Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896 Évkönyv 2008 HERCEGHALOM GÖDÖLLŐ Gesztenyés út 1. Isaszegi út 200. telefon/fax: 23/319-133 telefon: 28/420-366 fax: 28/430-184 e-mail: atk@atk.hu e-mail:isr@katki.hu
Felelős kiadó: Dr. Rátky József főigazgató Készült a Rotel Kft. nyomda üzemében, Budapest Felelős vezető: Kádár László ISSN 1585-2393
BEVEZETŐ Az ÁTK Évkönyvének kedves Olvasói többségükben a mezőgazdaságban érdekelt kollégák, így előttük nem újdonság, milyen évet zárt a magyar agrárium 2008-ban. Le kell szögeznünk: nemzetgazdasági szinten jót, hiszen közel 2 milliárd euró aktívumot ért el. Az eredmények viszont rendkívül kiélezett gazdasági környezetben születtek, ahol a gazdálkodók sokszor nem érezték a teljesítmény elismerését a pályázatok kiírásában, a támogatások megítélésében, folyósításában. Az állattenyésztési kutatás-fejlesztésben sem volt ez másképpen. A gazdasági környezet romlása nagyon hamar rányomta bélyegét a mi munkánkra is. Az állattenyésztő vállalkozások nagy számban kerültek kritikus vagy csődhelyzetbe, így egyre szűkül az innovációs lehetőségeket kereső partnerek köre. Fontos mérföldkő volt a Kutatási és Fejlesztési Minisztérium megalakulása, ahol az agrártárca elérte a mezőgazdasági K+F pályázatok újbóli kiírását. A kutatóhelyek számára ez a 24. órában történt. Sajnos az agrárkutatásoknak eddig legmegfelelőbbnek bizonyuló ún. GAK pályázatok kiírásáról továbbra sincsenek híreink. Ebben az állapotban igazán nem kell szégyenkeznünk a mostani évkönyvben bemutatott tudományos és egyéb szakmai teljesítmény miatt. 32 tudományos közleményünk jelent meg, ebből 20 impakt faktoros folyóiratban. Igen komoly, sokrétű és hatékony erőfeszítéseket tettünk szakmai szerepünk megőrzésére, amely a múltban sem volt öncélú, a jelenben pedig különösen nem az. A 2008. évi nagy kutatási pályázatainkat szinte kivétel nélkül vállalkozásokkal együtt nyújtottuk be, ahol a szakmai célokat a versenyszféra igényeinek megfelelően állítottuk össze. Az ÁTK
2 tudományos koncepciója megtestesíti a magyar kis- és közepes méretű állattenyésztő vállalkozások szempontjait, a korszerű tenyésztés és termelés rugalmas, hazai körülményeinknek megfelelő javítását. Miután elkötelezett módon hiszünk a magas minőségű és különleges élelmiszer alapanyagokban, termékekben, kutatásaink között 2008-ban is kiemelt helyen kezeltük a nemzeti örökségünk részét képező őshonos állatfajtáink megőrzését és hasznosítási feltételeit. Szoros kapcsolatban állunk a hazai takarmánygyártás meghatározó tagjaival, és gondos feltáró, előkészítő munkát végeztünk regionális fejlesztési, kisebbségi programokban. Be kell vallani, utóbbiak számára próbálkozásaink ellenére nem tudtunk pénzügyi kereteket biztosítani, pedig az állattenyésztés jelentősége a vidékfejlesztésben tagadhatatlan. Érdemben egyelőre még nem sikerült erről meggyőzni a döntéshozókat. A felsőoktatásban változatlanul az egyetemek, főiskolák rendelkezésére állunk, részt veszünk a graduális, posztgraduális képzésben, holott erőforrásaink egyre szűkösebbek, minősített kutatóink mind szerteágazóbb területen igyekeznek helyt állni. Számos döntés-előkészítő testületben vagyunk jelen a Főhatóság mellett, a Magyar Tudományos Akadémián, egyetemi bizottságokban. Tehetséges fiatal kollégáink részvételét a magyar és nemzetközi szakmai vérkeringésben támogatjuk, feladataikat saját jövőjük és Intézetünk várható kihívásainak megfelelően állítjuk össze. Egyre intenzívebb Intézetünk megjelenése a fejlődő országokban. Ahogy a versenyszféra, úgy a tudomány is kénytelen új piacok után kutatni: Dél- Kelet Ázsiában halászati, állattenyésztési projekteket indítottunk, amelyekbe szintén magyar agrárvállalkozásokat vonhatunk be. Az algériai mezőgazdasági kormányzat felkérésére Intézetünkben megkezdtük egy széleskörű állattenyésztési program előkészítését. Európai és tengerentúli kapcsolataink a korábbiakhoz hasonlóan erősek. A nyár folyamán Intézetünk szakembereinek segítségével került sor a
3 Szaporodás-biológiai Világkongresszusra, amelyre a világ minden tájáról közel ezer résztvevő látogatott el. Az Európai Állattenyésztők Szövetségében és más szakmai szervezetekben az ÁTK kutatóinak munkája hagyományosnak tekinthető. Kísérleti telepeink, európai uniós szabvány vágóhidunk üzemeltetése igen költséges, viszont termelési potenciáljuk növelésével immár bevételeink nélkülözhetetlen hátterét alkotják, csakúgy, mint kísérleti munkánk fontos színterét. A magyar állattenyésztés és Intézetünk egyik büszkesége, az őshonos baromfi génbanki állomány támogatás nélküli fenntartása hatalmas anyagi erőt köt le, és a gazdasági környezet romlásával mindez egyre nehezebbé válik. Bízunk benne, hogy a gazdasági válság nem temeti maga alá a pótolhatatlan gyűjteményt. Nem tagadhatjuk: miközben az Intézetünket felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kiváló, napi munkakapcsolatot ápolunk, és a Főhatóság erejéhez mérten (néha azon felül) segítő kezet nyújt súlyos helyzetünkben, a tágabb állami környezet már lényegesen mostohább módon kezeli az agrárkutatás területét. Pedig a Bevezető elején leírt makrogazdasági mutató talán mást indokolna A fentiek és az Évkönyvben részletezett tények nem kapkodást, hanem az agrárium aktuális gondjainak sokrétű megközelítését, elemzését támasztják alá, mivel meggyőződésünk, hogy a jelenkor kérdéseire, így a mezőgazdaság tornyosuló problémáira csak ilyen módon találhatunk válaszokat, megoldásokat. Csak reményünket fejezhetjük ki: szeretnénk küldetésünket folytatni a magyar állattenyésztés szolgálatában. 2009. február Rátky József főigazgató
4 FŐIGAZGATÓ: dr. habil. RÁTKY JÓZSEF, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS HELYETTESE: dr. habil. FÉBEL HEDVIG tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ TUDOMÁNYOS HELYETTESE: dr. SZALAY ISTVÁN tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KREITL ILONA KÍSÉRLETI TELEP VEZETŐK: RÓZSA SZABOLCS GÁL TAMÁS GONDNOKSÁG VEZETŐK: KURUCZ ISTVÁN LACZA PÉTER SZAKTANÁCSADÁS: GYIMÓTHY GÉZA BALOGH KÁROLY
5 TENYÉSZTÉSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. GYÖRKÖS ISTVÁN, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) dr. ANTON ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BALOGH ORSOLYA GABRIELLA, tudományos segédmunkatárs dr. BORKA GYÖRGY, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. EGERSZEGI ISTVÁN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. dr. hc. habil. FÉSÜS LÁSZLÓ, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) dr. habil. GÁBOR GYÖRGY, tudományos tanácsadó, az állatorvostudomány kandidátusa JEKKEL GABRIELLA, tudományos gyakornok dr. KIRÁLY ALBERT, tudományos munkatárs dr. habil. KOVÁCS ANDRÁS, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi tanár (DE) dr. KOVÁCS KATALIN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. habil. KUKOVICS SÁNDOR, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (NyME) dr. MOLNÁR ANDRÁS, tudományos munkatárs NÉMETH RENÁTA, tudományos gyakornok NÉMETH TÍMEA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató SARLÓS PÉTER, tudományos munkatárs KISS-TÓTH FRUZSINA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató VÖLGYI-CSÍK JÓZSEF, szakalkalmazott
6 dr. ZSOLNAI ATTILA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. FÉBEL HEDVIG, tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HAJDA ZOLTÁN, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HERMÁN ISTVÁNNÉ, szakalkalmazott HUSZÁR SZILVIA, tudományos munkatárs KÓKAI MIKLÓSNÉ, szakalkalmazott LEHEL LÁSZLÓ, tudományos segédmunkatárs dr. MÁTRAI TIBOR, tudományos főmunkatárs MIKLÓS SZILÁRD, tudományos munkatárs MIKLÓSNÉ HARCSA ANDREA, tudományos segédmunkatárs REGIUSNÉ dr. MŐCSÉNYI ÁGNES, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa dr. SIPICZKI BOJÁNA, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. VÁRHEGYI JÓZSEF, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÍGH LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. ZSOLNAINÉ HARCZI ILDIKÓ, tudományos munkatárs
7 KISÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. SZALAY ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) dr. BARNA JUDIT, tudományos főmunkatárs, Ph.D. BARTA ILDIKÓ, szakalkalmazott dr. habil. BÉKÉSI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BÓDI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa BODZSÁR NÓRA, Ph.D. hallgató dr. EIBEN CSILLA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. FARKAS ZSOLT, szakalkalmazott FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA, tudományos munkatárs HARKA LÍVIA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. HIDAS ANDRÁS, tudományos főmunkatárs, mezőgazdaság-tudomány kandidátusa HORTI CSILLA, tudományos segédmunkatárs KASPERNÉ dr. SZÉL ZSUZSANNA, tudományos munkatárs, Ph.D. KISNÉ dr. DO THI DONG XUAN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa KŐRÖSINÉ dr. MOLNÁR ANDREA, tudományos főmunkatárs, az állatorvostudomány kandidátusa dr. LIPTÓI KRISZTINA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.
8 PATAKINÉ dr. VÁRKONYI ESZTER, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa PODMANICZKY BÉLA, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató dr. RÉVAY TAMÁS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. SÜTŐ JÚLIA, szakalkalmazott SZABÓ ZSUZSA, tudományos gyakornok, Ph.D. hallgató dr. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ, tudományos munkatárs SZENTES KATALIN ÁGNES, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató VÁRADI ÉVA, tudományos gyakornok VÉGI BARBARA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató dr. VIRÁG GYÖRGYI, tudományos munkatárs ZAJÁCZ EDIT, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató
9 SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZET- TUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ Kihelyezett Állattenyésztési és Takarmányozástani Tanszéke Kisállattenyésztési és Takarmányozástani Tanszéke Génmegőrzési és Nemesítési Tanszéke KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Kisállattenyésztési, Takarmányozástani és Génmegőrzési Tanszéke NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-TUDOMÁNYI KAR, MOSONMAGYARÓVÁR Tenyésztésbiológiai Társtanszéke; Takarmányozástani Társtanszéke ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS SZERKESZ- TŐSÉGE dr. dr. hc. habil. Gundel János, főszerkesztő Regiusné dr. Mőcsényi Ágnes, szerkesztő
10 PROF. DR. KESERŰ JÁNOS 1926-2008 82. éves korában, váratlanul elhunyt Keserű János professzor, intézményünk korábbi főigazgatója. Keserű János a Bács-Kiskun megyei Izsákon született. Középiskolába Kecskeméten járt, egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán kezdte meg, majd az akkor szervezett Agrártudományi Egyetemen, 1948-ban, fejezte be. Kora ifjúságától az agrár-közgazdasági kérdések foglalkoztatták. Egyetemi disszertációjában a földbirtok viszonyok történelmi elemzésével foglalkozott, majd a magyar mezőgazdaság szövetkezeti fejlődésének lehetőségeit elemezte. 1954-ig a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályát vezette, majd 1956-ig a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatójaként dolgozott. 1956-tól a földművelésügyi miniszter helyettese, 1967-től az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, majd 1980-tól, 1986. évi nyugdíjba vonulásáig, az Állattenyésztési Kutatóintézet és Kisállattenyésztési Kutatóintézet összevonásával szervezett Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatói posztját töltötte be. Szívesen és lelkesen foglalkozott tudományszervezési kérdésekkel, jelentős szerepe volt a 70-es évek ún. komplex kutatási programjainak országos szintű megvalósításában. Számos szakkönyv, illetve könyvrészlet, cikk, tanulmány, népszerűsítő írás szerzője, részt vett az új gazdasági mechanizmus (1960- as évek), azon belül a mezőgazdaság reformjának előkészítésében, az információáramlás felgyorsítása érdekében kezdeményezte és szervezte a
11 mezőgazdasági szaktanácsadás beindítását. 1968-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. A TIT Közgazdasági Választmány, valamint a MAE Információs és Szaktanácsadási Osztály elnöke tisztségeit is betöltötte. Az Európai Állattenyésztők Szövetségében 1968-tól képviselte Magyarországot, 1975-től, a KGST Állattenyésztési Kutatásokat Koordináló Tanács meghatalmazottja volt. 1983 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Munkájáért számos kitüntetésben részesült, többek között Ujhelyi Imre díjat, és 2005-ben, miniszteri tanácsadóként, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. Keserű János lapunk, az Állattenyésztés és Takarmányozás Szerkesztő Bizottságának 1976 óta tagja, 1980 1993 között az elnöki tisztséget is betöltötte. A lap 50 éves fennállásának évfordulóján, 2002- ben, többek között arról írt, hogy a magyar állattenyésztés az elmúlt 50 év legnehezebb időszakát éli át, és a jelen kihívásai iránt senki sem lehet közömbös, nem gondolhatja, hogy a bajok leküzdésében az új, helyes irány kialakításában, a továbbhaladás feltételeinek megvalósításában, csak másoknak van dolguk. E gondolat folytatásaként, mintha érezte volna, hogy sietnie kell, ez év tavaszán jelentette meg Parasztsorsfordítók között c. önéletrajzi ihletésű könyvét, amelyben összefoglalta élete tapasztalatait, és mint mindig, most is, a jövő szebbé tétele érdekében mutatott az előre vezető útra. Keserű János emberként, szakemberként és vezetőként is, a maximumot várta el mindenkitől, így önmagától is, de környezetével szemben mindig közvetlen, és segítőkész volt. Váratlan halálát mély megrendüléssel vették tudomásul egykori munkatársai, barátai és mindazok, akik szerették és tisztelték. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. Gundel János
12 Rendezvények ÁTK Nyílt Napok Az előző évekhez hasonlóan, 2008-ban is minden hónap második hétfőjén "Nyílt Nap" keretében fogadtunk egyéni érdeklődőket bemutató kísérleti telepünkön, amelynek nyilvántartási száma: BÜ-66-2000. ÁTK, Herceghalom, Közép-Magyarország régió. Bemutató telepünkön lehetőséget biztosított a gyakorlati szakemberek számára, hogy megismerkedjenek az állattenyésztés és takarmányozás új eredményeivel, és kutatóink segítséget nyújtottak a gazdaságokban felmerülő szakmai problémák megoldásához. Térítésmentesen biztosítottuk, hogy az ÁTK kutatói minden hétfőn rendelkezésre álltak, hogy a telefonon, faxon, e-mailen eljuttatott szakmai kérdésekre válaszoljanak. A rendszeres szaktanácsadási napokon kívül, szeptember 26-án, vendégeket fogadhattunk Erdélyből. A Maros Megyei Gazdák Egyesülete szervezésében oktatók és gyakorló gazdák tettek látogatást intézetünkben, és a szakmai előadások után bemutattuk a szőke mangalica-, a hortobágyi magyar racka és a brit tejelőjuh állományt, az anyagcsere-istállóban a takarmány-kihasználási kísérleteket, a növendékmarha-istállót és a lucerna körbála egyedi fóliás csomagolás módszereit.
13 Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tavaszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, április 4. Pollenpótlás, immunerősítés a méhcsaládban Békési László Sajátteljesítmény eredmények és további tenyésztői feladatok Szalainé Mátray Enikő Fajtaminősítés, 2008. évi eredmények Zajácz Edit: Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) őszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, november 14. 2007-2008 évi sajátteljesítmény és KTV eredmények Szalainé Mátray Enikő Fajtaminősítés, méhegészségügy a 2008. évi minták alapján Zajácz Edit
14 Hagyományos sertésfajták megőrzése, különös tekintettel a mangalica fajtára Herceghalom, december 9. Rátky József - köszöntés Sirman Ferenc - megnyitó Szaporodásbiológiai kutatási eredmények nőivarú mangalica sertésekben Klaus-Peter Brüssow, Egerszegi István, Helmut Torner, Falk Schneider, Armin Tuchscherer, Solti László, Noboru Manabe, Pedro Garcia Casado, Rátky József Laparoszkópia alkalmazása és embrió-transzfer mangalicában Rátky József, Solti László, Egerszegi István, Soós Ferenc, Sarlós Péter, Helmut Torner, Klaus-Peter Brüssow Mangalica kanok ivari működésének szezonális változása Nagy Szabolcs, Sarlós Péter, Fébel Hedvig, Egerszegi István, Rátky József A mangalica sperma folyékony és mélyhűtött állapotban történő eltartása/megőrzése Egerszegi István, Sarlós Péter, Beate Berger, Tóth Péter, Rátky József A mangalica fajta piaci helyzete Tóth Péter, Juan Vicente Olmos, Alejandro Olmos
15 Az ibériai sertésfajta genetikai anyagának megőrzése és átadása - a génmegőrzési módszerek fejlesztése Pedro Garcia Casado, Ruben Sala, M Señoron, Begoña Pérez Llano Az ausztriai ritka és őshonos sertésfajták génbankjának létrehozása Beate Berger, Franz Fischerleitner
16 Tudományos közlemények MAGNÉZIUM A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN. 1. KÖZLEMÉNY Anke M. - Regiusné Mőcsényi Ágnes - Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 173-185. A termőhely geológiai eredete alapvetően befolyásolja a növények magnéziumtartalmát. Leggazdagabb Mg-ban a lösz, a márga mállás és a tőzeg-láp talajokon termett növényállomány Magyarországon, míg Németországban a bazalt, a permkori és a márga mállástalajoké. Az indikátornövények Mg-tartalma alapján megállapítható, hogy a flóra Magyarországon 15 36%-kal több Mg-ot tartalmaz a németországihoz viszonyítva. A vegetációs stádium előrehaladásával a Mg-tartalom valamelyest csökken. Az ivóvíz az élővilág fontos Mg-forrása, a márga, lösz és homokkő területek vízkészlete Mg-ban gazdag, és a kétszikű növények Mg-tartalma szignifikáns mértékben nagyobb az egyszikűekhez képest. A vadonélő állatok téli takarmánya 200 és 3000 mg/kg sz.a. közötti magnéziumot tartalmaz. A gyümölcs és magfélék kevés (1400 1500 mg/kg sz.a.), a gyökerek, gumók (1600 mg/kg sz.a.) ugyancsak, míg a levélben gazdag zöldségfélék nagyobb mennyiségben (3000 mg/kg sz.a.) tartalmaznak magnéziumot. A növények Mg-tartalma a feldolgozás során eltérő mértékben változhat, a liszté erősen csökken, a héjrészeké (korpa) növekszik, burgonya esetében ilyen különbség nincs.
17 MAGNÉZIUM A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN. 2. KÖZLEMÉNY: AZ ÁLLATOK ÉS AZ EMBER MAGNÉZIUMSTÁTUSZA, FAJOK ÉS A KÜLÖNBÖZŐ EMBERI SZERVEK MG-TARTALMÁTÓL FÜGGŐEN Anke M. Regiusné Mőcsényi Ágnes Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 265-277. Az állatok szervezetének Mg-tartalma eltérő, a gerinctelenek teste általában több (800 4000 mg/kg sz.a.) a gerinceseké jóval kevesebbet tartalmaz (1000 1600 mg/kg sz.a.). A Mg túlnyomó többsége a csontokban található, és a fiatal szervezet viszonylag nagyobb mennyiséget tárol az idősebbhez képest. Az emberi test csecsemőkorban 3300 3500 mg/kg sz.a. Mg-ot tartalmaz, ami fokozatosan csökken, 80 90 éves korra 1500 1800 mg/kg van a szárazanyagban. A férfiak szervezete mintegy 20%-kal tartalmaz kevesebb magnéziumot a nőkéhez képest. A belső szervek vese, máj, agyvelő magnéziumtartalma kevésbé faj, inkább korfüggő, fiatalon több tárolódik, mint idősebb korban. A szőr, sörte, gyapjú Mg-tartalma a pigmentáltságtól, a nyírási mélységtől és a felvett magnézium mennyiségétől függően eltérő (300 1000 mg/kg sz.a.) lehet.
18 EFFECT OF DGAT1 AND TG GENE POLYMORPHISMS ON INTRAMUSCULAR FAT AND ON MILK PRODUCTION TRAITS IN DIFFERENT CATTLE BREEDS IN HUNGARY (A DGAT1 ÉS A TG GÉNEK HATÁSAI AZ IZOMKÖZI FAGGYÚ- TARTALOMRA ÉS A TEJTERMELÉSRE KÜLÖNBÖZŐ MAGYARORSZÁGI TEJELŐ ÁLLOMÁNYOKBAN) Anton I. - Kovács Katalin - Fésüs L. - Várhegyi J. - Lehel L. - Hajda Z. - Polgár P. - Szabó F. - Zsolnai A. Acta Veterinaria Hungarica, 56. 181-186. IF: 0,54 Húsmarha fajtákban vizsgálták a thyroglobulin (TG) lókusz marhahús minőségi mutatókra gyakorolt hatását és magyarországi Holstein-fríz fajtában a DGAT1 lókusz, valamint a tejtermelési tulajdonságok közötti kapcsolatot. A TG és DGAT1 genotípusokat PCR-RFLP módszerrel határozták meg. A TG lókusz esetében a TT homozigóta bikáknál volt legnagyobb a faggyú százalékos mennyisége a hosszú hátizomban (m.longissimus dorsi); a CC és TT genotípusok között mért különbség statisztikailag szignifikáns volt. A DGAT1 lókusz esetén GC/GC teheneknél volt a legmagasabb a tejzsír és tejfehérje hozam. A GC/GC tehenek alacsony száma miatt a különbség csak az AA/AA és AA/GC genotípusú tehenek között volt szignifikáns.
19 INTERRELATIONSHIPS OF GROWTH HORMONE ALUI POLYMORPHISM, INSULIN RESISTANCE, MILK PRODUCTION AND REPRODUCTIVE PERFORMANCE IN HOLSTEIN-FRIESIAN COWS (A NÖVEKEDÉSI HORMON ALUI POLIMORFIZMUS, AZ INZULIN REZISZTENCIA, A TEJTERMELÉS ÉS A SZAPORODÁSI TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA HOLSTEIN-FRÍZ TEHENEKBEN) Balogh Orsolya - Szepes Orsolya - Kovács Katalin - Kulcsár Margit - Reiczigel J. - Alcazar J.A. - Keresztes Mónika - Fébel Hedvig - Bartyik J. - Fekete Gy. - Fésüs L. - Huszenicza Gy. Veterinarni Medicina, 53. 604-616. IF: 0,645 Az ellés után 10-15 nappal i.v. glükóz tolerancia tesztet végeztek egészséges, többször ellett Holstein-fríz tehenek esetén (n=22, ellések száma: 2-4) egy magyarországi nagyüzemi tejelő állományban. Meghatározták a növekedési hormon AluI genotípusokat, mérték számos plazma metabolit és metabolikus hormon értékeit és rögzítették a korábbi és a jelen laktációk tejtermelési adatait. A periferiális inzulin érzékenység mérése céljából a Revised Quantative Insulin Sensitivity Check Index-et (RQUICKI) és annak módosított változatát (RQUICKI BHB ) alkalmazták. A tehenek többsége leucin homozigóta (LL), négy pedig heterozigóta volt, a vizsgált populációban valin homozigóta (VV) egyedet nem találtak. A vizsgált laktációban átlagos tejhozam tekintetében nem mutattak ki különbséget az egyes AluI genotípusok között, de az LV tehenek korábbi laktációiban a 305 napos termelés magasabb tendenciát mutatott (p=0,13). Az AluI polimorfizmus nem volt kapcsolatban az i.v. glukóz tolerancia teszt során kapott egyik glükóz és leptin paraméterrel sem (p 0,58). Heterozigóta tehenekben magasabbak voltak a plazma inzulin szintek (p=0,064), esetükben lassabban alakult ki a maximális és a bazális inzulin koncentrációk fele (p=0,035 és p=0,054) és a görbe alatti nagy inzulin terület (p=0,032). A meghatározott RQUICKI és
20 RQUICKI BHB egyaránt csökkentette az inzulin érzékenységet LV tehenekben, az LL tehenekhez képest (p=0,055 és p=0,044). A magas plazma NEFA és BHB szintek okozták a lassabb glükóz ürülést, valamint az alacsonyabb inzulin felszabadulást és inzulin clearance sebességet (p 0,05). Az átlagos tejhozam fordított arányban állt a görbe alatti glükóz területtel (p=0,040) és az alap koncentráció eléréséhez szükséges idő hosszával (p=0,005). A plazma kortizol csökkentette a glükóz clearance időt (p=0,040) és növelte az alapszintek eléréséhez szükséges időt (p=0,006). A magasabb glükóz csúcs és a meg növekedett glükóz ürülési idő nagyobb testsúly veszteséggel párosult (p=0,055 és p=0,024). A vizsgálat idején az összes tehén ciklusban volt és az ivarzás jeleit mutatta. A petefészek működés beindulása és az első megfigyelt ivarzás időpontja vonatkozásában nem volt különbség a leucin homozigóta és heterozigóta egyedek között (p 0,540). Szerzők véleménye szerint a növekedési hormon gén AluI polimorfizmusra nézve heterozigóta Holstein-fríz tehenekben nagyobb valószínűséggel alakul ki inzulin rezisztencia a korai laktációban, mint a leucin homozigóta tehenekben. A csökkent inzulin érzékenység része lehet annak a homeorhetikus adaptációs folyamatnak, amely elősegíti a tápanyagok tejmirigyekhez jutását, és lehetővé teszi azt, hogy az LV tehenek nagyobb laktációs teljesítményt érjenek el.
21 DEVELOPMENT OF CORPUS LUTEUM (CL), PATHOGENESIS AND ETHIOLOGY OF CL WITH CAVITY AND LUTEIN CYSTS IN DAIRY COW. LITERATURE REVIEW (A SÁRGATEST, AZ ÜREGES SÁRGATEST ÉS A LUTEIN CISZTA KIALAKULÁSÁNAK ETIOLÓGIÁJA ÉS PATHOGENEZISE TEJELŐ TEHENEKBEN. IRODALMI ÁTTEKINTÉS) Balogh Orsolya Gabriella - Cseh S. - Lukácsi E. - Túry E. - Gábor Gy. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 8-18. IF: 0,104 Szerzők összefoglalják a tejelő tehén sárgatest, illetve a petefészken található egyéb lutein képletek kialakulásával, hormontermelésével és regressziójával kapcsolatos eddigi ismereteket. Irodalmi adatok alapján összegzik az üreges sárgatestek, valamint sárgatest- és lutein-ciszták morfológiai jellegzetességeit, előfordulásuk gyakoriságát, kialakulásuk lehetséges okait, és utalnak azok esetleges szaporaságra gyakorolt hatására is. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK ÉS AZOK HATÁSA A BAROMFI- TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE Barna Judit Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 449-468. Szerző irodalmi áttekintés keretében mutatja be azokat a szaporodásbiológiai kutatási eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben nagymértékben hozzájárultak a baromfitenyésztés fejlődéséhez. A vizsgálati eredmények elsősorban a házityúk-, valamint a pulyka faj elit-, illetve szülőpár állományaira vonatkoznak, mivel a tenyésztésben ezek szerepe elsődleges. Természetesen olyan alapkutatásszintű eredményekről is szól, amelyek általános érvényűek, és nemcsak a
22 baromfifajokra, hanem általában a madarakra érvényesek, mint például az ivarsejtek képződésének és a termékenyítésnek a biológiája, az in vivo spermiumtranszport és tárolás sajátosságai. Röviden szól azokról a környezeti hatásokról, amelyek az endokrin rendszeren keresztül befolyásolják a szaporodásbiológiai folyamatokat. Bemutatja az asszisztált reproduktív technikákat, valamint az újabb ondóminősítési és termékenység-meghatározási metodikákat, amelyek a gyakorlat számára különösen hasznosak. Kiemeli a génmegőrzési munkák jelentőségét, ezen belül az ondómélyhűtés fejlesztését az egyes baromfifajokban. SZOKATLAN MÉHPUSZTULÁSOKRÓL. SZEMLECIKK Békési L. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 551-557. IF: 0,104 A méhek megporzó tevékenysége mind a fenntartható környezet, mind pedig az agrártermelés egyik nélkülözhetetlen eleme világszerte. Sokan aggódnak a mézelő méh (Apis mellifera) sorsa felől, elsősorban amiatt, hogy az Egyesült Államokban, de sok más, köztük több európai országban is nagyszámú méhcsalád pusztult el a közelmúltban. A téma foglalkoztatja a közvéleményt, ezért a média is vissza-visszatér rá. Az amerikai parlament külön meghallgatáson foglalkozott az üggyel, a New York Times és a Science is rendszeresen írt róla. A gyakori túlzások már méh AIDS -ről is szólnak és a méhek pusztulásának következményeként az emberiség kihalásának veszélyét emlegetik. Bár a méhcsaládok összeomlása kórképnek elnevezett tünetcsoport okát ezideig nem sikerült egyértelműen tisztázni, a cikk az eddigi vizsgálatokból leszűrhető következtetéseket foglalja össze.
23 MAGAS MOLIBDÉNTARTALMÚ TAKARMÁNY HATÁSA NYULAKNÁL Bersényi A. - Berta Erzsébet - Kádár I. - Glávits R. - Szilágyi M. - Fekete S.Gy. Acta Veterinaria Hungarica, 56. 41-55. IF:0,474 A nagy Mo-tartalmú takarmány hatását vizsgálták. Nyulakat 39 mg Mo/kg sz.a., illetve 40 mg /kg sz.a. molibdénnel kiegészített takarmányon tartottak 14 napig. A nagy Mo-tartalmú takarmány hatására nem csökkent a nyulak súlygyarapodása. A 40 mg/kg sz.a. Mokiegészítés esetén a kontrollhoz viszonyítva szignifikáns mértékben nem csökkent a nyersfehérje és a nyersrost emészthetősége (73,63±2,49 és 18,56±5,10, illetve 74,31±3,03 és 21,38±6,48). A takarmánnyal felvett Mo nagyobbik hányada (57%) a vizelettel választódik ki. A legmagasabb Mo-szintet a vese- és a májmintákban találták (3,464±0,872; 5,27±0,95 mg/kg sz.a., illetve 1,878±0,283; 1,62±0,16 mg/kg sz.a.). A Mo kimutatható volt a végtagizomzatban is (0,336±0,205 mg/kg sz.a.). Megállapították, hogy a herék sokkal érzékenyebbek a Mo-terhelésre, mint a nőivari szaporítószervek, minthogy csökkent a hímivarsejtek száma. A táplálékkal felvett nagy mennyiségű Mo hatására fokozódik a szabad gyökök képződése, ami a kreatinkináz aktivitásának a jelentős mértékű növekedését váltja ki.
24 BACILLUS CEREUS VAR. TOYOI (TOYOCERIN ) KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A NYULAK VAKBÉLFLÓRÁJÁNAK ÖSSZETÉTELÉRE ÉS VAKBÉL- FERMENTÁCIÓJÁRA Bónai A.- Szendrő Zs. - Matics Zs. - Fébel Hedvig - Pósa R. - Tornyos G. - Horn P. - Kovács F. - Kovács Melinda Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 87-95. IF: 0,104 Szerzők a húsnyúl-előállítás során az emésztőszervi megbetegedésekből adódó elhullás és megbetegedés megelőzésére használt antibiotikumok helyettesítésére szolgáló probiotikumok közül a Bacillus cereus var. toyoi hatását vizsgálták. Pannon Fehér anyanyulak egy csoportjával antibiotikum- és probiotikummentes alaptápot (K) etettek, míg az anyanyulak másik csoportjában az alaptápot 200 ppm Toyocerinnel egészítették ki (T), ami 2x10 5 /g takarmány Bacillus cereus var. toyoi spóra bevitelét jelentette. A két csoportban az anyanyulak és a szopós nyulak ugyanazt a tápot (K vagy T) fogyasztották. A 28. napon történt elválasztás után minden csoportot (almot) véletlenszerűen megfeleztek, és a nyulak egyik fele a korábbival megegyező (KK, TT), a másik fele a másik tápot kapta (KT, TK). Ennek megfelelően voltak nyulak, amelyek végig alap takarmányt, vagy végig Toyocerinnel kiegészített, ill. választás előtt és után más-más tápot fogyasztottak. Az anya tápjának Toyocerin kiegészítése szignifikáns mértékben javította a kisnyulak testsúly-gyarapodását. A K anyák utódainak testsúlya a 3. héten 389+8 g, szignifikáns mértékben (p<0,05) alacsonyabb volt, mint a T anyák kisnyulaié (462+12 g). Ez feltehetően az anya jobb tejtermelésének volt köszönhető a testsúly különbség a 4. héten is megmaradt. A teljes vizsgált időszak alatt (4-6. hét) a KT csoport érte el a legnagyobb testsúlygyarapodást (54 g/nap) és a legjobb takarmányértékesítést (2,0 g/g). A mortalitási és morbiditási adatok egyértelműen mutatják, hogy a
25 választást követően probiotikumot fogyasztó csoportok egészségi állapota lényegesen jobb volt. A legszembetűnőbb változást a coliformok számának alakulásában tapasztalták. A K anya nyulaiban szignifikáns mértékben magasabb volt a számuk a 21. napon (5,9 CFU log10/g chymus). Az 5. hétre a Toyocerinkiegészítés mindkét csoportban (KT, TT) szignifikáns mértékben alacsonyabb coliformszámot eredményezett (2,0 CFU log10/g chymus). A TK csoportban tapasztalt 10 3-10 4 nagyságrend még fiziológiásnak, míg a KK csoportban mért 10 5 körüli nagyságrend rizikófaktornak tekinthető. Az összes illózsírsav mennyisége 66-80 mmol/kg között változott, a TK és TT csoportokban koncentrációjuk a 4. héten átmenetileg 100 mmol/kg fölé emelkedett. FERTILIZATION AND EARLY EMBRIONIC DEVELOPMENT IN THE PORCINE FALLOPIAN TUBE (TERMÉKENYÜLÉS ÉS KORAI EMBRIÓFEJLŐDÉS A SERTÉS PETEVEZETŐBEN) Brüssow K.-P. - Rátky J. - Rodriguez-Martinez H. Reproduction in Domestic Animals, 43. (S2). 245-251. IF: 1,297 A termékenyülés és korai embriófejlődés tulajdonképpen a petevezető és a gaméták komplex interakciója a fertilizáció előtt és után. A petevezető ebben a folyamatban, dinamikusan változó reproduktív szervként vesz rész, fogadja a hím és női ivarsejteket, azok transzportjában, érésében és későbbi fúziójában is szerepet kap, továbbá segíti a korai embrió fejlődését. A cikk áttekintést nyújt a jelenleg rendelkezésünkre álló ismeretanyagról, ami a kan spermiumok transzportját, tárolását, majd a sperma reservoárokból (SR) való felszabadulását illeti. Ezen kívül bemutatja a petevezető és a frissen ovulált petesejtek interakcióját a termékenyülés helyére vezető transzport során. Leírja a spermiumok SRből - ovariális kontroll mechanizmus alapján - történő kiszabadulásának