TÖLTÉSTAVAI NAPRAFORGÓ ÓVODA MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

TÖLTÉSTAVAI NAPRAFORGÓ ÓVODA MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA OM AZONOSÍTÓ: 201973 NAGY JENŐNÉ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL Alternatív program adaptálása Felülvizsgált, módosított, egységes szerkezetbe foglalt program 2018. 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 4 1.2. Köszöntő... 6 1.3. Bemutatkozás... 8 1.4. A program erőforrásai... 11 1.4.1. Személyi feltételek... 11 1.4.2. Tárgyi feltételek... 13 2. Programunk alappillére, kiindulási pontok: gyermekkép, óvodakép... 14 2.1. Alappillérek... 14 2.2. Kiindulási pontok:... 16 2.3. Gyermekképünk... 17 2.4. Óvodaképünk... 17 3. Programunk céljai, feladatai... 18 3.1. Alapvető célok:... 18 3.2. Általános nevelési feladatok... 18 3.3. A program rendszerábrája... 21 4. A nevelés kerete... 22 4.1. Az egészséges életmód alakítása... 22 4.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés... 27 4.3. A program napirendje... 31 4.4. Programunk hetirendje... 33 5. Programunk tevékenységkerete... 34 6. Programunk tevékenységformái... 39 6.1. Játék, játékba integrált tanulás... 39 6.2. Verselés, mesélés... 46 6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 49 6.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka:... 53 6.5. Mozgás... 56 2

6.6. A külső világ tevékeny megismerése... 60 Munka jellegű tevékenységek... 65 6.7. Az óvoda és a család... 68 6.8. Óvoda és az iskola... 69 6.9. Az óvoda és a közművelődési intézmények... 69 6.10. Az óvoda egyéb kapcsolatai:... 70 7. Esélyegyenlőség, gyermekvédelmi programunk... 72 8.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek:... 72 8.1.1.Sajátos nevelési igényű gyermek:... 73 8.1.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek:... 73 8.1.3. A kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás:... 75 8.2. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekek differenciált fejlesztése.. 76 8.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 77 9. Az ellenőrzés és értékelés rendszere... 79 9.1. A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok:... 79 9.2. A program beválásának értékelése:... 79 10. A program megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke:... 82 11. Melléklet... Error! Bookmark not defined. 11.1. Legitimációs záradék... Error! Bookmark not defined. 11.2. Érvényességi nyilatkozat... Error! Bookmark not defined. 11.3. Jegyzőkönyv... Error! Bookmark not defined. 3

1. Bevezető Az óvoda hivatalos elnevezése: Töltéstavai Napraforgó Óvoda OM azonosítója: 201973 Az óvoda székhelye: 9086 Töltéstava, Iskola u. 42. Telefon: 06-96/548-133 06-20/475-5245 Fax: E-mail: Az intézmény működési területe: ovoda@toltestava.hu Töltéstava község közigazgatási területe Az óvoda módosított alapító okiratának kelte, száma: Töltéstava, 2017. november 16. Iktatási szám: 191-22/2017 Az intézmény felügyeleti szerve: Töltéstava Község Önkormányzata Óvoda vezetője: Németh Éva Vezetői megbízott jelenlegi hatálya: Az intézmény közfeladata: Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai csoportok száma: 3 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. szerint meghatározott óvodai nevelés Három (legalább kettő és fél) éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb nyolc éves korig a gyermekek óvodai nevelése. A többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. A módosított nevelési program benyújtója az óvoda vezetője: Németh Éva Helyi módosított programot elfogadja: Nevelőtestület Szülői Munkaközösség 4

A helyi nevelési programnál figyelembe vett dokumentumok: - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel (Nagy Jenőné) - Alapító okirat - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve - Közoktatás fejlesztésének stratégiája - Helyi oktatásfejlesztési koncepció - Házirend -2017. évi XCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - Munkaterv 5

1.2. Köszöntő Köszöntjük a szülőket, a Szülői Munkaközösséget, az óvoda Nevelőtestületét, az Önkormányzati Képviselő Testületet és mindazokat, akik elolvassák programunkat. Nagy Jenőné Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel" című programját adaptáltuk 2015-ben. 2018 szeptember1-től a jogszabályi feltételeknek megfelelően aktualizáljuk pedagógiai programunkat. 2018 szeptemberétől a nevelőtestület döntése alapján- további 5 éven át e program szellemében végezzük nevelő munkánkat, majd szükség esetén elvégezzük az újabb felülvizsgálatot. Azért választottuk ezt a programot, mert hasonló szemlélete, mint az óvodavezetőség és az óvodánkban dolgozó alkalmazottaké. Az utóbbi 3 év gyakorlati megvalósítása igazolta döntésünk helyességét. Arra törekedtünk, hogy a gyerekek nyugodt, biztonságos, esztétikus környezetben sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveket. Fő hangsúlyt a néphagyományokra és a művészetek eszközeivel ható vers- mese, dramatikus játékokra, rajz, mintázás, kézimunka tevékenységekre helyeztük. A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális és tárgyi környezetet kiemelő program beépíti a néphagyományt, népszokásokat és az ünnepkörökhöz, évszakokhoz csoportosítva tervezzük meg az óvodai nevelés minden részét. Ehhez a művészet irányultságú programhoz adottak olyan óvónői személyiségek, akik legalább egy művészeti ágban képesek magas szinten kellő kreativitással és belső képességgel közvetíteni az esztétikai élményeket. 2015.-i nevelési évtől folyamatosan formáltuk óvodánk arculatát, bővítettük az óvodapedagógusok, óvodai dolgozók ismereteit, szakmai tudatosságát. Javítottuk partnerkapcsolatainkat és növeltük nyitottságunkat a falu lakossága felé. Élen jártunk a népi, nemzeti értékek, a helyi hagyományok felkutatásában és ápolásában. Az Ovi- Galéria keretében minden értékes művészi alkotást folyamatosan bemutatunk, kiemelten a helyi értékekből válogatva. 6

A hagyományok ápolásában mértéktartásra törekedtünk, azok a hagyományok kapnak kiemelt szerepet, amelyek a gyermekekhez közel állnak. A kismesterségekkel való ismerkedés és az elsajátított kézműves technikákat beépítettük a gyermeki tevékenységekbe. A szülőkkel, gyermekekkel időnként szervezett összejövetelek a régi fonók hangulatát idézték fel, ahol együtt munkálkodott, énekelt felnőtt, gyermek. Bővítettük néprajzi ismereteinket is, mert meggyőződésünk, hogy nekünk óvónőknek tisztában kell lennünk az ünnepek eredetének pontos tartalmával. A természet felfedezését a valódi cselekedtetést, tapasztalatszerzést tartottuk fontosnak. A mikro csoportos szervezeti forma erre jó lehetőséget adott. Az általuk biztosított mintázott környezetben a gyerekek állandóan kutathatják a lehetőségeket. Az óvodánk a 2016/2017 es nevelési évben 122,96 m 2 es új épületszárnnyal bővült, amiben a 3. gyermekcsoport is a gyermek létszámnak megfelelő ideális körülményeket kapott. Az elmúlt években lassanként jutottunk el a programmegvalósítás azon szintjére, hogy elmondhatjuk, hogy mindazt, amit a programunkban a programalkotó megvalósításra ajánlott nagyon kis változtatásokkal megvalósítottuk. A csoportok feladatai az óvodakép alakításában az elemzési szempontok alapján kialakítást nyertek. 2014. óta a megvásárolt óvodai udvari játékok esetében arra törekszünk, hogy az EU-s szabványnak megfeleljenek és erről tanúsítvánnyal is rendelkezünk. Az udvaron a programunknak megfelelően alakítottuk ki a játszótereket: az udvari rajzolás, festés, mintázás, kézimunkához, a labdajátékokhoz, főzőcskézés a babaházban és a körjátékok helye is meghatározott (terasz). Folyamatosan javítottuk a szülői tájékoztató rendszerünket az információs táblák kialakításával: Évszak projekt az évszakban tanulandók 7

Versek, mesék, énekek, zenei fejlesztések Rajzolás, mintázás, kézimunka témái, technikái A környezeti tevékenység megismerésének témái A nevelésünk eredményessége javult, ugyanis érvényesült a tevékenységekhez kapcsolt mérési rendszer. Elemzés, ellenőrzés, értékelés rendszere kimunkálásra került (BECS csoport munkája). A szimbólum rendszer kialakítása megtörtént, évek óta jól működik, pl. megérkeztem tábla, szokásrendszer kialakításának táblái, hívóképek stb. Ügyelünk ezek esztétikumára, évente felújítjuk vagy újakat készítünk. Az alapító okirat szerint 2013. 01.01. nevelési évtől felvállaltuk sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, illetve különleges gondozását, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőkét is. A különleges gondozás keretei között biztosított speciális szolgáltatásainkat csak abban az esetben tudjuk felkínálni, amennyiben az óvodás gyermek a járási vagy megyei Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján integrálható, valamint legyen óvodaérett. 1.3. Bemutatkozás Az óvoda földrajzi helyzete, környezete: Óvodánk 3 csoportos. Maximum gyermeklétszám:100 fő. Úgy gondoljuk, hogy az óvoda, az iskola mellett a faluban az a közeg, amely szemléletformáló, környezetvédő, kultúrát feltáró, ápoló, szervező munkájával a falu lámpása lehet és felnövekvő nemzedéket e ritka szép természeti környezet megőrzése, aktív alakításra nevelheti. Óvodánk 1977. február 1.- én nyitotta meg kapuit, két csoport működtetésével. A korszerű, tágas épületben a csoportszobák, az öltöző, a mellékhelyiségek elegendő mozgásteret 8

biztosítottak az óvodásoknak. A gyermeklétszám kedvező alakulása az évek során lehetőséget adott a harmadik csoport kialakítására, a gyermekek életkor szerinti elosztására. Intézményünk saját, modern felszerelésű és a higiéniai előírásoknak megfelelő főzőkonyhával rendelkezik, ahol az óvodai gyermekélelmezés mellett az iskolai, valamint a felnőtt étkeztetés is megvalósul. A HACCP- rendszer bevezetése és alkalmazása biztosíték az élelmiszerbiztonsági követelmények mindenkori betartására. Óvodánknak nagy játszóudvara van. Az udvar bekerítése, a tereprendezés, a balesetveszélyt okozó játékok eltávolítása megvalósult. Az udvari arculat, a biztonságos és esztétikus környezet kialakítása megtörtént. A játszóudvar arculata mára kialakult, biztonságos és esztétikus új játékok biztosítják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásfejlődésük javulását. A mozgásfejlesztő eszközök számát még tovább szeretnénk gyarapítani. A tárgyi feltételrendszer folyamatos javulását és fejlesztését a pályázati pénzforrások maximális kihasználásával, önkormányzati és szülői támogatással sikerült megvalósítani, így az óvodai berendezések, bútorok többségének a teljes cseréje, a mosdók felújítása, a képességfejlesztő játékállomány kialakítása és bővítése, a főzőkonyha korszerűsítése, az udvari tereprendezés, az óvoda épületének tetőcseréje, új nyílászárók felszerelése jelzi a minőségi változást és fejlődést. Napelem rendszer került 2014-ben óvodánk épületének tetőszerkezetére. Az óvodánk Európai Uniós pályázatból nyert rá támogatást. A napelem felhasználása csökkenti a villanyszámlát, hiszen a visszatáplált energiának megfelelő energiamennyiséget ingyen használhatja az óvoda, amikor csak szüksége van rá és nem szennyezi a környezetet. Óvodánkban a Töltéstava Ifjúságáért Alapítvány közösen működik a Fiáth János Általános Iskolával. Az AUDI MOTOR Kft-től 2014. 10.11-én anyagi támogatást kapott, előzetes jelentkezés után. Az Önkéntes nap célja: az óvoda kerítésének lefestése és a 3 óvodai csoportszoba laminált padlózása volt, amely megvalósult, így a gyermekek még esztétikusabb környezetben élhetik hétköznapjaikat. 9

Európai Uniós pályázati forrásból és önkormányzati finanszírozásból bővült az óvodánk, az óvoda épületéhez való hozzáépítéssel. Kialakításra került egy új csoportszoba, mosdó, mozgáskorlátozott WC, iroda, öltöző és a fűtés korszerűsítése is megvalósult az egyéb belső átalakításokkal együtt. A tágas és jól felszerelt helyiségek hozzájárulnak a gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődéséhez. Az óvodai épület korszerűsítése a 2016-2017-es nevelési évben készült el. A 2017/2018-as nevelési év tavaszán az óvodánk játszó udvarára 500m2 gyeptégla került lerakásra. A pázsit létesítésének ezzel a módjával néhány órán belül üde zölddé varázsolódott az udvarunk. A gyeptégla sűrű, esztétikus, igényes zöldfelületei, időtálló pázsitja magas esztétikai élményt nyújt gyermekeink számára, amelyen nagy örömmel játszanak. A nevelési év végére elkészült óvodánkban a sószoba is, ami új és alternatív megoldást kínál a gyermekek számára az egészségük megőrzésében. A száraz sóterápia által megvalósítható, mellékhatásoktól mentes, orvosilag elismert gyógymód, egyszeri beruházást jelent, rendkívül hatékony és nincs fenntartási költsége. A sószoba ionizált levegője, allergén anyagoktól mentes, és a levegőben lévő por, baktérium és mikroorganizmus tartalma is nagyon alacsony. A sószoba kedvező hatásai közé tartozik többek között: - az asztmatikus krízisek számának és intenzitásának csökkenése - enyhül a száraz köhögés, a köpet viszkozitása és mennyisége csökken - fokozódik a teherbíró-képesség - a szervezet ellenálló- képessége, megnő a fertőzésekkel szemben - csökken a betegek gyógyszerigénye rövidebb vagy hosszabb távon. Ahhoz, hogy a só kifejthesse jótékony hatását, a gyerekek egy héten több alkalommal veszik igénybe a sóterápiát, nagy örömükre. 10

1.4. A program erőforrásai 1.4.1. Személyi feltételek Óvodánk dolgozóinak száma: 15 fő Főiskolai végzettségű óvónő: 5 fő Középfokú végzettségű főállású óvónők száma: 1fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Pedagógiai munkát közvetlenül segítő főállású dajka: 3 fő Élelmezés vezető: 1 fő Szakács: 1fő Konyhalány: 2 fő Fűtő- karbantartó: 1fő Az óvónők valamennyien kreatívak, ötletgazdagok, jól összehangoltan dolgoznak 3 csoportban. A pedagógiai asszisztens, a dajkák szakképzett végzettségűek, akik többéves gyakorlattal rendelkeznek, valódi nevelőpartnerei az óvónőknek. A törvényben megjelölt átfedési idő biztosított, mind a 3 csoportnak a személyi ellátottságának biztosítására törekszünk. A következő 5 évben fő cél, hogy valamennyi óvónő 120 órás továbbképzési kötelezettségét aktualizáljuk. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő végzi személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyerekekre. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Az óvónő és a szülők partneri kapcsolatának érdekében az óvodapedagógus felvállalja a családi házzal kapcsolatos tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. 11

E programot megvalósító óvónő közvetíti a művészetek tradicionális értékeit, felvállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvónő énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatja a gyerekeket. Fejlesztésükhöz egyéni módszereket is alkalmaz. Egyéni fejlesztési programokat úgy alakítja, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvónőnek legyen igénye az önművelésre, a körülményeihez mérten teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez akár a folyamatos önképzés módszereivel. A személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvónő irányítja. Fontos, hogy az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (ehhez szükséges a két óra átfedési idő) Az óvónők gondoskodnak közös kuckók elkészítéséről, a gyermekek képességének felméréséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról és az eredmények rögzítéséről. A szülőket mindezekről folyamatosan tájékoztatjuk a csoportszobájuk közelében lévő tájékoztató táblákon keresztül, a szülői értekezleteken, fogadó órákon, szükség esetén családlátogatásokon. Az óvónők a dajkákat is bevonják az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. Célunk, hogy a dajkák aktív partnerek legyenek az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. Óvodánkban dolgozó óvónők folyamatos szakmai párbeszédet folytatnak egy- egy szakmai feladat elvégzéséhez, a szakmai munka méréséhez, elemzéséhez, értékeléséhez kapcsolódóan. A közösség tagjaként valamennyien vállalják a felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítjük a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását. Az óvodában folyó munkát a vezető óvónő koordinálja, irányítja pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása 12

során. A vezető a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, a szakemberek felelősségteljes önálló feladatvégzését. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a fenntartó segítsége, ami az óvodákban biztosított, de a dajkák is segítkeznek, amikor szükséges az udvarrendezés. Évek óta logopédus, és utazó gyógypedagógus is foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, a járási szakszolgálat logopédusa az óvodában ellátja az egyéb logopédiai problémákkal küzdőket. 1.4.2. Tárgyi feltételek E program a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére. Ezért főleg auditív, vizuális, manipulatív és egyéb percepciós eszközök játékok, tárgyak megléte rendkívül fontos és óvodánkban többségében adottak. Esztétikus ovi-galériánkban évszakonként állítjuk ki a gyermeki alkotásokat. Lehetőség van fényképezőgép, videó, cd és dvd felvételek lejátszási lehetőségére, a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. A csoportszobákban található esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal vagy akváriummal gazdagítják ismereteiket, környezet esztétikáját. Csoportszobáink játékeszközeit készségfejlesztő játékokkal, eszközökkel bővítettük, annak érdekében, hogy a fejlesztőpedagógiai/gyógypedagógiai megsegítést, a SNI gyerekek integrált nevelését szakszerűen tudjuk ellátni. Ennek eredményeként a SNI gyerekek célirányos megsegítéséhez rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, de a gyógypedagógus ill. logopédus saját eszközkészlete is gazdagítja a repertoárt. 13

2. Programunk alappillére, kiindulási pontok: gyermekkép, óvodakép Az Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel című óvodai program átfogja az óvodáskor teljes nevelő- fejlesztő munkáját, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint készült alternatíva. 2.1. Alappillérek Programunk alappillére kettős: 1. Az érzelmekre épít 2. A gyermekek esztétikai tevékenységét, alkotókészségének fejlesztését hangsúlyozza Az érzelmeknek a fejlődés-lélektani tanulmányaink és a gyakorlati tapasztalataink alapján rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, az érzelmi állapotának tartóssága növekedhet, a gyermek érzelmi labilitása csökkenhet, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálása, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája, és megerősödhetnek a magasabb rendű érzelmek. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. A divergens, kreatív gondolkodás megerősítése utat nyit a képzelőerő, alkotóerő kibontakoztatásának. Ehhez az alábbi kreatív gondolkodás területét bemutató elméletet éreztük találónak, mely kiemeli a művészetet, a humort, valamint kiemeli a felfedezés útján szerzett tapasztalati gondolkodást. 14

Értelmezzük ezt egy szemléltető ábrával, melyben az egyes területekhez tartozó reakciókat az alsó sorban jelöljük! Nem pusztán az A és a H betűkkel játszadozunk, ezekben a relációkban mélyebb összefüggések rejlenek. HUMOR HAHA Robbanásszerűen oldja a feszültséget, jó közérzete teremt. FELFEDEZÉS AHA Hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni. MŰVÉSZET AH Segít megélni a művészet által kiváltott érzelem-gazdag és ellenőrzött feszültségoldást. 15

A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, és ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. 2.2. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre : Minden gyermekkel megismertetjük testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékeljék, hogy mik a hiányosságaik. Azt szeretnénk elérni, hogy ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Programunk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze, ugyanakkor arra készteti az óvónőket, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg. Ezt a programot azért választottuk, mert a munkánk során az óvodásokat okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok szép művészeti élményt biztosítva szeretnénk nevelni. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, az énekes játékokat, a zenehallgatást, a rajzot, a mintázást, a kézimunka léleknemesítő erejét, és gyakran eljuttatjuk a gyerekeket az AH élményig. A természeti tárgyi környezet megismerését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék településünk értékeit. 16

Ismeretes, hogy az óvodás korosztályra a mozgáséhség jellemző. Ezért a mindennapi szabad mozgáson túl beiktatunk szervezett mozgásokat is, hogy a gyermekeknek megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük, valamint a csont és az izomrendszerük teherbíró képességük. Évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezzük meg az óvodai nevelés tartalmait. 2.3. Gyermekképünk Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. 2.4. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik (esetenként 2,5) életévétől az iskolába lépésig. Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodáskorban, óvodánk miközben teljesíti óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkcióit, gyermekeinkben megteremtődnek a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételei. A nemzetiséghez tartozó, valamint a migráns gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, átörökítését, a nyelvi nevelést, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 17

3. Programunk céljai, feladatai 3.1. Alapvető célok: - Az óvodásaink nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődését segítjük elő a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - Sokoldalú képességfejlesztés segítségével biztosítjuk a személyiségük egyenletes fejlődését. - Módszereink segítségével a gyermekek és a művészetek között erős érzelmi kötődés alakul ki. 3.2. Általános nevelési feladatok Gyermekeink testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével történik óvodánkban. Az erkölcsi- szociális érzelmek alakításának feladatai: - Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtésére törekszünk - Olyan óvodai életet szervezünk, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás - A mindennapos testi- lelki edzés lehetőségének megteremtésével fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. - A gyermek-gyermek, felnőtt- gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés elősegíti a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek képes 18

legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban - Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai: - Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása - Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. - Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását - Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda minden napjaiban, a természetben, tárgyi és emberi környezetben - A művészeti tevékenységekben biztosítani szükségszerű a rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség. - Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. - A gyermekek legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai: - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb- tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. 19

- A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: Az érzékelést Észlelést Emlékezetet Figyelmet Képzeletet Gondolkodást Kreativitás képességét - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. - Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 20

3.3. A program rendszerábrája A program célja, feladata A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A tevékenység kerete: Néphagyomány-ápolás, népszokások A program tevékenységformái: - Verselés, mesélés - Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - A külső világ tevékeny megismerése - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Mozgás - Munka jellegű tevékenységek - Tevékenységekben megvalósuló tanulás A program kapcsolatrendszere 21

Család Iskola, Közművelődési Intézmények, Önkormányzat, Egészségügyi Intézmények, Pedagógiai Szakszolgálat A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén 4. A nevelés kerete 4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet megteremtése A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodai felvétel után lehetőleg még a nyári időszakban a gyermekekről anamnézist töltünk ki a Gyermektükör személyiségi lapon, valamint az Óvodai fejlődési napló -ban vezetjük gyermekenként, félévenként a fejlődésmenetet. Ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges. 22

A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónők folyamatos megfigyeléssel pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítik az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónők és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metajelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Az óvónők az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítják a gyerekeknek. A beszoktatás ideje alatt minden gyerekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért az élelmezésvezető az óvodavezetővel együtt figyelemmel kísérik a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljenek. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Mi óvónők a szülők segítségével megismerjük ezeket, és kellő toleranciával nézzük el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyerekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvónők a gyermekek ápolása közben beszélgetnek a gyermekekkel, hogy a kívánságuk, kérésük alapján tudjanak segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. A felnőttek különös gonddal védik a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használatához megteremtjük az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Következetesen kérjük a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Meggyőzzük a szülőket a praktikus, ízléses 23

öltözködés előnyéről. Reméljük, hogy türelmes, meggyőző munkával a szülők partnerünkké válnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és a biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Célunk, hogy minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyerekeknek különböző az alvásigénye. Egy órás nyugodt pihenés után lehetővé tesszük, hogy a nem alvó (6-7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Júniustól kezdve az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hogy csak akkor pihenjenek, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyerekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Az óvodánkban megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. Három- négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Óvakodunk a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a gyakori rövid prevenciós, fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerincdeformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartását javítjuk. A gyermek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, hogy minden nap edzéslehetőséget teremtünk. Ezt úgy érjük el, hogy minden nap sokat tartózkodnak a szabadban, amely növeli a 24

gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében biztosítjuk, hogy minden nap sokat tartózkodjanak a szabadban, amely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében biztosítjuk a napi kocogó- futó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntik el mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szívük jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A víz edző hatását is érvényesítjük az óvodában. Jó idő esetében az óvoda udvarán, nyáron a kültéri párafüggönyt használják frissítés céljából. Minden évben a nagycsoportosok részére úszásoktatást szervezünk a győri uszodában, ahol cél a víz megszerettetése, valamint az alapszintű úszástechnikák elsajátítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése: Tudjuk, hogy az óvoda tárgyi feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Óvodánk tárgyi környezete megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi praktikus megoldásokat tartalmaz, megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az új óvodai csoport és az ehhez kapcsolódó egyéb helyiségek lényegesen ideálisabb feltételt teremtettek a nevelőmunkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az udvar. Úgy alakítottuk ki, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Az udvaron a különböző korú gyermekek együttjátszhatnak, a testvérek találkozhatnak. Az előudvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágos vagy veteményeskert. A labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. A teraszon külön lehetőséget biztosítunk bábozásra, dramatikus játékra. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvónők esztétikusan, ízlésesen rendezték be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tettük a szabad játékra, a mozgásos tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. 25

Az esztétikai tevékenységekhez elkülönített részeket alakítottunk ki a csoportszobában, ami egy esztétikus mesebirodalomnak, személyes napi mesélésnek, drámajátéknak, bábozásnak a színtere. Van olyan sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Kialakítottunk olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Van helye még a mikrocsoportos séták alkalmával talált kincseknek is. Tornaszoba hiányában a nagymozgásos játékeszközöket a csoportszobában, illetve a folyosón helyezzük el. A kiscsoportosok alkalmanként, a középső és nagycsoportosok hetente látogathatják a közelben lévő iskolai sportcsarnokot. A csoportszobák díszítése, színei tudatos tervező munkával megkomponáltak. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosít minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A folyosón a szülők részére esztétikus általános tájékoztató táblákat helyeztünk el. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait jelenítik meg képi formában. A szokások rögzítését segítik elő. Óvodánk rendelkezik olyan folyosórésszel, ahol az ovi-galéria megrendezhető. A kiállított művészi alkotásokat a gyermekek szemmagasságában-, megfelelő megvilágításban helyezzük el. A gyermekek önmegismerését, én formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények újbóli átélését segíti a csoportszobákban rendelkezésre álló televíziók, amik IKT eszközökkel összeköthetők, ahol a gyermekek mikro-csoportban élvezhetik a rövid videofelvételeket. A róluk készült videofelvételeket, ha minél többször megnézhetik, a szülőkkel együtt is, mindenképpen szemléletformálást eredményez. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. 26

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik A környezetükbe igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. 4.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekeink egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodapedagógus feladatai: - Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig - A gyermek- gyermek, a felnőtt- gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeinket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben, az 27

óvodásainkban kialakul az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Minden óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az otthonosság érzését segítjük elő azzal is, hogy minden gyermeknek tároló helyet biztosítunk ahová saját eszközeit, játékait, a mikrocsoportos tapasztalatgyűjtésen talált értékeit beteheti. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónők a szülőkkel együtt megteremtik a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvónők lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt megismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz, és a dajkával együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónők mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskednek a gyerekeknek. Az idősebb óvodások is segíthetnek mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekek beszoktatásában. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végzik a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltatnak az óvónők, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 5-6- 7 éves gyermekek is bekapcsolódnak, segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, és gyengédséggel, szeretettel veszik őket körül. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető életet biztosítunk. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenik meg. Célunk, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük, hogy minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék, a belülről táplálkozó kedvet, 28

motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződjenek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan. Óvodánkban részben osztott és osztott csoportok működnek. Minél több tevékenységet igyekszünk szervezni a kicsi és nagy óvodások együttműködésére. A gyermekek- gyermekek, a felnőtt- gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése Tudjuk, hogy a gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőknek, akik irányítják a gyermekeket. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy jelöljük meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Valljuk, hogy a nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A felnőtt- gyermek kapcsolatában a következő elvek jelennek meg: Megpróbáljuk megérteni elsősorban érzelmileg a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekezünk kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonjuk be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. Magyarázatunkban megjelenik a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél konzekvenciákat vezetünk be. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. Taktikát váltunk, ha egymást követően eredménytelennek érezzük a gyermek befolyásolását. 29

Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, úgy formáljuk a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgatjuk meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermek felelősségérzete erősödjön. Bátorítunk minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor minél többször örülünk a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. Az agresszív gyermek óvodánkban nem kap figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A gyermekkel történő kommunikációnk során világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenik meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzés elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze példamutatásunk, bátorításunk, türelmünk, bizalomelőlegünk és az a szemléletünk, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett adjunk választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. Felhasználjuk a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldja, a görcsösséget megszünteti. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodjanak óvodánkhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. 30

A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. Egymást is megkérik a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportban érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. 4.3. A program napirendje A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi- lelki harmónia megteremtésének. Ezért óvónőink a családdal közösen alakítják a gyermekek napirendjét. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesül a folyamatosság, a rugalmasság elve. Az óvónő teljesíti a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjanak felvenni vele, szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1, 5 órára rövidülhet. 31

Programunk napirendje Időtartam Tevékenységek 6:15-10:30 Játék a csoportszobában: Személyes percek Szabad játék Játékba integrált tevékenységek: - Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - A külső világ tevékeny megismerése - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Mozgás - Munka jellegű tevékenységek - Tevékenységekben megvalósuló tanulás: Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján - SNI, BTM gyógypedagógiai és logopédiai fejlesztés - Testápolási teendők - Tízórai - Verselés, mesélés 10. 30 11. 45 Játék a szabadban Mikro csoportos tapasztalatszerzés Énekes játékok az udvaron Mozgásos játékok 11.45 12. 30 Ebéd 12.30-13.00 Testápolási teendők 13. 00-14. 30 Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal 14. 30-15. 00 Testápolási tevékenységek Uzsonna 15. 00 16. 30 Játék a csoportszobában, szabadban 32

4.4. Programunk hetirendje (Mindhárom korcsoportra alkalmas, csak az időkerete változhat) Csoport Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Délelőtti játékba integrált tanulás Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Verselés, mesélés Verselés, mesélés Verselés, mesélés Mozgás Udvari játékba integrált tanulás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A külső világ tevékeny megismeré se A külső világ tevékeny megismeré se A külső világ tevékeny megismeré se Délutáni játékba integrált tanulás Egyéni fejlesztések Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések Egyéni fejlesztések 33

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását óvodásaink életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az adott szituációnak megfelelően kombináljuk változatos eljárásainkat. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés, önálló feladatmegoldások, önellenőrzés, önértékelés, hasznos módszerei programunknak. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A mindennapokban arra törekszünk, hogy gyermekeink lehetőleg gyakran kapjanak buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést. Arra különösen figyelünk, hogy mindig konkrétan értékeljünk. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk: simogatás, gesztus, mimika, szóban közlés stb. A tárgyi jutalmazást kerüljük! Gyermekeink óvónőjük tekintetéből, egy gesztusából is érezzék, amikor magatartásukban változtatniuk kell. 5. Programunk tevékenységkerete Hagyományőrzés, népszokások: A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását, az óvónőink saját feladatuknak tekintik. Az óvónők beépítik a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött, vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Az óvónők megteremtik azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s gyerekeink is megismerhetik szépségét, értékét. Valljuk, hogy a program 34