Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte. Kutatásvezető: Kónya Márton.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék... 2 Táblázatjegyzék... 3 1 Bevezetés... 5 2 Kutatásmódszertan... 5 3 Kutatási eredmények... 7 3.1 Általános kérdések (Demográfiai, képzettségi adatok)... 7 3.2 Végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete... 17 3.3 Alumni kérdések... 27 3.4 Az ELTE-ÁJK politológus szakkal kapcsolatos kérdések... 33 4 Következtetések, javaslatok... 37 4.1 Képzés továbbfejlesztése... 37 4.2 Alumni fejlesztések... 38 5 Melléklet... 43 5.1 Online kérdőív... 43 Ábrajegyzék 1. ábra: Válaszadói hajlandóság... 7 2. ábra: A válaszadók neme... 8 3. ábra: Válaszadók születési év szerinti megoszlása... 8 4. ábra: Válaszadók tanulmányainak kezdő éve... 10 5. ábra: Válaszadók államvizsga éve... 10 6. ábra: Első felsőfokú végzettsége politológus... 11 7. ábra: Tanulmányok folytatása... 12 2
8. ábra: Továbbtanulás a politikatudománytól eltérő területen... 12 9. ábra: Továbbtanulás más tudományterületeken... 13 10. ábra: További politikatudományi tanulmányok... 14 11. ábra: Volt-e már állandó munkahelye?... 17 12. ábra: Van jelenleg munkahelye?... 18 13. ábra: Nincsen munkahelyem... 19 14. ábra: Miért nem dolgozik?... 20 15. ábra: Feltételezett okok (nem volt állandó munkahelyem)... 20 16. ábra: Melyik településen van munkahelye?... 22 17. ábra: Beosztása... 22 18. ábra: Mennyire elégedett jelenlegi munkájával?... 23 19. ábra: Politológus végzettség használata a munkájában... 24 20. ábra Havi átlagos jövedelme... 25 21. ábra: Kikkel tartja a kapcsolatot?... 27 22. ábra: Baráti kapcsolatok... 28 23. ábra Szakmai kapcsolatok... 28 24. ábra: Alumni szervezet iránti igény... 29 25. ábra: Alumni szolgáltatások... 30 26. ábra: Részvétel a PTI életében... 31 27. ábra: Részvétel formái... 31 28. ábra: Szakmai gyakorlati hely biztosítása... 32 29. ábra: A szak és az intézet értékelése... 33 30. ábra: Vélemény a politológus képzésről... 35 31. ábra: Jó döntés, hogy politológiát tanultam... 35 32. ábra: Elégedett vagyok a tudásommal... 36 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az email cím adatbázis összetétele... 6 2. táblázat: Jelenleg hol lakik életvitelszerűen?... 9 3. táblázat: Részvétel magyarországi politikatudományi mesterképzésben... 15 4. táblázat: Részvétel magyarországi politikatudományi doktori képzésben... 15 5. táblázat: Külföldi intézmények... 16 6. táblázat Álláskeresési módszerek az első állás megtalálásához... 18 3
7. táblázat: Munkahelyek, gazdasági ág szerint... 18 8. táblázat: Jelenlegi munkahelye... 21 9. táblázat: Javasolt alumni szolgáltatások... 30 10. táblázat További részvételi javaslatok... 32 11. táblázat: PTI értékelés, válaszok eloszlása... 34 4
1 Bevezetés A kutatás célja az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben politológia szakon diplomázott egykori hallgatók munkaerő-piaci helyzetének, karrierútjának, munkaerő-piaci és továbbképzési terveinek feltérképezése, a végzés utáni beválás és elégedettség vizsgálata. A kutatás emellett kiterjedt egy politológus alumni szervezet iránti igény felmérésére, valamint az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben folyó politológus képzés értékelésére is. Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológia szakon korábban nem került sor hasonló kutatásra. A kutatást az intézet megbízásból a Poli-Med Bt végezte, Kónya Márton vezetésével. 2 Kutatásmódszertan A kutatás célcsoportját a 2002 és 2010 között az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben 1 politológus szakon diplomázott egykori hallgatók alkották. A vizsgált mintába minden 2002-2010 között végzett főszakos politológus hallgató bekerült, akinek az email címe rendelkezésre állt az intézet számára, függetlenül, hogy egységes, kredites, vagy bachelor képzésben vett részt. A kutatás első lépése az Intézet által átadott címjegyzék aktualizálása volt. A legrégebben végzett évfolyamok még az egyetemi digitális korszak kezdetét megelőzően 2 végzett hallgatók az adatbázis nem tartalmazott sem email címeket, sőt kisebb részben a még hallgatók neveit sem. A 2006-ot megelőzően végzett évfolyamok esetében, ha rendelkezésre állt email cím, azt is kritikával kezeltük, nem volt biztos, hogy ténylegesen működő címekről van szó. A címlista pontosítása a különböző közösségi oldalakon (Facebook, iwiw) végzett kutatómunkával történt meg. Az eredetileg 463 email címet tartalmazó listát majdnem közel száz (98) címmel sikerült bővíteni, így végül 560 címre küldtük ki az online kérdőívet. A kiküldésre került címjegyzék évfolyamok közti megoszlását, valamint az elérhető címek az egyes évben végzettek százalékos megoszlását az 1. táblázatban mutatjuk be. 1 Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet 2001-ben alakult meg, ez megelőzően 1997 óta az ELTE-ÁJK Politológia Tanszék volt a főszakos politológus képzés gazdája. 2 Az ELTE-ÁJK 2002-ben vezette be az ETR oktatásszervezési és irányítási rendszert. 5
1. táblázat: Az email cím adatbázis összetétele Végzés éve Végzettek száma Email címek száma Százalék 2010 137 137 100% 2009 89 88 99% 2008 69 68 99% 2007 73 66 90% 2006 68 46 68% 2005 61 42 69% 2004 78 62 79% 2002-2003 105 51 49% Összesen 680 560 82% Az adatbázisban az elmúlt pár évben végzettek email címei szerepeltek legnagyobb arányban. A 2010, 2009 és 2009-ben végzettek esetében majdnem minden egykori hallgató email címe rendelkezésünkre állt. Az ezt megelőző évfolyamok esetében folyamatosan csökken az email címek száma. A közösségi oldalakon végzett kutatás eredménye, hogy a 2002-2003-ban végzettek közel felét sikerült megtalálnunk. 3 A régebbi évfolyamok esetében kiemelkedik a 2004-ben államvizsgázott évfolyam, ez a kutatás vezetőjének saját évfolyama, ahol lényegesen könnyebb volt aktualizálni az egyetemi címjegyzéket. A felmérés online, önkitöltős rendszerben történt, a SurveyGizmo 4 online kérdőív felület segítségével. A kérdőívet az adatbázisban szereplő 560 email címre küldtük ki, 2011. február 2-án. Az email címek közül körülbelül 30 nem működött egyáltalán, ezek esetében kísérletet tettünk új és érvényes címek beszerzésére. 2011. február 7-én kiküldtünk egy emlékeztető emailt azok számára, akik nem nyitották meg a kérdőívet tartalmazó linket. Az email adatbázist folyamatosan frissítettük, ha újabb hallgató jelentkezett, hogy részt venne a kutatásban, akkor számára is küldünk meghívót a kérdőívhez. Nyomon követtük az elutasított kérdőívek számát is, sajnos néhány levelező rendszer spam-ként azonosította a kérdőívet (pl. fidesz.hu). Ilyen esetekben alternatív email címeken próbáltuk elérni a végzett hallgatókat. Az adatfelvétel lezárása 2011. február 14-én történt meg. A kérdőív kitöltése számításaink szerint a kérdőív kitöltése körülbelül 15-20 percet vett igénybe. A válaszokat feldolgozása anonim módon történt meg. Kivételt képeznek az anonimitás alól azok a kérdések, amelyek esetében a végzett hallgatók elérhetőségi adatait kértük, annak érdekében, hogy be tudjanak kapcsolódni az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet munkájába, vagy szakmai gyakorlati helylyel tudják segíteni az intézet jelenlegi hallgatói. 3 A végzett hallgatók egy része a végzés óta eltelt időben nevet változtatott (pl. házasságkötés), ami megtalálásukat megnehezítette. 4 SurveyGizmo: http://www.surveygizmo.com/ 6
3 Kutatási eredmények 3.1 Általános kérdések (Demográfiai, képzettségi adatok) A kérdőívet 560 email címre küldtük ki. A megkérdezettek valamivel több mint fele (52 százalék) töltötte ki értékelhetőn, elemezhetően a kérdőívet. Az email címek egyharmadáról semmilyen viszszajelzést nem kaptunk. Ennek hátterében nagyobb részt az állhat, hogy bár léteznek az email címek, azonban már nem, vagy csak nagyon ritkán olvassák a megkeresettek. Az email címek 5 százaléka esetében visszajelzést is kaptunk, hogy cím nem működik. A megkérdezettek 13 százaléka bár megkezdte a kérdőív kitöltését, azonban csupán néhány kérdésre adott választ (neme, születési éve), így ezeket az elemzés során nem tudtuk figyelembe venni. A részben kitöltött kérdőívek közül minden olyat, ami fontos információkat tartalmazott, illetve legalább a kérdések egynegyede megválaszolásra került, azokat az elemzés során figyelembe vettük. A megkérdezettek 4 százaléka megnyitotta a kérdőívet, azonban ezen kívül nem csinált vele semmit. 1. ábra: Válaszadói hajlandóság Válaszadói hajladóság 13% 4% Kitöltött kérdőív 52% 31% Megnyitott kérdőív Megkezdett kérdőív Nincs válasz A kérdőív 1. kérdése 5 a válaszadó nemére kérdezett rá. A kérdésre mindenki kitöltötte (291 fő). Az válaszadók megoszlását a 2. ábra mutatja be. 5 1. kérdés: Neme 7
2. ábra: A válaszadók neme A válaszadók neme Nő 56% Férfi 44% A válaszadók között valamivel több női, mint férfi válaszadó volt. Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet által rendelkezésünkre bocsájtott végzett hallgatói lista 60-40 százalékos arányban tartalmaz nőket és férfiakat. A kérdőív 2. kérdése 6 esetében arra kértük a megkérdezetteket, hogy egy legördülő listából válasszák ki születési évüket. Az eredményeket a 3. ábra mutatja be. 3. ábra: Válaszadók születési év szerinti megoszlása A válaszadók születési év szerinti megoszlása 12% 11% 12% 11% 10% 8% 6% 4% 6% 8% 9% 8% 10% 7% 8% 8% 4% 2% 0% 1977 és előtte 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 A válaszadók jellemzően 25 és 33 év közöttiek. A kérdőív 3. kérdése 7 a megkérdezettek állandó lakóhelyét tudakolta. A megkérdezettek 97 százaléka töltötte ki a szabadon hagyott mezőt. A válaszokat az 2. táblázatban foglaltuk össze. 6 2. kérdés: Melyik évben született? 8
2. táblázat: Jelenleg hol lakik életvitelszerűen? Lakóhely Válaszadók száma (db) Válaszadók aránya (%) Budapest 222 76% Pest 24 8% Európa 10 3% Fejér 6 2% Bács-Kiskun 4 1% Komárom-Esztergom 4 1% Európán kívül 3 1% Baranya 2 1% Vas 2 1% Békés 1 0% Jász-Nagykun-Szolnok 1 0% Nógrád 1 0% Hajdú-Bihar 1 0% Nem válaszolt 10 3% A megkérdezettek több mint négyötöde Budapesten (76 százalék), vagy a főváros agglomerációjában (6-8 százalék) él. Az ország többi megyéje között a végzettek 8 százaléka oszlik meg. A végzett hallgatók 4 százaléka él külföldön, többségük valamelyik európai országban. (Albánia, Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország). Európán kívül a hallgatók csupán 1 százaléka él (Egyesült Államok, Új-Zéland, Indonézia). A kérdőív 4. kérdése 8 az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben folytatott politológus tanulmányok kezdetére és befejezésére kérdezett rá. A kérdés esetében a válaszadók egy legördülő listából választhatták ki a kezdés, az államvizsga és a diplomaszerzés évét. A következőkben bemutatjuk a kérésre adott válaszokat. 7 3. kérdés: Jelenleg melyik településen lakik életvitelszerűen? 8 Mikor kezdte meg és mikor fejezte be tanulmányait az ELTE-ÁJK politológia szakon? 9
4. ábra: Válaszadók tanulmányainak kezdő éve Válaszadók politológus tanumányainak kezdő éve 14.0% 13.4% 13.1% 12.0% 11.3% 11.0% 10.0% 8.0% 6.9% 7.9% 8.2% 8.2% 6.9% 6.2% 6.9% 6.0% 4.0% 2.0% 0.0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A válaszadók megoszlása az egyes politológus évfolyamok között viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható. Kiemelkedik az 1998-as és az 1999-es évfolyam (13.4 illetve 13.1 százalék), ennek módszertani oka az lehet, hogy a kutatás előkészítése során az 1997, az 1998 és 1999-ben indult évfolyamok esetében szorult legnagyobb arányban pontosításra, aktualizálásra az Intézet által rendelkezésünkre bocsátott email címjegyzék. 5. ábra: Válaszadók államvizsga éve Válaszadók politológus államvizsga éve 30.0% 26.1% 25.0% 20.0% 15.0% 13.1% 10.0% 7.6% 8.6% 6.5% 8.9% 8.2% 8.9% 10.0% 5.0% 0.0% 1.0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 10
A kérdőív 5. kérdése 9 arra kereste a választ, hogy a végzett politológus hallgatók első felsőfokú végzettségükként szerezték meg a politológus diplomát, vagy korábban már más végzettséget szereztek. A kérdésre a válaszadók szinte mindegyike válaszolt (289 fő), az eredményeket a 6. ábraa mutatja be. 6. ábra: Első felsőfokú végzettsége politológus Az első diplomám: politológus Nem 10% Igen 90% Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben végzett politológus hallgatók kilenctizede első felsőfokú végzettségeként szerezte meg a politológus oklevelét. A kérdőív 6. kérdése 10 esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzett hallgatók tervezik-e tanulmányaik folytatását. A zárt kérdés esetében négy választási lehetőséget adtunk meg (biztos vagyok benne; feltehetőleg igen; nem valószínű; biztosan nem). A kérdésre a válaszadók mindegyike (291 fő) válaszolt. 9 5. kérdés: Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben szerzett politológus diplomája az első felsőfokú végzettsége? 10 6. kérdés: Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb felsőfokú, vagy egyéb tanulmányokat folytat majd? 11
7. ábra: Tanulmányok folytatása Tervezi, hogy folytatja tanulmányait? 40.0% 35.0% 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% 5.0% 0.0% 38.5% Biztos vagyok benne 27.8% 29.6% 4.1% Feltehetőleg igen Nem valószínű Biztosan nem A válaszadók kétharmada úgy vélekedett, hogy folytatni fogja a felsőfokú tanulmányait. A válaszadók 38.5 százaléka biztos benne, hogy továbbtanul. A válaszadók egyharmada választotta a skála negatív oldalát, viszont csupán 4.1 százalékuk volt biztos abban, hogy nem folytatja a tanulmányait. A kérdőív 7. kérdése 11 arra kereste a választ, hogy a hallgatók ténylegesen is tettek-e lépéseket a politikatudománytól eltérő tudományterületeken történő továbbtanulás irányában. A válaszadók számára a zárt kérdés esetében három választási lehetőséget kínáltunk fel (Igen, szereztem; Igen, tanulmányaim folyamatban vannak, Nem), amelyek közül csak egy választ jelölhettek meg. A kérdésre az összes válaszadó 99 százaléka (287 fő) válaszolt. Az eredményeket a 8. ábra mutatja be. 8. ábra: Továbbtanulás a politikatudománytól eltérő területen Más tudományterületen továbbtanul(t)? Igen, tanulmányaim folyamatban vannak. 30% Nem 39% Igen szereztem 31% 11 Politológus diplomája mellé szerzett vagy szerez más tudományterületeken is felsőfokú végzettséget? 12
A válaszadók 61 százaléka megkezdett vagy már befejezett tanulmányokat folytatott más tudományterületeken. A válaszadók 39 százaléka nem tanult tovább a politikatudománytól eltérő területen. A kérdőív 8. kérdése 12 csak azoknak a megkérdezetteknek vált láthatóvá, akik a 7. kérdés esetében megkezdett vagy befejezett politikatudománytól eltérő tanulmányokról számoltak be. A válaszadók egy tudományterületeket tartalmazó listából választhatták ki a rájuk jellemzőket, több válasz is megjelölhető volt. A listában volt egy Egyéb, éspedig lehetőség is, amelyre kattintva egy olyan mező jelent meg a kérdőívben, ahová szabadon beírható volt, az a képzési terület, ami hiányzott a kitöltő számára a felsorolásból. A kérdésre 172 válaszadótól kaptunk választ, ez a más területeken továbbtanuló hallgatók 99 százaléka. 9. ábra: Továbbtanulás más tudományterületeken Mely tudományterületeken tanul(t) tovább? 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% Jogász 45% Bölcsész 17% Közgazdász, gazdasági Nemzetközi kapcsolatok Egyéb Közigazgatási szakember 13% 11% 9% 8% Szociológus Kommunikáció, marketing, PR Műszaki Természettudományi 5% 4% 2% 1% A más tudományterületen továbbtanuló volt politológus hallgatók közül legtöbben jogász képzésben vesznek, vettek részt (45 százalék). A megkérdezettek közül összesen 78 fő jelezte, hogy jogi diplomát is szerez. A jogász képzés mellett a végzett hallgatók körében népszerű a bölcsészettudományi, gazdasági, a nemzetközi kapcsolatok és közigazgatás tudományi képzések. A válaszadók számára felkínált listában nem szerepelt a Kommunikáció, marketing, PR képzés ezt az Egyéb éspedig válaszra érkezett válaszok közül különítettük el. Az egyéb kategóriában számos további képzést jelöltek meg a válaszadóik (pl. rendvédelem, szociális menedzser, humánerőforrás menedzser). Az egyéb válaszok kis része valamilyen társadalomtudományi, politikatudományi képzést nevezett meg (pl. Európa tanulmányok). 12 8. kérdés: Milyen tudományterületeken szerzett (szerez) még felsőfokú végzettséget? 13
A kérdőív 9. kérdése 13 arra kereste a választ, hogy a végzett politológus hallgatók kívánják e folytatni a tanulmányaikat a politikatudomány területén. A kérdésre 289 válaszadó (99 százalék) válaszolt. A 10. ábra bemutatja a kérdésre kapott válaszokat. 10. ábra: További politikatudományi tanulmányok Folytatja politikatudományi tanulmányait? Igen 25% Nem 42% Még nem döntöttem el. 33% A válaszadók 42 százaléka nem kívánja folytatni tanulmányait a politikatudomány területén. A válaszadók egyharmada még bizonytalan a folytatásban, míg egynegyedük szeretné elmélyíteni meglévő ismereteit. A megkérdezettek 1 százaléka nem válaszolt a kérdésre. A kérdőív 10. kérdése 14 a politikatudomány területén továbbtanuló hallgatókhoz szólt. A kérdésben arra kerestük a választ, hogy milyen szintű képzésben (mester vagy doktori), valamint, hogy magyarországi, vagy külföldi intézményben folytatják a tanulmányaikat. 11. ábra Hol tanul tovább? Hol folytatja politikatudományi tanulmányait? 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 4% 41% 7% 71% Külföldön Magyarországon Mester képzés (MA) Doktori képzés (PhD) 13 9. kérdés: Tervezi-e, hogy folytatja politikatudományi tanulmányait? 14 10. kérdés: Magyarországon vagy külföldön folytatja a politikatudományi tanulmányait? 14
A kérdőív 11. kérdése 15 a Magyarországon továbbtanuló politológus hallgatóktól kérdezte, hogy pontosan melyik intézményben folytatják a tanulmányaikat. A kérdésre azok válaszolhattak, akik a 10 kérdés esetében megjelölték, hogy magyarországi intézményben folytatnak további politikatudományi tanulmányokat. Egy válaszadó több intézményt is megjelölhetett. A 3. táblázatban a mesterképzéssel kapcsolatos eredményeket foglaltuk össze. 3. táblázat: Részvétel magyarországi politikatudományi mesterképzésben Intézmény Mesterképzés (MA) ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet 74% Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar 11% Közép-európai Egyetem (CEU) 6% ELTE-TÁTK Politika és Nemzetközi Tanulmányok Intézete 6% Zsigmond Király Főiskola 3% Pécsi Tudományegyetem BTK 0% Miskolci Egyetem BTK 0% Szegedi Tudományegyetem ÁJK 0% A kérdőíven a kitöltők számára felkínált listában azok a magyarországi felsőoktatási intézmények szerepeltek, amelyek rendelkeztek politikatudomány mester szakkal. A politikatudomány mesterképzésen továbbtanuló hallgatók a felsorolt nyolc intézményből ötöt jelöltek meg. A végzett hallgatók közül legtöbben (74 százalék, 26 fő) az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben kezdik meg a mesterképzést. A második legnépszerűbb mesterképzési intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara (11 százalék, 4 fő) ezt követi holtvesenyben a harmadik helyen a Közép-Európai Egyetem és az ELTE-TÁTK Politika és Nemzetközi Tanulmányok Intézete (6 százalék, 2-2fő). A Zsigmond Király Főiskolát egy végzett hallgató választotta. A 4. táblázatban bemutatjuk a doktori képzéssel kapcsolatos eredményeket. 4. táblázat: Részvétel magyarországi politikatudományi doktori képzésben Intézmény Doktori képzés (PhD) ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet 63% Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar 22% Közép-európai Egyetem (CEU) 7% Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 5% ELTE-TÁTK Politika és Nemzetközi Tanulmányok Intézete 3% Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 0% Magyarországon jelenleg öt doktori iskolában folyik politikatudományi képzés. A doktori képzésben részt vevő válaszadók 63 százaléka (37 fő) a PhD tanulmányait is az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben végzi. A második legnépszerűbb képzési hely a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara, itt a doktori tanulmányokat folytatók 22 százaléka (13 fő) tanul. A többi PhD hallgató 15 11. kérdés: Melyik magyarországi intézményben és milyen szinten folytatja politikatudományi tanulmányait? 15
megoszlik a Közép-európai Egyetem (4 fő), a PTE-BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola (3 fő) és az ELTE-TÁTK Doktori Iskola (2 fő) között. A kérdőív 12. kérdését 16 azoknak a válaszadóknak tettük fel, akik a kérdőív 10. kérdése esetében bejelölték, hogy mester és/vagy doktori képzésben külföldi intézményben vesznek részt. A 12. kérdésben arra kértük a külföldi mester (3 fő) és doktori (5 fő) képzésben résztvevőket, hogy töltsék ki, hogy melyik intézményben tanulnak tovább. A mester képzésben résztvevők esetén 2, míg a doktoranduszok csupán egy válaszadó töltötte ki. 5. táblázat: Külföldi intézmények Képzés szintje Ország Intézmény neve Program neve Mesterképzés (MA) Egyesült Királyság University of Sheffield Politics Mesterképzés (MA) Olaszország Universita di Pisa, Facolta di Scienze Politiche Doktori képzés (PhD) Egyesült Királyság London School of Economics and Political Science (LSE) Studi Internazionali Phd 16 12. kérdés: Melyik külföldi intézményben végzi politikatudományi tanulmányait? 16
3.2 Végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete A kérdőív 13. kérdése 17 az első olyan kérdés, amely már a végzett hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeit vizsgálta. A bevezető kérdéssel arra kérdeztünk rá, hogy a végzett politológus hallgatóknak volt-e állandó munkahelye a diplomaszerzést követően. A magyarországi foglalkoztatási gyakorlatot figyelembe véve állandó munkahelyként vettük figyelembe az alkalmazotti státus mellett azt is, ahol hosszabb távon, folyamatosan egy megbízónak dolgozott a végzett hallgató, még akkor is ha ez munkajogilag nem alkalmazottként történt. A kérdőívet kitöltőket a kérdés mellett látható magyarázó szöveggel segítettük az általunk használ állandó munkahely fogalom értelmezésében. A kérdésre kapott válaszokat a 12. ábra mutatja be. 12. ábra: Volt-e már állandó munkahelye? Volt-e állandó munkahelye? Igen 81% Nem 19% A válaszadóink 81 százaléka rendelkezett már állandó munkahellyel. A munkaerőpiacra még nem belépett válaszadó (19 százalék) javarészt a 2009, illetve 2010-ben államvizsgázott hallgatók köréből kerül ki. A kérdőív 14. kérdése 18 az első munkahely megtalálásának módszereit kutatta, csak azok válaszolhattak rá, akik az előző kérdés esetében jelezték, hogy már volt munkahelyük. A megkérdezettek több választ is megjelölhettek, azonban arra kértük őket, hogy csak a legjellemzőbbeket válasszák ki. A kérdésre összesen 230 megkérdezett válaszolt. A válaszokat a 6. táblázat mutatja be: 17 13. kérdés: Volt-e állandó munkahelye a politológus végzettsége megszerzése óta? 18 14. kérdés: Hogyan találta meg a diplomaszerzés utáni első állását? 17
6. táblázat Álláskeresési módszerek az első állás megtalálásához Módszer Személyes kapcsolatok 51% Internet 23% Tanulmányaim alatt már ott dolgoztam 23% Szakmai gyakorlatom itt töltöttem. 9% Tanárok ajánlása 8% Egyéb, éspedig: 7% Újsághirdetés 5% Diákszervezetek 2% Személyzeti tanácsadó 1% Munkaügyi központ 1% Állásbörze 1% Egyetemi Karrier Iroda 1% Százalék A végzett hallgatók véleménye szerint az első állás megszerzése esetében kiemelten fontosak a személyes kapcsolatok, minden második válaszadó megjelölte. A második legnépszerűbb módszer az internetes álláskeresés illetve a már az egyetemi évek alatti munkavégzés (korábban is ott dolgoztam) lett. A két módszer mindegyikét a hallgatók közel negyede jelölte meg. A kérdőív 16. kérdése 19 azt vizsgálta, hogy a politológus diploma megszerzését követően melyik gazdasági területen helyezkedtek el a hallgatók. A kérdésre azok a megkérdezettek válaszolhattak, amelyek már rendelkezetek legalább egy állandó munkahellyel. A kérdés esetében több terület is megjelölhető volt. A kérdésre 232 választ kaptunk, az eredményeket a 7. táblázatban mutatjuk be. 7. táblázat: Munkahelyek, gazdasági ág szerint Gazdasági ág Említés százaléka Vállalati szféra 61% Államigazgatás 35% Egyéb, éspedig 15% Tudomány, oktatás 14% Civil (nonprofit) szféra 14% Önkormányzatok 5% A válaszadók 61 százaléka jelezte, hogy dolgozott már a vállalati szférában. A válaszadók 40 százaléka jelölt közigazgatási munkahelyet (államigazgatás, önkormányzatok). A válaszadók 14-14 százaléka jelölte tudományos és a nonprofit szférát. A kérdőív 18. kérdésével 20 arra kérdeztünk rá, hogy jelenleg van-e munkahelye a válaszadónak. A kérdésre adott válaszokat a 13. ábraán foglaltuk össze. 13. ábra: Van jelenleg munkahelye? 19 16. kérdés: Hol dolgozott a politológus diploma megszerzése óta? 20 18. kérdés: Van jelenleg munkahelye? 18
Van jelenleg munkahelye? Igen 90% Nem 10% A válaszadók kilenctizede jelenleg rendelkezik munkahellyel. A kérdőív 19. kérdése 21 azok számára jelent meg, akik vagy még egyáltalán nem rendelkeztek (13. kérdés, nem válasz, 19 százalék) állandó munkahellyel, vagy korábban már volt, de jelenleg nincsen kereső foglalkozásuk (18. kérdés, nem válasz, 10 százalék). A munkahellyel nem rendelkező végzett hallgatók megoszlását a 14. ábra mutatja be. 14. ábra: Nincsen munkahelyem Nincsen munkahelyem Nem volt állandó munkahelyem 71% Jelenleg nincsen munkahelyem 29% A munkahellyel nem rendelkező válaszadók többsége (71 százaléka) korábban még sohasem rendelkezett állandó munkahellyel. A válaszadók 29 százaléka számolt be arról, hogy jelenleg nincsen munkahelye. Mindkét csoport számára ugyanazt listát kínáltuk fel, hogy jelöljék meg közülük azokat a tényezőket, amelyek miatt nincsen jelenleg kereső foglalkozásuk. A 15. ábra bemutatja a kérdésre kapott válaszokat, az összes jelenleg nem dolgozó válaszadó százalékában. 21 19. kérdés: Miben látja annak okát, hogy jelenleg nincsen kereső foglalkozása? 19
15. ábra: Miért nem dolgozik? Miben látja okát, hogy nincsen kereső foglalkozása? Továbbtanulok 38% 4% Keresek, de nem találtam Nincs a képzettségemnek megfelelő állás 24% 24% 7% 5% Egyéb okból, éspedig: 4% 4% Családi okokból Nincs állás a környéken Nem szorulok rá anyagilag Inkább végzek alkalmi munkát Egészségügyi okokból 8% 4% 3% 3% 3% 1% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% Nem volt állandó munkahelyem Jelenleg nincs munkahelyem. A válaszadók legnagyobb része a továbbtanulást (42 százalék), a keresek, de nem találok (31 százalék) és a nincs a képzettségemnek megfelelő állás (29 százalék) válaszokat jelölték meg. Érdekesebbek a válaszok, ha munkaerőpiacra még nem belépett és azon onnan időszakosan távol lévőktől kapott válaszokat külön értelmezzük. 16. ábra: Feltételezett okok (nem volt állandó munkahelyem) Nem volt még állandó munkám - okok Továbbtanulok 52% Nincs a képzettségemnek megfelelő Keresek, de nem találtam 32% 32% Nincs állás a környéken Egyéb okból, éspedig: Inkább végzek alkalmi munkát 5% 5% 4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Azon válaszadók többsége, akik még nem rendelkeztek korábban állandó munkahellyel három fő okot jelöltek meg, hogy miért nem dolgoznak. A legtöbbek által említett ok a továbbtanulás, ezt a válaszadók 52 százaléka jelölte meg. A másik két okot a válaszadók egyharmada jelölte meg, ők mun- 20
kát keresnek, de egyelőre nem találtak, vagy véleményük szerint nincsen a képzettségüknek megfelelő állás. A kérdőív 20. kérdése 22 a végzet hallgatók jelenlegi munkahelye után érdeklődött. Abban az esetben, a megkérdezettnek nincsen munkahelye, akkor arra kértük, hogy úgy töltse ki ezt és következő néhány kérdést, hogy a legutolsó munkahelyére vonatkoztatja kérdéseinket. 8. táblázat: Jelenlegi munkahelye Gazdasági ág Említés százaléka Vállalati szféra 42% Államigazgatás 26% Egyéb, éspedig: 14% Tudomány, oktatás 10% Civil (nonprofit) szféra 8% Önkormányzatok 5% A válaszadók közül a legtöbben (42 százalék) a vállalati szférát jelölték meg. A válaszadók egynegyede dolgozik az államigazgatásban és további 5 százalékok az önkormányzatoknál. A tudomány és az oktatás területét a válaszadók egytizede választotta. Civil, non-profit szervezeteknél a válaszadó végzett hallgatók 8 százaléka dolgozik. Az egyéb kategóriát a válaszadók 14 százaléka jelölte meg. Az egyéb kategórián belül kiemelkedik a médiában (2 százalék), az európai uniós intézményeknél és a szorosan a pártokhoz kapcsolódóan 1-1 százalék dolgozik. A kérdőív 21. kérdése 23 a végezett hallgatók jelenlegi (vagy ennek hiányában legutolsó) munkahelyének helyszínére kereste a választ. A nyitott kérdésre 204 választ kaptunk, az eredményeket a 17. ábra mutatja be. 22 20. kérdés: Hol dolgozik jelenleg? 23 21. kérdés: Melyik településen van jelenlegi (legutolsó) munkahelye? 21
17. ábra: Melyik településen van munkahelye? Melyik településen van a munkahelye? Budapest 86% Vidék 11% Külföld 3% A válaszadók legnagyobb része (86 százaléka) Budapesten dolgozik. A válaszadók 11 százaléka más magyarországi településen 3 százalékuk pedig külföldön dolgozik. A kérdőív 22. kérdése 24 az elhelyezkedett hallgatók beosztására kérdezett rá. A kérdés esetében előre megadott kategóriák közül választhattak. A kérdésre 227 választ kaptunk, ezek megoszlását a 18. ábra mutatja be. 18. ábra: Beosztása Milyen beosztásban dolgozik? Alkalmazott 66% Egyéb vezető 7% Középvezető 15% Egyéni vállalakozó, önfoglalkoztató 5% Felsővezető 7% A munkahellyel rendelkező végzett hallgatók kétharmada az alkalmazotti beosztást választotta. A válaszadók 29 százaléka jelölt meg valamilyen vezetői beosztást, legtöbben közülük (15 százalék) 24 22. kérdés: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi (legutolsó) munkahelyén? 22
középvezető. A válaszadók 5 százaléka vélhetően saját vállalkozásában dolgozik (egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató). A kérdőív 24. kérdése 25 a válaszadókat arra kérte, hogy egy ötfokú skálán értékelje, hogy mennyire elégedett a munkájával. A válaszokat a 19. ábra mutatja be. 19. ábra: Mennyire elégedett jelenlegi munkájával? Mennyire elégedett jelenlegi munkája... A munka tárgyi körülményei 1% 7% 27% 38% 27% A munka személyi körülményei 3% 6% 22% 39% 31% Jövedelem, juttatások 8% 14% 36% 27% 15% Szakmai presztízs 9% 11% 27% 29% 24% Szakmai előremenetel 12% 11% 33% 21% 24% A munka szakmai, tartatalmi része 8% 8% 22% 30% 32% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyáltalán nem Kis mértékben Közpesen Nagy mértékben Teljes mértékben A kérdés esetében ötfokozatú skálát használtunk 26, válaszadók véleménye inkább pozitív, az nagymértékben és a teljes mértékben elégedett válaszok vannak többségben. A válaszadók mintegy harmada helyezkedett középre az egyes állítások esetében. Legkevésbé a jövedelmi viszonyokkal elégedettek, itt csupán a válaszadók 15 százaléka teljes elégedett és 22 százalékuk kisméretében, vagy egyáltalán nem tartja jónak a munkájáért járó ellentételezést. A kérdőív 25. kérdése 27 a megkérdezetteket arról kérdezte, hogy jelenlegi munkájuk milyen mértékben kapcsolódik a politológus végzettségükhöz saját véleményük szerint. Ezt a válaszadók egy négyfokozatú skálán (Teljes mértékben, Nagymértékben, Kismértékben, Egyáltalán nem) jelölhették be. Az eredményeket a 20. ábra mutatja be, a kérdésre 229-en válaszoltak. 25 24. kérdés: Mennyire elégedett Ön jelenlegi (legutolsó) munkájával az alábbi szempontok szerint? 26 Amiatt használtuk ezt a skálát, hogy a felmérés összevethető kérdéseket tartalmazzon az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft által folytatott diplomás pályakövető kutatásokkal. 27 25. kérdés: Jelenlegi (legutolsó) munkája milyen mértékben kapcsolódik politológus végzettségéhez? 23
20. ábra: Politológus végzettség használata a munkájában Jelenlegi (legutolsó) munkája mennyire kapcsolódik politológus végzettségéhez? Teljes mértékben 13% Nagy mértékben 20% Egyáltalán nem 38% Kismértékben 29% A politológus képzés egyik legnagyobb kihívása, hogy milyen karrier utakra készíti fel végzett hallgatókat. A tudatos karriertervezéshez elengedhetetlen, hogy az egyetemi képzésben résztvevők számára világos legyen; hová lehet elhelyezkedni és milyen életpálya-modellek érhetők el a végzett hallgatók számára. A munkaerő kiválasztásában dolgozók felé pedig egyértelműsíteni kell a politológus BA és MA szakok értékét. Jelenleg a politológus karrier utak igen változatos képet mutatnak. Adatfelvételünk azt mutatja, hogy politológus diplomával sokféle munkakörbe lehet elhelyezkedni. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada véli úgy (67 százalék), hogy aktuális munkájának alig vagy egyáltalán nincs köze politológus végzettségéhez. És megfordítva; a válaszadók egyharmada (33 százalék) gondolja, hogy a politikatudományi végzettségéhez illő munkakörben dolgozik. Annak érdekében, hogy még pontosabb információkat szerezzünk a diplomások munkaerő piaci helyzetéről, a kérdőív 23-as nyitott kérdésben 28 arra kértük a válaszadókat, írják le néhány mondatban mivel foglalkoznak (foglalkoztak) jelenlegi (legutóbbi) munkahelyükön. A 23-as kérdésre 110 értékelhető válasz érkezett. A rövid munkaköri leírások fele kapcsolódott politikai intézményekhez vagy politikai folyamatokhoz. Ezek alapján az alábbi csoportokat állítottuk össze: 1. Politikusok (polgármester, alpolgármester, országgyűlési képviselő, párttisztségviselő) 2. Pártok, képviselőcsoportok, politikusok mellett dolgozó háttéremberek (tanácsadó, asszisztens, pártalapítványi vezető) 3. Köztisztviselők (központi vagy helyi közigazgatásban dolgozók, minisztériumi háttérintézmény munkatársa) 4. Politikai elemzők 28 23. kérdés: Kérjük, írja le számunkra, hogy mit csinál jelenlegi (legutolsó) munkahelyén, mivel foglalkozik! 24
5. Bel-és külpolitikai újságírók, szerkesztők. 6. Tudományban, felsőoktatásban tevékenykedők (kutatók, egyetemi oktatók, tudományszervezők). A munkaköri leírások 17 százaléka implicite kötődik politikai kommunikáció szférájához, a válaszadók közel 10 százaléka a dolgozik újságíróként, szóvivőként, kommunikációs stáb tagjaként, esetleg sajtófigyelést, médiaelemzést végez, vagy politikai kommunikáció kutatások résztvevője. A többen említették (vagy valószínűsíthetjük), hogy munkakörük része a gyakori médiaszereplés. Ezen kívül a politika szférájától távol dolgozó jó része is a kommunikáció területén helyezkedett el (public relations, marketing, emberi erőforrás menedzsment). Akik nem a politika vagy a politológia területén helyezkedtek el, azok főként valamilyen gazdasági pénzügyi munkát végeznek (értékesítés, logisztika, pénzügyi tanácsadás, cégvezetés, irodai adminisztráció). A kérdőív 26. kérdése 29 a munkaerő-piaci kérdések közül legutoljára a válaszadók jövedelmi helyzetére kérdeztünk rá. Annak érdekében, hogy elkerüljük, a válaszadók befolyásolását nyitott kérdésként kérdeztünk rá a végzett politológus hallgatók havi nettó összjövedelmére. Más kutatásokhoz hasonlóan a jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos kérdés itt is érzékenynek bizonyult, a munkahellyel rendelkező megkérdezettek körülbelül 75 százaléka (171 fő) válaszolt a kérdésre. A nyitott kérdésre kapott válaszokat utólagosan soroltuk jövedelmi kategóriákba, az eredményeket a 21. ábra mutatja be. 21. ábra Havi átlagos jövedelme Havi átlagos jövedelem (ezer Ft) 400-499 300-399 3% 8% 500< 5% <99 9% 200-299 26% 100-199 49% 29 26. kérdés: Minden fő- és melléktevékenységét figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme forintban? 25
A válaszadó egykori politológus hallgatók majdnem fele (49 százaléka) havonta 100 és 199 ezer forint nettó jövedelemmel rendelkezik. A válaszadók valamivel több, mint egynegyede keres a 200 és 299 ezer forint között. A végzett hallgatók 9 százaléka 100 ezer forint alatti átlagos havi jövedelemről számolt be. A válaszadók 16 százaléka tartozik a havi nettó 300 ezer forint feletti jövedelmi kategóriákba. A válaszadók átlagos jövedelme 195 000 forint. A megkérdezettek medián jövedelme 163 000 forint, vagyis ugyanannyi válaszadónak van ennél magasabb és ennél alacsonyabb jövedelme. 26
3.3 Alumni kérdések A kérdőív 27. kérdése 30 a kérdőív alumni/öregdiák részének bevezető kérdése. Először arra kérdeztünk rá, hogy végzett hallgatók milyen az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézethez köthető csoportokkal tartják a kapcsolatot. A kérdésre 272 választ kaptunk, ezek megoszlását a 22. ábra mutatja be. 22. ábra: Kikkel tartja a kapcsolatot? Kapcsolattartás Volt politológus évfolyamtársak 87% Más politológus évfolyamtársak 37% Egyetemi oktatók 31% Volt jogász hallgatók 31% Egyéb, éspedig 7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A megkérdezett végzett politológus hallgatók legnagyobb része (87 százaléka) tartja a kapcsolatot a volt évfolyamtársaival. A válaszadók körülbelül egyharmada más évfolyamok politológus hallgatóival, egyetemi oktatókkal illetve volt jogász hallgatókkal is tart kapcsolatot. A válaszadók 7 százaléka jelölte meg az egyéb választ. Az egyéb válasz megjelölők közül azokat vettük figyelembe az elemzés elkészítésekor, akik kitöltötték az egyéb válaszhoz kapcsolódó nyitott kérdést is. A válaszadók 3 százaléka arról tájékozatott minket, hogy egyáltalán nem tart kapcsolatot ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézethez kapcsolódó csoportokkal. Az egyéb választ megjelölők volt szakkollégistákkal, jelenlegi jogász hallgatókkal, politológus PhD hallgatókkal, valamint az egyetemi adminisztrációt írták be számunkra pótlólagosan. Külön csoportba sorolhatók, akik jelenleg is az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet mester vagy doktori képzésében részt vevő hallgatók, ők sokkal több szálon kötődnek az intézményhez. A kérdőív 28. kérdése 31 azok számára volt látható és kitölthető, akik a 27. kérdés esetében megjelöltek legalább egy csoportot. A 28. kérdés esetében arra kértük a válaszadókat, hogy a kapcsolat jellege alapján válasszák ki, az előzőekben megjelölt csoportok közül, hogy baráti vagy szakmai kapcsolat- 30 27. kérdés: Tartja-e valamilyen formában a kapcsolatot az alábbiakban megnevezett az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézethez köthető csoportokkal? 31 28. kérdés: Milyen jellegű kapcsolatban áll az előzőekben megjelölt személyekkel, csoportokkal? 27
ban állnak az egyes csoportokkal. A kérdőív kitöltői több választ is megjelölhettek. A válaszokat a 23. ábra és 24. ábra segítségével mutatjuk be. 23. ábra: Baráti kapcsolatok Baráti kapcsolatok Volt politológus évfolyamtársak 86% Más politológus évfolyamtársak 35% Volt jogász hallgatók 34% Egyetemi oktatók 14% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az egykori politológus hallgatók elsősorban saját évfolyamtársaikkal másodsorban más politológus/jogász évfolyamok hallgatóival alakítottak ki olyan baráti kapcsolatokat, amelyeket a végzést követően is ápolnak. A végzett hallgatók 14 százaléka számolt be arról, hogy baráti kapcsolatban áll az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet oktatóival. 24. ábra Szakmai kapcsolatok Szakmai kapcsolatok Egyetemi oktatók 32% Volt politológus évfolyamtársak 18% Más politológus évfolyamtársak 17% Volt jogász hallgatók 10% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% A válaszadók közel egyharmada szakmai kapcsolatban áll az egyetem oktatóival. A végzett hallgatók nagyjából azonos arányban (18 és 17 százalék) jelölték meg, hogy szakmai kapcsolatban állnak az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben végzett évfolyamtársaikkal, vagy más évfolyamok politológus 28
hallgatóival. A válaszadóink közül minden tízedik jelezte, hogy szakmai kapcsolatban áll jogász hallgatókkal, közülük nagyon sokan a jogi tanulmányokat is folytattak. A kérdőív 29. kérdése 32 esetében arról kérdeztük a volt politológus hallgatókat, hogy véleményük szerint szükség lenne-e működő politológus alumni (öregdiák) szervezetre. A kérdésre 274 választ kaptunk, amelyek megoszlását a25. ábraán mutatjuk a be. 25. ábra: Alumni szervezet iránti igény Szükség lenne politológus alumni szervezetre? Igen 85% Nem 15% A végzett politológus hallgatók túlnyomó többsége szerint (85 százalék) szükség lenne működő politológus alumni szervezetre. Csupán a válaszadók 15 százaléka nem tartja fontosnak az alumni szervezet kialakítását. A kérdőív 30. kérdése 33 azokra a szolgáltatásokra kérdezett rá, amelyek a végzett politológus hallgatók szerint fontosak, elvártak egy alumni szervezet esetében. Összesen 258 válaszadótól kaptunk válaszokat, amelyeket, a 26. ábra mutatja be. 32 29. kérdés: Ön szerint, szükség lenne-e működő öregdiák/alumni szervezetre az ELTE-ÁJK politológus szakon? 33 30. kérdés: Ön milyen öregdiák/alumni szolgáltatásokat tartana fontosnak? 29
26. ábra: Alumni szolgáltatások Fontosnak tartott alumni szolgáltatások állásinformációk kapcsolattartás elősegítése karriertervezés, életpálya tanácsadás évfolyamtalálkozók pályakövető kutatások továbbtanulási információk információk egyetemi hírekről, egyéb, éspedig 2% 21% 72% 67% 59% 58% 51% 50% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% A végzett hallgatók közül legtöbben állásinformációkat (72 százalék) és kapcsolattartási segítséget (67 százalék) várnak az alumni szolgáltatástól. A volt hallgatók emellett még kiemelten fontosnak ítélték a karriertervezési, életpálya tanácsadást valamint az évfolyam találkozók szervezését. A válaszadók fele fontosnak tartja a diplomás pályakövető kutatásokat, valamint továbbtanulási információkban vár segítséget az alumni szervezettől. Egyetemi hírekről, információkról a válaszadók csupán egyötöde értesülne szívesen, azonban itt fontos megjegyeznünk, hogy nem kérdőív esetében nem tudtuk részletezni, hogy milyen típusú információkat szolgáltatna a Politikatudományi Intézet. Néhány válaszadó élt az egyéb válasz lehetőségével, többen megelőlegezték a következő kérdéseinket. (9. táblázat). 9. táblázat: Javasolt alumni szolgáltatások Javasolt alumni tevékenységek Az öregdiákok valamilyen formájú bevonása az oktatásba (tartalomról véleményezés, meghívott előadókénti megjelenés stb.) Kutatási programokban való részvétel Alumnik karrier tanácsadása a még hallgató diákoknak. Szakmai véleménycsere, tevékenységek megosztása, ismertetése A kérdőív 31. kérdése 34 a végzett hallgatóktól azt kérdezte, hogy milyen részt kívánnak-e venni az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet eletében. A kérdésre 275 válaszadótól kaptunk válaszokat, több válasz megjelölése is lehetséges volt. Az eredményeket a 27. ábra mutatja be. 34 31. kérdés: Részt venne-e az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológia szak életében? 30
27. ábra: Részvétel a PTI életében Részt venne az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet életében? Igen 90% Nem 10% A válaszadók kilenctizede részt venne az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet életében. A 28. ábra bemutatja válaszadók által megjelölt részvételi formákat. 28. ábra: Részvétel formái Hogyan venne részt? konferencia résztvevőként 64% öregdiák rendezvényeken vendégelőadóként kutatóként 44% 48% 54% oktatóként 34% egyéb, éspedig 2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A végzett politológus hallgatók közel kétharmada szívesen részt venne az intézet által szervezett vagy ajánlott konferenciákon. A válaszadók valamivel több mint fele (54 százalék) eljönne öregdiák rendezvényekre. Az egykori hallgatók vendégelőadóként (48 százalék), kutatóként (44 százalék) és oktatóként (34 százalék) is bekapcsolódnának az intézetben folyó munkába, amennyiben erre nyílna lehetőség. A válaszadók 2 százaléka az egyéb választ megjelölve további javaslatokat is megosztott velünk. Ezeket az ötleteket a 10. táblázatban foglaltuk össze. 31
10. táblázat További részvételi javaslatok Javasolt részvételi formák Gólyatáborokon szívesen elmesélném, hogy mit lehet kezdeni a politológus diplomával (és mit nem), és hogy ehhez mi szükséges. Magának az öregdiák programnak a kiépítésébe is szívesen bekapcsolódnék. USA és/vagy külpolitika kutatás A kérdőív 32. kérdése 35 esetében azt kérdeztük a végzett politológus hallgatóktól, hogy tudnának-e segíteni abban, hogy az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet jelenlegi hallgatói könnyebben találjanak maguknak szakmai gyakorlati helyet. A kérdésre összesen 271 volt hallgató válaszolt, az eredményeket a 29. ábra mutatja be. 29. ábra: Szakmai gyakorlati hely biztosítása Tud segíteni szakmai gyakorlati helyet találni a jelenlegi hallgatóknak? Nem 66% Igen, biztosan 12% Igen, valószínűleg 22% Az egykori hallgatók kétharmada nem tud jelenleg szakmai gyakorlati hely megszerzésében segíteni a jelenlegi politológus hallgatóknak. A válaszadók közül 22 százalék valószínűsítette, 12 százalék (32 fő) biztos volt benne, hogy jelenlegi munkahelyén lehetőség nyílik arra, hogy ott töltsék a szakmai gyakorlatukat az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet jelenlegi hallgatói. 35 32. kérdés: Az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológia szak szakmai kapcsolatainak fejlesztése érdekében tudna-e segíteni abban, hogy a szak jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezhessenek oda ahol Ön jelenleg dolgozik? 32
3.4 Az ELTE-ÁJK politológus szakkal kapcsolatos kérdések A kérdőív utolsó blokkjában az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus szakról és magáról az intézetről tettünk fel kérdéseket. A kérdőív 34. kérdése 36 esetében a megkérdezetteket arra kértük, hogy 14 tényező mentén értékeljék az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus képzését. A válaszadók csillagokkal értékelhették a képzést, egy csillag a legrosszabb, öt csillag a legjobb véleményt jelentette. Az értékelést 268 válaszadó végezte el, a kérdés kitöltése kötelező volt, minden egyes szempontot ki kellett tölteniük a megkérdezetteknek. Az eredményeket a 30. ábra és 11. táblázat mutatja be. 30. ábra: A szak és az intézet értékelése ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet értékelése Elméleti oktatás színvonala Oktatók felkészültsége Oktatott tudományterületek, tantárgyak Egyetemi adminisztráció Oktatók segítőkészsége PhD képzési lehetőségek Mesterképzési lehetőségek Kiscsoportos (szemináriumi) órák aránya a Külföldi továbbtanulási lehetőségek Az intézet nemzetközi kapcsolatai Tehetséggondozás színvonala Az intézet munkaerőpiaci kapcsolatait Szaknyelvi oktatási lehetőségek Szakmai gyakorlati lehetőségek 2.56 2.41 2.36 2.16 1.85 1.80 1.77 3.56 3.45 3.34 3.09 3.01 4.10 4.05 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 Az egykori politológus hallgatók véleménye szerint legmagasabb pontszámot az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet elméleti oktatása érte el kevéssel megelőzve az intézet oktatóinak felkészültségét. A válaszadók a közepesnél valamivel jobbnak értékelték az oktatott tantárgyakat, az egyetemi adminisztrációt, az oktatók segítőkészségét valamint a Politikatudományi Intézet által biztosított továbbtanulási lehetőségeket. A végzett hallgatók hiányolták képzésük során a szemináriumokat, gyengének ítélik az intézet nemzetközi kapcsolatait és az külföldi továbbtanulási lehetőségeket, valamint a te- 36 34. kérdés: Kérjük, értékelje az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus szakon folytatott képzését az alábbi szempontok alapján! 33
hetséggondozás színvonalát. Az válaszadók a legrosszabbnak az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet munkaerő-piaci kapcsolatait, a szaknyelvi oktatás hiányát és a szakmai gyakorlati lehetőségek korlátozottságát tartják. A 11. táblázatban bemutatjuk az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet képzésével kapcsolatos vélemények standard normális eloszlását. 11. táblázat: PTI értékelés, válaszok eloszlása Szempontok Átlagos pontszám Normál eloszlás Szakmai gyakorlati lehetőségek 1.77 0.87 Szaknyelvi oktatási lehetőségek 1.80 0.96 Az intézet munkaerőpiaci kapcsolatait 1.85 0.97 Tehetséggondozás színvonala 2.16 1.04 Az intézet nemzetközi kapcsolatai 2.36 1.05 Külföldi továbbtanulási lehetőségek 2.41 1.06 Kiscsoportos (szemináriumi) órák aránya a képzésben 2.56 1.17 Mesterképzési lehetőségek 3.01 1.16 PhD képzési lehetőségek 3.09 1.08 Oktatók segítőkészsége 3.34 1.00 Egyetemi adminisztráció 3.45 1.22 Oktatott tudományterületek, tantárgyak témái 3.56 0.91 Oktatók felkészültsége 4.05 0.75 Elméleti oktatás színvonala 4.10 0.81 A vélemények standard normális eloszlását kiszámítva egy körüli értékeket kaptunk. A végzett hallgatók véleménye ennél alacsonyabb szórást mutat legtöbb és a legkevesebb átlagos pontszámot elért állítások esetében. A volt politológus hallgatók véleménye az egyetemi adminisztráció, a szemináriumi oktatás és a mesterképzési lehetőségek esetében mutat nagyobb eltérést. A mesterképzési lehetőségekről a 2007 előtt végzett hallgatók minden bizonnyal nagyon szűkös ismeretekkel rendelkeztek. A kérdőív 35. kérdéssel 37 a végzett hallgatók általános véleményére kérdeztünk rá az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus képzésével kapcsolatban. A megkérdezettek egy négyfokú skálán értékelhettek. (Kiváló, Inkább jó, Inkább rossz, Rossz). A kérdésre 269 választ kaptunk, az eredményeket a 31. ábra mutatja be. 37 35. kérdés: Összességében mi a véleménye ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus képzéséről? 34
31. ábra: Vélemény a politológus képzésről Összességében mi a véleménye az ELTE-ÁJK PTI politológus képzéséről? Inkább rossz 12% Inkább jó 74% Rossz 2% Kiváló 12% A végzett politológus hallgatók 86 százaléka jónak tartja az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet politológus képzését. A válaszadók 12 százaléka a kiváló, 74 százaléka az inkább jó kategóriát jelölte meg. Minden hetedik válaszadó volt elégedetlen a képzéssel. Az megkérdezett egykori hallgatók 12 százaléka inkább rossznak, 2 százaléka egyértelműen rossznak minősítette a képzést. A kérdőív 36. kérdése 38 két állítással kapcsolatban kérte a végzett hallgatók véleményét. A kérdésre 269 megkérdezett válaszolt négyfokú skálán ezek eloszlását a 32. ábra mutatja be. 32. ábra: Jó döntés, hogy politológiát tanultam Jó döntésnek tartom, hogy politológus diplomát szereztem. Teljes mértékben 31% Inkább igen 45% Inkább nem 18% Egyáltalán nem 6% 38 36. kérdés: Két állítást fogalmaztunk meg a pályaválasztással kapcsolatban. Kérjük, válassza ki, hogy mennyire ért egyet ezekkel! 35
A válaszadók háromnegyede jó döntésnek tartja, hogy politológus diplomát szerzett, 31 százalék teljes mértében, 45 százalékuk pedig inkább jó döntésnek tartja a politikatudományi felsőfokú tanulmányait. A válaszadó végzett hallgatók egynegyede gondolja rossz döntésnek, hogy politológiát tanult. 18 százalék jelölte meg az inkább nem, és 6 százalék az egyáltalán nem választ. 33. ábra: Elégedett vagyok a tudásommal Elégedett vagyok az ELTE-ÁJK PTI politológia szakon szerzett tudásommal. Teljes mértékben 24% Inkább igen 59% Inkább nem 14% Egyáltalán nem 3% A végzett politológus hallgatók 83 százaléka elégedett az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetben megszerzett tudásával, 24 százalék a teljes mértékben míg 59 százalék az inkább igen választ jelölte meg. Az egykori hallgatók 17 százaléka nem elégedetett megszerzett tudásával, 3 százalék az egyáltalán nem elégedettek aránya. 36
4 Következtetések, javaslatok A magas válaszadási hajlandóság egyértelműen mutatja a volt hallgatók alma materhez fűződő lojalitását, az érdekközösség elfogadását. A szakról és az oktatás minőségéről alkotott vélemény általában igen jó, még azok körében is akik úgy érzik karrierjük a politika és a politikatudomány területétől távol esik. A visszajelzések mentén azonban érdemes átgondolkodni az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet által nyújtott képzési szolgáltatatást és kapcsolattartási rendszert. 4.1 Képzés továbbfejlesztése A volt hallgatók véleménye szerint az intézeti képzés leggyengébb láncszeme a szakmai gyakorlat. Az intézet számára ennek megszervezésében nagy lehetőséget jelenthet az egykori diákok segítsége. Ehhez azonban szükséges, hogy az Intézet vezetése világossá tegye, hogy mi a szakmai gyakorlat státusza a képzésben, mit kér (szakmailag és adminisztratív) a gyakorlati helytől, a szakmai gyakorlat vezetőjétől és a gyakornoktól. Erősíteni kell az Intézet kapcsolatait a potenciális gyakorlati helyekkel. S, törekedni kell arra is, hogy a hallgatók minél szélesebb körből választhassanak (pártok, politikai szervezetek, központi és helyi igazgatás, elemző cégek, kutatóintézetek, piackutató cégek, stb.). A jelenlegi felmérésben 30 öregdiák jelezte, hogy munkahelyén lehetőséget lát politológus gyakornokok fogadására. Összességében a szakmai gyakorlat átgondolását, az esetlegesség és a bizonytalanság megszűntetését javasoljuk, amely együtt jár a szakmai gyakorlati tevékenység minőségbiztosítási minimumának kialakításával. A hallgatók igen rossz jegyet adtak az Intézet által biztosított szaknyelvi képzés színvonalára. Ebben a kérdésben a szűkös anyagi lehetőségek ellenére mindenképpen szükséges lenne előrelépni. A kínálkozó lehetőségek között szerepelhet; neves külföldi tudósok vendégelőadóként való meghívása (1), idegen nyelvű szakanyagok oktatásba történő integrálása és közös feldolgozása (2), kétnyelvű nyári egyetem szervezése (3), közös kurzusok hazai idegen nyelvű egyetemekkel (4), kedvezményes nyelvi kurzusok (Francia Intézet, British Council, Goethe Institute, Olasz Intézet, Cervantes Intézet, Konfuciusz Intézet (5). A válaszadók a munkaerő piaci kapcsolatok jelen állapotával sem voltak elégedettek. Itt megoldást jelenthet az, ha az Intézet felveszi a kapcsolatot az ELTE Karrier Központjával, és felhívja a figyelmét a politológus hallgatók érdekeinek és igényeinek figyelembevételére. Ezt kiegészítheti a politológus 37