A helyi fennetrthtóság körvonli: európi közös muttók Módszertni áttekintés Módszertni áttekintés Európi Bizottság
Trtlom Elõszó... 2 1. Bevezetõ... 3 2. A kezdeményezés elvi hátterének fejlõdése Európábn... 3 3. Célok és feldtok... 4 4. Alpvetõ elvek és feltevések... 5 5. A munk menete és módszertn... 5 6. További lépések... 6 I. Függelék: Az Európi Közös Muttók elsõ generációj... 7 II. Függelék: Egyezmény A helyi szintû fenntrthtóság felé Európi Közös Muttók elfogdásáról és lklmzásáról... 8 III. Függelék: A Munkcsoport tgji... 10 IV. Függelék: A munkábn résztvevõ helyi önkormányztok és helyhtósági lpú szervezetek... 10 Szerzõk: Munkcsoport helyi fenntrthtóság mérésére, értékelésére és ellenõrzésére - A Városi Környezet Szkértõi Csoportj Szerkesztõ: Európi Bizottság - Környezetvédelmi Fõigzgtóság A Városi Környezet Szkértõi Csoportjánk hozzájárulás Fenntrthtó Európi Városok kmpányhoz, vlmint Fenntrthtó Városok Hrmdik Európi Konferenciájához (2000. Február 9-12, Hnnover, Németország) http://www.sustinble-cities.org/indictors/ Európi Környezetvédelmi Ügynökség A Városi Környezet Szkértõi csoport kezdeményezése Európi Bizottság Környezetvédelmi Fõigzgtóság Európi Bizottság Az Európi Unióvl kpcsoltbn számos további információ tlálhtó z Interneten. Keresse fel z Európ Server honlpját! (http:/ /europ.eu.int) Ktlógus-dtok kidvány végén tlálhtók. Luxemburg: z Európi Közösség Hivtlos Kidvány-irodáj, 2000 ISBN 92-894-1390-5 Európi Közösség, 2001. A kidvány felhsználás, idézése és terjesztése megengedett, forrás feltüntetésével. Printed in Finlnd FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA. 1
Elõszó Örömömre szolgál, hogy bemutthtom Önöknek zt környezeti állpot-felmérést és monitorozást célzó új kezdeményezést, melynek munkcíme: A helyi fenntrthtóság felé: európi szintû, közösen elfogdott muttók (Towrds Locl Sustinbility: Europen Common Indictors ). A kezdeményezés két szempontból is kifejezetten újszerû. Az elsõ, hogy figyelem olyn muttók (indikátorok) felé irányul, melyekben jól tükrözõdik környezetvédelmi, szociális és gzdsági kérdések szoros összefonódás. Ez fontos elõrelépést jelent z új típusú, átfogóbb monitoring rendszerek felé. A másik újdonság, hogy módszertn lklmzásávl elõször válik lehetõvé, hogy európi szinten összevethetõ információkt gyûjthessünk zokról lépésekrõl, melyet helyi szinten tettek fenntrthtóság irányáb Európ-szerte. Ez utóbbi szempont csk kkor vlósíthtó meg, h helyi htóságok széles köre elfogdj és lklmzz mjd z új monitoring rendszerrel kpcsoltos elvárásokt, melyet kezdeményezés összefogll. Önök már bizonyár tudják, hogy Városi Környezet Szkértõi Csoportj közelmúltbn újr kezdte mûködését. Ezúton szeretném nekik, illetve Szkértõi Csoport elsõ munkcsoportjábn résztvevõ szkembereknek megköszönni zt kemény és kitrtó munkát, mellyel hozzájárultk jelen kezdeményezés létrejöttéhez. Megköszönöm továbbá Frnci Köztársság Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztériumánk munkcsoport vezetését, vlmint mûködéshez szükséges feltételek és háttér biztosítását. Végül köszönetet mondok z Eurocities - z Európi Ngyvárosok Egyesülete tgjink, miért kiváló összekötõ tevékenységet végeztek Munkcsoport és z Európ különbözõ országibn tlálhtó helyi önkormányztok között. Mindezek mellett külön szeretném kiemelni mindzon helyi önkormányztokt, melyek ktívn vettek részt jelen kezdeményezés kifejlesztésében. Remélem, hogy még több város teszi mjd meg következõ lépést: doptálják z Európi szinten egységesített muttók új generációját és tevékenyen bekpcsolódnk most kezdõdõ prób-idõszkb. A legngyobb kihívás, mely helyi önkormányztok elõtt áll nem más, mint hogy vlós együttmûködések lkuljnk ki helyi htóságok, illetve helyi közösségek különbözõ szektori és szintjei között. Olyn utkt kell tlálniuk, melyek z integrált muttók rendszerének htékony mûködését és felhsználását teszik lehetõvé Az Alborgi Konferencián résztvevõk 1994-ben kinyilvánították politiki elkötelezettségüket, két évvel késõbbi, Lisszboni Konferenci résztvevõi pedig megállpodtk cselekvési progrmbn. Úgy gondolom, mi, Hnnoveri Konferenci és z új rendszerû monitorozássl kpcsoltos kezdeményezés újbb fontos mérföldkõ helyi szintû fenntrthtóság felé vezetõ úton. Mrgot Wllström Környezetvédelmi Biztos Az Európi Bizottság tgj Az Európi Bizottság Környezetvédelmi Fõigzgtóság, z Európi Környezetvédelmi Hivtl, vlmint z Európi Bizottság áltl 1991-ben létrehozott, Városi Környezet Szkértõi Csoportj közösen kezdeményezte zt progrmot, melynek célj egy, helyi fenntrthtósági szint mérésére és kimuttásár lklms indikátor-készlet kifejlesztése volt. Ösztönözni és segíteni kívántuk helyi közösségeket Európ-szerte, hogy fenntrthtó fejlõdés irányáb tett lépéseiket, fejlõdésüket rendszeresen értékeljék, méghozzá meghtározott és mindenki áltl elfogdott muttók, ún. közös indikátorok felhsználásávl. A munk jvát egy 1999-ben létrehozott munkcsoport végezte el. A munkcsoport tgjink ezúton szeretném megköszönni részvételüket és munk során tett erõfeszítéseiket. A progrm folymtos koordinálását és dminisztrálását Környezetvédelmi Fõigzgtóság látt el. A Frnci Környezetvédelmi és Település Fejlesztési Minisztérium biztosított csoport munkájához és jelen tnulmány elkészítéséhez szükséges techniki feltételeket. A következõkben bemuttndó helyi fenntrthtósági muttók készlete közös indikátorok elsõ generációjánk tekintendõ. Reméljük, hogy z európi önkormányztok és htóságok tudomásunkr hozzák mjd észrevételeiket, helyesbítéseiket, vgy folymt továbbvitelét, fejlesztését szolgáló új jvsltikt. Nedilk Sougrev A munkcsoport vezetõje - A Városi Környezet Szkértõi Csoportj - Frnciország 2
1. Bevezetés A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók címû, fenntrthtóság egész Európár kiterjedõ monitorozását célzó kezdeményezés lulról felfelé indult el. Az ötlet z Európ számos helyi önkormányztávl együttmûködõ Városi Környezet Szkértõi Csoportjától 1 szármzik. Fõ célj helyi önkormányztok és közösségek fenntrthtóság felé történõ fejlõdésének támogtás, vlmint egész Európár kiterjedõen összehsonlíthtó dtok biztosítás e fejlõdés mértékét illetõen. A módszer integrált muttók áltlánosn érvényes készletén lpszik, melyek mindegyike tükrözi környezetvédelmi, gzdsági és szociális vontkozások közötti összefonódásokt. Megtervezésekor fontos szempont volt, hogy lklms legyen fenntrthtóság irányáb történõ fejlõdés, ill. z ttól vló eltávolodás mérésére, ugynkkor bszolút értékek meghtározás helyett z idõbeli változások ngyságár, vlmint különbözõ trendek zonosításár összpontosítson. A rendszer mûködésének fontos feltétele z európi önkormányztok széles körének részvétele. Ez kétféleképpen vlósulht meg: egyrészt z Európi Közös Muttók elfogdás, ill. már meglévõ irányítási rendszerekbe történõ beolvsztás révén, másrészt önkéntes megegyezés lpján. A önkormányztok ktív részvétele fontos már összeállított indikátor-készlet további fejlesztésében, vlmint ezek közeljövõben tervezett kipróbálásábn. Mindez nnk felismerésére épül, hogy z Európi Közös Muttók elsõsorbn kiegészíteni hivtottk már meglévõ országos- és helyi szintû muttókt és méréseket. A most bemuttott monitoring rendszer lklmzás nem helyettesíti már bejártott, hsonlón fontos eljárásokt. Hsonlóképpen nem pótolj különbözõ prtnerekkel ( lkossággl, civil szervezetekkel, vgy helyi gzdsági közösségekkel) vló együttmûködést, sem fenntrthtóság irányáb vló fejlõdést szolgáló egyéb feldtok elvégzésének közös válllását. 2. Kpcsolódások z Európi Unió irányelveihez és politikájához A jelen munk megjelenéséhez vezetõ nemzetközi események története több évre nyúlik vissz. A legfontosbb állomások Az Ötödik Környezetvédelmi Cselekvési Progrm vlmint Riói Egyezmény 1992-ben, z Alborgi Okirt 1994-ben, z Európi Fenntrthtó Városokról Szóló Jelentés megjelenése 1996-bn, vlmint z Fenntrthtó Városok Fejlesztése z Európi Unióbn: Cselekvési Terv kidolgozás 1998-bn. A fenntrthtóság Európi Uniór érvényes irányelveit elõször 1992-ben vezették be z Ötödik Környezetvédelmi Cselekvési Progrm keretein belül, mjd késõbbiek során többször újr megerõsítették. A legutóbbi ilyen irányú lépés z Amszterdmi Egyezmény volt, mely fenntrthtó fejlõdés kritériumink teljesítését z Európi Unió egyik konkrét feldtává tette. Az Ötödik Környezetvédelmi Cselekvési Progrm elfogdás után néhány hónppl z 1992-ben Föld Csúcs néven Rióbn megrendezett konferencián z Európi Közösség és z egyes tgállmok láírták z un. Agend 21 jegyzõkönyvet. Ennek 18. fejezetében szerepel z kikötés, hogy 1996-r minden országbn helyi önkormányztok ngy része már el kell kezdje helyi lkosság tájékozttását, illetve ki kell dolgozni helyi környezetvédelmi cselekvési progrmot - Agend 21-t - fenntrthtó fejlõdés érdekében. Ugynitt riói megállpodások egyik elemeként z Európi Bizottság felválllt z un. Helyi Agend 21 terjesztését és népszerûsítését. 1 A Városi Fejlõdés Szkértõi Csoportját z Európi Bizottság lpított 1991-ben zzl célll, hogy kidolgozz környezetvédelmi célok és feldtok beolvsztási lehetõségét jövõ várostervezési és földhsználti strtégiáib, vlmint hogy bizottság tnácsdójként segítse zt városi környezet szempontji kidolgozásábn közösségek környezetpolitikáján belül. 1993-bn szkértõi csoport z Európi Bizottsággl együttmûködve elindított Fenntrthtó Városok címû projektet. A Városok Fenntrthtó Fejlõdése z Európi Unióbn: Cselekvési Terv (COM(98)605) elfogdását követõen 1999-ben csoportot újrlpították zzl szándékkl, hogy tnácsdói tevékenységével támogss z európi szintû irányelvek, ill. cselekvési terv különbözõ területein lklmzndó eszközök kidolgozását. M csoport kisebb létszámml és egy új módszer szerint mûködik, munkáját kis számú, egy dott tém köré szervezõdõ munkcsoportr lpozv. 3
A fenntrthtóság felé vezetõ úton vló elõrejutás fontos elõfeltétele városok környezeti htásink mérése, vlmint Helyi Agend 21 területén bekövetkezett fejlõdésük nyomon követése, mely önmgábn is lényeges összetevõje Rióbn lefektettek továbbvitelének. Az Alborgi Okirt (1992) tükrözi ezeket z igényeket, rr kötelezve z láíró helyi önkormányztokt, hogy dolgozznk ki cselekvési terveket fenntrthtóság elérése érdekében, és állítsnk fel z elért fejlõdés nyomon követésére és bemuttásár lklms rendszereket és eljárásokt. Az Alborgi Okirt kiemeli, hogy z ún. városi rendszerek fenntrthtóságát jelzõ muttók hsznált szükséges z irányelvek kilkításábn és z ellenõrzésben. Emellett Lisszboni Cselekvési Terv (1996) megemlíti fenntrthtósági muttók (indikátorok) lklmzásánk fontosságát jelenlegi állpot elemzésében, vlmint bekövetkezõ fejlõdés mérése során. Az Európi Fenntrthtó Városokról Szóló Jelentés (1996) fenntrthtóság felé történõ fejlõdés mérésére szintén különbözõ muttók lklmzását jánlj. Kiemeli fiziki környezet fenntrthtósági muttóink lklmzás mellett z ún. fenntrthtó életstílus muttók kidolgozását, összehngolv ezzel fiziki értelemben vett fenntrthtóságot társdlmi jóléttel. A Városok Fenntrthtó Fejlõdése z Európi Unióbn: Cselekvési Terv (COM 1998 / 605) kpcsán z Európi Bizottság is kiemelte, hogy igen fontos feldt helyi szintû fenntrthtóság érdekében tett lépések megfelelõ értékelése, vlmint Helyi Agend 21 nyomán bekövetkezõ fejlõdés mérésére lklms módszerek kidolgozás. Mindezek fölött áltlános elvi célként htározt meg városi tevékenység ökológii htásink csökkentését ismét megerõsítve ezzel, hogy szükséges és fontos környezetre gykorolt htások mérésére lklms módszereket kidolgozni és lklmzni, vlmint Helyi Agend 21 és környezeti htások mérséklése közötti összefüggések lpvetõ elemei tervezésnek és megvlósításnk. Az európi szintû irányelvek kidolgozási folymtávl párhuzmosn helyi szinten is jelentkezett z igény olyn muttókr, melyek lehetõvé tesznek bizonyos mértékû összehsonlítást különbözõ városok között. A helyi szempontok és célok lpján kidolgozott muttók sok esetben éppen helyi jellegüknél fogv önmgukbn lklmtlnok különbözõ települések összehsonlításár: közös muttók így fontos specifikus kiegészítõ szerepet töltenek mjd be. Ezzel párhuzmosn közelmúltbn Testvérvárosok Világszövetsége különbözõ igzgtási szintek közötti összefogásr szólított fel muttók lklmzásábn, pl. helyi htóságok és z Európi Bizottság között. 3. Célok és feldtok A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé - Európi Közös Muttók egy közösen elfogdott mérési rendszer kidolgozásár irányuló kezdeményezés. Más, témához kpcsolódó projektek eredményeit és tpsztltit felhsználv megerõsíti és továbbfejleszti mérési módszereket, lehetõvé téve ezzel fejlettebb és integráltbb monitorozási rendszerek megszületését. Célj helyi önkormányztok fenntrthtóságot célzó munkájánk támogtás, vlmint fenntrthtóság irányáb bekövetkezett fejlõdésrõl összehsonlíthtó és objektív információk biztosítás egész Európár vontkozón. A helyi önkormányztok szemszögébõl jelen kezdeményezés gykorlti eszközként szolgál mjd, mellyel felbecsülhetõ fenntrthtóság irányábn bekövetkezett fejlõdés mértéke. Ezáltl z önkormányzt fontos lp-információkhoz jut hozzá, melyekre lpozv helyi gykorlt lkulht ki fenntrthtó fejlõdés lpelveinek megfelelõ kezdeményezések kidolgozásár. Emellett lehetõvé teszi helyi közösségek számár fejlõdésük és teljesítményük összehsonlítását egyrészt sját mgukkl, másrészt más közösségekkel ez pedig segíti z erõsségek és hiányosságok felismerését, vlmint zt, hogy más közösségektõl tudjnk tnulni és helyes gykorltot átvenni. E monitorozási kezdeményezés várhtón növelni fogj számos Európ-szerte lklmzott olyn eszköz és tevékenység htékonyságát, melyet egyre ngyobb mértékben hsználnk helyi szintû erõfeszítések támogtásár. Értékelõ eszközként fog szolgálni olyn kezdeményezésekhez, mint Az európi fenntrthtó városok támogtási rendszere, nnk újbb változti (jogutódi), vgy A városgzdálkodás és fenntrthtóság sikeres eljárásink dtbázis, lehetõséget nyújtv egyúttl z Európábn lklmzott eljárások objektívebb mgítélésére és helyi doptálásár. A rendszer áltl nyújtott összehsonlíthtó információk segítségével lehetõvé válik fejlõdés mértékének meghtározás és különbözõ trendek zonosítás, mely különösen eredményessé teheti z európi önkormányztok számár mérési eszközök hsználtát. 4
4. Alpvetõ elvek és feltevések Számos lpelvet és lpfeltételt htároztk meg és hsználtk kezdeményezés kifejlesztése során. Olyn kérdésekre keresték válszt, mint pl. mit jelentenek helyi szintû fenntrthtósági muttók, hogyn lehetne jvítni monitorozás gykorltát, vgy hogyn lehetne bizonyos mértékû összehsonlíthtóságot biztosítni. A jelen munk mögött húzódó legfõbb lpelv, hogy egy fenntrthtó város többet jelent környezet tisztságánál. Ebbõl kiindulv helyi szintû fenntrthtóság muttóink hgyományos környezetvédelmi muttóknál mélyebbre kell mennie. Hsonlóképpen tovább kell lépnie z egyes szektorok szerinti megközelítéshez képest, hol fenntrthtósági muttók környezetvédelmi, társdlmi és gzdsági szempontok köré szervezõdve, egymástól elkülönítve jelentkeznek, figyelmen kívül hgyv e három szektor közötti kpcsoltokt. Az újbb és jobb monitorozási rendszerek felé történõ fejlõdés érdekében szükségessé vált célként meghtározni és kifejleszteni helyi szintû fenntrthtóság hiteles indikátorit. Ezek korábbikhoz képest jóvl átfogóbbk és tükrözik környezetvédelmi, gzdsági és társdlmi vontkozások közötti kölcsönhtásokt is. Tekintve, hogy ezek z erõfeszítések újbb és jobb monitorozási rendszerek kilkítását célozzák, további feltételként jelentkezett, hogy új muttók meghtározáskor tudás jelenlegi szintjérõl kell elindulni. Ez természetesen további dtok gyûjtését teszi szükségessé. Nem rról vn tehát szó, hogy lpjibn új muttókhoz kell dtokt gyûjteni semmibõl, hnem rról, hogy z összehngolt muttók már meglévõ módszerek továbbfejlesztése. A muttók lklmzásánk lpját elsõsorbn reltív mérések képezik, zz bszolút értékek meghtározás helyett figyelem z idõben bekövetkezõ változásokr, vlmint trendek és irányvonlk zonosításár irányul. Ennek megfelelõen pillntnyi állpotok helyett végbement fejlõdés z összehsonlítás fõ szempontj. Az egyik lpfeltevés, hogy minden helyi közösség képes erõfeszítésekre fenntrthtóság elérése érdekében, függetlenül kiindulópontot jellemzõ állpotoktól, megteendõ út hossz viszont ebbõl szempontból kevésbé lényeges. Ami lényeges, hogy megtett lépések vlóbn helyi közösség megfelelõ irányú fejlõdését szolgálják. Ezek lpján tehát megállpíthtó, hogy z új monitorozási kezdeményezés elsõsorbn fenntrthtóság felé történõ fejlõdés mértékét igyekszik meghtározni. 5. A munk módszertn és folymt A monitorozási kezdeményezést Városi Környezet Szkértõi Csoportjánk egy munkcsoportj dolgozt ki. A csoport feldti z lábbikt fogllták mgukb: A más projektek keretein belül kidolgozott városi szintû muttók, és z ún. ökológii lábnyom meghtározását célzó módszerek elemzése; Ezek egy Európ-szerte lklmzndó rendszerbe vló beilleszthetõségének és helyi fenntrthtóság szempontjából vló érvényességének értékelése; Egy jvslt kidolgozás helyi szintû fenntrthtósági indikátorok egy áltlános készletérõl, z ökológii lábnyom / környezetterhelés meghtározásához kpcsolódón. A munk helyi önkormányztok egy csoportjánk bevonásávl folyt, mivel biztosítni kívánták mjdn érintett htóságok és szervezetek ktív részvételét muttók meghtározásábn. A Helyi Önkormányztok Csoportjánk feldt munkcsoport munkájábn vló részvétel, illetve nnk segítése z lábbik szerint: Gykorlti tpsztltokt trtlmzó nygok biztosítás munkcsoport számár tudás jelenlegi szintjérõl szóló beszámolók elkészítéséhez; A munkcsoport jvsltink jóváhgyójként, bíráló bizottságként, illetve vitprtnerként mûködni munkcsoport mellett. 5
A munk irányításánk és összehngolásánk feldtát z Európi Bizottság és z Európi Környezetvédelmi Hivtl látt el. A munkcsoport 1999 tvsz ót ht lklomml ült össze. Az elsõ feldt z integrált indikátorok kiválsztási kritériumink meghtározás volt. Ennek során mind z áltlános, mind fenntrthtósági muttók kidolgozás megtörtént, kilkítv egy közös módszert muttók kifejlesztésére és kiválsztásár. Az 1999 nyrán végzett munk elsõsorbn elõkészítõ jellegû volt, zz már korábbn elindult kezdeményezések és már z új módszertn lpján mûködõ projektek összehsonlító elemzésébõl állt. E mögött z z elképzelés állt, hogy korábbi helyi tpsztltokr lpozv, illetve ezeket figyelembe véve zonosítsnk már hsználtbn lévõ integrált muttókt, és mennyiben szükséges, egészítsék ki meglévõk módosított változtivl vgy teljesen új muttókkl. Erre z elemzésre lpozv munkcsoport kidolgozt elsõ jvsltát helyi szintû fenntrthtóság közös indikátor készletére. Az így létrehozott 18 muttót trtlmzó listát egy három hetes tnácskozás során 1999 szeptemberében vittták meg helyi önkormányztokkl. A 23 önkormányztból álló csoporttól összesen 15 egybehngzón pozitív válsz érkezett, melyben projekt egyértelmû támogtás fejezõdött ki. A beérkezett részletes észrevételek, hozzászólások építõ jellegûek voltk és fontos segítséget jelentettek folymt következõ lépése során. Az elsõ megbeszélést követõen munkcsoport módosított muttók listáját, benyújtv egy 20 muttót trtlmzó második jvsltot helyi önkormányztoknk. Ezt egy 1999. november közepéig trtó 5 hetes nyilvános tnácskozási idõszk során vittták meg. Összesen 41 válsz érkezett e második jvslt -r ebbõl 32 11 európi ország (ezek közül 10 tgország) vlmely önkormányztától. A visszjelzések ezúttl is pozitívk voltk, és jelentõs segítséget jelentettek munkcsoport számár. Az új jvsltokt is figyelembe véve állították össze muttók végleges listáját és elkészítették el részletes módszertni íveket, nnk biztosítás érdekében, hogy z dtok gyûjtése és monitorozás kimerítse z összehsonlíthtóság kritériumát. A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók címmel ellátott monitorozási kezdeményezés végleges változtát 1999 decemberében készítették el. Hivtlos közzétételére 2000 februárjábn került sor Fenntrthtó Városok Hrmdik Európi Konferenciáján, Hnnoverben, lehetõvé téve z ezt vállló európi önkormányztok számár kezdeményezés elfogdását/lklmzását. A progrmml kpcsoltos minden információ, beleértve megbeszélések során készített jegyzeteket, vgy munkábn felhsznált dokumentumokt, mindenki számár elérhetõ következõ Internet címen: http:// www.sustinble-cities.org/indictors/ Amennyiben további információkr lenne szükségük, kérjük, itt érdeklõdjenek. 6. További lépések A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók nem egy egyszeri kezdeményezés, hnem egy hosszú távú folymt kezdete, melynek célj fenntrthtóság irányábn tett lépések és fejlõdés nyomon követése, illetve nyomon követés fejlesztése, objektív és összehsonlíthtó dtok gyûjtése helyi szintû fenntrthtósággl kpcsoltbn Európ-szerte. Pár év múlv mostni, elsõ generációs Európi Közös Muttók lklmzásából nyert tpsztltokt felhsználv lehetõvé válik z indikátorok egy fejlettebb közös módszerre lpozott továbbfejlesztése, illetve létrehozhtó egy kiegyensúlyozottbb és teljesebb monitorozási rendszer. A monitorozási inicitív hivtlos közzétételét egy kipróbálási szksz követi mjd. Az Európi Közös Muttókt hivtlos közzétételkor elfogdó, mjd lklmzó helyi önkormányztok vesznek részt módszer kipróbálásábn és további finomításábn. Az új monitorozási eszköz lklmzásávl könnyebbé válik döntéshozás folymt és z önkormányztok munkáj áltlábn, vlmint érzékelhetõvé válik, hogy városok miként járulnk hozzá fenntrthtóság eléréséhez Európábn. Ez egy újbb lépést jelent mjd z integráltbb vezetési és monitoring rendszerek és módszerek felé. 6
I. Függelék: Az Európi közös Muttók Elsõ Generációj A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók A nº 1 2 3 4 5 ALAPMUTATÓK (kötelezõ) Muttó A lkosok elégedettsége helyi közösséggel lkosok áltlános elégedettsége helység különbözõ jellemzõivel szemben A város htás globális Éghjlt-változásr CO2 kibocsátás késõbb, mikor már rendelkezésre állnk z ökológii lábnyom meghtározásár lklms egyszerûbb módszerek, ez muttó rr vontkozik mjd A helyi lkosság mobilitás és z uts-szállítás jellemzõi ( tömegközlekedés jellemzõ távolsági és fõbb eszközök) Nyilvános területek és szolgálttások elérhetõsége ( környezõ zöld övezetek és z lpvetõ szolgálttások hozzáférhetõsége lkosok számár) A helyi levegõ minõsége tiszt és egészséges levegõjû npok szám Szempontok szám ( leírást ld. lább) 1 2 3 4 5 6 B KIEGÉSZÍTÕ MUTATÓK (válszhtó) Szempontok szám ( leírást ld. lább) nº Muttó 6 Iskoláskorúk utzási z iskol és z otthon között ( gyerekek otthon és iskol közötti utzttásánk módji) 7 8 9 10 Az önkormányzt és helyi gzdsági társságok fenntrthtó irányítás ( környezetvédelmi és szociális vezetési módszereket lklmzó állmi/közösségi és mgán szervezetek részrány) Zjszennyezés (z ártlms környezeti eredetû zj htásink kitett lkosok részrány) Fenntrthtó területhsznosítás ( helység hsználtábn lévõ földterületek fenntrthtó fejlesztése, jvítás és védelme) A fenntrthtóságot népszerûsítõ termékek öko-cimkével ellátott, bio -, v. szbd kereskedelem útján értékesített termékek részesedése teljes fogysztásból 1 2 3 4 5 6 Az muttók kiválsztásánk lpjául szolgáló fenntrthtósági szempontok (kivont z ellenõrzõ listából ) 1. egyenlõség és társdlmi részvétel (z lpvetõ és egyéb szolgálttásokhoz pl. okttás, munk, energi, egészség, lkás, közlekedés, mozgás, stb. vló hozzáférés lehetõsége); 2. helyi irányítás / meghtlmzás / demokráci ( helyi közösség szektorink részvétele helyi szintû tervezésben és döntéshozásbn); 3. helyi / globális kpcsoltok ( helyi igények helyi kielégítése, termeléstõl fogysztásig, ill. hulldékok ártlmtlnításáig; helyi szinten nem kielégíthetõ igények fenntrthtóbb módon történõ kielégítése); 4. helyi gzdság ( helyi szinten meglévõ képességek és szükségletek összhngb állítás helyi fogllkozttássl és más lehetõségekkel); 5. környezetvédelem (ökoszisztém-szerû megközelítés lklmzás; föld és z egyéb természetes erõforrások hsználtánk, vlmint hulldékok és szennyezõnygok kibocsátásánk minimlizálás; biodiverzitás megõrzése); 6. kulturális örökség / mesterséges környezet minõsége ( történelmi, kulturális és építészeti értékek védelme, megõrzése és visszállítás, beleértve különbözõ épületeket, emlékmûveket, és eseményeket; különbözõ térségek és épületek funkcionlitásánk és esztétikumánk megõrzése és fokozás). 7
II. Függelék: Megállpodás A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók elfogdásáról A fenntrthtóság elérése érdekében teendõ erõfeszítések melletti politiki elkötelezõdést jelentõ Alborgi Okirt (1994) rr szólítj fel z láíró helyi önkormányztokt, hogy dolgozznk ki fenntrthtóság irányáb vló fejlõdés nyomon követésére és értékelésére lklms rendszereket és eljárásokt. A lisszboni cselekvési terv (1996) fenntrthtósági indikátorok lklmzását jánlj erre célr. A városok fenntrthtó fejlõdése z Európi Unióbn: cselekvési terv, melyet z Európi Bizottság 1998-bn fogdott el, kiemeli városok fejlõdésének értékelését és z összehsonlítást lehetõvé tevõ muttók lklmzásánk fontosságát, vlmint hngsúlyozz nnk szükségességét, hogy fejlõdés nyomon követésére lklms módszereket dolgozznk ki. A helyi szintû fenntrthtóság felé európi közös muttók, melyet Városi környezet szkértõi csoportjánk egyik bizottság dolgozott ki szoros együttmûködésben számos helyi önkormányzttl, egy ún. lulról felfele kezdeményezés során, z elõbb említett igényeket és szükségleteket igyekszik kielégíteni. Célj egyrészt helyi önkormányztok segítése fenntrthtóság elérését célzó tevékenységeikben, másrészt összehsonlíthtó és objektív információk biztosítás fenntrthtóság irányábn bekövetkezett fejlõdésrõl egész Európár vontkozón. A kezdeményezés egységesített muttók áltlánosn érvényes, egész Európár nézve közös készletére épül, melyek tükrözik környezetvédelmi, gzdsági és társdlmi szempontok közötti összefonódásokt és kölcsönhtásokt. Úgy tervezték meg, hogy lklms legyen fenntrthtóság irányábn történõ fejlõdés, illetve z ttól vló eltávolodást eredményezõ változások mérésére, továbbá rr, hogy bszolút értékek meghtározás helyett z idõbeni változásokr, vlmint különbözõ trendek és változások irányir összpontosítson. A fentiekhez kpcsolódón, sját helyi önkormányztom képviselõjeként elfogdom A helyi szintû fenntrthtóság felé európi közös muttókt, mint egy Európ szerte érvényes, fenntrthtóság monitorozását célzó kezdeményezést, mely helyi szinten lklmzv egyránt szolgálj z dott közösséget és z európi intézményeket. Amennyire ez lehetséges, zon fogok dolgozni, hogy z európi közös muttók már meglévõ helyi vezetési és igzgtási rendszerbe épülõ részekként egy jövõbe tekintõ vezetési eszköz fontos elemévé váljnk. Az áltlm képviselt önkormányzt nevében válllom, hogy: fenntrthtóság irányábn történõ fejlõdés nyomon követésére, továbbá fenntrthtóságot népszerûsítõ helyi kezdeményezések és eljárások kidolgozásár z Európi Közös Muttókt hsználom; z eredményekrõl rendszeresen beszámolok z ebben érdekelt európi szintû intézményeknek, figyelembe véve, hogy e jelentéseket felhsználják mjd z elértek értékelésében, ill. közösségi elvek és irányítási eszközök kidolgozásábn; kezdeményezés elfogdását követõen kipróbálás fázisábn ill. további folymtokbn, ktívn részt veszek nnk érdekében, hogy z újbb mérési eszközök kidolgozás és továbbfejlesztése z Európi Közös Muttók elsõ generációjánk lklmzásából eredõ gykorlti tpsztltokr épülhessen. Tudomásul veszem, hogy z Európi Közös Muttók már meglévõ országos vgy helyi muttók kiegészítõiként értelmezendõk és hsználndók, így jelen európi szintû monitorozási kezdeményezés követése nem zárj ki meglévõ, hsonlón fontos módszerek lklmzását. Továbbá elismerem z egyéb prtnerekkel helyi lkossággl, civil szervezetekkel, helyi gzdsági közösségekkel - vló együttmûködés szükségességét. Válllom, hogy fenntrthtóság felé történõ fejlõdést szolgáló monitorozásb és egyéb tevékenységekbe és feldtokb mindezen érintetteket bevonom. A jelen szerzõdés Fenntrthtó Városok Hrmdik Európi Konferenciáján keletkezett Hnnoverben (Németország) 2000. február 9-12-én. Aláírás: Dátum... 8 8 Kérem, fordíts meg lpot!
Név:... Beosztás:... Helyi önkormányzt megnevezése:... Kpcsolttrtó (techniki munktárs) :... Tel./fx:... E-mil:... Az ûrlpot, kitöltése után z lábbi névre/címre szíveskedjék visszküldeni: Europen Commission, Directorte Generle Environment, Unit B.3. (BU-5 04/143), Rue de l Loi 200, B-1049 Brusseles Fx: + 32-2-296 9561 9
III. Függelék: A Munkcsoport Tgji Nédilk Sougrev, Chir of the group Ministére de l méngement du territoire et de l environnement Susnn Puli Europen Commission, Environment Directorte-Generl (D3) Mireille Grubert Europen Commission, Regionl Policy Directorte-Generl (A1) Ivone Pereir Mrtins Europen Environment Agency Mri Berrini Ambiente Itli Mrtin Fodor Locl Government Assocition, UK Slvdor Rued Generlitt de Ctluny, Dept. De Medi Ambiente Jon Möller Stockholm std, Miljöförvltningen Theo Breumelhof Gemeente Den Hg, Stdsdministrtie Dr Hns-Wolf Zirkwitz Stdt Heidelberg, Amt für Umweltshutz und Gesundheitsförderung Michele Ferrri Comune di Ferrr, sezione Ambiente Frnçoise Onclincx Institute bruxellois pour l gestion de l environnement Anthony Vn de Ven Eurocities IV. Függelék: A Munkábn Résztvevõ Helyi Önkormányztok és Helyhtósági Alpú Szevezetek Helyi Önkormányztok: Århus (Kommune), DK Birminghm (City), UK Bristol (City), UK Burgos (Ayuntmiento), E Cssà de l Selv (Ajuntment), E Ctni (Comune), I Københvn (By), DK Den Hg (std), NL Fro (Câmr Municipl), P Ferrr (Comune), I Gdnsk (Municiplity), PL Heidelberg (stdt), D Helsingborg (std), S Helsinki (kupunki), FIN Hämeenlinn (kupunki), FIN Leicester (City), UK Leipzig (Stdt), D Lisbon (Câmr Municipl), P Lyon (Communuté urbine), F Mlmö (std), S Mlvern Hills (District), UK Moden (Provinci), I Molfett (Città), I München (Stdt), D Oslo (City), NO Prm (Comune), I Sbdell (Ajuntment), E Southmpton (City), UK Southwrk (London Borough), UK Stockholm (std), S Torino (Provinci), I Torino (Città), I Vitori-Gsteiz (Ayuntmiento), E Wrexhm (Borough), UK Más Helyhtósági Alpú Szervezetek: Agenzi Sviluppo Nord Milno SpA Ntionl Assocition of Locl Authoriries in Denmrk XARXA network, E Öresund Committee, Öresund region DK nd S Christine Moissinc, Technicl ssistnce Alphville Európi Bizottság A Helyi Szintû Fenntrthtóság Felé Európi Közös Muttók Luxemburg: z Európi Közösség Hivtlos Kidvány-irodáj 2001-11pp. - 21 x 29.7 cm ISBN 92-894-1390-5 10
14 16 KH-29-00-909-HU-C Európi Bizottság További Információkért keresse Europen Commission-t z lábbi címen: Directorte Generle Environment, Unit B.3 (BU-5 04/143), Rue de l Loi 200, B-1049 Brussels, fx +32-2-296 9561, e-mil: env-eci@cec.eu.int AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG HIVATALOS KIADVÁNY-IRODÁJA L-2985 Luxembourg