Nemzeti alaptanterv. Ember és társadalom műveltségterület. Kaposi József

Hasonló dokumentumok
A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A tartalmi szabályozás változásai

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, február 15.

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

Országos Tanévnyitó augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

A nevelés-oktatás tervezése I.

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Kaposi József Pécs, 2013

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

Varga Attila.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

A köznevelés tartalmi szabályozása

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

NAT kerettantervek helyi tanterv Ember és társadalom történelem

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

A földrajztanítás alapjai 3.

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

A tartalmi fejlesztések lehetőségei

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Történelemtanulás egyszerűbben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

A tanyapedagógia szerepe és jelentősége

ETE_Történelem_2015_urbán

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

A kerettantervektől a helyi tantervekig

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Osztályfőnöki tevékenység

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

Tanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Tanító BA Nappali Alapozó ismeretek

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Kaposi József október

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

A kerettantervek szerepe az erkölcstan tanításban

József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport évfolyam Célok és feladatok

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

Református Pedagógiai Intézet OM Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

Átírás:

Nemeti alaptanterv Ember és társadalom műveltségterület Kaposi Jósef

A előadás kérdései Sakirodalom 1. A NAT megújításának jellemői, alapelvek 2. A NAT törvényi háttere, felépítése 3. A NAT kiemelt fejlestési feladatai 4. A NAT műveltségterületei 5. Ember és társadalom műveltségterület 6. A történelem tanítás sabályoása a NAT-ban 7. Össefoglalás Kaposi Jósef: Értékek és tartalmak. Új Pedagógiai Semle, 2012. 1-2-3. 5-22. Kaposi Jósef: A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei a új Nemeti alaptanterv és a kerettantervek alapján. Történelemtanítás online folyóirat. 2016/7.

A NAT 2012-es megújításának főbb jellemői A NAT küldetésének újradefiniálása A értékkövetítés hangsúlyoása a nevelési-oktatási folyamatban A fejlestési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén a értékkövetítés megerősítése. Új tantárgyi és tantárgyköi ismeretkörök beépítése, a tantárgyköi tudás és képességterületek fejlestése. A köműveltség értelmeése, műveltségtartalmak megjelenítése

Alapelvek A oktatás köfeladat: a kösolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni sükséges. A NAT simbolikus dokumentum: üenetértékű a nemedékek köötti kapcsolat sempontjából, a laikusokho is sól, alapjai a egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondoásnak.

A NAT törvényi háttere Nemeti alaptanterv bitosítja: a iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, a iskolák köötti átjárhatóságot, meghatároa a elsajátítandó műveltségtartalmat, köteleő rendelkeéseket állapít meg a oktatásserveés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátoására.

A NAT struktúrája I. A iskolai nevelő-oktató munka tartalmi sabályoása és sabályoási sintjei A könevelés feladata és értékei Fejlestési területek nevelési célok Egységesség és differenciálás, módsertani alapelvek A Nat, a kerettantervek és a helyi sintű sabályoás A könevelési rendser egyes feladataira és intéményeire vonatkoó sabályok II. Kompetenciafejlestés, műveltségkövetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A könevelés feladata és értékei Alapvetően a nemeti műveltség átadása és a egyetemes kultúra követítése, a sellemiérelmi fogékonyság és a erkölcsi érék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanulásho és a munkáho sükséges késségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlestése, a köjóra való törekvés megalapoása, a nemeti és társadalmi össetartoás megerősítése.

Fejlestési célok hálóata Fejlestési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemeti aonosságtudat, haafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés A önismeret és a társas kultúra fejlestése A testi és lelki egésségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környeettudatosság Pályaorientáció Gadasági és pénügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlestés, műveltségkövetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Termésettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Sociális és állampolgári kompetencia Kedeményeőképesség és vállalkoói kompetencia Estétikai-művéseti tudatosság és kifejeőképesség A hatékony, önálló tanulás

Köműveltség fogalma Köösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrése és megújítása által fenntartható köös kulturális kód(rendser) alapja. A alapvető terméseti/társadalmi jelenségek, folyamatok, össefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasnálható képességek, késségek, ismeretek rendsere.

A műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk környeetünk 2. Idegen nyelvek 7. Művésetek 3. Matematika 8. Informatika 4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat 5. Ember és terméset 10. Testnevelés és sport

A műveltségi területek általános jellemői a egyes iskolai fokoatokon ismétlődő sempontok serint spirálisan bővülő ismereteket tartalmanak; nem a tanórai feldolgoás sorrendjét és sinteését jelenítik meg; nem leárt rendserként jelennek meg; hangsúlyoák a tudás örömének, a beleélésnek, a semélyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböő formáinak tanulásban betöltött fontos serepét; kiemelten foglalkonak a információk gyűjtésével és kritikai értelmeésével.

Műveltségi területek köös kiemelt céljai a köösségi élethe, a munka világába való belépéshe sükséges képességek és ismeretek; a sociális kompetenciák sokirányú fejlestése; a aktív résvétel, öntevékenység és a kreativitás bitosítása; a egésséges életmód kialakítása; a tevékenykedtetés (aktív résvétel); kísérlet, megfigyelés köéppontba állítása; a médiumok alkotó hasnálata; a informatika alkalmaása.

A műveltségi területek serkeete Alapelvek, célok Fejlestési feladatok tantárgyanként A adott nevelési-oktatási sakasra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam) Köműveltségi tartalmak tantárgyanként A adott nevelési-oktatási sakasra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam)

Ember és társadalom fejlestési feladatok A semélyiségi és emberi jogok tisteletére, a erkölcsi értékekre nevelés, A nemettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlestése A társadalmi igaságosság, méltányosság és solidaritás értékeinek tudatosítása, A társadalmi, gadasági problémák iránti érékenység megteremtése, A környeetért és fenntarthatóságért éret felelősség kialakítása, Más kultúrák megismerése és elfogadása (Kárpát-m.) A demokratikus intéményrendser működésének megértése, A egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és késségek fejlestése, A társadalomtudományi semlélet és gondolkodás kialakítása

Történelem Ismeretek, műveltség, fejlestési feladatok a fiatalok érdeklődésének felkeltése; a történelmi-kulturális műveltséganyag követítése; a múlt megismerése által a jelen megértése; a kiemelt fejlestési feladatok teljesítése; a történelmi tanulás (térbeli, időbeli, ok-okoati gondolkodás) képességének fejlestése; a történelem problémaköpontú megismerése.

A műveltségterület alkotóelemei Történelem Erkölcstan Etika Hon- és népismeret Társadalmi, állampolgári és gadasági ismeretek Filoófia

Történelemtanítási alapelvek Általános iskola 5-8. évf. Köépiskola 9-12. évf. Gimnáium 5/7-12. évf. A történetek képserű megjelenítésén alapuló és tevékenységköpontú feldolgoás. (Történettanításon alapuló történelemtanítás - Sebenyi Péter) A általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve forrás- és tevékenységköpontú. A források önálló feldolgoásán alapuló elemő jellegű, mely a össefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti.

Történelem Köműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (semélyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, sereplőinek, megismerésén); a 5-8. évfolyamon a történelmi semélyiségeket és történeteket állítja köéppontba; a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgoás, a tevékenykedtetés és a elemőkésség fejlestése áll a fókusban;

Köműveltségi tartalmak 1-4. évfolyam 1. A családi élet eseményei (sületés, esküvő stb.). 2. Sülők, nagysülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. 3. A múlt emlékei környeetünkben (múeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; sokások). 4. Nemeti ünnepeink, jelképeink. 5. Mondák és legendák a magyar nép korai történetéből. 6. A köépkori és újkori magyar történelem alakjai, női és férfi életutak. 7. A magyar sabadságküdelmek kiemelkedő alakjai a XVIII XX. sáad idősakában. 8. Gyermekalakok és gyermeksorsok a XX. sáadban. 9. Embermentők a XX. sáadban. 10. Magyar tudósok, feltalálók, művések és sportolók a XIX XX. sáadban.

Témakörök 1. A őskor és a ókori Kelet 2. A antikvitás 3. A köépkori Európa 4. A magyarság történetének kedetei és beilleskedése Európába 5. A világ és Európa a kora újkorban 6. Magyarorság a XVI-XVIII. sáadban 7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarorságon 8. A nemetállamok kora 9. Haánk és a nagyvilág a XX. sáad első felében 10. Haánk és a nagyvilág a XX. sáad második felében 11. A globaliálódó világ és Magyarorság

Társadalmi helyet, életmód, életvisonyok Gyermekek nevelése, oktatása Család, lakóhely Falvak és városok, urbaniáció Hétkönapok és ünnepek Öltöködés, divat Betegségek, járványok Társadalom és állam Uralkodók és államférfiak Birodalmak Kisebbség, többség, nemetiségek Ismétlődő/hossmetseti témák 5 8. évfolyam 9 12. évfolyam Helyi és nemetköi együttműködések, konfliktusok Békék, háborúk, hadviselés Egyemények, sövetségek Terméset és technika kölcsönhatása A földraji környeet A termésetformálás és -átalakítás hatásai Kölekedés, úthálóat, hírkölés Felfedeők, feltalálók Kultúrák, vallások és esmék Hasonlóságok és különbségek Népek és vallások egymásra hatása, együttélése A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók Történelemformáló esmék Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyete, életformák Segények és gadagok világa Egyenlőség, emancipáció Tömegtájékotatás, sajtó, propaganda Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Államformák, államserveet A hatalommegostás formái, sintjei Forradalom, reform és kompromissum Függetlenség és alávetettség Kisállamok, nagyhatalmak Erőforrások és termelési kultúrák A technikai fejlődés feltételei és követkeményei Fölárkóás, lemaradás Korok, korstílusok Vallások sellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Világkép, esmék, ideológiák, társadalomkritika A fanatimus jellemői és formái

Történelemi kulcsfogalmak A tartalmak értelmeését lehetővé tevő kulcsfogalmak történelmi idő, váltoás és folyamatosság, okok és követkemények történelmi források, tények és bionyítékok, interpretáció, néőpontok, A történelmi tartalmakat kifejeő kulcsfogalmak Pl. társadalom, állam, államforma, kultúra, Birodalom,

Történelem A tantervi tartalmi sabályoás dimeniói Ismeretek Kulcsfogalmak Fejlestési feladatok, kulcskompetenciák

Egy témakör résleteése 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarorság a XVI-XVIII. sáadban 1. A három résre sakadt orság, végvári küdelmek. 2. Vallási megostottság és függetlenségi törekvések. 3. A Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós, a hadveér. 5. A Rákóci-sabadságharc hősei. 6. Magyarorság újjáépítése a Habsburg Birodalomban. A orság új etnikai térképe, nemetiségi visonyok 1. Küdelmek, hétkönapok, kultúra a három résre sakadt Magyarorságon. 2. A Erdélyi Fejedelemség. 3. A török kiűése és a Rákócisabadságharc. 4. Népesedési, társadalmi és gadasági váltoások. Nemetiségek a újjáserveődő államban. 5. A Magyar Királyság a XVIII. sáadi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult absolutimus haánkban.

Társadalmi, állampolgári és gadasági ismeretek Reflektál a diákok társadalmi tapastalataira, és komplex módon segíti őket a társadalmi visonyok köötti eligaodásban, a felnőtté válásban. Alapvető ismeretek feldolgoása, amelyek nélkülöhetetlenek a cselekvő, felelősségteljes állampolgári léthe, a gadasági folyamatok megértéséhe, illetve a e folyamatokban rejlő lehetőségek és vesélyek felismeréséhe. Semélyes tapastalatra építő késségfejlestő módserek alkalmaását tesi sükségessé

Társadalmi, állampolgári és gadasági ismeretek - Témakörök 5-8. 9-12. 1. Társadalmi sabályok 2. Állampolgári alapismeretek 3. Pénügyi és gadasági kultúra 4. A munka világa 1. Egyén és köösség, valamint 2. a társadalomi rétegődése 3. Állampolgár vagyok 4. Pénügyi és gadasági kultúra 5. Vállalkoó és munkavállaló

A haai tantervi sabályoás sintjei Kormányrendelet NAT Ministeri rendelet Kerettanterv Kerettanterv Tantestület Helyi tanterv Helyi tanterv Helyi tanterv

A NAT helye a tantervi sabályoásban NAT a minimális tartalmi követelmények is meghatároó köponti alaptanterv Kerettantervek résletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkoó követelményeket meghatároó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, a iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatároottakat figyelembe vevő tanterv

A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt Tankönyvek sintje Kerettanterv: Résleteettebb témák Pl.: fogalmak, nevek, időpontok NAT: Követelmények magas elvonatkotatási sinten ( kapuk )

Példa tantervi sintekről A ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon) NAT sint Kerettantervi sint A ókori Egyiptom anyagi és sellemi kultúrája. Öntöéses földművelés a Nílus mentén. A piramisok. Tudomány és művéset Kiegésülve a sükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel. Tankönyvek sintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok istenei A piramisok népe Mumifikálás, csillagását, orvoslás. A egyiptomi képek

Össefoglalás A NAT megújításának kiemelt céljai: a kompetenciafejlestési elvárások össhangba kerüljenek a köműveltségi tartalmakkal; a fejlestés és a ismeretátadás komplex és kiegyensúlyoott folyamatban valósulhasson meg; a fejlestési nevelési feladatok, célok valamint a új ismeretkörök és köműveltségi tartalmak keresttantervi sálként hassák át a mindennapi pedagógiai gyakorlatot; hangsúlyosabb serepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, a életviteli kompetenciák (egésségre nevelés, testmogás, pénügyi, gadálkodási, vállalkoási ismeretek).

Egyensúlykeresés a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak a saktudományok és a iskolai tanítás a pedagógia elmélete és a iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és a elérhető feltételek a elméleti ismeretek és a gyakorlati tapastalatok a sülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei és még sámos más tényeő köött.