A ZI.5-B4035/288-2009 számú engedély magyar nyelvő összefoglalója 1
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megjegyzései a ZI.5- B4035/288-2009 számú engedély magyar nyelvő összefoglalójához A több mint 500 oldalas engedély nagy terjedelmének oka az eljárás egyes lépéseinek részletes leírása, továbbá az, hogy valamennyi írásban, illetve szóban beérkezett kérdésre, észrevételre reagál a határozat. A nagy terjedelem miatt és a könnyebb átláthatóság érdekében a KvVM csak a határozat azon részeinek fordítására szorítkozott, amelyek a magyar résztvevık számára érdemi információkat tartalmaznak. A szövegben több utalás található a környezeti hatástanulmány egyes fejezeteire (UVE; fejezet betőjele és száma), valamint a független szakértıi véleményekre. A magyar nyelvő összefoglalóban az egyes bekezdések elején sárga kiemeléssel szereplı oldalszámok az engedély megfelelı oldalszámára utalnak, ami alapján a fordítás készült. A határozat szerint az eljárásban ügyfél jogállással bírnak: Magyar részrıl azon szomszédok (magánszemélyek), akiket a létesítmény környezeti szempontból érinthet, valamint olyan környezetvédelmi szervezetek, melyek számára a magyar szabályozás is biztosítja a jogot egy hasonló környezetvédelmi eljárásban ügyfélként való részvételre (kölcsönösség elve). Ezen szervezetek megfelelıségét esetenként vizsgálja a hatástanulmány ügyében illetékes hatóság. Az osztrák értelmezés szerint ezzel szemben külföldi önkormányzatok, illetve külföldi polgári kezdeményezések (Bürgerinitiative) nem lehetnek ügyfelek. Nincs ügyfél jogállása az İrség Nemzeti Parknak sem. 2
Címoldal RVH Reststoffverwertungs GmbH Termikus hulladékhasznosító berendezés Heiligenkreuz im Lafnitztal járási székhelyen Környezeti hatástanulmány Engedélyezı határozat 8.10. oldal Határozat A. Ítélet I. Engedély Az RVH Reststofferwertungs Gmbh 2007. X. 19-ei és a Business-Park Heiligenkreuz GmbH 2008. I. 7-ei kérvényével kapcsolatban mindkettıt az ONZ KRAEMMER HÜTTLER Rechtsanwälte GmbH, Schwarzenbergplatz 16, 1010 Wien képviseli -, mely kérvényt a Heiligenkreuzi Hulladékhasznosító projekt engedélyezése iránt nyújtottak be a Környezetvédelmi Hatástanulmányokról szóló Törvény (UVP-G) szerint, a határozat a következı. 1. Az RVH Reststoffverwertungs GmbH a határozat részét képezı (1. sz. melléklet a Határozathoz) projektanyagokban szereplı, nem veszélyes hulladékok égetését szolgáló, - tüzelıanyag fogadóból - örvényágyas berendezésbıl (örvényágyas kazán, többlépcsıs füstgáztisztító, energia elıállító egység) - segédkazánból - a tüzelıanyag fogadó és az örvényágyas berendezés közötti szállító berendezésbıl - különbözı külsı és segédberendezésekbıl - energia- és egyéb vezetékekbıl valamint csatlakozó vasútvonalból álló létesítmény építése az idézett (ld. határozat) ingatlanokon a határozatban idézett jogszabályok alapján - ld. részletesen a határozatban, ahol az 1.a) pontban felsorolt jogszabályi hivatkozások az örvényágyas kazánra /R1 eljárás, évi max. 325.000 t nem veszélyes hulladék égetésére/, míg az 1.b) pont a segédkazánra, az 1.c-f) pontok az egész létesítményre vonatkoznak - engedélyezésre kerül. Emellett az Ipari Park Heiligenkreuz GmbH és az RVH Reststoffverwertungs GmbH engedélyt kap az idézett (ld. határozat) jogszabályok alapján az adott (ld. határozat) ingatlanokon egy csatlakozó vasútvonal építésére és üzemeltetésére. 76. oldal Az engedély iránti kérvényt, az engedélyezéshez szükséges anyagokat és az UVE-t 2008. I. 30. és 2008. III. 13. között a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalánál és Heiligenkreuz Önkormányzat Hivatalánál betekintésre kifüggesztették. 3
Ezalatt több személy ill. intézmény kifogással élt a Tartományi Kormánynál. Ezekrıl a következı döntések születtek: A Budapest Fıváros Önkormányzata, a Vas Megyei Önkormányzat és Szentgotthárd Város Önkormányzata által benyújtott kifogások meg nem engedettként elutasításra kerülnek. A veszprémi székhelyő KÖTHÁLÓ kifogása határidı után érkezett. 79. oldal 2.2. Kihirdetés és kifogások A Wiener Zeitung hivatalos lapjában 2008. I. 26-án megjelent Hirdetmény valamint a Neue Kronen Zeitung és Kurier napilapok regionális kiadásaiban megjelent Hirdetmény útján a kérvény/projekt kihirdetésre került, ezek a 2008.I.30. és 2008.III.13. közötti idıszakot jelölték meg a dokumentumok betekintésre való kifüggesztésére. A kihirdetés a betekintés helyeként a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalát és a leendı létesítmény helyét, Heiligenkreuz im Lafnitztalt jelölte meg, kitérve a következı a lehetıségekre: - írásos állásfoglalás nyújtható be, - lehetséges az ügyfél státusz megszerzése, - elsısorban az ügyfél státusz megırzéséhez szükség van írásos kifogás benyújtására, - az állásfoglalás támogatására polgári kezdeményezést lehet szervezni, - melyek a magyarországi környezetvédelmi szervezetek ügyféli státuszának elıfeltételei. Végül leszögezte, hogy a határon átnyúló KHV eljárást a vonatkozó törvény (UVP-G) 10 megfelelıen Magyarországgal együtt kell lefolytatni, hiszen a projektnek lehetnek Magyarországot érintı kihatásai és Magyarország e tekintetben már kérelemmel is élt. A kifüggesztés határideje elıtt a következı jogi személyek éltek kifogással: 151. oldal Magyar részrıl a szomszédok, továbbá egy sor környezetvédelmi szervezet élt ellenvetéssel. Emellett egyes magyar települések, így Budapest Fıváros és különbözı közigazgatási szervezetek (pl. Vas Megye Önkormányzata) éltek kifogással. 154. oldal Külföldi környezetvédelmi szervezetek ügyfélképességét azon állam joga szerint kell elbírálni, melyben az adott szervezetek székhelye van (Ennöckl / N. Raschauer, UVP- G2 19. Rz 34 szerint is). Csak azon szervezetek vehetnek részt az osztrák eljárásban és szerezhetnek abban a további törvényi elıfeltételek szerint ügyfél-státuszt, melyeknek az érintett külföldi állam a nyilvánosság bevonására vonatkozó irányelv keretében az ott elıirányzott részvételi jogokat megadta. 4
158-161. oldal 3.2. Magyar Köztársaság 3.2.1. A Magyar Köztársaság bevonása az elızetes környezeti hatásvizsgálati eljárásba A Magyar Köztársaságot már az elızetes eljárás keretében tájékoztatták a Heiligenkreuzban építendı hulladékkezelırıl, a Környezeti Hatástanulmányt (UVE) koncepcióját magyar nyelven átnyújtották. A magyar fél ezek átvételét vissza is igazolta. A Magyar Köztársaság 2007. VII. 11-ei e-mailjében közölte a Környezetvédelmi Minisztérium és más szolgálati helyek állásfoglalásait. 2007. VII. 17-én a BMLFUW egy képviselıjének jelenlétében megbeszélés folyt a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, valamint a KvVM képviselıivel, ahol az osztrák fél ismertette a projektet és a KHV menetét. Az UVE koncepcióval kapcsolatban a legfontosabb szakterületek szakértıi és a burgenlandi környezetjogász is állást foglalt. Ezen szakmai állásfoglalások figyelembe vételével a hatóság összefoglaló állásfoglalást küldött a projekt kérvényezıjének, melyben utalt a Magyar Köztársaság akkor már meglévı állásfoglalásaira is. A hatóság állásfoglalása lényegében azt rögzítette, hogy az UVE-koncepcióban bemutatott projekt a benyújtott dokumentáció alapján nem tartalmaz nyilvánvaló hiányosságokat, de egy sor további adatot bekért. A Magyar KvVM állásfoglalásának jogi és tartalmi vizsgálata sem tartalmazott új elemeket. A magyar felet a Hatóság 2007. VIII. 21-iki e-mailjében tájékoztatta a környezetvédelmi hatásnyilatkozat (UVE) koncepciójával kapcsolatban kidolgozott állásfoglalásáról. 3.2.2. A magyar fél bevonása a KHV eljárásba Az UVE hiányosságainak elıírt megszüntetése után az építtetı 2008. I. 7-én teljesen átdolgozott kérvényt nyújtott be. Ezeket az érintett osztrák minisztérium 2008. I. 16- án megküldte a magyar Környezetvédelmi Minisztériumnak. Egyidejőleg a kérvényt Ausztriában nyilvánosan kifüggesztették, az állásfoglalások benyújtásának határidejét 2008. III. 27-ében szabták meg. A magyar álláspontot a KVVM III. 27-én küldte meg a Burgenlandi Tartományi Kormánynak. 2008. IV. 07-én a hivatalos álláspontot németül is megküldték, ez 45 pontból állt (A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetı mő környezeti hatástanulmányával (KHT) kapcsolatban folyó Espoo-i egyezmény szerinti eljárás keretében címmel). A kifüggesztett dokumentációval kapcsolatban több magyar állampolgár is kifogással élt. A KVVM állásfoglalására a hatóság felkérte a szakértıket álláspontjuk kifejtésére. Az Espooi egyezménynek megfelelıen konzultációk indultak Magyarországgal, arra elıször 2008. VI. 10-én került sor. 5
A szakértık szakvéleményeit nyilvánosan kifüggesztették, az Interneten is publikálták és megküldték a Magyar Köztársaságnak, a legfontosabbakat magyar nyelven is. A közmeghallgatás (szóbeli tárgyalás) után kiegészítı szakvélemények készültek, amiket ugyancsak az Interneten is közzétettek. A 2008.X.29-ei e-mailben a Magyar Köztársaság végleges állásfoglalása ( Final official Hungarian opinion) azt a javaslatot teszi, hogy a projekt jelenlegi formájában ne kapjon engedélyt. Ez a javaslat négy szemponton alapul: Nem vizsgálták kielégítıen a helyszín lehetséges alternatíváit Kétséges az energia-hatékonyság Jelentıs hatások a károsanyag-kibocsátás következtében magyar területeken Releváns tájképi hatások magyar területeken. Ez az álláspont egy sor korábbi kifogást már nem tartalmaz, ezeket nyilvánvalóan a konzultációk során sikerült tisztázni. A konzultációktól függetlenül és a KHV eljáráson kívül egy Task Force ill. Konzultatív munkacsoport jött létre, ennek elsı ülése 2008.IX.23-án volt Budapesten, a második 2008.11.20-án Bécsben. 163. oldal Ügyfél jogosultságú felek Magyarországon Az UVP-G a 19 1) bekezdésben az ügyfél-jogosultság hét kategóriáját jelöli meg. A hatóságnak tehát azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyfél-jogosultság a megfelelı magyarországi (jogi) személyekre nézve is fennáll-e. 2.1. Szomszédok (UVP-G 19 1) bekezdés 1. pont) A törvény azt írja elı, hogy a külföldi szomszédok ugyanúgy ügyfelek, mint az osztrákok, ha nem csak átmenetileg tartózkodnak a létesítmény közelében, és ha dologi szempontból jogosultak. Nem a személy állampolgársága mértékadó, hanem annak az országnak a területe, amely érintett. (V.ö. Ennöckl/N. Raschauer, UVP-G Rz.5 az UVP-G 19 -hoz). 2.2. Az alkalmazandó közigazgatási elıírások szerinti ügyfelek, amennyiben nem esnek már az 1. pont hatálya alá (UVP-G 19 1) bekezdés 2.pont) A fenti törvényi hely nem említi kifejezetten a külföldi ügyfeleket. Egyértelmő viszont a hivatkozás az alkalmazandó közigazgatási elıírásokra, tehát ezek szerint kell megítélni, hogy vannak-e külföldi ügyfelek. Az anyag idézi a Közigazgatási Bíróság egy 1998. VII. 2-iki határozatát (97/07/0152) (ott a termálvíz hasznosításáról volt szó a Geinbergi Fürdıben) és ebbıl levezeti, hogy a külföldiek ügyfél státuszát az alkalmazandó közigazgatási elıírások határozzák meg. Amennyiben ezek nem tartalmaznak kifejezetten a külföldiekre vonatkozó szabályozást, akkor csak a belföldiek jogosultak az ügyfél státuszra. Összefoglalóan megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy az alkalmazandó törvények az UVP-G 19 1) bekezdés 1. pont kivételével nem tartalmaznak külföldiek jogosultságára való utalást, így a Magyarországon hasonló jogokkal bírók ügyfél státusza az UVP-G 19 2) bekezdés 1 pont szerint nem vehetı tekintetbe. 6
170-171. oldal Megállapítja még, hogy nemcsak a PM 10, de valamennyi légszennyezı anyag már a magyar határon irreleváns, hiszen a magyar állam területén légszennyezı anyag immisszió mérhetıen nincs jelen. Ez tőnik ki a Meteorológiai, klíma- és légszennyezési szakanyagból is: Tekintettel arra, hogy a plusz terhelés maximuma is irreleváns, ezért a magyar állam területén nem várható a levegı minıségének mérhetı változása. Ez az eredmény a magyar szomszédok ügyfél-státusza szempontjából azt jelenti, hogy tartózkodási területüket nem érinti az RVH immissziója, így a jelen eljárásban nem illeti meg ıket az ügyfél státusza. A hatóság ennek ellenére úgy döntött, hogy tartalmilag foglalkozni kíván a magyar szomszédok által elıadottakra. Univ-Prof. Dr. Neuberger környezet-egészségügyi szakértı 2008 júliusában szakvéleményében a következıket fejti ki: Egészségügyi szempontból a PM10 többletterhelés irreleváns és gyakorlatilag nem vezet a jelenlegi helyzet romlásához. Az UVE-ben a projekt finom por terhelése következtében megadott 0,09 %-os morbiditási és 0,02 % mortalitási ráta-növekedés lényegesen kisebb, mint ezen egészségügyi indikátorok évenkénti természetes ingadozása. A finom por többletterhelés következtében meg nem engedett zavarás biztonsággal kizárható; megállapítható, hogy az UVE-ben számított egészségügyi veszélyek csekély mértékük miatt egészségügyi szempontból irrelevánsak. Ettıl függetlenül a finom por-terhelést a technikai lehetıségek határain belül korlátozni kell, hiszen a finom por vonatkozásában nem adható meg olyan küszöbérték, amely alatt biztonsággal nem károsít. Az immissziós határértékek alatti csökkentése is pozitív egészségügyi kihatást hozhat (habár említésre méltó mértékben csak akkor, ha a megfelelıen sőrőn lakott körzetekben a teljes terhelés szintjét is sikerül jelentıs mértékben csökkenteni). (21,22. oldal) 172. oldal E kifogásokra tehát választ adnak mindazon szakmai érvek, amiket a hulladékégetı berendezés engedélyezési eljárásának B)III. fejezete vizsgál az UVP-G 17 fényében, az engedélyezési eljárás e rendelkezésben hivatkozott törvényi elıfeltételei szerint. Így tehát a magyar szomszédok kifogásainak elutasítása semmiképpen nem kerül szóba. 180. oldal Az orvos szakértı által kifejtettek alapján a hatóság számára nyilvánvaló, hogy a hulladékégetı projekt semelyik fázisában (építés, üzemeltetés, bezárás; még az üzemzavarok esetében sem) nem jelent veszélyt emberek életére és egészségére, és nem vezet a szomszédok meg nem engedett módon való megterheléséhez (sem osztrák, sem magyar oldalon). A plusz immisszió az irrelevancia tartományban ill. finom por esetében igen alacsony szinten mozog, így a meglévı állapothoz képest e káros anyag tekintetében sem várható a helyzet romlása. 206. oldal 3.2.5. Azon kifogás, mely szerint nem világos, hogy a létesítmény milyen módon fogja terhelni a felszínt 7
A Greenpeace Magyarország, Mezei Csaba igazgató ezen kifogása nem követhetı. Nem világos, hogy a terhelés itt mit jelent ha az építmények állékonyságáról van szó, akkor a 3399.doc-ban közölt állásfoglalásra hivatkoznak. 3.3. Más országok állásfoglalása 3.3.1. A szomszédos ingatlanok finompor-terhelése az építkezés alatt A PRONAS Egyesület hiányolja az építkezés fázisában a finompor-terhelés részletes leírását. Az építkezés, már a földmunkák ideje alatt minden lehetséges módon meg kell akadályozni az utak szennyezıdését és a szállítás miatti port (teherautók letisztítása, amikor elhagyják az építkezést, az elszállított anyag letakarása ill. nedvesítése stb.). Emellett 10 km/h-ra csökkentik az építkezésen a sebességet. A határozat 3.13 a-h pontjai elıírásokat tartalmaznak a por csökkentésére. Ezzel a finompor terhelést kellıképpen csökkenteni lehet és nem kell az építkezés ideje alatt a por miatt lényeges negatív hatásokkal számolni. 213. oldal A felszíni vizek veszélyeztetése a tőzoltásnál használt víz miatt A magyar fél által közölt aggályokra adott válasz: A maximális oltóvíz- és habigény a tüzelıanyag raktár beépített oltóberendezésénél várható. Vízigénye 445 m 3 (a VdS 2109 alapján), habigénye 20 m 3 (az ÖBFV RL VB- 05 alapján). Az oltóvíz ellátásra az elıirányzott tároló medencében, amely az OBFV RL VB-01 szerint is oltóvíz-medenceként épül, kb 800 m 3 víz lesz folyamatosan a medencében. Ebbıl 500 m 3 szolgálja a beépített oltóberendezések ellátását, a fennmaradó 300 m3 pedig egyéb megelızı tőzvédelmi célokat szolgál. Az oltóvíz befogadására a tüzelıanyag átvevıben (a hulladéktároló alatt, magassági tengely 13) egy 400 m 3 -es vasbeton befogadó medencét terveztek be. A medence folyadéktömör kivitelő lesz. A hulladékbunker és az elıkészítı csarnok közös területe kb. 5000 m 3, ennek 10 cm peremet terveztek (az itt befogadott oltóvíz mennyisége 500 m 3 ). Az örvényágyas berendezés kb. 1500 m 2 -es területre kerül, ami ugyancsak 10 cm-es peremmel lesz ellátva. A befogadó medence térfogata 150 m 3, ezt egy belsı csatornarendszer köti össze az oltóvíz visszafogó medencével. Az összeköttetéssel rendelkezı befogadó térfogat összesen 1000 m 3. A számításokban alapul vett maximális oltóvíz igényt a tőz által érintett szakaszon az oltóvíz befogadó medencében, a létesítmény területén vissza lehet tartani. A medence méretezésénél figyelembe vették, hogy az oltás során az elhasznált oltóvíz 25 %-a gızzé válik. Az ammónia ammónium ion tartalmú víz tárolójának témájához: Az ammónia ammónium ion tartalmú víz tárolója körzetében az ammónia gız lecsapatásához egy permetezı berendezést alkalmaznak. Ha ammónia szökne a levegıbe, azt egy gázriasztó berendezés jelzi. A gázriasztó berendezés alkalmas arra, hogy az ammónia szökését vagy szivárgását felismerje és jelezze. Az NH 3 koncentrációját a tartályokat befogadó csarnokban és a tartálykocsik ürítésének helyén ellenırzik. Ha magas ammónia-koncentrációt észlel a berendezés, akkor riaszt (jelzıkürttel). Ez 150 ppm NH 3 esetén következik be. 8
Ekkor bekapcsolódik a szellızı és az ott dolgozóknak fel kell tárniuk a riasztás okát. A > MAX (400 ppm) koncentráció felett a reagáló érzékelı lekapcsolja az ammónia ammónium ion tartalmú tároló körzetében a szivattyúkat és aktivizálja a permetezı berendezéseket. A (fedett) ürítı területén egy zsompot létesítünk. A jármővek ürítését szolgáló terület fedett befogadóként is mőködik. A befogadóban van egy visszafogó medence, ami befogadja a szennyezett folyadékot és szükség esetén kívülrıl tisztítható. A készlettartály egy zsomppal ellátott befogadó medencében áll, ami a tartály teljes tartalmát be tudja fogadni. Az ammónia ammónium-ion tartalmú víztartály alja szigetelt, 10 cm perem veszi körül, hogy megakadályozza a szennyezett víz környezetbe jutását. 4.3.2. Üzemzavarok és balesetek kihatásai, katasztrófaterv Szentgotthárdra A magyar felvetésre (ammónia ammónium ion ill. a füstgáztisztító leállása miatti veszély) a válasz a következı: Tőzvédelmi szempontból a BAT-nak megfelelı technika, a jelzırendszerek és a helyszínen folyamatosan jelen levı, megfelelıen felszerelt tőzoltók miatt a teljes, mindenre kiterjedı tőz veszélye nem állhat fenn. A szükséges riasztási és veszély elhárítási terveket az ÖBFV irányelvek szerint a 4.38. pont részletesen tartalmazza. 218. oldal 5.3.1. A beszállítási útvonal nem ismert Idézi a KvVM vonatkozó állítását: 4.) A KHT nem tartalmazza az égetésre szánt hulladékok származási helyeinek, valamint a hulladékok beszállítási útvonalainak ismertetését. Megállapítható, hogy a projekt szerint a beszállítást a Steirische Ostbahn vonalain fogják végezni. 221. oldal 6.3 Más államok állásfoglalásai A KVVM állásfoglalása és a többi magyar állásfoglalás ill. szakvélemény sem tartalmaz kérdéseket az elektrotechnikára vonatkozóan. 225. oldal A feltételezett hıfölösleggel és a magyar oldalon állítólag fiktíven megadott energia felhasználókkal kapcsolatban szakmai szempontból a következıket lehet elmondani: A létesítmény üzemeltetése történhet az örvényágyas kazánnal és a segédkazánnal. Az örvényágyas kazánt folyamatosan magas energiaszinten kell üzemeltetni, hiszen az erıs teljesítmény-ingadozások negatívan hatnának a berendezésre és az emisszióra, a primer energia bevitel változása nem hat azonnal vissza a kazán teljesítményére. Ezért a tervek szerint a sziget üzemmódban a segédkazánt a minimális kapacitásra felfőtik, eközben az örvényágyas teljesítményét ugyanennyivel csökkentik. Ha hirtelen 9
kevesebb gızre van szükség, akkor ezt legalább ki lehet használni a turbinában plusz áram termelésére. A segédkazánt az örvényágyas kazán leállása alatt a fogyasztók tényleges hıigénye szerint lehet üzemeltetni (közepes nyomású /MD/ gız, alacsony nyomású /ND/ gız, hı). A Lenzing Fibers GmbH magas energiaszintő gızt igényel. A rendszer hulladék hıjét mőszakilag nehéz lenne gız elıállítására használni. A hulladék hı felhasználása energiagazdálkodási szempontból alárendelt jelentıségő. A távhı tekintetében e kérdéscsoport elsı pontjára adott válaszra kell visszautalnunk. 232. oldal d) A Vas Megyei Önkormányzat kifogására (5552.doc), Budapest Fıváros kifogására (5553.doc), Szentgotthárd Város Önkormányzatának kifogására (5554.doc), Budapest Fıváros Önkormányzatának kifogására (5561.doc), a Vas Megyei Önkormányzat kifogására (5562.doc) és a IV.2.1. kategória 2536. sz. alternatív energiatermelési variánsok témájú hasonló kifogásokra: A projektgazdák engedély-kérelmükben kifejtik, hogy a tárgyi létesítmény fı célja az ipari park, elsısorban is a Lenzing Fibers GmbH energiával való ellátása. Miért pont hulladékégetésbıl nyerik, miért ekkora kapacitással, ami a szállítás miatt is óriási terhet jelent a környezetre stb. Szakmai szempontból a válasz a következı: Az UVE J.4. és az Energiagazdasági és sugárvédelmi szakvélemény 3.1.2. és 4.1.1. pontjai foglalkoznak az alternatív energia elıállítási lehetıségekkel. Energetikailag szükséges, hogy a berendezés egy adott méretben készüljön el, hiszen sok eleme, pl. a füstgáz-tisztító alig függ a mérettıl, a berendezés építése és üzemeltetése tehát az adott méret alatt nem lenne gazdaságos. Bármilyen energia-elıállító berendezésnél sokkal fontosabb azonban, hogy az elégetett anyag jól hasznosuljon és az áram, mint értékes energia mellett az áramtermelés során keletkezı hı is hasznosításra kerüljön. Emiatt a létesítmény tervezett helyszínét elınyösnek kell tekinteni, hiszen a hıt a Lenzing Fibers GmbH az egész év során (gız, mint értékes energia formájában) át tudja venni. A kérdésfelvetéssel kapcsolatban elmondható, hogy az UVE-ben bemutatott alternatív energia elıállítási formák szakmai szempontból helyesek és elegendıek a kérdés megítéléséhez. 235. oldal 241. oldal 7.3. Más országok állásfoglalásai 7.3.1. A HuMuSz civil szervezet állásfoglalásához Miért kell a Lenzing Fibers GmbH energiaigényét egy ekkora kapacitású hulladékégetıvel megoldani stb. Szakmai válasz: A többi variánst a J.4 pont írja le. A tervezett létesítmény ezek egyike és kedvezı CO 2 mérleget mutat. A gazdasági park energiamérlege a J.3 pont alatt megtalálható. A berendezés kapacitására és a megújuló energiára vonatkozóan a jelen szakvéleményben kifejtettekre utalunk vissza. 7.3.2. A Databridge szakvéleményérıl Miért nem a régió (tartomány) közepén épül a létesítmény? 10
Szakmai válasz: a helyszín kiválasztásánál a fı indok a létesítmény által termelt energia egész évben való jó kihasználása volt. A szállítási útvonalak optimalizálása az alacsonyabb szintő hı kihasználást nem kompenzálná. 7.3.3. Szentgotthárd állásfoglalásához Csak a CO 2 kibocsátás szempontjából hasonlították össze a lehetıségeket, tehát a klimatikus viszonyokon kívül minden mást (pl. egészségügyi, hulladék-keletkezés helye stb.) figyelmen kívül hagytak. Az energetikai szakértı e tekintetben a következıt mondja: Fel kell tételeznünk, hogy ha a tervezett létesítmény nem valósulna meg, akkor egy hasonlót valahol máshol fel kellene építeni. Az említett hatások tehát legfeljebb máshol merülnének fel, de teljesen nem lennének kiküszöbölhetık. A jelen létesítménynél nagyobb energiahatékonyságot azonban valószínőleg nem lehetne elérni. Energetikai szempontból tehát nem jelentene elınyt, ha a létesítmény máshol épülne meg. A hı hasznosítására a Lenzing Fibers GmbH-val szerzıdést kötöttek. 7.3.5. Általános energetikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások a) A magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához 17) Minek kell teljesülni ahhoz, hogy R1 tüzelıanyagnak lehessen tekinteni a hulladékot A HuMuSz is szóba hozza ugyanezt a témát. Szakmai válasz: A tervezett létesítmény az egész éves hulladékhı-átvétel következtében energetikailag átlag feletti hatékonyságot mutat. Az EU hulladék irányelv szerinti megítélés tekintetében a 2.4.1. és 3.5.1. pontokra utalunk. A projekt és az UVE adatai alapján felismerhetı, hogy a berendezés lényeges célja az energia elıállítás. A hulladék elégetésével sokkal több energiát lehet megtermelni és átadni, mint amennyi az égetımő üzemeltetéséhez szükséges. Az égetés során keletkezett energia-többlet nagy része villamos árammá alakítva a hálózatba kerül, vagy közvetlenül a Lenzing Fibers GmbH-nál hasznosul. A mőszaki életben a villamos áram termelést magasabb (2,6) tényezıvel értékelik, mint a folyamathı hasznosítását (1,1). A K együtthatónak az EU hulladék keretirányelv-tervezetben megadott, a legmagasabb mőszaki standardnak tekinthetı K=0,65 értéket itt betartják és meg is haladják. Az is megállapítható, hogy a hulladékok nagyobb részét a folyamatban felhasználják, a felszabaduló energia nagy részét kinyerik és hasznosítják. b) Szentgotthárd és İriszentpéter állásfoglalásához Kérik, hogy hozzák nyilvánosságra a BEGAS Kraftwerk GmbH és a Lenzing Fibers GmbH közötti kooperációs megállapodást az R1-H-ból nyert energia átvételére. Válasz: A projektgazda korábban ismertette, hogy a szerzıdést 20 évre kötötték, legkésıbb 2032. szept. 30-ával zárul. A BEGAS a szerzıdésben kötelezte magát a Lenzing Fibers GmbH teljes ellátására. A tervezett berendezés maximum 95 GWh (min. 53 GWh) közepes nyomású gızt és 284 GWh alacsony nyomású (min. 155 GWh) gızt szállít. A teljes körő ellátást évi 8.600 órában kell teljesíteni (a gázkazán üzemidejét is beleértve). A maximális mennyiségek a következık: Áram: 14,3 MW Közepes nyomású gız 11 MW (14 bar, 250 o C gız, a visszatérı kondenzátum kb. 95 o C). Alacsony nyomású gız 33 MW (5 bar, 180 o C gız, a visszatérı kondenzátum kb. 95 o C). A hatóság kérdésére a projektgazda 2008. február 6-án még a következıket közölte: 11
A BEGAS és a Lenzing Fibers GmbH közötti teljes áram- és gızellátási szerzıdés nem csak a BEGAS-nak azt a kötelezettségét tartalmazza, hogy saját költségén megépíti és üzemelteti az RVH létesítményt, hanem a Lenzing Fibers GmbH is kötelezettséget vállal a létesítményben termelt áram és hı átvételére A szerzıdés kifejezetten rögzíti, hogy a BEGAS csak akkor láthat el más fogyasztókat, ha a LFG (Lenzing Fibers GmbH) elsıdleges, szerzıdés szerinti teljes ellátását ez nem veszélyezteti. Az áram és hı átvételét szerzıdésben, pontos átvételi viszonyokkal szabályozzák. A felek nem szándékozzák a hulladékégetıt pusztán kondenzációs erımőként, a Lenzing Fibers energia- és médiaközpontjának egyidejő üzemeltetése mellett használni. A hulladékégetı a Lenzing Fibers GmbH ellátását szolgálja. 7.3.6. A tervezett létesítmény szükségletével kapcsolatos állásfoglalások a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához Miért kell éppen egy hulladékégetıvel ellátni a LFG-t? 1.) és 2.) A tervezett létesítményt a Lenzing Fibers GmbH középtávon elérni tervezett évi 60.000 t kapacitására méretezték. A vállalat jelenlegi energia-elıállító berendezéseivel ezt az igényt nem lehetne fedezni. Ha a rost-termelés kisebb mértékben növekszik, úgy más üzemeket is el lehet látni. A hı egész éves átvétele miatt az energia hatékonyság a Lenzing Fibers GbmH termelés-növekedése nélkül is igen magas. Ez indokolja a választott helyszín elınyét. Az 1. ponthoz: Energetikai szempontból a hulladékok energia-tartalmának energetikai felhasználása ésszerő, de csak egy alap-erımőben (melynek terhelése minél egyenletesebb). Ezért az a kérdés, hogy az adott helyszínen a hıt is megfelelıen lehete hasznosítani. Az adott létesítménynél ez megvalósul. A földgázt, mint energetikailag értékesebb főtıanyagot máshol is (pl. kis berendezésekben) lehet használni. A segédkazán főtıanyagaként is a gáz (és a kıolaj) a szükséges jobb szabályozhatóság miatt jobban alkalmazható. A két gázzal ill. olajjal főtött kazán beruházási költségei valószínőleg kedvezıbbek lennének, energetikailag azonban a tervezett létesítmény ésszerőbb. A 2. ponthoz: Fentebb már említettük, hogy a létesítményt a LFG középtávon tervezett és már engedélyezett évi 60.000 t termelésére lett méretezve. Ha maradna még hı, akkor más üzemeket (magyarokat is) el lehetne látni. Az energia hatékonyság azonban további üzemek nélkül is kielégítıen magas. A cég helyszínének 50 éves garanciája nem reális és itt sem adott. A további gyártósorokba való beruházás és a biztonságosabb és kedvezıbb energiával való ellátás azonban növeli annak valószínőségét, hogy a cég a helyén marad. A LFG-vel kötött 20 éves szállítási szerzıdést hosszú távú kötıdésnek és kötelezettségnek kell tekinteni. A BREF szerinti megítélést a szakvélemény 3.1.3. és 3.1.4. pontja tartalmazza. 7.3.7. Állásfoglalások alternatívák és a nullvariáns kapcsán a) A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához A KHT alapján nem állapítható meg, hogy miért kell külön hulladékégetıt létesíteni... Heiligenkreuz mellett nem vizsgáltak alternatív helyszíneket 3). Pont Szakmai szempontból igazat adhatunk annak, hogy Ausztriában létezik néhány másik helyszín, ahol hasonlóan nagy energia hatékonyságot lehetne elérni. A tárgyi létesítménynél magasabb energia hatékonyság azonban elég valószínőtlen. A létesítmény más helyszínen való megépítésébıl tehát nem származna elıny. A többi kérdésre vonatkozóan ld. fentebb. 12
b) Szentgotthárd állásfoglalása és İriszentpéter önkormányzatának hasonló megállapításai A fejezet nem tárgyalja a null variáns (a hulladékégetı nem épül meg) elınyeit Nap, szél- és vízenergia, Rábán építendı vízierımő nincs költség-haszon elemzés a projekt lehetséges alternatíváit nem vizsgálták kellıképpen stb. Szakmai válasz: a klímavédelem és az erıforrásokkal való takarékoskodás szellemében elınyös az alternatív energiaforrások használata. A szakértı igen pozitívan áll az megújuló energiák használatához. Szakértıi szemmel azonban jelenleg a tervezett létesítmény megújuló energiákkal való kiváltása nem oldható meg gazdaságosan. Energetikailag annak sem lenne értelme, ha a tervezett létesítmény máshol kerülne megépítésre, ahol kevésbé hatékonyan lehetne csak kihasználni, ugyanakkor az adott helyszínen a kapcsolt áram és hı elıállításáról lemondva fosszilis energiahordozókból állítanák elı a folyamathoz szükséges gızt. Ha a Rábán egy vízierımő építésére vagy máshol valamilyen alternatív áram-elıállításra nyílik lehetıség, akkor azt meg kell építeni és az elıállított áramot be kell táplálni a hálózatba, mivel így fosszilis energiahordozókat lehetne kiváltani. Ez azonban független a tervezett létesítménytıl. A téma elsı pontjával kapcsolatban utalunk még az energetikai szakvéleményben foglaltakra. A HuMuSz állásfoglalásához 56. old. A szükséges hıteljesítmény eléréséhez a biomassza nem versenyképes, mivel a régióban nem áll belıle elegendı rendelkezésre. Mit értenek a KHT készítıi régió alatt A biomassza az LFG energia ellátásában reális alternatíva lehetne Szakmai válasz: Az UVE keretében egyrészt olyan variánsokat vizsgáltunk, melyek az alkalmazott tüzelıanyag fényében a LFG árammal és folyamathıvel való ellátására alternatív ellátási lehetıségként reálisan a jelenlegi piaci helyzetnek megfelelıen szóba jöhetnek. Másrészt a hulladék termikus hasznosításának különbözı eseteit (csak áram ellátása, áram plusz távhı, áram és folyamatgız) is vizsgáltuk. Egy 99 MWth nagyságrendő biomassza erımő az adott helyszínen, a Heiligenkreuz Business Parkban nem tőnik reálisnak, hiszen a közelben már épült egy ilyen erımő a kapacitás mintegy felére. Ebbıl az erımőbıl mintegy 6 MWth mennyiségő plusz hıt lehetne nyerni (alacsony nyomású gız formájában). A változatok vizsgálatánál ezt a 6. forgatókönyv (üvegházi hatású gázok mérlege) figyelembe is vettük. Egy 99 MWth plusz biomassza erımő igen nagy forgalmat is generálna, valamivel a tervezett termikus hulladékhasznosítás felett, hiszen a régióban nem áll rendelkezésre kellı mennyiségő főtıanyag. A 99 MWth hıteljesítmény évi 8000 órában való fedezésére óránként kb. 29 t faaprítékra lenne szükség (főtıértéke 3,4 kwh/kg), ami évi mintegy 233.000 t fa odaszállítását jelentené faapríték formájában, ami kb. 1 Mio m3/év szállítási volument tesz szükségessé. Környezettechnikai szempontból összehasonlíthatatlanul ésszerőbbnek látszik a biomasszát kisebb egységekben ott alkalmazni, ahol a környéken tartósan lehet elegendı mennyiségő biomasszára számítani és ahol a hıhasznosítás is megfelelıen magas. Szakmai szempontból az UVE által vizsgált forgatókönyveket kielégítınek tarthatjuk. 7.3.8. Állásfoglalások az üvegház hatású gázok emissziójával kapcsolatban a) Szentgotthárd város állásfoglalásához Az üvegház hatású gázok emissziójával kapcsolatos megállapítások sem teljesen helytállóak, hiszen csak a hulladék lerakást ill. egyéb égetéssel való energia elıállítást 13
vesz figyelembe A depóniagáz elégetése a hulladék főtıértéke a legalacsonyabb stb. Szakmai válasz: Az UVE J.4 szakvéleménye figyelembe vette, hogy a lerakásnál a keletkezı metán egy részét (50 %-nak tételezi fel) felfogják, és így (gázmotorokban) hasznosítható. A megfelelı adatok a 6-8 táblázatokban, a szakvélemény 76. oldalán kerültek összeállításra. Le kell szögeznünk, hogy a lerakás esetében a keletkezı metán nagy része, többnyire döntı többsége használatlanul a légkörbe szökik. A lerakó öregedésével a keletkezı depóniagázt a csökkenı metántartalom miatt nem lehet hasznosítani, ekkor adott esetben akár földgáz hozzákeverésével elfáklyázzák. Az állásfoglalás második része kifejti, hogy a hulladékégetıkben a válogatott kommunális hulladékra és hasonló anyagokra használandó kazán miatt és a gız paraméterei következtében az áram-elıállításnak nem érhetı el olyan magas hatásfoka, mint a hagyományos főtıanyagokat égetı erımővekben. Ha azonban, mint a tárgyi esetben, kapcsolt hı-és áram elıállítás történik, akkor összességében a hulladékégetıkben is igen magas primer energia-hasznosulás érhetı el. A megfelelı adatok az UVE J.3 (Energetika) szakvéleményben találhatók. A J.4 szakvélemény (Hulladékgazdálkodás, hulladékkémia és üvegházi gázok emissziója) vizsgálta a LFG rostgyártásánál esetleg használható egyéb hagyományos energiahordozók hatását az üvegházi gázok emissziója tekintetében és kitért a termikus hulladék-hasznosítás különbözı formáira is. Az eredmények korrektek és logikusak. b) A HuMuSz állásfoglalásához 9. oldal: A heiligenkreuzi hulladékégetı értékesebbé teszi a termelési és gazdasági helyszínt és hozzájárul a telephely hosszú távú biztosításához A hulladékgazdálkodás hierarchiájában a hulladék újrahasznosítását kell az égetéssel szemben elınyben részesíteni a hulladékégetıben elıállított energia nem tekinthetı környezetbarátnak. 75. oldal: Üvegházi gázok. Itt megint egy ügyes sakkhúzást figyelhetünk meg Hulladékok másodlagos nyersanyagként való hasznosítása a létesítményt csak fosszilis főtıanyagot égetı berendezésekkel kerül összehasonlításra.. 84. oldal: Közlekedés Véleményünk szerint fontos lett volna az irányok mellett megadni azt is, hogy a hulladékot pontosan honnan szállítanák a helyszínre a lakott településeket ez hogyan érinti, fıleg Szentgotthárdot stb. A szakértı szemszögébıl az állásfoglalással annyiban egyet lehet érteni, hogy klímavédelmi szempontból a hulladék keletkezés elkerülése és az újrahasznosítás (értékes célokra) a kedvezıbb. Ez a tervezett létesítménytıl függetlenül érvényes. A tárgyi létesítménynél abból kell kiindulni, hogy természetesen a nem létezı hulladékból vagy a hasznosított hulladékból nem is lehetne hıt elıállítani, a berendezésbe csak olyan hulladékok kerülnek, melyeket (az ésszerőség és a gazdaságos ráfordítás figyelembe vételével) anyagukban már nem lehet újra hasznosítani. A hulladék keletkezésének elkerülése, az újrahasznosítás és a termikus hasznosítás nem egymást kizáró opciók, hanem kiegészítik egymást (az erıforrások kímélete, az emisszió minimalizálása stb.). A hulladék keletkezésének elkerülése és az anyagában való hasznosítás jelentette potenciált a tervezett létesítménytıl függetlenül 14
ki kell használni. Ugyanígy meg kell valósítani az energiatakarékosságot is a létesítménytıl függetlenül. Az állásfoglalásban hozott 4. tanulmány egyebek mellett olyan eredményre jut, amely szakértıi szempontból sem az UVE megfelelı szakanyagainak, sem a jelen szakvéleménynek nem mond ellent, bár megjegyzendı, hogy a létesítmény nem csak elektromos áramot fog elıállítani, hanem a hı is egész évben hasznosul: Notably, the study highlights A megújuló energiák kapcsán a 4.3.4. fejezetre szeretnénk rámutatni. Érdekesnek tőnik e tekintetben, hogy az eunomia research & consulting nem osztja a biológiai eredető szén klímasemlegességével kapcsolatos általános véleményt: Once biogenic carbon is included A forgalomról energetikailag megállapítandó, hogy azt az UVE J.4 szakmai anyagának második része (J.4 Hulladékgazdálkodás, hulladékkémia és üvegházi hatású gázok emissziója)a közlekedés okozta CO2-kibocsátást 300 km szállítási távolságig figyelembe veszi a mérlegek készítésénél (v.ö. a szakmai anyag 68. old. Megállapításaival). 8.3. Más országok állásfoglalásai A Pro Natura Szentgotthárd Egyesület (PRONAS) állásfoglalása, amely szerint a magyar határmenti területeken a ritka fenyı- és bükkerdıket a ritka gomba- és növényfajokkal esetleg veszélyeztetheti az immisszió, az erdı tekintetében a 80.2. megállapításaira utalunk, ott tárgyaljuk ugyanezt a problémát. A ritka gombák és erdei növények védelmét a természetvédelmi szakterület tárgyalja. 252. oldal c) Jennersdof körzet zöld aktivistái (4502.doc) kétlik, hogy a hatások Magyarországot és Szlovéniát semmiképpen sem érintenék. A létesítmény közvetlenül egy natúrpark és egyéb védendı területek mellett épül, ami hosszú távon mindenképpen károsan hat rájuk. Ezek az aggályok nem jogosak: a kérvény dokumentációja és a nem hivatalos károsanyag-emissziós és klímaszakértı is megállapítja, hogy a levegı gáznemő káros anyagai igen csekély plusz terhelést okoznak, melyek a határértéknek csak töredékét jelentik. Az erdészeti szempontból legfontosabb káros anyag, az SO2 a tervezett létesítmény legmesszebbmenı hatásterületén is (a HMW-határérték 3 %-a) (= maximális félórás középérték) csak a létesítmény közelében elhelyezkedı erdıfoltokat érinti és azokat is csak igen kis mértékben. Ezt egy meteorológiai terjedési vizsgálat állapította meg, amely természetesen figyelembe vette és számította is a szélirányt. A HMW irrelevancia kritériumot az erdıket károsító légszennyezésekrıl szóló rendeletben közölt határértékeket alapul véve a vegetáció ideje alatt ezt kis mértékben, 4 %-ban lépi túl. A 3 %-os (HMW) illetve 1 %-os (JMW) (éves középérték) irrelevancia küszöböt jelentı izovonal az erdı szempontjából lényeges immisszió tekintetében a magyar állam területét nem érinti, ebbıl adódott a nem releváns megítélés. Mivel az alapterhelés ugyancsak a káros anyag hatások küszöbértékei alatt fekszik, így nem kell a helyzet lényeges romlásával számolni. Az erdészeti határértékek ( ) elérését ki lehet zárni. Az SO 2 immisszió következtében az erdıket negatív hatás nem éri, mert az Erdészeti Törvény 48 szerint, ha a határértéket nem éri el, akkor az erdıkultúra ex lege nem veszélyeztetett. A nitrogén oxidok (NO 2, NO x ) okozta terhelés prognosztizált növekedése csekély, az összterhelés nem haladja meg az Osztrák Tudományos Akadémia vegetációra 15
érvényes mértékadó értékeit. ( ) A vegetációra gyakorolt rövid és hosszú ideig tartó hatások mindenütt ezen értékek alatt marad. ( ) A tervezett létesítmény immissziója miatt (a közlekedés által okozottat is beleértve) nem kell számítani az erdıt érı negatív kihatásokra. Az irányérték 1 %-át (éves középérték) és a félórás középérték 3 %-át meghaladó terheléssel csak azon forgatókönyv esetén kell számolni, ha a szállítás 100 %-a teherautóval történik, és akkor is csak Heiligenkreuzban, a közút közelében (éves középérték 1,1 %-a). Az erdıkre nézve releváns immisszió tekintetében a fenti irrelevancia küszöböt jelentı izovonal a magyar állam területét nem érinti, ezért ez a nem releváns megítélést kapta. 253. oldal 8.3. (Más államok állásfoglalása) PRONAS - ismétli a fenti 8.3. alatt kifejtetteket 255. oldal 9.1 Sem a BMLFUW, a környezetjogász, a Magyar Köztársaság állásfoglalásaiban, sem pedig a nyilvános kifüggesztés ideje alatt nem említettek olyan kérdéseket, melyek geológiai, hidrogeológiai, vagy építésföldtani szempontból lényegesek lettek volna és amelyekre szakmai állásfoglalást kellene adni. 261. oldal 10.2.5 A létesítmény építése és üzemeltetése miatt megváltozhat-e a talajvíz minısége? Ha igen, hol? Szükségesek-e további elızetes bizonyítási intézkedések? Több kifogás hiányolta, hogy a vízzel kapcsolatban kizárólag az Osztrák Állam területére vonatkozóan történtek vizsgálatok, a magyarországi vízjogra ill. kutakra vonatkozóan felmérés nem történt, azokat nem is vették figyelembe. Ez aggályos, hiszen ezek a BPW talajvíz-elfolyási területén fekszenek. Lehetséges, hogy a heiligenkreuzi hulladékégetı építése negatív hatással lesz a magyar állam területén a talajvízre, ezért a vizsgálatoknak erre is ki kell terjednie. 262-264. oldal Más államok állásfoglalásai 10.3.1 A Magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásához Ez az állásfoglalás kijelenti: 35.) Hiányoljuk a felszín alatti vizekre gyakorolt hatás megfelelı vizsgálatát 44.) Az esetleges üzemzavarok hatása a határon túl is átterjedhet (automatikus sprinkler berendezések ). A szakértı e tekintetben megállapítja: Ahogyan a vízgazdálkodási-szennyvíz szakértı szakvéleménye a 4.2.3. alatt összefoglalóan kifejti, az összes keletkezı szennyvíz a jennersdorfi körzeti szennyvíztisztítóba kerül bevezetésre. Az adott esetben szennyezett oltó- és felszíni vizeket a tervezett létesítmény üzemi területén összegyőjtik, tárolják és az elızetes elemzések alapján a megfelelı úton tisztítják. Ezzel a benyújtott anyagokban leírt intézkedések elegendı megelızést jelentenek, tehát a talajvíz nem szennyezıdhet. 16
10.3.2 İriszentpéter Önkormányzat állásfoglalásához: Milyen hatással lesz a három ipari kút Szentgotthárd ivóvíz bázisára A szakértı szakvéleményének 2.2.4, 2.2.6, 3.2.6 és 3.2.9 pontjaira utal. Eszerint a létesítmény megépítésével a talajvízszint egy korlátozott területen süllyedni fog. A hatásterületet a kutaktól Ny-DNy KÉK irányban 640 m maximális szélességben lehet valószínősíteni, egy kút maximális depressziós tölcsérének átmérıje 180 m lehet. A létesítménytıl a talajvízfolyás irányában nincsenek engedélyezett talajvíz kivételi helyek, melyekre káros hatással lehetne. Mivel a vizsgált területen a Lapincs fogadja be délkeleti irányban az elfolyó talajvizet, így a hatásterület ebben az irányban is korlátozott. A felszínközeli talajvízszint süllyedése által érintett terület nem lépi át az osztrák állam területét. A mélyebben fekvı talajvizekre a terület földtani felépítése miatt a projekt nem lesz kihatással (ld. Talajvízgazdálkodási szakanyag 2.2.1 fejezetét). Ezzel a magyar állam területén lévı ivóvíz kutakra nem kell kihatással számolni. 10.3.3 A HuMuSz állásfoglalásához A következıket állítják: Az UVE nem foglalkozik a határ túloldalán fekvı területekkel. Szentgotthárd, amely alig 1 km-re fekszik a tervezett létesítménytıl, A szakértı e tekintetben bevezetıjében megállapítja, hogy ı csak a talajvíz azon minıségi változásaival foglalkozik, amit a létesítmény területérıl származó szennyezett vizek talajon keresztül a talajvízbe való beszivárgása okozhat. Ahogyan a vízgazdálkodási-szennyvíz szakértı szakvéleményében a 4.2.3. fejezetben összefoglalóan kifejti, minden szennyezett vizet a jennersdorfi körzeti szennyvíztisztítóba fognak bevezetni. 10.3.4. A Pro Natura Szentgotthárd Egyesület (PRONAS) állásfoglalásához: a hamu lerakása és mélyebb rétegekbe szivárgása A szakértı ezzel szemben megállapítja, hogy az égetés során keletkezı hamut egy adott rendszerben tárolják, majd tartálykocsikkal teherautón vagy vasúton egy lerakóra viszik. A hamu lerakását nem tervezik. Ezért nem várható, hogy a hamu szennyezné a talajvizet. 276. oldal 11.2. A kérvény dokumentáció nyilvános kifüggesztése 11.2.1 Általános kifogások A tájképre gyakorolt negatív hatással kapcsolatos általános állásfoglalások és kifogások (különös tekintettel a tervezett létesítmény távoli képére) vonatkozásában a következıket állapítottuk meg: A látvány elemzés egyértelmően bizonyítja, hogy a tárgyi projekt fıleg a kémények és az örvényágyas kazánnak helyet adó épület elsısorban a Rába és a Lapincs völgyében mutat távolból is erıs hatást: potenciálisan ezen épületrészek Königsdorf/Dobersorf ill. Rábatótfalu /Szentgotthárd és Vasszentmihály körzetéig látszanak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a távolság növekedésével csökken a negatív hatás. A völgyekben a láthatóság 10-15 km után nem igazán zavaró. A Riedellandra a topográfia és a vegetáció miatt kevésbé gyakorol hatást a létesítmény; ez az elıny olyan fontos pontokra is igaz, mint a Schlösslberg és a Therme Loipersdorf. 17
A gázfáklya az épületrészekhez képest nagyobb távolságban is látható és adott idıjárási viszonyok között a Rába völgyében St. Martin / Neumarkt és a Lapincs völgyében Fürstenfeld keleti részein ill. keleten Vasszentmihályig ez igaz. A szabadban való pihenés és a soft turizmus tekintetében differenciált megközelítést igényel az az aggály, hogy Dél-Burgenland idegenforgalmi területeit károsítja a létesítmény. A láthatósági szakvélemény is jelzi, hogy a régió fı turisztikai létesítményeitıl, pl. a melegvizes fürdıktıl (Szentgotthárd fürdıjének kivételével) nem látszik a hulladékégetı... A wellnessturizmus és az ipari létesítmények összeegyeztethetetlensége tekintetében megjegyzendı, hogy az olyan hagyományos ipari területek, mint pl. a nyugat-stájer ipari és bányavidékre Therme Nova vagy Judenburg/Fronhnsdorf környékére Therme Aqualux felértékelıdést jelentett és nem volt megfigyelhetı az idegenforgalom és az ipar konfliktusa, ehelyett inkább pozitív fejlıdési impulzusok voltak megfigyelhetık. A táj, mint védendı érték szempontjából a gyógyfürdıturizmus fenyegetettsége igen szubjektív megítélést tartalmaz, ezért nem objektivizálható. Szentgotthárd fürdıjétıl az tájképi összhatás és a létesítmény által okozott zavarás kapcsán: eltekintve attól, hogy azt csak a letelepedett ipar (autógyár, Lenzing Fibres stb.) után építették, a szakvéleményben bemutatott látványkép (19. ábra, Látvány 4) egyrészt az erıs elızetes terhelést is mutatja, másrészt azt, hogy az tájképi összhatás a Lapincs partjának növényzettel való betelepítésével részint ki lehet küszöbölni. A helyzetet javítani lehetne még helyi környezetkialakítással, mint pl. a Szentgotthárd fürdıjéhez vezetı út mellett fasor telepítésével is. 280. oldal A táj súlyos megzavarására utaló egyéni kifogások (felsorolva) mind egy irányba mutatnak: a projekt látványa negatívan befolyásolja a tájképet és így leértékeli a közeli üdülıterületet. Szakmailag (mint a 11.2.2 a kapcsán) megállapítható, hogy az elıírt látványjavító intézkedésekkel, mint pl. rézsők kialakításával, megfelelıen magas fafajták betelepítésével (ld. Utasítások fejezet) a tárgyi létesítmény ugyan látható marad, de a magasabb fafajták (pl. jegenyenyár) ültetésével a tájképbe való lágyabb integráció megoldható, így csökkenthetı a negatív hatás. Az elıírt feltételek megvalósítása a táj, mint védendı érték szempontjából elsısorban mérsékelten hátrányos (3), részint azonban erıs, de még képviselhetı (4) hatásokkal szerepel (a zárójelben szereplı számok értelmezése a szakvélemény 2. táblázatában). 281. oldal d) A Vas Megyei Önkormányzat (5552.doc), Budapest Fıváros Önkormányzata (5553.doc) valamint Szentgotthárd Város Önkormányzata (5554.doc) (valamennyiüket a Jarolim/Flitsch Rechtsanwlte GmbH képviseli) felvetéseihez: Itt a régió idegenforgalmára gyakorolt negatív hatás a probléma, mivel a határ mindkét oldalán kedvelt szabadidıs- és üdülıterületek találhatók (gyógyfürdık, natúrparkok). A tájkép megzavarása következtében a régió elveszti az idegenforgalmi vonzerejét, nem kizárható, hogy ez a régiót gazdaságilag jelentısen károsíthatja. Ezt a kifogást a létesítmény 3D látványképe már relativizálja (szakvélemény, 3.2.3 fejezet), ami nemcsak a létesítménynek a tájképre gyakorolt negatív hatását mutatja (4. nézet, Szentgotthárd fürdı parkolója), hanem látszik, hogy a már meglévı ipari 18
létesítmények már eleve jelentıs látképi terhelést jelentenek (a Lenzing Fibers GmbH létesítményei már a fürdı építése elıtt álltak). A Lapincs és a Rába partjainak beültetése csökkenti a látképi zavarokat; a kémények és az örvényágyas kazánt rejtı épület ennek ellenére továbbra is látszani fognak. Összességében a látkép jelentıs megzavarása nem áll fenn. 282. oldal Szakmai szempontból megjegyzendı, hogy a létesítmény egy régiók feletti jelentıs ipari parkba kerül, melynek helyszíne még a natúrparkok és egyéb védett területek kijelölése elıtt kétoldalú projekt keretében Magyarországgal együtt került megtervezésre. 287. oldal Más országok állásfoglalása 11.3.1 Táj és üdülés Ismétli a fentieket. Az igen érzékeny körzetekben (pl. Szentgotthárdtól keletre a Rába ártér vagy az İrség) a létesítmény takarása többnyire megoldott, vagy azok igen nagy távolságra fekszenek tıle. Így az üdülıterületek használatát ill. a táj üdülés szempontjából meglévı értékeit a látkép vagy optikai zavaró hatás a jelen létesítmény következtében csak kis mértékben vagy mérsékelten rontja. 11.3.2 Nem teljes vagy hamis adatok a) İriszentpéter Önkormányzat állásfoglalásához Kifogásolják, hogy a szakmai anyag Szentgotthárdot és környékét nem említi, bár ez a magyar város közelebb fekszik a hulladékégetıhöz,, mint bármelyik osztrák település. Ezzel szemben elmondható, hogy az UVE szakmai anyagában a J.5 2. része ( Táj ) szentgotthárdi fényképeket tartalmaz (pl. gyógyfürdı, pályaudvar) és a környéket is (Lahnbachbrücke) figyelembe veszi. A szakvélemény tekintetbe veszi a projekt teljes potenciális vizuális hatásterületét, mind a tényhelyzetet, mind pedig a létesítmény megépülte utáni hatás elemzését. b) A HuMuSz állásfoglalásához követeli a pontos digitális térképészeti adatokat és azt, hogy a Fertı-Hanság Nemzeti Park és az İrség különös figyelmet kapjon Szakmai válasz: az UVE-ban még hiányzó távolsági és koordináta adatokat a projektgazda a hatóság felszólítására pótolta. A látványelemzések a potenciális vizuális hatáskörzet mellett bemutatják a távolságot is koncentrikus körök formájában (légvonal km adatok). A tájkép (tájminıség) értékelése és az üdülı hasznosítás a szakvéleményben a sokféleség, a táj jellege, a természet érintetlensége valamint élmény értéke kritériumokkal történt a magyar oldalon levı tájegységekre nézve is (pl. 5. részterület: İrség Szentgotthárd). 11.3.3. a) A magyar Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalása a tájképre gyakorolt hatásról: A hulladékégetı tájba illesztését a lehetséges eszközökkel igyekeznek megoldani. Meg kell azonban említeni, hogy nem csupán egyszerő épületrıl van szó, hanem hulladékégetırıl, amelynek a tájra gyakorolt hatása nem ér véget a kémény tetejénél. A kibocsátott füstgáz látványa nagyságrendekkel megnöveli a hatást mind vertikális, mind horizontális értelemben. Továbbá nem elhanyagolhatóak a hulladékégetı 19
látványának az emberre gyakorolt egyéb tartós (pszichés, stb.) hatásai sem. Ezek értékelése nélkül nem állapíthatóak meg egyértelmően a tájra gyakorolt valódi hatások. Megjegyzendı, hogy egy ilyen nagyságrendő ipari létesítményt vizuálisan nem lehet a tájképbıl csak úgy eltüntetni. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a létesítmény nem érintetlen természetbe, hanem egy határon átnyúló ipari parkba kerül (pl. autóipar Szentgotthárdon, környezettechnika és alapanyagipar Heiligenkreuzban stb.). Ez az ipari klaszter megfelel az ipari táj típusának. Az intenzíven mővelt, kipucolt földek nem kínálnak a látványt eltakaró mezei és ártéri növényzetet, fákat. A szakvélemény erre is kitér. A Municipality İriszentpéter.doc. és Municipality Szentgotthard.doc állásfoglalásokhoz Olyan vizsgálatot követelnek, amely a hulladékégetı monumentális látványának vizuális és lelki kihatását vizsgálná. A Projekt hatásai c. fejezetben az egyéb kihatásokat Magyarországra is vizsgálni kellene Az erısen közérdekő helyeken (pl. Szentgotthárd termálfürdı) a jelen szakvélemény 3D szemléltetést és fotomontázst készített (3.2.3. fejezet). Az üdülési hasznosítású igen érzékeny területek távol esnek a tervezett létesítménytıl. A berendezés látványa miatt nem vagy csak kis mértékben kell számolni a táj megzavarásával. c) A HuMuSz.doc állásfoglaláshoz egy masszív ipari létesítmény 100 m magas kéménnyel nem esztétikus. Ezt az UVE bagatellizálja. A szakértı ellenvetése szerint egy szakértıi értékelésnek igyekeznie kell objektív állásfoglalást képviselni. A táj egyéni érzékelése, így a táj esztétikája szubjektív megítéléső. Így tehát egy ilyen ipari létesítményt nem lehet általánosságban esztétikusnak vagy nem esztétikusnak besorolni. A szemlélı akár az érintetlen természetet, akár az ipari célú, sok mőszaki elemet tartalmazó építészetet esztétikusnak (vagy akár nem esztétikusnak) láthatja. Az ilyen objektumokat mőemlékvédelem alá is helyezhetik. d) A HuMuSz.doc állásfoglalásához Szentgotthárd idegenforgalmilag jelentıs pontjairól való látvány a téma, pl. a pályaudvarról (ahová sok turista érkezik), a jelentısebb történeti épületegyüttesekig és a szálloda- és wellness-létesítményekig. Különösen a fürdıturizmus kerülhet veszélybe. A szakvélemény nem titkolja, hogy egyes épületrészeket és a kéményt semmiképp sem lehet a tájba illeszteni. A látványt eltakaró tereptárgyakkal (rézsők, növényzet) azért a létesítmény lágyabban illeszkedhet a folyóvölgyek látványába. Különösen kritikusnak ítéli meg az állásfoglalás a pályaudvarról való látványt. Való igaz, hogy a mintegy 1 1,5 km-re levı pályaudvarról a létesítmény látható lesz, ugyanez elmondható azonban a Lenzing Fibers már ott álló létesítményeire is. 290. oldal Szentgotthárd fürdıje igen érzékeny terület, ezt szemlélteti is a szakvélemény (4. sz. tengely). A parkolóból nézve már most is vannak zavaró tényezık, mert egyrészt ott állnak már most is a Lenzing Fibers épületei, másrészt viszont a fürdı környezete (lámpaoszlopok, trafók stb.) is tartalmaz zavaró elemeket. A Lapincs és a Rába partján a vegetáció azonban enyhíteni fogja a látvány zavaró jellegét. 20