A tudomány mítosza Az új eredményeket rendszeresen munkával és fokozatosan építik be a ba és a mindennapi gyakorlatba A hiedelem útja 1.Új tudományos eredmény (ismeret) 2.Tudományos hipotézis 3.A hipotézis kísérleti próbája 4.A hipotézist megerősítő eredmények 1.Javaslatok a gyakorlati alkalmazásra 2.Kis parcellás/léptékű bevezetés (próba üzem) 5.Eredményes gyakorlati kipróbálás 6.Nagy léptékű bevezetés Nem igaz! Hagyományos i gondolkodás (paradigma) Az általános modell Az adatokat jól ismerjük Létszámok kor és ivar szerint, szaporulat, elhullások, korpiramisok, stb. több nőivarú nagyobb reprodukció több kilövés az állomány nagysága csak a nőivar és a szaporulat kilövéssel szabályozható! Ha sok fiatal nőivarú van, akkor rosszabb átlagos szaporulat Ezért a fiatal és az idős nőstényeket kell apasztani (még és már kisebb reproduktív érték). Hagyományos modell Állománymérle g Fenntartható hasznosítás N t+1 = N t + B-D+I-E H = B+I-D-E akkor N t+1 = N t N = állomány létszáma t és t+1 időpontban B = születés D = halálozás I = bevándorlás E = kivándorlás Hagyományos i gondolkodás (paradigma) Nagyvad állománykezelési szempontok: Fejlettség, Kondíció, Küllem, Bikáknál, bakoknál agancs. Kell ezekhez a létszám pontos ismerete?
Az európai csülkös vad két változtatási pontja Egy Európa számos becslési módszer Direkt becslések A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány pontos megszámolására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak sokkal több figyelmet kellene fordítania az élőhelyi adottságok felmérésére Vadászok megfigyelései Fogás-jelölés-visszafogás (CMR) Sávos becsés (line transects) Teljes légi számlálás Nyílt területek számlálása (open hills counts) Etetô helyeken végzett számlálás Transzektek Megfigyelô helyeken végzett számlálás Fényszórós számlálás Hajtásos számlálás Egy Európa számos becslési módszer Indirekt becslések Egy Európa számos i cél Hullaték kupacok/csomók számolása Nyomsávban végzett számlálás Havon végzett nyomszámlálás Finn háromszög (Wildlife triangle) Jelek számlálása Kohort analízis Állatok hangjainak számlálása Majdnem minden európai országban tudják, hogy a számlálási módszerek alkalmatlanok a célok elérésére!! Ezért, gyakran a csülkös vaddal való sokszor csak az idő, pénz és az munka felesleges fecsérlése Szarvas megfigyeléses monitoring Vitális értékek elemzése Élőhely minőség nyomonkövetése Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz (lehetetlen) pontosan felmérni A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani A szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és igazából reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről Milyen módszerek kellenének? Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek. Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet.
A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja Az állomány vitális rátáinak vizsgálata Élőhely minőség felmérésén alapuló módszerek Tudjuk, hogy a sűrűségfüggő szabályozás működik! Vagyis a fontos tulajdonságok változnak! Sűrűségfüggés Sűrűségfüggés - általánosítások Univerzális Megfelelő körülmények között a legtöbb fajra hat Minden nagyemlős A szigmoid modell túl egyszerű közelítés Problémák a valóságban Időbeli késések ciklusok és robbanások Lineáris és nem-lineáris DD Stabil eltartóképesség Ingadozik A fogyasztók hatnak rá Korcsoportok különbségei A változás mintázata Egyedi növekedés és fejlődés Testméretek és kapcsolt jellemzők Egészség és kondíció Populáció-működés Szaporodás Elhullás Vitális jellemzők A környezet állapota és jellemzői Habitat jellemzők A források állapota Sűrűségfüggés - általánosítások Tapasztalati tények Ökológiai indikáció Élőlények mint indikátorok Bioindikátorok vagy ökoindikátorok egyedek populáció környezeti rendszer A változások 3 szinten tükröződnek A fokozottan érintett csoportok: fiatal és idős egyedek (gyengébb kompetitív képesség); Versengés a fajon belül STRESSZ lassabb egyedfejlődés, ezért későbbi ivarérés és elsô szaporodás, ezért kisebb átlagos szaporulat, növekvő elhullás kisebb produktivitás (pl. rosszabb trófeák stb.)
Eberhardt modell Eberhardt modell A sűrűség változásának hatására szekvenciális és előrejelezhető változások lépnek fel A folyamat elemei: Visszacsatolás Szabályozás Látszólagos / dinamikus egyensúly (stabilizálás) Központi szerepű tényező: TESTTÖMEG Küszöbtesttömeg kondíció vs. testtömeg Eberhardt modell: a látható sorrend A fiatalok elhullása növekszik Az első szaporodás későbbre tolódik A kifejlett nőstények szaporulata csökken A kifejlettek elhullása növekszik Végeredményben az állomány növekedése lassul, egyensúlyba kerül a környezettel. Eberhardt egyszerű receptje az alkalmazásra A 1. sűrűség A kifejlett változásának nőstények hatására túlélési arányának szekvenciális és meghatározása előrejelezhető változások lépnek fel A folyamat Ha <0.95, elemei: meg kell határozni az okát 2. Visszacsatolás A fiatalok túlélési arányának meghatározása Szabályozás Az ivarérettségig / teljes kifejlettségig Látszólagos Az első szaporodás / dinamikus eléréséig egyensúly (stabilizálás) Központi 3. A szaporodási szerepű tényezű: arányok TESTTÖMEG meghatározása Küszöbtesttömeg Kifejlettek Fiatalok kondíció vs. testtömeg Bioindikátorok kihívások Melyek elég egyszerűek a hatékony monitorozáshoz és modellezéshez? Hatékony vizsgálati módszert szolgáltassanak Az ökológiai összetételhez A struktúrára A funkcióra nézve Az ideális indikátor vagy indikátorok mindháromról információt adnak Az ökoszisztémák olyan mozgó célpontok, amik sosem állapodnak meg hosszabb időre. Bioindikátorok kritériumok Könnyen mérhetők Érzékenyek a stressz-tényezőkre A stresszekre előre jelezhetően reagálnak Előreláthatók: jelzik a bekövetkező változást A által megváltoztatható változásokat is jelzik Integratívak (összegzők) Ismert a természetes zavarásokra, az emberi hatásokra adott válaszuk és az időbeni alakulásuk Válaszaik változatossága kicsi
Alkalmazkodó (adaptive management) Paradigma-váltás: Alapelvek A legjobb tudományos ismeretek összegyűjtése (kutatás) Új megközelítés kidolgozása Az új megközelítés következetes alkalmazása Tanulás a monitorozás és a kutatás rendszerezett folyamata révén Folyamat: Tervez alkalmaz monitoroz tanul módosít A gyakorlati gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia. Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni. Ez a megközelítés magában foglalja: Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való nyomon követését (monitoring) Az állomány jellemzők változásainak éveken át való követését (monitoring) Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre gyakorolt hatásának vizsgálatát. A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlítható. Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem. Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a i döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni. Ez a folyamat nagyon hasonló az alkalmazkodó (adaptive management) modelljéhez Az alkalmazkodó során folyamatosan adatokat gyűjtenek a rendszernek a i beavatkozásra adott válaszairól és ezeket az információkat a jobb biológiai megértésére és a jövőbeni döntések megalapozására használják fel. A csülkös vadfajokkal való nak előnyös ez a megközelítés A populáció-környezet rendszer monitorozása révén, A több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében, Amihez a vadászokat ösztönözni kell a bennük való részvételre. Bioindikátorokra / ökoindikátorokra alapozott Az állatok és növények olyan jellemzői (paraméterei), amik könnyen mérhetők és használhatók az egyed, populáció és környezeti rendszer kapcsolatainak és kondíciójának / állapotának leírására. A lényegi folyamatokhoz kötődnek. Könnyen gyűjthetők. Könnyen értelmezhetők.
Bioindikátorok Őz Bioindikátorok Őz Populáció nagyság Kilométer-index Az egy kilométerre jutó megfigyelt őzek száma Csoport nagyság Téli csoportnagyság / csoportképzés Az állomány egyedeinek minősége és teljesítménye Nőivarúak szaporodási sikere Gida/suta télen (felnevelt szaporulat) Gida/suta nyáron (szaporodó sutára vonatkozóan) Gidák testtömege Gidák téli teljes súlya / zsigerelt súlya Kohort állkapocs hossz (csontváz méret - konstitúció) Teljes állkapocs hosszúság Gidák hátsó csánkhossza (csontváz mérete) Élőhelyi hatás és habitat használat A fásszárúakra gyakorolt legelési hatás közvetlenül a vegetáció növekedésének megindulása előtt (1 m 2 mintaterületen) A ritka és kedvelt növények előfordulási gyakorisága Kiegészítő információk Bioindikátorok Őz Az első éves bakok nagysága Az első agancs nagysága A alapjai Az állatok és a populáció teljesítményére és az élőhely minőségére vonatkozó egyértelmű célok meghatározása. Nem a létszámok, hanem a trend érdekes. Nem az eltartóképességet, hanem az állomány kondícióját kell ismerni. Testméret és kondíció indexek Szaporodási teljesítmény Agancsfejlődés Fókuszok: Erősen érintett csoportok! Hosszútávon gondolkodni és cselekedni monitoring A eredményeiből tanulni kell! Adaptive management Tervez alkalmaz monitoroz tanul módosít Mérhető célok meghatározása Több adat gyűjtése Monitorozás A módszerek értékelése és korrekciója Beépített visszacsatolás és rugalmasság Nota bene (N.B.): Szigorú módszereket és állandósított módszertant, valamint képzett megfigyelőket kell alkalmazni. Az adatok felhalmozódása megengedi, hogy a zajokat (zavaró hatásokat) elválasszuk a tényleges változásoktól Megtervez Alkalmaz Monitoroz Értékel Tanul és módosít
Vadfajtól független kérdések Kell-e a vad károkozásával foglalkozni? Megfelel-e az állományból lőhető mennyiség az elvárásainknak? Megfelel-e az egyedek minősége, vagyis a testnagyságuk és a trófeák nagysága? Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni? Milyen biológiai korlátokkal kell számolni? Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat?