A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HÁZIRENDJE

A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HÁZIRENDJE 2014

2 Az intézmény tanköteles korú gyermekeinek jogaira, kötelezettségeire, ellátására, a szülőkkel való együttműködésre vonatkozó házirend Az intézmény neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI Székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71. Telephelye: 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17. Tagintézmény: 6120 Kiskunmajsa Csontos Károly u. 1-3. OM azonosítója: 200 993 Jogszabályi hivatkozások: - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket és azok végrehajtási módját, a be nem tartásuk következményeit. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógia program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait a megjelenésre és viselkedésre vonatkozóan egyaránt. 4. A házirend hatálya kiterjed az intézménybe érkező és ott tartózkodó kívülálló személyekre is. A házirend elfogadása A köznevelési intézmény házirendjét a nevelőtestület az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

3 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az intézmény igazgatójánál, az intézményvezető - helyettesnél, - az iskola nevelői szobáiban és könyvtárában, - az osztályfőnököknél, - az osztálytermekben, a sportpálya és sportcsarnok nevelői szobájában, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolaszék és a szülői szervezet vezetőjénél, - az intézmény holnapján. 3. A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek vagy osztályvezetőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a tanulókat, a tanulók szüleit pedig a soron következő szülői értekezleten. 5. A házirend a tanulókra és szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején újólag meg kell beszélni a tanulókkal és a szülőkkel egyaránt. 6. A házirendről minden érdeklődő érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, és az intézményvezető - helyettesektől, valamint az osztályfőnököktől a fogadóórákon vagy előre egyeztetett időpontban. A tankötelezettség A gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Szakértői bizottság véleménye alapján a gyermek további egy nevelési évben óvodai ellátásban részesül, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége szakértői bizottsági vélemény alapján annak a tanítási évnek a végéig meghosszabbítható, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség rendszeres iskolába járással, vagy ha a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló magántanulói kérelme estén az iskola igazgatójának be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsoláson nem kell részt venni a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a különleges helyzetű (20/2012. EMMI.24. 7.bek) tanulóknak. A sorsoláson az engedélyezett maximális létszámkeret betelte előtti, sorrendben az utolsó három jelentkező és a betelt létszám után, a további jelentkező szülők gyermekeinek neve vesz részt, amelyből a felvehető maximális férőhelyhez hiányzó létszámot sorsoljuk ki.

4 A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése: A tanuló magántanulóként tehet eleget a tankötelezettségi előírásoknak: a) Szakértői Bizottság, szakorvosi véleménye alapján, magántanulóvá minősített tanuló esetén heti 10 óra áll rendelkezésre a tanuló egyéni foglalkozás keretében történő fejlesztésére. b) Szülői kérelem esetében a szülő gondoskodik a tanuló egyéni felkészüléséről (a tanulót ez esetben is megilleti az iskolai könyvtárhasználat, tanulószoba, menza használatának joga). A magántanuló a b) esetben az adott évfolyam tantárgyaiból szervezett osztályozóvizsgán ad számot a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges ismereteiről. A tanuló jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (szakkör, sportkör, könyvtár, napközi, tanulószoba, kedvezményes étkezés), napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, a sajátos nevelési igényű tanulónak joga állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban, fejlesztő pedagógiai felkészítésben részesüljön a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint. tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, a személyét érintő kérdésekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon, válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül a szülő írásbeli engedélye alapján, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 dolgozatot (1 témazáró és 1 írásbeli felelet) írjon előzetes egyeztetés alapján, kiértékelt írásbeli munkáját 6 tanítási napon belül kézhez kapja, kivéve a heti 2 órás tantárgynál kevesesebb óraszámú tantárgyakat. véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákönkormányzatban, demokratikus jogainak gyakorlása, valamint felelős közéleti szerepvállalásának érvényesítése során kezdeményezheti diákkörök, diákszerveződések létrehozását, hogy azok munkájában részt vegyen, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért a törvényben meghatározottak szerint, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,

5 egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, a gyermekvédelmi felelős és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, szükség esetén korrepetálást kérhet tanáraitól, részt vegyen a szakkörök (maximum 2 + sportkör) munkájában, kérheti átvételét más iskolába (szülő beleegyezésével) a tanulói jogok az esélyegyenlőség jegyében természetszerűen az iskola valamennyi hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóját is megilletik a felsoroltak szerint. Emellett számukra az intézmény integrált pedagógiai rendszerének (IPR) programja alapján kidolgozott, a beilleszkedésre, a szociális hátrányos leküzdésére, a továbbhaladásra és a pályaválasztásra vonatkozó előírások jelentenek további lehetőségeket egyetértő szülői nyilatkozat megléte esetén. egészségi állapotától, családja anyagi helyzetétől függően ingyenes tankönyvellátásban, kedvezményes étkeztetésben részesüljön. A kedvezmények igénybe vételének feltételei: A kedvezményes étkeztetésben és ingyenes tankönyvellátásban részesül az a tanuló, aki tartósan beteg szakértői bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autista vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd 3 vagy többgyermekes családban él rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A jogosultság igazolása: A jogosultság megállapításához az alábbi igazolások fénymásolata szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás v. a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat Az igénylés módja: A szülő az igénylést lehetőség szerint beiratkozáskor vagy tanévkezdéskor vagy a hivatalos igazolás rendelkezésre állásától írásban nyújtsa be. Az ingyenes tankönyvigénylés esetében fontos, hogy a szülő az igénylőlapot január 10-ig leadja az iskolának.36, A tanuló kötelessége, hogy - betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait, és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, tartsa be a kulturált viselkedés szabályait, tilos egymás fizikai bántalmazása, megalázása, a verekedés, a trágár beszéd a szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodjon, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntsék a tanulók, fegyelmezett magatartással vegyen részt a tanórákon, a kötelező foglakozásokon, hiányzásait igazolja,

6 rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségeinek, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, tájékoztató füzetében az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: a csendet, a rendet, fegyelmet, a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza, segítse az intézmény feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, hírnevének öregbítését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért valamennyi tanuló számára tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás az intézményben és az iskola által szervezett, intézményen kívüli programok, táborok, kirándulások alkalmával egyaránt, elfogadja, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, ügyeljen környezete tisztaságára. elfogadja, hogy az iskolában a tanulók külső megjelenésének szélsőséges formái nem megengedettek, különösen akkor, ha ezek balesetveszélyesek, a tanuló az iskolai ünnepélyeken az alkalomnak megfelelő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg (fehér blúz ing, sötét szoknya nadrág, nyakkendő, jelvény) A tanulók által előállított termékekre vonatkozó szabályok l. Eltérő rendelkezés hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. Ha tanulmányai befejeztével a tanuló igény tart az általa előállított termékre, megkaphatja, ha nem, az iskola szemléltetésre, dekorálásra felhasználhatja a továbbiakban. 2. Eltérő rendelkezés esetében a Nkt.46. (9)-(11) bekezdésében és a 20/2012. EMMI rendelet 5. (1) bekezdésében részletezettek az irányadóak. A szülő jogai A szülőt megilleti a jog, hogy gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, vallási, világnézeti meggyőződésére és nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon válasszon iskolát gyermekének, gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő joga különösen, hogy megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, gyermeke magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen tájékoztatást, tanácsot, segítséget kapjon, kezdeményezze szülői szervezet, iskolaszék létrehozását, és azok képviselőinek megválasztásában mint választó és mint választható személy részt vegyen, írásbeli javaslatát jellegének megfelelően az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, az érintett pedagógus megvizsgálja, és arra lehetőleg 15 napon belül, a megkeresett testületek esetében a beadványt követő első ülés után választ kapjon, a nyílt napokon túl az intézményvezető vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

7 személyesen vagy képviselői útján részt vegyen a szülők érdekeit érintő döntések meghozatalában, indokolt esetben az oktatási jogok biztosához forduljon. Levélben: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest, Szalay utca 14. 1055, e-mailben: panasz@oktbiztos.hu. A szülő kötelességei A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ahhoz minden elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak és diákjainak emberi méltóságát és jogait, tanúsítson tiszteletet irántuk, gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi és fejlesztő foglalkozásokon való részvételét. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt ennek betartására. Az iskola működési rendje 1. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon ¾ 7 órától 17 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 7 30 - tól 17 00 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézmény igazgatója adhat engedélyt. Mivel az intézmény egyes részlegei és helyiségei riasztóberendezéssel vannak ellátva, az intézményt nyitó és záró személyeknek ismerni kell annak ki- és bekapcsolási kódját. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel az alsó tagozaton 7 00 órától, a felső tagozaton 7 00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglakozások idejére tudja biztosítani az azokon részt vevő tanulók számára. 7. órában megtartott kötelező tanórai foglalkozás után az óráról való kicsöngetést követő 10 percig a felügyelet ellátása a tanórát tartó nevelő feladata. ** Amennyiben a külső helyszínen szervezett testnevelés órák az első vagy az utolsó órára esnek (5.; 6.; 7. órára) a kerékpárral iskolába járó tanulók sem mehetnek a külső helyszínre kerékpárral. Ők is kötelesek a csoporttal együtt kerékpár nélkül, gyalogosan kimenni és visszajönni a Fő utcai székhelyre. Ezután vehetik igénybe a kerékpárjaikat a további közlekedéshez. Ettől eltérő magatartás esetében az iskola felelősséget nem tud vállalni a tanulókért! Felmentést a fent leírtak alól csak írásbeli szülői kérelem mérlegelése után - igazgatói határozattal tudunk adni indokolt esetben. Amennyiben a kötelező tanórai foglalkozás vagy az ebéd befejezése után a tanuló

8 jogszerűen elhagyja az iskola épületét és újra visszatér az iskolába nem kötelező tanórai foglalkozásra (szakkör, énekkar; stb.) az intézmény a felügyeletet, ezen foglalkozások kezdete előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követő 10 percig biztosítja a foglalkozást vezető közreműködésével. Külső helyszínen szervezett (tornacsarnokok) 14 óra után kezdődő nem kötelező tanórai (választott) foglalkozásokra a napközis tanulókat és azokat a tanulókat, akik részére ezt a szülő tanév elején igényli az iskola munkatársai szervezetten kísérik ki. Ezen foglalkozások előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követő 10 percben a felügyeletet a foglalkozást vezető biztosítja. Előzőekben jelzett legkésőbbi időponttól, amikor a tanulók elhagyták a foglalkozás helyszínét - az intézmény felügyeletet és további felelősséget nem vállal. ** 2015. március 31-től hatályos Az intézményben 13:30 óra után megtartott, az intézmény tantárgyfelosztásában nem szereplő foglalkozások előtt és után (10 perc) a tanulók felügyelete a foglalkozást vezető feladata és felelőssége. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7 30 ig kell megérkezni. A tanulók az iskolába kerékpárral is járhatnak. A kerékpárt az iskola területén, illetve az iskolán kívüli kerékpártárolóban kell tartani. A kerékpárokat le kell zárni, megőrzésükért az iskola nem vállal felelősséget. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 7 45 8 30 2. óra: 8 45-9 30 3. óra: 9 45-10 30 4. óra: 10 45-11 30 5. óra : 11 45-12 30 6. óra: 12 45-13 30 7. óra 13 45-14 30 8. óra: 14 45-15 30 9. óra: 15 45-16 30 Az intézmény igazgatója rendkívüli esetben rövidített órák és óraközi szünetek megtartását rendelheti el. Ilyen esetek lehetnek: 4-5. tanítási órában megtartandó rendezvények, ünnepélyek, áthelyezett munkanapok, stb. Csengetési rend rövidített órák elrendelése esetén: 1. óra: 7 4 5 8 20 2. óra: 8 30-9 05 3. óra: 9 15-9 50

9 4. óra: 10 00-10 35 5. óra : 10 45-11 20 6. óra: 11 30-12 05 7. óra 12 15-12 50 8. óra: 13 00-13 35 9. óra: 13 45 14 20 Rövidített órák elrendelése esetén értesítendők: a szülők előre írásban, az intézményi étkeztetést szolgáltató konyha, a diákutaztatást lebonyolító vállalkozó, hitoktatók, óraadók. Fakultatív tárgyak és egyéb foglakozások esetén a diákönkormányzat véleményének kikérésével megengedhető a nulladik óra is (6 55-7 40 -ig) 5. A tanulók a délutáni szakköri és egyéb foglakozások előtt 10 perccel jöhetnek iskolába, ekkor a pedagógus is köteles megjelenni. 6. A felső tagozatos tanulók az óraközi szünetekben az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén a folyosóra kell vonulniuk. Az alsó tagozatosok az óraközi szünetekben szintén az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén az aulába kell vonulniuk. 7. A tanulók az iskola létesítményeit, oktatási helyiségeit csak nevelői felügyelettel használhatják. Ez alól felmentést csak az intézményigazgató adhat. 8. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Nagy értékű tárgyakat, nagyobb összegű pénzt, műszaki cikkeket a tanulók csak saját felelősségre hozhatnak az iskolába, melyeknek átmeneti megőrzését a tanuló előzetes kérése alapján az intézmény a titkári irodán történő elhelyezéssel vállalja. A tanulók **mobiltelefont és táblagépet a szülő előzetes, indoklással ellátott írásbeli kérelmére az osztályfőnök engedélyezése után saját felelősségre hozhatnak az iskolába, de tanítási órák alatt ki kell azt kapcsolniuk. A készülék biztonságos megléte érdekében a tanuló előzetes kérése alapján az iskola annak átmeneti megőrzését vállalja az iskolatitkári irodán történő elhelyezéssel. Kép- és hangfelvételt a tanulók az iskola területén nem készíthetnek. Ezek rögzítésére és közzétételére kizárólag az intézmény vezetője adhat engedélyt, illetve megbízást. Ha a tanuló által az iskolába hozott pénz, nagy értékű eszköz, mobiltelefon eltűnik vagy megrongálódik, mert a tanuló nem igényelte annak megőrzését, az intézmény a történtekért felelősséget nem vállal. ** Hatályos 2014. szeptember 01-től. 9. A tanulók tanítási idő alatt az iskola épületét csak az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével - kilépőkártyával- hagyhatják el egyedül. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári, gazdasági irodában történik 7.30 óra és 16 óra között.

10 A tanulók az óraközi szünetekben kihívhatják tanáraikat a tanári szobából, de oda be nem léphetnek. Személyes problémákkal, kérésekkel az osztályfőnökhöz fordulhatnak Rendkívüli esetben az intézményvezetőt vagy intézményvezető - helyetteseket azonnal megkereshetik. Indokolt esetben az iskolai telefont is használhatják. 11. Tűz- vagy bombariadó esetén 3 percen keresztül szaggatott csengőjelzést ad le az intézményigazgató által kijelölt dolgozó. A tanulók a tanítási órát tartó nevelő vezetésével a folyosókon kifüggesztett menekülési terv szerint hagyják el a tantermeket és vonulnak le a sportudvarra. 12. Akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, azok belépését a portás ellenőrzi. Egyéb esetekben a szülőket és más idegeneket, az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban állókat- a fogadóóra, szülői értekezlet és a befizetetés időpontját kivéve- a portás akkor engedi az épületbe, ha megnevezik, kit milyen célból keresnek, s a portás úgy ítéli meg, hogy belépésük indokolt. Az ebéd befizetések alkalmával a portás különös gonddal ügyel a fentiek betartására. 13. Az iskola tanulóinak étkezési lehetőségét a büfé, italautomata és az ebédlő biztosítja. A büfé reggel 7 órától ¾ 8-ig és az óraközi szünetekben tart nyitva. Az ebédlőt a 4. óra utáni szünettől lehet igénybe venni a napközis nevelők, illetve az ebédlőügyeletesek felügyelete mellett. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója és helyettesei határozzák meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozzák 15. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje: az iskola hivatalos nyitva tartása idején (naponta 7.30 és 16.00 között) az intézmény vezetői közül legalább egy mindig bent van. Minden tanév elején ügyeleti beosztást írnak, tehát naponta név szerint meghatározzuk, hogy az igazgató ill. helyettese melyik napon található az iskolában a munkanap teljes ideje alatt. Rajta kívül az iskolatitkár is az iskolában található-kivéve a péntek délutánt, amikor az ő munkaidejük 13. 30-ig tart. Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: Ha az igazgató nem található az intézményben, akkor két helyettese osztja meg a feladatokat az előzetes megbeszélés és a munkaköri leírásuk alapján. Az igazgató ügyeleti napjait is felosztják maguk közt. Nincs 1. vagy 2. számú helyettes, a feladatok ellátásában munkakörük az irányadó. Ha szükségesnek látják a vezető segítségét, telefonon elérik. A helyettesek akadályozása esetén az igazgató dönt helyettesítésükről vagy a másik helyettes, vagy a hiányzó vezető tevékenységi köréhez közelálló feladatot végző munkaközösség-vezető megbízásával. A vezetők közötti feladatmegosztást munkaköri leírásuk tartalmazza.

11 16. Az intézmény helyiségeit a fenntartó (tanterem, szaktanterem, ebédlő, tornacsarnok) külső használóknak bérbe adhatja, ha ez a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét nem zavarja. A bérbeadás szerződéskötéssel válik hivatalossá, az adott helyiségtípusra meghatározott terembérleti díj figyelembe vételével 17. Ha hiányzás vagy egyéb ok miatt nem tud készülni a tanuló, akkor azt az óra megkezdésekor jelentse a nevelőnek. Az óra végén a termet tisztán és rendben hagyja el. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét; - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; - betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbanással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; - azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, - ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; - megismerje az épület tűzvédelmi, (kiürítési) tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat, - amennyiben a tanuló előzetes engedély nélkül hoz az iskolába társai testi épségét veszélyeztető eszközt, a tanuló köteles felszólításra leadni a nevelőnek megőrzésre. A testi épséget veszélyeztető eszközt csak a szülőnek adja át az iskola. 1. A testnevelés órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a felső tagozatos tanulók testnevelés órára osztálykeretben (esetleg csoportosan), az alsó tagozatosok osztálykeretben, felnőtt kísérettel mehetnek. a tanulók a tornacsarnokokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, póló, tornanadrág, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, a tanulók tanévenként fizikai állapotukat meghatározó tesztfelmérésen vesznek részt, amelynek kiértékelt eredményét megismerve a nevelők a szükségleteknek megfelelő gyakorlatanyagot választanak a tanulók számára állapotuk javítása érdekében. 2.A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményegységben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 3.Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

12 fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata nyolcadik évfolyamon. 4.Az iskolai védőnő a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálat évente egy alkalommal, illetve szükség szerint. 5.Az iskola épületeiben dohányozni tilos! Felnőttek csak az intézmény bejárataitól 5 méternél távolabb dohányozhatnak. Integrációs Pedagógiai rendszer (IPR) Az intézményben magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya, ezért az intézmény olyan államilag támogatott, együttnevelő, integrációs pedagógiai rendszer működtetésében vállal szerepet, amely célul tűzi ki ezen tanulók hátrányainak csökkentését, növeli továbbtanulási esélyeiket. Ennek keretében kialakítjuk integrációs stratégiánkat, kiépítjük együttműködési kapcsolatainkat, felkészítjük pedagógusainkat. A program eredményes végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek: jól felszerelt könyvtár, megfelelő taneszközök, feladatlapok, ismeretterjesztő könyvek, fejlesztőeszközök, társasjátékok, sportszerek, variálható, gyermekbarát tantermi bútorzat, képességfejlesztés, digitális tananyag IKT- s szaktantermi környezetben történő oktatása. A programban részt vevő pedagógusok a következő munkacsoportokban tevékenykednek: óvoda iskola átmeneti munkacsoport, környezeti munkacsoport, módszertani munkacsoport, pályaorientációs munkacsoport.

13 A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: - 5-8. osztályig két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény igazgatójánál vagy helyetteseinél az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az igazgató által felkért nagykorú személy vezeti. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A felső tagozatos tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttek és a diákönkormányzatot segítő nevelő irányítja, akit a nevelőtestület jóváhagyásával az igazgató bíz meg. 3. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.

14 3. Az iskola diákközgyűlésén minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat képviselője beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók nagyobb csoportja és közössége A véleményezési jog gyakorlása vagy javaslattétel szempontjából az egy évfolyamra járó legalább 3 tanulócsoportnak megfelelő tanulólétszám, azaz 50-60 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének. A tanulók és szülők tájékoztatása 1. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola intézményvezető helyettesei a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 2. A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) írásban tájékoztatják a tanulót és a tanuló szüleit. Az ellenőrző könyv, tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Elektronikus napló használata esetén az iskola tájékoztatja a szülőt a hozzáférés módjáról. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. Erre minden esetben 30 napon belül jogosultak választ kapni a megkeresett személytől, ennek elmaradása esetén az iskola igazgatójától. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az iskola igazgatója a Szülői Szervezet választmányi ülésén minden év elején, tanév közben pedig a Szülői Szervezet vezetőségi megbeszélésein, illetve a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket az iskolai életet érintő döntésekről. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: - szóban: a családlátogatásokon,

15 a szülői értekezleteken, a nevelők fogadóóráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, - írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőtől a negyedik évfolyamon tanév végi értékelő lapokon. 6. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az intézmény pedagógusai a fogadóóráikon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról. A nevelők fogadóóráinak időpontjait a tanulók tájékoztató füzetében nyilvánosságra kell hozni. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. A tantárgyválasztás eljárásrendje Az igazgató minden évben április 15-ig a fenntartó jóváhagyásával és az iskolaszék véleményének kikérésével közzéteszi a tájékoztatót a következő tanévben választható tantárgyakról, emelt szintű foglalkozásokról, szakkörökről, a hittan-erkölcstan választhatóságáról, a várható szaktanárokról. A 14. életévét be nem töltött tanuló esetén a szülője, a 14. életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló együttesen május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését, tudomásul véve a tájékoztatón feltüntetett jogkövetkezményeket. A szülő évente egyszer, a tanévkezdésig módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, melynek időpontját augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban jelöli ki az igazgató. A javító vizsgát megelőzően az iskola korrepetálást biztosít az érintett tanulóknak. Ennek időpontjáról az év végi bizonyítvány kiadásával egyidejűleg írásban kap értesítést a tanuló. A javító vizsgára külön jelentkezni nem kell, a tanuló a pontos megjelenésével tesz eleget. Ha a javítóvizsga nem sikerül, az évfolyam ismétlésével folytathatja tanulmányait a tanuló. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak félévi és év végi osztályzatai megállapításához, ha

16 felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetve magántanulói státuszba került. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A nevelőtestület engedélye alapján osztályozóvizsgát tehet az a tanuló, akinek az igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják a 250 órát, egy adott tantárgy éves óraszámaira vonatkozóan mulasztásai meghaladják annak 30%-át Az osztályozó vizsgát félévkor és a tanév végén az osztályozó és értékelő értekezlet előtti időszakban jelöli ki az igazgató. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy, egy adott évfolyam félévi vagy éves követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozó vizsga lebonyolításának módja: A vizsga időpontjáról a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásakor, arról az érintett tanulót és szülőjét az osztályfőnök írásban tájékoztatja. Magántanuló esetében az igazgató vagy helyettese értesíti a tanuló szüleit ajánlott levélben. A vizsgára jelentkezés szintén írásban történik az osztályfőnöknél, magántanuló esetén az igazgatónál vagy helyettesénél. Az osztályozó vizsga időpontját a félévi, illetve tanév végi osztályozó konferencia előtti napokra kell kitűzni, hogy az eredménye az osztályozó konferencián már ismert legyen. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról azt legalább 10 nappal megelőzően írásban értesíteni kell az intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt, akinek megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az évfolyamra érvényes kerettanterv tartalmazza. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A társadalmi, magán- vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló és szülője anyagilag felelős. Az okozott kárt meg kell téríteni. A tényfeltárás során a kárt okozó tanuló környezetében tartózkodó, ügyelő pedagógus felelősségét is vizsgálni kell.

17 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek a felső tagozaton: osztályonként két-két hetes, folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. Alsó tagozaton a bejárati ajtóknál 2-2 tanuló ügyeletet lát el. 5. A hetesek megbízása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; minden szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, a rongálókat jelentik az osztályfőnöknek az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulók nevét, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után legalább 5 percen belül nem érkezik meg a tanterembe a hetes ezt jelzi a nevelői szobában. Amennyiben nem sikerül a problémát megoldani értesíti az intézményvezető - helyettest majd az intézményvezetőt. az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, és leoltják a villanyt, az utolsó óra után bezárják az ablakot, felrakatják a székeket és kitakaríttatják a padokat, ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz, a hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról, a hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe vagy a tanári szobába, a testnevelés órára kötelesek kivinni és onnan visszahozni azt. a heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 6. A diákönkormányzat beosztása szerint a tanulók reggel 7 l5 és 7 45 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint az épületek folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat, illetve az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 7. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének s házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. A tantermekben és szaktantermekben elhelyezett készülékeket (TV, DVD-lejátszó, magnó, számítógép, stb.) a tanulók engedély nélkül nem kapcsolhatják be. A tantermek szekrényeit a rendeltetésnek megfelelően kell használni. A szekrények rendjéért, tisztaságáért a tanulók és osztályfőnökök felelősek. Az igazgató vagy helyettese megbízottja jogosult a szekrényrend ellenőrzésére.

18 A tantermeket tanítás után, testnevelés óra alatt és egyéb szaktantermi óra ideje alatt zárni kell az osztályok számára biztosított kulcsokkal. A kulcsok megőrzése a mindenkori hetes (kulcsfelelős) és az osztály közös felelőssége. Elvesztés esetén új kulcs készíttetéséről az osztály köteles gondoskodni. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanulóközösségeket az osztályfőnökök, a gyermekközösség-vezető, illetve az igazgató vagy a helyettese jelölheti ki. A rendezvényeket az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a kötelező tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja utólag a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel. Ez alól mentesítést indokolt esetben az intézmény igazgatója vagy intézményvezető - helyettes adhat a szülő előzetes személyes kérelme, bejelentése esetén. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles az első adandó alkalommal bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A tanuló három napon túli mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Ha ismét egészséges és közösségbe mehet, erről orvosi igazolást kell hozni. 5. A betegség miatt hiányzó tanuló vagy szülője az első napon köteles az iskolának telefonon vagy személyesen jelezni ennek tényét. A mulasztó tanuló pedig iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órára igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha a távolmaradását követő első osztályfőnöki órára nem igazolja a hiányzást. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. (Ha nem orvos vagy hivatalos szerv által kitöltött, névre szóló az igazolás, illetve kétség merül fel, hogy a szülő által saját kezűleg írt igazolást mutat-e be a mulasztó tanuló.)

19 7. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség, amelyet a pedagógus a naplóba bejegyez a késés perceinek rögzítésével. Ha a késések perceinek összege eléri a 45 percet, ez igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 8. Az igazolatlan mulasztásról az iskola már az első alkalommal értesíti a szülőt és felhívja figyelmét a jogkövetkezményekre (szabálysértési eljárás, családi pótlék megvonás, évismétlés). Ha az igazolatlan mulasztás elérte a 10 órát, akkor a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt a Járási Hivatal Szabálysértési Osztályát és a Járási Gyámhivatalt is értesíti az iskola. A Gyermekjóléti Szolgálat intézkedési tervet készít, melyet a családgondozón kívül az osztályfőnök és a szülő is megismer és aláír. Ha a 30 órát elérte az igazolatlan mulasztások mértéke, akkor ez már szabálysértésnek számít annak jogkövetkezményeivel. 50 óra elérése esetén a családi pótlék megvonásával számolhat a szülő. 9. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból elérte az éves óraszám 30 %-át. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát meghaladja. A nevelőtestület 250 óra hiányzás esetén az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Az iskola köteles a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a 250 órát, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Diákönkormányzat, gyermekközösség: Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában gyermekközösség és diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. Az iskolai gyermekközösséget gyermekközösség-vezető irányítja. A diákönkormányzat és a gyermekközösség tevékenységét az igazgató által megbízott nevelők segítik. A diákönkormányzat-vezetőt a nevelőtestület tagjai közül az igazgató bízza meg 5 évre. Napközi otthon:

20 A törvény előírásának megfelelően - ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Hiányzás esetén az étkezést a hiányzás előtti munkanap délelőtt 8 óráig lehet lemondani. Az így lemondott napok befizetési összege a következő hónapra átvihető. Ha az étkezés lemondása nem történt meg, az ebéd érvényes ebédjegy birtokában ételhordóban elszállítható. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, melyekről - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az IPR- ben érintett tanulók hospitációs napon vehetnek részt. Mindennapi testedzés és diáksport: Az iskolai sportkör foglalkozásai a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az intézmény biztosítja a mindennapos testnevelés nem tanórai foglalkozásainak a megtartását is. Az iskolai sportkör /egyesület a Magyar Diáksport Szövetség tagszervezeteként részt vesz az MDSZ által szervezett diákolimpiai és egyéb versenyeken, programokon. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek, erről valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint a hiányzások következményeiről a tanulókat tájékoztatni kell. Énekkar: Az énekkarba való belépés a kórusvezető javaslatára történik, s az osztályfőnökök szorgalmazzák azt. Kilépés csak a szülő írásos kérésére megfelelő indoklással lehetséges. Órarendünk készítésekor a hét egyik napjának 6. óráját szabadon hagyjuk ez az énekkari foglalkozások védett ideje. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

21 Kirándulások: Az iskola nevelői az osztályok számára a barátságok, kötődések elmélyítése érdekében kirándulást szervezhetnek az osztály Szülői Közösségével történő egyeztetés alapján. Ennek költségeit a szülők fedezik. Az IPR- ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások: A szükségleteknek megfelelően az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás érdekében a munkaközösségek véleményét kikérve szervezi meg az iskola a korrepetáló és felzárkóztató foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban feltüntetve, az óratömeg terhére. SNI és BTMN tanulók ellátása: A Szakértő Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján meghatározott mértékű, időtartamú - szakirányú végzettségű pedagógusok közreműködésével történik fejlesztő- és gyógypedagógiai megsegítésük. Útravaló program, IPR: Az iskola a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének, integrálásának elősegítése érdekében országos programok vállalásában és teljesítésében vesz részt. A továbbtanulás előtt állók esélyeit az Útravaló programban való részvétel, az integrációs törekvéseket az IPR- ben való részvétel biztosítja. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az ezekre történő belépés költségei az ingyenes ellátás körében az intézményt terhelik. Az IPR- ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, rendezvények, táborok stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az IPR-ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. - Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munkához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását és a tanulók internet-hozzáférését biztosító szervezeti egysége iskolánknak. - A hagyományos tantervi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, melyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk.