EPIDEMIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK ÉS STANDARDIZÁLÁS

Átírás

1 EPIDEMIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK ÉS STANDARDIZÁLÁS

2 TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá a folyamatos szakmai fejlődéshez mert elengedhetetlen a népegészségtan további fejezeteinek megértéséhez mert érdekes (hedonistáknak)

3 DEFINÍCIÓ Epidemiológia Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához. V. Hajdú P., Ádány R.: Epidemiológiai szótár

4 AZ EPIDEMIOLÓGIA, MINT ALKALMAZOTT TUDOMÁNY Az epidemiológiai kutatások eredményeinek két fő felhasználási területe: Népegészségügy Klinikai orvoslás

5 EPIDEMIOLÓGIAI KUTATÁS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYBEN a lakosság egészségének mérése (egészségmonitorozás) betegségteher kockázati tényezők előfordulása értékelés (programmonitorozás) Mi történt? Mi értünk el? prioritás meghatározás beavatkozás Mi működik? (intervenciós vizsgálatok)

6 A DEMOGRÁFIÁBAN HASZNÁLT NUMERIKUS MUTATÓK TÍPUSAI

7 MEGOSZLÁSI VISZONYSZÁMOK Dimenzió nélkül részarányok Rész/Egész X 100 Összeadhatók (ugyanazon jelenségnél) 0% és 100 % között változhat Például: 2009-ben az összes halálozás 25%-a daganatos betegség miatt történt Abszolút számokból és megoszlási viszonyszámokból nem szabad gyakorisági következtetéseket levonni!

8 ARÁNYSZÁMOK (intenzitási, gyakorisági viszonyszám) A vizsgált események (vagy személyek) száma adott idő alatt A megfigyelt populáció átlagos száma ugyanazon idő alatt k Incidencia Kumulatív incidencia Incidencia arányszám Prevalencia

9 RENDHAGYÓ ARÁNYSZÁMOK 1. Csecsemőhalálozási arányszám 2. Magzati veszteség (terhesség-megszakítás és magzati halálozás együttesen) 3. Anyai halálozási arányszám Miért rendhagyóak ezek az arányszámok?

10 DINAMIKUS VISZONYSZÁM A megfigyelt jelenség időbeni változását százalékban kifejező mutató A bázisviszonyszám az idősor minden tagját egy előre rögzített tag (a bázis = 100%) értékéhez viszonyítja A hosszú távon bekövetkező változásokat szekuláris trendnek nevezzük Mely betegségek halálozása csökkent illetve nőtt a közelmúlt egy adott időszakában?

11 INCIDENCIA ÉS PREVALENCIA Az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált populációban (abszolút kockázat) Etiológiai vizsgálatok céljaira csak az incidencia alkalmas (Miért?) A prevalencia egy jelenség összes létező esete egy meghatározott időpontban a vizsgált populációban (pontprevalencia) A prevalencia betegségterhek és az ellátási szükségletek vizsgálatában fontos

12 INCIDENCIA (I) SZÁMÍTÁSA * I = Új esetek száma adott időtartamban Az érintett (kockázatnak kitett) populáció létszáma ugyanazon időtartamban k

13

14 KUMULATÍV INCIDENCIA (KI) Nincs mértékegysége Értéke 0 és 1 között változik Időben specifikált (például 5 év) Az adott populáció minden tagját követni kell az esemény bekövetkeztéig vagy a megfigyelési időszak végéig Túlélési arány (TA): 1-KI

15 A MEDICINÁBAN HASZNÁLT KUMULTÍV INCIDENCIA MUTATÓK Abszolút kockázat Letalitás (az elhaltak százalékos aránya egy bizonyos betegségben) 5 éves túlélés Megbetegedési arány ( attack rate ) A KUMULATÍV INCIDENCIA AZT MUTATJA MEG, HOGY ADOTT IDŐ ALATT A BETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HOGYAN VÁLTOZIK A POPULÁCIÓBAN

16

17 INCIDENCIA SŰRŰSÉG (ARÁNYSZÁM) Az incidencia sűrűség a kockázatnak kitett, kezdetben betegségtől mentes populációban megfigyelt személy-idő egységre eső új esetek száma Személy-idő: a populációban valamennyi tagjának kockázatnak kitettségét leíró időtartamok összessége Dimenziója van 0 és a végtelen közötti értéke lehet

18 PONTPREVALENCIA A már fennálló betegség gyakoriságáról szolgáltat információt Nincs dimenziója 0-1 között lehet Keresztmetszeti kép a populációról Létező esetek száma adott időpontban Az érintett populáció létszáma ugyanazon időpontban

19 TARTAMPREVALENCIA Az összes előforduló eset száma egy populációban egy adott időtartamban. Az időtartam kezdeti időpontjában mért pontprevalencia és a vizsgált időszakban bekövetkező incidencia összege Az arányszám számítása problémás, mert a nevező meghatározása és értelmezése nehéz Mutatóként általában nem használatos

20 PREVALENCIA ÉS INCIDENCIA I. P = x K Incidencia Gyógyultak, vagy meghaltak Prevalencia

21 PREVALENCIA ÉS INCIDENCIA II. Alacsony incidencia esetén is nőhet a prevalencia, ha a betegség krónikus, de nem gyógyítható Milyen betegségeknél jellemző, hogy a prevalencia magasabb az incidenciánál? Milyen betegségeknél jellemző, hogy a prevalencia és az incidencia közel azonos?

22 WHO HFA ADATBÁZIS INDIKÁTOROK Halálozás (mortalitás) Megbetegedések (morbiditás) Kockázati tényezők elemzése és összehasonlítása országok és időpontok szerint

23 FELADAT Nézze meg a szívinfarktus okozta halálozás változását Magyarországon! Hasonlítsa össze a tüdőrák előfordulásának gyakoriságának változását különböző országokban egy tízéves időszak alatt! Nézze meg a dohányzási szokások változását ugyanezen idő alatt!

24 KOCKÁZATI MUTATÓK I. Abszolút kockázat (AK): a betegség (haláleset) előfordulásának abszolút valószínűsége egy populációban (incidencia!) Expozíció: valamilyen kockázati tényező(k)nek való kitettség (pl.: dohányzás) Exponált vs. Nem exponált csoport: expozíció alapján két (több) populáció meghatározása

25 KOCKÁZATI MUTATÓK II. Két csoport összehasonlítása Relatív kockázat (RK): AK exp / AK nemexp Példák Járulékos kockázat (JK): AK exp - AK nemexp Példák A relatív kockázat dimenzió nélküli szám, a járulékos kockázat az incidencia dimenziójával azonos. Változhat-e a relatív és járulékos kockázat értéke standardizálás után?

26 KOCKÁZATI MUTATÓK III. Esély: expozícióprevalenci ája (1- expozícióprevalenci ája) Az esély mind az esetekben, mind a kontrollokban meghatározható (a/c, b/d) Esélyhányados (EH): expozícióesélye esetekben expozícióesélye kontrollokban Egyszerűsítve: (a/c)/(b/d) = (a/b)/(c/d) = ad/bc

27 POPULÁCIÓS JÁRULÉKOS KOCKÁZAT Populációs járulékos kockázat (PJK): Incidencia összesen Incidencia nem exponáltak Populációs járulékos kockázati hányad PJKH = (I T -I 0 ) / I T I T incidencia a teljes populációban (összesen) I 0 incidencia a nem exponáltak körében

28 Epidemiológiai vizsgálatok és szűrővizsgálatok

29 EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A szakirodalomban elsősorban analitikus, illetve experimentális vizsgálatokat találunk, melyek okokozati összefüggést keresnek Különböző vizsgálatok különböző erősségű bizonyítékkal szolgálhatnak az ilyen összefüggések meglétére vagy hiányára A valóságban az ok-okozati kapcsolatok ritkán egyaz-egyhez jellegűek, legtöbbször ok-okozati hálózatokat találunk Az oksági kapcsolat bizonyítása minden tudományos tevékenység legkritikusabb pontja

30 Epidemiológiai vizsgálatok Céljuk a populáció egészségi állapotával kapcsolatos információk gyűjtése, feldolgozása felhasználása a lakosság egészségének javítására. Tervezésük általános szempontjai: szakmai (orvos-szakmai, epidemiológiai, orvosetikai) adminisztratív gazdasági

31 Epidemiológiai vizsgálatok Obszervációs (megfigyeléses) Experimentális (kísérletes) Deskriptív (leíró) Analitikus (elemzı) Összevont adatok Egyéni adatok Ökológiai vizsgálat Eset-kontroll vizsgálat (retrospektív) Keresztmetszeti vizsgálat (adott idıpont) Kohorsz vizsgálat (prospektív)

32 Az epidemiológiai vizsgálatok menete Jelentős számú egyéni tapasztalat, más vizsgálat mellékeredménye Deskriptív vizsgálatok Előzetes hipotézis Analitikus vizsgálatok Experimentális vizsgálatok experimentális vizsgálatokat összegző elemzések (pl. metaanalízis)

33 AZ EVIDENCIA PIRAMISA Randomizált kontrollált vizsgálatok Kohorsz vizsgálatok Randomizált kontrollált kettős vak vizsgálatok Eset-kontroll vizsgálatok Eset sorozatok Eset bemutatások Gondolatok, szakértői vélemények Állatkísérletek In vitro kutatások

34 ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLAT (KORRELÁCIÓS VIZSGÁLAT) Az összefüggést vizsgálja valamely feltételezett kockázati tényező és az egészségi állapot valamely jellemzője (mortalitás, morbiditás) között úgy, hogy a megfigyelés egységét populációk vagy populációs csoportok aggregált (átlagos) mutatói jelentik. Az ökológiai vizsgálatokban észlelt összefüggés csak populációs szinten értelmezhető, individuális szinten nem feltétlenül érvényes. Ökológiai hiba: az ökológiai összefüggésből egyéni kockázatra következtetni.

35 A koronária-betegség okozta halálozás és a cigarettafogyasztás az USA államaiban

36 DESKRIPTÍV VIZSGÁLAT: OLEF ban a lakosság által kifizetett összes hálapénz megoszlása az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjei között Forrás: Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) Gyorsjelentés. Országos Epidemiológiai Központ,

37 DESKRIPTÍV EPIDEMIOLÓGIA Populációs adatok Egyéni adatok (eset, eset-sorozat) - Személyi jellemzők Kik? (kor, nem, családi állapot) - Hely Hol? (földrajzi, társadalmi környezet) - Idő Mikor? (hosszú és rövid távú változások, periodikus vagy szezonális változások)

38 Keresztmetszeti vizsgálat Egyének körében vizsgálja egy meghatározott időpontra nézve, minden egyes egyén esetében egyszerre - a kockázati tényező és - a betegség jelenlétét vagy az attól való mentességet. A vizsgálat a betegség és a kockázati tényező adott időpontbeli létezésére szolgáltat adatokat, vagyis prevalencia adatokat eredményez.

39 Keresztmetszeti vizsgálat Megbetegedés igen nem Exponált a b Nem exponált c d P = a c vs. P = a + b c + d P = a b vs. P = a + c b + d

40 Kohorsz vizsgálat

41 Kohorsz vizsgálat Megbetegedés igen nem Exponált a b Nem exponált c d A vizsgálat iránya

42 A cannabis fogyasztás és a pszichózis összefüggése egy kohorsz vizsgálat alapján Van Os és munkatársai 1997 és 1999 között nagyszabású kohorsz vizsgálatot kezdeményeztek Hollandiában Kiválasztottak 4045 pszichózisban nem szenvedő egyént a lakosság köréből és megállapították mindegyikükről, hogy fogyaszt-e cannabis-t vagy sem Ezután 1, és 3 év elteltével vizsgálták a köztük előforduló pszichózisos tünetek gyakoriságát Forrás: Van Os és mtsai. Am J Epidemiol Vol. 156, No. 4, 2002.

43 A cannabis fogyasztás és a pszichózis összefüggése egy kohorsz vizsgálat alapján Cannabis fogyasztó Pszichotikus beteg Igen 8 Nem 30 Összesen 38 a c a+c Egészséges 304 b d b+d Összesen 312 a+b c+d Forrás: Van Os és mtsai. Am J Epidemiol Vol. 156, No. 4, 2002.

44 Kockázati mutatók Abszolút kockázat (AK): a betegség (haláleset) előfordulásának abszolút valószínűsége egy populációban (incidencia) Expozíció: valamilyen kockázati vagy védőhatású tényezőnek való kitettség (pl.: dohányzás, védőoltás) Exponált és nem exponált csoport: a kitettség alapján elkülönített csoportok

45 Két csoport összehasonlítása Relatív kockázat (RK): AK exp /AK nemexp hányszor nagyobb az exponáltak megbetegedési kockázata, dimenzió nélküli szám RK az ismertetett vizsgálatban: Járulékos kockázat (JK): AK exp -AK nemexp az incidencia többletet mutatja az exponáltak körében a nem exponáltakkal szemben. az incidencia dimenziójával azonos JK az ismertetett vizsgálatban:.

46 Továbbszámított kockázati mutatók Járulékos kockázati hányad azt mutatja, hogy az exponáltak incidenciájának hány százaléka tulajdonítható az expozíciónak. Populációs járulékos kockázati hányad a populációban észlelhető megbetegedésnek hány százaléka tulajdonítható az expozíciónak.

47 Kockázati mutatók (képletek) I exp = a a+b I nem exp = c c+d Relatív kockázat (RK) = I exp I nem exp Járulékos kockázat (JK) = I exp I nem exp Járulékos kockázati hányad (%) = I exp I nem exp I exp X 100 Populációs járulékos kockázati hányad(%) = I össz I nem exp I össz X 100

48 Kohorsz vizsgálat jellemzői Az expozíció már a betegség kialakulása előtt vizsgálható Egy expozícióra több végpont vizsgálható Prospektív vizsgálat, de lehet historikus is A vizsgálatból incidencia mérhető Az incidenciákból relatív és járulékos kockázat számítható Fokozottan idő-, és költségigényes vizsgálat Kohorszok követése nehéz, az együttműködés változó, gyakori a lemorzsolódás a vizsgálatból

49 Eset - kontroll vizsgálatok

50 Eset-kontroll vizsgálat Megbetegedés Exponáltság az előzményben Nincs exponáltság az előzményben Eset (beteg csoport) a c Kontroll csoport b d A vizsgálat iránya

51 Eset - kontroll vizsgálat I. Retrolentális fibroplázia először 1942-ben leírt megbetegedés 6 esettel Bostonban. főként koraszülöttekben észlelték, 3 hónapos kor után nem gyakran korai, teljes vakságot okoz egyformán érinti mindkét szemet az incidencia földrajzi megoszlása nem jellemző (akár egy városon belül sem) gyakran a legjobb hírű kórházakban volt a leggyakoribb elsők között az RLF és a koraszülöttek születési súlyának összefüggése került a vizsgálatok előterébe. Forrás: Lowe CR. Epidemiology: A guide to teaching methods. WHO, 1973.

52 Eset - kontroll vizsgálat II. Retrolentális fibroplázia Születési súly <1701g g c 8 Összesen 136 RLF Kontroll Összesen a a+c b d b+d a+b c+d Forrás: Lowe CR. Epidemiology: A guide to teaching methods. WHO,

53 Esély: Kockázati mutatók III. expozíció prevalenciája (1- expozíció prevalenciája) Az esély mind az esetekben, mind a kontrollokban meghatározható (a/c, b/d) Esélyhányados (EH): expozíció esélye esetekben expozíció esélye kontollokban Egyszerűsítve: (a/c)/(b/d) = (a*d)/(b*c)

54 Retrolentális fibroplázia további vizsgálata prospektív elrendezésben Oxigén terápia RLF Nincs RLF Összesen 65-70% O hétig < 40% O 2 < 4 hétig Forrás: Lowe CR. Epidemiology: A guide to teaching methods. WHO, 1973.

55 Eset - kontroll vizsgálat jellemzői A csoportokban esély számítható, abból esélyhányados Több és különböző szintű expozíciót képes vizsgálni Relatíve olcsó és gyors (hatékony) Ritka betegségeknél jól közelíthető a relatív kockázat az esélyhányadossal Hosszú időszak is feldolgozható Kezelés biztonságosságának vizsgálatában hasznos

56 Eset - kontroll vizsgálat jellemzői Kezelés hatékonyságának vizsgálatára nem alkalmas A vizsgálatban abszolút kockázat (incidencia) nem mérhető Ritka expozíció esetén kevésbé kivitelezhető A vizsgálat iránya retrospektív, de a betegfelvétel a vizsgálatba történhet folyamatosan előforduló esetek alapján Torzító tényező lehet az expozícióra való visszaemlékezés szelektív pontossága

57 Hibalehetőségek Kiválasztási hiba Visszaemlékezési torzítás Megfigyelői hiba Gyakori betegségeknél a RK és az OD jelentősen eltérhet

58 A különböző vizsgálati típusok alkalmazása Eset-kontroll Kohorsz Keresztmetszeti vizsgálat Ritka betegség Hosszú látencia periódus Több kockázati vagy befolyásoló tényező együttes vizsgálata Ritka kockázati tényező Egy tényező többféle hatásának vizsgálata Az összefüggés időbeni alakulásának mérése Az incidencia direkt mérése

59 Experimentális vagy intervenciós epidemiológia Klinikai < Területi < Populációs egyének eü. ellátásban ált. terápiás egyének területen inkább preventív csoportok területen preventív

60 Randomizált kontrollált eljárások A kiindulási csoportok csak a beavatkozás tényében különböznek (randomizált besorolás) és követve a csoportokat, vizsgálja a beavatkozás következményét (a hatást).

61 Randomizált kontrollált eljárások felépítése Hipotézisek megfogalmazása Referencia populáció Tanulmányozandó minta - részletes tájékoztatás, alapvizsgálatok - önkéntes részvétel Randomizált besorolás Követés - követési időtartam - lemorzsolódás - megfigyelési, jelentési hibák Kimenetel - a hatás becslése/mérése - elemzés - az eredmények kiértékelése

62 Randomizált klinikai vizsgálat (RCT) Olyan kísérleti vizsgálat, amelyben egy egészségügyi beavatkozás biztonságosságának és/vagy hatásosságának vizsgálata során véletlenszerűen két csoportba, a kísérleti és a kontroll csoportba sorolják a résztvevőket, és összehasonlítják a két csoportban elért eredményeket.

63 Randomizált kontrollált vizsgálatok

64 A dupla vak próba

65 SZŰRŐVIZSGÁLATOK

66 Prevenció megelőzés 1. Az egészség fejlesztése, megőrzése, 2. egészségkárosodás mielőbbi felismerése, az egészség visszaállítása, 3. a károsodás további súlyosbodásának kivédése.

67 Elsődleges megelőzés Primer prevenció Cél: az egészségkárosodás (betegség, baleset) bekövetkezésének megelőzése vagyis incidenciájának csökkentése Eszköz: a szomatikus ellenállóképesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése a tömegesen veszélyeztető kockázati tényezők kialakulásának és elterjedésének megelőzése a fertőző betegségekkel szembeni védettség és védelem erősítése

68 Másodlagos megelőzés Szekunder prevenció Célja: a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése lehetőleg a tünetmentes (preklinikai) szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes. Eszköze: szűrővizsgálat

69 Harmadlagos megelőzés Tercier prevenció Célja: a betegséggel/balesettel összefüggő szövődmények, tartós károsodások, rokkantság kivédése, a gyógyulás időtartamának csökkentése. Eszköze: a rehabilitáció, vagyis az adott betegség/baleset előtti testi, lelki, szellemi szociális állapot lehetőség szerinti visszaállítása.

70 A szűrővizsgálat, mint a szekunder prevenció eszköze Célja: A betegség felismerése a preklinikai, tünet- és panaszmentes szakban Módszere: - a betegség kialakulására hajlamosító genetikai és környezeti rizikótényezők felmérése, - a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők felkutatása

71 A betegség természetes lefolyása és a megelőzési lehetőségek kapcsolata Biológiai kezdet Tünetek Progresszió, Komplikáció Halál Fogék onyság Prek linik ai szak asz Klinikai szakasz PREVENCIÓ Elsõd leges (primer) M ásodlagos (szekunder) Harm ad lagos (tercier) INTERVENCIÓ Egészségmegőrzés Korai diagnózis Kezelés és rehabilitáció és Egészségvédelem (a progresszió azonnali kezelés B e t e g s é g m e g e l ő z é s a komplikáció a halál megelőzése és a rokkantság csökkentése) Kockázati tényező(k) felismerése 123 S Z Ű R É S? Az elváltozás korai felismerése

72 A szűrővizsgálatok általános jellemzői Magukat (legtöbbször) egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálata a vizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, további vizsgálatok szükségesek A diagnózist követően azonnal meg kell kezdeni a kezelést a manifeszt betegség megelőzése vagy lefolyásának pozitív befolyásolása érdekében.

73 Szűrési típusok Prevalencia becslés keresztmetszeti vizsgálatban Alkalomszerű (opportunisztikus), például kampányok, akciók keretében Orvoshoz fordulóknál esetfeltáró kivizsgálás Eü. alkalmassági vizsgálatok Rejtett betegségek feltárására irányuló szervezett (kötelező, nem-kötelező) orvosi vizsgálatok

74 DIAGNOSZTIKAI SZÛRÉS vizsgálat (korai felismerés) KEZDEMÉNYEZŐ: A BETEG KEZDEMÉNYEZŐ: A szűrést szervező VIZSGÁLÓ klinikai tünetek nem beteg, tünetmentes szűrendők orvoshoz fordulás a részvétel ÖNKÉNTES Orvosi vizsgálat anamnézis fizikális vizsgálat labor műszeres. Gyorsan kivitelezhető, egyszerű tesztek vizsgálatok eljárások. DIAGNÓZIS a terápia a prognózis alapja Elkülöníti a VALÓSZÍNÛLEG BETEG (pozitív) és a VALÓSZÍNÛLEG NEM BETEG (negatív) személyeket

75 A betegségek szűrési alkalmassága SÚLYOSSÁG Klinikai szakasz Szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz Tünetek * A folyamat javulása, gyógyulás megállítása rosszabbodása Biológiai kezdet Idő

76 A szűrhető betegségek kiválasztása Előfordulásuk gyakorisága jelentős népegészségügyi problémát okoz Ismert a betegség természetes lefolyása: hosszú tünetmentes, de kimutatható preklinikai szakasza van, ismeretek a kialakulásában szerepet játszó tényezők, valamint a betegség előtti állapotok. Alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert a preklinikai szakaszban kimutatott elváltozások jelentős hányada kezelés nélkül klinikai betegségé alakul. A rejtett állapotok felismerésére bizonyítottan alkalmas és hatásos szűrővizsgálati módszer áll rendelkezésre A szűrővizsgálat után diagnosztizált betegség korai kezelése kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását A kiszűrtek teljes ellátásának adottak a feltételei, így biztosított, hogy a szűrővizsgálaton részt vett személyeknek nagyobb az esélye a gyógyulásra

77 Kivételek Egyes, általában egyszeri vizsgálattal feltárható rendellenességek, melyeknél az időben történő felismerés és kezelés elmulasztása súlyos következményekkel járna (Rh-szűrés, veleszületett fejlődési rendellenességek), anyagcsere betegségek (phenylketonuria)

78 Szűrővizsgálati módszer követelményei Egyszerűen, gyorsan és könnyen kivitelezhető Biztonságos, ne legyenek nemkívánatos mellékhatások, ne okozzon az elkerülhetetlen mértéknél nagyobb kényelmetlenséget, fájdalmat Olcsó és költség-hatékony, azaz a ráfordítás arányos a korai kimutatással járó előnyökkel

79 A szűrővizsgálatok negatív hatásai Félelem a szűréstől Bizonytalanság (várakozás az eredményre) Betegségtudatban eltöltött idő Aggodalom: a pozitív lelet szubjektív megítélése, a kockázat mint betegség megélése Hamis pozitív illetve negatív lelet A szűrővizsgálat normálistól eltérő eredménye megbélyegző lehet Nil nocere!

80

81

82 Szűrővizsgálati mutatók számítása (1) Vizsgálat Beteg Nem-beteg Összesen Pozitív a b a+b Negatív c d c+d Összesen a+c b+d a+b+c+d Szenzitivitás = a/a+c vagyis a valóban pozitivak %-a a betegnek jelzettek között Specificitás = d/b+d vagyis a valóban negatívak %-a a nem- betegnek jelzettek között

83

84

85 Szűrővizsgálati mutatók számítása (2) Vizsgálat Beteg Nem-beteg Összesen Pozitív a b a+b Negatív c d c+d Összesen a+c b+d a+b+c+d Pozitív prediktív érték: a/a+b, vagyis a valóban betegek %-a a pozitívnak jelzettek között Negatív prediktív érték: d/c+d, vagyis a valóban nem-betegek %-a a nem-betegnek jelzettek között

86

87 SZÁMÍTÁSI FELADATOK (1.) A svéd emlőrák-szűrés: Szenzitivitás Specificitás Pozitív prediktív érték Negatív prediktív érték

88 Szervezett szűrővizsgálat az eü. közigazgatás szervezi a szűrésre jogosult személyek egyénileg is azonosíthatók személyre szóló behívási, visszahívási, követési rendszer alapján működik a szakterület mai állását tükröző ajánlások alapján készült szakmai protokoll szabályozza: - a szűrendő betegségek körét - a résztvevők körét (legtöbbször az életkor alapján) - a szűrővizsgálatok ismétlésének gyakoriságát

89 Szervezett szűrővizsgálat területi szűrési regiszter működik számítógépes nyilvántartással, mely tartalmazza: a személyes meghívás alapjául szolgáló lakosságlistát a megjelenési listát a különbség-listát, amely lehetővé teszi a meghívott, de meg nem jelent személyek név szerinti azonosítását. a szűrővizsgálat elvégzéséhez szűrőállomások, azaz a szükséges szaktudással rendelkező, minőségbiztosítással rendelkező egységek biztosítottak a szűrési tevékenység az egészségügyi ellátórendszerhez illeszkedik. A szűrőállomással együttműködő szakellátási egységek a háziorvosi szolgálattal összehangoltan biztosítják a diagnosztikus vizsgálatok elvégzését, a kezelést és a beteg követését

90 Szervezett szűrővizsgálatok Emlőszűrés év közötti nők 2 évente kijelölt szűrőállomásokon Méhnyakszűrés év közötti nők 3 évente nem központosított, de területi alapon szervezett, akkreditált citopatológiai laboratóriumokhoz kötött Vastagbélszűrés (fokozatos bevezetés) év közötti férfiak és nők 2 évente szűrik székletminta alapján várhatóan a háziorvosi hálózathoz fog kapcsolódni, de területileg szervezett, akkreditált laboratóriumokban zajlik a minták feldolgozása