kloridot választ le, mely a kémszer feleslegében piszkosságra színnel oldódik, [hexaamin-kobalt(ii)]- komplexion keletkezése közben: CoCl + NH 4 OH = Co(OH)Cl + NH 4 Cl Co(OH)Cl + 7 NH 4 OH = [ Co (NH3) 6] (OH) + NH 4 Cl + 6 H O Ni + -ion reakciói:

51 (NH 4 ) S hatására fekete NiS csapadék válik le: NiSO 4 + (NH 4 ) S = NiS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására kevés Ni(OH) válik ki zöld csapadék alakjában, mely a kémszer feleslegében [hexaamin-nikkel(ii)]-komplexion képzıdése közben intenzív kék színnel oldódik. NiSO 4 + NH 4 OH = Ni(OH) + (NH 4 ) SO 4 Fe + -ion reakciói: Ni(OH) + 6 NH 3 = [Ni(NH 3 ) 6 ](OH) (NH 4 ) S semleges oldatból fekete FeS csapadékot választ le: FeSO 4 + (NH 4 ) S = FeS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására piszkoszöld színő csapadék keletkezik: FeSO 4 + NH 4 OH = Fe(OH) + (NH 4 ) SO 4 A csapadék rövid állás után megbarnul: Fe(OH) + H O + ½ O = Fe(OH) 3 K 3 [ Fe (CN) 6 ] kék (Turnbull-kék) Fe 3 [ Fe(CN) 6 ] vas/ii/-[hexaciano-ferrát] csapadékot választ le: 3 FeSO 4 + K 3 [ Fe (CN) 6] = Fe3[ Fe(CN) 6] + 3KSO4 Jellemzı és érzékeny reakció. Kevés Fe + sok Fe 3+ mellett kimutatható. Fe 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges, vagy gyengén lúgos közegben fekete csapadék alakjában FeS + S keveréket választ le: FeCl 3 + 3 (NH 4 ) S = FeS + S + 6 NH 4 Cl

5 NH 4 OH hatására vörösbarna, kocsonyás állományú Fe(OH) 3 válik le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: FeCl 3 + 3 NH 4 OH = Fe(OH) 3 + 3 NH 4 Cl K 4 [ Fe (CN) 6 ] kék színő (Berlini-kék) Fe 4[ Fe (CN) 6 ] 3, vas(iii)-[hexacianoferrát] -csapadékot választ le: 4 FeCl 3 + 3 K 4 [ Fe (CN) 6 ] = Fe 4[ (CN) 6 ] 3 Fe + 1 KCl NH 4 SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös színezıdést eredményez: FeCl 3 + 3 NH 4 SCN = Fe(SNC) 3 + 3 NH 4 Cl E jellemzı reakciót a Fe + -ionok nem adják. Cr 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására zöld színő, kocsonyás csapadék, Cr(OH) 3 válik le. A vizes oldatban a hidrolízis során keletkezı savat ugyanis a lúgos kémhatású (NH 4 ) S megköti és így a folyamat a felsı nyíl irányába tolódik el: CrCl 3 + 3 (NH 4 ) S + H O = Cr(OH) 3 + 6 NH 4 Cl + 3 H S CrCl 3 + 6 H O Cr(OH) 3 + 6 HCl 6 HCl + 3 (NH 4 ) S 6 NH 4 Cl + 3 H S NH 4 OH hatására zöld színő Cr(OH) 3 csapadék válik le: CrCl 3 + 3 NH 4 OH = Cr(OH) 3 + 3 NH 4 Cl NH 4 OH fölöslege ammóniumok jelenlétében csapadékot zöld színnel oldja:

53 Cr(OH) 3 + 6 NH 4 OH = [ ( NH ) ]( OH) 6H O Cr 3 + 3 6 Al 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására fehér, kocsonyás Al(OH) 3 válik le. A gyengén lúgos kémhatású kémszer az alumínium-hidrolízise folytán keletkezı erıs savat megköti, ezért a hidrolízis teljessé válik. AlCl 3 + 3 H O Al(OH) 3 + 3 HCl (NH 4 ) S + HCl = NH 4 Cl + H S NH 4 OH fehér Al(OH) 3 csapadékot választ le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: AlCl 3 + 3 NH 4 OH = Al(OH) 3 + 3 NH 4 Cl Zn + -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos közegbıl fehér, kolloidális eloszlású ZnS csapadékot választ le: ZnSO 4 + (NH 4 ) S = ZnS + (NH 4 ) SO 4 (Ez az egyetlen fehér színő fém-szulfid). NH 4 OH fehér Zn(OH) csapadékot választ le: ZnSO 4 + NH 4 OH = Zn(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék [hexaammin-cink(ii)]-hidroxid képzıdése mellett színtelenül oldódik: Zn(OH) + 6 NH 3 = [ Zn ( NH 3 )] ( OH) 6 Mn + -ionok reakciói:

54 (NH 4 ) S hatására hússzínő, pelyhes csapadék válik le: MnCl + (NH 4 ) S = MnS + NH 4 Cl NH 4 OH hatására piszkosfehér Mn(OH) csapadék válik le, amely a levegın barna színő MnO(OH) -dá oxidálódik: MnCl + NH 4 OH = Mn(OH) + NH 4 Cl Mn(OH) + ½ O = MnO(OH).1.1.4. Kationok 4. osztálya (Ca +, Sr +, Ba + ) Osztályreakció: a 4. osztály kationjainak oldatában sem H S, sem (NH 4 ) S nem okoz csapadékot. Semleges vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) CO 3 fehér csapadékot ad. Ca + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 hatására semleges vagy NH 4 OH-dal gyengén meglúgosított oldatból fehér CaCO 3 csapadék válik le: CaCl + (NH 4 ) CO 3 = CaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 (gipszes víz) telített oldata kalciumsók oldatából nem választ le csapadékot. Különbség a Sr + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a kalcium vegyületei a lángot téglavörösre festik. Jellemzı a spektrum 6 nm-es vörös és az 554 nm-es zöld vonala. Sr + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér SrCO 3 csapadékot választ le:

55 Sr(NO 3 ) + (NH 4 ) CO 3 = SrCO 3 + NH 4 NO 3 CaSO 4 telített oldata hidegen lassan, forralás után néhány perc múlva fehér SrSO 4 csapadékot választ le: Sr(NO 3 ) + CaSO 4 = SrSO 4 + Ca(NO 3 ) Különbség a Ca + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a stroncium illékony vegyületei a nem világító lángot kárminvörösre festik. Legjellemzıbb a 605 nm hullámhosszúságú narancsszínő vonala. Ba + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér BaCO 3 csapadékot választ le: BaCl + (NH 4 ) CO 3 = BaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 telített oldata a BaSO 4 fehér csapadékot azonnal leválasztja: BaCl + CaSO 4 = BaSO 4 + CaCl Különbség a Sr + és Ca + ionoktól. Lángfestési próba: a bárium illékony vegyületei a nem világító lángot fakózöldre festik. Jellemzı a spektrum 54 nm-es és 514 nm-es hullámhosszúságú zöld vonala..1.1.5. Kationok 5. osztálya (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ) Osztályreakció: az 5. osztály kationjai sem H S-nel, sem (NH 4 ) S-dal, sem (NH 4 ) CO 3 -tel nem adnak csapadékot. Az ide tartozó ionoknak tehát

56 általános kémszerük nincs. Azonosításuk egyedi reakciókkal, lángfestési próbával vagy más analitikai módszerrel történhet. Mg + -ionok reakciói: NH 4 OH hatására semleges közegbıl fehér Mg(OH) csapadék válik le: MgCl + NH 4 OH Mg(OH) + NH 4 Cl NH 4 Cl-ban a csapadék oldódik. Na HPO 4 ammóniumsó tartalmú és NH 4 OH-dal meglúgosított oldatból fehér kristályos Mg(NH 4 )PO 4 csapadékot választ le: MgCl + NH 4 OH + Na HPO 4 = Mg(NH 4 )PO 4 + NaCl + H O NH + 4 -ionok reakciói: Nessler reagens (K [HgI 4 ]lúgos oldata) sárgásbarna csapadékot választ le ammóniumsók oldatából: NH 4 Cl + K [HgI 4 ] + 4 KOH = HgO Hg(NH )I + KCl + 7 KI + 3 H O E Nessler által kidolgozott módszer mind a mai napig használatos különféle eredető vizek ammónia-tartalmának, ammónium-ion tartalmának kimutatására: NH 3 + H O NH + 4 + OH H + -ionok reakciói: Sav-bázis indikátorok alkalmazásával következtethetünk a vizes oldatban jelenlévı H + -ionok mennyiségére. A tiszta víz is tartalmaz H + -ionokat ([H + ] = 10-7 mol/dm³, 5 C-on). Általában csak akkor beszélünk

57 hidrogén-ionok jelenlétérıl, ha az oldat H + -ion koncentrációja meghaladja a víz H + -ion koncentrációját.. táblázat Néhány sav-bázis indikátor színváltozása Indikátor Savas közegben Lúgos közegben Színátcsapási tartomány Dimetilsárga piros sárga,9 4,0 Brómfenolkék sárga ibolya 3,0 4,6 Metilnarancs piros sárga 3,1 4,4 Metilvörös piros sárga 4,4 6,3 Lakmusz piros kék 6,0 8,0 Fenolftalein színtelen piros 8, 10,0 Timolftalein színtelen kék 9,3 10,5 Dimetilsárga p s Brómfenolkék s i Metilnarancs p s Metilvörös p s Lakmusz p k Fenolftalein sz p Timolftalein sz k ph 0 1 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 13 14 p: piros s: sárga sz: színtelen i: ibolya k: kék z: zöld b: barna l. ábra Néhány sav-bázis indikátor színátcsapási tartománya grafikusan Li + -ionok, Na + -ionok és K + -ionok kimutatása Ezen ionok kimutatása lángfestési próbákkal és spektroszkópiai vizsgálatokkal elvégezhetı:

58 3. táblázat A Li + -, Na + - és K + -ionok kimutatása A vizsgált ion Lángfestés λ [ nm] Li + élénkvörös vörös 671 vörösessárga 610 Na + sárga sárga 590 (D vonal) dublett K + fakóibolya vörös 770, 767 ibolya 404,5