BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK levelező tagozat Nemzetközi Menedzsment Szakirány CIPRUS CSATLAKOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓHOZ Készítette: Pikács Orsolya Budapest, 2009
Tartalom 1 Bevezetés...5 2 Ciprus bemutatása...7 2.1 Földrajz, domborzat, éghajlat...7 2.2 Történelem...7 2.3 Államszervezet és közigazgatás...9 2.4 Népesség...10 2.5 Nyugdíjrendszer...11 2.6 Gazdaság...12 2.6.1 Adózás...15 2.6.2 Mezőgazdaság...15 2.6.3 Ipar...15 2.7 Külpolitika...15 2.8 Turizmus...16 3 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) bemutatása...16 3.1 A GMU első szakasza...18 3.2 A GMU második szakasza...18 3.3 A GMU harmadik szakasza...20 3.4 Gazdaságpolitikai integráció a GMU-ban...21 3.5 A Monetáris unió előnyei és hátrányai...22 4 Az Európai Árfolyam Mechanizmus...24 4.1 Működése...24 4.2 Megrázkódtatásai...24 4.3 Az euró és az ERM2...25 5 Az euró bevezetésének kérdései...25 5.1 Maastrichti kritériumok...25 5.2 Az euró bevezetésének további feltételei...26 5.3 Az euró bevezetésének előnyei...27 5.4 Az euró rendszer feladatai...28 5.5 Stabilitási és növekedési paktum...30 6 Ciprus euró bevezetésének lépései...30 6.1 Az uniós csatlakozás...30 2
6.2 Az euró bevezetésére kitűzött nemzeti határidők...31 6.3 Ciprusi előkészületek...31 6.3.1 A pénzügyi szektor és a vállalkozások...32 6.3.2 Közigazgatás...32 6.3.3 Fogyasztók és közvélemény...32 6.3.4 Kommunikáció...33 6.4 Ciprus 2007. évi konvergencia jelentése...33 6.4.1 A jelentés célja...33 6.4.2 A jogszabályok összeegyeztethetősége...35 6.4.3 Árstabilitás...36 6.4.4 Költségvetési egyenleg...37 6.4.5 Árfolyam stabilitás...38 6.4.6 Hosszú távú kamatok...39 6.4.7 További tényezők...40 6.5 Az Európai Központi Bank jelentése Ciprusról...40 6.5.1 A Ciprusi Központi Bank euró-rendszerbeli integrációjának jogi szempontjai....41 6.5.2 A CKB euró rendszerbeli integrációjának operatív szempontjai...42 7 Az euró bevezetés technikai lépései...43 7.1 A készpénzcsere...44 7.2 A pénzügyi és igazgatási rendszerek átállása...46 7.3 Az árak alakaulása...47 7.4 Az átállással kapcsolatos tájékoztatási kampány és az átállás lakossági megítélése...48 8 A ciprusi gazdaság alakulása 2008. január 1. után...49 9 Összegzés...53 10 Mellékletek...54 11 Táblázatok és ábrák jegyzéke...56 12 Felhasznált irodalom jegyzéke...57 3
4
1 Bevezetés Ciprus egy kis szigetország aktív külpolitikai kapcsolatokkal és aktív nemzetközi szerepvállalással. Megosztottságának is köszönhetően részt vesz minden olyan nemzetközi tevékenységben, amelynek az országok szuverenitásának és területi épségének megőrzése a célja. Azért választottam Ciprus bemutatását dolgozatom témájának, mert megosztottsága miatt egyedülállónak számít Európában és mert érdekes kihívásnak gondoltam utánajárni, hogy ez a megosztottság mennyiben befolyásolta az Európai Unióhoz, illetve a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás esélyeit. Sokan gondolták azt leginkább a ciprusi törökök és Törökország -, hogy Ciprus csatlakozása az EU-hoz nagyban megkönnyíti Törökország csatlakozási esélyeit is. Ehhez azonban szükség lett volna arra, hogy a ciprusiak megszavazzák a Ciprus újraegyesítésére tett javaslatot, azonban mint ahogyan az várható volt a ciprusi törökökkel ellentétben a ciprusi görögök nagy arányban ellenezték ezt a javaslatot. Így Törökország újra távolabb került az EU csatlakozás lehetőségétől, hiszen a 2004 es csatlakozás csak Ciprus görögök által lakott területeit érintette. Az euró bevezetése szintén csak a görög cipruson történt meg. Ciprusnak és Görögországnak elsődleges szándéka rendezni a ciprusi kérdést, hiszen ez az alapja annak, hogy Törökország és Görögország közötti sok éve elmérgesedett viszony rendeződhessen. Ciprus már 1973-ban, a sziget végleges kettészakítása előtt megkötötte a társulási megállapodást az EGK-val de a megosztottság jelentősen lassította a csatlakozási törekvéseket. Ennek következtében csak mintegy 14 év múlva-1987-ben lett tagja vámuniónak, majd néhány évvel később újra benyújtotta a csatlakozási kérelmet. A tényleges csatlakozási tárgyalások csak 1998-ban kezdődtek meg, majd a Tanács 2002-ben úgy döntött, hogy 2004. május 1-én Ciprus másik 9 országgal együtt tagjává válhat az Európai Uniónak. A tagság beteljesedéseképpen pedig 2008. január 1-én Ciprus csatlakozhatott az euró övezethez is. Dolgozatomban a korábbiakban említett indokok miatt csak a Ciprusi Görög Köztársaságot vizsgáltam. Munkám első részében bemutatom Ciprust, történelmét, gazdasági helyzetét, népességének alakulását. 5
A második rész a Gazdasági és Monetáris Unió kialakulásáról, előnyeiről és hátrányairól szól, valamint arról, hogy a tagországoknak milyen feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy a GMU tagjává válhassanak. A harmadik részben azt elemzem, hogy Ciprus milyen úton jutott el oda, hogy teljesítse a csatlakozási feltételeket, bemutatom a Bizottság által készített 2007-es Konvergencia jelentést, végül pedig az euró övezethez való csatlakozás gazdasági hatásaival foglalkozom. 6
2 Ciprus bemutatása 2.1 Földrajz, domborzat, éghajlat Ciprus, hivatalos nevén Ciprusi Köztársaság, szigetország a Földközi tenger keleti medencéjében. Ciprus a Földközi-tenger legkeletibb szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik, az ország fővárosa Nicosia. Szicília és Szardínia után a Földközi tenger legnagyobb szigete (5 895 km2). Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, de szinte mindig Európához tartozóként sorolják. Észak-déli irányban 4 tájra oszthatjuk: Kyrenia-hegység: északon a parttal párhuzamosan futó hegylánc Troódosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része Partvidéke A sziget jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori probléma a vízhiány. Ciprusnak kifejezetten mediterrán klímája van, az éves átlaghőmérséklet 20 C körüli. A napsütéses napok száma 340, azaz jó esélyünk van arra, hogy nyaralásunk alatt egyetlen felhővel se találkozzunk. Hosszú és száraz a nyár, amely május közepétől egészen október közepéig tart. Jóllehet a nap forrón süt a felhőtlen kék égen, a tenger felől fújó hűvös szél enyhíti valamelyest a meleget. Az enyhe tél decembertől februárig tart, az ősz és a tavasz csupán átmeneti, rövid szakasz. Ilyenkor már több esőre lehet számítani, a Troodos hegységben pedig Karácsony táján leesik az első hó. Ugyanakkor még decemberben és januárban is átlag 6 a napsütéses órák száma naponta. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség nagymértékben függ a tengerszint feletti magasságtól, így például a hegyekben nyáron is valamivel hűvösebb van, mint a tengerparton, valamint függ egy kevéssé a tengerparttól való távolságtól is. 2.2 Történelem Kb. Kr.e. 10 000 óta lakott. Kr.e. 1 600 körül a Mükénéi kultúra hatása alá került, majd kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki Egyiptommal. Ciprus a Perzsa Birodalom része volt, Nagy Sándor hadjáratai alatt szabadította fel, később az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. 7
Kr.e. 58 után bekebelezte a Római Birodalom. A görög mitológia szerint a sziget körüli tengerben született Afrodité a szépség és szerelem istennője. A római Birodalom feloszlása után a Bizánci Birodalom része volt. A keresztes háborúk idején I. Richárd angol király eladta a szigetet a Templomos Lovagrendnek. 1192-ben Guy de Lusignan vásárolta meg a szigetet, az utolsó királynő halálával a Lusignan dinasztia kihalt Cipruson, azután a velenceiek rendezkedtek be, akik állandó harcban álltak az Oszmán birodalommal. 1871-ben a törökök elfoglalták Ciprust, uralmuk 1878-ig tartott, amikor az angolok foglalták el a szigetet. 1925-ben brit koronagyarmattá vált. Az 1900-as években a ciprusi görögök egyesülni kívántak Görögországgal, törekvésük csak a II. Világháború után tudott megerősödni. Az 1955-ben megalakult EOKA nevű szervezet 1959-ig harcolt Ciprus gyarmati függősége ellen. Az 1959-ben Londonban megkezdett konferencián Görögország, Nagy-Britannia és Törökország egyezményben nyilatkoztak Ciprus függetlenségéről, melyet 1960. február 11-én írtak alá. A szerződésben mindhárom fél jogot formál arra, hogy katonai erőket állomásoztasson a szigeten. Az ENSZ 1960. szeptember 20-án vette fel tagjai közé. Az első elnök görög-orosz pátriárka lett, az alelnök egy ciprusi török volt. A sziget Görögországhoz való csatlakozása kérdésében a görög és a török etnikum között állandósultak a feszültségek és összetűzések, ezért 1963 végén létrehozták az ún. Zöld Vonalat, amely a görögök lakta területet volt hivatott elválasztani a török lakta területektől, így kettéosztva az országot. A fegyveres összetűzések hatására 1964-ben Ciprus kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, amely békefenntartók telepítését rendelte el a szigeten. A ciprusi görögök felszabadító puccsára reagálva Törökország 40 000 fős megszálló csapatot küldött Ciprusra. Előrenyomulásuknak köszönhetően a sziget 37%-át birtokolták. A délen lakó törököket (60 000 embert) északra telepítették. A fővárost, Nicosiát szintén kettéosztották a Zöld Vonal szerint, amely ez által országhatárrá alakult. Az északi területeken 1975-ben a ciprusi törökök egyoldalúan, a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki. Az északi területek függetlenségét 1983-ban egyoldalúan kikiáltották, amit Törökország 8 évvel később ismert el Észak-Ciprusi Török Köztársaság néven. Az új államot azóta sem ismerte el más ország. 8
1. ábra 2003-ban a határvonal több szakaszát megnyitották. Kofi Annan ENSZ főtitkár Annan terv néven rendezési tervet nyújtott be a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson ciprusi törökök az egyesítés mellett, míg a görögök többsége ellene szavazott. 2004. május 1-én a Ciprusi Köztársaság megosztott államként lett tagja az EU-nak. Az északi megszállt területek EU tagsága a helyzet rendezéséig felfüggesztésre. 2.3 Államszervezet és közigazgatás 1 Ciprus független, szuverén köztársaság elnöki kormányzati rendszerrel. Az 1960-ban elfogadott Alkotmánya szerint az alábbiak szerint működik: A köztársaságnak egy görög elnöke és egy török alelnöke van, akiket a ciprus görög és török közösség választ. Az Elnök 7 görög minisztert, az Alelnök 3 török minisztert nevez ki. A Képviselőház, mint törvényhozói hatalom 50 küldöttből áll, melynek 70% görög, 30%-a török, őket szintén a ciprusi görög, illetve török közösség választja meg. Az igazságügyi szolgáltatás az alábbi elemekből épül fel: Legfelsőbb Bíróság, Esküdtszék, kerületi bíróságok, Katonai Bíróság, Iparjogi Bíróság, Családjogi Bíróság. Ez az Alkotmány szerinti állapot csupán 1963-ig tartott, amikor a török ciprusi vezetés visszahívta minisztereit a kormányból, pozíciójuk azóta is betöltetlen. Az Oktatási és Kultusz Minisztérium létrehozásával 11 görög miniszter van. A török ciprusi helyettesek helye 1963 óta szintén betöltetlen. A házbeli küldöttek száma 80-ra emelkedett, 56 ciprusi görög és 24 ciprusi török alkotja. 1965 óta a bírói posztokat is görög ciprusiak töltik be. 1 www.cyprus.hu 9
2.4 Népesség A sziget népességének meghatározása a megszállás miatt nehezen becsülhető. A 2007-es népszámlálás szerint a Ciprusi Köztársaságnak 788 457 lakosa volt. Az 1960-as népszámlálás szerint görögök tették ki a lakosság 77%-át, törökök a 18%-át és 5 % volt az egyéb etnikumhoz tartozók aránya. Az 1974-es török invázió után azonban 150 000 török bevándorló érkezett a szigetre és ez jelentősen megváltoztatta az etnikai arányokat. A gyarmati múltnak köszönhetően a szigeten folyamatosan található egy brit közösség is, amely részben a Királyi Légierő katonai és polgári alkalmazottaiból, részben brit civilekből áll. Az 1980-as évektől nő az orosz és az ukrán bevándorlók aránya, akik Görögország érintésével érkeznek a szigetre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős számú vendégmunkás érkezett a szigetre főként a kelet-európai államokból. Ciprus összlakosságának 78%-a görög-ortodox keresztény, míg 18%-a muszlim vallású. A vallási határok a szigeten belül élesen elválnak egymástól. A nyelvi megoszlás a vallásihoz hasonló, a vallási hovatartozás a nemzeti hovatartozást is determinálja. Ciprus 1960-ban kiadott alkotmányának értelmében a szigeten a görög és a török a hivatalos nyelv. Az ország két részre osztása után a görög nyelv a déli, míg a török az északi részen dominál. A külföldiek magas arányának köszönhetően az angol félhivatalos nyelvvé vált. Angolul kommunikálnak egymás között a török és a görög lakosok is, a két rész közötti politikai kapcsolat nyelve szintén az angol. 2. ábra Forrás: About Cyprus 10
Ciprus népességét legnagyobb arányban a fiatal, munkaképes emberek teszik ki, a népesség növekedő 0,519%. 2 A születéskor várható átlagéletkor 78,33 év, a nőknél 80,86 év, míg a férfiaknál 75,91 év. A teljes lakosság 97, 6%-a 3 írástudó. 2.5 Nyugdíjrendszer 4 Cipruson a baleseti nyugdíjellátási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Már az 1942-es jogszabályok lehetővé tették a baleseti nyugellátást üzemi baleset és foglalkoztatási megbetegedések esetén. A jelenlegi nyugdíjrendszer szabályozása 1980 óta van érvényben. A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban járulékok biztosítják. A munkavállaló keresetének 16,6%-át, az önálló vállalkozó keresetének 15,6%-át, az önkéntesen biztosított pedig keresetének 13,5%-át fizeti be járulékként. A munkáltató a bérköltség 6,3%-át fizeti, valamint az állami költségvetés további 4%-ot fizet, és biztosítja a szociális öregségi nyugdíjat. A befizetett járulékok a táppénz, az anyasági, üzemi baleseti és munkanélküli ellátásokat is fedezik. Az öregségi nyugdíj korhatára nőknél és férfiaknál egyaránt 65 év. A szociális nyugdíj 65 éves korban jár, melynek a feltételei a következőek: a személy 40 éves kora után legalább 20 évig, vagy 18 éves kora után legalább 35 évig Cipruson élt, és máshonnan nem kap nyugdíjat. Az 1935. előtt született nők 63 évesen nyugdíjba mehetnek, abban az esetben, ha a figyelembe vehető átlagkeresete eléri a heti alapbér 70%-át. Korai nyugdíjra lehet jogosult továbbá az is, aki 63. életéve betöltése előtt rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, illetve az, aki 63 és 65 év között van és rokkantsági nyugdíjra volna jogosult, ha nem töltötte volna be a 63. évet. Az öregségi nyugdíj két tételből adódik össze: az alap öregségi nyugdíjból, ami a járulékalapot képező alapkereset 60%-a, valamit egy kiegészítő részből, amely hetekre számolva 1/52 része az igénylő figyelembe vehető összes keresete 1,5%-nak. Rokkantsági nyugdíj annak a személynek jár, akinek a munkaképesség-csökkenésének mértéke 50%-os, aki minimum 156 napja munkaképtelen és várhatóan tartósan képtelen lesz munkából előteremteni a szükséges bevételeinek 1/3-át. A jogosultság további alapvető feltételei: legalább 3 évi járulékfizetés, valamint, hogy az igénylő heti átlagos figyelembe vehető keresete legalább elérje az alapbér heti összegének ¼-ét. Teljes munkaképesség-csökkenés esetén a rokkantsági nyugdíj összege 60%-a a jogosult heti átlagos figyelembe vehető jövedelmének, valamint a kiegészítő részből, amely hetekre számolva 1/52 része a figyelembe 2 Forrás: About Cyprus 3 Forrás: About Cyprus 4 www.hbmk.hu/eu25/ciprus 11
vehető keresete 1,5%-nak. Részleges munkaképesség-csökkenés esetén a nyugdíj összege a teljes nyugdíj százalékában: 50-66,7%-os csökkenés esetén a nyugdíj 60%-a, 66,7-75%-os csökkenés esetén a nyugdíj 75%-a, míg 75-99%-os csökkenés esetén a nyugdíj 85%-a. Özvegyi nyugdíj akkor jár az elhunyt házastársának, ha az elhunyt halálakor teljesítette az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultsági feltételeket, vagy öregségi nyugdíjat kapott. Árvaellátás az alábbi esetekben jár: az igénylő mindkét szülője elhunyt; az szülei elváltak és az a szülő, aki őt nevelte elhunyt; az egyik szülője elhunyt a másik szülő nem jogosult az özvegyi nyugdíjra; az igénylő édesanyja özvegy, aki özvegyi nyugdíjban részesült, újraházasodott és így nem kap tovább özvegyi nyugdíjat. Balestei rokkantsági nyugdíj esetén kétféle rokkantsági ellátásról beszélhetünk: átmeneti ellátásra az a személy jogosult, akinek a munkaképtelensége üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Az ellátás a baleset bekövetkezése után 12 hónapig jár. A másik rokkantsági ellátás azon munkavállalónak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében fizikai vagy szellemi képességeinek legalább 10%-át elveszítette. A rokkantság mértékétől függően egyösszegű juttatás vagy nyugdíj illeti meg. A baleseti hozzátartozói nyugellátás jár az üzemi balesetben elhunyt munkavállaló hozzátartozóinak. 2.6 Gazdaság 5 Ciprus gazdasága piacgazdaság, az állami szektor részesedése a GDP-ből 2001-ben mindössze 10% volt. A gazdaság fő ágazatai az idegenforgalom és az off-shore vállalatok. Évente 2-2, 5 millió külföldi tölti szabadságát szervezetten a szigeten. A szigeten 47 ezer bejegyzett off-shore termelő és kereskedelmi vállalat van, melynek devizabevétele elérte az összes hazai termelésű áruexport értékét. A szolgáltató szektorok részaránya növekedett a GDP létrehozásában (76%, melyből 21% az idegenforgalom aránya). Az EU csatlakozás során az offshore cégek adóterheit fokozatosan a kétszeresére emelték, de ez európai szinten még mindig nagyon kedvezőnek számít. A hazai termelés nem fedezi a helyi szükségleteket, sőt a magas turista forgalom miatt az import négy-ötszöröse az exportnak. 5 www.kum.hu 12
3. ábra 2001-ben komoly visszaesés volt tapasztalható a ciprusi gazdaságban, az USA elleni terrortámadás, az iraki háború és a SARS járvány miatti idegenforgalom visszaesése komoly gondokat okozott. A recesszió megállítása érdekében a Központi Bank többször csökkentette az irányadó kamatot. A gazdasági növekedés csak lassan indult meg, 2002-ben és 2003-ban is csak 2% volt. A GDP jelentősen eltérő az ország két részében, az északi részben 2004-ben a GDP 7 135 USD, míg a Ciprusi Köztársaságban 20 300 USD volt, amely a mediterrán térségben az egyik legmagasabb érték. Az EU részaránya a külkereskedelemben 52% (export), illetve 54% (import). A legfontosabb kereskedelmi partnerek: Görögország, Olaszország, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország. 13
4. ábra Forrás: About Cyprus Az EU jogharmonizációja miatt 2002-ben a parlament elfogadta az adóreformmal kapcsolatos törvényeket. Azt remélik, hogy az adóreform kedvezően hat majd az iparra és az idegenforgalomra is. A személyi jövedelemadónál megemelték az adósávokat, megszüntették a társasági adók hazai és az off-shore cégek közötti különbségeket, ezután minden cég 10%-os társasági adót fizet. Ciprus gazdasága az elmúlt 20 év során kényszerű szerkezetváltozáson esett át, hiszen a legfejlettebb mezőgazdasági művelésre alkalmas területek 1974-ben török megszállás alá kerültek. A megmaradt területeken a turizmust, a hajózást, a szállodaipart és egyéb szolgáltató ágazatokat fejlesztették. Ma már a ciprusi kikötő, a világ hatodik legnagyobb szállítókapacitásával rendelkezik az EU forgalmának 20%-át bonyolítja. A ciprusi török részeken élők életszínvonala sokkal alacsonyabb, mint a déli országrészben élő görög ciprusiaké, a török kormány segélyei szanálják a gazdaságot. A közösségnek közvetlen külgazdasági kapcsolatai szinte csak Törökországgal vannak. Export és import ügyleteket is török cégek közbeiktatásával bonyolítják. Az EU csatlakozást követően a személyek és az áruk mozgása szabaddá vált az ún. tűzszüneti vonalon keresztül, de a két közösség közötti kereskedelmi ügyletek értéke alacsony. Az EU pénzügyi támogatást és speciális kereskedelmi feltételeket ajánlott fel az északi rész számára, de ez a Ciprusi Görög Köztársaság komoly ellenállásába ütközött. Ciprus sikere a gazdasági téren egyéb tényezők mellett a piac-orientált gazdasági rendszer bevezetésének, a kormány határozott makrogazdasági politikája végigvitelének és a 14
dinamikus és rugalmas vállalati szektor jelenlétének köszönhető, és természetesen a magasan képzett munkaerőnek is. 2.6.1 Adózás Minden adóköteles állandó lakosnak adóznia kell a Ciprusról vagy külföldről származó jövedelméből. Adóköteles állandó lakosnak számít, aki több mint 183 napot tölt az adózási évben Cipruson. Azok az adóköteles személyek, akik nem állandó lakosok Cipruson, az ott megszerzett jövedelmükből kötelesek adózni. Az adóköteles jövedelem számításakor figyelembe kell venni a levonható összegeket, mint a szakszervezeti vagy szakmai egyesületi hozzájárulásokat és a jóváhagyott adományokat. A házastársak külön-külön adóznak. A részvényeladásokból származó jövedelem nem adóköteles. A Ciprus területén található ingatlanok eladásából származó bevételek, és nem jegyzett vállalatok részvényeladásaiból melyek vagyontárgyai (ingatlanok is) Ciprus területén találhatóak származó bevételek a tőkenyereségi adókulcs (20%) alá esnek. A jutalékok, amennyiben a részvényes Ciprus állandó, adóköteles lakosa, a 15%-os védelmi adó alá tartoznak. Külföldi vállalat estében az adó csökkenhet a külföldi ország által visszatartott összeggel. Ciprus állandó lakosának jövedelme a nyugdíjtól a szolgáltatásokig, feltéve ha külföldön tartózkodik az 5%-os adó alá tartozik. Házak, apartmanok, üzletek helyiségeinek átadása, amennyiben az engedélyt 2004. május 5. után kérték 15%-os VAT alá tartozik. Földek, birtokok mentesek a VAT alól, ha nincsen rajtuk építmény. 2.6.2 Mezőgazdaság Sokféle haszonnövényt termesztenek Cipruson. Az alacsony fekvésű területeken inkább gabonát, burgonyát és citrusféléket, a lankás domboldalakon főleg olajfaligeteket találunk. A Troodos hegység déli és nyugati lejtőin van a legtöbb szőlőskert, míg a termékeny völgyekben gyümölcsösökkel találkozunk. 2.6.3 Ipar Az ország ásványkincsekben viszonylag gazdag, az energiahordozókat külföldről szerzi be. Feldolgozóiparának jelentősebb ágazatai az élelmiszer és textilipar. 2.7 Külpolitika Ciprus jelentős, számú országgal ápol jó kapcsolatokat. Külpolitikájának célja, hogy aktívan részt vegyen minden olyan folyamatban, amely a nemzetközi együttműködést támogatja a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés érdekében. 15
Ciprus mindig is elkötelezett támogatta az emberi jogokat, az államok szuverenitását és területi sértetlenségét, valamint erősen támogatja a nemzetközi békét és biztonságot. Földrajzi helyzetének köszönhetően szerepet játszik a Kelet Mediterrán Régió és az Európai Unió között. Az EU-hoz való csatlakozása új kapcsolatokat eredményezett harmadik országokkal, ezért kommunikációs híd lett az EU és ezen országok között. 2.8 Turizmus A 1960-as függetlenné válást és az 1974-es polgárháborút követően fejlődésnek indult a sziget turizmusa. A kedvező időjárási viszonyok a jó közbiztonság a gazdag kulturális örökség és az angolul beszélő szigetlakóknak köszönhetően a turizmus robbanásszerűen fejlődött. A 2000-es évekig csak a sziget déli, szabad területei voltak látogathatóak, a megszállt területekre a szigeten belül nem lehetett átlépni. A sziget északi részére kívülről belépőket a Ciprusi Köztársaság a mai napig illegális határátlépőknek tekinti. A legtöbb látogató Nagy - Britanniából érkezik. Jelentős még a nagyobb európai államokból érkező turisták száma. A turizmus a nemzeti össztermék negyedét adja; az idegenforgalom koordinálását a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal végzi. 3 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) bemutatása 6 1944-ben az USA, az Egyesült Királyság és fontosabb szövetségeseik összegyűltek Bretton Woods-ban, hogy kidolgozzák az új nemzetközi gazdasági rend alapját. Az itt létrehozott gazdasági intézményeket a mai napig ún. Bretton Woods-i rendszerként ismeri a világ. A rendszer három alapeleme: a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank létrehozása. A Bretton Woods-i rendszer keretei között rögzített árfolyamok voltak. Minden árfolyamot aranyban kifejezve határoztak meg, s ez rögzítette a valuták egymáshoz viszonyított árfolyamát. Az egyes valuták értékét nemcsak aranyban, hanem USD-ben a világ kulcsvalutájában is megadták. A rögzített árfolyamok kiigazíthatóak voltak. 1971-ben a pénztőke egész világot átfogó szerepének növekedése és az USD meggyengülésének együttes hatásaként összeomlott a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer. 6 Az Európai Unió (Bernek Ágnes, Kondorosi Ferenc, Nemerkényi Antal, Szabó Pál) Cartographia, 2004 16
Ezt követően a világ az ún. lebegő árfolyamok rendszerére tért át, ebben a rendszerben a valuták árfolyama a piac törvényeinek megfelelően alakul, vagyis a valuták árfolyama a kereslettől és a kínálattól függően változik, lebeg. A Bretton Woods-i rendszer keretei között már felmerült a gazdasági és pénzügyi unió megvalósításának terve az 1969-es hágai csúcson. Az EGK hat országa e pénzügyi terv megvalósítására bizottságot hozott létre Werner bizottság. Ez a bizottság olyan tervet készített, mely szerint 1971 és 1980 között több szakaszban jött volna létre a gazdasági és monetáris unió úgy, hogy a közösségi valuták egymáshoz viszonyított ingadozási sávjának fokozatos szűkítésével eljutottak volna az árfolyamok teljes rögzítéséhez. Az 1971-es összeomlás azonban a rögzített árfolyamrendszer bevezetését lehetetlenné tette. Az 1973-as kőolajválság, s ennek gazdasági és politikai következményei szintén abba az irányba hatottak, hogy a közös monetáris unió létrehozása nem valósulhat meg a Werner-terv szerint. A lebegő árfolyamrendszer problémái ismét felvetették a közös monetáris rendszer létrehozásának szükségességét. 1979. márciusában az EK tagországai az Egyesült Királyság nélkül létrehozták az Európai Monetáris Rendszert (European Monetary System EMS), melynek legfontosabb célja a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Az EMS három fő eszközre épült: 1. Az európai valutaegységre az ECU-re (European Currency Unit), amely mindvégig csak bankszámlapénz formájában létezett. Elsősorban a pénzintézetek közötti elszámolásnál és a kereskedelmi ügyletek elszámolásainál használták, később tartalékvalutaként is szerepelt és a nemzetközi kötvénypiacon is fontos volt. Az ECU árfolyamát a EMS-ben résztvevő nemzeti valuták kosarából számították ki. Az alapján határozták meg, hogy az adott valutát kibocsátó ország hány százalékban részesedett az EK tagállamainak egymás közötti külkereskedelmi forgalmából. A német márka volt a kosár legerősebb valutája. 2. Egy sajátos árfolyamrendszerre az ún. ERM-re (European Rate Mechanism). A lényege az volt, hogy megállapítottak egy lebegési sávot, amely +-2,25% volt, vagyis két valuta között maximálisan 4,5% lebegés volt lehetséges. Az ezt meghaladó érték esetén a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. 1987-től, ez annyiban módosult, hogy a központi bankok már a lebegési határ átlépése előtt kötelesek voltak beavatkozni. 3. Valamint a monetáris rendszer működését lehetővé tevő Európai Monetáris Együttműködési Alapra (European Monetary Cooperation Fund EMCF). Az alapot a tagországok tartalékaiból hozták létre, és a központi bankok az alapból rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hiteleket vehettek fel. 17
3.1 A GMU első szakasza Az 1990-es években kezdődő gazdasági világválság az EMR működését alapjaiban kérdőjelezte meg. Több valuta kilépett a rendszerből, más valutákat leértékeltek, végül, a lebegési sávot +-2,25%-ról +-15%-ra kellett felemelni. Ilyen magas lebegési határsáv esetében azonban nincs értelme közös árfolyamrendszerről beszélni. Ennek ellenére az EMR működését sikeresnek ítélték meg. Egyrészt az ECU-vel megteremtették a közös pénz alapját, másrészt az árfolyam-ingadozások csökkentésével az alacsony szinten stabilizálódó inflációs rátákkal létrehozták a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció alapját. 1992-ben a Maastrichti Szerződés keretében létrehozták az Európai Uniót, amely a korábbi EGK-nál mélyebb és átfogóbb együttműködés. Az európai integráció a közös piaci integrációs szintről a gazdasági unió integrációs szintjére lépett. Az Európai Unió első pillére a Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union EMU) megteremtése, vagyis a Maastrichti Szerződés intézményesítette a Gazdasági és Monetáris Uniót. Szintén a Szerződés hozta létre a Központi Bankok Európai Rendszerét (European System of Central Banks ESCB) és az Európai Központi Bankot (European Central Bank ECB). A Szerződés meghatározta azokat a pénzügyi követelményeket is, amelyeket teljesíteni kell a tagállamoknak ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió tagjai lehessenek. Az első szakasz célja a tőke szabad áramlásának és ezzel összefüggésben a tőkepiac liberalizálásának megteremtése, mely célkitűzések 1993 végéig megvalósultak. Az EU az integráción belül lehetővé tette a szabad tőkemozgást, befejezte a belső piac kiépítését ezzel létrehozva a gazdasági és monetáris uniót. 3.2 A GMU második szakasza A második szakasz 1994. január 1-én kezdődött az Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute EMI) létrehozásával. Feladata a közös monetáris politika megvalósításának előkészítése, a nemzeti jegybankok együttműködésének megerősítésével. E szakasz feladata volt a GMU harmadik szakaszának előkészítése, a pénzcsere megvalósításának előkészítése és a piac szereplőinek a monetáris unióra történő felkészítése. Ebben a szakaszban kellett teljesíteni a konvergencia kritériumokat és harmonizálni a monetáris politikai keretet. 1995-ben Madridban az Európai Tanács meghatározta a közös valuta bevezetésének és a pénzcserének az ütemtervét, valamint eldöntötték azt is, hogy a közös valuta neve euró lesz. 1997-ben létrehozták a Stabilitási és Növekedési Egyezményt, amely az Unió számára lehetővé teszi, hogy büntetést szabjanak ki azon országokra, melyek lazítani próbálnak 18
költségvetési pozíciójukon. Pontosítja azokat a szankciókat, amelyeket az ellen az ország ellen alkalmaznak, ahol az állami deficit a GDP 30%-nál nagyobb. Létrehoztak egy közös felügyeleti rendszert és minden országnak 12 hónapos határidőt adnak a deficit rendezésére. Az egyezmény garancia arra, hogy az euró hátterét adó gazdaságok összehangoltan működjenek. 1998. május 2-án az Európai Bizottság állam- és kormányfői meghatározták azt a 11 országot (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország), amelyek részvételével 1999. január 1- től kezdetét veszi a Gazdasági és Monetáris Unió. 1998. május 3.-án az EU Tanácsán ülésező pénzügyminiszterek meghatározták a nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat, amelyek szintén 1999. január 1-én lépnek életbe. Ezzel a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti valuták helyébe. Az átváltási arányokat hatjegyű számmal fejezik ki mindig az euróhoz viszonyítva. Az euró és az ECU közötti átváltási arány 1:1. 1998. június 1-én hozták létre az Európai Bankok Központi Rendszerét, amely az Európai Központi Bankból és a tagországok jegybankjaiból áll. Ezzel egyidejűleg megszűnt az előkészítő munkát végző Európai Monetáris Intézet. A KBER felelős a pénzügyi politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, a pénzügyi rendszerek stabilitásáért és a valutaügyletek általános irányításáért. A KBER elsődleges célja az árstabilitás megőrzése. A közös monetáris politika működéséhez szükséges, hogy a KBER-en belül létezzen egy harmonizált politikai eszköztár, vagyis minden résztvevő országban ugyanazt a monetáris politikai műveletet egyező feltételek mellett végezzék. Ennek köszönhetően a pénzpiacokon azonos kamatszintek alakulnak ki. Az Európai Központi Bank az EU legfiatalabb intézménye, székhelye Frankfurtban található. Az EKB-t 5 milliárd euró tőkével hozták létre, amit a tagállamok jegyeznek. Legfontosabb feladata a közös monetáris politika irányvonalának kijelölése, a monetáris stabilitás biztosítása, a kamatlábak és a tartalék mértékének meghatározása a devizaügyletek irányítása. Elsődleges célja az árak stabilitásának fenntartása, melyet max 2%-os fogyasztói áremelkedésben határoztak meg. Működéséről évente jelentést készít. Az EKB három legfontosabb vezető testülete a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A Kormányzótanács tagjai a nemzeti jegybankok elnökei és az Igazgatóság tagjai. A legfőbb döntéshozó szerv, amely rögzíti a kamatlábakat és meghatározza a pénzügyi célkitűzéseket, a monetáris politika irányelveit és ezek végrehajtásának módját. 19
Az Igazgatóság hat főből áll. Tagjait a pénzügyminiszterek ajánlásai alapján az állam-és kormányfők nevezik ki az Európai Parlamenttel és a Kormányzótanáccsal történő egyeztetés után. Megbízásuk 8 évre szól és nem újítható meg. Az Igazgatóság végrehajtja a Kormányzótanács által meghatározott pénzügyi politikát és megadja a szükséges utasításokat a nemzeti jegybankoknak. Az Általános Tanácsnak tagja minden tagország, tehát az euró övezeten kívüli tagországok jegybankelnökei is, valamint az EKB mindenkori elnöke és alelnöke. Feladata a monetáris-és árfolyam-politikai koordináció az euró övezet ás az abban még részt nem vevő tagországok között. Döntéseit testületileg hozzák meg, a nemzeti jegybankok elnökei egy-egy szavazattal rendelkeznek az Általános Tanácsban. A Kormányzótanács ülésein szavazati jog nélkül az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak elnökei is részt vesznek. Az árfolyam-politika általános irányelveit az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) határozza meg az EKB-val történő egyeztetést követően. 3.3 A GMU harmadik szakasza 1999. január 1-én kezdődik a gazdasági és pénzügyi unió, amely a monetáris politikában az alábbi változásokat hozta: - az ECU-t felváltja a vele egyenértékű euró és akkortól az euró mint számlapénz funkciónál - véglegesítik az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányokat - az EKB meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát, melynek végrehajtását a jegybankok biztosítják - a monetáris politika nemzetek feletti szintre kerül és az EKB döntéshozó testületeinek felelőssége alá tartozik - új európai pénzváltási mechanizmus kapcsolja az eurót azoknak az európai uniós tagországoknak a valutáihoz, amelyek még nem tartoznak az euró zónába - a pénzintézetek elfogadják az eurót, a tőkepiaci tranzakciók euróban folynak, az eurót más valutákhoz viszonyítva jegyzik - új állampapírokat bocsátanak ki kizárólag euróban 2001-ben Görögország is csatlakozik az euró zónához, tagjainak száma így 12-re bővült. Dánia és Nagy-Britannia a Maastrichti Szerződésben rögzített joguk alapján dönthet arról, hogy mikor kíván csatlakozni az euró zónához. Más tagállamoknak nincs ilyen kiváltságuk, nekik 20