JOHN PURKISS DAVID ROYSTON-LEE Énmárka Tedd magad eladhatóvá! 3
A fordítás alapja: John Purkiss David Royston-Lee: Brand You: Turn Your Unique Talents into a Winning Formula, Artesian Publishing LLP, 2009 Copyright John Purkiss, David Royston-Lee, 2009 Fordította J. Füstös Erika, 2010 Szerkesztette: Völgyi Beatrix Borítóterv: Tabák Miklós A könyv megjelenését a T-Mobile támogatta. HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Török Hilda ISBN: 978-963-304-000-3 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2010 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai elõkészítés: Kedves László Nyomás: AduPrint Kft. Felelõs vezetõ: Tóth Béláné 4
Miért élek? Tartalom Elõszó a magyar kiadáshoz 9 Elõszó 11 21. Miért van szükségünk önmarketingre? 13 22. A márka nem más, mint betartott ígéret 31 23. Énmárka-építészet 37 24. Tárjuk fel képességeinket! 49 25. Határozzuk meg értékrendünket! 59 26. Fogalmazzuk meg énötvözetünket! 71 27. Tartsuk szem elõtt életcélunkat! 81 28. Vállaljuk énmárka-identitásunkat! 105 29. Vezéreljen életcélunk! 131 10. Bõvítsük kapcsolati hálónkat! 139 11. Megfontoltan beszéljünk magunkról! 149 12. Adjunk a megjelenésünkre! 171 13. Viselkedésünk mindent elárul 177 7
Énmárka 14. Jelenlétünket érezzék mások is! 187 15. Okosan tárgyaljunk a fizetésünkrõl! 203 16. Legyünk mindig szem elõtt! 211 17. Adjunk a hírnévre! 237 18. Védjük és bõvítsük énmárkánkat! 243 19. Használjuk ki a márkatársítás elõnyeit! 255 20. Építsünk ütõképes csapatot! 259 Zárszó 265 Archetípusok 267 Köszönetnyilvánítás 269 Ajánlott irodalom 271 A szerzõkrõl 275 Név- és tárgymutató 277 8
Miért élek? Elõszó Mindenkinek van énmárkája. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos szerint énmárkánk egyenlõ azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából. Ennek ellenére kevesen fordítanak figyelmet énmárkájuk építésére. Sokan abban reménykednek, elég végezniük a munkájukat, és egyszer majd csak fölfedezi õket valaki. De hiába tehetségesek, nem válnak ismertté: gyenge énmárkával nem jutnak elõbbre. Az erõs énmárka viszont radikálisan átalakíthatja az ember karrierjét. E könyv bemutatja, hogyan építsük fel. Téved, aki azt gondolja, hogy mivel õ nem mosópor vagy üdítõital, a marketing szabályai sem vonatkoznak rá. Igaz, családi és baráti körben valóban nem kell reklámoznunk magunkat, hiszen ott mindenki tisztában van erényeinkkel. Ám másoknak nincs lehetõségük arra, hogy közelebbrõl megismerjék képességeinket éppen ezért érdemes megfogalmaznunk egy egyszerû, ügyfeleink, megbízóink és munkaadóink számára is könnyen megjegyezhetõ üzenetet. Így könnyebben emlékeznek majd ránk, ha segítségre lesz szükségük. 11
Énmárka Az általunk kifejlesztett egyedi modellt bárki megértheti és alkalmazhatja, segítségével képet kaphat önmagáról és erõsségeirõl. Az önismeret elengedhetetlen. Ezzel felvértezve szenvedélyesebben, energikusabban végezhetjük munkánkat, márpedig éppen ez a sikeres karrier titka. Így fognak felfigyelni ránk, így fogják igénybe venni szolgáltatásainkat. A könyvben azt is eláruljuk, miként hozhatunk létre kiterjedt és használható kapcsolati hálót, hogyan juthatunk ezáltal új lehetõségekhez és nem mellékesen szép banki egyenleghez. A könyvben található feladatok elvégzését szintén jó szívvel ajánljuk. Egy távoli országról szóló útikönyvhöz hasonlóan: olvasás közben feltárul majd elõttünk minden. 12
1 Miért van szükségünk önmarketingre? Nem mindenki érti, miért lenne szüksége önmarketingre, hiszen a munkahelyén szépen teljesít, sõt pár évente még elõ is léptetik. Csakhogy a világ megváltozott. Az 1950 60-as években a vállalati alkalmazottak rendszerint egy, legfeljebb két cégnél dolgoztak egész pályafutásuk során. A dolgozók többsége férfi volt, akik miután befejezték tanulmányaikat és letöltötték katonai szolgálatukat, beléptek egy céghez, és szép lassan elindultak felfelé a ranglétrán. A munkaköri beosztás alapján mindenki tudta, kinek hol a helye és mi a dolga. Az 1970-es években azonban ez a modell kezdett háttérbe szorulni. A világgazdasági válság hatására Nyugaton rohamosan nõtt a munkanélküliség, ezért mindenhol átszervezésekre került sor. Az 1980-as években pedig megjelentek az olcsó számítógépek és ezzel a középvezetõk jó része fokozatosan feleslegessé vált. Az 1990-es években hasonló átalakulás kezdõdött Kelet-Európában és Kelet-Ázsiában is. Ma már Japánban és Dél-Koreában is a hajdani hûséges vállalati vagy 13
Énmárka kormányzati dolgozók gyermekei sokkal gyakrabban változtatnak munkahelyet, sõt sokan saját vállalkozásba kezdenek. Jelentõs változás az is, hogy a nõk napjainkban már jóval nagyobb arányban vannak jelen a munkaerõpiacon, mint annak idején. Akadnak országok, ahol ma már évrõl évre több nõ szerez jogi és orvosi diplomát, mint férfi. Figyeljünk a karrierépítés új lehetõségeire! Fiatalon általában egyfajta hierarchiában élünk. Ilyen a család, az általános és a középiskola, az egyetem vagy az elsõ munkahely. Bizonyára sok olyan munkahely van, ahol kiváló képzésekre és tapasztalatszerzésre van lehetõség. Tény azonban, hogy minél horizontálisabb a cégünk, a vállalat vezetõi annál kevésbé foglalkoznak az egyéni karrierünkkel, és még ennél is kevésbé számítanak ránk hosszú távon. Ezért nem baj, ha szüleinkhez képest sokkal gyakrabban változtatunk állást. Vegyük komolyan a karrierépítés új lehetõségeit és ne féljünk attól, ha önéletrajzunkat idõrõl idõre változtatnunk kell! Ne a vállalaton belüli szervezeti átalakulások miatt aggódjunk, törõdjünk inkább egyéni karrierünkkel! Gondoljunk arra, ha elbocsátanak valahonnan, majd szükség lesz ránk máshol! Fontosabb, hogy alkalmazhatóak legyünk, mint hogy alkalmazottnak mondhassuk magunkat. Az internet megnyitotta elõttünk az egész világot. Szinte bárkivel, bárhol dolgozhatunk, feltéve, hogy nincs szükség 14
Miért van szükségünk önmarketingre? személyes kommunikációra. Ráadásul ma már majdnem mindegy, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként végezzük-e a munkánkat. Egyre többen váltogatják e két formát. Sokan pályakezdõként tapasztalatot gyûjtenek egy cégnél, majd belépnek egy másikhoz, onnan elbocsátják õket, és másik szektorban keresnek lehetõséget önálló vállalkozásra. Többen csak átmenetileg lépnek ki munkahelyükrõl, mert szeretnének továbbtanulni, vagy egyszerûen csak otthon maradnának, hogy gyerekeket vállalhassanak. Vannak, akik külföldre költöznek, illetve saját vállalkozásba fognak. A számtalan változtatás során az a legfontosabb, hogy mindig szem elõtt legyünk és felhívjuk magunkra a figyelmet. Ötven évvel ezelõtt még természetes volt, hogy az embert a cége és betöltött pozíciója határozta meg. Már az öltözködés, a beszéd, a gondolkodásmód és a munkahelyi viselkedés alapján is következtetni lehetett arra, hogy ki-ki melyik nagyvállalatnál dolgozik. Így ragadt például a proctoid gúnynév a Procter & Gamble munkatársaira. Az IBM, a Pepsi vagy a Shell berkein belül is hasonlóan erõs vállalati kultúra alakult ki. Bár ezek a vállalati kultúrák még ma is léteznek, a munkavállalók már jóval gyakrabban vándorolnak ide-oda, mint azelõtt. Ma már megtehetjük, hogy munkánkat egyéni adottságainkhoz és érdeklõdésünkhöz igazítsuk ahelyett, hogy a hagyományos karrierépítés útját választanánk. Ha rövidebb a megmászandó ranglétra, vegyük célba az oldalirányú elmozdulásokban rejlõ lehetõségeket, s tegyünk szert az adott területen mélyebb szaktudásra és még több tapasztalatra! 15
Énmárka Egy informatikus akár több szervezet számára is adaptálhatja az általa kifejlesztett rendszert. Egy emberierõforrásigazgató akár több vállalat átszervezésében is részt vehet. Egy felsõ vezetõ ugyanazon vagy egy kapcsolódó szektorban több vállalatnál is kamatoztathatja tudását. Az évek során megszerzett képességeink, tapasztalataink egyedivé varázsolnak bennünket. A kérdés immár nem az, mi pontosan a munkakörünk, hanem az, hogy miben és hol tettünk szert tapasztalatra. Maradjunk továbbra is elkötelezettek! A lojalitás ma már kevésbé fontos, mint egykor. Munkaadónkra ma már nem úgy tekintünk, mintha apánk vagy anyánk lenne, aki minden körülmények között gondoskodik rólunk. Nemigen számíthatunk arra, hogy állásunkat mintegy hûségünk jutalmaként biztonságban tudhatjuk. Még a jó nevû, tõzsdei óriásvállalatok sem feltétlenül tartják meg a több évtizedes vállalati múlttal rendelkezõ alkalmazottjaikat. Csak a teljesítményt díjazzák, pozíciótól függetlenül. A munkáltatók ma azokat tartják meg és azokkal bánnak jól, akik jól kialakított személyes márkájuk miatt a legkelendõbbek, s akik ezért bármikor bárhonnan továbbállhatnak, ha úgy gondolják. Ma a jól felépített énmárka a nyerõ. A lojalitás jelentõsége ugyan csökken, az elkötelezettség azonban változatlanul húsba vágó. Ezért ne felejtsük, alkal- 16
Miért van szükségünk önmarketingre? mazottként állásunkat csak úgy tarthatjuk meg, ha következetesen elsõ osztályú teljesítményt nyújtunk! Ugyanez érvényes akkor is, ha önálló vállalkozók vagyunk. Mindig tartsuk szem elõtt: ha ügyfeleink tudják, minõségi munkára számíthatnak, rendre visszatérnek! Építsünk mi is portfólió-karriert! Napjainkban egyre gyakoribb az ún. portfólió-karrier, vagyis az, ha valaki többféle tevékenységet, szakmát ûz egyidejûleg. A mûvészetek és a média terén nincs ebben semmi különös már Leonardo da Vinci sem csak festett és rajzolt, hanem tankot és helikoptert is tervezett. Humoristák és sportolók könyveket írnak, híres embereket reklámokban és szappanoperákban láthatunk viszont. A portfólió-karrierépítés szinte futótûzként terjed. Üzleti tanácsadók vállalnak másodállásban egyetemi oktatást. Elõfordul, hogy sikeres befektetõk, vállalati elnökök hivatásos fotográfusként is dolgoznak. Sokan autonómiára, rugalmas életvitelre vágynak, mások több feladaton dolgoznak egyszerre, miközben még új állást is keresnek. A technológiai fejlõdés kifejezetten megkönnyítette a portfólió-karrierépítõk dolgát. Nem szükséges nap mint nap bebumlizni az irodába, hiszen ott a szélessávú internet meg a mobiltelefon. A nõk már régóta portfólió-karrier szerint élnek: a legtöbben gyermeknevelés mellett részmunkaidõben dolgoznak. 17
Énmárka Az esetek többségében tisztességesen meg is fizetik ezt a fajta munkavégzést. Penny Hughes például 33 éves korában lett a Coca-Cola elnöke az Egyesült Királyságban és Írországban. Két évvel késõbb lemondott, s azóta a The Body Shop, a Next, a Vodafone, a Reuters, a Gap és a svéd bank, a SEB stratégiai igazgatója. Az Egyesült Királyságban Allan Leighton az egyik legismertebb portfólió-karrier stratégiai tanácsadó. Azóta, hogy Archie Norman elnökkel karöltve sikeresen átalakította az Asdat, több cégnek (Royal Mail, Lastminute.com, Bhs, Dyson, BSkyB, Leeds United Football Club) lett az elnöke, illetve stratégiai igazgatója. A vállalatok többsége szívesen veszi, ha az általuk felkért stratégiai igazgató, illetve tanácsadó valahol fõállásban az adott szakterületen már dolgozik. Egy bank például, ha kiskereskedelmi módszereket kíván alkalmazni fiókhálózatában, olyasvalakit választ stratégiai igazgatónak vagy tanácsadónak, aki egyébként a kiskereskedelmi ágazatban dolgozik. Az angyali befektetõk száma is növekszik. Néhányan fõállásban dolgoznak valahol, miközben induló vállalkozásokat támogatnak és elvállalják az igazgatótanácsi tagságot. Sokak idejét pedig a befektetésekkel és igazgatósági tevékenységekkel kapcsolatos portfóliók kötik le. 18
Miért van szükségünk önmarketingre? Bõvítsük kapcsolati hálónkat! Az új lehetõségek fontos forrása saját kapcsolati hálónk. Minél idõsebbek vagyunk, annál nagyobb a valószínûsége, hogy nem fejvadász cég, hanem saját kapcsolatrendszerünk révén találunk állást. Ez jellemzõ még azokban az üzletágakban is mint például a pénzügy és számvitel, amelyek az adott területre specializálódott fejvadászok hadával dolgoznak. Az Egyesült Királyságban dolgozó okleveles könyvvizsgálók körében végzett felmérés szerint a 35 év alatti korosztály 20%-a jut munkához személyes kapcsolatrendszere segítségével, 80%-a pedig fejvadász cégek közvetítésével. A 35-tõl 50 évesig terjedõ korosztályban ez az arány 50-50%, az 50 évesnél idõsebbek körében pedig már a sikeres álláskeresés 80%-a köszönhetõ az egyéni kapcsolatrendszernek. S ha valaki történetesen nem brit számviteli szakember, az még nagyobb eséllyel számíthat arra, hogy pályája bármelyik szakaszában személyes kapcsolatai révén talál munkát. Még akkor is érdemes fél szemmel a piacot figyelni, ha épp nincs szabad kapacitásunk. Ebben is segítségünkre lehet személyes kapcsolati rendszerünk, feltéve, hogy pontosan meghatároztuk, mi az, amit nyújtani tudunk, illetve mi az, amit keresünk. Késõbb a gyakorlatoknál erre még visszatérünk. 19