TARTALOMJEGYZÉK. 2002. 7. évfolyam 11. szám 1

TARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó............................................................ 4 A mezôgazdasági csatlakozási tárgyalások állása............................. 5 Hírek, események...................................................... 6 Az édesvíz nemzetközi éve lesz 2003...................................... 6 Hol szavaznának legtöbben a csatlakozásra?................................ 7 Románia emeli a tejtermelôk támogatását................................... 8 Fejlôdô bioágazat Szlovákiában.......................................... 8 Megemelt SAPARD támogatás az árvízsújtotta Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak 8 Tízezer tüntetô szlovén................................................. 8 Madaraink védelmében................................................. 9 Hamarosan életbe lép a GM-törvény....................................... 9 Keleten is kötelezô feltüntetni a GM komponenseket........................... 9 EU Agrárium és piacszabályozás.......................................... 10 Közvélekedés az Unió agrárpolitikájáról.................................... 10 Az EU-Balkán Szabadkereskedelmi Megállapodás cukoripari vonatkozásai.......... 12 Vidékfejlesztés a bôvített Európában....................................... 16 A bôvítés egy új Európai Uniót jelent....................................... 16 Felkészülésünk........................................................ 17 Több pénz marad az ôstermelôknél........................................ 17 Aláírásra került a SAPARD 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodása.............. 17 Megjelentek a SAPARD Program pályázati felhívásai.......................... 19 Új SAPARD jelkép.................................................... 24 Riport................................................................ 25 Mentsük meg a tanyákat!............................................... 25 Keleti Bôvítés.......................................................... 30 A cseh termelôk ellenzik az EU-csomagot................................... 30 A lengyel gazdák védelmében............................................ 30 Szlovákia magasabb uniós tejkvótát kér.................................... 30 Búzát a Dunába?..................................................... 31 Honlapböngészô Internetfigyelô......................................... 32 Piaci hírek............................................................ 33 Európai cukorpiaci hírek................................................ 33 Kétmillió tonnás cukorrépatermés Szerbiában................................ 34 Privatizációs döntésre várva............................................. 34 Renitens horvát cukorkereskedô cég....................................... 34 Borfelesleg.......................................................... 34 Ukrajna cukra beavatkozást kíván......................................... 35 Több mint félmillió tonna búza............................................ 35 Oroszország hús-, tej- és tojástermelése növekszik............................ 35 Válaszúton a tejgazdaság............................................... 36 Még érvényben marad az importtilalom..................................... 36 Amikor a (búza)folyók visszafelé folynak.................................. 36 Az orosz vajpiac önvédelmi problémái...................................... 37 Tejpiaci kilátások Romániában........................................... 37 Közlöny.............................................................. 38 2002. 7. évfolyam 11. szám 1

CONTENTS Browser............................................................... 4 Position of the agricultural negotiations of accession........................... 5 News, events........................................................... 6 2003 the forthcoming year of freshwater................................... 6 Which is the place where most people votes for the accession................... 7 Romania increases the amount of supports given for milk producers............... 8 Developing bio-sector in Slovakia.......................................... 8 Increased SAPARD funds for the flooded Czech Republic and Slovakia............ 8 Ten thousand Slovenian demonstrators..................................... 8 For the protection of our birds............................................ 9 GMO Act is going to come into force....................................... 9 Indication of GM components is obligatory also in the East....................... 9 EU agriculture and market regulation....................................... 10 Public opinion about the EU's agricultural policy............................... 10 Effects of the EU - Balkan Free Trade Agreement on the sugar market............. 12 Rural development in the enlarged EU...................................... 16 Enlargement means a new European Union.................................. 16 Our preparation......................................................... 17 More money left at primary producers...................................... 17 SAPARD 2001 Annual Financial Agreement is signed.......................... 17 Calls for applications for SAPARD Program are published....................... 19 New SAPARD logo.................................................... 24 Report................................................................ 25 Let's save farms!...................................................... 25 Eastern enlargement..................................................... 30 Czech producers oppose the EU-packet..................................... 30 For the protection of Polish farmers........................................ 30 Slovakia demands higher milk quota in the Union.............................. 30 Wheat into the Danube?................................................ 31 Homepage-browser, Internet-observer....................................... 32 Market news........................................................... 33 News of the European sugar industry....................................... 33 Two million tons of sugar beet in Serbia..................................... 24 Waiting for a decision on privatization...................................... 34 Surplus of wine....................................................... 34 Renitent Croatian sugar-trader firm........................................ 34 Sugar of Ukraine needs intervention........................................ 34 More than half a million tons of wheat...................................... 35 Increasing Russian meat-, milk- and egg-production........................... 35 Milk sector in dilemma.................................................. 36 Import-ban is definitive.................................................. 36 When (wheat)rivers flow backward......................................... 36 Problems of the Russian butter-market concerning self-protection................. 37 Perspectives of milk-production in Romania.................................. 37 Bulletin............................................................... 38 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 11. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 11. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 2002. 7. évfolyam 11. szám 3

MAZSOLÁZÓ Egyre jobban felértékelôdik az édesvíz szerte a világon. Nem véletlen, hogy 2003. az édesvíz nemzetközi éve lesz. Japánban tartják a konferenciát, amely elkészíti Földünk édesvíz mérlegét. Bôvebben a 6. oldalon. Az orvul elejtett énekesmadarak száma Magyarországon a félmillióhoz közelít. A budapesti Olasz Nagykövetség kampányt kezdett a szégyentelen orvlövészek ellen. (Bôvebben a 9. oldalon.) Oroszországban 2002. szeptember 1-tôl kötelezô minden élelmiszeren föltûntetni, tartalmaz-e genetikailag módosított összetevôt. Oroszországban komoly felvilágosító kampányba fogtak, ezeket orvosok vezetik. (Bôvebben a 9. oldalon.) Hogyan vélekednek az európaiak a közös agrárpolitikáról? Kinek jó a közös agrárpolitika: a farmereknek, a fogyasztóknak? Akit a téma érdekel, lapozza föl a 10. oldalt. Milyen buktatókat rejt magában az EU-Balkán cukorpiaci megállapodás? A kiskapukat könnyen megtalálja, aki nagyon keresi. Hol vannak a kiskapuk? Bôvebben a 12. oldalon. A jövô Európája a legnagyobb változatossággal rendelkezô multikultúrális közösség lesz a világon. Ugyanakkor a megnövekedett mobilitás Európán belül át fogja alakítani a demográfiai struktúrákat. (Részletesebben a 16. oldalon.) SAPARD ügyben óriási elôrelépés történt. Így reményünk van arra, hogy a nehezen elnyert akkreditáció nem okoz nagy veszteségeket. A SAPARD új jelképérôl is olvashatnak a 17. oldalon. A tanyán nem lehet éhen halni! A tanya lakhely és munkahely egyben: Csendje, természetközelsége folytán felértékelôdött a magyar tanya. A tanyai helyzetképet riport formájában dolgozta föl Kripner Veronika. Olvasóink figyelmébe ajánljuk. (A 25. oldalon.) Szlovákia magasabb uniós tejkvótát kér. A cseh termelôk ellenzik az EU-csomagot. A bolgár kormány szeretné ráncba szedni termelôit, de ez nem olyan egyszerû Keleti bôvítés címû rovatunk érdekességeket ígér. Bôvebben a 31. oldalon. Cukorpiaci hírekrôl, az Internetfigyelô ajánlásairól, hatályos uniós kereskedelmi rendelkezésekrôl is olvashatnak ebben a számban. 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

MAZSOLÁZÓ A mezôgazdasági csatlakozási tárgyalások állása A pozitív eredménnyel zárult ír népszavazás nyomán elhárultak az akadályok a Nizzai Szerzôdés végrehajtása elôl. Az Európai Unió a legjobban elôrehaladott tagországokkal köztük Magyarországgal is ez év végéig le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokat minden fejezetben, így a mezôgazdaság területén is. Ezt követôen ez év decemberében, a Koppenhágai Csúcsértekezleten bejelentésre kerülhet, hogy mely országok írhatják alá a csatlakozási szerzôdést 2003. tavaszán. A Brüsszeli Csúcs után hivatalossá vált az Európai Unió közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos álláspontja, amelyre vonatkozóan a dán elnökség kifejtette, hogy tárgyalási alapnak tekintik, nem pedig végcélnak. A végsô megállapodások sikere érdekében a tagjelölt országok agrárminiszterei november 7-én találkoztak Prágában, ahol jelen volt Franz Fischler, az Európai Bizottság mezôgazdasági fôbiztosa is. Fischler úr kifejtette, hogy a közvetlen mezôgazdasági támogatások területén igen szûk tárgyalási mozgástér van, valamint, hogy a Berlinben elfogadott bôvítési költségvetési kereteken nem lehet változtatni. A találkozó során több tagjelölt ország agrárminisztere is markáns véleményt fogalmazott az Európai Unió álláspontjával szemben, és felvetették, hogy amennyiben az nem változik, úgy szükségessé válhat bizonyos nemzeti támogatások átmeneti jellegû fenntartása, illetve a vidékfejlesztési támogatások hozzáférhetôségének könnyítése. Franz Fischler elmondta, elképzelhetônek tartja a direkt támogatások kiegészítését (ún. top-up ) nemzeti forrásból, amennyiben ezt az adott ágazat jövedelemviszonyai valóban indokolttá teszik. Emellett arra buzdította a tagjelölteket, hogy energiáikat inkább a kvótatárgyalásokra fordítsák, mivel azok hosszú távon befolyásolják az ágazat mûködését, és a mozgástér is tágabb a tárgyalásokra, illetve a megállapodásra. Az Európai Unió történelmi referencia idôszaknak az 1995-99 közötti éveket jelölte meg, azonban hajlandó érdemben figyelembe venni a 2000. és 2001. évek termésátlagait is. Elutasította azonban a termelési potenciálra vonatkozó érvrendszereket. Hangsúlyozta továbbá az EMOGA Garancia Részlegébôl finanszírozásra kerülô félig önellátó gazdaságok támogatása és az állatvédelmi, valamint agrár-környezetvédelmi támogatások kreatív felhasználásában rejlô lehetôségeket. Az Európai Unió új Közös Álláspontját november 20-án közölte a tagjelöltekkel, amely álláspont azonban lényegesen nem különbözik az elôzôtôl. Ilyen formában a tárgyalások lezárásáig már nem várható újabb hivatalos közösségi álláspont. Igen fontos számunkra, hogy végsô az Európai Unió milyen javaslatot tesz a kvótákra, és a támogatási kérdésekre. Mivel a mezôgazdaság horizontális kérdéseit (állat- és növényegészségügy), valamint minden egyéb fejezeten belüli, korábban problémás területet a Bizottság további tárgyalást már nem igénylônek minôsített, várhatóan a végsô tárgyalásokra már valóban csak a kvóták és a támogatások ügye marad. A kvótákkal szabályozott területek jó részénél is sikerült már megállapodni, így például a cukor, a dohány, a fehérjenövények és a szárított takarmányok esetében. A megállapított mennyiségek a csatlakozást követôen megfelelô teret adnak a hazai gazdálkodók számára. További nyitott kérdések vannak azonban a gabona bázisterületek és kvóta, a tejkvóta, illetve a speciális húsmarha, anyatehén és vágási támogatásokra vonatkozó kvóták tekintetében. Magyarország tárgyalási álláspontjában kifejtette, hogy az egész tej-szarvasmarha szektort összefüggéseiben kívánja tárgyalni, mivel hazánkban a húsmarha- és a tejtermelés szoros kapcsolatban állnak egymással. A végsô cél olyan megegyezési csomag elérése, amelynek elemei (közvetlen támogatás, egyéb piaci támogatás, vidékfejlesztés, kvóták, nemzeti támogatás, stb.) együttesen biztosítják a magyar mezôgazdaság fejlôdési lehetôségét és az egyenlô versenyesélyt a magyar gazdálkodóknak. Tarpataki Tamás (FVM, Európai Integrációs Fôosztály) 2002. 7. évfolyam 11. szám 5

HÍREK, ESEMÉNYEK Az édesvíz nemzetközi éve lesz 2003 Népes hallgatóság elôtt emlékeztek meg az Élelmiszer Világnapról a Földmûvelésügyi Minisztériumban a szaktárca, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület közös rendezésében, október közepén. A mezôgazdasági szakemberek, az újságírók és a környezetvédelemben érdekeltek mellett az egészségügy, az ÁNTSZ is képviseltette magát. Az érdeklôdés az emberiség egyik legégetôbb gondjának, az élelmiszertermelésnek szólt. Az idei rendezvény az ivóvízzel foglalkozott. Biacs Péter, az FVM élelmiszer-biztonságért, fogyasztóvédelemért felelô helyettes államtitkára a bevezetôjében többek között szólt arról is, hogy a FAO-nál az akkori magyar miniszter, nevezetesen dr. Romány Pál javasolta a világnap megrendezését. Ezt követôen dr. Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára tartott köszöntôt a távollévô dr. Németh Imre nevében. Elmondta, hogy felmérések szerint mintegy 30 év múlva 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. A megnövekedô mennyiséghez öntözni kell. A világ egy részében azonban nincs elegendô víz, tehát új, korszerû mezôgazdasági technikákat kell kidolgozni, hogy kiegyensúlyozott legyen az édesvíz ellátás, ennek nyomán az élelmiszertermelés a Föld minden pontján. A szakemberek elhatározása szerint 2003. az édesvíz nemzetközi éve lesz. Japánban tartják majd azt a konferenciát, amelyen a vízkészletek mennyisége és minôsége, és azok felhasználása lesz a téma. Ennek a nemzetközi szakmai tanácskozásnak az üzenete már körbejárta a világot. Van elég víz, csak okosan, szervezetten kell hasznosítani. Magyarország vízügyi helyzetére jellemzô, hogy a vízkészletek 90 százaléka külföldön eredô folyókból érkezik hozzánk, területileg eltérô a csapadék és a felszín alatti víz mennyisége. Köztudottan az Alföld a leghátrányosabb helyzetû térségünk vízellátás szempontjából. Hosszú távon tározók létesítése, és ésszerû vízgazdálkodás segít az aszályos és csapadékos idôszakok kiegyenlítésében. Az aszály ellen egyetlen lehetôség adott, évente folyamatosan növelni kell az öntözött területek nagyságát, de ez nem megy megfelelô tározó kapacitás kiépítése nélkül. Dr. Szanyi Tibor államtitkár szerint 2003-ban több érintett szaktárcával egyeztetve az Országgyûlés törvényt alkot a víz felhasználásáról. Dr. Hargittai Mária, helyettes államtitkár az egészségügyi tárca képviseletében a Kormány népegészségügyi programjáról beszélt, amelynek kidolgozásában több minisztérium, ill. ágazat szakemberei vesznek részt. Élelmiszer-biztonsági szempontból öntözésre csak tiszta ivóvizet használhatnak fel Magyarországon. Rémai János, a környezetvédelmi tárca fôosztályvezetôje azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban a természeti értékek, a magyar táj védelme és az egészséges élelmiszerek elôállítása egységben szerepel, ami igényes agrárrendszert feltételez. Nagyon fontos a hazai szakemberek számára a termôföld és a vízkészletek állapotának megôrzése, ill. javítása. A települések ivóvíz szolgáltatása nemzeti stratégiai jelentôségû lesz. Az EU 1998-ban kiadott irányelvei az édes-, ill. ivóvíz gazdálkodásról jól illeszthetôek a hazai jogrendszerbe. Megnô a települési önkormányzatok felelôssége e tekintetben. A környezetvédelmi tárca programja alapján 2006, ill. 2009. december végéig számos magyar településen meg kell tisztítani az ivóvizet a káros vegyületektôl (arzéntôl, nitráttól, nitrittôl). Az ivóvizeket az ÁNTSZ saját hatósági jogkörében folyamatosan ellenôrzi, sôt a tapasztalatokról évente köteles a lakosságot tájékoztatni. Sajnos kevés figyelem jut a saját fúrású kutakra, így fordulhat elô még napjainkban is, hogy 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

HÍREK, ESEMÉNYEK vassal, mangánnal erôsen szennyezett vizet isznak számos településen. Víz mellett azért fogyasszunk jóféle magyar bort is mondotta a világnap következô elôadója, dr. Romány Pál, volt földmûvelésügyi miniszter, akinek "Kortársunk az agrárpolitika" címmel jelent meg könyve a közelmúltban. Ennek bemutatójára is sor került a világnap alkalmából. Az egykori miniszter, aki jelenleg az MTA Agrártörténeti Bizottságának alelnöke, nem a könyvérôl, hanem kutatásai nyomán megfogalmazódott gondolatairól beszélt. Magyarország az elmúlt években nemzetközi agrárpozícióit elveszítette, nem hasznosul az agrárkapacitás, csalódás figyelhetô meg a paraszti-termelôi körökben, ezért újfajta megközelítés szükséges az agrárcivilizáció területén mondta többek között az ex-agrárminiszter. Érdekes szakmai oldalról közelítette meg dr. Romány Pál az agrárfejlesztés hazai lehetôségeit: az élelmiszeripar már nem a munkanélküli napszámosok területe, hanem jól képzett szakemberek szükségesek az ágazatba. A régi mezôgazdasági termelési módszereket, megélhetési formákat át kell adni a néprajzosoknak, hiszen a "ragaszkodás a régihez azt jelenti, hogy ragaszkodunk a szegénységhez is". Korszerû mûveltség nélkül nincs fejlôdés. Utalt az agrártörténetre is, miszerint pl. Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter éppen 100 évvel ezelôtt a mezôgazdasági iskoláztatás, a szakismeretek, információk terjesztésében látta a magyar élelmiszertermelés fellendülésének alapjait. A ma már nyugdíjas, ex-földmûvelésügyi miniszter szép gondolattal zárta elôadását: Szentágothai János, az MTA akkori elnöke 1978-ban egy értekezleten kifejtette, hogy 2000. után Magyarország mezôgazdaságának két forrása lesz: állampolgárainak tehetsége és a termôföldje. Ha a kettô találkozik és megmarad, Magyarország gazdag lehet. Az élelmiszer világnapjának zárásaként a Tôkétôl a pohárig" c. szakkönyvét mutatta be a szerzôpáros, Tamás Jenô és Tamás Ervin. Végül a korszerû táplálkozást népszerûsítô termékbemutató és kóstolás zárta a rendezvényt. Varga Istvánné OMGK Hol szavaznának legtöbben az EU-csatlakozásra? Romániában. A lakosság 78%-a; és ez most még némileg csökkenô tendenciát jelez, mert a fél évvel ezelôtti felmérések szerint 83% volt a csatlakozásra igennel szavazók aránya. Ezt a jelenlegi felmérést idén áprilisban és májusban a GfK Hungaria, a német piackutató óriáscég, a GfK Csoport magyarországi részlege készítette mind a 12 csatlakozásra váró országban, valamint Törökországban. Románián kívül még két helyen, Bulgáriában és Törökországban szavazna a lakosság több mint 70%-a a csatlakozásra. Magyarországon ez a szám 66%. Bajai Ernô, a GfK Hungaria szóvivôje hangsúlyozta, hogy ez egy markánsan emelkedô tendenciát jelez a 2001-es 54%-hoz képest. Szlovákiában körülbelül hasonló, 63%-os a támogatottság. Lengyelországban azonban, amely a legnagyobb a 12 hivatalosan a felvételére váró ország közül, az uniós tagság támogatottsága 44-rôl 49%-ra emelkedett. Ugyanakkor az ellenzôk aránya 24%-ra esett vissza 33%-ról. Máltán és Litvániában is nagyjából a lakosság fele támogatja a tagságot.lettországban, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az EU-s tagság támogatottsága 40% körül mozog, némileg leszálló ágban van. Lettországban a legszembetûnôbb a csökkenés, a támogatottság 7%-kal, 46-ról 39-re esett vissza. Sz. S. (Forrás: http://www.rferl.org) 2002. 7. évfolyam 11. szám 7

HÍREK, ESEMÉNYEK Románia emeli a tejtermelôk támogatását Október 1-tôl április 30-ig Romániában 20%-kal növelik a tejtermeléssel foglalkozó farmerek támogatását. A jelenlegi literenkénti támogatás 1.400 és 1.800 lej között van, régióktól függôen. A megnövelt támogatást tehén- és bivalytej-termelôknek is adják akár szövetkezeti, akár magántermelô, ha a minôségi követelményeknek megfelelnek. Sz. S. (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember) Megemelt SAPARD támogatás az árvízsújtotta Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak Szeptember 18-án az Európai Bizottság 50%-ról 75%-ra emelte a csehek és a szlovákok számára a társ-finanszírozás mértékét a SAPARD projektekben. Így a nemzeti kormányok hozzájárulása csupán 25% kell legyen, és a felszabadult pénzt az árvízsújtotta területek helyreállítási munkáira fordíthatják. Ez 20 millió euró extra támogatást jelent a SAPARD program jelenlegi, cseheknek nyújtott 22,4 milliója és a szlovákok 18,6 milliója mellé. (A tíz kelet-európai társulni kívánó ország évente 529 millió eurót kap a SAPARD keretében.) Szó van arról is, hogy az Európai Bizottság egy új, 500 millió eurós Szolidaritási" alapot hozzon létre az árvízsújtotta országok (a csehek és szlovákok mellett Németország és Ausztria) számára. Sz. S. (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember) Tízezer tüntetô szlovén Körülbelül tízezer szlovén termelô gyûlt össze a Parlament elôtt Ljubljanában kora ôsszel, hogy az ágazat állami támogatását követeljék. A szlovén Mezôgazdasági és Erdészeti Kamara és a helyi szövetkezeti egyesület szervezte a demonstrációt. A gazdák képviselôi találkoztak a miniszterelnökkel, Janez Drnovsekkel, a parlamenti szóvivôvel, Borut Pahorral és a mezôgazdasági miniszterrel, Franci Buttal, hogy tárgyaljanak a követelésekrôl. Az elsô megmozdulás július 29-én volt, majd ezt követte a szeptember 5-i. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember) Fejlôdô bioágazat Szlovákiában A biogazdálkodás a szlovák mezôgazdaság egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazata, a nagy mennyiségû exportnak köszönhetôen. Az összes biotermék 98%-a kerül kivitelre. 1995 2000 között a biológiai termelésbe vont területek nagysága megnégyszerezôdött, 15.000 hektárról 60.000 hektárra nôtt. Ebbôl 38.500 hektár legelô, 21.000 hektár szántó és 500 hektár zöldség- és gyümölcstermô terület. Exportra fôleg szemestermények kerülnek: búza, árpa, kukorica, valamint olajrepce és cikória. Az állati eredetû termékek közül a tojásnak, a báránynak és a tejtermékeknek van a legnagyobb keresletük. A hazai fogyasztás igen alacsony, elégtelen a piaci ellátás. A kisebb igény a biotermékek magasabb árával magyarázható, valamint a hiányos tájékoztatással. A mezôgazdasági minisztérium elfogadta az Ökológiai Gazdálkodás Programját, ami a biogazdálkodásba vont területek nagyságának növelését írja elô. 2005-re 100.000 hektárra kívánják kiterjeszteni az ökogazdálkodást. Ez 66 százalékos emelkedést jelent a jelenleg biogazdálkodásba vont területek nagyságához képest. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember) 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

HÍREK, ESEMÉNYEK Madaraink védelmében A magyarországi Olasz Nagykövetség kezdeményezésére az olasz kormány információs kampányba kezd, mellyel elejét szeretné venni a napjainkban is tartó madárcsempészetnek és a védett fajok elejtésének. A kezdeményezés azért jött létre, mert a nagykövet súlyosnak tartotta a problémát, és mindig is szívén viselte a madárcsempészet ügyét. A követség nevében kampányt kezdeményezett, amelynek lényege, hogy az illetékes olasz szervezetek felkeltsék a potenciálisan érdekelt vadászkörök figyelmét, így elejét vegyék a madárcsempészetnek és a védett fajok elejtésének. (A legtöbbet azonban mi, magyarok tehetünk védett madaraink érdekében.) Keleten is kötelezó feltüntetni a GM komponenseket Oroszországban szeptember 1-tôl kötelezô minden élelmiszerterméken annak feltüntetése, hogy az tartalmaz-e genetikailag módosított (GM) összetevôt. E lépést az Egészségügyi Minisztérium egy korábbi, az élelmiszerbiztonság erôsítését célzó felmérése és javaslatainak elfogadása váltotta ki. Az egyes régiók kinevezett orvos-vezetôi kapták azt a feladatot, hogy tájékoztassák mindazokat, akik GM komponenseket tartalmazó élelmiszerek termelésében és forgalmazásában részt vesznek, valamint a nagyközönséget is arról, hogy kötelezô jelzéssel ellátni a GM termékeket. Sz. S. (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002 szeptember) Hamarosan életbe lép a GMO-törvény Horvátországban egy évvel ezelôtt készült el a génmódosított szervezetekrôl és termékekrôl szóló jogszabály, de még nem fogadta el az országgyûlés a közvélemény heves tiltakozása miatt. A jogszabály-tervezet szerint egyelôre ideiglenesen korlátoznák a GM termékek importját és elôállítását, és csak késôbb igazítanák azt az uniós szabályozáshoz. A kormány tisztában van a megoszló véleményekkel: az agrártárca támogatja a tervezetet, a környezetvédelmi minisztérium viszont kevésbé szigorú törvényt látna jónak. Elemzôk szerint lehetséges a kompromisszus megoldás: az importált és az országban forgalmazott GM termékeket címkével kellene ellátni, ami egyértelmûvé tenné helyzetüket a piacon. Megnehezíti a törvény elfogadtatását az is, hogy Horvátország még nem rendelkezik olyan speciális laboratóriummal, amely a genetikailag módosított szervezetek kimutatására alkalmas lenne. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember) 2002. 7. évfolyam 11. szám 9

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Közvélekedés az Unió agrárpolitikájáról A tavalyi évhez hasonlóan, idén is készült egy átfogó közvéleménykutatás az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), Az európaiak és a Közös Agrárpolitika (Europeans and the Common Agricultural Policy) címmel. A felmérést az Európai Bizottság Mezôgazdasági Igazgatóságának felkérésére az Európai Közvéleménykutató Csoport (European Opinion Research Group, EORG) végezte február 23. és április 4. között, az Unió egész területén. A vizsgálat célja az volt, hogy kimutassák: az európai emberek miben és miképpen érzékelik a KAP mûködését, és hogy a tavalyi felmérés óta éreznek-e valami változás? A kérdések négy fô tárgykört öleltek föl: Mi a fogyasztók és a termelôk haszna a KAP-ból? Mi a KAP szerepe? Miképp tölti be a KAP a szerepét? Milyen irányba fejlôdjék a KAP? A vizsgálatban több mint 16.000, reprezentatív mintavétellel kiválasztott ember vett részt, tagországonként ezer (kivéve Németországot, ahol a nyugati és a keleti részben is 1000 1000, valamint Észak- Irországot, ahol további 300). Az Európai Unió egészére vonatkozó számadatok a nemzetenkénti adatok súlyozott átlaga. A Közös Agrárpolitika gondoskodik arról, hogy a fogyasztók által megvásárolt táplálék biztonsággal elfogyasztható, jó minôségû, és egészséges legyen." Ezzel az állítással a megkérdezettek viszonylag nagy száma egyetértett; az élelmiszerek biztonsága tekintetében 40%-uk, a jó minôséggel 38%-uk. Ez mindkettô esetben 4%-kal több a tavalyi felmérésben tapasztaltaknál. Azt, hogy egészséges is a táplálékunk, már csak 32% gondolja. A KAP a fogyasztók érdekében gondoskodik arról, hogy élelmiszereikért ésszerûen méltányos árat fizessenek." A választ adók 24%-a volt elégedett az élelmiszerárak kézbentartásával. 2%-kal kevesebb, mint az elôzô évben. A KAP biztosítja, hogy a vásárlók elegendô információt kapjanak arról, hogy egy élelmiszerterméket hogyan állítottak elô és dolgoztak föl, valamint az, honnan származik." A kérdés elsô, az elôállításra és feldolgozásra vonatkozó részével csak 20%-ban értettek egyet, szintén 2%-kal kevesebben, mint elôzôleg. Az eredetmegjelölést a megkérdezettek negyede tartotta elégségesnek. A KAP biztosítja, hogy a háziállatokkal történô bánásmód megfelelô legyen." Ezt az állítást a megkérdezetteknek már csak 19%-a tartotta igaznak. A válaszok megoszlása a választ adók életkorától és iskolai végzettségétôl, valamint lakóhelyétôl is függött. A magasabb iskolázottságúak számára az élelmiszerekrôl kapott tájékoztatás kielégítôbb volt, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknál. Az élelmiszerek egészséges voltát viszont inkább az iskolázottabbak kérdôjelezték meg. A fiatalabb válaszolók biztonságosabbnak tartják a vásárolt élelmiszereket, mint az idôsebbek. A vidéken élôk viszont kevésbé, mint a városban lakók. Kinek kedvezôbb a Közös Agrárpolitika: a farmereknek vagy a fogyasztóknak?" Erre a kérdésre igen kiegyensúlyozott volt a válasz: a megkérdezettek 13%-a a farmereket vélte inkább kedvezményezettnek, 11%-uk a fogyasztókat, a nagy többség pedig vagy egyformának tekintette a helyzetüket, vagy nem tudott választani. Ugyanakkor a farmerek a maguk helyzetét lényegesen rosszabbnak vélik, szerintük a KAP a fogyasztóknak kedvez. Mire is kellene, hogy szolgáljon a KAP? Javítsa a vidéki életkörülményeket, csökkentse a régiók közötti különbségeket, tegye versenyképesebbé az európai 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS mezôgazdaságot a világpiacon és ott részesítse védelemben a sajátosan európai termékeket, bátorítsa a mezôgazdasági tevékenységek és termékféleségek bôvítését, gondoskodjon az élelmiszerbiztonságról, védje a farmerek érdekeit a felvásárlókkal szemben, biztosítson a farmerek számára stabil és elégséges jövedelemszerzési lehetôséget és segítse termékféleségeiket a fogyasztók igényeihez igazítani, védje meg a kis és közepes méretû farmgazdaságokat, terjessze a biogazdálkodási módszereket, és segítse elô a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét." Mindezekkel a célkitûzésekkel a megkérdezettek nagy többsége egyetértett, 70 és 90% között volt az egyes célokra igennel szavazók aránya. A megkérdezett farmerek az ôket közvetlenül érintô kérdésekben (agrárjövedelem, termékvédelem, a vidék életminôsége stb.) az átlagosnál is nagyobb mértékben jelezték támogatásukat. Milyen mértékben képes ezeknek a céloknak a Közös Agrárpolitika jelenleg megfelelni?" A felmérésben résztvevôk több, mint a negyede erre nem tudott választ adni; sôt a fent felsorolt célok közül volt, amelyiknél a megkérdezettek egyharmadánál is többen nem válaszoltak a kérdésre. Ez szomorú képet fest az EU agrárpolitikájának ismertségérôl, és komoly tájékoztatásbeli hiányosságokra utal. Akik viszont válaszoltak, azoknak átlagosan 34%-a véli úgy, hogy a KAP jól szerepel az egyes célok megvalósításában. A KAP által képviselt fejlôdési irányvonal, amely az egyes agrártermékek szubvencionálása helyett a vidék általános gazdaságfejlesztését és a farmerek közvetlen támogatását helyezi elôtérbe, vajon jó, vagy kevésbé jó irány? Minden hatodik megkérdezett erre pozitívan válaszolt, a tavalyi 56%-kal szemben most 62% támogatja ezt az irányt, és csak 14% ellenzi. Dániában, Olaszországban és Svédországban viszonylag kisebb a támogatottság, de még ezekben az országokban is ötven százalék fölött van, ráadásul szinte minden tagállamban emelkedô tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest. Maguk a farmerek azonban kevésbé elégedettek a reformokkal, az ô körükben átlagosan csak 52%-os a KAP jelenlegi irányvonalával való egyetértés. Elgondolkodtató százalék! Summary An opinion survey on the Common Agricultural Policy (CAP) was carried out for the Agriculture Directorate-Generale of European Commission. It was a repeat of a survey made in the last year and has produced similar or slightly better results as before. The main findings were that 40% the people in EU think so, the CAP ensures their food to be safe and good quality. People mostly agree the aims of the CAP (between 70% and 90% in questions respectively). More than six respondents out of ten have considered that the reforms and development of the CAP are very good or fairly good (62% in 2002 vs. 56% in 2001). At the same time, Europeans seem to be underinformed how actually the CAP is fufilling its role. The proportions giving no reply to this question were extremely high. Székely Sándor (Forrás: Eurobarometre 57.0 /2002. június) 2002. 7. évfolyam 11. szám 11

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Az EU-Balkán Szabadkereskedelmi Megállapodás cukorpiaci vonatkozásai Az Európai Unió küszöbön álló keleti bôvítését megelôzôen egyre érdekesebbé válnak tágabb környezetünk államai és az Európai Közösség közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és az azokat szabályozó egyezmények. Jóllehet a délszláv államok egy ideig még nem lesznek tagjai az Uniónak, stratégiai szerepük mégis vitathatatlan, hiszen például Görögország, hídszerepe a Balkán és az Európai Unió között elôbb-utóbb felértékelôdik; ez a Közösség politikai célkitûzése is. A térség gazdasági és politikai instabilitásának felszámolására az Európai Unió Bizottsága 2000. végén fejlesztési és társulási szerzôdést kötött Albániával, Horvátországgal, Jugoszláviával, Koszovóval és Macedóniával. Ez a szabadkereskedelmi megállapodás egy koncentrált, politikai indíttatású kezdeményezés, tulajdonképpen gazdasági segítségnyújtás, amely megkönnyíti a háború által sújtott egykori Jugoszlávia területén újraalakult államok gazdasági helyreállítását. Egyik eszközként, az érintett országcsoport számára, azok exportbevételei növelése érdekében, az Európai Unió számos (köztük több mezôgazdasági) termék vonatkozásában a korábbiaknál nagyobb mértékû piacra-jutást biztosított. A megállapodás 2005. december 31-éig hatályos. Az egyezmény cukorpiacot érintô aspektusa az, hogy a fenti országokban megtermelt cukorrépából gyártott, azaz saját elôállítású répacukor vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül értékesíthetô az Európai Unió piacain. Veszedelmes kiskapu Az uniós cukorgyártók körében fokozott aggodalmat keltett a kedvezményezett országok Európai Unióba irányuló cukorexportja, mivel a jelenleg alkalmazott eredetigazolásokkal nem lehet megakadályozni, hogy a világpiacon vásárolt cukrot saját gyártású cukorként a Közösség piacain értékesítsék. Különösen zavaró lehet, hogy esetleg az Unióban exportkötelezettség alá esô C-cukor kerül vissza az Európai Unió piacaira, halmozott károkat okozva a Közösség cukorgyártóinak. A Balkánról bevitt cukor közvetlenül Olaszország és Görögország cukorpiacát veszélyezteti. A helyzet nehézségének megítéléséhez érdemes áttekinteni a délszláv országok cukorpiaci helyzetét. Miután Törökországnak, a térség hagyományos cukorszállítójának termelése és exportja 2000-tôl erôsen visszaesett, látszólag jó lehetôség nyílt az Európai Unió cukorexportja elôtt. Az Európai Unió Nyugat-Balkánra irányuló exportja valóban tetemesen meg is nôtt. Míg 2000-ben 256 ezer tonnát vásárolt a térség, 2001- ben már 420 ezer tonna cukrot importáltak. Ezzel egyidejûleg a szóban forgó szabadkereskedelmi megállapodás eredményeként a délszláv térségbôl az Európai Unióba irányuló cukorkivitel is megugrott: a 2000-ben regisztrált jelentéktelen 2 ezer tonnáról csaknem 100 ezer tonnára nôtt a kivitel.(lásd 1. táblázat) A valós importigények és exportkapacitások összevetése egyértelmûvé teszi, hogy az ellátási szükségletek egyáltalán nem indokolják a délszláv térségbôl kiáramló exportot. Az okokat inkább a liberalizációs egyezmény adta lehetôségekben és az azokat kihasználó gazdasági érdekekben kell keresnünk. A délszláv országok termelési és fogyasztási adatait az 1. ábra mutatja. Jól látható, hogy, bár eltérô mértékben, de minden ország importra szorul, saját termelésbôl nem tudja fedezni a szükségletet. 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS 1. táblázat Az nyugat-balkáni államok és az Európai Unió közötti cukorkereskedelem M.e.: tonna, fehércukor egyenértékben Import EU-ból Export EU-ba 2000 2001 2000 2001 Albánia 61 000 71 000 0 0 Bosznia-Hercegovina 56 000 97 000 0 0 Horvátország 56 000 45 000 2 51 000 Jugoszlávia 57 000 145 000 0 47 000 Macedónia 18 000 41 000 0 0 Szlovénia* 8 000 21 000 0 0 Összesen 256 000 420 000 2 000 98 000 Forrás: Forrás: F.O. Licht International Sugar and Sweetener Report, Vol 134. No.19. p. 297. *Megjegyzés: Szlovénia, a legfejlettebb EU-tagjelölt államok egyike, nem tartozik az egyezményt aláíró országok közé, azonban a térség cukoripari leltárában feltétlenül meg kell említeni. Ezért szerepel a felsorolásban. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia nem visznek cukrot az Európai Unióba, sôt tartósan, a nettó mennyiséget tekintve, az európai uniós cukor vásárlói. A szabadkereskedelmi megállapodással Horvátországnak és Jugoszláviának van lehetôsége visszaélni. Horvátország évente mintegy 140 ezer tonna cukrot gyárt, ami nagyjából elegendô az önellátáshoz. A kiegyensúlyozott képet mutató piac ellenére 2000-ben Horvátország 56 ezer tonna cukrot importált, de még 2001-ben is 45 ezret, javarészt Németországból. Mindezeken túl, 1. ábra A nyugat-balkáni térség országainak termelése, fogyasztása és nettó importigénye, (ezer tonna, nyerscukor egyenérték) Forrás: F.O. Licht International Sugar and Sweetener Report, Vol 134. No.19. p. 297 adatai alapján 2002. 7. évfolyam 11. szám 13

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS ne feledjük, egy nettó bevitelre szoruló cukorpiacról van szó! 2001-ben 50 ezer tonnát meghaladó mennyiségben vittek ki cukrot Olaszországba. Az ügyletek jogi értelemben teljesen szabályosak, hiszen saját termesztésû répából elôállított cukrot exportálnak. Szélsôséges esetben azonban ez azt jelentheti, hogy Horvátország csakúgy, mint az összes többi, az egyezmény hatálya alá tartozó állam, saját gyártású cukrát teljes egészében az EU-ba exportálhatja uniós árakon, a hazai szükségleteket pedig olcsó importból, világpiaci áron szerezheti be. Jugoszlávia a vizsgált térség cukorpiaci szempontból leginkább figyelemre méltó állama, ahol 2001-ben 277 ezer tonna cukrot gyártottak. A belföldi kereslet kb. 325 ezer tonna, ezért cukorbevitelre van szükség. Jugoszlávia a térség legjelentôsebb importôre. Mindazonáltal, a szerb kormány önellátásra irányuló törekvései eredményeként a következô feldolgozási kampányban már megvalósulhat az önellátás, hiszen 2002-ben 58 ezer hektáron vetettek cukorrépát, szemben a tavalyi 47 ezer hektárral. A likviditási gondokkal küzdô cukorgyárak számára azonban nélkülözhetetlen az exportbevétel, mert a termelôket csak abból tudják kifizetni. 2001-ben a 277 ezer tonnás termelésbôl 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítettek (ebbôl 47 ezer tonnát Olaszországba), 2002-re pedig 120 ezer tonnás exportkvótát kaptak a szerb kormánytól. A kormányzati intézkedések hatására 2005- ig folyamatosan és számottevôen nôhet az ország EU-ba irányuló exportja. Potenciális re-export Az eddigi tényadatok alapján megállapítható, hogy a Balkánról az Európai Unióba nem került a piaci folyamatokat, illetve a cukorpiaci rendtartást megzavaró mennyiségû cukor. Sôt ellenkezôleg, a kérdéses térség országai fontos felvevô piacai az Európai Unió cukrának. Kétségtelen, hogy potenciálisan fennáll a zavaró volumenû re-export veszélye. Nagyobb veszteséget egyedül Jugoszlávia cukoriparának újbóli megerôsödése és fokozottabb exportja okozhatna az Európai Unió cukorgyártóinak. Kisebb-nagyobb visszaélések valóban történnek, legutóbb pl. egy eszéki cukorgyárból Görögországba irányított exportételben találtak nádcukrot, ami egyértelmûen nem hazai termelésû répából készült, az eszéki gyár ráadásul horvát állami kézben van. Horvátország tehát szintén jogosan okoz aggodalmat, de a Horvátországgal és Macedóniával kötött megállapodások a következô, ilyen szerzôdésekben szokásos biztosítékokat tartalmazzák. Eszerint, ha az import károkat okoz az importôr ország belföldi piacának helyettesítô, vagy versenyzô termékében; avagy jelentôs zavarokat okoz a gazdaság bármely szektorában, vagy egyes térségek gazdasági helyzetében, akkor az importáló fél megteheti a szükséges és az egyezmény által megengedett intézkedéseket. Emellett találunk még egy ún. mezôgazdasági biztonsági záradékot is, mely tulajdonképpen lehetôvé teszi, hogy az Európai Unió felfüggessze a Balkánról érkezô cukor importját, amennyiben az veszélyeztetné az Európai Unió cukorpiaci rendtartását. Természetesen az EU-s piaci szereplôk érdekeiket védik, a visszaélések kivizsgálása megindult. Még nem ismert, hogy milyen formában tudják alkalmazni a biztonsági záradékot, a CEFS (Comité Européen des Fabricants de Sucre = Európai Cukorgyártók Bizottsága) becslése szerint 2002-ben 200 ezer tonnát is elérô balkáni cukorbevitel elleni fellépésként. A 200 USD/tonna világpiaci árral szembeni 600 USD/tonnás, az Unióban elérhetô értékesítési ár, vonzóvá teszi az illegális kereskedelmi módszereket is. Ezek ellen pedig, érthetô módon, intézkedéseket kezdeményeztek az Európai Unió cukorgyártói. Félmegoldás lehet, hogy 2002. nyarán bevezették a pontosabb eredetigazolást, 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS illetve, minden egyes fuvarra nagyobb összegû letét befizetését teszik kötelezôvé. Egyelôre kérdéses, hogy miként biztosítható, hogy kizárólag saját termelésû cukrukat adják el a kedvezményben részesülô országok. Források: 1. The Stabilisation and Association process for South-East Europe, First Annual Report, Report from the Commission, Brussels April 4, 2002 2. EU probes Balkan sugar trades, AgraNet, June 31 2002 3. EU praises Balkan countries' commitment to trade liberalisation, Press release, Brussels, 27 June 2001 http://europa.eu.int/comm/trade/bilateral/bal.htm 4. Council Regulation (EC) No 2007/2000 of 18 September 2000 introducing exceptional trade measures for countries and territories participating in or linked to the European Union's Stabilisation and Association process, amending Regulation (EC) No 2820/98, and repealing Regulations (EC) No 1763/1999 and (EC) No 6/2000 5. Evalutaion of the Common Organisation of the Markets in the Sugar Sector, Netherlands Economic Institute, March 2000 Summary For the economical alignment of the Balkan states the Commission of the European Union entered into a development and partnership contract with Albania, Croatia, Yugoslavia, Kosovo and Mongolia at the end of the year 2000. This Free Trade Agreement is a form of economic assistance. A part of the Agreement affects also sugar market, namely, the sugar originating from these countries and produced from sugar beet grown in these countries can be marketed duty free and without any restrictions of quantity on the markets of the EU, up to 31 December 2005. Nevertheless, Croatia and Yugoslavia may take unfair advantage of the situation. The possibility of re-export exists, since the market price of sugar may reach 600 USD/ton in the EU comparing to the 200 USD/ton price on the world market. This may enhance also illegal trading practices. Sugar producers of the EU affected most by this situation has initiated measures. Csillag Péter 2002. 7. évfolyam 11. szám 15

VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN A bôvítés egy új Európai Uniót jelent Az Európai Mezôgazdasági Platform (European AgriCultural Convention), ahogy arról már elôzô lapszámainkban is beszámoltunk, egyértelmûen az Unió mihamarábbi bôvítése mellett tette le a voksot. Szerinte ez egyaránt fontos és sürgetô az EU jelenlegi és tagjelölt országainak jövôje szempontjából is. A bôvítés hatalmas emberi erôforrásokat mozgósít az Unió számára, a jelenleginél jóval dinamikusabb vállalkozási lehetôségekkel. Ez az egész EU-ra nézve magával fogja hozni a gazdasági potenciál megerôsödését, új munkahelyek születnek majd, és a gazdasági növekedés nem áll meg, hanem folytatódik tovább. Az EU intézményrendszerének és szabályainak szükséges megreformálására is serkentôleg fog hatni az új tagállamok hozta új helyzet. A gazdasági hatások mellett nem kevésbé figyelemreméltó, hogy a csatlakozások egyben értékes természeti képzôdményekkel, egyedi tájakkal, a biodiverzitás növelésével gazdagítják az Uniót. Társadalmi szempontból pedig új kulturális értékekkel járulnak hozzá az eddig meglévôkhöz. A csatlakozni kívánó országok reformjaikkal az elmúlt 10 12 év alatt már eddig is sokat tettek azért, hogy EU-konformok legyenek. Teljeskörû EU tagságuk fogja megszilárdítani ezeket a reformokat, és biztosítani a stabilitást és prosperitást az egész régió számára. A jelenlegi tagállamokkal való teljes egyenlôség és partneri viszony talaján az újonnan csatlakozó országoknak egyenlô elbírálásban kell részesülniük a döntéshozataltól kezdve a pénzügyi támogatásokig. Ennek már a belépés pillanatától érvényesülnie kellene, vagy legalábbis a Summary csatlakozás után mihamarább, néhány éven belül. Jó volna, ha az EU a most csatlakozóknak könnyen átlátható, rugalmas támogatási rendszert nyújtana a jelenlegi túlbonyolított, belsô ellentmondásokkal terhelt, idôrabló tervezéshez kötött forrás-strukturák helyett Az Európai Unió a bôvítéssel egyidejûleg egy újfajta támogatási rendszer bevezetését is kipróbálhatja. Ez a rendszer integrálná az agrárgazdálkodás, a vidékfejlesztés, valamint a környezet- és tájvédelem sajátos érdekeltségeit. Multifunkcionális lenne, amely a farmerektôl kezdve a városban élôkig, az európai emberek millióinak elképzeléseit ötvözné egybe arról, hogyan és mire használjuk kontinensünket. A jövô új Európája tehát egyike lesz a legnagyobb változatossággal rendelkezô multikulturális közösségeknek a világon. Az a hely, ahol az emberek, közösségek és nemzetek más-más szükségleteit és törekvéseit, az életfeltételekhez való méltányos jogát figyelembe véve, mindenki haladhat saját önkiteljesedése útján, szabadon megélheti kulturális identitását, és résztvevôje lehet a demokratikus intézményeknek és döntéshozatalnak. Ugyanakkor a megnövekedett mobilitás Európán belül és a környezô világgal, át fogja alakítani a demográfiai struktúrákat, és a hivatalos politika megfelelô reagálással meg tudja könnyíteni az etnikai, kulturális és vallási kisebbségek beilleszkedését. Csakis határaink, minden szempontból való kibôvítésével érhetô el az a nagyléptékû politikai cél, hogy egy teljes kontinens összes országa a kitágult közösségben, békében éljen. Önmagával és a világgal. The European AgriCultural Convention declared the urgency of the enlargement of the European Union and parallel with it, the necessity of change. The enlargement will bring dynamic human capital with enormous enterpreneurship. This rises economic potential of the EU and sustaines growth. The connecting states will facilitate the necessary institutional changes and political reforms within the Union. New systems of support can be introduced, wich integrate the concerns of the agricultural sector, rural development, environmental protection and nature conservation. The new states will bring also new cultural values. So, the European Union of the future will be a new European Union, a continent-wide community of multi-culturality with strong responsibility to each other. Sz. S. (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.) 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

FELKÉSZÜLÉSÜNK Több pénz marad az ôstermelôknél Jövôre az idei 250 ezer forintról 350 ezer forintra emelkedik az ôstermelôi tevékenység adó- és bevallásmentes határa jelentette be nemrégiben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Mészáros Gyula a tárca sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy elképzeléseik szerint ez a határ 2004-ben félmillió forintra emelkedik majd. Jövôre megszüntetik az idén még meglévô különbséget a családi gazdálkodók és más kistermelôk adózása között. E szerint 2003-ban egységesen hatmillió forint lesz az árbevételi határ, amelyen belül az összeg húsz százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s csak az után kell adót fizetni. A tízévesnél hosszabb idôre megkötött haszonbérlet esetén a bérbeadó mentesül a forrásadó megfizetése alól. Mezôgazdasági építményekre az építményadó megszûnik. A szántóföldi mûvelés esetén eddig alkalmazott, adó-visszatérítés alapjául vett gázolajkeret jövôre a jelenlegi hektáronkénti 90 literre emelkedik. (Népszabadság 2002. szeptember 26.) Aláírásra került a SAPARD 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodása 2002. október 7-én a szerzôdô felek az Európai Közösségek Bizottsága (Bizottság) és a Magyar Köztársaság nevében - aláírták a SAPARD Program 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodását. Mint ismeretes a SAPARD Program kivitelezéséhez a SAPARD Terv elkészítése, elfogadtatása, valamint az úgynevezett Többéves Pénzügyi Megállapodás megkötése és az akkreditáció mellett minden évben szükséges az Éves Pénzügyi Megállapodások aláírása is. A Többéves Pénzügyi Megállapodás 1 rögzíti a SAPARD Program megvalósításának technikai, jogi és adminisztratív kereteit, tulajdonképpen összefoglaló szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy milyen szabályok szerint kell végrehajtani a Programot. Az Éves Pénzügyi Megállapodás(ok) rendelkeznek a Közösség Magyar Köztársaságra vonatkozó (illetve a többi tagjelölt ország esetében az adott ország és a Közösség) évi kötelezettségvállalásának maximális keretösszegérôl (EU forrás összegérôl), továbbá ez utóbbi felhasználásának lehetséges idôtartamáról. Az Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített forrást kizárólag a Többéves Pénzügyi Megállapodásban foglalt szabályokkal összhangban lehet elköltenünk, felhasználnunk. A közösségi kötelezettségvállalás érvényességének idôpontja azt jelenti, hogy a Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalás minden olyan részét, amelyet a vonatkozó Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített idôpontig elôleg-átutalás keretében nem kötöttek le, illetve melyre ezen idôpontig nem érkezett elfogadható átutalási igénylés. Összefoglalva megállapítható, hogy a SAPARD forrás azon része, melyet az adott Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített határnapig nem tudunk felhasználni, az elveszett Magyarország számára. 1 117/2001 (VI 30) Korm. Rendelet a SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodás kihirdetésérôl 2002. 7. évfolyam 11. szám 17

FELKÉSZÜLÉSÜNK Rendelkezések 2000. évi Éves Pénzügyi 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodás Megállapodás A kötelezettségvállalás 38.705.309 euró 39.492.002 euró összege. A kötelezettségvállalás 2002. december 31. 2003. december 31. idôtartama Módosításra vonatkozó Nem tartalmaz módosításra a) a 2000. évi Éves Pénzügyi cikkely (itt elsôsorban vonatkozó cikkelyt. Megállapodást, mégpedig egy az a) pontot emelem évvel meghosszabbítja a ki, hiszen a forrás 2000. évi forrás felhasználásáfelhasználásának nak idôpontját 2002. decemidôpontjára vonatkozó ber 31-rôl 2003. december 31-re és nem a Program b) Módosítja a Többéves pénzüadminisztratív végre- gyi Megállapodás 8. cikkelyéhajtásra vonatkozik). ben szereplô szöveget. Pontosan megadja, hogy a Megálla podás hatálya alá tartozó ügyekben milyen címekre kell továbbítani a leveleket. c) Egyéb kisebb technikai jelle gû módosítások a Többéves Pénzügyi Megállapodás A, B és D mellékletére vonatkozóan. Aláírásának idôpontja 2001. március 1. 2002. október 7. Fontos tudnunk azt is, hogy a Többéves Pénzügyi Megállapodást a tagjelölt országok és a Bizottság egyszer írja alá és amennyiben a Program megvalósítása során módosítani szükséges ezt a megállapodást, azt az egyes Éves Pénzügyi Megállapodásokban lehet megtenni. Hasonlítsuk össze a 2000. és a 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodás fôbb rendelkezéseit! A táblázat a) pontjában szereplô módosításnak számunkra nagy jelentôsége van, hiszen így a 2000. évi Éves Pénzügyi Megállapodásban 2 rögzített SAPARD forrást nem veszítjük el idén év végén, hanem lehetôség nyílik a felhasználására, lekötésére jövô év december 31-ig, tekintettel arra, hogy a Bizottság figyelembe vette a Program indításával kapcsolatos nehézségeket, az ebbôl adódó késéseket. (A Bizottság még nem hozta meg azt a döntést, mellyel Magyarországon a SAPARD Hivatalra ruházza át a támogatás lebonyolítását azaz az akkreditációs döntést). Ebbôl következôen nem estünk el SAPARD forrástól és remélhetôleg a Program mielôbbi indítását és az akkreditációra való felkészülésünk gyorsítása érdekében tett lépéseknek köszönhetôen a rendelkezésünkre álló pénzösszeget fel tudjuk használni a SAPARD Tervünkben szereplô intézkedésekre és remélhetôleg 2003. végén nem, vagy csak igen kismértékû veszteségrôl számolhatunk be. A SAPARD 2002. évi Éves Pénzügyi Megállapodása jelenleg egyeztetés alatt áll, aláírására rövidesen sor kerülhet, így nemsokára három éves pénzügyi keret állhat az agrárágazat és a vidékfejlesztés rendelkezésére. 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

FELKÉSZÜLÉSÜNK Summary The Commission of the European Communities on behalf of the European Community and the Republic of Hungary signed the Annual Financing Agreement 2001 on 7 October 2002. The Annual Financing Agreement contains the commitment, the period of commitment, the modification of the Annual or the Multi-annual Financing Agreement(s) and the signatures of both parties. The Annual Financing Agreement 2000 between the Community and the Republic of Hungary sets the date of 31 December 2002 as the time limit of validity of the 2000 annual commitment. According to no Commission Decision conferring management of the SAPARD instrument on Agencies in Hungary has been taken in 2000, the period of commitment has been extended until 31 December 2003. The financial contribution of the Community for Hungary for the year 2001 is 39.492.002 euro, which is valid only for execution of the Programme strictly in line with the Multi-annual Financing Agreement. The period of commitment is 31 December 2003. This Annual Financing Agreement 2001 modified some points/articles of the 2000 one and the Multi-annual Financing Agreement. The article emphasized some not administrative modifications and compares the Annual Financing Agreement 2000 with the 2001. Kónya Edit FVM, Integrációs Fôcsoportfônökség, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya, SAPARD Osztály Megjelentek a SAPARD Program pályázati felhívásai 2002. szeptember utolsó hetében megjelentek a már várva várt SAPARD Program pályázati felhívásai. Mielôtt azonban körvonalaiban ismertetném a pályázati felhívások tartalmát, nem szabad megfeledkeznünk azokról a feltételekrôl, melyek teljesítése elengedhetetlen a SAPARD Program elindításához. Tekintsük át ezeket, a kapcsolódó háttér-információkkal együtt! A SAPARD Program indulásának feltételei Mint ismeretes a SAPARD Program elindításához, illetve a rendelkezésünkre álló SAPARD forrás felhasználásához Magyarországnak négy feltételt kell teljesítenie akárcsak a többi tagjelölt országnak: Készítettünk egy hét évet felölelô mezôgazdasági és vidékfejlesztési tervet, Magyarország SAPARD Tervét, melyet az Európai Unió Bizottságával el kellett fogadtatni (programozás-jellegû feladat). A tervdokumentumot elkészítettük a számunkra megadott elvek és kiadott útmutatók szerint és a benyújtott Tervet az Európai Unió Bizottsága 2000. ôszén jóváhagyta. Magyarország SAPARD Terve tartalmazza a mezôgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó és természetesen az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkitûzéseit követô intézkedések leírását, valamint további fontos fejezeteket, melyek bemutatják például a mezôgazdaság és a vidék jellemzôit, valamint azokat összehasonlítja az Európai Unióéval, és ezen eltéréseket elemzi, továbbá mérlegeli a magyar agrárgazdaság erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségei és veszélyeit. A következô két feltételt egy ízben teljesítette Magyarország; 2001. március 1- én aláírtuk az Éves (2000. évi) és a Többéves Pénzügyi Megállapodást 2002. 7. évfolyam 11. szám 19

FELKÉSZÜLÉSÜNK az Európai Közösségek Bizottságával. Az Éves Pénzügyi Megállapodás, mely minden évben aláírásra kerül, tartalmazza a Közösség Magyar Köztársaságra vonatkozó adott esetben a 2000. évi kötelezettségvállalásának maximális összegét, azaz a SAPARD forrás EU-s részét, euróban. A Többéves Pénzügyi Megállapodás pedig lefekteti a SAPARD Program megvalósításának technikai, jogi és adminisztratív kereteit. A Program tényleges elindításához szükség van arra, hogy az Európai Unió átruházza az adott tagjelölt országra a végrehajtásra vonatkozó jogosultságot. Ez egy szigorú, több lépcsôben végrehajtott ellenôrzés, az ún. akkreditáció. Magyarország SAPARD Tervében szereplô intézkedések rövid, összefoglaló ismertetése Magyarország a Kormány jóváhagyásával (2349/1999. (XII.21.) Kormány határozat) a Tanács 1268/1999/EK rendeletében 3 felsorolt intézkedések közül a következôket választotta és illesztette be a SAPARD Tervébe: A) Agrárstruktúra-fejlesztési intézkedések o Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal (új munka- és erôgépek), meglévô szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények korszerûsítésével és kapacitásbôvítéssel nem járó új létesítmények építésével, a tartástechnológia modernizálásával kapcsolatos beruházásokkal, továbbá egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykeverôk, stb.) felújításával, korszerûsítésével, (kapacitásbôvítéssel nem járó) új létesítésére irányuló beruházásokkal lehet pályázni. o Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében marha, sertés és egyéb húsok, baromfi, tej és tejtermék, tojás, bor, gyümölcs- és zöldség, valamint halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhatnak, melyek hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság javításához és az Európai Unió higiéniai elôírásainak teljesítéséhez, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszerûsítik az élôállat fogadást, pihentetést és vágást. A versenyképesség javítása érdekében pályázatokat lehet benyújtani új termékek piacra történô bevezetésére, korszerû osztályozást és csomagolást, valamint a technológia modernizálását célzó beruházásokra is. o Szakképzés címû intézkedés célja a kedvezményezettek, gazdák és erdôtulajdonosok szakmai ismereteinek, hozzáértésének fejlesztése, bôvítése (pl. farm-menedzsment, mezôgazdasági termékek elsôdleges feldolgozása). A támogatható iskolarendszeren kívüli tanfolyamok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási gyakorlat megismeréséhez, magas minôségi és higiéniai színvonalú termékek elôállításához, a piaci hatékonyság növeléséhez, valamint a környezetvédelmi elôírások betartásához. o Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek címû intézkedés keretében kiválasztott célterületeken belül azok a pályázók juthatnak támogatáshoz, akik valamely (gazdálkodási) programcsomag megvalósítását vállalják az alábbiak közül: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás, 3 A Tanács 1999. június 21-i 1268/99/EK rendelete a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok elôcsatlakozási mezôgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek közösségi támogatásáról az elôcsatlakozási idôszakban. 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA