JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0510 2005. március

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1020-29/2004. Témaszám: 736 Vizsgálat-azonosító szám: V0186 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Solymár Ágnes, mb. osztályvezető Az összefoglaló jelentést készítette: Sas Imréné számvevő tanácsadó Az ellenőrzésben részt vettek: dr. Méri Sándorné számvevő dr. Nagy-Korsa Márta számvevő tanácsos Sas Imréné számvevő tanácsadó Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) sorszáma 80 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 220 306 347 351 372 373 396 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 0117

gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0136 0228 0304 0323 0351 0402 0427 0437 Jelentés az Illyés Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0466

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 21 1. A közalapítvány működésének jogi, szervezeti feltételei 21 1.1. A közalapítvány létrehozása 21 1.2. Az alapító okirat és az SZMSZ 22 1.3. A képviseleti jog, a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezés 22 1.4. A kuratórium működése 24 1.5. A felügyelő bizottság működése 25 1.6. A közalapítványi iroda működése 26 2. Az alapítót megillető jogkör gyakorlása 26 3. A könyvvezetés és gazdálkodás szabályozottsága, szabályossága 28 3.1. A gazdálkodási szabályzatok 28 3.2. Az éves pénzügyi tervek 29 3.3. A számviteli nyilvántartás rendszere és szabályossága 30 3.4. Az éves beszámolók szabályossága, a beszámolási kötelezettség teljesítése 31 3.5. A közalapítvány bevételei 32 3.6. A közalapítvány költségei 33 3.6.1. A tiszteletdíjak és költségtérítések 34 4. A közalapítványnak nyújtott költségvetési támogatások 35 4.1. Az MPA szakképzési alaprészéből kapott támogatások 35 4.2. Az MPA foglalkoztatási alaprészből kapott támogatások 36 4.3. A központi költségvetésből kapott támogatások 37 5. A közalapítványnak nyújtott költségvetési támogatások szabályos és célszerű felhasználása 37 5.1. A közalapítvány támogatási rendszere 37 5.2. A közalapítvány által nyújtott támogatások 39 6. A munkaerőpiaci alaptól kapott pénzeszközök felhasználása 40 6.1. Az MPA szakképzési alaprészéből kapott pénzeszközök felhasználásának szabályossága 40 6.1.1. A pályázati felhívások törvényessége 41 1

6.1.2. A benyújtott pályázatok 43 6.1.3. A pályázókkal megkötött szerződések és a támogatások folyósítása 44 6.1.4. A támogatások felhasználása és a pályázók elszámoltatása 45 6.1.5. A támogatások szabályossága 46 6.2. Az MPA foglalkoztatási alaprészéből kapott pénzeszközök felhasználása 47 7. A központi költségvetésből kapott pénzeszközök felhasználása 48 MELLÉKLETEK 1. számú Az AKA eszközei és forrásai 2. számú Az AKA eredmény-kimutatása 3. számú Az AKA bevételei és kiadásai 4. számú Az AKA által kifizetett tiszteletdíjak és költségtérítések 5. számú Az AKA támogatásai 2001. évben 6. számú Az AKA támogatásai 2002. évben 7. számú Az AKA támogatásai 2003. évben 8. számú Az AKA támogatásai 2004. I. félévben 9. számú Az AKA által támogatott feladatok 10. számú Az AKA kuratóriumi elnökének észrevétele 11. számú Az ÁSZ elnökének válasza az észrevételre FÜGGELÉKEK 1. számú Az MPA szakképzési alaprészéből 2001-2004. I. félévben támogatott programok 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AKA Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁSZ törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény FB Felügyelő Bizottság FKT Fejlesztési és Képzési Tanács FMM Flt. HTMH Kh. tv. Kincstár MEH MTA NKÖM MPA OFT OM OMAI OSZT Ptk. Szht. Szht. (új) Szt. SZMSZ üvegzseb törvény Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Határon Túli Magyarok Hivatala a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Magyar Államkincstár Miniszterelnöki Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Munkaerő-piaci Alap Országos Felnőttképzési Tanács Oktatási Minisztérium Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága Országos Szakképzési Tanács a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (2004. január 1-jéig hatályos) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (2004. január 1-jétől hatályos) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Szervezeti és Működési Szabályzat a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 3

4

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Cél szerinti tevékenység Felnőttképzés Felsőfokú szakképzés Felsőoktatás Induló vagyon Iskolai rendszerű szakképzés A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a)-b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a)-b)-c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás {a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. (2)} A felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad {a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 124/E. b)}. A felsőoktatási intézményekben felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás) [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 84. (1)}. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303]. A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogvi- 5

Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közalapítvány Közfeladat Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Közoktatás szonyban állnak [a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54/B. 7. pontja]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH2001. 451 alapján]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat az, az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [Kh. tv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. (1)] 6

Pályázat Szórványmagyarság Támogatás Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál Az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli [Kh. tv. 26. i) pontja]. A szórványmagyarság a határon túli magyarságnak azt a rétegét értjük, amely a többségi nemzetekhez képest településén 30%-nál kisebb arányban él. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m) pontja]. 7

BEVEZETÉS 8

BEVEZETÉS JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között 1994. január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő testülete hozhat létre közfeladat (állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat) ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználása érdekében a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény részletesen meghatározta a közalapítvány vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közalapítvány vagyonát kezelő szervezet (kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egy időben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. 2004 végén az ún. média közalapítványokkal együtt 50 működő, illetve 2 bejegyzés alatt álló, az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány volt. A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt a Magyar Köztársaság Kormánya alapította az 1162/1998. (XII. 17.) Korm. határozattal, az Alkotmány 6. -ának (3) bekezdésében rögzített, valamint az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. c) pontjában és a 6. (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében, a határon túl élő magyar közösségek és a szór- 9

BEVEZETÉS ványmagyarság felsőoktatásának, szakképzésének és pedagógus továbbképzésének elősegítése és támogatása céljából. Az AKA-nak az alapító okirat feladatként jelölte meg, hogy működjön együtt minden olyan intézménnyel és szervezettel, amely részt vesz a határon túli magyar közösségek és a szórványmagyarság önazonosságának megerősítésében, az ezt célzó kezdeményezések támogatásában, gyűjtse és gyarapítsa a közalapítványi célok megvalósításához szükséges forrásokat. A Fővárosi Bíróság 1999. április 7-én a nyilvántartásba vétellel együtt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. Az AKA az alapító okiratban megjelölt céljainak elérése érdekében a Kh. tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységek közül a következőket folytatja: tudományos tevékenység és kutatás; nevelés és oktatás; a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; az euroatlanti integráció elősegítése. A határon túli magyarság szülőföldjén való megmaradásának elősegítése céljából nyújtott központi költségvetési támogatás alapvetően az e célra létrehozott közalapítványokon és alapítványokon (Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány) keresztül történik. Emellett az egyes szaktárcák (MEH, OM, NKÖM) és az MTA közvetlenül is folyósítanak pénzeszközöket a határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatására, valamint a határon túli kutatás segítésére. A 2001-2003. évek között a központi költségvetés összesen 32,7 milliárd Ft-ot folyósított a határon túli magyarság támogatására, amelyen belül az AKA mindösszesen 0,3 milliárd Ft (0,9%) felett rendelkezett. 1 Az AKA a 2001-2004. évek között összesen 2,8 milliárd Ft költségvetési támogatásban részesült, ennek 82%-a (2,3 milliárd Ft) a Munkaerő Piaci Alaptól, 18%- a (0,5 milliárd Ft) a központi költségvetésből származott. Az Országgyűlés a 2005. évi költségvetési törvényben a közalapítvány részére közvetlenül névre címzett előirányzatot nem hagyott jóvá. Az MPA szakképzési alaprészéből 2005. évre az AKA 0,5 milliárd Ft-ot kapott 2004. december végén. Az AKA 2002-ben 2 a témavizsgálat keretében ellenőrzött 193 (köz)alapítvány egyikeként adatlapok kitöltésével számolt el a 2000-2001. években kapott központi költségvetési támogatás felhasználásáról, ezzel egyidejűleg a közalapítványt helyszínen is ellenőriztük. Az ellenőrzés a képviseleti jog szabályozása és tényleges gyakorlása, valamint a bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozóan állapított meg hiányosságot. Az alapító okirat szerint a képviseleti jogot eltérően a Ptk. akkor hatályos rendelkezésétől a kuratóriumon kívül más személy is gyakorolhatta és ténylegesen gyakorolta is, továbbá az alapító ok- 1 Forrás: A HTMH 2004. évi beszámolója az OGY Külügyi bizottsága számára 2 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 10

BEVEZETÉS irattól eltérően a külső könyvelő cég alkalmazottai is jogosultak voltak a bankszámla felett rendelkezni. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét. Jelen ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje, hogy az AKA működése és gazdálkodása hogyan segítette elő az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; gazdálkodásának és könyvvezetésének szabályozottsága biztosította-e a gazdálkodás törvényességét; vagyonát, illetve a kapott állami támogatást rendeltetésszerűen és célszerűen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében. Az ellenőrzés a 2001. január 1-jétől a 2004. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki, de a folyamatban lévő gazdasági folyamatokat 2004 végéig vizsgáltuk. 11

BEVEZETÉS 12

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉ- SEK, JAVASLATOK A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány alapítása óta támogatja a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság magyar nyelvű szakképzését, felsőoktatását, pedagógus továbbképzését, elsősorban a szülőföldön folytatandó tanulás lehetőségeinek megteremtése és megerősítése érdekében. Az ellenőrzött időszakban a Kormány az AKA tekintetében az alapítót megillető jogkör gyakorlójának, az alapító nevében és képviseletében eljáró kormányzati felelősként az oktatási minisztert jelölte meg. A miniszter az AKA szakmai felügyeletét a nemzetközi helyettes államtitkár felügyeleti területéhez rendelte. A kuratóriumban az alapítót egy, az FB tagok között három fő képviselte. A kuratórium a közalapítvány működéséről évente beszámolt az alapítói jogokat gyakorló oktatási miniszternek. Az OM éves beszámolóinak szöveges értékelése tartalmazta az AKA-nak nyújtott támogatás célját, összegét, azonban nem tartalmazta, hogy a közalapítvány részére nyújtott támogatás hogyan hatott az általa végzett tevékenység ellátására. Az OM a költségvetési támogatások átláthatóbbá tétele érdekében áttekintette az AKA tevékenységét és feladatait, működésének forrásait, jövőbeni működését illetően változtatásokra nem tett javaslatot. Az AKA a 2001-2004. évek között összesen 2,9 milliárd Ft bevétellel rendelkezett, amelyből 2,8 milliárd Ft származott a költségvetésből, további 0,1 milliárd Ft kamatbevételt realizált szabad pénzeszközei hasznosításából, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Az ellenőrzött 2001-2004. I. félév között realizált bevétel 2,7 milliárd Ft volt. A 2004. évi központi költségvetési támogatást (0,2 milliárd Ft) utófinanszírozással 2004. év végén kapta meg a közalapítvány. Az ellenőrzött időszakban a kuratórium az alapító okirat szerinti célok megvalósítása érdekében 2,5 milliárd Ft támogatást ítélt oda, működésre 0,2 milliárd Ftot használt fel. Az OM a központi költségvetésből, az OM Alapkezelő Igazgatósága az MPA szakképzési, az FMM az MPA foglalkoztatási alaprészéből nyújtott támogatások cél szerinti felhasználásával kapcsolatos előírásokat, az elszámolások benyújtásának módját és határidejét, a felhasználás ellenőrzésének módját, a szerződésszegés jogkövetkezményeit szerződésben rögzítették. Az AKA a támogatási szerződésekben rögzített határidőben a támogatások felhasználásáról szakmai és pénzügyi elszámolásokat nyújtott be a támogatók részére. A kuratórium a költségvetési támogatásból és kamatbevételeiből a közalapítvány céljával összhangban a határainkon túl élő magyar közösségek, és a szórványmagyarság felsőoktatását, szakképzését, valamint oktatási szakemberek továbbképzését támogatta rendszeresen. A támogatásokat elsősorban a határon túlra ítélte oda abból a célból, hogy a magyar fiatalok szülőföldjükön részesüljenek magyar nyelvű szakképzésben és felsőoktatásban. Bevételeit nagyobb programok ingatlan-beruházások, fejlesztések megvalósítására fordította, egyrészt a határon túli magyarok oktatásához kapcsolódó személyi és 13

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK infrastrukturális feltételek megteremtése és megerősítése érdekében, másrészt, hogy a rendelkezésre álló pénzeszköz ne aprózódjon el. Kizárólag pályázati úton, szabályozottan nyújtott támogatást, a pályáztatás, a pályázók elszámoltatásának, a támogatások felhasználásának és ellenőrzésének szabályait az alapító okirattal összhangban a pályázati, az elszámolási, valamint az ellenőrzési és értékelési szabályzatok tartalmazták. A pályázati felhívások (nyilvános és előre meghatározott körben közzétett) kiírásáról, feltételeiről a kuratórium döntött, és gondoskodott azok nyilvános meghirdetéséről. A felhívások a pályázati szabályzat előírásától eltérően, mintegy 50%-ban nem tartalmazták az eredményhirdetés várható időpontját. Az ellenőrzött időszakban az AKA-hoz 1270 db pályázat érkezett be, 8,3 milliárd Ft-os támogatási igénnyel. Az elfogadott pályázatok száma 692 db volt, 2,5 milliárd Ft támogatási összeggel. Ennek megfelelően a kuratórium a pályázatok 54,5%-át támogatta, az igényelt összeg 30%-át ítélte meg támogatásként: 41%-át a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási és szakképzési intézményrendszer bővítésére, 15%-át az anyanyelvű oktatás fejlesztésére, 14%-át ösztöndíj támogatásra, 13%-át a határon túli magyar nyelvű szakképzés fejlesztésére, 11%-át a szakképzésben részt vevő oktatók továbbképzésére és egyéb képzésre, 4%-át a távoktatás kifejlesztésére a szakképzésben, 2%-át az anyanyelv ápolására és tudományos kutatásra. A kuratórium az alapító okiratban nevesített cél szerinti feladatok közül a szakképzési és felsőoktatási tananyagok, oktatási segédanyagok, kutatási eredmények kiadására nem nyújtott támogatást az ellenőrzött időszak egyik évében sem. A kuratórium a támogatások odaítéléséről minden esetben határozott, azonban az ellenőrzött pályázatoknál négy esetben (6%) nem érvényesítette a döntéshozatali összeférhetetlenséget, mivel egy-egy kurátor annak ellenére részt vett a szavazásban, hogy a támogatott szervezetnél is tisztséget töltött be. Az érintett kurátorok támogató szavazata a szavazás eredményét érdemben nem befolyásolta. A döntéshozatali összeférhetetlenség érvényesítése azokban az esetekben sem valósult meg, amikor a kuratórium több támogatást összevont, és azokról egy határozatot hozott. A kuratórium elnöke a támogatottakkal szerződést kötött, amely tartalmazta a támogatás célját, összegét, folyósításának és felhasználásának feltételeit, az elszámoltatás módját és határidejét, a célszerinti felhasználás ellenőrzésének módját, a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A kuratórium a támogatottak pénzügyi elszámolásait nem a támogatási szerződés mellékleteként jóváhagyott költségvetés szerkezetében igényelte, így azok nem biztosították a támogatások szerződés és költségvetés szerinti felhasználásának ellenőrzését. A kuratórium ingatlan beruházások esetén a támogatási szerződésekben nem írta elő a pályázók rendszeres beszámoltatását az ingatlanok pályázati célnak megfelelő használatáról. A kuratórium sem az elszámolási szabályzatban, sem a támogatási szerződésben nem írta elő az elszámolásként benyújtott számlamásolatokon annak feltüntetését, hogy a teljesítés az AKA támogatása terhére történt, ezáltal nem zárta ki a költségszámlák más támogató szervezethez történő benyújtásának lehetőségét. A támogatások felhasználásának ellenőrzését a támogatottak által benyújtott pénzügyi és szakmai elszámolások alapján végezték és a támogatottaknak átlagosan 21%- át helyszínen is ellenőrizték. 14

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium a támogatások 80%-át az MPA szakképzési alaprészéből kapott támogatás és kamatai, 10%-át az MPA foglalkoztatási alaprészéből kapott támogatás terhére, 10%-át a központi költségvetési támogatásból valósította meg. Az MPA szakképzési alaprészéből a 2000. év végén és a 2001. évben kapott, és az ellenőrzött időszakban felhasznált támogatások céljai nem kötődtek teljes körűen a szakképzéshez, amelyet az ÁSZ a 2003. évi ellenőrzésében is megállapított 3. Az alaprésztől kapott pénzeszközökből támogatható programokat és azok keretösszegét az OMAI-val megkötött támogatási szerződések minden esetben rögzítették, azok között azonban szerepeltek olyan programok is, amelyek közvetlenül nem kötődtek a szakképzéshez, de a közalapítvány céljával összhangban voltak. Ehhez hozzájárult egyrészt az, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabályok nem határozták meg a határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása támogatásában a támogatható feladatok, és a támogatásban részesíthetők körét, másrészt pedig az, hogy az AKA alapító okirat szerinti célja és feladata szélesebb körű, mint ami a szakképzési alaprészből finanszírozható. A 2003-ban nyújtott támogatás felhasználási céljai kapcsolódtak a szakképzéshez. A közalapítvány a 2004. évre az alaprészből nem részesült támogatásban. A kuratórium az ellenőrzött időszakban az MPA szakképzési alaprészéből biztosított pénzeszközök terhére 2 milliárd Ft támogatást nyújtott, ennek 51%-át tanári lakások és kollégiumok, illetve a határon túli szakképzést és felsőoktatást szolgáló ingatlan beruházásokra, 14%-át szakképzésben és felsőoktatásban tanulók ösztöndíjára, illetve ösztöndíj kiegészítésekre, 12%-át szakképzési helyek, közép- és felsőfokú intézmények eszközfejlesztésére, 7%-át szakmai továbbképzésekre. Az ellenőrzött időszakban az MPA szakképzési alaprészéből biztosított pénzeszközök terhére megítélt támogatások 42%-a szolgálta közvetlenül a határon túli szakképzés és felsőoktatás tárgyi és képzési feltételeinek javítását, 58%-a nem kapcsolódott közvetlenül az alaprészből megvalósítható fejlesztési és képzési célokhoz, de a közalapítványi céloknak megfelelően a határon túli oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítására irányult. A 2001-2004. években a kuratórium által meghirdetett pályázati programokból hét megfelelt, egy program részben felelt meg, tizenhárom program nem felelt meg a szakképzési és fejlesztési céloknak. A szakképzéshez közvetlenül nem kötődő programok kollégiumok és tanári lakások beruházási támogatására, közoktatási célokra, egyéb, nem szakképzési programokra, ösztöndíj kiegészítésre, irodahálózat működtetésére, valamint kutatások támogatására irányultak. 3 Lásd: A szakképzési struktúra szerepéről a munkaerő piaci igények kielégítésében, 2003. évi 0321. számú jelentés szerint: 1998-2001. évek között a szakképzési alaprész terhére olyan kifizetésekről döntött az oktatási miniszter, ahol a támogatás kedvezményezettje, vagy a támogatás célja, vagy egyik sem felelt meg a hatályos törvényi előírásoknak, illetve a szakképzési hozzájárulás céljának. A törvénysértő gyakorlat alapvetően a döntés előkészítés és a döntéshozatal folyamatára volt visszavezethető. 15

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ellenőrzött támogatások közül a pályázók négy esetben nem tartották be a pályázati feltételeket, ugyanis egy pályázó nem nyújtott be kiviteli tervet és árajánlatot, két pályázatot nem a törvényes képviselő írt alá, egy pályázó jogi személyisége nem felelt meg a felhívásnak. A támogatások folyósításánál az AKA nem minden esetben érvényesítette a szerződés előírásait, mivel egy alkalommal a támogatást a jelzálogjog szerződés benyújtása nélkül folyósította, egy támogatottnál a fizetés módja és ütemezése eltért a szerződéstől, továbbá két készpénzes kifizetésnél hiányzott a pénz felvételével megbízott meghatalmazása, de a támogatottak a felvett összeggel elszámoltak. A közalapítvány nem igényelte a pályázati feladatok teljesítésének igazolását, két esetben pedig elfogadta a pénzügyi tervtől eltérő teljesítést. Az elszámoláshoz benyújtott számla másolatokat a határon túli pályázók nem hitelesítették. Az MPA foglalkoztatási alaprészéből a kuratórium a törvényi előírásoknak megfelelően, a közalapítványi és pályázati célokkal összhangban 0,2 milliárd Ft-ot használt fel a határon túli magyar nyelvű felnőttképzési és kutatási programokra. A központi költségvetésből biztosított pénzeszközök terhére a kuratórium a közalapítványi célokkal összhangban 0,3 milliárd Ft támogatást ítélt meg, 40%-át felsőoktatási intézmények, képzési helyek működtetésére, 27%-át szórvány programokra, 25%-át ösztöndíj kiegészítésre. A kuratórium az MPA szakképzési alaprészéből és a központi költségvetésből származó pénzeszközei terhére nyújtott támogatásainál a határidőn túli elszámolások és a költségvetéstől eltérő teljesítések miatt az ellenőrzött pályázóknál nem érvényesített szankciót. A támogatások cél szerinti felhasználását, a pályázatokban megjelölt célok megvalósulását tizenhat támogatottnál ellenőriztette a helyszínen, az ellenőrzések szerint a támogatást a pályázati céllal összhangban használták fel. A Kormány 2001-2004 között az alapító okiratot három alkalommal módosította, a módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratokat a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette. A helyszíni ellenőrzés 2004. decemberi befejezéséig a Kormány feladat-megjelölése ellenére az oktatási miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nem gondoskodott a módosított alapító okiratok Magyar Közlönyben történő közzétételéről. A kuratórium az alapító okirat felhatalmazásával elkészítette és jóváhagyta az SZMSZ-t, a szabályzat azonban a tanácsadó testület működésének szabályozása tekintetében nem volt összhangban az alapító okirattal, mivel a testületi tagok véleményüket nem együttesen, testületként, hanem egyénenként is képviselhették. A képviseleti jog gyakorlása, valamint a bankszámla és értékpapírszámla feletti rendelkezés szabályai tekintetében amint azt az ÁSZ 2002. évi ellenőrzése is megállapította 4 az alapító okirat 2002 júniusáig nem felelt meg a törvényi előírásoknak, mivel a működés körében a kurátorokon kívül más személyek 4 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 16

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK részleges képviseleti jogát is megengedte. A bank- és értékpapír számla felett a kurátorokon kívül az iroda igazgatója és gazdasági vezetője, valamint a könyvelő cég alkalmazottai a kuratórium vagyonkezelési jogát csorbítva rendelkeztek a vagyon felett. A képviseleti jog, valamint a bankszámla és értékpapírszámla feletti rendelkezés szabályozása 2002-től, gyakorlása a folyószámla tekintetében 2003-tól, az értékpapírszámla tekintetében 2004-től felelt meg a törvényi előírásoknak. A Ptk. és az alapító okirat előírásával összhangban a közalapítványnál FB működött. Az FB tagok rendszeresen részt vettek a kuratórium ülésein, a bizottság munkájával, véleményével segítette a kuratóriumot, ellenőrizte a pályázati kiírásban meghatározott, és az alapító okiratban rögzített célok, valamint a pályázati kiírás és a támogatási szerződések közötti összhangot. Az alapító felé fennálló beszámolási kötelezettségének az ellenőrzött időszak minden évében eleget tett. Az AKA az ellenőrzött időszakban rendelkezett a hatályos törvényekben előírt, a kuratórium által jóváhagyott és aktualizált gazdálkodási szabályzatokkal. A kuratórium a házipénztár kezelésével a könyvelő céget bízta meg, ugyanakkor a közalapítványi iroda a folyamatos működési kiadásokra ún. ellátmányt is kezelt, amellyel rendszeresen elszámolt. A kuratórium sem a vagyon-, pénzkezelési és utalványozási, sem a pénztári szabályzatban nem határozta meg a házipénztár záró állományát és ellenőrzésének módját. Az AKA az ellenőrzött években betartotta a működési költségeknek az alapító okiratban meghatározott mértékét. Az alapító okiratok szerint a kuratórium és az FB tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhettek, összegét és elszámolásának rendjét az alapító képviseletében eljáró oktatási miniszter előzetes jóváhagyásával szabályzatban határozták meg. A tiszteletdíj és költségtérítés mértéke és elszámolása megfelelt az alapító okirat és a szabályzat előírásának. A közalapítvány pénzügyi helyzete stabil volt, az átmenetileg szabad pénzeszközöket a Kincstár által forgalmazott értékpapírok vásárlásával hasznosították. Egy esetben a közalapítvány nem használta ki az alapító okirat és támogatási szerződés által biztosított befektetési lehetőséget azáltal, hogy nem gondoskodott szabad pénzeszközének újbóli befektetéséről, emiatt kamat bevételtől esett el. A számviteli nyilvántartásokban a vonatkozó jogszabály ellenére nem különítették el teljes körűen a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit (pl. a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatos szakértői díjat, hirdetési díjat, bankköltséget, helyszíni ellenőrzések költségét) a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől. A költségvetésből kapott támogatásokra megkötött szerződések előírásától eltérően a működési célú felhasználások elkülönítését sem valósították meg, így a támogatások felhasználásáról készített elszámolásokat nem támasztották alá elkülönített nyilvántartással. Az AKA az ellenőrzött időszak minden évére elkészítette az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozta. 17

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az oktatási miniszternek 1. Gondoskodjék a közalapítvány hatályos alapító okiratának a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozásáról. 2. Szabályozza a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának támogatását, ennek keretében határozza meg az MPA képzési alaprészéből támogatható feladatokat, és a támogatásban részesíthetők körét. 3. Biztosítsa, hogy az OM éves beszámolóinak szöveges értékelése az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban tartalmazza, hogy a közalapítvány működése hogyan befolyásolta a szakfeladat támogatási szükségletét, a részére nyújtott támogatás hogyan hatott az általa végzett tevékenység ellátásának színvonalára. a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány kuratóriumának 1. Biztosítsa a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseinek betartását az MPA képzési alaprészéből finanszírozott támogatások odaítélésénél. 2. Gondoskodjék arról, hogy a támogatások elbírálásában, a kuratóriumi határozatok előkészítésében és meghozatalában maradéktalanul érvényesüljenek az összeférhetetlenségre vonatkozó törvényi előírások. 3. Vizsgálja felül a támogatások odaítélésének, folyósításának és elszámoltatásának szabályait és gyakorlatát a következők figyelembevételével: a) igényelje a támogatási szerződések szerinti költségvetések részletezésének megfelelő pénzügyi elszámolást; b) írja elő az ingatlan beruházásokra megkötött támogatási szerződésekben a pályázók rendszeres beszámolási kötelezettségét az ingatlanok pályázati célnak megfelelő használatáról; c) igényelje a támogatottak elszámolásához a pályázati feladatok teljesítésének igazolását; d) gondoskodjék a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltétel következetes betartatásáról; e) biztosítsa a támogatási szerződésekben előírt finanszírozási előírások és elszámolási kötelezettségek betartásának maradéktalan ellenőrzését; f) következetesen érvényesítse a határidőn túli elszámolókkal szemben a támogatási szerződésben meghatározott szankciót. 18

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4. Teremtse meg az SZMSZ és az alapító okirat összhangját a tanácsadó testület működése tekintetében. 5. Szabályozza a számviteli politikában a közalapítvány sajátosságait figyelembe véve a közalapítványi tevékenység közvetlen költségeibe (kiadásaiba), illetve a kuratórium, és a munkaszervezet költségeibe (kiadásaiba) tartozó költségeket (kiadásokat), a költségek elkülönítésének módját és gondoskodjék annak maradéktalan alkalmazásáról. 6. Határozza meg a pénzkezelési szabályzatban a házipénztár mindenkori záró állományát, ellenőrzésének módját és gondoskodjék annak betartásáról. 7. Vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a házipénztár kezelésével összefüggő feladatokat a közalapítvány alkalmazásában álló munkatárs lássa el. 8. Biztosítsa a költségvetésből a közalapítvány cél szerinti tevékenységére és működési kiadásaira kapott támogatások és azok felhasználásának támogatási szerződések szerinti elkülönített nyilvántartását. 19

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 20

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK JOGI, SZERVEZETI FELTÉTELEI 1.1. A közalapítvány létrehozása A Magyar Köztársaság Kormánya a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt az 1162/1998. (XII. 17.) Korm. határozattal alapította, az Alkotmány 6. -ának 3. bekezdésében rögzített, valamint az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. -ának c) pontjában és a 6. -a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében, a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság felsőoktatásának, szakképzésének és pedagógustovábbképzésének elősegítése és támogatása céljából. A közalapítvány céljai megvalósítása érdekében különösen a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság tekintetében támogatja: anyanyelvű oktatásuk fejlesztését és erősítését célzó kezdeményezéseket; a fenti közösségeket érintő tudományos kutatómunkát; anyanyelvük ápolását és kulturális rendezvényekre irányuló kezdeményezéseket; elsődlegesen a határon túli magyar nyelvű szakképzés fejlesztését biztosító programok kínálatának és képzési lehetőségeinek bővítését; a szakképzésben a távoktatási rendszer kifejlesztését, a képzés és a technológia korszerűsítését szolgáló informatikai és információs rendszerek felhasználását és fejlesztését; a határon túli magyar nyelvű oktatási és szakképzési intézményrendszer megteremtését és bővítését; a határon túli magyar nyelvű oktatásban és szakképzésben részt vevő oktatók és szakoktatók javadalmazását és továbbképzését; a határon túli magyar nyelvű oktatásban és szakképzésben résztvevő anyaországi oktatók és szakoktatók javadalmazását és továbbképzését; ösztöndíjak alapításával a hallgatók felsőfokú tanulmányait, szakképzését, valamint kollégiumi ellátásukat; szakképzési, illetve köz- és felsőoktatási tananyagok, oktatási segédanyagok, kutatási eredmények kiadását és terjesztését. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság 7743. sorszám alatt a 13. Pk. 61.205/1998. számú végzéssel, 1999. április 7-én kiemelkedően közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. 21

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az AKA az alapító okiratban megjelölt céljainak elérése érdekében, a Kh. tv.- nyel összhangban az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: tudományos tevékenység és kutatás; nevelés és oktatás; a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; az euroatlanti integráció elősegítése. 1.2. Az alapító okirat és az SZMSZ Az alapító okiratot az ellenőrzött időszakban az alapító három alkalommal módosította, ennek során a közalapítvány célja bővült, mivel az alapító okirat a szakképzés támogatása mellett nemcsak a felsőoktatás, hanem az oktatás teljes körű támogatását rögzítette, változott továbbá a kuratórium személyi összetétele és taglétszáma. Az ellenőrzött 2001-2004. évek között a kuratórium létszáma 14 főről 23 főre emelkedett, a kuratóriumi elnök személye kétszer változott. Az AKA alapító okiratai megfeleltek a Ptk-ban, valamint a Kh. tv.-ben előírt szabályozási követelményeknek. Az alapító az ún. üvegzseb törvény 38. (1) bekezdésével és az Áht. 104/A. (2) bekezdésével összhangban módosította az AKA alapító okiratát azzal, hogy köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Az SZMSZ tartalmazta a kuratórium és a közalapítványi iroda működésének szabályait. A szabályzatot a kuratórium 2001. októberében az alapító okirat előírásának megfelelően kétharmados szótöbbséggel fogadta el, és azt az ellenőrzött időszak alatt egyszer módosította. Az SZMSZ a tanácsadó testület működésének szabályozása tekintetében nem volt összhangban az alapító okirattal, mivel az SZMSZ alapján a testületi tagok egyénenként is ajánlási joggal bírtak, a pályázatokról egyénenként írásos ajánlást készítettek a kuratórium részére. Az alapító okirat szerint a tanácsadó testület a kuratórium által felkért, a határon túli magyar oktatással foglalkozó szakemberekből és szakmai, illetve társadalmi szervezetek képviselőiből álló konzultatív, javaslattevő, véleményező szakértő testület. A testületi működéssel ellentétes az olyan szabályozás, amelynek során a testületi tagok véleményüket nem együttesen, testületként, hanem egyénenként is képviselhetik és javaslattal élhetnek. 1.3. A képviseleti jog, a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezés Az AKA képviseletének, jegyzésének jogosultsága, illetve a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezés tekintetében az alapító okirat 2002. júniusáig 22

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK amint azt az ÁSZ 2002. évi ellenőrzésében 5 is megállapította nem volt összhangban a Ptk. 74/C. (1) és (4) bekezdéseivel, mivel annak 10.7. pontja szerint: a közalapítvány SZMSZ-e a működés körében más személyek részleges képviseleti jogosultságáról is rendelkezhet -ett, amelyet a Ptk. akkor hatályos előírása nem tett lehetővé. A Ptk. 74/C. (1) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratban kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. A (4) bekezdés alapján, ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. Az alapító csak 2002. január 1- jétől rendelkezhet az alapító okiratban úgy, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. Az alapító okiratok szerint az ellenőrzött időszakban képviseletre a kuratórium elnöke volt jogosult, akadályoztatása esetén két az alapítóval függőségi jogviszonyban nem álló kurátor láthatta el a közalapítvány képviseletét, illetve az alapító 2002. júniusig a működés körében más személyek részleges képviseleti jogosultságát is engedélyezte. Az alapító 2002. júniusától a Ptk. vonatkozó módosításával összhangban a működés körében az előzőeken túl az irodaigazgatónak is képviseleti jogosultságot biztosított. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges. A banki aláírás gyakorlása a kincstári folyószámlánál 2003. júliusig, az értékpapírszámlánál 2004. áprilisig nem felelt meg a Ptk. és az alapító okirat előírásának, mivel a képviseletre jogosult kurátorok mellett más személyek is rendelkeztek banki aláírási jogosultsággal. A kuratórium elnökének Kincstárhoz történt bejelentése alapján a folyószámla felett 2003. júliusig a kuratórium elnöke, titkára és két kurátor mellett a közalapítvány irodaigazgatója és gazdasági vezetője, valamint a könyvelő iroda négy munkatársa, az értékpapírszámla vonatkozásában 2004. áprilisig a kuratórium elnöke, titkára és két kurátor mellett a könyvelő iroda négy munkatársa voltak jogosultak rendelkezni. Következésképpen ez a banki aláírási mód lehetővé tette, hogy a könyvelő cégnél dolgozó személyek érdemben a kuratórium nélkül rendelkezzenek a bankszámla és értékpapírszámla, ezáltal a közalapítvány vagyona felett, ez a gyakorlat pedig ellentétes volt a Ptk. 74/C. (1) bekezdésével. A banki bizonylatokat (átutalásokat, értékpapír vásárlásokat) ténylegesen a könyvelő cég alkalmazottai írták alá. 5 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 23

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2003. július 14-étől a folyószámla, 2004. április 5-étől az értékpapírszámla feletti rendelkezés szabályozása és gyakorlása a Ptk. és a 2003. február 28-ától hatályos alapító okirat előírásainak megfelelt. A helyszíni ellenőrzés befejezésekor a 2004. augusztustól hatályos alapító okirat alapján összhangban a Ptk. előírásával a kuratórium elnöke, két kurátor, az iroda igazgatója és gazdasági vezetője voltak jogosultak rendelkezni. 1.4. A kuratórium működése A kuratórium létszáma 2001. január 1. és 2003. február 27. között 14 fő volt, azt követően az alapító okirat módosításával 22 főre, 2004. októbertől pedig 23 főre emelkedett, megbízatásuk 2005. május 31-jéig szól. A kuratórium tagjait az alapító okiratnak megfelelően a szakképzés, felsőoktatás, és a határon túli oktatás szakembereiből kérték fel. A kuratórium személyi összetétele a kurátorok elfogadó nyilatkozata alapján megfelelt a Ptk. 74/C. (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, mivel az alapító a kuratóriumban a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolt. Az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok szerint a kuratóriumban az alapítót egy kurátor képviselte. A kurátorok nyilatkoztak a kuratóriumi tagság elfogadásáról és az összeférhetetlenségi követelmények teljesítéséről. A kuratórium az ellenőrzött időszak minden évében eleget tett az alapító okiratnak a kuratóriumi ülések minimális gyakoriságára évente két alkalom vonatkozó előírásának, az ülések mindegyike határozatképes volt. A kuratórium 2001-ben 10, 2002-ben 9, 2003-ban 6, 2004. július 8-ig bezárólag 4 alkalommal ülésezett. Az alapító okiratok szerint a kuratórium akkor volt határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen volt az ülésen, így a határozatképességéhez 2003-ig 8, azt követően 12 kurátor jelenlétére volt szükség. A kuratórium üléseiről az alapító okiratnak megfelelően jegyzőkönyvet készítettek, azokat a kuratórium elnöke és egy tagja hitelesítették. A jegyzőkönyvek az alapító okiratnak megfelelően tartalmazták többek között az ülések időpontját, résztvevőit, a kuratórium határozatait, a nem egyhangúlag elfogadott határozatok esetében a tartózkodó és nemmel szavazók személyét, mellékletben csatolták a résztvevők által aláírt jelenléti íveket. A kuratóriumi határozatok azokban az esetekben, amikor a kuratórium több támogatásról egy határozatszámon, csomagban döntött, nem tartalmazták a támogatottak nevét és a támogatás összegét, azokat külön mellékletben sorolták fel, így ezeknél a határozatoknál a döntéshozatali összeférhetetlenség nem volt megállapítható. Az alapító okirat a Kh. tv.-nek megfelelően tartalmazta a kurátorok határozathozatali összeférhetetlenségére vonatkozó előírást, amelyet azonban a határozat hozatalánál nem minden esetben érvényesítették. A magyarországi szervezetek részére hozott támogatási döntéseknél négy kurátor négy tá- 24