PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba S. (Állattenyésztési szakközépiskolák tankönyve az 1801-4 szarvasmarha-tenyésztő szakma számára.) Mezőgazd. Könyvkiadó Budapest, 155. 2. Boda I., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1985): A szarvasmarha tenyésztése. Szerk: Guba S. Mezőgazd. Könyvkiadó Budapest, 454. 3. Babinszky M., Holló I., Széles Gy. (1988): Általános Állattenyésztés. In.: Mezőgazdaság számokban III. Szerk.: Széles Gy. Agroinform- STAGEK Budapest, 9-17. 4. Holló I., Henics Z., Fehér I., Széles Gy. (1988): Szarvasmarhatenyésztés. In.: Mezőgazdaság számokban III. Szerk.: Széles Gy. Agroinform-STAGEK Budapest, 131-225. 5. Holló I., Makray S., Sárvári B., Sitányi L. (1989): Borjúnevelés szakszerűen, gondosan. A borjúgondozó feladatai. Szerk: Stefler J. Mezőgazd. Könyvkiadó, Budapest, 1-153. 6. Holló I., Makray S., Sárvári B., Sitányi L. (1989): Tejtermelés szakszerűen, gondosan. A tehenész feladatai. Szerk.: Stefler J. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1-183. 7. Holló I., Makray S., Sitányi L., Stefler J. (1990.): Marhahízlalás szakszerűen, gondosan. A hízómarhagondozó feladatai. Szerk: Stefler J. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1-123. 8. Stefler J., Holló I., Iváncsics J., és mtsai. (1995): Szarvasmarhatenyésztés. In.: Állattenyésztés I. szerk. Horn P. Mezőgazda Kiadó Budapest, 1-304. 9. Holló I., Nagy N. (1996): Tenyésztési (párosítási) eljárások. In.: Az állattenyésztés alapjai. Szerk.: Nagy N. Mezőgazda Kiadó Budapest, 236-256. 1
10. Nagy N., Holló I., Tőzsér J. (1996): Tenyésztésszervezés, törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok. In.: Az állattenyésztés alapjai. Szerk.: Nagy N. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 257-268. 11. Stefler J., Holló I., Márkó J., Wolf Gy. (1996): Szarvasmarha-tenyésztés, tejgazdaságtan. Állattenyésztés 4. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1-230. 12. Holló I., Szabó F. (1998): A húsmarha értékmérő tulajdonságai. In.: Húsmarhatenyésztők kézikönyve. Szerk.: Szabó F. Mezőgazda Kiadó Budapest, 43-53. 13. Holló I., Tőzsér J., Szabóné Willin E., Nagy N. (2004): A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai. In: Általános állattenyésztés (szerk.: Szabó F.) Budapest, Mezőgazda Kiadó 237-263. 14. Holló I., Lengyel A. (2004): Tenyésztési (párosítási) eljárások. In: Általános állattenyésztés (szerk.: Szabó F.) Budapest, Mezőgazda Kiadó 345-367. 15. Holló I., Tőzsér J. (2004): Tenyésztésszervezés, törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok. In: Általános állattenyésztés (szerk.: Szabó F.) Budapest, Mezőgazda Kiadó. 368-377. 16. Holló I. (2005): Fajok és fajták, sajátosságaik, tartásuk, tenyésztésük, gondozásuk, szaporításuk. A szarvasmarha. In.: Ökológiai szemléletű állatitermék-előállítás. (Szerk: Radics L. Seregi J.) Szaktudás Kiadó Ház Rt. 2005. 17-42. 17. Holló G., Gera I., Holló I., Seregi J., Csapó J., Bodó I. (2006): Intenzív és félintenzív körülmények között hízlalt magyarszürke és holstein-fríz bikák hústermelésének összehasonlítása extenzíven tartott magyarszürke tinókéval. In: Mihók S. (szerk.) Génmegőrzés. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztési és Takarmányozási Tanszék. Debrecen, 238-243. 18. Szabó F., Holló I. (2006): Szarvasmarha-tenyésztés. In: Szabó F. (szerk.) Állattenyésztéstan. Mezőgazda Kiadó, 132-168. 19. Bedő S., Holló I., Látits Gy: A borjak és a növendéküszők felnevelése. Mezőgazda Kiadó Budapest, 2009, 168. p. 2
2. SZERKESZTETT TANULMÁNYKÖTETEK 1. Holló I. (1979): A szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 1-187. 2. Holló I., Stefler J. (1984): Technológiai ajánlás a bébi-tehén eljárás üzemi bevezetéséhez. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 1-20. 3. Holló I. (1986): A hústermelés növelés bébi-tehén eljárással. Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár, 1-35. 4. Holló I., Sütő Z., Kovács M., Dér F. (2005): Akkreditációs jelentés I. kötet. Kaposvári Egyetem Állattudományi kar Kari Akkreditációs kötet, 1-185. 5. Holló I., Sütő Z., Kovács M., Dér F. (2005): Akkreditációs jelentés II. kötet. Szakok. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 1-150. 3. EGYETEMI, FŐISKOLAI JEGYZETEK, JEGYZETFEJEZE- TEK 1. Holló I. (1974): Szarvasmarhatenyésztés. Útmutató az üzemmérnök kiegészítő képzés hallgatói számára. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 39. 2. Guba S., Holló I. (1979): A szarvasmarhatenyésztés hazai és világhelyzete a fogyasztói igények alakulása a szarvasmarhatermékek iránt. In.: A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk.: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 1-9. 3. Guba S., Holló I. (1979): A szarvasmarhatenyésztés adottságai hazánkban. In.: A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk.: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 10-15. 4. Guba S., Holló I. (1979): Adottságaink hatékony kihasználásának lehetőségei. In.: A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk.: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 16-30. 5. Dohy J., Holló I. (1979): A tenyésztői munka célkitűzései az iparszerű termelési viszonyok között. In.: A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 31-55. 6. Stefler J., Holló I. (1979): A nőivarú szarvasmarha előhasznosítása mint a marhahústermelés fontos és kiaknázatlan lehetősége. In.: A 3
szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk.: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 55-66. 7. Holló I. (1979): A termelési rendszerek, társulások. In.: A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdései. Szerk.: Holló I. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 162-173. 8. Holló I. (1982): A borjúnevelés technológiája. In.: Szarvasmarhatenyésztés II. Szerk.: Guba S. - Wolf Gy. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 19-58. 9. Holló I. (1982): A technológia fogalma és elemei. In.: Szarvasmarhatenyésztés II. Szerk.: Guba S. - Wolf Gy. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 1-17. 10. Holló I. (1982): A tenyészüszőnevelés technológiája. In.: Szarvasmarhatenyésztés II. Szerk.: Guba S. - Wolf Gy. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 72-97. 11. Babinszky M., Bekker J., Henics Z., Holló I. (1984): Állati termékelőállítás műszaki-technológiai alapjai. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár, 1-182. 12. Holló I., Stefler J. (1985): A marhahústermelés növelésének lehetőségei előhasznosítással. Guba Sándor Szarvasmarhatenyésztési Emlékszeminárium, Szerk.: Szmodits T. - Bory M-né., MÉM. Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézet Budapest, 48-57. 13. Henics Z., Holló I., Horváth Á. (1987): Általános mezőgazdasági és állattenyésztési ismeretek. In.: Állati termék előállítás műszakitechnológiai alapjai. Szerk.: Babinszky M. ATEK Állattenyésztési Kar Kaposvár, 1-31. 14. Holló I. (1987): Szarvasmarhatenyésztési alapismeretek. In.: Állati termék előállítás műszaki technológiai alapjai. Szerk.: Babinszky M. ATEK Állattenyésztési Kar Kaposvár, 31-92. 15. Babinszky M., Holló I., Széles Gy. (1988): Általános állattenyésztés. In.: Az állattenyésztés számokban I. Szerk.: Széles Gy. ATEK Állattenyésztési Kar Kaposvár, 4-156. 16. Holló I., Makray S., Sárvári B., Sitányi L. (1990): Szarvasmarhatenyésztés II. A szarvasmarhatartás technológiája. Szerk.: Wolf Gy., PATE Állattenyésztési Kar Kaposvár, 1-309. 4
17. Holló I., Makray S., Sárvári B., Sitányi L. (1990): Szarvasmarhatenyésztés I. A szarvasmarha nemesítésének alapjai. Szerk.: Stefler J., PATE Állattenyésztési Kar Kaposvár, 1-209. 18. Holló I. (1994): Szarvasmarhatenyésztési ismeretek. In.: Gazdasági gyakorlatok I. Szerk.: Alpár Gy. PATE Állattenyésztési Kar Kaposvár, 2-47. 19. Holló I. (1995): Szarvasmarhatenyésztési ismeretek. Gazdasági gyakorlatok I. Szerk.: Alpár Gy. PATE Állattenyésztési Kar Kaposvár, 1-51. 20. Bedő S., Fekete T., Horvainé Szabó M., Holló I., Nagy N., Szabó J., Tőzsér J. (1996): Általános állattenyésztéstan. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 1-209. 4. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 4.1. Magyar nyelvű közlemények 1. Holló I., Horváth Á., Makay B., Várkonyi J. (1976): Adatok a hegyitarka üszők medenceméreteinek összefüggéséhez. Állattenyésztés, 6. 515-524. 2. Holló I., Horváth Á. (1977): Hegyitarka növendéküszők külső és belső medenceméretei közötti összefüggés vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 9. 568-571. 3. Holló I., Horváth Á. (1978): Hústipusú bikákkal termékenyített magyartarka üszők ellésének lefolyása. Vágóállat és Hústermelés. 3. 19-25. 4. Holló I., Horváth Á. (1979): Előzetes beszámoló a tehenek medenceméretei és az ellés lefolyása közötti összefüggés vizsgálatáról. Állattenyésztés, 1. 21-27. 5. Holló I., Babodi A. (1979): Eltérő genotípusú tehenek fejhetőségének vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja 6. 407-410. 6. Dér F., Holló I., Vagyon L. (1983): Kísérlet tisztavérű magyartarka és tisztavérű hereford húshasznú állományokkal. Tudomány és Mezőgazdaság 6. 50-51. 5
7. Holló I., Wolf Gy. (1984): A vemhességi idő hatása a tehenek ellésének lefolyására. Szaktanácsok, 2. 6-9. 8. Stefler J., Holló I., Dér F. (1984): Magyartarka és hereford anyatehenek teljesítménye eltérő környezeti feltételek között. Szaktanácsok, 2. 10-14. 9. Holló I., Péli Cs. (1985): Növendéküszők ivari koraérésének vizsgálata. Szaktanácsok, 3. 5-8. 10. Holló I., Péli Cs. (1985): Különböző genotípusú növendéküszők ivari koraérésének vizsgálata. Tudományszervezési és Informatikai Intézet Budapest, IV.k. 287-290. 11. Holló I. (1988): Különböző genotípusú üszők előhasznosítása bébi-tehén eljárással. Szaktanácsok, 2-3. 5-10. 12. Stefler J., Wolf Gy., Holló I. (1988): Szarvasmarha tenyésztés Hollandiában, egy tanulmányút tapasztalatai alapján. Szaktanácsok, 2-3. 13-16. 13. Holló I. (1988): A marhahústermelés növelésének lehetőségei bébi-tehén eljárással. Vágóállat és Hústermelés, 6. 16-24. 14. Holló I. (1988): Tejelő típusú üszők előhasznosítása bébi-tehén eljárással. Állattenyésztés és Takarmányozás, 4. 298-304. 15. Holló I., Stefler J., Sárvári B. (1990): Flavomycin és monensin etetésének hatása a növendékbikák hízlalási eredményeire. Állattenyésztés és Takarmányozás, 4. 359-368. 16. Holló I., Stefler J., Sárvári B. (1990): A különböző hozamfokozók hatása növendékbikák hízlalási eredményeire. Szaktanácsok, 1-2. 6-9. 17. Tamás K., Holló I., Dohy J. és mtsai. (1990): A hústermelési kapacitás javítása holstein-fríz állományokban. I. közlemény: Nagy testkapacitású NSZK holstein-fríz tenyészbikák hatása az ellés lefolyására, utódaik növekedésére és hízlalási teljesítményére. Szaktanácsok, 3-4. 5-11. 18. Tamás K., Holló I., Dohy J. és mtsai. (1991): A hústermelési kapacitás javítása holstein-fríz állományokban. II. közlemény: Nagy testkapacitású NSZK holstein-fríz tenyészbikák leányutódainak tejtermelőképessége. Szaktanácsok, 1-2. 5-11. 6
19. Holló I. (1991): A svájci szimentáli tenyésztésének irányai tegnap és ma. Szaktanácsok, 1-2. 12-15. 20. Csapó J., Holló I. (1992): A tejfehérje genetikai variánsai és azok jelentősége a szarvasmarha fajban. Szaktanácsok. Kaposvár, 1-2. 5-9. 21. Holló I., Kitanics T. (1993): Eltérő genotípusú anyatehenek borjúnevelő képessége az apai vonalak függvényében. Szaktanácsok, 1-2. 5-8. 22. Alpár Gy., Holló I., Csató L., Sitányi L. (1993): A minőségi vágóállat előállítás néhány regionális kérdése. Szaktanácsok, 1-2. 9-14. 23. Holló I., Kotsis O., Kitanics T. (1994): Magyartarka tenyészbikák ivadékvizsgálati eredményeinek elemzése. Szaktanácsok, 1-4. 36. 24. Tőzsér J., Agabriel J., Hidas A., Mézes M., Török M., Holló I., Szűcs E., Vadáné Kovács M., Mihályfi I. (1996): Holstein-fríz fajtájú növendékbikák zsírsejtjeinek változása a hizlalási időszak alatt. a Hús, 4. 217-219. 25. Tőzsér J., Hidas A., Agabriel J., Mézes M., Török M., Holló I., Mihályfi I. (1997): Az adipocyta morfometria alkalmazásának lehetőségei és előzetes eredményei a szarvasmarhatenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 4. 315-323. 26. Húth B., Holló I., Füller I. (1999): A fejhetőségre irányuló szelekció lehetőségei magyar tarka állományokban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 6. 650-651. 27. Holló G., Csapó J., Tőzsér J., Holló I., Szűcs E. (2000): A fajta és az élősúly hatása holstein-fríz és magyar tarka tehenek húsának zsírsav- és aminósav-összetételére, valamint a fehérje biológiai értékére. Acta Agraria Kaposvariensis, 4. (2.), 1-10. 28. Csapó J., Schmidt, J., Csapó-Kiss Zs., Holló G., Holló I., Wágner L., Cenkvári É., Varga-Visi É., Pohn G., Andrássy-Baka G. (2001): A bakteriális eredetű fehérje menyiségének meghatározása a D- aszparaginsav, a D-glutaminsav és a diamino-pimelinsav-tartalom alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50. 2. 125-137. 29. Tőzsér J., Holló I., Holló G., Hidas A., Szűcs E. (2001): A kivágott faggyú mennyiségének becslése teheneknél a vágási tömeg, a hasított test melegen mért tömege és a zsírsejtek átmérője alapján. In: "a HÚS".4. 233-235. 7
30. Szabó F., Polgár J. P., Farkasné Zele E., Lengyel Z., Holló I. (2002): Újabb adatok a holsteinfríz növendékbikák vágóértékének és húsminőségének életkortól függő változásához. Állattenyésztés és Takarmányozás, 51. 577-586. 31. Óváry M., Holló G., Ábrahám Cs., Csapó J., Seenger J., Holló I., Szűcs E. (2003): Az íz szerepe a hús élvezeti értékében. (Irodalmi áttekintés). Acta Agraria Kaposváriensis. Vol. 7. No 1. 1-12. 32. Holló G., Seregi J., Ender K., Nüernberg, K., Wegner, J., Seenger J., Holló I., Repa I. (2003): A mangalica sertések húsminőségének és zsírsavösszetételének vizsgálata. In: Acta Agraria Kaposváriensis. Vol. 7. No. 2. 19-32. 33. Holló G., Seregi J., Holló I., Andrássy Z. (2004): Magyar szürke és holstein-fríz hízóbikák temperamentumának értékelése. In: Acta Agrária Kaposváriensis. 8. 25-31. 34. Tőzsér J., Holló G., Holló I., Mosoni P., Domokos P., Repa I., Seregi J., Bölcskey K. (2004): A marhahús márványozottságának objektív értékelése vágás után videokép-elemző programmal. In: A HÚS. 2004. 3. 190-193. 35. Tőzsér J., Holló G., Holló I., Seregi J., Repa I.: A szarvasmarha hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel. In: Állattenyésztés és Takarmányozás. 2004. 6. 539-553. 36. Holló I., Húth B., Mészáros Gy., Füller, I.: A fejhetőség javítását célzó szelekció módszertani kérdései a magyartarka fajtában. Állattenyésztés és Takarmányozás. 2004 53:3. 213-222. 37. Tőzsér J., Holló G., Seregi J., Holló I., Andrássy Z. (2005): Magyar szürke és holstein-fríz hízóbikák ismételt temperamentum tesztjének értékelése. Magyar Állatorvosok Lapja, 67-71. 38. Holló I., Seregi J., Andrássy Z., Holló G. (2005): Mit tud a magyar szürke? In: Magyar Mezőgazdaság. 60: 19. 25. 39. Holló I., Tőzsér J., Holló G., Zándoki R., Repa I. (2005): A képalkotó eljárások felhasználása a szarvasmarha húsirányú szelekciójában. Állattenyésztés és Takarmányozás 54: 5, 480-483. 40. Tőzsér J., Holló G., Holló I., Seregi J., Szentléleki A., Repa I., Zándoki R., Minorics R., (2005): Magyartarka fajtájú bikák real-time 8
ultrahangkészülékkel mért rostélyos területének és fartájéki bőr alatti faggyúvastagságának változása hizlalás alatt. Agrártudományi Közlemények 2005/18. 11-15. 41. Tőzsér J., Holló G., Holló I., Seregi J., Szentléleki A., Repa I., Zándoki R., Minorics R. (2006): Real-time ultrahang készülékkel mért rostélyosterület és fartájéki bőr alatti faggyúvastagság változása holstein-fríz hízóbikákon. Állattenyésztés és Takarmányozás, 2006. 1. 25-34. 42. Tőzsér J., Szentléleki A., Zándoki R., Sipos M., Holló G., Holló I., Gábrielné Tőzsér Gy., Zsigmond K. (2006): A fartájék bőr alatti faggyúvastagsága (P8) mérésének megbízhatósága Real-time ultrahangkészülékkel. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55. 5. 451-457. 43. Tőzsér J., Szentléleki A., Zándoki R., Sipos M., Holló G., Holló I., Gábrielné Tőzsér Gy., Zsigmond K. (2007): A kiértékelést végző személy hatása a fartájéki bőr alatti faggyúvastagság (P8) real-time ultrahangkészülékkel történő mérésének eredményeire (rövid közlemény) In: Acta Agraria Kaposváriensis 11. 1. 65-71. p. 44. Vadáné Kovács M., Kovács T., Holló I., Holló G., Szentléleki A., Domokos Z., Körmendy L., Tőzsér J. (2007): Magyar szürke és charolais tinók temperamentuma és húsminősége. A Hús. 230-233. p. 45. Holló G, Kovács A, Somogyi T., Holló I.: Az eltérő tömegtakarmány és abrak arány hatása magyar tarka hízóbikák hizlalási, vágási tulajdonságaira és a húsminőségre. In: Acta Agraria Kaposváriensis. 2009. 67-81. p. 46. Holló G., Egri E., Repa I., Holló I.: Magyar tarka szarvasmarha vágóértéke és a röntgen komputer tomográfiás vizsgálattal nyert adatok közötti összefüggések elemzése. In: Animal welfare, etológia és tartástechnológia (AWETH ) 2009. 5:2. 77-99. p. 47. Hatvani Cs., Balogh O., Holló I., Gábor Gy.: A tejelő szarvasmarhák petefészkén előforduló, nem szokványos lutein képletek klinikai megjelenésének gyakorisága az ellést, ill. a termékenyítést követő időszakban, egy hazai állományban. Magyar Állatorvosok Lapja 2009. 11. 131. 647-650. p. 48. Holló I., Holló G.: Minőségi vágómarha-előállítás tenyésztési és technológiai kérdései. Animal welfare, etológia és tartástechnológia (AWETH) 2009. 5:4, 12-24. p. 9
49. Somogyi T. Holló G. Anton I. Holló I.: Különböző fajtájú növendékbikák hízékonyságának és vágóértékének összehasonlítása. 1. Közlemény: Hizlalási és vágási eredmények. In: Állattenyésztés és Takarmányozás, 2010. 59. 2 3. 97-108. p. 50. Holló G. Somogyi T. Anton I. Holló I.: Különböző fajtájú növendékbikák hízékonyságának és vágóértékének összehasonlítása. 2. Közlemény: Csontozási eredmények. In: Állattenyésztés és Takarmányozás, 2010. 59. 2 3. 109 119. p. 51. Holló G. - Somogyi T - Lóki K. Anton I. Holló I.: Különböző fajtájú növendékbikák hízékonyságának és vágóértékének összehasonlítása. 3. Közlemény: húsminőség: intramuszkuláris zsírtartalom zsírsavösszetétel. In: Állattenyésztés és Takarmányozás, 2010. 59. 2 3. 121-138. p. 52. Somogyi T. Holló G. Anton I. Holló I.: Különböző fajtájú növendékbikák hízékonyságának és vágóértékének összehasonlítása. 4. Közlemény: A hús ásványianyag-összetétele. In: Állattenyésztés és Takarmányozás, 2010. 59. 5-6. 409-422. p. 4.2. Idegen nyelvű közlemények 1. Stefler J., Holló I. (1986): Die Wirkung von Rumensin (Monensin-Na) auf das Wachstum und die Geschlechstreife von Färsen. Züchtungskunde. 4. 294-298. 2. Holló I. (1994): Die Kälberaufzuchtfähigkeit von Mutterkühen verschiedener Genotypen im Abhängigkeit von der Vaterlinie. Znan. Prak. Poljopr. Techol. Osijek- Rujan. 24: 1. 37-42. 3. Stefler J., Kovách G., Holló I., Kotsis O. (1995): State and possibilities of beef and port production in Hungary. Znan. Prak. Poljopr. Techol. Osijek-Rujan 25: 2. 21-25. 4. Tőzsér J., Hidas A., Mézes M., Agabariel J., Kovács A., Szűcs E., Holló I. (1997): Data on the application of adypocyte morphometry in young holstein bulls in Hungary. Acta Agronomica Hungarica. 45: 4. 455-462. 5. Holló G., Repa I., Tőzsér J., Holló I., Szűcs E. (1998): Estimation of carcass lean meat yield and percentage besed on adipocyte morphometry and using CT from rib samples. Journal of Dairy Science. 1998. 81. Suppl. 1. 143. 10
6. Tőzsér J., Hidas A., Holló I., Holló G., Szűcs E., Bölcskey K. (2000): A study to estimation of lean meat content in carcasses of cows by half carcass weight, weight of kidney and trimmed fat and adipocyte diameter. Acta Agraria Kaposvariensis, Kaposvár, 2000, 4. (1.), 1-8. 7. Holló G., Csapó J., Tőzsér J., Holló I., Szűcs E. (2001): Effect of breed, live weight on the fatty acid, amino acid content and on the biological value of beef. Acta Alimentaria, Vol. 30. (3). 313-322 2001. Impact faktor: 0,275 8. Tőzsér J., Hidas A., Holló I., Holló G., Szűcs E., Bölcskei K. (2001): Estimation of lean meat content in carcasses of cows by half carcass weight of kidney and trimmed fat, and adipocyte diameter. Acta Agronomica Óváriensis, 2001. 43. 2. 135-142. 9. Csapó J., Schmidt J., Csapó-Kiss Zs., Holló G., Holló I., Wágner L., Cenkvári É., Varga-Visi É., Pohn G., Andrássy-Baka G. (2001): A new method for quantitative determination of protein of bacterial origin on the basis of D-aspartic acid and D-glutamic acid content. In: Acta Alimentaria. 30: 1 27-52. Impackt faktor: 0,275 10. Holló G., Csapó J., Szűcs E., Tőzsér J., Repa I., Holló I. (2001): Influence of breed, slaughter weight and gender on chemical composition of beef. Part 1. Amino acid profile and biological value of proteins. In: Asian- Australasian Journal of Animal Sciences. 14. 11. 1555-1559. p. Impakt faktor: 0,268 11. Holló G., Csapó J., Szűcs E., Tőzsér J., Repa I., Holló I. (2001): Influence of breed, slaughter weight and gender on chemical composition of beef. Part 2. Fatty acid composition of fat in rib samples. In: Asian-Australasian Journal of Animal Sciences. 14. 11. 1719-1723. p. Impakt faktor: 0,268 12. Holló G., Nürnberg K., Seregi J., Holló I., Repa I., Ender, K. (2004): Der Einfluss der Fütterung auf die Mast- und Schlachtleistung bei Jungbullen der Rassen Ungarisches Grauvieh und Holstein-Friesian. Arch., Tierz., 47: 4. 313-323. p. Impakt faktor: 0,267 13. Seregi J., Holló G., Böhmer P., Holló I.: Mutterkuhhaltung in Kőtelek Das erste österreichische Felckvieh-Mutterkuh-Program in Ostungarn. In: Nö. Genetik. 2004. 2. 34-35. 14. Holló G., Nüernberg K., Repa I., Holló I., Seregi J., Pohn G., Ender K. (2005): Der Einfluss der Fütterung auf die Zusammensetzung des 11
intramuskulären Fettes des Musculus longissimus und verscheidener Fettdepots von Jungbullen der Rassen Ungarisches Grauvieh ung Holstein Friesian 1. Mitteilung: Fettsäurezusammenzetsung. In: Archiv für Tierzucht. 2005. 48. 6. 537-546. 15. Holló, G., Nüernberg, K., Sutyor, I., Seregi J., Tőzsér, J., Repa, I., Holló, I. (2006): Healthy beef - Opportunities for the enhancing of the beneficial fatty acid in beef. In: Hungarian Agricultural Research.. 3. 19-22. 16. G. Holló, G. Nuernberg, P. Bogner, Gy. Kotek, K. Nuernberg, I. Holló, J. Seregi, K. Ender, I. Repa (2007): Der Einfluss der Fütterung auf die Zusammensetzung verschiedener Fettdepots von Jungbullen der Rassen Ungarisches Grauvieh und Holstein Friesian 2. Mitteilung: 1H- Nuclear Magnetic Resonance (NMR) Untersuchungen Arch. Tierz., Dummerstorf 50 1, 25-36. 17. Holló G., Szűcs E., Tőzsér J., Holló I., Repa. I. (2007): Application of X-ray Computer Tomography (CT) in Cattle Production. Asian-Aust. J. Anim. Sci., 1901-1909. p. 18. Holló G., Nuernberg K., Holló I., Csapó J., Seregi J., Repa I., Ender K. (2007): Effect of feeding on the composition of longissmus muscle of Hungarian Grey and Holstein Friesian bulls III. Amino acid composition and mineral content. Arch. Tierz,, Dummerstorf 50.6, 575-586. p. 19. Holló G., Nuernberg K., Ender K., Lóki K., Seregi J., Holló I. (2008): Carcass characteristics and meat quality of Hungarian Simmental young bulls fed different forage to concentrate ratio with or without linseed supplementation. In: Archiv für Tierzucht. 51. 6. 517-530. p. 22. Holló G., Seregi J., Holló I., Ender K., Nuernberg K. (2008): Effect of different diet on carcass composition and fat quality of mangalica pigs. In: Fleischwirtschaft International. 23. 5. 65-68. p. 21. Stefler J., Holló I., Golze M. (2008): Wie Jungbullen Wachstumintensität erreichen. In: Rundschau für Fleischhygiene und Lebensmittelüberwachung 60. 9. 358-360. p. 22. Stefler, J., Holló, I., Golze, M.: Das Steppenrind besitzt Qualitäten. Fleischrinder Journal (2008) No. 4. 67-70. p 12
23. Holló, G., Seregi, J., Holló, I., Ender, K., Nürnberg, K.: Fleisch und Speckqualität ungarischer Mangalitza-Rassen. In: Fleischwirtschaft. 2009. 10. 108-112. p. 24. Stefler, J., Holló, I., Golze, M.: Die Fleischleistung des Ungarischen Grauviehs unter verschiedenen Fütterungsbedingungen. Arche Nova 2009. 1. 9-10. p. 4.3. Értekezések, (kandidátusi, doktori) 1. Holló I. (1976): Könnyen ellő szarvasmarha típusok kiválasztásának lehetőségei tenyésztői módszerekkel. Egyetemi doktori disszertáció. Debrecen 1-230. 2. Holló I. (1986): Az ivari koraérést befolyásoló külső tényezők és ezek szerepe az üsző-előhasznosításban. Kandidátusi disszertáció. Kaposvár-Budapest, 1-108. 3. Holló I. (1998): Habilitációs kérelem. Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely. 1-81. 5. PROCEEDINGSBEN TELJES TERJEDELEMBEN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK 5.1. Magyar nyelvű kongresszusi kiadványban 1. Dér F., Vagyon L., Holló I. (1983): A legeltetési idényben kizárólag legelőfűvel takarmányozott különböző genotípusú húsmarhaállományok takarmányfogyasztása és hústermelése. "Intenzív gyepgazdálkodás, gazdaságos állattartás" Nemzetközi Tanácskozás. Debrecen, 61-62. 2. Stefler J., Holló I., Dér F., Schwark H. J., Golze M. (1985): Különböző szarvasmarha fajták alkalmassága anyatehéntartásra. "Az állati termékelőállítás növelésének lehetőségei a tenyésztési, technológiai és az ökonómiai hatótényezők optimalizálásával." Tudományos Tanácskozás Kaposvár, 2-19. 3. Golze M., Schwark H. J., Stefler J., Holló I. (1985): Az anyatehenek élőtömegtermelését befolyásoló tényezők. "Az állati termékelőállítás növelésének lehetőségei a tenyésztési, a technológiai és az ökonómiai hatótényezők optimalizálásával." Tudományos Tanácskozás, Kaposvár, 20-36. 13
4. Holló I., Stefler J., Dohy J.: (1985.) A bébi-tehén eljárás alkalmazásának tapasztalatai a tejelő és kettőshasznosítású genotípusokban. "Az állati termékelőállítás növelésének lehetőségei a tenyésztési, a technológiai és az ökonómiai hatótényezők optimalizálásával. "Tudományos Tanácskozás, Kaposvár, 37-47. 5. Tamás K., Holló I. : (1988.) A hústermelési kapacitás, tömegtakarmány fogyasztó képesség és a tej zsírtartalmának javítása tisztavérű holsteinfríz állományokban. Az állattenyésztés legújabb kutatási eredményei. (1986-87.) Országos Tudományos Tanácskozás Gödöllő, 14-15. 6. Holló I., Stefler J., Sárvári B. (1988): Különböző genotípusú húsmarhaállományok értékmérő tulajdonságainak összehasonlító értékelése. Az állattenyésztés legújabb kutatási eredményei. (1986-87) Országos Tudományos Tanácskozás, Gödöllő, 15-16. 7. Alpár Gy., Holló I., Csató L. (1992): A minőségi vágóállat előállítás néhány regionális kérdése. Az integrált élelmiszergazdaság biológiai alapjainak feltárása a Dél-Dunántúlon. Tudományos Tanácskozás Kaposvár, 223-234. 8. Nagy N., Holló I., Horvainé Szabó M., Tőzsér J. (1996): Kombinatív típusú szarvasmarha keresztezések. V. Agrár ökonómiai Tudományos Napok GATE Mezőgazdaságudományi Főiskolai Kar Gyöngyös, 2.k. 213-220. 9. Nagy N., Holló I., Szabó F. (1996): Gazdaságos területhasznosítás integrált húsmarhatartás révén. XXXVIII. Georgikon Napok Keszthely, 116-117. 10. Tőzsér J., Mézes M., Hidas A., Agabriel J., Szűcs E., Holló I., Kovács A., Fekete T., Szakács Zs. (1996): Előzetes eredmények az adipocyta morfometria alkalmazásáról a szarvasmarhatenyésztésben. XXVI. Óvári Tudományos Napok. 11. Holló I., Rózsahegyi P., Kövér Gy., Tőzsér J., Szűcs E. (1996): Szarvasmarha vágóértékének becslése CT és NMR technika alkalmazásával. XXVI. Óvári Tudományos Napok. 12. Holló I., Húth B., Csapóné Kiss Zs., Füller I. (1998): Hegyitarka tehenek fejhetőségének vizsgálata. A versenyképes magyar agrárgazdaság az évezred küszöbén. XL. Georgikon Napok, III. k. 136-139. 14
13. Húth B., Holló I., Csapó J.-né, Füller I. (1998): Magyartarka tehenek tejösszetételének vizsgálata. Új kihívások a mezőgazdaság számára az EU csatlakozás tükrében. XXVII. Óvári Tudományos Napok, I. k. 70-77. 14. Holló G., Tran Anh T., Holló I., Repa I., Tőzsér J., Szűcs E. (1998): A carcass színhústartalmának becslése vágóhídi adatok és számítógépes rétegvizsgálat alapján. Új kihívások a mezőgazdaság számára az EU csatlakozás tükrében. XXVII. Óvári Tudományos Napok, I. k. 231-238. 15. Húth B., Holló I., Füller I. (1999): Magyartarka tehenek tejleadási jellemzői. Agrárjövőnk alapja a minőség. XLI. Georgikon Napok Keszthely, 217-221. 16. Mosoni P., Tőzsér J., Holló G., Holló I., Polgár P. (2000): A hús márványozottságának képelemzéssel történő megállapításának lehetősége a szarvasmarhában. XXVIII. Óvári Tudományos Napok, "Az élelmiszergazdaság fejlesztésének lehetőségei". Mosonmagyaróvár, 2000. október 5-6., I. kötet: 250-254 17. Holló I. (2000): A magyartarka fajta jövője az EU csatlakozás tükrében. "Az agrár termékpiacok és környezetük". XLII. Georgikon Napok Keszthely, 2000. szeptember 21-22., I. kötet 326-329. 18. Holló I. (2000): A szarvasmarha vágóértékének becslése a vágott testből vett minták alapján. "Az agrár termékpiacok és környezetük", XLII. Georgikon Napok Keszthely, 2000. szeptember 21-22., I. kötet 394-396. 19. Szabó F., Polgár J. P., Holló I., Lengyel Z., Ábrahám T. (2000): Eltérő súlyú holstein-fríz bikák vágási eredményeinek értékelése. "Az agrár termékpiacok és környezetük", XLII. Georgikon Napok Keszthely, 2000. szeptember 21-22., I. kötet 398-401. 20. Szabó F., Polgár J. P., Farkasné Zele E., Holló I. (2001): Eltérő súlyban vágott holsteinf-ríz növendékbikák izomszöveteinek kémiai összetétele. "Az élelmiszergazdaság fejlesztésének lehetőségei" XXVIII. Óvári Tudományos Napok, 1. K. 154-158. 22. Húth B., Holló I., Füller I. (2001): Eredmények és tapasztalat a magyartarka fejhetőségvizsgálatáról. "Vidékfejlesztés - Környezetgazdálkodás - Mezőgazdaság" XLIII. Georgikon Napok Keszthely, szeptember 20-21. II. K. 677-681. 23. Húth B., Holló I., Bakos G., Fahr, R. D. (2002): Fejhetőség és tőgymorfológiai vizsgálatok magyartarka állományban. VIII. 15
24. Seregi J., Repa I., Holló I., Alpár Gy., Kovács M., Holló G., Horn P. (2002): Az őshonos magyar háziállatfajok, mint az agrárgazdaság stabilizáló tényezői. XLII. Georgikon Tudományos Napok Keszthely 2002. szeptember 26-27. I. Kötet 23-26. 25. Húth B., Holló I., Bakos G., Fahr, R. D (2002): Eredmények és tapasztalatok a magyartarka fejhetőség vizsgálatáról. Tessedik Sámuel Jubileumi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Tudományos Napok, Szarvas 2002. augusztus 29-30. 49-51. 26. Tőzsér J., Bakos G., Minorics R., Holló G., Holló I., Seregi J. (2003): Az ultrahangtechnika alkalmazási lehetőségei a szarvasmarha húsminősítésében. Gödöllő június 5. II. kötet. 130-135. 27. Holló I., Seregi J., Holló G., Andrássy Z., Repa I. (2003): Magyar szürke és holstein-fríz növendékbikák hizlalási teljesítménye és vágóértéke. EU konform mezőgazdaság és élelmiszer biztonság. Gödöllő június 5. II. kötet. 135-139. 28. Holló I., Fal I., Seregi J.- Horváth K., Andrássy Z., Holló G., Repa I. (2003): A fajta és a takarmányozás hatása a vágóértékre és a húsminőségre. XLV. Georgikon Napok, Új stratégiák az agrárgazdaságban EU csatlakozás Keszthely szeptember 25-26. 29. Húth B., Holló I., Füller I. (2003): A gépi fejhetőség javítására irányuló szelekció a magyartarka fajtában. XLV. Georgikon Napok, Új stratégiák az agrárgazdaságban EU csatlakozás Keszthely szeptember 25-26. 1-4. 30. Seregi J., Holló I., Holló G., Repa I., Brem G., Ender K (2003): Az állati eredetű hungarikumok - a minőség és a mennyiség néhány stratégiai kérdése. XLV. Georgikon Napok, Új stratégiák az agrárgazdaságban EU csatlakozás Keszthely szeptember 25-26. 31. Stefler J., Holló I., Makrai S. (2003): A Red Angus fajtával szerzett tapasztalatok a dél-dunántúli legelőkön. Az állattenyésztés szolgálatában Tudományos Ülés. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum szeptember 11. 57-62. 16
32. Seregi J., Holló I., Holló G. (2004): Hagyományos állatfajaink, mint az ökogazdálkodás alapjai. Ökológiai Gazdálkodás és a jövő. Nádasladány, június 19. 27-30. 33. Holló I. (2006): Holstein-fríz tehenek fejhetőségi tulajdonságai. Kérődző állatfajok mai helyzete és perspektívái az Európai Unióban. Szent István Egyetem Gödöllő. 04. 10-11. 34. Holló I. (2007): Magyartarka és holstein-fríz fajtájú hízóbikák vágóértéke és húsminősége Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. Mezőgazdasági szekció 1. kötet 207-210. 34. Holló I. (2007): Lovas szakember képzés és a bolognai folyamat Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. Oktatás és nevelés szekció. 1. kötet 389-392. 35. Seregi J., Holló G., Holló I., Zsarnóczay G., Kovács Á., Pusztai P., Hajduk P., Sáfár L., Kozma L., Szűcs M., Brem, G., Szemán L., Hajas P., Nagy J., Kilvinger L. (2007): Állati környezetvédelem /adatok, lehetőségek és eredmények az állattenyésztés környezetvédelmi szerepéhez. Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. Környezetvédelem szekció. I. kötet, 256-259. 36. Holló G., Seregi J., Zsarnóczay G., Kovács Á., Holló I. (2007): Hogyan termelhetünk egészséges és jó minőségű marhahúst? Erdei Ferenc IV. tudományos konferencia. Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. Élelmiszergazdaság tudomány szekció. II. kötet, 983-987. 37. Holló I., Holló G. (2008): Magyartarka hízóbikák húsminősége eltérő tömegtakarmány és abrak arány, valamint lenmagdara kiegészítés esetén. XXXII. Óvári Tudományos Nap. Mosonmagyaróvár, 2008. október 09. 1-5 p. (CD-ROM) 38. Holló G., Repa I., Holló I. (2008): In vivo röntgen komputer tomográfiás vizsgálatok szarvasmarha fajban. XXXII. Óvári Tudományos Nap. Mosonmagyaróvár, 2008. október 09. 1-5 p. (CD-ROM) 39. Hatvani Cs., Balogh O., Holló I.: Rendellenes petefészek képletek előfordulási gyakoriságának vizsgálata tejtermelő tehenekben. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2009. április 16. CD:ISBN 978-963-9639-33-1. 17
40. Holló I., Somogyi T., Holló G.: Minőségi vágómarha-előállítás hagyományos, magyar (magyar szürke, magyar tarka) fajtákkal. LI. Georgikon Napok. Keszthely, 2009. október 1-2. 69. p. (www.georgikon.hu/napok) 41. Somogyi T., Holló G., Holló I.: Különböző szarvasmarha fajták hízékonysága és vágóértéke LI. Georgikon Napok. Keszthely, 2009. október 1-2. 130. p. (www.georgikon.hu/napok) 42. Holló G., Holló I.: A tömegtakarmány és abrak arány, valamint a lenmagdarás abrak kiegészítés hatása magyar tarka hízóbikák vágóértékére és húsminőségére. II. Gödöllői Állattenyésztési Napok. Gödöllő 2009. október 17. Takarmányozás és állatélettan szekció. (www.gatn.mkk.szie.hu) 43. Somogyi T., Holló G., Holló I.: Különböző szarvasmarha fajták hízékonysága és vágóértéke. II. Gödöllői Állattenyésztési Napok. Gödöllő 2009. október 17. Kérődző haszonállatok tenyésztése és tartása szekció I. (www.gatn.mkk.szie.hu) 44. Hatvani Cs., Balogh O., Holló I., Gábor Gy.: Nem szokványos lutein képletek megjelenésének és hatásának vizsgálata két holstein-fríz nagyüzemi tehenészet állományszintű felmérésének tükrében. Magyar Buiatrikus Társaság 19. Nemzetközi Kongresszusa, Debrecen, 2009. október 14-17. 130-135.p. 45. Bernáth B. - Holló I.: A magyar szürke szarvasmarha szerepe a tájvédelemben. LII. Georgikon Napok, Keszthely, 2010. szeptember 30.- október 1. www.napok.georgikon.hu 46. Holló G. - Somogyi T. - Takács I. - Anton I. - Repa I. - Holló I.: Különböző fajtájú növendékbikák CT-vizsgálattal megállapított vágóértéke. LII. Georgikon Napok, Keszthely, 2010. szeptember 30.- október 1. www.napok.georgikon.hu 47. Demény M. Szentléleki A. Holló G. Holló I. Póti P. Tőzsér J.: Szárítás hatása szarvasmarhák csülökszaru-keménységére módszertani elővizsgálat. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-5 p. (CD) 18
48. Holló G. Farkas A.- Zsarnóczay G. - Takács I. - Somogyi T. - Anton I. - Repa I. - Holló I.: Összefüggések a mágneses rezonanciás képalkotással (MRI) nyert adatok és a húsminőségi jellemzők, valamint a vér egyes paraméterei között. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-5. p. (CD) 49. Somogyi T. - Holló I. - Anton I. - Holló G.: Különböző fajtájú növendékbikák vágóértékének összehasonlítása. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-6. p. (CD) 50. Somogyi T. - Holló I. - Anton I. - Holló G.: Különböző fajtájú növendékbikák hízékonyságának összehasonlítása. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-6. p. (CD) 51. Hatvani Cs. Balogh O.G. - Holló I.: Petefészekciszták diagnosztizálása és kezelése tejelő tehenekben. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-5. p. (CD) 52. Cseh Gy. - Holló I. - Márton J.: Húshasznú tenyészbika-jelöltek sajátteljesítmény vizsgálati eredményei. XXXIII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár, 2010. október 7. 1-5. p. (CD) 53. Nagy, Zs., Németh, A., Mihályfi, S., Toldi, Gy., Gergátz E., Holló, I.: The short history of hungarian sheep breeding and hungarian Merino breed. MERINOSCOPE 2010. 05. 03-05. 8 th World Merino Conference. Rambouillet, France. 1-6. p. 54. Nagy, Zs., Németh, A., Mihályfi, S., Toldi, Gy., Gergátz E., Gulyás, L., Holló, I.: Effect of dairy sheep breeds to hungarian merino stock. MERINOSCOPE 2010. 05. 03-05. 8 th World Merino Conference. Rambouillet, France. 1-6. p. 5.2. Idegen nyelvű kongresszusi kiadványban 1. Hahmann E., Jähne M., Holló I. (1981): Beziehungen von Wachstum, Fortpflanzungsreife und Fortpflanzungsergebnisse bei verschiedenen Genotypen. Int. Symposium "Züchtung und Reproduktion" Leipzig, 361-368. 2. Stefler J., Holló I., Henics Z., Horváth M. (1983): Effect of monensin on growing and first oestrus of heifers. Hungarian-Egyptian Conference of Animal Production. Gödöllő 40-41. 19
3. Stefler J., Holló I. (1983): Die Leistungen von Fleischrindrassen unter verschiedenen Umveltbedingungen. 15. Jahrestagung der Sektion Tierproduktion und Veterinärmedizin Karl-Marx Universität Leipzig, 327-331. 4. Holló I., Stefler J., Dér F., Golze M., Schwark H.J. (1984): Eignung verschiedener Genotypen für die Mutterkuhhaltung. Wissenschafliches Symposium Kaposvár-Leipzig, 2-19. 5. Golze M., Schwark H.J., Stefler J., Holló I. (1984): Einflussfaktoren auf die Lebendmasseproduktion in der Mutterkuhhaltung. Wissenschaftliches Symposium Kaposvár-Leipzig, 20-36. 6. Holló I., Stefler J., Dohy J. (1984): Erfahrungen bei der Anwendung des Baby-Kälber-Verfahrens in Milch- und Zweinutzungsbeständen. Wissenschaftliches Symposium Kaposvár-Leipzig, 37-47. 7. Holló I., Stefler J., Dohy J. (1986): Die Erfahrungen der Milchkuhvornutzung bei verschiedenen Genotypen. 37. Jahrestagung der EVT, Budapest Komission Rinderzucht, Sitzung IV., 333-334. 8. Schwark H. J., Golze M., Stefler J., Holló I. (1986): Einflussfaktoren der Leistung der Mutterkühen. 37. Jahrestagung der EVT, Budapest Komission Rinderzucht, Sitzung IV., 321-322. 9. Holló I. (1994): Die Kälberaufzuchtfähigkeit von Mutterkühenverschiedener Genotypen im Abhängigkeit von der Vaterlinie. Research and practice in agricultural and food technology. Rovinj Croatia, 37-42. 10. Stefler J., Kovách G., Holló I., Kotsis O. (1995): State and possibilities of beef and port production in Hungary Perspectives in the production of various kinds of meat. Bled-Slovenia, 22-28. 11. Holló I., Rózsahegyi P., Kövér Gy., Tőzsér J., Szűcs E. (1996): Schlachtwertschätzung beim Rind mit Computer- tomographie. Animal Science Days Kaposvár, 47-53. 12. Holló I., Szűcs E., Tőzsér J., Holló G., Rózsahegyi P., Repa I. (1997): Modeling of estimated carcass values in cattle by X-ray computer tomography. 89 th Annual Meeting Abstracts, Journal of Animal Science, 75: 1. 175. 20