MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. február
MAKROÖKONÓMIA 12. hét Keynesista-modell I. Merev (ragadós) árak Horváth Áron, Pete Péter Disequilibrium modell Valamely piacon (akár több piacon egyszerre) a nominális árak merevek vagy ragadósak, lassan alkalmazkodnak Az árak alkalmazkodásáig a mennyiségek igazodnak Továbbra is annyit adnak el, mint amennyit megvesznek, de nem annyit, amennyit szeretnének, disequilibrium Rövidebb oldal a kereslet Hagyományosan a keresleti oldal kidolgozottabb, hangsúlyosabb (Keynesnél eredetileg csak az van) Az árragadósságok kezelése Legyegyszerűbb mód: tudjuk, hogy vannak, nem magyarázzuk, exogénül beépítjük Ez nem fér össze a mikro-megalapozással Egyensúlyi mikro-megalapozású modellben is lehetnek árragadósságok, de akkor meg kell magyarázni, hogy a ragadós árazás hogyan lehet optimalizáló viselkedés eredménye. Ilyenek a modern (új Keynesi-modellek) Ez technikailag nagyon nehéz, magasabb szint 2
(Eredeti) Keynesi-modell Keletkezésekor még nincs mikro-megalapozás, hagyományos (aggregált) makroökonómia Merev árszint, exogén adottság Kínálat nincs modellezve, feltevés: jelentős kapacitás kihasználatlanság (munkanélküliség stb.) van, ezért a kereslet változására a kínált mennyiség passzívan igazodik Statikus, nincs jövő, ha szó esik várakozásokról, azok exogének Depressziós modell Y = C(Y) + I + G I exogén (animal spirit) E = Y E = C + I + G c y = MPC < 1 Y d Ennél az output szintnél a kiadás nagyobb volna mint a GDP Ennél az output szintnél a kiadás kisebb volna mint a GDP 3
Multiplikátor Exogén (!) keresleti sokkok önmaguk többszörösével növelik a keresletet, mert c függvénye y-nak ΔE Y d = 1 1 MPC E ΔY Y A modell szélsőségesen nagynak mutatja a multiplikátor méretét minden ki van egyszerűsítve, ami ezt csökkenti Konklúzió: (részben ideológiai) a piacgazdaság makroszinten rettenetesen instabil, állami terelés, szabályozás kell Empírikus mérések a multiplikátorról IS görbe Y = C(Y) + I(r) + G Emlékeztet az RBC keresleti görbéjére, de nincs mikro alapja és a kínálat passzív igazodása miatt ez az egyensúlyi output 4
IS görbe eltolódásai Minden, a kereslet elemeit Y-tól és r-től függetlenül befolyásoló esemény (exogén változó módosulása) eltolja a görbét Példák Kormánykiadás, adók Beruházási optimizmus pesszimizmus Fogyasztói viselkedés stb. Honnan jön a kamatláb? RBC modellünkben a reálkamatláb hatott a munkakínálatra, és így meghatározta a jelenbeni jószágkínálatot Itt nem. Itt r nem a jelen és jövő közti relatív árat meghatározó faktor, hanem a vagyonpiacon a vagyon pénz és nem pénz (kötvény) közti megosztását befolyásoló tényező. Ezért a kamatláb a pénzpiacon dől el Pénzpiac Pénzkereslet: vagyonmegosztási (portfolió) döntés eredménye A pénz forgalmi eszköz, és vagyontárgy Nagyobb forgalom, nagyobb Y több pénz kell Nincs hozama, ezért a többi eszköz hozama (R) változása befolyásolja a keresletét Miután P exogénül rögzített, nincs infláció Ekkor r = R, és M d = PL(Y, r), illetve M = M s A pénzpiac egyensúlyban van, ha M = PL(Y, r). Ez az RBC modellünkben is így volt, ám ott Y-t és r-et reál faktorok határozták meg, M csak P-re hatott A pénz semleges volt 5
Most P exogén, konstans M/P = L(Y, r) Adott M mellett a reálpénz állomány adott A pénzpiac egyensúlya Y és r végtelen kombinációja mellett megvalósulhat Ezen kombinációk összessége az LM görbe, a pénzpiac egyensúlykritériumának grafikus képe LM-görbe A reálpénzállomány adott, a görbe alakját L tulajdonságai határozzák meg Adott M és P, vagyis adott reálpénzállomány mellett a pénzpiac egyensúlykritériuma A jövedelem (kibocsátás) növekedése növeli a pénzkeresletet, adott reálpénzállomány mellet a pénzpiac csak úgy kerülhet ismét egyensúlya, ha a kamatláb nő, és ezáltal a pénzkereslet visszacsökken az eredeti szintre, ahol ismét egyenlő a pénzkínálattal 6
LM-görbe eltolódása Expanzív monetáris politika, M növekedése Reálpénzkereslet növekedése 7
IS-LM egyensúly M/P = L(Y, r) Y = C(Y) + I(r) + G Két piac, két endogén változó Modell működtetése Az árupiacot és a pénzpiacot érő exogén sokkok alkalmazkodást indítanak, mind a két piacon, és új egyensúly alakul ki Komparatív statikus elemzés Példák Beruházási boom Fogyasztói pesszimizmus Stb. Gazdaságpolitika A kormányzat a saját maga által meghatározott változók módosításával hatni tud az output szintjére Kereslet manipulálás, kínálat sokkok nincsenek Fiskális politika, G és T Monetáris politika M r I Y 8
Fiskális expanzió beruházásokat kiszorító hatása a kamatláb emelkedése miatt Értékelés Statikus, nincs mikro-alap, exogén várakozások Árszínvonal magyarázatlanul exogén Termelés, kínálat nem korlát, magyarázatlan Mindezek miatt szélsőségesen optimista vélelem a keresletszabályozó gazdaságpolitikáról Csak keresletet kell generálni és ennyi Rövid táv hosszú táv Hosszú távon a gazdasági teljesítmény nem szakadhat el a termelési lehetőségektől, kapacitástól A Keynesi-modell a kapacitások szokásos, normális kihasználása (output természetes rátája) körüli, a kereslet hullámzásával magyarázott ingadozásokat magyarázhatja csak Keynesi-ciklusmodell 9
Hosszú táv rövid táv Természetes ráta potenciális kibocsátás Az outputnak az a szintje, ami akkor alakulna ki, ha az árak flexibilisek volnának Rövid távon az árak merevek, ezért a mért output nem azonos a potenciálissal Idővel az árak merevsége megszűnik, az árak alkalmazkodása visszatereli a keresletet a potenciális output szintjére IS LM egyensúly hosszú és rövid táv M/P = L(Y, r) Y = C(Y) + I(r) + G Rövid táv P = P* Hosszú táv Y = Y* exogén Hosszú távon P alkalmazkodik. Ha Y > Y* akkor P idővel nőni, ellenkező esetben csökkenni fog Adott M mellett P növekedése csökkenti, csökkenése növeli a reálpénzállományt IS LM hosszú táv Ha Y < Y*, P idővel csökken, reálpénzállomány nő 10
Önkorrekciós mechanizmus Hosszú távon az árak alkalmazkodnak. Ezért hosszú távon a gazdaság visszatér a potenciális kibocsátási szinthez, amit a kínálat, kapacitás határoz meg. Keresleti manipulációval nem befolyásolható Ez azonban hosszú ideig tart, és nagyon nehézkes lehet. Az árak lefelé nehézkesen változnak A gazdaságpolitika stabilizálhat a természetes ráta körül, felgyorsíthatja az alkalmazkodást Aggregált kereslet Az IS LM egyensúlyból P változtatásával levezetve. Figyeljünk, itt a kereslet az árszint függvénye, Pontosabban az árszint változtatja a reálkamatlábat, és ez okozza a változó Y szintet 11
AS-AD hosszú táv Gazdaságpolitika Kereslet teremtés recesszió ellen P AD SRAS, P = P* 12 Y* Y
Monetáris politika A pénz rövid távon nem semleges Az árszint merevsége miatt rövid távon a kereslet változtatásán keresztül változik az output Hosszú távon P változik, output visszatér a potenciális szintre Monetáris politika rövid távú ciklus simításra alkalmas, tartós reál következménye nincs 13