Fodor János Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása Budapest, 2010. november 14.
A téma időszerűsége Határhelyzetek az életben Milán szurkolók busza Graz mellett Felsőzsolca Kolontár-Devecser
Katasztrófa által érintettek(hienicke) Primer (áldozatok, testi-lelki elesett) Szekunder (jelen volt, de nem vele történt) Tercier (segítők-mentőegységek, katonák, önkéntesek stb.) Más elgondolások szerint: 4. csoport: áldozatok családjai, rokonok, szomszéd 5. csoport: médián keresztül látta, ha ott lett volna
Definíciók: Trauma: magas hatású stressz PTSD: a szervezetben maradó idegen hatás Coping: megoldási struktúra Társas támogatás: a közösség segítsége a feldolgozásban gyengül - NFS
Egyházak jelenlétének indokai Szentírási hagyományok Ószövetség: Jób Újszövetség: Irgalmas szamaritánus Teodiceai kérdések LG az Egyháznak az egész emberrel kell foglalkoznia (test és lélek) Diakónia (intézményesült-karizmatikus)
Intézményesült diakónia -Katasztrófalelkészség (NFS) ismérvei Az alap a kooperáció az érintett szervezetek között Egyházhoz tartozás és az ökumenizmus Az állandó elérhetőség Az önkéntesek bevonása A professzionalizmus
NFS tevékenység a katasztrófa helyszínén Kapcsolatfelvétel az érintettekkel Kommunikáció ventilálás, stb. Ha van rá mód: lelkigondozói beszélgetés -bűn, bűntudat, gyász Az adott idő és hely adta lehetőségek elfogadása
Katasztrófahelyzet Magyarország-Németország
Az NFS munkájának megismerése Ausztria-Németország 35 egyházmegyéjének NFS koordinátorával készített interjú SWOT analízis Benchmarking analízis
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer)
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 1. A VEZETÉS egyházi vezetés, koordinátor minőség kegyesség -professzionalizmus A szervezet változásainak menedzselése - idő, hely mindig más
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 2. POLITIKA ÉS STRATÉGIA A társadalom adott idő és helybeli igényeinek és elvárásainak értelmezése Az eredményes stratégia kialakításának szempontrendszere, kialakítása, felülvizsgálata
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 3. DOLGOZÓK Kiválasztás Az önkéntesek alkalmazása A munkatársak száma Munkatársak kiképzése és képzettsége A munkatársak alkalmasságának folyamatos vizsgálata A munkakör pontos meghatározása A feladatmegosztás, mint a hatékony munka eszköze A továbbképzések rendszeressége és mélysége
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 4. PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK A partnerkapcsolatok minőségéből fakadó szempontok A szolgálat ökumenikus, interkulturális jellege Kapcsolat társintézményekkel, kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekkel Kapcsolat más egyházakkal Kapcsolat a saját egyházmegyével Kapcsolat más (egyházmegye, helyi) lelkészekkel (A krízishelyzetbe került átadása a területen illetékes lelkész számára)
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 4. PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK Az erőforrások minőségéből fakadó szempontok Gazdasági alapok A finanszírozás biztonsága tervezhetősége megosztottsága esetén ennek tisztázottsága
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 5. FOLYAMATOK A folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése A folyamatok továbbfejlesztése az érintettek jobb ellátása érdekében Ügyeleti rendszer, elérhetőség, jelentés írása, statisztikák, kiképzés stb. BOC-Adonis
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 6. VEVŐI EREDMÉNYEK A hasznosság kérdésének megjelenése, dokumentálása Az egyén részéről történő elismertség A társadalom részéről megnyilvánuló elismertség, támogatás
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 7. DOLGOZÓI EREDMÉNYEK Olyan munkatársak, akik számára a tevékenység siker forrása A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciájának meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása A munkatársak motiváltsága, díjazási, jutalmazási rendszere Az emberi erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése Párbeszéd a munkatársakkal és a szervezettel
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 8. TÁRSADALMI EREDMÉNYEK Az elfogadottság, elismertség a működés minőségének meghatározója Az egyházi vezetés megítélése A társegyházak megítélése A civil szervezetek megítélése Elfogadottság az együttműködő szervezeteken belül A társadalom véleménye, elégedettsége
Sikeres NFS szervezet működése (Benchmarking szempontrendszer) 9. KULCSFONTOSSÁG EREDMÉNYEK A vezetők együttműködése a szervezet partnereivel és a társadalom képviselőivel - A külső partnerkapcsolatok menedzselése Pénzügyi erőforrások menedzselése Információ és tudásmenedzsment: A szolgálat teljesítménymutatóinak, belső tanulási folyamataiból, valamint más külső forrásból származó információnak gyűjtése és elemzése a szolgálat stratégiájának kialakításához
Korábbi próbálkozások Tiszai árvíz - Debreceni Egyetem GYOLCS szervezet Református szeretetszolgálat KIT kiképzés Máltai Szeretetszolgálat Katasztrófavédelmi Csoport
A sikertelenség okai Forráshiány A probléma egyházi értelmezhetetlensége Egyházi elismertség hiánya A társtudományok együttműködésének nehézsége Társzervezetek elismertségének hiánya Az önkéntes munka kezeletlensége A professzionalizmus hiánya
Köszönöm a figyelmet!