BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1996. DECEMBER 19-20-ÁN TARTOTT ÜLÉSSZAKÁNAK 1996. DECEMBER 19-I NYILVÁNOS ÜLÉSÉN KÉSZÜLT JEGYZ?

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1996. DECEMBER 19-20-ÁN TARTOTT ÜLÉSSZAKÁNAK 1996. DECEMBER 19-I NYILVÁNOS ÜLÉSÉN KÉSZÜLT JEGYZ?KÖNYVI K I V O N A T A Tárgy: Hrabovszki György önkormányzati képviselő interpellációja - Hrabovszki György önkormányzati képviselő interpellált az Orosházi úti kerékpárút létesítése tárgyában. A témában a Városüzemeltetési Iroda, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Iroda kell, hogy választ adjon, azt az érintett bizottságok előzetesen véleményezzék. Tárgy: Galisz Géza és dr. Futaki Zoltán önkormányzati képviselők interpellációja - Galisz Géza és dr. Futaki Zoltán önkormányzati képviselők interpelláltak a közgyűlésen való dohányzási tilalommal kapcsolatban. Az interpelláció tárgyában a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak kell előkészítenie a szabályszerű SZMSZ módosítási javaslatot a következő közgyűlésre. Tárgy: Takács Péter önkormányzati képviselő napirend előtti felszólalása - Takács Péter önkormányzati képviselő napirend előtti felszólalást tett az ingyenes fogorvosi ügyelettel kapcsolatban az MSZP sajtótájékoztatón elhangzottakhoz. Tárgy: MARKETING CENTRUM Országos Piackutató Intézet által "a békéscsabai közvélemény 1996." címen végzett közvéleménykutatása - Írásos tájékoztatóra, s ezzel kapcsolatban dr. Molnár Zsolt önkormányzati képviselő vélemény nyivlánítására került sor a MARKETING CENTRUM Országos Piackutató Intézet által "a békéscsabai közvélemény 1996." címen végzett közvéleménykutatásról. Tárgy: 1996. decemberi munkaszüneti napok körüli munkarend - A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 582/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 1.. /6/ bekezdésében biztosított jogkörében a Polgármesteri Hivatal és az Illetékhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott munkarendjétől egyszeri eltérést engedélyez: 1996. december 21. szombat - pénteki munka- és ügyfélfogadási idő 1996. december 23. hétfő - pihenőnap 1996. december 24. kedd - pihenőnap

- 2-1996. december 28. szombat - pénteki munka- és ügyfélfogadási idő Felelős: Határidő: Dr.Simon Mihály jegyző értelem szerint 2./ A Közgyűlés ajánlja az önkormányzat intézményeinek, hogy feladataiktól függően alkalmazzák a Kormány munkaszüneti napok körüli munkarend javaslatát. Felelős: Határidő: Pap János polgármester azonnal Tárgy: Önkormányzati rendelet alkotás a módosított helyi iparűzési adóról szóló 24/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról szóló módosított 24/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1.. A rendelet 4. -a az alábbiak szerint módosul: "Az évi adó mértéke: a) A banki, pénzügyi szolgáltatás (SZJ 1012), biztosítási szolgáltatás (SZJ 102), játékautomaták üzemeltetése és italárusítás esetén a fizetendő adó az adóalap 1,2 százaléka. b) A mezőgazdasági alaptevékenységet végző vállalkozó esetében, ha az éves árbevétele eléri vagy meghaladja a 3 Millió Ft-ot, az e feletti rész 6 ezreléke. c) Minden egyéb, a) és b) pontban fel nem sorolt vállalkozási tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1 százaléka. 2.. A rendelet 6. (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "/5/ Mentes a helyi iparűzési adó alól a mezőgazdasági alaptevékenységet végző vállalkozó, ha e tevékenységből származó árbevétele a 3 Millió Ft-ot nem éri el." 3..

- 3 - A rendelet 6.. /6/ bekezdése hatályát veszti. 4.. A rendelet 9. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "Mezőgazdasági alaptevékenység: a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelői tevékenységek között felsorolt tevékenységek." 5.. A rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Önkormányzati rendeletalkotás a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról szóló módosított 20/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról - A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról szóló többször módosított 20/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1.. A rendelet 6.. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "(2) Az adó évi mértéke: a/ Banki, pénzügyi szolgáltatás (SZJ 1012), biztosítási szolgáltatás (SZJ 102) céljára szolgáló építmények esetében 900 Ft/m2. b/ Az italkimérés, játék- és pénznyerő automaták üzemeltetése, lottó-totó és egyéb szerencsejáték (SZJ 1951) céljára szolgáló építmények esetében 600 Ft/m2. c/ Iroda céljára szolgáló építmények esetében: - belterületen 300 Ft/m2 - külterületen 150 Ft/m2 d/ Egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények esetében: - a központi városrész területén 300 Ft/m2, - egyéb belterületen 150 Ft/m2 - külterületen 50 Ft/m2"

- 4-2.. A rendelet 9. -a a /16/ bekezdéssel egészül ki: (Értelmező rendelkezések) "/16/ Külterület: a 0. helyrajzi számú ingatlan, a tanya és az a terület, amit az önkormányzat belterületté nem nyilvánított." 3.. A rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Önkormányzati rendeletalkotás a vállalkozók kommunális adójáról szóló módosított 19/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról - A közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a vállalkozók kommunális adójáról szóló módosított 19/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1.. A rendelet 4../1/ bekezdése a következők szerint módosul: "/1/ Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a mezőgazdasági alaptevékenységet (növénytermesztés, állattenyésztés) végző vállalkozó, akinek e tevékenységéből származó árbevétele a 3 Millió Ft-ot nem éri el." E rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. 2.. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Az 1997. évi költségvetési koncepció tárgyalási menetének meghatározása - A közgyűlés a határozat 1./ pontját 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással, 2./ pontját 22

- 5 - igen szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta: 583/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy jelen ülésén nem kíván tételsoronkénti költségvetési vitát folytatni, tehát a 4/a., 4/b., 4/d. jelű előterjesztéseket nem tárgyalja. 2./ A Közgyűlés költségvetési koncepció tárgyalási módszereként stratégiai célul tűzi ki, hogy maximum 250 Millió Ft-os fedezetszükségletet fogad el a koncepcióban a költségvetés tervezetének készítéséhez. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város 1997. évi költségvetésének koncepciója - A közgyűlés a határozat 1./ pontját 17 igen szavazattal, 6 tartózkodással, 2./ pontját 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el, és az alábbi határozatot hozta: 584/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1997.évi költségvetés koncepciójáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, egyben felkéri az előkészítőket, hogy a költségvetési rendelet-tervezet első olvasatának összeállításánál vegye figyelembe a koncepció vitájában elhangzottakat, és az alábbi szempontokat: - Az intézményi működési kiadásokat (1. melléklet) 2.699.714,- E Ft összegben határozza meg a közgyűlés úgy, hogy a személyi kiadások és kapcsolódó költségeik (TB járulék, munkaadói járulék) összegei 171 M Ft-tal csökkenjenek (2. melléklet) - A Polgármesteri Hivatal működési kiadásait (1. melléklet) 1.276.866,- E Ft-ban határozza meg, egyidejűleg az igazgatás költségeit (3. melléklet, 1.oldal utolsó blokkja) 412.735,- E Ft-ban állapítsa meg. - Az önkormányzat felhalmozási kiadásait 1.060.587,- E Ft-ban fogadja el (4. melléklet). - Az önkormányzat felújítási kiadásait 140.000,- E Ft-ban határozza meg (5. melléklet). - A más szerveknek juttatott költségvetési támogatásokat 138.643,- E Ft-ban határozza meg (3. melléklet, 1. oldal harmadik blokk

- 6 - "Egyéb elszámolások" rovat). - Az előzőek eredményeként a kiadások összesen értékét (1. melléklet) 5.161.167,- E Ft-ban fogadja el, ezáltal a kiadás főösszegének fedezetszükségleteként 242.976,- E Ft-ot határoz meg. Felelős: Határidő: Hideg András, a Pénzügyi- Költségvetési Bizottság elnöke azonnal 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a korábbi években megkezdett racionalizálási törekvések további folytatását. Felelős: Határidő: Pap János polgármester Dr.Simon Mihály jegyző a januári közgyűlés időpontja Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996. évi költségvetéséről szóló 6/1996.(III.28.) sz. rendeletének módosítása - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete az 1996. évi költségvetés módosításáról A 6/1996.(III.28.) sz. önkormányzati rendelet a következők szerint módosul: 1.. /1/ Az önkormányzat költségvetésének 1996. évi összes bevétele 353.760 Ezer Fttal nő. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza. 2.. /1/ Az önkormányzat költségvetésének 1996. évi összes kiadása 353.760 Ezer Fttal emelkedik. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza. 3.. /1/ Az önkormányzati intézmények kiadási főösszege 226.255 Ezer Ft-tal növekszik.

- 7 - /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott kiadások teljesítéséhez 70.435 Ezer Ft támogatást biztosít az önkormányzat. Az intézményi bevételek forrásonkénti részletezését a 2/a. sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 52.384 Ezer Ft-tal, társadalombiztosítási járuléka 18.104 Ezer Ft-tal nő, melynek részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza. 4.. /1/ A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzatát 52.586 Ezer Ft-tal emeli meg. /2/ A Polgármesteri Hivatal személyi juttatását 6.769 Ezer Ft-tal, társadalombiztosítási járulékát 3.613 Ezer Ft-tal növeli. /3/ Az /1/-/2/ bekezdésben foglalt kiadások főösszegének feladatonkénti részletezését a 3.sz. melléklet tartalmazza. 5.. /1/ A közgyűlés a beruházások kiadási főösszegét 71.307 Ezer Ft-tal megemeli, melynek részletezését a 4.sz. melléklet tartalmazza. 6.. /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzatát 3.612 Ezer Ft-tal növeli az 5.sz. melléklet részletezése alapján. 7.. /1/ A más szervek, jogi személyek támogatásának összegét 357 Ezer Ft-tal növeli, melyet a 3.sz. melléklet 23. cím 4. alcíme részletez. 8.. /1/ A közgyűlés az általános tartalék összegét 91 ezer Ft-ban, a céltartalék összegét 121.975 Ezer Ft-ban állapítja meg. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. 9.. Pap János sk. Dr.Simon Mihály sk.

- 8 - polgármester jegyző" Tárgy: Az 1997. évi közszolgáltatási díjak megállapítása - A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg a következő rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 51/1995.(X.12.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1.. A rendelet 1., 2., 3.sz. melléklete helyébe az alábbi 1., 2., 3.sz. melléklet lép: 1.sz. melléklet SZILÁRDHULLADÉK-SZÁLLÍTÁS, ELHELYEZÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJAI 1./ Lakossági közszolgáltatás díjai (ÁFA-val) - 110, 120, 240 l-es Hulladékgyűjtő edényzet ürítés heti egy alkalommal 360 Ft/hó/lakás - 1,1 m3-es hulladékgyűjtő edényzet ürítés heti két alkalommal 360 Ft/hó/lakás - Edényhasználati díj 70 Ft/hó/lakás - Edénymosatási díj 30 Ft/hó/lakás (1,1 m3-es edényzet) - Zsákos hulladékgyűjtő: hetente egy alkalommal szállítás: 120 Ft/zsák - 5 m3-es edényzet: ürítés heti kétszer Hulladékszállítás díja szolg. edényzetből, mosással: 340 ft/hó/lakás - 3 m3-es konténer esetenkénti igénybevétele (törmelék.lom,föld): 2.660 Ft/ürítés (max.24 óra időtartamra, ez időtartam után: 240 Ft/nap)

- 9 - - 4 m3-es konténer esetenkénti igénybevétele (törmelék,lom,föld): 3.150 Ft/ürítés (max.24 óra időtartamra, ez időtartam után: 240 Ft/nap) 2./ Elhelyezési és kezelési díj a városi kijelölt lerakóhelyen (lakosság, közület és vállalkozók által beszállított anyagokra vonatkozik. A tonna-egység a mértékadó, mérleghiba esetén alkalmazható a laza m3 díj) - törmelék 1.820 Ft/to + ÁFA - kommunális hulladék: (laza m3) - ipari hulladék: (laza m3) - föld (max.20 % törmeléket tartalmazhat): 3./ Közületi közszolgáltatás díjai: díjtalan 560 Ft/m3 + ÁFA 3.030 Ft/to + ÁFA 610 Ft/m3 + ÁFA 3.630 Ft/to + ÁFA - 110 literes hulladékgyűjtő (kuka) szolg.díja: szolgáltatási díja edényhasználattal együtt: 250 Ft/db/ürítés + ÁFA 300 Ft/db/ürítés + ÁFA - 1,1 m3-es hulladékgyűjtő edényzet szolgáltatás díja: 970 Ft/db/ürítés + ÁFA szolgáltatás díja edényhasználattal együtt: 1.210 Ft/db/ürítés + ÁFA - 5 m3-es konténer szolgáltatás díja: 3.270 Ft/ürítés + ÁFA Szolgáltatás díja edényhasználattal együtt: 6.055 Ft/db/ürítés + ÁFA - Hulladékszállítási díj a szolgáltató 120 literes edényzetéből: 310 Ft/db/ürítés + ÁFA - Hulladékszállítási díj a szolgáltató 240 literes edényzetéből: 400 Ft/db/ürítés + ÁFA 2. sz. melléklet FOLYÉKONY TELEPÜLÉSI HULLADÉK KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJAI - Kommunális eredetű folyékony

- 10 - települési hulladék: Elhelyezési díj: Elhelyezés díja a rendelet hatálya alá nem tartozó területről történő beszállítás esetén: Szállítási és elhelyezési díj: a) lakossági megrendelés esetén 145 Ft/m3 + ÁFA 180 Ft/m3 + ÁFA 360 Ft/m3 + ÁFA b) egyéb megrendelés esetén 460 Ft/m3 + ÁFA Kerti WC tisztítás,szállítás: 2.180 Ft/db + ÁFA - Lakossági állattartásból származó hígtrágya: Elhelyezési díj: 240 Ft/m3 + ÁFA Szállítási díj: 375 Ft/m3 + ÁFA 3. sz. melléklet KÉMÉNYTISZTÍTÁSI TEVÉKENYSÉG KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJAI (A díjak az ÁFA-t is tartalmazzák) Folyamatosan kötelező kéménytisztítás a) Egyedi kémény - szilárd- és olajtüzelés esetén: - gáztüzelés esetén: 502 Ft/db/év 570 Ft/db/év b) Egyesített falú gyűjtőkémény - szilárd- és olajtüzelés esetén: 390 Ft/szint/év - gáztüzelés esetén: 358 Ft/szint/év c) Mellékcsatornás gyűjtőkémény - szilárd- és olajtüzelés esetén: 812 Ft/szint/év - gáztüzelés esetén: 716 Ft/szint/év d) Egyedi tartalékkémény: 390 Ft/db/év e) Egyesített falú tartalékkémény: 292 Ft/szint/év f) Központi üzemi kémény: 85 Ft/fm/eset

- 11 - g) Gyárjellegű kémény: 162 Ft/fm/eset h) Az f) és g) pontban szereplő kéménytípusokhoz tartozó csatorna és akna tisztítási díja megegyezik a kémény tisztítási díjával. i) Amennyiben a kéménytisztítási tevékenység az ügyfél kérelmére 18.00-6.00 közötti időben (éjjel) kerül elvégzésre, úgy a kéménytisztítás díjára 100 %-os pótdíjat kell felszámítani. j) Az a-g) pontokban felsorolt díjak a négyévenként kötelező felülvizsgálati munkák díját is tartalmazzák. Kményégetés (egyedi kémény): 1.820 Ft/db/eset ESETENKÉNT KÖTELEZ? KÉMÉNYTISZTÍTÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY SZOLGÁLTATÁSI DÍJAI (A díjak az ÁFA-t is tartalmazzák) ---------------------------------------------------------------------------------Kémény típusa Kémény Vizsgálat Számítógéppel tisztítása ---------------------------------- végzett méreszilárd gáztüzelés TV kame- tezés és olaj-végleges előzetes rás műtüzelés szerrel --------------------------------------------------------------------------------- Egyedi kémény 228 763 1688 763 913 3.650 Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db --------------------------------------------------------------------------------- Egyesített falú 153 2088 3550 2088 --- --- gyűjtőkémény Ft/szint Ft/db Ft/db Ft/db --------------------------------------------------------------------------------- Mellékcstornás 319 4363 4363 4363 --- --- gyűjtőkémény Ft/szint Ft/db Ft/db Ft/db --------------------------------------------------------------------------------- Központi üzemi 85 763 2088 763 9125 13.650 kémény Ft/fm Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db --------------------------------------------------------------------------------- Gyárjellegű 162 162 162 162 --- --- kémény Ft/fm Ft/fm Ft/fm Ft/fm --------------------------------------------------------------------------------- E rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. 2.. Pap János sk. polgármester Dr.Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 66/1995.(XII.21.) sz.

- 12 - önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 36/1996. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a 66/1995. (XII.21.) sz. az ivóvízellátás és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendelet módosításáról 1. A rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott hatósági vízdíj és hatósági csatornadíj az alábbiak szerint módosul: Hatósági vízdíj: Hatósági csatornadíj: 116,80 Ft/m3+ÁFA 98,40 Ft/m3+ÁFA 2. E rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december 19. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapítása - A közgyűlés 21 igen szavazattal, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 585/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a lakosság, valamint az önkormányzat és intézményei által fizetendő legmagasabb víz- és csatornadíjakat rögzítő - az önkormányzat, valamint a Békés Megyei Vízművek Rt. között megkötendő - megállapodással, mely szerint a víz és csatornadíjak az alábbiak: A lakosság felé érvényesíthető legmagasabb díjak: Vízdíj: 87,10 Ft/m3+ÁFA

- 13 - Csatornadíj: 59,70 Ft/m3+ÁFA Az önkormányzat, valamint intézményei felé érvényesíthető legmagasabb díjak ÁFA nélkül: Vízdíj: 95,70 Ft/m3+ÁFA Csatornadíj: 88,10 Ft/m3+ÁFA Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1996. december 31. 2./ A Közgyűlés egyetért az intézményi vízdíj minden olyan intézményre történő kiterjesztésével, mely alapfeladatot lát el és megfelel a Békés Megyei Vízművek Rt. közgyűlése által támasztott feltételeknek. Az e feltételeket kielégítő, teljeskörű intézménylistával, a kedvezmény biztosítása érdekében, a Békés Megyei Vízművek Rt-t meg kell keresni. Felelős: Végh László alpolgármester Határidő: 1996. december 31. M E G Á L L A P O D Á S amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., továbbiakban: Önkormányzat) - másrészről a Békés Megyei Vízművek Részvénytársaság (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.) között alulírt napon és helyen az alábbiak szerint: 1./ Szerződő felek megállapítják, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén lévő víziközművekből az ivóvizet, valamint a szennyvíz-elvezetést és tisztítást a Békés Megyei Vízművek Rt. szolgáltatja, illetve végzi. 2./ Az Önkormányzat képviselő-testülete az 1996. december 19-én, 36/1996.(XII.19.) szám alatt megalkotott rendeletében a hatósági vízdíjat 116,80 Ft/m3+ÁFA-ban, a szennyvízelvezetés és tisztítás hatósági díját pedig 98,40 Ft/m3+ÁFA-ban állapította meg az 1997. évre. 3./ Felek megállapodnak abban, hogy 1997. évben az Önkormányzat intézményei által fizetendő vízdíj 95,70 Ft/m3+ÁFA, csatornadíj pedig 88,10 Ft/m3+ÁFA, míg a lakosság által fizetendő vízdíj 87,10 Ft/m3+ÁFA, a csatornadíj pedig 59,70 Ft/m3+ÁFA. A vízdíjat és csatornadíjat a szolgáltatószervezet, a Békés Megyei Vízművek Rt. szedi be a fogyasztóktól. 4./ A Békés Megyei Vízművek Rt. kötelezettséget vállal arra, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén az Önkormányzat intézményei és a lakosság által fizetendő víz- és csatornadíjak esetében a 3./ pontban meghatározott mértékűnél magasabb összegű díjat nem érvényesít.

- 14-5./ Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a költségvetés díjtámogatásban részesíti az Önkormányzatot, a támogatás elnyerése esetén a teljes összeget haladéktalanul átutalja a Békés Megyei Vízművek Rt. OKHB: 10402609-260-17989-00000000. számú egyszámlájára. 6./ Szerződő felek megállapodnak abban is, hogy az 5./ pontban megjelölt díjtámogatás elmaradása esetén sem lesz a lakosság, valamint az Önkormányzat és intézményei által fizetendő víz- és csatornadíj mértéke magasabb a 3./ pontban meghatározott mértéknél. Ez esetben a 3./ pontban megjelölt díjak, és az Önkormányzat által megállapított hatósági víz- és csatornadíj közötti különbözetet a Békés Megyei Vízművek Rt. az 1997. évi eredménye terhére viseli. 7./ Jelen megállapodás 1997. évre köttetett, és 1998. január 1. napján hatályát veszti. Ezt a megállapodást felek törvényes képviselői, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 1996.......... Békés Megyei Vízművek Rt. Békéscsaba Megyei Jogú Város képviseletében Önkormányzata képviseletében Hosszu Szilárd vezérigazgató Pap János polgármester Tárgy: Buszközlekedési járatok visszaállítása - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 586/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Körös Volán Rt. döntését, mely szerint 1997. januártól újra biztosítja az 1-es, 2-es körjáratok szabad- és munkaszüneti napokon történő közlekedtetését, továbbá 1997. április 15-től október 15-ig a Békéscsaba-Újkígyós vonalon az Autóbuszállomás - Kenderföldek megálló közötti szakaszán a helyi összvonalas és Tanuló/Nyugdíjas bérlet elfogadását. Felelős: Határidő: Végh László alpolgármester 1997. januártól

- 15 - Tárgy: Az 1997. évi helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/1996. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló módosított 2/1995. (I.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1. A rendelet 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "A KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Részvénytársaság által Békéscsaba közigazgatási határán belül végzett helyi autóbuszközlekedés viteldíjai, mint legmagasabb hatósági árak a következők: menetjegy menetjegy autóbuszon egyvonalas bérlet összvonalas bérlet tanuló/nyugdíjas bérl. A viteldíjak ÁFA-t is tartalmaznak. 80 Ft 1.258 Ft 1.658 Ft 538 Ft 2. 56 Ft Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 1996. december Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" Tárgy: Utépítési hozzájárulás szabályozása - feladat kijelölés - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 587/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T

- 16 - Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság elnökét, hogy dolgozza ki a lakossági útépítő társulások tagjai által fizetendő érdekeltségi hozzájárulás szabályzatát, az alábbiak figyelembe vételével: - a hozzájárulás mértéke 20 %-kal emelkedjen, - az az ingatlantulajdonos, aki az útalap elkészültéig a hozzájárulást befizeti, 20 % engedményt kapjon. Felelős: Vízhányó László, a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság elnöke Határidő: 1997. január 15. Tárgy: Rendelet-tervezet az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 588/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet-tervezetet közzétételre elfogadja, elrendeli a tervezet Heti Mérleg c. városi lapban történő megjelentetését. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1997. január 10. Tárgy: Közbeszerzési rendelet és Versenyszabályzat módosítása - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét:

- 17 - "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 38/1996.(XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZGYŰLÉS ÉS SZERVEI, VALAMINT INTÉZMÉNYEI KÖZBESZERZÉSEIR?L SZÓLÓ, A 17/1996.(VI.13.) SZ. RENDELETTEL MÓDOSěTOTT 56/1995.(XI. 9.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALÁSÁRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése és szervei, valamint intézményei kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága, a széleskörű nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának megtartása érdekében az 1990. évi LXV. törvény 16.. /1/ bekezdésében, valamint az 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: tv.) 96.. /2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya alá tartoznak Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának, valamint az önkormányzat intézményeinek a tv. 2. /1/ bekezdése szerinti beszerzései. 2. /1/ Az 1. szerinti szervezetek az árubeszerzéseik, építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során, ha azok a Tv. 4. /1/ bekezdés szerinti értéke, a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri, vagy meghaladja - kötelesek e rendelet szabályai szerint eljárni. /2/ A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a beszerzés értékhatárát törvény állapítja meg. /3/ Közbeszerzésen kívüli beszerzésnek minősül, ha a beszerzés értékhatára árubeszerzés, építési műszaki terv készítése, építési beruházás esetén a tv. 42. /3/ bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében a törvényben meghatározott értékhatár 50 %-át eléri. Ebben az esetben a beszerzési eljárás során a törvény és e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hirdetményeket nem a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni; az ajánlat tartalmi követelményeiről, a közzététel módjáról és az eljárási határidőkről az Előkészítő Munkacsoport dönt. /4/ Az önkormányzati intézmény, amely a helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik, a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzései során, a tv. 2-6. -ában, valamint jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles eljárni.

- 18-3. E rendelet hatálya nem terjed ki: a) A Tv. 9. /2/ bekezdésében foglaltakon túl a jelen rendelet 2. /3/ bekezdésében meghatározott értékhatárok alatti beszerzésekre. b) olyan esetre, ahol nincs verseny, mert az ajánlattevő a kizárólagos forgalmazó. A közbeszerzési eljárásban résztvevő szervek 4. /1/ A rendeletben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében az ajánlati, illetve a részvételi felhívás, valamint a dokumentációk elkészítésére, az ajánlati illetve részvételi felhívás jóváhagyására, közzétételére Előkészítő Munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport) működik. A közgyűlés az ajánlati illetve részvételi felhívás jóváhagyásának és közzétételének jogát magához vonhatja. /2/ Az előminősítési eljárásra, az ajánlatok értékelésére szakértők bevonásával Bíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működik. /3/ A közbeszerzési eljárásban az ajánlati illetve részvételi felhívás, valamint a tervdokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. 5. /1/ A Munkacsoport minimum 5 tagból áll, a tagok maguk közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással elnököt választanak. /2/ A Munkacsoportba a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel egy költségvetési évre szóló megbízatással legalább 2 főt választ, akik közül 1 fő jelenléte a Munkacsoport döntéshozatalának feltétele. A Munkacsoport további tagjait a polgármester a Pénzügyi és Gazdasági Iroda, a Vagyonkezelő Iroda, a Városépítészeti Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, valamint az intézmény ágazata szerinti iroda szakemberei, és az illetékes szaktanácsadók, referensek közül jelöli ki. A Munkacsoport tagja igény szerint - külön polgármesteri döntéssel - a beruházás, beszerzés kapcsán érdekelt intézményvezető, vagy annak delegáltja. /3/ A Munkacsoport ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről, a hozott döntésről emlékeztetőt kell készíteni. 6.

- 19 - /1/ A Bizottság tagjai: - a közgyűlés által a képviselők közül egyszerű szótöbbséggel választott 6 fő, - a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel választott egy fő pénzügyi és egy fő beruházási szakértő, - a beruházás, beszerzés kapcsán érdekelt szerv, intézmény vezetője vagy annak delegáltja, akit a polgármester jelöl ki, - az ágazati kamara által delegált személy. /2/ A bizottság létrehozására az ajánlatok beérkezése után, azok felbontása előtt kerül sor. Ettől a közgyűlés a Tv.-ben előírt határidők betartása érdekében esetenként eltérhet. /3/ A Közgyűlés a Bizottság létrehozásáról szóló közgyűlési határozattal egyidejűleg dönt arról, hogy a Bizottságot megilleti-e az ajánlat elbírálásával kapcsolatos döntési jog, vagy csak javaslatot tehet a közgyűlés részére. 7. /1/ A Bizottság tagjai - egyszerű szótöbbséggel - a közgyűlés képviselőiből választott tagok közül elnököt és alelnököt választanak. A Bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. /2/ A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. /3/ A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. /4/ A Bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg, a Tv. 55. -ban meghatározottak figyelembevételével. A határozatokat naptári évenként újra kezdődően arab sorszámmal, valamint zárójelben a döntés hónapjának, napjának és a bizottság nevének feltüntetésével kell számozni. /5/ A Bizottság üléseiről az elhangzottak lényegét, valamint a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, távollétében az alelnök, valamint a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. 8.

- 20 - /1/ A Bizottság az eljárás eredményét annak kihirdetését követő 15 napon belül a Tv. 5. sz. mellékletében meghatározott minta szerint hirdetményben közzéteszi. /2/ A Bizottság döntéséről a Tv.-ben meghatározottakon túlmenően az ajánlatokról készült írásbeli összegzéssel tájékoztatja a közgyűlést. 9.. /1/ A munkacsoport és a Bizottság tagja az elnöknek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ha az utólag keletkezett, köteles a folyamatban lévő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni. Ennek elmulasztása a kizárás mellett az anyagi felelősséget is maga után vonja. /2/ A Bizottság tagjai titoktartásra vonatkozó nyilatkozatot kötelesek tenni az eljárásban való részvétel megkezdése előtt. Az eljárásban résztvevő személyek a birtokukba került üzleti titkokat nem szolgáltathatják ki. A közbeszerzési eljárás 10. /1/ A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek közbeszerzési igényüket a beszerzés és annak forrása jóváhagyását követő 15 napon belül megküldik a Munkacsoport részére. /2/ Az írásbeli igénylésen - a beszerzendő készletre, szolgáltatásra vonatkozó konkrét azonosító adatokon túl - a Tv. 33-40. -aiban meghatározottakat szerepeltetni kell. 11. /1/ A Közgyűlés vagy a Bizottság döntése alapján megkötött szerződést a felek csak a Tv-ben meghatározott feltételek esetén módosíthatják, vagy mondhatják fel. /2/ A közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés aláírására a polgármester, intézményi beszerzés esetén az intéményvezető jogosult. A megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Záró rendelkezések 12. /1/ Ez a rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

- 21 - /2/ Jelen rendelet 2. /2/-/3/ bekezdésében meghatározott értékhatáron aluli beszerzésekre az önkormányzati vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló rendelet, valamint a közgyűlés által elfogadott Versenyszabályzat előírásait kell alkalmazni. Békéscsaba, 1996. december 19. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző" - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 589/1996.(XII.19.) közgy. H A T Á R O Z A T 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 534/1994. (X.27.) sz. határozatát 1997. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékletnek megfelelően elfogadja az Önkormányzat Versenyszabályzatát. Felelős: Határidő: Pap János polgármester 1997. január 1-jétől folyamatosan Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának v e r s e n y s z a b á l y z a t a I. rész Bevezető rendelkezések 1.1 A szabályzat célja, hogy meghatározza a versenyeztetés rendjét, ezzel biztosítva az önkormányzati vagyon minél hatékonyabb formában történő hasznosítását, a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében az ajánlattevők számára egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét. 1.2 A szabályzat hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon hasznosítására, az önkormányzat és intézményei árubeszerzéseire, építési beruházásaira, szolgáltatás- megrendeléseire, melyekről a jelen szabályzat szerinti versenyeztetési eljárás alapján az itt meghatározott szerv vagy személy dönt, kivéve azokat a vagyonhasznosításokat, amelyekben az intézmény vezetőjének az önkormányzat rendeletben hatáskört biztosított. 1.3 A szabályzat alapelvei: - Az esélyegyenlőség elve:

- 22 - Az ajánlatkérő a versenyfelhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat összeállításához szükséges információhoz jutás és az értékelés során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. Az ajánlatkérő az ajánlat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők az előírásoknak megfelelő anyagot állíthassanak össze, és a szabályosan és időben benyújtott anyagok összevethetők legyenek. - A nyilvánosság elve: A versenyeztetési eljárás során az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen szabályzat szerinti követelményét az ajánlatkérő akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés meghívásos. Ennek tényét az ajánlatkérő köteles az ilyen versenyek közlésével egyidejűleg megfelelő formában úgy közzétenni, hogy az ne sértse a versenyeztetés meghívásos jellegét. Minden ajánlattevőnek joga van az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlat összeállítására és beadására. - A rendelkezés elve: Az ajánlatkérő a versenykiírás közzététele után, illetve a meghívásos verseny esetén azt követően, hogy a kiírást a meghívottakkal közölték, köteles a meghirdetett versenyfeltételeket tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott eljárási rendet megtartani, a verseny kiírásával és értékelésével kapcsolatos döntési folyamatok tisztaságát biztosítani. Az ajánlatkérő a versennyel kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a kiírás feltételeinek utólagos módosítását, a verseny visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását kizárólag a jogszabályi rendelkezések, illetve a jelen versenyeztetési eljárási rend keretei között gyakorolhatja úgy, hogy azzal az ajánlattevők lényeges jogát, érdekét ne sértse. Az ajánlattevő bármely, a versenykiírás vagy a szabályzat hatálya alá eső magatartásával vagy cselekményével - különösen a versenykiírás átvételével - a verseny szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A jelen szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni. 1.4 A használt fogalmak:

- 23 - a/ ajánlatkérő: az önkormányzat, az önkormányzat intézménye nevében eljáró más jogi vagy természetes személy. b/ ajánlattevő: bármely belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Ajánlattevő az a konzorcium is, amelyet az ajánlattevők együttes ajánlattétel céljából hoztak létre, vagy e célra alapított más alkalmi egysülés. c/ önkormányzati vagyon: a 15/1993.(XI.11.) sz. önkormányzati rendelet 1. "- a szerint. d/ nyílt verseny: olyan verseny, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. e/ meghívásos verseny: olyan verseny, amelyben az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot. f/ egyfordulós verseny: olyan verseny, amelynek kiírása során a versenykiírásban az összes feltétel konkrétan rögzítve szerepel, és az így beérkezett ajánlatok a megkötendő szerzôdés részét képezik. g/ alternatív verseny: olyan verseny, amelyre az ajánlatok benyújtására nyitvaálló határidő alatt az ajánlattevő a kiírt feltételeknek megfelelő ajánlat mellett a versenykiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő másik ajánlatot is benyújthat. h/ értesítés: a verseny szempontjából lényeges információknak - amennyiben a konkrét verseny szabályai azt megengedik - levélben, telefaxon, telexen vagy táviratban való közlése az ajánlattevővel. Ha jogszabály vagy jelen versenyzabályzat eltérően nem rendelekzik, az ajánlattevővel a jogahtással járó vagy egyébként az ajánlattevő érdekeit lényegesen érintő információkat a keletkezésüktől számított három napon belül kell közölni. II. rész A versenyeztetés általános szabályai 2.1 A versenyeztetés tipusai: a versenyek nyíltak, kivéve, ha az ajánlatkérő a meghívásos verseny mellett dönt. 2.1.2 A meghívásos verseny akkor írható ki, ha az önkormányzati vagyon hasznosítása vagy a beszerzés jellege, jelentôsége a versenyen előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé, vagy más versenypolitikai ok miatt az indokolt. 2.2 A verseny előkészítése:

- 24 - A versenyt a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés által elfogadott feladat végrehajtásáért felelős irodája készíti elő. 2.3 A versenykiírás A versenykiírást a Heti Mérleg című városi lapban minden esetben, ha a kiíró úgy dönt, egy megyei napilapban is közzé kell tenni. 2.3.2 A nyílt versenykiírást az ajánlatok benyújtására megállapított határidő kezdőnapját legalább 15 nappal megelőzően kell közzétenni. Amennyiben dokunentáció készül, a dokumentáció átvételére nyitvaálló határidő és az ajánlat benyújtási határideje között legalább 8 napos időtartamot kell biztosítani. 2.3.3 Az ajánlatkérő meghívásos verseny esetén az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetelenül értesíti. 2.3.4 A versenykiírásnak tartalmaznia kell: a/ az ajánlatkérő pontos megnevezését, székhelyét, továbbá ha a versenyre az önkormányzat megbízásából kerül sor, erre való utalást; b/ a verseny célját, tipusát (nyílt, meghívásos), utalást arra, hogy az ajánlattevő titkosan (nevének zárt borítékban való kezelésével) vagy név aláírásával tehet-e ajánlatot; c/ a verseny tárgyának pontos leírását; d/ az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét; e/ az ajánlati kötöttség tartamát; f/ a versenyre vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését; g/ a részletes kiírás vagy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének helyét, módját, idejét és költségét; h/ a biztosítékadást. 2.4 A részletes dokumentációnak tartalmaznia kell: a/ az ajánlat kidolgozásához szükséges, az ajánlatkérő által biztosítható valamennyi információt; b/ az ajánlat kialakításánál figyelembeveendő műszaki, gazdasági, minőségi megoldások jelelmzőit, színvonalát; c/ a részletes eljárási rendet, kiemelve - a benyújtandó ajánlat tartalmi követelményeit, példányszámát, formáját, a benyújtás helyét; - az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját; - az ajánlatok felbontásánál jelenlevők megnevezését; d/ a pénzügyi elszámolás módjára vonatkozó kikötéseket;

- 25 - e/ arra való figyelmeztetést, hogy a kiírási dokumentáció csak az ajánlatkészítés céljára használható fel; f/ arra való utalást, hogy az ajánlat a benyújtási határidőig visszavonható; g/ azoknak az igazolásoknak, referenciáknak a felsorolását, amelyeknek az ajánlathoz való csatolása a vállalkozó alkalmasságát valószínűsíti; h/ az esetleges hatósági előírások megtartására való utalást. 2.5 Egyéb előírások Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a verseny lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem a versenyen résztvevőnek nem ad. Ezen kötelezettségek alól az ajánlattevő írásban felmentheti az ajánlatkérőt, de egyes adatok nyilvánosságra hozatalát ilyenkor is megtilthatja. 2.5.2 A versenyen résztvevő ajánlattevő nevét vagy egyéb információt az ajánlatkérő a többi ajánlattevővel vagy kívülálló személlyel csak akkor közölheti, ha az érintett írásban a hozzájárulását adta. 2.5.3 Az ajánlattevő a versennyel kapcsolatos kérdését írásban teheti fel, és az erre adott választ az ajánlatkérő azonos időpontban, írásban juttatja el valamennyi ajánlattevő részére. 2.5.4 Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a versenykiírásban közzétett idôpontban a dokumentáció rendelkezésre álljon. 2.6 Biztosítékadás: A versenyen való részvétel biztosíték (pl. bánatpénz) adásához is köthető, melyet a versenykiírásban meghatározott idôpontig és módon kell az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. 2.6.2 A biztosítékot a versenykiírás visszavonása, az ajánlatok árványtelenségének megállapítása, valamint az elbírálás után az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőnek visszaszolgáltatni. 2.6.3 Nem jár vissza a biztosíték, ha - az a kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át; - az ajánlattevő az ajánlati kötöttség idôtartama alatt ajánlatát visszavonta; - a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróhatóan, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. 2.7 Az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, ha az ajánlatok benyújtására nyitvaálló határidő lejárt.

- 26-2.7.2 Az ajánlattevő a kiírásban meghatározott idôpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van az ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő ezen idôponton belül a versenyt megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést. 2.7.3 Az ajánlat csak akkor módosítható, ha erre a kiírás lehetőséget biztosít, és az ajánlatkérő az ajánlattevőt határidő kitűzésével módosításra hívja fel. 2.7.4 Az ajánlattevő a beadásra nyitvaálló határidő lejártáig a kiírás és/vagy ezen szabályzat feltételei szerint rendelekezik az ajánlattal. 2.8 A versenykiírás és az ajánlat visszavonása Az ajánlatkéső a versenykiírást az ajánlatok benyújtására megjelölt idôpontig visszavonhatja. Ezt a döntést köteles a versenykiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, meghívásos verseny esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni. Amennyiben a dokumentáció biztosítása ellenérték fejében történt, az ajánlattevő köteles azt visszafizetni a dokumentációt viszaszolgáltatónak. 2.9 Kizárás A versenykiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése,továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a versenyből történő kizárást vonja maga után. 3.1 Az ajánlat A versenyre készített és benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevőnek a kiírás szerinti nyilatkozatát a kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan, a hasznosítás vagy a szolgáltatás teljesítésének módjáról, az ellenszolgáltatás összegéről. 3.2 Az ajánlatok kezelése Az ajánlatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. 3.2.2 A határidőben beérkezett ajánlatokat a határidő lejártakor az ajánlatkérő képviselőjeként eljáró projektmenedzser, az ajánlatkérő által meghívottak, az ajánlattevők valamint a külön jogszabályban erre feljogosított szervek illetve személyek jelenlétében kell felbontani. Az ajánlat valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. 3.2.3 A késedelmesen benyújtott ajánlatot felbontás nélkül vissza kell juttatni az ajánlattevőnek.

- 27-3.2.4 Az ajánlattevő meghatalamzottja köteles igazolni képviseleti jogosultságát illetve annak mértékét. 3.2.5 Az ajánlatkérő képviselőjének feladatai az ajánlatok bontásánál: a/ biztosítja és tanusítja a felbontás szabályos lefolytatását; b/ ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki és eljárási követelményeknek; c/ a benyújtást követő azonnali bontás esetén a benyújtás körülményeivel kapcsolatos véleményét kinyilvánítja és rögzíti; d/ gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék és nevesítsék a bírálati azonosító sorszámokat; e/ gondoskodik arról, hogy a bontáskor, illetve az adatok ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legynek; f/ aláírásával hitelesíti a bontásról készült jegyzőkönyvet. 3.2.6 Az ajánlatok bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, amelyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. 3.2.7 Az ajánlatok felbontásakor illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: a/ a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, az ajánlatok bontásánál jelenlevők nevét, és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt a bontáson; b/ a verseny tárgyát, a kiírás közzétételének idôpontját és helyét, a benyújtási határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek nem felelnek meg alaki és eljárási szempontból a pályázati kiírásban foglaltaknak; c/ az ajánlat felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését; d/ minden egyéb információt, amelyet az ajánlatkérő képviselője vagy az ajánlattevők bármelyike szükségesnek tart rögzíteni. 3.2.8 Titkos verseny esetén a jegyzőkönyv tartozéka az azonosítást biztosító átvételi jegyzőkönyv is. 3.3 A verseny elbírálása A verseny során benyújtott és érvényes ajánlatok a különös részben megjelölt értéhatárokhoz kapcsolódóan a következő fejezetben részletezett szervezeti rend szerint kerülnek elbírálásra. 3.3.2 A projektmenedzser és az értékelést végző az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet az ajánlattevőktől annak érdekében, hogy az ajánlatok értékelése illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket és a válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem

- 28 - eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálja. 3.3.3 Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a verseny értékelésének céljára használhatják fel. 3.3.4 A kiírás illetve a részletes dokumentáció átvételéről elismervényt kell készíteni, melyet az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 3.3.5 A jegyzőkönyv mellékletét képezi az ajánlatkérőnek a benyújtott ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és idôpont, ha van postai bélyegző kelte, stb.) készített nyilvántartása is. 3.3.6 Az értékelést végző az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevők, akiknek az ajánlatát érvénytelennek minősítették, az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. 3.3.7 Érvénytelen az ajánlat, ha: a/ olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult résztvenni a versenyen; b/ az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő lejárta után nyújtották be; c/ az ajánlat nem felel meg a versenykiírásban, jogszabályban valamint jelen szabályzatban foglaltaknak; d/ biztosítékadási kötelezettség esetén az ajánlattevő nem vagy nem az alőírásoknak megfelelôen bocsátotta a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére; e/ az ajánlati árat nem egyértelműen határozta meg vagy más ajánlatához köti. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő nem tett volna ajánlatot. 3.3.8 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül kell elbírálni, az elbírálásra nyitvaálló határidő azonban 90 napnál hosszabb nem lehet. 3.3.9 Az ajánlatok közül az összességében legkedvezôbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 3.3.10 A verseny értékelésekor az értékelést végző dönt arról, hogy a verseny eredményes volt-e vagy nem.

- 29-3.3.11 Eredménytelen a verseny, ha: a/ a kiírásban meghatározott határidőig egyetlen ajánlat sem érkezett vagy a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a versenykiírás követelményeinek vagy más, a versenyre vonatkozó előírásnak; b/ az értékelést végző valamely ajánlattevőnek a verseny tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a verseny érvénytelenítése mellett döntött. c/ a határidőt az ajánlatkérő túllépi. 3.3.12 Az ajánlatkérő az ajánlatot kizárólag a kiírásban megjelölt célra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia. 3.3.13. Az értékelést végző az ajánlatok értékelését követően ajánlataik módosítására hívhatja fel az ajánlattevőket akkor, ha az ajánlatok azonos vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha az értékelést végző a módosított ajánlatkéréstől kedvezőbb eredményt vár. 3.3.14 Az ajánlatkérő a kiírásban meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek vonatkozásában az ajánlattevő módosított ajánlatot tehet. Ennek hiányában az ajánlattevő a korábbi ajánlatának bármely feltételét módosíthatja. 3.3.15 Az ajánlatkérő az ajánlattevő fizetőképességének bizonyítását is kérheti. 3.3.16 Az értékelést végző szerv ezt követően dönt az ajánlatok végleges sorrendjéről. 3.3.17 A verseny értékeléséről az értékelést végző szervnek jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a/ a beérkezett ajánlatok számát, lényeges tartalmára vonatkozó fôbb adatokat; b/ a versenykiírásban szereplő jogszabályok, hatósági előírások megtartására történő utalást; c/ az ajánlatok értékelésének fôbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; d/ a verseny értékelésének összefoglalását, legalább az első 2 legjobbnak ítélt ajánlat megnevezését, ha erre mód van, illetve ha a versenyt eredményesnek minősítették. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ajánlatok felbontásáról illetve ismertetésérôl készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, valamint a versenykiírás dokumentációját. 3.3.18 Összeférhetetlenség: a/ A versenykiírás illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek a verseny során nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a verseny tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző