A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2008

Első rész... 3 1. fejezet: Az iskola adatai...3 2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...5 Második rész... 6 Nevelési program... 6 3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai...6 3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák... 7 3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 9 4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...20 5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...24 6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek...29 7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő tevékenységek...32 8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...35 9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok...36 10. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...38 11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához szükségesnevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...42 12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...43 12.1 A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere...43 12.2 Szülők és pedagógusok együttműködése...44 12.3 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái:...45 13. fejezet: Az intézmény környezeti nevelési programja...47 13.1 Alapelvek, jövőkép, célok...48 13.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban...50 13.3 Környezeti nevelés módszerei...54 13.4 Erőforrások...55 14. fejezet: Az intézmény egészségnevelési programja...58 14.1 Helyzetelemzés...58 14.2 Segítő kapcsolatok...59 14.3 Intézményen belüli segítők...60 14.4 Segítő kapcsolatok színterei...61 14.5 Állapotfelmérés...67 14.6 Célmegfogalmazás...72 14.7 A tevékenységek színterei és módszerei...73 14.8 Iskolai drogmegelőzési stratégia...78 14.9 Az egészségnevelési program ellenőrzése...80 1

Harmadik rész...82 Az iskola helyi tanterve...82 15. fejezet: A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok...82 15.1 A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei...82 15.2 A bizonyítványok kiadásának rendje...84 15.3 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...84 15.4 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek...85 15.5 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató)...86 16. fejezet: A magatartás és szorgalom minősítési rendszere...89 16.1 Magatartás...89 16.2 Szorgalom...90 17. fejezet: Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként... 91 17.1 Szakiskola 9 10. évfolyam...91 17.2 Szakiskola Felzárkóztató oktatás...96 17.3 Szakközépiskola 9 12. évfolyam...100 17.4 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam...106 17.5 Felnőttoktatás nappali munkarend...110 17.6 Felnőttoktatás esti munkarend...112 18. fejezet: Szakmai Programok...114 18.1 114 18.2 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport)...114 18.3 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6. szakmacsoport)...121 18.4 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport)...128 18.5 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport)...129 18.6 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport)...135 18.7 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport)...138 18.8 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport)...142 18.9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport)...143 18.10 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. szakmacsoport)...150 18.11 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport)...154 Negyedik Rész...157 A József Attila Kollégiumi Intézményegység...157 Pedagógiai programja...157 19. fejezet: A kollégium társadalmi szerepe... 157 20. fejezet: Záró rendelkezések... 173 21. fejezet: Mellékletek... 175 2

Első rész 1. fejezet: Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Az iskola fenntartója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Kós Károly Szakképző Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium és a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola általános jogutódja Az iskola székhelye: Békéscsaba, Puskin tér 1. Az iskola telephelyei: Békéscsaba, Baross u 1-3. Békéscsaba, Gyulai út 32. Békéscsaba, Ipari út 5. Békéscsaba, Lencsési út 138. Gyomaendrőd, Kis Lajos üdülőtelep Az iskola működési területe: Békéscsaba város közigazgatási területe, megyei beiskolázású intézmény Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei: 3

ÖSSZETETT ISKOLA KOLLÉGIUM szakiskola szakközépiskola felnőttoktatási tagozat - általános műveltséget megalapozó oktatás 9-10. évfolyamon - szakképzés 1, 2, 3 évfolyamos - általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 9-13. évfolyam; - szakképzés 1, 2 évfolyamos - nappali és levelező munkarend szerint 10-12. évfolyam - szakképző 13., illetve 13-14. évfolyam 4

2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Szakiskolai oktatás 9 10. évfolyam elektronika-elektrotechnika szakmacsoport gépészeti szakmacsoport kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom faipari szakmacsoport építészet szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport egyéb szolgáltatás felzárkóztató oktatás* Szakiskolai szakképzés 11 12. évfolyam - 10. osztályra épülve - alapfokú iskolai végzettségre épülve Felnőttoktatás nappali munkarend szerint Felnőttoktatás esti munkarend szerint Szakközépiskolai oktatás 9 12. (9 13.*) évfolyam elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban (hardvare technológia) kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom Szakképzés középiskolai végzettségre épülve (* Nyelvi előkészítő osztály) Technikusképzés középiskolai végzettségre épülve Felsőfokú szakképzés középiskolai végzettségre épülve k o l l é g i u m i e l l á t á s * A felzárkóztató oktatás helyi tanterve a mellékletben található. 5

Második rész Nevelési program 3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: A változó igényekhez igazodó szilárd és biztos közismereti és szakmai ismeretek nyújtása, tanulóink eredményes felkészítése az érettségi vizsgára, a szakmunkás-vizsgára és a továbbtanulásra. A nevelő- oktató munka tartalmának kialakításánál, megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatiasságra, ezt kiemelten fontosnak tartjuk a szakképzés területén. A képzési tartalom kialakításánál a nevelő- oktató munkában iskolánk színvonalának megőrzése, fejlesztése érdekében minőségirányítási rendszert működtetünk. Az oktatás megszervezésével, az alkalmazott módszerek megválasztásával képessé tesszük tanítványainkat a hatékony, önálló tanulásra, ezáltal segítve felkészülésüket az "életen át való tanulásra". Oktató- nevelő munkánkban az ismeretek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítését fontosnak tartjuk. Fejlesztjük tanulóink esztétikai-művészeti kifejezőképességét. Pedagógiai munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztését, különös tekintettel a napjainkban egyre fontosabb anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra, matematikai, természettudományos, digitális kompetenciákra. Napjainkra jellemző értékválság közepette törekszünk szilárd viselkedési és a humánus erkölcsi normák közvetítésére, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. 6

Iskolai munkánk során olyan tevékenységformák működtetése, amelyek lehetőséget biztosítanak a tehetséges tanulók továbbfejlődésére és a lemaradók felzárkóztatására. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók szűrését és rehabilitációját. Az intézményünkhöz való kötődés erősítése érdekében iskolai hagyományaink továbbvitele és újak teremtése. Az iskolai élet valamennyi viszonylatában demokratikus légkör megteremtése, különös tekintettel a tanár- diák viszonyban és a diákönkormányzat működésének segítésében. Alapvető célunk az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése és felkészítés az állampolgári szerepre. Tanítványainkat képessé kívánjuk tenni az önálló vélemény kialakításra, a felelős döntésre. Feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása fontos feladatunk. A munka világába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében álláskeresési technikák és vállalkozási ismeretek átadását, módszerek megismertetését, valamint a kezdeményezőképesség fejlesztését fontosnak tartjuk. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára. 3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Az anyanyelven folytatott kommunikáció Meghatározás: Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket és tényeket tudunk szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint nyelvileg helyes módon kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe (az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és szabadidős tevékenységekbe). Idegen nyelvi kommunikáció Meghatározása: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban idegen nyelven. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A nyelvtudás szintje változhat 7

iskolatípusonként a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség dimenziókban. Törekedni kell a szakmai nyelv sajátosságainak közvetítésére is. Matematikai kompetenciák Meghatározás: A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli eltérő fokban a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok/táblázatok). Természettudományos kompetencia Meghatározás: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságát felhasználva magyarázatot adjunk a természet, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásának folyamatairól. E kompetencia fejlesztése magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges egyéni és közösségi felelősség vállalását. Digitális kompetencia Meghatározás: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. Lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk és együttműködő hálózatokban vegyünk részt az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Meghatározás: a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megtervezni egyénileg és csoportosan egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza. A kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció, a magabiztosság, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Szociális és állampolgári kompetencia Meghatározás: a magatartás minden olyan formája, amely módon a tanuló részt vesz a társadalmi és szakmai életben, ami elősegíti a tanuló harmonikus életvitelének kialakulását és a közösségi 8

beilleszkedését. Ez a kompetencia képessé teszi a tanulót arra, hogy a társadalom felépítéséről, folyamatairól és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Meghatározás: a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló képes célkitűzései érdekében terveket készíteni és végrehajtani. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Meghatározás: Az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését jelenti a művészetek nyelvén és a média segítségével (irodalom, zene, dráma, vizuális művészetek, épületek és terek kultúrája, fotó, mozgókép). 3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.2.1 A szakközépiskolai képzés területén: Célok Az általános műveltség megalapozása, tanulóink eredményesen felkészítése az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra, valamint a szakma tanulására. Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. Feladatok, eszközök, eljárások Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen nyelv, számítástechnika, magyar, matematika tantárgy esetében). A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tantárgyak közül amennyiben igény van rá biztosítjuk a emelt szintű érettségire való felkészülést. A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül valósítjuk meg. A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében 9-10. évfolyamon a magyar nyelvi órákat csoportbontásban tartjuk. Idegennyelv-oktatás területén az érettségire való felkészítés mellett minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga 9

letételére. A szükség esetén különböző idegennyelvi előképzettségi szinthez igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan szervezett csoportokban végezzük. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát lehetőségek szerint idegen nyelvi lektor alkalmazásával növeljük. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése Tanulóink felkészítése felelős állampolgári szerepvállalásra. A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások tartásával kívánjuk elérni. Gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepet szánunk a projektfeladatoknak, végzős évfolyamokon a vizsgamunkáknak. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci) Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (Sonnenbergi társaság) Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel és lehetőség szerint idegen nyelvű lektor alkalmazásával segítjük. A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismeretei programot szervezünk. Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek tantárgy tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése, Igazlátó lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a 10

tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Hon és népismeret, hazaszeretetre nevelés A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása Matematikai és természettudományos kompetenciák kiemelt fejlesztése. Csoportbontásban tanítjuk a pályaorientációs gyakorlatot, a matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a számítástechnikát, nagyobb teret engedve a differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat, sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Óratervben a gyakorlati jellegű foglalkozások emelt óraszámban lettek meghatározva. Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása. A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására. 11

3.2.2 A szakiskolai képzés területén: Célok Általános műveltség megalapozása, pályaorientáció. A tanulási motiváció felkeltése. Készségek fejlesztése, a differenciált egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. Kompetenciaalapú oktatás bevezetése a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében (anyanyelven folytatott kommunikáció, matematikai és természettudományos kompetenciák, IKT, önálló tanulás, életpálya-építés). Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. Kooperatív tanítási és tanulási technikák alkalmazása az oktató tevékenység során. Projektmódszer alkalmazása. Tanévenként tematikus projekt hét megszervezése. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. A szemléltetés széleskörű alkalmazása. A tanórai módszertani kultúra megújítása részeként kooperatív tanítás, számítógéppel segített kooperatív tanítás, projekt munka és probléma alapú oktatás meghonosítása. Matematika, magyar nyelv, számítástechnika, idegen nyelv és pályaorientációs gyakorlat csoportbontásban való oktatása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára. A tanulók személyiségfejlesztése Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka, személyes példamutatás. Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program (iskolai módszertani feladatgyűjtemény) Iskolai önismereti kör működtetése Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi tudat erősítése Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. A tagiskolák névadója életútjának megismertetése, példaképül 12

állítása. Etikai témák osztályfőnöki órákon történő feldolgozása. A lemaradt tanulók felzárkóztatása, hogy a képzésben résztvevők alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A tanulók képességeinek feltárása és fejlesztése, pályaorientáció biztosítása a tanulók adottságainak figyelembevételével A képzésben résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok elkerülése A nevelés oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási lehetőség biztosítása, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. A tanulókhoz igazodó egyéni és csoportos projekt-feladatok alkalmazása. A tanulók képességeinek feltárása különböző szakmai és nevelési tevékenységek során a tanulók családi hátterének feltárása az osztályfőnöki munka során. Együttműködés a szülőkkel a tanuló nevelése és optimális pályaválasztása érdekében. Pályaorientációs elméleti és gyakorlati foglalkozások, üzemlátogatások segítségével biztosítjuk a pályaorientációt. Felzárkóztató oktatás biztosítása Differenciált csoport és egyéni feladatok adása, rendszeres és különböző tanulási, értékelési módok alkalmazása Tanulási hátrányok feltárása és az érintett tanulók szakhatóságokhoz irányítása. A sajátos nevelési igényű tanulók számára rehabilitációs foglalkozások biztosítása A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktató- nevelő tevékenység. Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri szakosztályokban a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, valamint házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (városi, futóverseny, vöröskeresztes szakkör, vetélkedők, diáknap stb.) Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során kitérünk az egészséges életmódra. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot 13

működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Rendőrkapitánysággal Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítása, a csoportmunkában való munkavégzés megalapozása. A szakmai előkészítő oktatás keretén belül a szakterület általános megismerése, széleskörű tapasztalatszerzés biztosítása ill. a pályaválasztás elősegítése, majd a szakmai alapozó oktatás során a választott szakmacsoporthoz szükséges ismeretek elsajátítása, jellemző technológiák és az alkalmazott anyagok megismerése. Az iskolai kultúrált környezet megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezet-szépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban, iskolai dolgozók személyes példamutatása. Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során Diák-önkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyben, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szak-kiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmai történeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. Korszerű szemléltetési lehetőség alkalmazása 3.2.3 A kompetencia-alapú oktatás kiemelt módszerei: Kooperatív módszerek - Olyan összetett, a már megismert módszerek elemeit is felhasználó, de új, kreatív ötleteket kipróbáló (alkalmazó) tanulási módszer. A kooperatív módszer csoportos tanulást jelent, ahol - a csoportok 2-6 fősek - pozitív egymásrautaltság van a csoport tagjai között - csoportfeladatot kapnak, a megoldáshoz a csoport minden tagjának hozzá kell járulnia 14

- az egyénnek felelősséget kell vállalnia a rábízott feladatért és a csoport teljesítményéért - tanári szerep megváltozik, irányítóból segítővé válik - a tanulók önállósága nő A számítógéppel segített kooperatív tanulás - Az iskolán kívüli önálló és mással együttműködő tevékenységét biztosítja. Jellemzői: - az idő szabadon megválasztható - együttműködő felek egymástól távol lehetnek Projektmunka - A projekt: minden tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés) valamint teljesítésének erőforrásai meghatározottak és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányulnak. A projektmunka jellemzői: - alkotó jellegű megismerés-cselekvési egység - tárgyi és/vagy szellemi produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált folyamata - komplex tevékenység - pedagógusok és diákok partneri együttműködését teszi lehetővé (funkcionális kooperáció, a pedagógus indirekt irányító szerepe) - differenciálást teszi lehetővé (téma, tehetség, attitűd/kooperációs készség, /tudás/idő) A probléma-alapú tanulás - Az ismeretszerzési folyamat új, problémaközpontú, a tanulók problémamegoldó-képességét fejlesztő módszere. Jellemzői: - a munka kisebb csoportokban folyik - kulcspontok meghatározása közösen - a tanár facilitátor - cselekedve tanulás - tudásforrások felkutatása - saját tanulás ellenőrzése 15

3.2.4 A szakképzés területén: Célok Felkészítés a szakmai vizsgára, a munka világába való bekapcsolódásra. A gazdasági és munkaerő piaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása. Munkájukra igényes, problémamegoldó képességekkel rendelkező önképzésre hajlamos szakemberek képzése A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek legyenek beilleszkedni a termelési illetve munkakörnyezetbe. Fejlődjön bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt. Alakuljon ki a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Az egész életen át tartó tanulás folyamatának megalapozása. Az ismeretek önálló megszerzésére irányuló igények felkeltése, összefüggések felismerése Feladatok, eszközök, eljárások Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. A tanulók tanulószerződéseinek megkötéséhez közvetítői és tanácsadói segítség biztosítása. Szükség esetén együttműködési megállapodás a tanulók rész gyakorlati képzésének vállalati biztosítására. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása Életszerű, gyakorlatias projekt feladatok alkalmazása. Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internet-használat biztosítása. Egyes szakmákban vizsgaremek készítése. A gazdasági kamarákkal együttműködve szintvizsgák szervezése. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést reflektáló értékelési rendszer működtetése. Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés információ hordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. 16

A technikai informatikai változások követésének és az idegen nyelvismeret fontosságának felismerése Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A szakképzés kompetencia alapú, moduláris megszervezése Az idegen nyelv oktatás kötelező bevezetése, sikeres tanulóink példaképül állítása, az informatikai eszközökhöz való állandó hozzáférés biztosítása (könyvtár, aula, szakköri lehetőségek). A vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci). Szervezzük tanulóink külföldi tapasztalatszerző gyakorlatát. A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten belül moduláris struktúrát alakítunk ki. A tantárgyi modulok tartalmát, az alkalmazandó módszereket a szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban elvárt kompetenciák fejlesztéséhez igazítjuk. 3.2.5 A felnőttoktatás területén (nappali és esti munkarend szerint): Célok Tanulóinkat eredményesen felkészítjük az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. Feladatok, eszközök, eljárások Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen nyelv, számítástechnika, magyar, matematika tantárgy esetében). A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tantárgyak közül amelyikre igény van biztosítjuk a kiemelt szintű érettségire való felkészülést. A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül valósítjuk meg. Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga letételére. 17

Az idegen nyelvoktatást szükség esetén különböző idegen nyelvi előképzettségi szinthez igazodó csoportokban végezzük. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése Tanulóink felkészítése felelős állampolgári szerepvállalásra. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások tartásával kívánjuk elérni. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci) Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (Sonnenberg Társaság) A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük a mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismeretei programot szervezünk. Társadalmi ismeretek tantárgy tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése, Igaz látó lapok alkalmazása Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenység során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során. Csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a számítástechnikát, nagyobb teret engedve a differenciált képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb. 18

A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat, sportlétesítmény használata Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Matematikai és természettudományos kompetenciák kiemelt fejlesztése. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a differenciálást. A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására. 19