Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott jövedelméből fizeti, így a szerződőnek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a saját maga által befizetett díj után nem keletkezik. Szja: Adókedvezmény jár a díj után, mert a biztosítási tartam 10 év, vagy annál hosszabb. Kamatadó*: A maradékjogból származó kifizetés (visszavásárlási összeg, pénzkivonási összeg) kamatjövedelemnek minősülő részét 20 százalék kamatadó terheli. A kamatjövedelem megállapításakor a magánszemély által fizetett díj levonásra kerül a maradékjogból származó kifizetésből. Kamatadót csak akkor kell vonni, ha a kifizetés jogosultja magánszemély. A maradékjogból származó kifizetések tekintetében nincs időkorlát. Kamatadó terheli a biztosítást, ha bármikor a biztosítási tartama alatt (akár 10 évet követően is) maradékjogból származó kifizetés történt. II. Munkáltató által kötött ChinaMAX szerződés Szerződő: Társasági adó hatálya alá tartozó munkáltató Biztosított: munkavállaló (a biztosítási szerződés megkötése és a díj fizetése a biztosított munkavállaló személyére tekintettel történt) Kedvezményezett: elérésre a munkavállaló, illetve halála esetén hozzátartozója (Megjegyzés: A biztosítási feltételek szerint alapesetben a szerződő a lejárati szolgáltatás jogosultja.) Szja: A munkáltató által fizetett díj a biztosított munkavállaló adóköteles jövedelme (az adókötelezettség alanya azért a biztosított, mert a biztosítási szerződés megkötése és a díj fizetése az ő személyére tekintettel történt). Szja: A biztosított adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató által fizetett díj után, mert a biztosítási tartam nem rövidebb, mint 10 év. ---------------- *Megjegyzés: Szja = A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Kamatadó = Az Szja törvény 65. d) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott kamatadó 1
Tao**: A biztosítási díj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül, mely az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt csökkenti. Tbj**: A munkáltató, mint foglalkoztató társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni az általa fizetett biztosítási díj után. Tbj: A munkavállaló, mint a Tbj. tv. hatálya alá tartozó biztosított nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a munkáltató által fizetett biztosítási díj után. EHO**: nincs, mert Tb-járulék fizetési kötelezettség van. példában a visszavásárlási és a pénzkivonási összegre a szerződő munkáltató jogosult, így ilyenkor a kamatadó nem merül fel. Az elérési szolgáltatásra ugyan a magánszemély jogosult, azonban 10 éven belüli lejárati szolgáltatás hiányában a magánszemélynél kamatadó lejáratkor sincs. III. Munkáltató által kötött ChinaMAX szerződés (kedvezményezett elérésre a munkáltató) Szerződő: Társasági adó hatálya alá tartozó munkáltató Biztosított: munkavállaló Kedvezményezett: az elérési szolgáltatásra a munkáltató, a haláleseti szolgáltatásra a munkavállaló biztosított hozzátartozója Szja: A szerződő által fizetett díj nem tekinthető a biztosított adóköteles jövedelmének. Szja: A biztosított adókedvezményt nem vehet igénybe a szerződő által fizetett díj után. Tbj: A munkáltatónak nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az általa fizetett biztosítási díj után, mert a díj nem minősül Szja köteles biztosítási díjnak. Tbj: A munkavállalónak nem kell nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékot fizetni a munkáltató által fizetett biztosítási díj után, mert a díj nem minősül Szja köteles biztosítási díjnak. EHO: nincs. (A díj nem minősül Szja köteles biztosítási díjnak.) Kamatadó: nincs. (Az elérési kifizetés, visszavásárlás, pénzkivonás jogosultja nem a magánszemély.) Tao: A munkáltató által a biztosítónak befizetett díjat a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. ----------------- **Megjegyzés: Tao = A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; Tbj = A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény; EHO = Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 évi LXVI. törvény; 2
Mi történik, ha a példabeli esetben 1. kedvezményezett módosítás történik; 2. szerződő módosítás történik; 3. a szerződő módosítás után nem magánszemély lesz az elérési kedvezményezett? 1. Kedvezményezett módosítás esetén: Szerződő: Társasági adó hatálya alá tartozó munkáltató (nem változik) Biztosított: munkavállaló (nem változik) Új kedvezményezett az elérési szolgáltatásra: a munkavállaló (változik) Kedvezményezett a haláleseti szolgáltatásra: a haláleseti szolgáltatásra a munkavállaló biztosított hozzátartozója (nem változik) Szja: A kedvezményezett változtatás időpontjával a szerződő munkáltató által fizetett díj a biztosított adóköteles jövedelmének tekintendő. A kedvezményezett változtatással a munkáltató adóköteles jövedelmet juttat a magánszemélynek. Szja: A biztosítottat a kedvezményezett változtatás időpontjával megilleti az adókedvezmény a szerződő által fizetett díj után, mert a biztosítási tartam nem rövidebb mint 10 év. Tbj: A munkáltató társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni az általa a kedvezményezett változtatás időpontját megelőzően a biztosítónak befizetett biztosítási díj után. Tbj: A munkavállaló, mint a Tbj. tv. hatálya alá tartozó biztosított nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a munkáltató által a kedvezményezett változtatás időpontját megelőzően a biztosítónak befizetett biztosítási díj után. EHO: nincs, mert Tb-járulék fizetési kötelezettség van. példában a visszavásárlási és a pénzkivonási összegre a szerződő munkáltató jogosult, így ilyenkor a kamatadó nem merül fel. Az elérési szolgáltatásra ugyan a magánszemély vált jogosulttá a kedvezményezett változtatás következtében, azonban 10 éven belüli lejárati szolgáltatás hiányában a magánszemélynél kamatadó lejáratkor sincs. Tao: A kedvezményezett változtatás időpontjáig befizetett biztosítási díj összegét a követelésként nyilvántartott összeg csökkentése mellett személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A biztosítási díj a kedvezményezett változtatás időpontjával a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül, mely az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt csökkenti. 3
2. Szerződő módosítás esetén: Új Szerződő: A munkáltató helyébe a munkavállaló biztosított lépett (változik) Biztosított: munkavállaló (nem változik) Új kedvezményezett az elérési szolgáltatásra: a munkavállaló, vagy más magánszemély (változik, de nincs jelentősége) Kedvezményezett a haláleseti szolgáltatásra: a haláleseti szolgáltatásra a munkavállaló biztosított hozzátartozója (nem változik) Szja: A szerződő változtatás időpontjával a korábbi szerződő munkáltató által fizetett díj a biztosított adóköteles jövedelmének tekintendő. A szerződő változtatással a munkáltató adóköteles jövedelmet juttat a magánszemélynek (hiszen a szerződő változtatás azt eredményezi, hogy a munkavállaló biztosított gyakorolja a továbbiakban a rendelkezési jogot a szerződés felett, megváltoztathatja a kedvezményezettet, illetve jogosult a visszavásárlásra, pénzkivonásra). Szja: A biztosítottat a szerződő változtatás időpontjával megilleti az adókedvezmény a szerződő által fizetett díj után, mert a biztosítási tartam nem rövidebb, mint 10 év. Tbj: A munkáltató (régi szerződő) társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni az általa a szerződő változtatás időpontját megelőzően a biztosítónak befizetett biztosítási díj után. Tbj: A munkavállaló, mint a Tbj. tv. hatálya alá tartozó biztosított nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a munkáltató (régi szerződő) által a szerződő változtatás időpontját megelőzően a biztosítónak befizetett biztosítási díj után. EHO: nincs, mert Tb-járulék fizetési kötelezettség van. példában a szerződő változtatást követően kifizetett visszavásárlási és a pénzkivonási összegre a biztosított munkavállaló (mint új szerződő) jogosult. A maradékjogból származó kifizetés (visszavásárlási összeg, pénzkivonási összeg) kamatjövedelemnek minősülő részét 20 százalék kamatadó terheli. A kamatjövedelem megállapításakor a szerződő változtatás időpontját megelőzően a korábbi szerződő (munkáltató) által a biztosítónak befizetett és a magánszemély biztosított munkavállaló által a szerződő változás miatt leadózott (adóköteles) biztosítási díj levonásra kerül a maradékjogból származó kifizetésből.*** --------------- *** Megjegyzés: Az Szja tv. 65. (1) bek. d) pontja értelmében: A biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) vagy az adóköteles biztosítási díj összegét azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része a törvény szerint adómentesnek minősült. Adómentes díjról annak ellenére nem beszélhetünk, hogy a szerződő változtatást megelőzően a biztosítottnak nem volt Szja fizetési kötelezettsége. A szerződő változtatást megelőzően a díjat úgy kellett értékelni, hogy az nem minősült a biztosítottnál jövedelemnek, bevételnek (mert a munkáltató volt a kedvezményezett), nem pedig úgy, hogy adómentesnek minősült. [Csak az lehet adómentes, ami bevétel. Ami még csak nem is bevétel, az se adóköteles, se adómentes bevétel nem lehet.] Ez azért fontos, mert ha a befizetett díj(ak) akár csak egy része a törvény szerint adómentesnek minősíthető, akkor nem a kamatadó szabályai szerint kell adózni, hanem az Szja tv-nek az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályai szerint. 4
A maradékjogból származó kifizetések tekintetében nincs időkorlát. Kamatadó terheli a biztosítást, ha bármikor a biztosítási tartama alatt (akár 10 évet követően is) maradékjogból származó kifizetés történt. Az elérési szolgáltatásra a példában szereplő esetben - a szerződő változtatás utáni kedvezményezett változtatás folytán magánszemély jogosult, azonban ennek nincs jelentősége, mert a ChinaMAX terméknél 10 éven belüli lejárati szolgáltatás hiányában a magánszemélynél kamatadó lejáratkor nincs. Tao: A szerződő változtatás időpontjáig befizetett biztosítási díj összegét a követelésként nyilvántartott összeg csökkentése mellett személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A biztosítási díj a szerződő változtatás időpontjával a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül, mely az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt csökkenti. 3. Szerződő módosítás után jogi személy lesz az elérési kedvezményezett: Új Szerződő: A munkáltató helyébe a munkavállaló biztosított lépett (változik) Biztosított: munkavállaló (nem változik) Új kedvezményezett az elérési szolgáltatásra: valamely nem magánszemély (változik, de nincs jelentősége) Kedvezményezett a haláleseti szolgáltatásra: a haláleseti szolgáltatásra a munkavállaló biztosított hozzátartozója (nem változik) A szerződő változtatás miatti adózási, közteherviselési vonatkozásokat az előző 2. pont tartalmazza. E 2. pont kizárólag csak a szerződő változtatásra vonatkozik, az ezt követő kedvezményezett változtatásokra nem. Ha a szerződő változtatást követően a magánszemély biztosított (és egyben új szerződő) az elérési kedvezményezettet úgy változtatja meg, hogy az eredeti szerződésben szereplő munkáltatója helyett kedvezményezettnek valamely más nem magánszemélyt jelöl, vagy ezzel esik egy tekintet alá, ha - az eredeti szerződésben szereplő munkáltatóját elérési kedvezményezettnek meghagyja, akkor ez a változtatás (döntés) nem von maga után további adózási és egyéb közteherviselési konzekvenciákat (Szja, Tb járulékok, költségelszámolás már a szerződő változtatással egyidejűleg felmerültek, rendeződtek). Kamatadó nincs a lejárati szolgáltatásra. Elsősorban azért, mert a példabeli esetben a lejárati kedvezményezett nem magánszemély, másrészt, mert a ChinaMAX életbiztosítás 10 éven belüli lejárati szolgáltatást nem tartalmaz. Kamatadót kell fizetnie a magánszemély szerződőnek pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén a fenti 2. pontban foglaltak szerint. 5
IV. Nem munkáltató, hanem egyéb kifizető által kötött ChinaMAX szerződés Szerződő: Társasági adó hatálya alá tartozik Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: elérésre a magánszemély, illetve halála esetén hozzátartozója (Megjegyzés: A biztosítási feltételek szerint alapesetben a szerződő a lejárati szolgáltatás jogosultja.) A biztosítási díj: A díj a szerződő és a biztosított magánszemély jogviszonyára figyelemmel nem tekinthető nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, ezért egyéb jövedelemnek minősül Szja: A szerződő által fizetett díj a magánszemély adóköteles jövedelme (egyéb jövedelem). Szja: A biztosított adókedvezményt vehet igénybe a szerződő által fizetett díj után, mert a biztosítási tartam nem rövidebb, mint 10 év. Tao: A biztosítási díj az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt csak abban az esetben csökkenti, ha a szerződő megfelelően alá tudja támasztani, hogy a biztosítási szerződés megkötése és a biztosítási díj fizetése a vállalkozási tevékenység érdekét szolgálja, továbbá ha a magánszemély tevékenysége a Tao tv. 3. sz. melléklet B/8. pontja szerinti felsorolásban is szerepel. Tbj: Az egyéb jövedelem után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Tbj: Az egyéb jövedelem után nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni. EHO: Mivel Tb-járulék fizetési kötelezettség nincs, az egyéb jövedelemnek minősülő biztosítási díj után meg kell fizetni a 11%-os EHO-t. példában a visszavásárlási és a pénzkivonási összegre a szerződő kifizető jogosult, így ilyenkor a kamatadó nem merül fel. Az elérési szolgáltatásra ugyan a magánszemély jogosult, azonban 10 éven belüli lejárati szolgáltatás hiányában a magánszemélynél kamatadó lejáratkor sincs. 6