MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/281-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/421-256 Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006/2006) Településtervezés: Várkonyi Gábor településmérnök Tájrendezés: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (TK-06-0102/06) Környezetvédelem, zajvédelem: Novai György környezetvédelmi szakmérnök Szanka Károly fizikus TARTALOMJEGYZÉK I. Tervi előzmények... 2. II. Előzetes vélemények és megrendelői -tervezői válaszok... 3. III. Megyei és Országos tervi megfeleltetés... 6. IV. Településszerkezeti tervet érintó módosítások... 18. V. Szabályozási jellegű feladatok, HÉSZ módosítások... 35. VI. Területhasználat, BIA érték, Étv. 7. szerinti igazolás... 46. VII. Környezetvédelem és zajvédelem... 50. VIII. Tervi vélemények és megrendelői -tervezői válaszok... 53.
2 I. Tervi előzmények Mórahalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. Tv. (Étv.) hatályba lépését követően a Dél-alföldi régió települései közül az elsők között, 1998-99-ben készítette el az új követelményeknek megfelelő, OTÉK-alapú településrendezési tervét (OTÉK: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. /XII. 20./ Kormányrendelet). A teljes tartalmú, a jelen módosításnak is kiindulásául szolgáló tervet az Udvar 97 Tervező Kft. jegyezte, Szabóné Fehér Éva és Szabó László felelős tervezésével. A város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) jelenleg is az akkor jóváhagyott 11/1999.(VII.1.) számú helyi rendeleten nyugszik. 2004-2005-ben a rendezési tervet több helyszín tekintetében módosító eljárásnak vetette alá a város. A Táj-kép design Bt. munkája Sári István felelős tervezésével és Gyulai István építészeti közreműködésével készült dokumentum egyebek mellett új lakóterületet jelölt ki a belterület ÉK-i részén (Zákányszéki út), megnövelte az Ipari Park területét, különleges sportterület megnevezéssel beépítésre szánt területet hozott létre a belterülettől K-re, s a vegyes területet a lakóterület rovására kiterjesztette. Kedvezőtlen technikai változtatásokra is sor került, összemosódott a településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalma, szerkesztési hiba folytán a semlyékek erdőterületbe kerültek, ugyanakkor a meglévő erdők nem kerültek feltüntetésre. A 2009-es módosítást már az végezte, elindításakor még nem voltak világosak a korábbi módosítás fenti problémái. A tervkészítés során viszont ezek felszínre kerültek, s egyértelművé vált, hogy számos alátámasztó munkarészt gyökeresen át kell dolgozni (elektromos energia-ellátás, víziközmű-hálózatok, örökségvédelem). A HÉSZ rendeletet is jórészt átírták a 10 év alatt történt jogszabályváltozások. A város és a tervezők teljes felülvizsgálat készítése mellett döntöttek. 2014-ben újabb módosításra került sor. Az 5 év alatt összegyűlt számos módosítási probléma melyek többsége szerkezeti tervet érint újabb módosítási eljárást kívánt. Vonalas létesítmények beillesztése, övezeti átsorolások, az új országos- és megyei tervi megfeleltetések, a vízi közművek teljes frissítése és egyéb szabályozási tervi ill. HÉSZ módosítások kerültek napirendre az építéshatóság alkalmazási tapasztalatai és a város fejlesztési szándékait szem előtt tartva. 2015. áprilisában kisebb Helyi Építési Szabályzat korrekciókra került sor, míg év végén, jelen módosítás keretében több szerkezeti tervi, elsősorban a belterületet érintő módosítás vált szükségessé a 2018. december 31-ig elkészítendő új Településrendezési Eszközök készítése előtt. Városközpontot érintő szabályozási módosításokra és a Helyi Építési Szabályzat ismételt korrekciójára is sor került.
II. Előzetes vélemények és megrendelői-tervezői válaszok 3 Szatymaz Község Településrendezési Eszközök módosítása egyszerűsített eljárásban - 2015. Vélemények értékelése Véleményező szerv Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Felügyeleti Főosztály Repülőtéri és repülésvédelmi Osztály Vélemény röviden (megjegyzés: a www.ujleptekbt.hu tervezői honlapon minden beérkezett vélemény megtalálható) A tervezett Telekhatárok, épületfeltüntetések földhivatali adatok szerinti aktualizálása kapcsán megjegyzi, hogy a terv csak hiteles ingatlannyilvántartási alaptérképen készülhet és a telekhatárok változását nem követi automatikusan az övezethatárok változása. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartja. Egyéb észrevételt jelen szakaszban nem tesz, általános eljárási és szakmai feladatokra hívja fel a figyelmet. Válasz: A módosítás hiteles ingatlannyilvántartási térképen készül. Egyetért-e a Részt kíván-e Vélemény figyelembe módosítással? venni a vételének módja továbbiakban? igen igen Nem igényel változtatást. Nem emel kifogást. igen igen Nem igényel változtatást. A Madarász-tónál tervezett módosítás kapcsán megjegyzi, hogy magterületen beépítésre szánt területet nem lehet kijelölni. A Termálfalu területén aktualizálta a természetvédelmi területek lehatárolását, a mostani állapotoknak megfelelően. A 2/2005. (I.11.) környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak. Adatszolgáltatását a település tervezőjének elküldte. Vízügyi, vízvédelmi és polgári védelmi szempontból sem emel kifogást. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak. Közegészségügyi érdeket nem sértenek a módosítások, a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja indokoltnak. igen igen A módosított természetvédelmi lehatárolások átvezetésre kerültek a tervlapokon. igen igen Nem igényel változtatást. igen igen Nem igényel változtatást. Hatáskör hiányában észrevételt nem tesz. igen nem Nem igényel változtatást. A módosításokhoz hozzájárul. igen nem Nem igényel változtatást.
Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Kifogást nem emel. igen igen Nem igényel változtatást. Nem áll módjában véleményezni a tervet, mert nem szakhatóság. - - - A Madarász-tónál tervezett módosítás kapcsán mivel közvetlenül határos Natura 2000 területtel - javasolja környezeti hatástanulmány és vizsgálat elvégzését. Vízrendezési szempontból egyéb kifogást nem emel. Általános jellegű szakmai javaslatokat tesz és vonatkozó jogszabályokat ismertet. Válasz: Környezeti hatástanulmány csak konkrét beruházás előtt végezhető, a 2/2005. (I.11.) Korm. rendeletet az önkormányzat nem tartja szükségesnek elvégezni. A Madarász-tó mellett tervezett módosítási terület 3 régészeti lelőhelyet érint, ezért régész szakértő által végzett, terepbejáráson alapuló hatástanulmány készítését javasolja, a tervezett befektetői döntések meghozatala előtt. A Termálfalu területén és az 55. sz. főút környezetében újonnan feltárt vagy módosított kiterjedésű lelőhelyeket kéri ábrázolni. Válasz: A levél kézhezvételét követően még egyszer lekérte az önkormányzat a Forster központtól az adatokat, a tervlapok ennek megfelelően tartalmazzák azokat. Régészeti örökségvédelmi hatástanulmány 2009-ben készült a településen. A tervezett beruházások még bizonytalan időtávlatúak, az önkormányzat csak igen igen Nem igényel módosítást. igen igen A lelőhelyek a legfrissebb országos adatbázis alapján kerültek feltüntetésre. közvetlen befektetői igény esetén kér terepbejárást. A módosításokra nem reagált, a kért régészeti adatszolgáltatást megküldte. igen igen A lelőhelyek átvezetésre kerültek. Felhívja a figyelmet a termőfölddel való takarékos bánásmód szükségességére, az átlagosnál jobb minőségű termőföld hasznosításának feltételeire, melyhez közli a település termőföldjeinek művelési ágankénti átlagos aranykorona értékét. Tájékoztat, hogy a terveket csak jogtiszta alaptérképen lehet elkészíteni. Válasz: A módosítás során átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételére nem kerül sor, a digitális alaptérképet a Földhivataltól vásárolta az önkormányzat. A HÉSZ 31. (2) bekezdése véleménye szerint nem felel meg az erdőtörvényben foglaltaknak. Válasz: Lsd. V. fejezet 7. ügy leírása. Jelzi, hogy erdőállományok területcsökkentésével járó beruházásokat nem vagy csak komoly mérlegeléssel támogat. Egyéb észrevételt nem tesz, a 2/2005. (I.11.) igen igen Nem igényel változtatást. részben igen Nem igényel változtatást. 4
Korm.- rendelet szerinti környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja indokoltnak. 5 HM Hatósági Hivatal Érdekeit nem sérti a módosítás, észrevételt nem tesz. igen nem Nem igényel változtatást. Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Észrevételt nem tesz. igen igen Nem igényel változtatást. Rendészeti Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala A módosítások bányatelket nem érintenek, észrevételt nem tesz. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat lefolytatására véleménye szerint nincs szükség. igen nem Nem igényel változtatást. Országos közúthálózat fejlesztés a térségben a közeljövőben nem várható. A igen nem Nem igényel változtatást. módosítások ellen kifogást nem emel, általános jellegű szakmai észrevételeket közöl. Általános szakmai jellegű megállapításokat tesz. igen igen Nem igényel változtatást. Tájékoztat, hogy a gyógyhely megnevezés használatának engedélyezési eljárása folyamatban van. A tervezett gyógyhely területének, határvonalának Településrendezési Eszközökben történő jóváhagyása érvényes gyógyhely engedély birtokában lehetséges. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti igen igen Nem igényel változtatást. környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak. Válasz: A Településrendezési eszközökön, a gyógyhely engedély megszerzéséig tervezett hatávonal -ként szerepel a gyógyhely lehatárolása. Nem reagált. - - - Domaszék Község Önkormányzata Nem reagált. - - - Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata Zákányszék Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Röszke Község Önkormányzat Mórahalom Város I. fokú építéshatóság Nem reagált. - - - Nem reagált. - - - Nem reagált. Nem reagált. Észrevételt nem tesz. igen igen Nem igényel változtatást.
III. Megyei és országos tervi megfeleltetés A településszerkezeti tervek készítése és módosítása során igazolni szükséges a területrendezési tervekkel való összhangot. Csongrád Megye Közgyűlése 2012. év márciusában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsMTrT). Rendelkezéseit a települések rendezési tervében figyelembe kell venni. A megfeleltetést az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásai szerint kell biztosítani. A megyei terv azonban még nem követte le az OTrT legutóbbi (2013. december 9-én elfogadott) változásait. Az OTrT átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Az átmeneti rendelkezések értelmében (31/B l) pont): azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. Megjegyzés: az MTv. az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény rövidítése. Az MTv. a következők szerint hozott új térségi övezeteket létre (félkövér szedés): 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, 6 Az MTv. által törölt térségi övezetek (31/B. e):azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni; g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.): 12. (1) Országos övezetek: d) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,
g) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, h) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, i) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, j) együtt tervezhető térségek, k) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, f) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, g) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület h) világörökség és világörökség-várományos terület, i) történeti települési terület, k) nagyvízi meder, m) vízeróziónak kitett terület, n) széleróziónak kitett terület, 7 Azon övezetekre, melyek a CsMTrT-ben szerepelnek, de az OTrT módosította őket, a következő előírások vonatkoznak az MTv. alapján: 31/B. f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni. Országos tervi megfeleltetés Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a 2013. évi CCXXIX. törvény által módosult, megváltozott a területfelhasználási kategóriák térbeli eloszlása, kiterjedése és új övezeti kategóriák jelentek meg. Ezen módosításokat érvényesíteni kell a településrendezési tervben is. Az országos szerkezeti tervet a megyei terv hivatott lebontani és aktualizálni a saját adottságait, szándékait figyelembe véve. Ez idáig az OTrT módosítást még nem követte le a CsMTrT, ezért az érvényes országos szabályok megyei tervre vonatkozó előírásait is figyelembe vette jelen tervmódosítás és így határozta meg a település erdő-, ill. mezőgazdasági területeinek nagyságát. A térségi- és megyei területrendezési tervekre vonatkozóan az OTrT 6 (1) tesz megállapításokat: 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.
Országos Területrendezési Terv Szerkezeti Terv részlet: 8 Az OTrT szerkezeti terve Mórahalom területén erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vegyes, vízgazdálkodási és települési terület felhasználásokat határoz meg. Az országos kerékpárút-törzshálózat Dél-alföldi határmente kerékpárút(debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely Szeged - Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska Mohács) halad keresztül Mórahalom területén. Az 55.sz. főút a tervezett belterületet elkerülő szakaszon kerüli meg a települést. A következő oldalon látható az országos- ill. megyei területfelhasználási kategóriáknak való megfelelés.
Területfelhasználás kimutatás(otrt és CsMTrT összhang igazolása) 9
10
Országos övezetek 11 Országos Ökológiai Hálózat Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az OTrT13. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezet adatait megküldte a Kiskunsági Nemzeti Park, majd helyszíni bejárást és egyeztetést követően módosította és ismét megküldte azokat. A helyszíni egyeztetésről jegyzőkönyv készült. Az Országos Ökológiai Hálózat elemeit nem érint beépítésre szánt övezet kijelölése, tehát a törvényi előírásoknak MEGFELELNEK a módosítások. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. Az OTrT.14. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A tervezett gyógyhely határvonalán belül vannak kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, más módosítás, területhasználat változás nem érinti az övezetet. A gyógyhely kijelölés nincs hatással az erdőállományra.
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Az OTrT.14/A. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A Helyi Építési Szabályzat 27. -a tartalmaz előírásokat a tájképvédelemmel kapcsolatban, a szerkezeti és szabályozási tervlapokon szerepel az övezet. 12 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az OTrT 15. -a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: (1) Az országos vízminőség-védelmi + terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Nem érint módosítási helyszínt. Az Sz-1 szabályozási tervlapon jelölve van az övezet, a Helyi Építési Szabályzat 5. (11) bekezdése tartalmaz előírásokat az övezetre vonatkozóan. 13 Megyei tervi megfeleltetés A Csongrád Megye területrendezési tervében kijelölt területfelhasználási kategóriákat a települések rendezési tervében figyelembe kell venni, s területüket a 2013. évi CCXXIX. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) előírásainak megfelelően kell biztosítani. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok (OTrT 6. (2) bek.) szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeliterületfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
CsMTrT Szerkezeti Terv részlet: 14 Az 55. sz. főút várost elkerülő szakasza szerepel a szerkezeti- és szabályozási tervlapokon, így az 55. sz. út teljes egészében országos főútként szerepel a szerkezeti terven. Az országos jelentőségű Dél-Alföldi Határmente kerékpárút, a térségi jelentőségű Röszke- Mórahalom-Zákányszék-Bordány-Zsombó-Szatymaz-Sándorfalva (Euro Velo 11) és a Mórahalom-Ásotthalom (Kisszállás felé) szerepelnek a szerkezeti terven. A térségi szénhidrogén vezeték és a 120 kv-os távvezeték ábrázolásra került a szerkezeti terven. A csatornák és vízállások vízgazdálkodási övezetben szerepelnek.
CsMTrT Szerkezeti Terv - jelkulcs: 15
A települést érintő megyei tervi övezetek 16 Magterület, Ökológiai folyosó, pufferterület Magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.pufferterület:kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az OTrT 17-19. -i fogalmaznak meg előírásokat a magterülettel, az ökológiai folyosóval és a pufferterülettelkapcsolatban: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (5) (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell,
hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 17 Az övezet lehatárolása a Kiskunsági Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján frissítésre került. Több módosítási helyszínt is érint, a Településszerkezeti tervet érintő módosítások c. fejezetben ismertetett módon. Rendszeresen belvízjárta terület övezete Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik. Az OTrT 23. -a rendelkezik az övezettel kapcsolatosan: A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A rendszeresen belvízjárta terület övezete szerepel a szabályozási- és szerkezeti tervlapokon, a Helyi Építési Szabályzat 31. (3) bekezdése tartalmaz előírásokat az övezettel kapcsolatban.
IV. Településszerkezeti tervet érintő módosítások 18 I. Közkert és kertvárosias lakóövezet átsorolása. Az 1927 hrsz-ú ingatlan Zk közkert övezeti besorolású. Az övezet határvonala átnyúlik az 1928 és 1929 helyrajzi számú Lke kertvárosias lakóövezetben szereplő ingatlanokra, korlátozva azok beépíthetőségét. Az övezeti határ telekhatárra helyezésével mindkét ingatlan beépítésre szánt övezeti kategóriába kerül, lehetővé téve a tervezett fejlesztések megvalósítását. Az 1928 és 1929 ingatlanokat az északról határos telekcsoportokhoz hasonlóan Lk kisvárosias lakóterületbe sorolja a módosítás, mely közelebb áll a tervezett rendeltetéshez és egységes karakterű utcaképet biztosít az országos mellékút mentén. Hatályos és módosított szerkezeti tervek A terület így egységes szabályokkal rendelkezik a Deák Ferenc tértől a módosított közparkig. Intenzív, többlakásos beépítést tervez az önkormányzat megvalósítani a területen, melyhez indokoltabb a jelenlegi 7,5 méteres minimális építménymagasság helyett 6,5 métert érvényesíteni, a teljes kisvárosias tömbön. Ennek megfelelően módosult a szabályozási terv. Hatályos szabályozás
Módosított szabályozás 19 II. Különleges idegenforgalmi övezet kialakítása a Madarász-tó mellett Hatályos szerkezeti terv
Mórahalom Településrendezési Terv módosítás 2015. 20 Módosított szerkezeti terv A Madarász-tó nyugati oldalán idegenforgalmi célra kíván az önkormányzat fejlesztési területeket kijelölni, hozzávetőlegesen 150 méter széles sávban végig a tó mentén. Az északnyugati rész különleges beépítésre szánt szabadidő és pihenőpark (Ksz*) övezetbe kerül, maximum 10% beépíthetőséggel. A tó délnyugati partján szintén 150 méteres sávban kerül kijelölésre fejlesztési terület, azonban itt különleges beépítésre nem szánt turisztikai (Kt*) övezetet jelöl a módosítás, természetvédelmi érintettség miatt, maximum 2%-os beépíthetőséggel. Hatályos szabályozás
21 Az átsorolandó terület tájképvédelmi övezetben szerepel, ezért az építéseknél figyelembe kell venni a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 27. (2) bekezdésének rendelkezéseit. A beruházások tervezésekor figyelembe kell venni az SZ-1 terven jelölt rendszeresen belvízjárta övezet területét, melyen belüli építkezéskor a HÉSZ 31. (3) bekezdés rendelkezései kötelező érvényűek. A régészeti lelőhelyek területén való építés megkezdése előtt előzetes bejárást és hatástanulmányt kell készíttetni az illetékes múzeum igazgatóságával. Az övezetek lehatárolása lehetőség szerint fix pontok (általában földrészlet határokat) figyelembevételével történt, a 150 méteres szélesség nem pontosan követi le a tó partvonalát. Erre a minél egyértelműbb és ésszerűbb későbbi telekalakítások miatt került sor. A természetvédelmi területeket is lehetőség szerint elkerülte a lehatárolás. A terület speciális fekvése speciális szabályozást kíván, ezért kerültek Ksz* és Kt* övezetekbe. A biológiai aktivitásérték egyedileg került kiszámításra a két övezetre vonatkozóan, ezért a HÉSZ-ben rögzíteni kell a számításban alapul vett feltételeket. Jelen esetben a 70 ill. 80%-os egyszintű, gyepszintű növényzet meglétét, az alábbi két ponttal egészül ki: 13. (7) b) A Ksz* övezetben az ingatlan területének legalább 70%-án egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzetet kell kialakítani. Az övezetben szálláshely, kemping, vendéglátó, idegenforgalmi szolgáltató és az idegenforgalmat vonzó egyéb, nem zavaró hatású épület és kiszolgáló építményei helyezhetők el. 14. (3) b) A Kt* övezetben az ingatlan területének legalább 80%-át egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzetet kell kialakítani. Az övezetben szálláshely, kemping, vendéglátó, idegenforgalmi szolgáltató és az idegenforgalmat vonzó egyéb, nem zavaró hatású épület és kiszolgáló építményei helyezhetők el. A beépítettség max. 2%. Burkolt út nem vezet a területhez, a közművesítést a HÉSZ 5. (5) bekezdése alapján kell tervezni. A kialakítandó építési telkeket köz- vagy magánútról kell megközelíteni. Jelen módosítás nem jelöl új útszakaszokat részletesebb elképzelések hiányában. A tóra merőleges irányból futnak le dűlőutak, ezt a rendszert érdemes tovább építeni ill. rácsatlakozni az építési telkek kialakításakor. A későbbi esetleges komolyabb forgalmi igények esetén a 058/1 helyrajzi
számú, a tóval párhuzamosan futó utat fejleszteni és innen történhetnek a leágazások a tó irányába (HÉSZ 26. alapján). A Ksz* övezetben a maximális beépíthetőség 10%, az építménymagasság 4,5 méter (ami adott esetben növelhető az ingatlan 30%-án), a minimális telekterület 1000 m 2, a beépítési mód szabadon álló és az ingatlan 70%-át rét vagy legelő művelési ágban kell nyilvántartani. A Kt* övezet beépítésre nem szánt, itt nem alakíthatók építési telkek, a beépíthetőség mindössze 2% és az ingatlan 80%-át rét vagy legelő művelési ágban kell nyilvántartani. Az egyszintű növényállomány előírása a zöldfelület növelésén túl a Madarász-tó menti természeti kultúra számára a legközelebb álló zöldfelületi forma, mely garantálja a terület természetes állapotának továbbélését. Az épületeket a tájképvédelmi előírások miatt csak tájba illesztett módon, megfelelő anyaghasználattal lehet létesíteni. Módosított szabályozás 22
Mórahalom Településrendezési Terv módosítás 2015. 23 III. Gyógyhely határvonalának aktualizálása a szabályozási és szerkezeti terveken. Tervezett gyógyhely határvonala a hatályos szerkezeti terven
Tervezett gyógyhely határvonala a módosított szerkezeti terven 24 A gyógyhellyé minősítés engedélyezési eljárása előírja, hogy a településrendezési tervnek tartalmaznia kell a tervezett gyógyhely határvonalát, sarokpont koordinátáit és az érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. A vizsgálatok és a részletesebb tervdokumentáció alapján a pontosított határvonal és koordinátáinak átvezetése történt meg a településszerkezeti terven. A tervezett gyógyhely határvonala a szabályozási terven is megjelenik. A Helyi Építési Szabályzatban külön előírást nem szükséges alkotni, a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet részletes előírásokat tartalmaz a gyógyhelyekre vonatkozóan. A Rendelet 3. -a tartalmaz a Helyi Építési szabályzattal kapcsolatos feladatokat: (2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével, (3) f) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet. A HÉSZ kiegészül a tervezett gyógyhely határvonala által érintett ingatlanok helyrajzi számos listájával és a sarokpontok EOV koordinátáit tartalmazó táblázatokkal (6. melléklete). Jelen véleményezési anyag ezáltal eleget tesz a (3) f) pont előírásának.
Mórahalom Településrendezési Terv módosítás 2015. Módosított szabályozási terv 25 iv. Termálfalu terület felhasználásának újragondolása Hatályos szerkezeti terv
A Termálfalu területén újabb idegenforgalmi, szabadidős és sport jellegű beruházásokat tervez az önkormányzat, melyek kapcsán több helyszínen módosításra szorul a szerkezeti terv. A tervezett átsorolások előtt egyeztetés történt a Kiskunsági Nemzeti Park képviselőivel a Termálfalu természetvédelmi területeinek módosítása miatt. Kiterjedt foltokban találhatók már beépítésre szánt vagy más célra hasznosított területeken védettként nyilvántartott értéktelen gyepfoltok, melyek akadályozzák a tervezett fejlesztéseket. Az egyeztetések eredményeképp jelentősen megváltozott a Termálfaluban kijelölt természetvédelmi területek kiterjedése, több helyen megszűntek, néhol a meglévőek kiegészültek. Összességében mindkét fél számára kedvezően alakultak a változások, megvalósíthatók a tervezett fejlesztések és értékes, védendő területek sem vesztek el. A természetvédelmi érdekeltségű területek változása (Zöld vonallal az eredeti adatszolgáltatás szerinti magterület övezete, lila tömör sraffal a pontosítás utáni állapot látható. Utóbbi kerül rávezetésre a szabályozási- és szerkezeti tervlapokra.) 26 Az övezeti átsorolásokat a városi főépítész által készített terv indokolja, mely a jövőbeni fejlesztések rendjét tartalmazza. A beépítésre szánt és nem szánt különleges területek néhol felcserélődnek, bővítésre kerül a lakóövezet és mellette kijelölésre kerül egy új ökológiai mezőgazdasági területrész.
Módosított szerkezeti terv 27 A szabályozási terven a kisvárosias lakóövezetek (Lk) előírásai megegyeznek a hatályos tervben szereplőkkel, 50% beépíthetőség, minimálisan 350 m 2 kialakítható telekterület, 6 méteres építménymagasság és zártsorú beépítés jellemzi. A minimális zöldfelületi előírás a mindenkori országos jogszabályban foglaltaknak megfelelő (HÉSZ 5/A. (2) bek.), ez minden építési övezetre érvényes. A kisvárosias lakóövezet északi és északkeleti irányba bővül, utóbbi esetben az út egyik oldala mentén. A másik oldalon Kt beépítésre nem szánt turisztikai övezet került kijelölésre. A tömbön belül kis mértékben módosul a közterületek szélessége. Az 55. sz. elkerülő út mentén tervezett szerviz útra kifutó új, 16 méteres széles közterület a Termálfalu feltáró útjának tekinthető a későbbiekben, 8 méteres lekerekítő ívvel csatlakozik a szerviz úthoz. A kisvárosias lakóövezettől északra ökológiai mezőgazdasági (Máö) övezet kerül kijelölésre, egyfajta pufferterületként a mezőgazdasági major és a lakótelkek között. A Termálfalu északnyugati részén beépítésre szánt különleges szabadidő és pihenőpark (Ksz) és beépítésre nem szánt turisztikai övezet (Kt) kerül kijelölésre és megszüntetésre egyaránt. Sportcélú létesítmény elhelyezése miatt különleges sportpálya területet (Ksp) jelöl a módosítás a tervezett lakóövezettől északnyugatra. A Magyar Péter utca folytatásában tervezett közterülettől délre Ksz és Zk közkert övezeteket vált fel Kt beépítésre nem szánt turisztikai övezet. A Ksz övezetek beépíthetősége a szabályozási terven jelölteknek megfelelően néhány helyen változik, 25 helyett 40%-os beépíthetőséget és 6 helyett 7,5 méteres építménymagasságot engedve. A Ksp sportpálya övezetben 50% a beépíthetőség, szintén 7,5 méter a maximális építménymagasság, szabadon álló beépítési mód mellett.
Hatályos szabályozási terv 28
Módosított szabályozás 29
Hatályos és módosított szabályozás 30 A Termálfaluhoz kapcsolódó gazdasági-kereskedelmi övezetbe (Gksz) tartozó 0405/28-31 helyrajzi számú telkek a velük szomszédos, hasonló adottságú tömbbel egyező szabályozás alá kerülnek, Gksz* övezetbe. V. Kálvária sétány menti tömb övezeti átsorolása A fürdő menti szálláshelyek kapacitásnövelése érdekében a Kálvária sétány és a Szabadság utca közti tömb Lf falusias lakóból Vt településközpont vegyes övezetbe kerül. A Barmos György téren a Zk közpark egy része szintén Vt településközpont vegyes övezetbe kerül. Hatályos és módosított szerkezeti terv
Hatályos szabályozás 31 A 684/3-695 helyrajzi számú ingatlanokon kezdeményezi az önkormányzat a kerthasználatú telekrész törlését, mellyel későbbi hasznosításra tartalékolta a területet. Részletes beépítési terv készült, mely javasolja a 684/3-695 helyrajzi számú telkekből 2 méter széles közhasználatú területsáv kialakítását járda és további zöldfelületek, parkolók céljára, ezért 2m mélységben előkertet jelöl a szabályozás. A kialakuló Vt településközpont vegyes tömb beépítési maximuma 65%, építménymagassága 5,5-7,5 méter között lehet. Zártsorú beépítést irányoz elő a szabályozás, 400 m 2 -es kialakítható legkisebb telekterülettel. A terv 20 méteres mélységben irányadó telekhatárokat jelöl, a 684/3 helyrajzi számú ingatlanon pedig a kertszomszédos épülettel egy vonalban kötelező építési vonalat. A Barmos György téren a hatályos szabályozásban jelzett tervezett közterülethatár nagy részben megvalósult, az ingatlan nyilvántartás szerint kialakult közterületi határvonalakról lekerült a szabályozási vonal. Épületbővítés miatt a Zk közpark övezet egy része Vt övezetbe került a fenti szabályozás szerint. A 675 és 676 helyrajzi számú ingatlanok maradtak Vt településközponti vegyes övezetben és szintén a fenti szabályozás vonatkozik rájuk. A 604-es helyrajzi számú ingatlanon építési helyet jelöl a szabályozás, az egyedi adottságú telken ez a leginkább célravezető szabály.
Módosított szabályozás 32 VI. Belterület keleti részén lakóövezet kijelölése A 0406/101 és 0406/102 ingatlanokról lekerült a magterület besorolás, így kikerültek a természetvédelmi oltalom alól, beépítésre szánt övezeti besorolásuk lehetővé vált. Az önkormányzat felvásárolta a területet és lakóterületként kívánja hasznosítani. Lk kisvárosias lakóövezetbe sorolja a terv. Hatályos és módosított szerkezeti terv
A csatlakozó kertvárosias lakóövezetre, a környező természetvédelmi és beépítésre nem szánt különleges területeket figyelembe véve szabadon álló beépítési mód javasolt, maximum 40% beépíthetőséggel, 6 méteres építménymagassággal és minimum 550 m 2 -es kialakítható teleknagysággal. Az övezet a Magyar Péter utca folytatásaként jelölt Termálfaluba vezető út és a tervezett parkvasút nyomvonala mellett, természetvédelmi övezetekkel körülvéve helyezkedik el a belterület keleti szélén. Hatályos és módosított szabályozási terv 33 VII. Fürdő területének bővítése A fürdő épülete előcsarnokkal bővül, ezért kellett a központi vegyes (Vk) övezet határát módosítani a közpark kárára. Hatályos és módosított szerkezeti terv A csatolt Vk övezet szabályozási előírásai megegyeznek az övezeti többi részében előírtakkal, az átsorolt terület építészeti terv alapján került lehatárolásra, a szerkezeti egység megtartása érdekében az övezethatárt lehozva a Szegedi útig.
Hatályos és módosított szabályozási terv 34 VII. Napelemes parkoló kialakítása Hatályos és módosított szerkezeti terv Napelemes parkoló létesítése miatt a Zk közkert övezet 893/7 helyrajzi számú közterület felöli része Lk kisvárosias övezetbe kerül. Hatályos és módosított szabályozás
35 + A napelemes parkoló a közkert és a kisvárosias övezet részét képező út határán valósult meg. A közkertbe átnyúló rész kisvárosias lakóövezetbe került, hiszen a 893/7 helyrajzi számú, útként nyilvántartott közterülethez tartozik funkcionálisan. Szabályozási vonallal nem lehet jelölni, mert a közkert is közterület, nem jön létre új, csupán a kétfajta közterület határvonala módosul. Köu közlekedési övezettel a települési gyűjtő utakat vagy az azoknál magasabb rendű térségi, országos utakat jelöljük, az egyéb utak az általuk kiszolgált terület felhasználás részét képezik, nem szerepelnek külön övezetként (HÉSZ 15. (2)). A HÉSZ 15. az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A (2) bekezdésben szereplő utak területén parkoló és kapcsolódó megújuló energia termelés létesítményei elhelyezhetők.
V. Szabályozási jellegű feladatok, HÉSZ módosítások 1. Aranyszöm tömbfeltárás Hatályos szabályozás 36 A Röszkei út - Kissori út - Béke utca Sarló utca - Tömörkény utca - Szegedi út által határolt telektömb szabályozási elemeinek pontosítása tömbrehabilitációs tanulmány terv alapján történik. A Vt településközpont vegyes övezetbe sorolt tömb beépítési módja oldalhatárosról zártsorúvá válik, az építménymagasság minimális értéke 5,5 méterről 5,0 méterre csökken, a maximális 7,5 méter megmarad. A beépíthetőség 40%-ról 65%-ra növekszik, az intenzívebb, városiasabb használat miatt. Az övezet északkeleti részén (hrsz: 1463/2) a speciális fekvés miatt 85%-os beépíthetőség és 10,2 méteres építménymagasság megengedett.
A Tömörkény utca felöl a 1448-1444/1 helyrajzi számú ingatlanokig, a 1449-től közvetlen délre 15 méter széles utcanyitásra kerül sor, a tervezett közterülethatár a 1440-es helyrajzi számú, önkormányzati tulajdonú ingatlanig húzódik. A tervek szerint a szintén önkormányzati tulajdonú 1439-es ingatlanon keresztül gyalogos kapcsolat valósul meg a Röszkei út felé. Az önkormányzati tulajdonlás miatt ide nem indokolt új közterületsáv lehatárolása. Északi irányban a 1453, 1456, 1457 helyrajzi számú ingatlanokból 14,4 méter széles új közterületsáv kerül kialakításra, folytatva a tömb feltárását. A 1457-től északra fekvő, tömbfeltárással érintett ingatlanok önkormányzati tulajdonúak, új közterület kijelölésére nincs szükség. A 1463/1 helyrajzi szám alatt álló ingatlan idővel átépítésre kerül és a tervezett tömbfeltárás kapcsán a városi főépítész javaslatot adott a térfalak rendjére. A telek északkeleti felében egy 11x11 méteres terület kivételével építési helyet jelöl a szabályozás az ingatlan egészén, az északnyugati és délkeleti sarkán kötelező építési vonallal. Az északkeleti részen teraszos, köztéri funkciókat terveznek, egységben a csatlakozó közterületekkel. Ezzel a megoldással a szemközti közpark, templom és fürdőbejárat felé nyit a terület, egy városias miliőt kialakítva, egyúttal a tömb belseje felé invitálva az embereket. A kialakuló gyalogos tengely a Szent László parkon keresztül a Millenium sétányban folytatódhat. A tömb belsejében irányadó telekhatárt jelöl a terv az utcafeltárással érintett ingatlanoknál (1448-1444/2). A Sarló utca felöli 1448-1444/2 hrsz-ig tartó ingatlanok utcafrontos beépítésűek (a kialakult állapotnak megfelelően), míg a Tömörkény utcai 1459/2-1449 helyrajzi számú telkek esetén 5 méteres előkert tartandó, minden esetben zártsorú beépítéssel. 37 Módosított szabályozás (Presszó)
Módosított szabályozás (teljes tömb) 38 2.Vt településközpont vegyes övezeti besorolású, intézményeket tartalmazó tömbök beépítési lehetőségeinek módosítása. A Barmos György tér és az óvoda tömbje beépítési lehetőségeinek emelését tartalmazza a módosított szabályozási terv, az intézmények fejleszthetősége miatt. A jelenlegi 40%-ról 65%-ra emelkedik a beépíthetőség. Településrendezési szempontból nem emelhető kifogás a beépíthetőség növelése miatt, településközponti vegyes övezetben szereplő, intézményeket befogadó tömbök lehetőségei nőnek, a város fejlesztéspolitikájának teret adva. Segítve egy intenzívebb városias központ kialakulását.
Hatályos és módosított szabályozási tervek 39 Az Sz-2 szabályozási terv jelmagyarázata kiegészült az alábbi övezettel:
3. A Colosseum hotel melletti 5/3 helyrajzi számú ingatlan bővítése Légifotó a területről 40 A fürdőhöz kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatás fejlesztése érdekében az 5/3 helyrajzi számú ingatlanon jelentős mértékű épületbővítést tervez az önkormányzat, a telek kb 70-75 %- a beépülne, mely belefér a központi vegyes övezetben előírt 85%-ba, azonban az ügy kapcsán néhány apróbb módosítást szükséges eszközölni a HÉSZ-ben, az intenzív igénybevételre tervezett központi vegyes övezetben fekvő ingatlanok kihasználhatósága miatt. A HÉSZ 24. a következő módon változik: (3) Zártsorú előírt beépítési mód esetén minden építési övezetben a beépítés két ütemben is végrehajtható legalább 4,0 m 4,0-6,0 m széles beépítési hézag hagyásával, ezen az utcaszakaszon azonban lakóövezetekben a zártsorú beépítés megvalósulásáig terjedő időszakban zárt, falazott, 1,8-3,0 m magas kerítés létesítendő tömör, vagy áttört kapuzattal. További elhelyezési szabályok: a) zártsorú építési helynek tekintendő a központi vegyes (Vk) övezet kivételével az utcavonal és a vele párhuzamosan 13 m-re meghúzott építési határvonal között fekvő telekrész, amely az övezetre előírt H építménymagasságú épülettel beépíthető, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, b) az épületelhelyezés általános előírásai (tűz-, és vagyonvédelem, zaj- és rezgésvédelem, egészségvédelem, stb.) és a telekre vonatkozó helyi előírások betartása mellett, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú épületszárny illetve épület létesíthető a telek ÉK- ÉNy-i oldalhatára mentén, a másik oldalhatártól 6,0 m oldalkert elhagyásával. Jelen módosítási ügy kapcsán módosul a szabályozási terv, az 5/3 helyrajzi számú ingatlan a Milleniumi sétány felé 6 méterrel bővül. A bővítés nem érinti a légifotón látható sétány nyomvonalát, nem éri el azt. Építési hely kijelölésével biztosítható a tervezett önkormányzati fejlesztés.
Hatályos és módosított szabályozás 41 4. Városközponti tömb rendezése Az új városháza és tőle délre fekvő tervezett városközponti rész szabályozása a városi főépítész tervei alapján megváltozott. A rozsmalom telkén tervez további beépítési lehetőséget engedni az önrkományzat, a megépült piaccsarnok és a városháza közötti részt köztérként, sétányként kívánja hasznosítani. Hasonlóan a volt főmérnöki lakás mögött is módosulnak az építési helyek, a tervezett térfalak oldalán kötelező építési vonallal. Az övezeti paraméterek egységesülnek, a beépítési koncepcióhoz igazodva, mely a városnak ezt a központi részét tekinti a legfrekventáltabb területnek, itt tervezik a legintenzívebb beépítést, 10,2 méteres építménymagasságot, 65%-os maximális beépíthetőséget és 350 m 2 - es minimális építménymagasságot engedve. Az ettől délre fekvő területeken kis mértékben korrigálásra kerültek a tervezett tömbök építési határvonalai és a maximális építménymagasság (hasonlóan az Aranyszöm tömbhöz) 7,5 méteres lett. Hatályos szabályozás
42 Módosított szabályozás
43 Helyi Építési szabályzatot érintő módosítások 5. Napelem parkra vonatkozó szabályozás megalkotása Az önkormányzat szükségesnek érezte a létesítendő napelemparkokra és környezetükre vonatkozó szabályok megalkotását, melyek segítik a naperőművek működését. Meghatározza azokat az övezeteket, melyekben elhelyezhetőek, erre az OTÉK nem egyértelmű rendelkezései miatt van szükség. Egy bizonyos teljesítménytartományon belül kell csak ezeket a szabályokat alaklmazni, 5MW feletti erőműveket a megyei területrendezési terv alapján vagy területrendezési hatósági eljárás során lehet létesíteni. A napelemparkok 10 ill. 100 méteres környezetében előírni tervezett szabályok betarthatósága kérdéses, reálisan az építéshatóság figyelmeztetheti a környező ingatlan tulajdonosokat a rendelkezések betartására, de csak abban az esetben, ha tudomást szerez a napelempark létesítéséről. 500kW alatt nem engedélyköteles a telepítés és az energiahivatal eljárásrendjébe egyébként sem szólhat bele alacsonyabb szintű jogszabály, így ezen pontok létjogosultsága kérdéses ill. további egyeztetést, pontosítást igényel a véleményezési eljárás során. A tervezett HÉSZ előírás: Napelempark telepítés szabályai 4/A (1) Napelempark, az általános érvényű szabályok betartása mellett bármely övezetek Országos Ökológiai Hálózat és Natura2000 terület által nem érintett részein elhelyezhető. (2) A (3)-(8) bekezdésekben szereplő korlátozások csak a 50kW és 5 MW közötti csatlakozási teljesítményű kiserőművekre vagy erőművekre vonatkoznak.