Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FÖISKOLAI KAR A Loranger Ipari Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez1ségi helyzetének elemzése az éves beszámolók adatai alapján Küls szakmai konzulens: Kovács Zoltánné Operatív konzulens: Dr. Döme István Somogyi Gábor Nappali Számvitel Vállalkozási 2003
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezet 1. 1.1. A szakdolgozati témájának megválasztásának indoklása 1. 1.2. Elemzés szükségszersége 1. 2. Vállalat bemutatása 1. 2.1. A vállalat alapítása, története napjainkig 1. 2.2. A társaság tevékenységi köre 3. 3. A vállalat küldetése és céljai 4. 4. Gazdasági hatékonyság vizsgálata 4. 4.1. Hozammutatók 5. 4.2. Komplex hatékonyság mutatói 6. 4.2.1. Er*forrás-hatékonyság 6. 4.2.2. Ráfordítások hatékonysága 7. 4.3. Parciális hatékonysági mutatók 8. 4.3.1. Eszközhatékonysági mutatók 8. 4.3.2 T*kehatékonyság 9. 4.3.3. Bér- és él*munka-hatékonyság 10. 4.4. Költségszint (költséghányad) mutatók 11. 4.4.1. Termelési költségszint 11. 4.4.2. Anyaghányad 12. 4.4.3. Bérhányad 12. 4.4.4. Értékcsökkenési leírás hányada 13. 4.5 Igényességi mutatók 14. 4.6. Összefoglalás 14. 5. A Társaság vagyoni helyzetének elemzése 14. 5.1. Vagyoni struktúra 15. 5.2. A vállalkozás vagyoni helyzete (Fedezetségi mutatók) 17. 5.2.1. Befektetett eszközök fedezete 17. 5.2.2. Tárgyi eszközök fedezetsége 18. 5.3. T*keszerkezeti mutatók 18. 5.3.1. T*keer*sség 18. 5.3.2. Idegen t*ke aránya 19. 5.3.3. Céltartalék aránya 19. 5.3.4. Saját t*ke növekedési üteme 20. 5.3.5. T*kehatékonyság 20. 5.3.6. Tárgyi eszközök hatékonysága 21. 5.3.7. Saját t*ke fordulatszáma 21. 5.3.8. Eszközök fordulatszáma 22. 5.4. Összefoglalás 22. 6. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 23. 6.1. A likviditás vizsgálatának szükségessége 23. 6.1.1. Általános likviditás 24. 6.1.2. Rövid távú likviditás I. 24. 6.1.3. Rövid távú likviditási mutató II. 25. 6.1.4. Rövid távú likviditási mutató III. 25. 6.1.5. Gyorsráta 25. 6.1.6 Hitelfedezetségi mutató 26.
6.1.7. Dinamikus likviditás 26. 6.1.8. Hosszú távú likviditás 27. 6.1.9. Összefoglalás 27. 6.2. Szállító, vev* elemzése 28. 6.2.1. Vev*állomány aránya a szállítóállományhoz 28. 6.2.2. Vev*k átfutási ideje 28. 6.2.3. Szállító átfutási ideje 29. 6.2.4. Összefoglaló 29. 6.3. Eladósodottság elemzése 30. 6.3.1. Eladósodottság mértéke 30. 6.3.2. Nettó eladósodottság 30. 6.3.3. Adósságszolgálati mutató 31. 6.3.4. Összefoglaló 31. 7. Mérleg átfogó elemzése(mérlegtételenként) 32. 7.1. Eszközök 32. A. Befektetett eszközök 32. B. Forgóeszközök 36. C. Aktív id*beli elhatárolások 40. 7.2. Források 41. D. Saját t*ke 41. E. Céltartalék 42. F. Kötelezettségek 42. G. Passzív id*beli elhatárolások 45. 8. Eredményesség vizsgálata 46. 8.1. Jövedelmez*ségi mutatók 46. 8.1.1. Árbevétel arányos jövedelmez*ségi mutatók 47. 8.1.2. T*kearányos jövedelmez*ségi mutató 48. 8.1.3. Eszközarányos jövedelmez*ségi mutató 49. 8.1.4. Er*forrásarányos és létszámarányos jövedelmez*ségi mutató 50. 8.2. Eredménykimutatás elemzése 51. 8.2.1. Bevételek elemzése 51. 8.2.2. Ráfordítások elemzése 53. 8.2.3 Összefoglaló 57. 9. Cash flow kimutatás 58. 9.1. A cash flow kimutatás hasznosítása 58. 9.2. Cash flow kimutatás felépítése 59. 9.3. Cash flow kimutatásból számított fontosabb mutatószámok 60. 9.3.1. Adósságfedezeti mutató 60. 9.3.2. Adósságszolgálati mutató 61. 9.3.3. Jövedelmez*ségi mutató 61. 9.4. Cash flow alakulásának értékelése 61. 10. A vállalat helyzetének megítélése a kiszámított mutatók alapján 62. 11. Melléklet 65. 12. Felhasznált irodalom 75.
1. Bevezet 1.1. A szakdolgozati témájának megválasztásának indoklása Dolgozatom témájának megválasztásakor arra összpontosítottam, hogy a Loranger Ipari Kft. gazdálkodását átfogóan be tudjam mutatni, hiszen ha kiragadunk egy-egy részterületet, az nem tükrözi valóságh&en a vállalat gazdasági életben elfoglalt helyét, nem ad valós képet a gazdálkodás alakulásáról. A téma kidolgozása során arra törekedtem, hogy a rendelkezésemre bocsátott adatok alapján, a gazdálkodás egészére kiterjed) és valós képet tudjak bemutatni a Kft-r)l. 1.2. Elemzés szükségszersége A vállalatok gazdálkodásának elemzése során egy-egy üzleti év értékelését el lehet végezni átfogóan, min)sít) jellegen, de lehetséges az egyes folyamatok, tevékenységek, szervezeti egységek részletes kiértékelése is. A vállalat helyzetének még jobb megítélése érdekében átlagadatokkal próbáltam összevetni a különböz) kiszámított mutató étékét. Talán így még jobban érzékeltethet) a vállalatnál jelenlév) tendenciák. Dolgozatomban igyekeztem a vállalati gazdálkodás egészét bemutatni amennyire lehet)ségeim engedték s részegységeire bontva elemezni a tevékenységét. A vállalat a könyveit dollárban vezeti, ezért a mutatók többségét százalékos formában elemeztem, ahol ez nem volt lehetséges ott alkalmaztam a dollárra vetített formát. El)ször vizsgálódásaim elméleti hátterét mutatom be, majd arra kerestem választ, hogy az elméletet hogyan ültette át a vállalat a gyakorlatba. Bemutatom a Loranger Ipari Kft. történetét az alapítástól napjainkig, milyen szervezeti felépítése van, illetve mely tevékenységekkel foglalkozik. Kitérek a vállalat céljaira és küldetéseire is. 2. Vállalat bemutatása 2.1. A vállalat alapítása, története napjainkig A Loranger Manufacturing Corporation egy család tulajdonban lév) vállalat. 1950-ben alapította és kezdte meg a termelést háza alagsorában J. Albert Loranger és Jeannine 1
Loranger Warrenben. Felismerve folyamatos min)ség fejlesztés jelent)ségét, a Loranger sokat fektetett alkalmazottaiba és gépeibe. A problémák csapat-orientált megoldását felhasználva, a folyamatok finomításával a cég egy közepes magánvállalkozásból nemzetközi, multimilliomos hálózattá n)tte ki magát. Az 1960-as években a vállalat olyan jelent)s vásárlókat mondhatott magáénak, mint például az IBM, az AT&T, a GE, a Kodak és a Ford. 1991-ben a vállalat a nemzetközi növekedés mellett döntött. A döntést el)segítette a Forddal kötött 5 éves szerz)dése is. Így a Loranger Magyarországra települt. Egy új, nemzetközi céget, a Loranger Ipari Kft-t létrehozva, abból a célból, hogy a Fordot ellássa a szükséges m&anyag alkatrészekkel. Ugyanakkor a Loranger Ipari Kft. az évek során világszint& QS-9000 és ISO 9002 min)sítés& gyártó lett, b)vítve profilját szinte minden irányban. Célja, hogy újabb vev)ket lásson el szerte Európában. Szembesülve a teljesen idegen kultúrával és nyelvvel, különleges pénzügyi rendszerrel a Loranger felfedezte azt a sok kihívást, melyekkel a cégnek szembe kellet néznie. A nehézségek és kudarcok ellenére a Loranger Ipari Kft. a nehezen szerzett tapasztalataiból egy új t)két kovácsol, s utat mutatott: megosztja tudását a többi nemzetközi piacon terjeszkedni kívánó vállalattal. Az a döntés, hogy idegen országban fektessünk be, annak a gyakorlata, hogy minimalizáljuk a kockázatot, és maximalizáljuk a nyereséget. Egy projekt nagyon monumentális és drága lehet azoknak a vállalatoknak, akiknek ezt önállóan, segítség nélkül kell véghezvinniük. A mi feladatunk, hogy ebben segítséget nyújtsunk a siker érdekében. George P. Loranger A vállalat és üzemei négy évtizede folyamatosan növekszenek, s a Loranger család alkalmazottai folytatják az alapító J. Albert Loranger elvét: A m&anyagipar legjobb gyártói és szállítói kívánunk lenni és munkánk eredményeként tisztességes profit elérésére törekszünk. A magyarországi vállalatot 1991-ben, határozatlan id)tartamra alapította a Loranger Manufacturing Corporation és a Magyar-Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap. A vállalat törzst)kéje tekintettel a vámszabadterületi státuszra 2,5 millió USD, mely teljes egészében pénzbeli betétekb)l állt. 1999-ben az anyavállalat, a Loranger Manufacturing Corporation kivásárolta a fennmaradó részesedést a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól. 2
Így 2000-ben a Loranger Manufacturing Corporation a 100%-os tulajdonosa volt a vállalatnak. 2001-ben a Német On-Line Kft. többségi részesedést szerzett a vállalatnál, és ezáltal az ügyvezet) igazgató személye is megváltozott. A társaság nagyrészt magyar alkalmazottakat foglalkoztat, néhány külföldi munkatárs irányítása mellett. A Loranger Ipari Kft. Nyugat-, Közép-, és Kelet-Európa piaci igényeit próbálja meg maximálisan kielégíteni.(1) 2.2. A társaság tevékenységi köre A Kft. rendkívül széles tevékenységi körrel rendelkezik, melyet az utóbbi években b)vítettek ki. A vállalat jelenlegi tevékenységi köre a KSH egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti besorolással a mellékletben található meg részletesen. A legfontosabb tevékenységek, amelyekkel a vállalat foglalkozik: Fémfelület-kezelés, fémmegmunkálás Tárolás, raktározás, üzletviteli tanácsadás A vállalat f) tevékenységi köre: a nagy pontosságú m&anyag és fém alkatrészek gyártása az autóipar számára olyan technológiai eljárásokkal, mint például a fémpréselés, fröccsöntés, légfúvásos fröccsöntés, azaz az autóipar által legnagyobb részben felhasznált termékek körét célozták meg. (lsd. 1.sz. ábra) Az autóipar termékstruktúrája Elektronikai 12% Préselt 5% Vágott 18% M&anyag 12% Gumi 11% Egyéb 7% Fröccsöntött 35% 1.sz.ábra 3
3. A vállalat küldetése és céljai A Loranger Ipari Kft. küldetése: Világszínvonalú, precíziós m&anyag és fém alkatrészeket gyártó vállalat vagyunk. Elköteleztük magunkat arra, hogy multinacionális vásárlóink igényeinek pontosan és kiváló min)ségben megfeleljünk, világviszonylatban versenyképes árakon. Elkötelezettek vagyunk továbbá arra, hogy képzett csoportokban együtt dolgozva, a vezet)séggel és eszközeinkkel folyamatosan fejlesztjük tudásunkat, termékeinket, módszereinket és ez által elérjük kit&zött céljainkat. A Kft. számára korábban elérhetetlennek t&n) üzleti lehet)ségek nyílhattak meg azáltal, hogy a vállalat elnyerte a QS-9000/ISO 9002 min)sítést, amely hozzásegíti, hogy b)vítse jövend)beli vev)inek körét. Legf)bb célja a Ford beszállítói tevékenység folytatása mellett az új piacok felkutatása. Szeretne a fogyasztói és ipari üzletágak piacára is betörni. Az Opel Hungary egy további lehet)ség a piac kib)vítésére. A vállalat másik célkit&zése az alkalmazottak, munkafolyamatok, és a munkahely folyamatos fejlesztése: Az alkalmazottak képzése a képzési terv szerint Csapatszellem fejleszt) tréning a menedzserek részére A gyártási teljesítmény növelése Kölcsönösen el)nyös együttm&ködés kiépítése a beszállítókkal A tevékenységi kör kiterjesztés, minimum egy új, jelent)s volumen& értékesítés útján, amely legalább 1 millió USD árbevétel növekedést jelentene Az anyagmozgást nyomon követ) rendszer felállítása Nyereség mérésére alkalmas módszer kidolgozása és alkalmazása(1) 4. Gazdasági hatékonyság vizsgálata A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy a gazdaság növekedés néhány fontos forrása (pl. alapanyag) korlátozottan áll rendelkezésre, 4
egyes er)források (jó képzett munkaer), korszer technológia) nem állnak még minden vállalat rendelkezésére, a versenyképes tevékenység minél kevesebb er)forrás felhasználásával történ) el)állítást követel meg. Emellett a küls) piaci feltételek változásai miatt még a korábban elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. A gazdasági hatékonyság a teljesítmény és a felhasznált vagy lekötött er)forrás arányát, kapcsolatát fejezi ki. Akkor hatékony egy tevékenység, ha a teljesítmény mögött aránylag kevesebb er)forrás-felhasználás van, vagy egységnyi er)forrásból nagyobb teljesítmény jön létre. A gazdasági hatékonyság mérésére a teljesítmény és az er)forrás-felhasználás adatainak sokasága miatt számos mutató képezhet). A számítható hatékonyági mutatószámok a vállalati szemlélet& értékelést teszik lehet)vé. A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint& tiszta jövedelemhez való hozzájárulását mérik. (6) 4.1. Hozammutatók Nemzetgazdasági szemlélet&ek, de vállalati szinten számított mutatók: Bruttó termelési érték: a vállalat tárgyid)szaki teljes hozamértékét jelenti. Figyelembe kell venni az olyan hozamot is, amely egy lassúbb folyamat eredményeként amortizáció, anyagfelhasználás jelenik meg a következ) évek ráfordításaiban. Anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékb)l kiindulva számítható az anyagjelleg& ráfordítások összegével csökkentve azt. Azonban a bruttó termelési érték már nem tartalmazza az Elábé és a közvetített szolgáltatások értékét, így valójában csak az anyagköltség és az igénybevett anyagjelleg& ráfordítások vonandók le bel)le. Nettó termelési érték: A vállalat közelít)leg a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója miután a vállalat által létrehozott új értéket számszer&síti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemb)l és a vállalatnál realizált tiszta jövedelemb)l tev)dik össze. 5
Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a GDP (Bruttó Hazai Termék) vállalatszint& megfelel)je. Vállalkozási pénzjövedelem a vállalatnál realizált nettó pénzjövedelmet számszer&síti. Legf)bb alkotóeleme az adózott nyereség és az értékcsökkenési leírás éves összege. Ez utóbbi ugyanis a tárgyid)szakban nem jár pénzkiadással, de jövedelmez) tevékenység esetén megtérül az árbevételb)l, vagyis pénzeszközzé válik. A vállalat pénzjövedelme a vállalat fejlesztésére fordítható pénzeszközök legf)bb alkotója.(14) A hatékonyság elemzése során a következ) er)forrás felhasználásokat, illetve ráfordításokat célszer& figyelembe venni: összes termelési költség vállalatnál foglalkoztatottak átlagos létszáma él)munka-ráfordítás értéke termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke termelésben lekötött készletek átlagos értéke a lekötött eszközök nettó értéke összes eszközérték 4.2. Komplex hatékonyság mutatói 4.2.1. Erforrás-hatékonyság Ez a mutató felhasználható az adott vállalkozás fejl)désének és hatékonyságának mérésére és más vállalatokkal történ) összehasonlítására is. A mutató értékét nem csak a hozamelvárások befolyásolják, hanem az eszköz/bér arány alakulása is hatást gyakorol rá. A mutató nevez)jében alkalmazott szorzószámok fogalmazzák meg az átlagos hozamkövetelményeket az egyes er)forrásokkal szemben, ezeket általában a vállalatok maguk határozzák meg, de kialakult egy mindenki által használt rendszer. Összes eszköz után 20% eredmény várható el, bérek hatékonysági szintje 1,8 körül van. Akkor mondható a vállalat tevékenysége átlagos hatékonyságúnak, ha mutató 100% körül mozog. Magyarországon az ipari átlag 80%-85% körüli. Komplex hatékonyság = Nettó termelési érték 0,2* Eszköz +1,8*TKifizetett bér *100 6
A vállalat tevékenységének hatékonysága átlag körül ingadozott a vizsgált három évben, azaz átlagosnak mondható a hatékonysága. A mutató értékét befolyásoló tényez)ket figyelembe véve megállapítható, hogy a nettó termelési érték folyamatosan növekv) tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az eszközök állománya folyamatosan csökken. A 2000-es évben lecsökkent a vállalatnál az átlagos foglalkoztatottak állománya és ez által csökkent a kifizetett bérek összege is ez a kett)s hatás miatt lépte át a 100%-os határt a mutató értéke. 2000-ben tehát igen jól alakult a tevékenység hatékonysága. 2001-ben újra lecsökkent a mutató értéke köszönhet)en a létszámnövekedés miatti 24%-os bérnövekedésnek. 4.2.2. Ráfordítások hatékonysága Azt vizsgálja, hogy egységnyi él) és holtmunka ráfordítással mekkora az el)állított tiszta jövedelem összege. Él) és holtmunka elemei az anyagjelleg&, személyi jelleg& ráfordítások, értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítás állománya. Az országos ipari átlag a 8%-10% körül mozog. (14) Ráfordítás hatékonyság = Tiszta jövedelem T Él) és holtmunka ráfordítás *100 A vállalat mutatói mindhárom évben az országos ipari átlag felett helyezkedett el, amit a 2. számú ábrán lehet is látni. Itt is látható, hogy a 2000-es év kiemelked) volt hatékonysági szempontból, ezt bizonyítja a mutató 33%-os értéke is. Ez az eredményes mutatószám a tisztajövedelem ugrásszer& növekedésének köszönhet). Ez a növekedés sokkal nagyobb arányú volt, mint az él) és holtmunka ráfordítás összegének növekedése. 2001-ben visszaesett a ráfordítás hatékonyság mutatójának értéke, mivel a tisztajövedelem összege csökkent, míg a termelési költség ugrásszeren megn)tt. 7
Komplex hatékonyság 120,00% 100,00% 80,00% 73,24% 117,45% 95,88% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% Erforráshatékonyság 32,62% 23,05% 17,28% Ráfordítás hatékonyság 1999 2000 2001 2.sz.ábra 4.3. Parciális hatékonysági mutatók 4.3.1. Eszközhatékonysági mutatók Az eszközhatékonysági mutatók a vállalat által tárgyid)szakban el)állított termelési érték képz)déséhez a befektetett eszközök és forgóeszközök hozzájárulását, illetve az eszközök megtérülését fejezik ki. E mutatók a lekötött tárgyi eszközök és forgóeszközök (illetve készletek) révén el)állított új érték-képz)dést fejezik ki szorzószám formájában. Alkalmasak dinamikus és vállalatokat összehasonlító elemzésre egyaránt. Dinamikus elmozdulások esetén különös jelent)séget kapnak a részmutatók, a tárgyi eszköz hatékonyság és a készlethatékonyság.(10) Vetítési alap lehet: Aktivált tárgyi eszközök nettó értéke 2 Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága Készletek átlagos értéke 2 Készlethatékonyság Összes eszköz nettó illetve átlagos értéke 2 Összes eszköz hatékonysága Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága = Nettó termelési érték Aktivált tárgyi eszk. nettó értéke *100 Készlethatékonyság = Nettó termelési érték Készletek átlagos értéke *100 8
Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága = Nettó termelési érték Összes eszk. nettó ill.átlagos értéke *100 A vállalatnál az eszközhatékonysági mutatók (ld.1.számú táblázat) közül a tárgyi eszközök hatékonysági mutatója egyre növekv) tendenciát mutat, de még így is az átlagos hatékonysági értékhatár alatt maradt. A készlethatékonyság mutatója a 2000-es évben átlag feletti kihasználtságú volt, de 2001-ben visszaesett az országos átlag alá, ennek a kett) mutató ellentétes mozgásának köszönhet)en az összes eszköz hatékonysága az el)z) évi 32%-os növekedése után, 2001-ben 1%-kal csökkent. Az aktivált tárgyi eszközök annak eredményeképp növekedtek az elmúlt években, hogy egyrészt 2000-ben a nettó termelési érték sokkal nagyobb arányban n)tt, mint az aktivált tárgyi eszközök állománya, míg 2001-ben ugyan mindkett) visszaesett, de a nettó termelési érték csökkenése kisebb mérték& volt. A készlethatékonyság 2000-ben igen magas, majd 100%-kal n)tt, köszönhet)en annak, hogy a készletek állománya 36%-kal csökkent, de így is 25%-kal n)tt a termelési érték. 2001-ben megfordult ez a tendencia és készletek növekedése és a nettó termelési érték kis mérték& csökkenése okozta a készlethatékonyság 25%-os csökkenését. Az el)z) kett) tárgyalt mutató hatására 2000-ben 32%-kal n)tt, míg 2001-ben minimális mértékben csökkent. Az megállapítható, hogy a vállalatnál mindegyik eszközhatékonysági mutató jóval az országos átlag alatt maradt, de még a nagy beruházások nem igazán érvényesítették hatásukat a hatékonysági mutatóknál. 1.sz.táblázat Eszközhatékonysági mutatók alakulása Megnevezés 1999 2000 2001 Változás mértéke % El z év=100% Aktivált eszközre jutó n. termelési ért. 77,01% 88,20% 95,33% 14,53% 8,09% Készlethatékonyság 172% 339% 255% 97,23% -24,73% Összes eszközre jutó n. termelési érték 53,19% 70,00% 69,41% 31,60% -0,83% 9
4.3.2. Tkehatékonyság A t)ke hatékonyság azt mutatja meg, hogy egységnyi lekötött t)ke mekkora termelési értéket hozott létre, azaz a vállalat rendelkezésére álló saját t)kéjével hányszoros eredményt ért el. Bruttó termelési érték T)kehatékonyság = *100 Saját t)ke A vállalatnál szemmel látható a t)kehatékonyság jelent)s csökkenése, ez annak az eredménye, hogy 1999-ben és 2000-ben rendkívül alacsony volt a jegyzett t)ke értéke és ezért ekkor nagyon magas volt átlag feletti a hatékonysági mutatójának értéke. Ezt a 3 számú ábra szemlélteti a legjobban. 2001-ben a bruttó termelési érték 2%-os növekedése és a saját t)ke 16%-os növekedésének hatására csökkent le a mutató értéke 635%-ról 341%-ra. T kehatékonyság 700% 600% 500% 665% 635% 400% 341% 300% 200% 100% 0% 1999 2000 2001 3.sz.ábra 4.3.3. Bér- és élmunka-hatékonyság A bérhatékonysági mutató a vállalatnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. Él)munka-hatékonyság az egy f)re jutó termelési értéket fejezi ki. Bérhatékonyság = Nettó termelési érték Kifizetett bér összege *100 10
Él)munka-hatékonyság = Bruttó termelési érték Létszám A vállalatnál a bér- és él)munka-hatékonyság is a 2000-es évben volt a legnagyobb érték&. Ez a termelési értékkategóriák növekedése és a létszámcsökkenés miatti személyi jelleg& kifizetések eredményeképp volt. 2001-ben, mivel az el)z) tendencia megfordult, ezért mindkett) mutató jelent)s mértékben csökkent. 2.sz.táblázat Bér- és él munka-hatékonyság Megnevezés 1999 2000 2001 Változás mértéke % El z év=100% Bérhatékonyság 182% 318% 238% 74,90% -25,05% Él)munka-termelékenység $ 17 056 $ 23 760 $ 19 283 39,31% -18,84% 4.4. Költségszint (költséghányad) mutatók Ezek a mutatók fordított hatékonysági mutatóként foghatók fel. Az A összköltségeljárással készül) eredménykimutatásból számítható költségszint mutatók képzésénél a nevez)be a bruttó termelési érték kerül. 4.4.1. Termelési költségszint A mutatónál a termelési költségek és a bruttó termelési költségek kerülnek összehasonlításra. A mutató értéke arra ad választ, hogy a vállalat tevékenységét milyen ráfordításokkal folytatja. Más megközelítésben azt mutatja meg, hogy a vállalat 100 egység termelési értékét mekkora költségfelhasználással tud el)állítani. Kedvez), ha a mutató értéke minél jobban eltér 100-tól lefelé. Termelési költségszint = T Termelési költség Bruttó termelési érték *100 A vállalatnál a mutató értéke mindvégig a kritikus 100% alatt maradt, ami kedvez). Viszont érdemes megemlíteni, hogy ebben a kategóriában is a 2000-es év t&nik a leghatékonyabbnak, hiszen ebben az évben 100 Usd bruttó termelési értéket csak 90 Usd 11
költségfelhasználással állítottak el), ez nagyon nagy javulást jelentett az el)z) évhez képest. Ezt a bruttó termelési érték a termelési érték növekedésénél sokkal nagyobb arányú növekedése eredményezte. Ez 2001-ben már nem egészen így alakult, hiszen ebben az évben már a kisebb termelési érték növekményt is csak 11%-os termelési költségnöveléssel lehetett el)állítani. Termelési költségszint 100,00% 98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 98,86% 97,82% 90,02% 1999 2000 2001 4.sz.ábra 4.4.2. Anyaghányad Kiszámításával a termelés anyag- vagy munkaigényességére kapunk választ. A mutató azt mutatja meg, hogy a tevékenységen belül az anyagráfordítás milyen súllyal szerepel. Anyaghányad = Anyagjelleg& ráfordítások Bruttó termelési érték *100 4.4.3. Bérhányad Megmutatja, hogy a költségszerkezetben milyen részarányt képviselnek a bérköltség és közterhei. Bérhányad = Személyi jelleg& ráfordítások Bruttó termelési érték *100 12
Anyag- és bérhányad alakulása a vállalatnál és az ágazaton belül 1999-ben és 2000-ben 1999 2000 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 56,58% 50,04% Anyaghányad Vállalat 26,87% 11,07% Bérhányad Ágazat 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 52,97% 54,23% Anyaghányad Vállalat 18,53% 10,26% Bérhányad Ágazat 5.sz.ábra 6.sz.ábra 4.4.4. Értékcsökkenési leírási hányad A költségszerkezeten belül az értékcsökkenés, mint szabadon elkölthet), a bevételben realizálódó pénzforrás arányát mutatja meg. Écshányad = Értékcsökkenési leírás Bruttó termelési érték *100 Az ágazati átlagokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a vállalat sokkal munka- és bérigényesebb volt 1999-ben, mint a m&anyagipari vállalatok többsége. Bérigényessége az ágazati 11%-kal szemben 27% volt, ami nagyon magas. 2000-ben sikerült a termelés mind a munka-, mind a bérigényét lecsökkenteni, de még így is sokkal nagyobb volt a munkaigénye az ipari átlagnál. A munkaigénye továbbcsökkent 2001-ben, míg a létszámnövekedés hatására újra 20% fölé került a munkaigénye. Az értékcsökkenési hányad egyre csökken) tendenciát mutat. Az egyéb ráfordítások hányada viszont egyre jobban növekszik, ami mindenképpen figyelmeztet) a vállalat számára. 13
4.5. Igényességi mutatók A hatékonysági mutatók reciprokaiként értelmezhet)ek. Azt mutatják meg, hogy egységnyi nettó termelési érték el)állításához mennyi tárgyi eszközre, készletre, saját t)kére, kifizetett bérre van szüksége a vállalatnak. Akkor kedvez) a mutató értéke, ha minél kisebb. Itt is ugyanazok a mutatok számíthatóak, mint a hatékonysági mutatóknál. Hasonló következtetéseket lehet levonni, mint a hatékonyságnál.(12) 4.6. Összefoglalás A mutatók alapján azt lehet megállapítani, hogy a kevésbé nyereségesebb évben sokkal hatékonyabb volt a vállalat, mind a komplex- és mind a parciális hatékonysági mutatók ezt a tényt támasztják alá. Leginkább a komplex hatékonyság és a termelési költségszint kedvez) értéke mutatja ezt. 2000-es év üzemi szinten hasonló eredményt hozott, mint a 2001-es év. 2000-ben csak a magas hitelállomány kamatvonzata miatt csökkent le olyan nagy értékben az adózott eredmény. A 2001-es nagy arányú nyereségnövekedés nem a hatékonyabb termelésnek köszönhet), hanem a kisebb hitelállomány miatti kisebb pénzügyi m&veletek veszteségének köszönhet). A vállalat 2002-ben biztos, hogy hatékonyabban m&ködik, hiszen 2001. második felében beindult az élelmiszeripar számára készül), úgynevezett sportkupapok gyártása. Szigorú élelmiszeripari el)írásoknak köszönhet)en emberi kéz nem is fogja érinteni a termékeket. Azaz a költségvonzata elenyész) lesz. 5. A Társaság vagyoni helyzetének elemzése A vállalkozásnak ahhoz, hogy a m&ködés elvét követni tudja, különböz) eszközökre van szüksége. Ezek egy része materiális, vagy immateriális formát ölt. Harmadik részük pénzügyi eszköz. A vállalkozás vagyonát ezek az eszközök képzik.(5) Általános megközelítésben a vagyon természetes vagy jogi személyek által birtokolt anyagi javak és velük kapcsolatos jogok összessége. A vállalkozások vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök, ami által a vagyon számviteli értelemben a vállalkozásnál lév) befektetett eszközök, forgóeszközök, aktív id)beli elhatárolások 14
együttes összege. Azt, hogy egy - egy vállalkozásnak milyen eszközökre és azokból mekkora mennyiségre van szüksége, a vállalkozás által végzett tevékenység határozza meg. A közgazdasági gyakorlatban a vállalkozások összes eszközét együttesen bruttó vagyonnak, a saját forrással finanszírozott eszközök értékét pedig nettó vagyonnak nevezik. A magyar gyakorlatban a számvitelr)l szóló törvény az eszközöket a következ) csoportokba sorolja: - Befektetett eszközök - Forgóeszközök - Aktív id)beli elhatárolások Valamely eszköznek befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé való min)sítését, besorolását kizárólag a tevékenység szolgálatának id)tartama dönti el, az, hogy a vagyontárgy a tevékenységet egy évet meghaladóan, vagy annál rövidebb ideig szolgálja. A besorolás a vállalkozás feladata, mivel az eszközök rendeltetését, helyét, használatának várható id)tartamát leginkább ismeri.(5) 5.1. Vagyoni struktúra A vagyonstruktúra összetételére nincsenek általánosan elfogadott mértékek. A megítélés alapjául ugyanazon vállalkozás megel)z) évi adataihoz történ) hasonlítás szolgálhat vagy más hasonló szakmájú vállalkozásra számított mutatókkal valóösszevetés. A vagyoni struktúra számszer& adatait a 3.számú táblázatban lehet látni. A vállalatnál az eszközökön belül a befektetett eszközök képviselték a legnagyobb arányt a vizsgált id)szakokban. A befektetett eszközökön belül jelent)sen lecsökkent a befektetett eszközök aránya. 1999- ben még 63,08% volt, ami 2001-re 50,39%-ra csökkent. Ez annak az eredménye, hogy a befektetett eszközök ezen belül a tartós részesedések 2001-ben 1999-es érték felére csökkent le. 15
A befektetett eszközön belül tárgyi eszközök képviselik a legnagyobb arányt. A három vizsgált évben jelent)sen nem változott a tárgyi eszközök aránya, de ez nem azt jelenti, hogy összetételük nem változott. Az immateriális javak aránya csekély mértékben n)tt 2001-re. A forgóeszközök aránya jelent)sen mintegy 13%-kal n)tt 1999-r)l 2001-re. A növekedést a követelések, ezen belül is a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések eredményezték. Hiszen 2000-ben 12%-os aránnyal képviseltették magukat az eszközökön belül, ami 2001-re 31%-t érte el. A követelések értéke is jelent)sen 160%-kal n)tt. Készletek aránya némi ingadozást mutatott, hiszen 2000-ben 4%-kal csökkent az eszközökön belüli arányuk, majd 2001-ben 4%-os növekedés következett be. Pénzeszközöknél a készletekkel ellentétes változás volt. 2000-ben 3,7%-ra n)tt a pénzeszközök állományának aránya, majd l,7%-ra csökkent 2001-ben. A pénzeszközök értéke 2000-ben 175%-kal n)tt, 2001-ben 50%-kal csökkent. Aktív id beli elhatárolások aránya nem változott jelent)sen, de értékük 2000-ben 88%- kal csökkent, 2001-ben 253%-kal növekedett. A vállalatnál a saját t ke állománya évr)l évre növekv) tendenciát mutat. 2000-ben 16%- os 2001-ben 90%-os növekedés következett be. A jegyzett t)ke 40%-os emelése ellenére is csökkent a saját t)kén belüli aránya, ugyanis a mérleg szerinti eredmény évr)l évre rohamos növekedést mutatott. 2000-ben már nyereség volt, azaz nem rontotta a saját t)két, hanem növelte a mérleg szerinti eredmény. Az értékelési tartalék aránya egyre nagyobb mértékben n)tt az elmúlt években. A vállaltnál a várható veszteségekre 1999-ben képeztek utoljára céltartalékot. A vállalatnál a hosszú lejáratú hitelek állományát csak beruházási és fejlesztési hitelb)l valamint csekély arányú egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják. A kötelezettségeken belül a legnagyobb arányt a rövid lejáratú kötelezettségek képviselik. Ez a vállalat hitelpolitikájának köszönhet), hiszen a vállalat a forgóeszközt finanszírozó hiteleket helyezik el)térbe. A 2000-es évi megugrás után 2001-ben újra csökkenni kezdett a hitelek állománya. A passzív id beli elhatárolások a 2000-es évben jelent)sen megn)ttek. Az eredményre gyakorolt hatásuk így elég er)s volt. 16
3.sz.táblázat A vagyoni struktúra felépítése a vállalatnál Eszközök megoszlása Források megoszlása Megnevezés 1999 2000 2001 Megnevezés 1999 2000 2001 Immateriális.javak 0.37% 0.90% 1.21% Jegyzett t)ke 17.00% 20.10% 27.90% Tárgyi eszközök 48.97% 53.84% 49.12% T)ketartalék 4.80% 5.60% 5.60% Befektetett pügyi eszk. 13.74% 16.18% 0.07% Eredménytartalék -5.90% -13.60% -11.40% Befektetett eszközök 63.08% 70.92% 50.39% Értékelesi tartalék 1.80% 2.30% 4.00% Készletek 17.77% 13.26% 16.24% Mérleg szerinti eredm. -5.60% 2.10% 5.30% Követelések 17.60% 12.02% 31.45% Saját t ke 12.10% 16.50% 31.30% Értékpapapírok 0.00% 0.00% 0.00% Céltartalékok 1.80% 0.00% 0.00% Pénzeszközök 1.16% 3.74% 1.71% Hátrasorolt köt. 0.00% 0.00% 0.00% Forgóeszközök 36.52% 29.02% 49.40% Hosszú lejáratú köt. 25.40% 16.80% 7.30% Aktív id beli elh. 0.40% 0.06% 0.21% Rövid lejáratú köt. 60.50% 65.20% 60.90% Kötelezettségek 85.90% 82.00% 68.20% Passzív idobeli elh. 0.10% 1.50% 0.50% Eszközök 100.00% 100.00% 100.00% Források 100.00% 100.00% 100.00% 5.2. A vállalkozás vagyoni helyzete (Fedezetségi mutatók) 5.2.1. Befektetett eszközök fedezete E mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját hívatott vizsgálni. Azt mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t)ke. Kedvez), ha a mutató minél jobban 100% felett van, mivel az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek, és nem kell idegen forrást igénybe venni. Saját t)ke Vagyonfedezet I. = *100 Befektetett eszközök Vagyonfedezet II. = Saját t)ke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök *100 A vállalatnál a vagyonfedezet I. mutatója jelent)sen növekedett, 1999-r)l 2001-re a 3- szorosára n)tt a mutató értéke, de még így is messze elmarad az elvárt 100%-tól. Ennek oka, egyrészt a saját t)ke 1999-es és 2000-es évi alacsony aránya. 1999-ben a saját t)ke aránya 12%, 2000-ben 16% volt. A 2001 évi jegyzett t)keemelésnek köszönhet)en megn)tt ez az arány 30% körülire, ami már elfogadható. Másik oka az alacsony értéknek a 17
magas befektetett eszközök arányának, ezen belül is a tárgyi eszközök 50% körüli arányának. A II mutató hasonlóan az el)z) mutatóhoz, 2001-re jelent)sen növekedett, de így is elmaradt az elvárható értékt)l. Ennek a mutatónak az értéke sokkal elfogadhatóbb, mint az egyes számúé, mivel a vállalat jelent)s kötelezettségállománnyal rendelkezik. 5.2.2. Tárgyi eszközök fedezetsége Azt jelzi, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök finanszírozására a saját t)ke milyen mértékben nyújt fedezetet. Kedvez), ha a saját t)ke els)sorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. Nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.(12) Tárgyi eszközök fedezetsége = Saját t)ke Tárgyi eszközök *100 A vállalatnál hasonlóan a vagyonfedezet mutatójához, ez is jelent)sen alatta marad nemzetközileg elvárható értékt)l, ennek okai ugyanarra vezethet)ek vissza. 4.sz.táblázat Fedezetségi mutatók Megnevezés 1999 2000 2001 % Vagyonfedezet I. 19,18% 23,31% 62,15% Vagyonfedezet II. 59,40% 47,06% 76,60% Tárgyi eszközök fedezetsége 24,71% 30,71% 63,76% 5.3. T keszerkezeti mutatók 5.3.1. Tkeersség Ez alapján megállapítható a saját t)ke aránya a mérleg f)összegéhez viszonyítva. Az összes eszköz fedezetségér)l is információt nyújt. Az optimális arány 70%, ha ez alá csökken a mutató értéke, a kritikus helyzetet idézhet el). 18
T)keer)sség = Saját t)ke T Forrás *100 5.3.2. Idegen tke aránya Megmutatja, hogy az összes források között milyen mérték idegen - hosszú és rövid távú forrásokat használ a vállalat. Mutató az adósság mértékére is utal. Kedvez) a vállalat számára, ha a mutató értéke 30% körül mozog. Idegen t)ke aránya = Idegen t)ke T Forrás *100 A vállalatnál a kedvez) 70%-30% helyett 30%-70% alakult ki. Az idegen t)ke aránya jelent)sen csökkent 1999-r)l 2001-re 86%-ról 68%-ra csökkent, de még így is sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy lennie kellene. Ez a nagyon magas 60% körüli rövid lejáratú kötelezettség miatt van, mivel a vállalat nem hosszú lejáratú, hanem inkább rövid lejáratú hiteleket vesz fel. 5.3.3. Céltartalék aránya A következ) év várható veszteségeire illetve garanciális kötelezettségeire képzett céltartalék összege a gazdálkodásban rejl) bizonytalanságot, kockázatot, részben a min)ség alakulását is jelzi. Jól gazdálkodó cégeknél 0,1% 1-2% között alakul. Céltartalék aránya = Céltartalék T Forrás *100 A vállalatnál 1999-ben 3,76% volt a céltartalék aránya, ami a várható veszteségekre képeztek (Ford Hungária Kft). 2000-re és 2001-re viszont teljesen sikerült lecsökkenteni a kockázatokat, azaz 2001-ben a vállalat már nem képzett céltartalékot. 19
5.3.4. Saját tke növekedési üteme Azt mutatja meg, hogy a jegyzett t)kéhez viszonyítva a saját t)ke értékében milyen változás következett be. Ezt alapvet)en a jegyzett, de még be nem fizetett t)ke, a t)ketartalék, az eredménytartalék, értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény alakulása befolyásolja. Kedvez), ha a mutató értéke 1-nél nagyobb. Az 1-nél kisebb mutató a t)kevesztésre utal, amely ha tartóssá válik a vállalkozásnak a megfelel) következtetést le kell vonni. Saját t)ke növekedési üteme = Saját t)ke Jegyzett t)ke *100 A vállalatnál 1999-r)l 2001-re, 0,71-r)l 1,12-re n)tt a mutató értéke, amely a gazdálkodás stabilabbá válását mutatja. 1999-ben az egyik f) ok a mutató alacsony értékére a vállalat veszteséges m&ködése volt, másrészt az eredménytartalék, amely szintén csökkentette a saját t)ke összegét. 2000-ben már nyereséges volt a vállalat, de a jegyzett t)ke emelése és az el)z) évi veszteség fedezése szintén az eredménytartalék terhére következett be, így még 2000-ben is 1 alatt maradt a mutató értéke. 2001-ben az eredménytartalék növekedésének, mérleg szerinti eredmény növekedésének és az új tulajdonos általi jegyzett t)ke emelésének köszönhet)en már az elfogadott értékhatár fölé emelkedett a mutató. Ez jelzi a gazdálkodás egyre stabilabbá válását. 5.3.5. Tkehatékonyság Azt jelzi, hogy egységnyi lekötött saját t)ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozás számára. A mutató növekv) tendenciája kedvez)en értékelhet). T)kehatékonyság = Adózott eredmény Saját t)ke *100 A vállalatnál kedvez) tendenciát mutat a t)kehatékonysági mutató alakulása. 1999-ben a vállalatnál a negatív eredmény hatására, természetesen a t)kehatékonysági mutató is negatív értéket vett fel. Az elmúlt két évben viszont növekv) értéket vett fel és valószín&leg folytatódik idén is ez az emelked) tendencia. 20
5.3.6. Tárgyi eszközök hatékonysága Azt mutatja, hogy a vállalkozás mérlegében kimutatott tárgyi eszközök m&ködtetésével mekkora összeg& árbevételt ért el, vagyis, hogy egységnyi tárgyi eszköz m&ködtetésével mekkora összeg& árbevétel realizálható. Ez a fejlesztésekhez nyújt információkat. Kedvez), ha egy egységnyi tárgy eszköz befektetésre egyre nagyobb összeg& nettó árbevétel jut. Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök hatékonysága = Tárgyi eszközök állománya *100 A vállalatnál a tárgyi eszközök hatékonysága igen kedvez)en alakult, hiszen 150 USD felett volt már 1999-ben is a mutató értéke és ez a tendencia folytatódott a rá következ) két évben is. Ez egyrészt annak köszönhet), hogy az árbevétel évr)l évre egyre nagyobb mértékben n)tt, még a tárgyi eszközök állományának növekedése 2000-ben lelassult és 2001-re már kis mérték csökkenés látható. Ezek az adatok igazolják a beruházások jogosságát. 5.3.7. Saját tke fordulatszáma A mutató alapján megállapítható, hogy a saját t)ke tartalékokat is beleértve hányszor térül meg 1 év alatt a nettó árbevételb)l. Kedvez), ha a mutató étéke 1-nél nagyobb és növekv) tendenciát mutat. Saját t)ke fordulatszáma = Nettó árbevétel Saját t)ke *100 A saját t)ke fordulatszáma jelent)sen lecsökkent 1999-r)l 2001-re. 1999-ben 6,33 volt, míg 2001-ben már csak 3,33, ami még így is sokkal jobb, mint az elfogadható érték. 1999- ben alacsony saját t)ke mellett magas árbevétel volt a jellemz). A rá következ) két évben ugyan n)tt az árbevétel és a saját t)ke is, de a saját t)ke nagyobb mértékben n)tt, köszönhet)en a t)keemelésnek és a pozitív mérleg szerinti eredménynek. 21
5.3.8. Eszközök fordulatszáma Azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszor térült meg az árbevételben. Kedvez), ha a mutató értéke 1-nél nagyobb, vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során. Eszközök fordulatszáma = Nettó árbevétel Eszközök *100 A mutató értéke az elmúlt három évben növekv) tendenciát mutatott, de az elfogadható értékét csak 2001-ben sikerült elérnie. Az elmúlt három évben az árbevétel jelent)sen mértékben növekedett, míg az eszközök állománya évr)l évre csökkent, de így is 1999-ben és 2000-ben jóval 1 alatt maradt de 2001-ben sikerült 1 fölé kerülnie. Valószín&leg ez a tendencia tovább fog folytatódni a következ) évben is. 5.sz.táblázat A manyagipari vállalatok összehasonlító adatai Megnevezés 1999 2000 % Készletek aránya 21,23% 22,80 Idegen t)ke aránya 59,27% 55,02 Vagyonfedezeti mutató 114,61% 119,14 5.4. Összefoglalás A vállalatnál mind a fedezetségi, mind a t)keszerkezeti mutatók jól mutatják a gazdálkodás stabilabbá válását évr)l-évre. A nemzetközileg elfogadott értéket 2001-ben megközelítették a mutatók értékei, míg egy-két mutató értéke meg is haladta. Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok alapján is levonható az a következtetés, hogy a legf)bb gondot a t)keszerkezet ezen belül a saját t)ke felépítése okozta, okozza. Hiszen 1999-ben és 2000-ben is nagyon alacsony, 12-16%-os volt a saját t)ke aránya, ezért nagyon kellett a vállalatnak a 2001-es jegyzett t)keemelés, hiszen így nagyon sok a t)kéhez kapcsolódó mutató értéke javult. A vállalatnak az új tulajdonos mellett újabb 22
befektet)ket kellene szereznie, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek állományát tovább kellene ebben az évben csökkenteni, hiszen ez vállalat érdekeit képviselné. 6.sz.táblázat T keszerkezeti mutatók Megnevezés 1999 2000 2001 Idegen t)ke aránya 85.91% 82.00% 68.17% T)keer)sség 12.10% 16.53% 31.32% Céltartartalék aránya 1.84% 0.00% 0.00% Saját t)ke növekedési üteme 0.71 0.82 1.12 Saját t)ke fordulatszáma 6.33 6.04 3.33 Eszközök fordulatszáma 0.77 1.00 1.04 T)kehatékonyság -0.47 0.13 0.17 Tárgyi eszközök hatékonysága $ 156,3 $ 185,6 $ 212,2 6. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 6.1. A likviditás vizsgálatának szükségessége A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden id)pontban, a megkövetelt határid)re eleget tud tenni. Emellett ismeretes egy másik féle likviditás is, amely azon eszközök figyelembevételét is jelenti, amelyek a vállalkozás vagyontárgyainak gyors, illetve esetleges elhúzódó értékesítési lehet)ségében rejlenek. A likviditás fenntartása a vállalkozás alapfeltétele, hiánya ugyanis rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet.(5) A likviditás számításánál a rendelkezésre álló, és a szokásos vállalkozási üzletmenet mellett el)teremthet) pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott id)pontban esedékes kötelezettségekkel. A likviditás vizsgálható rövid és hosszú távra. A likviditás vizsgálata els)sorban a likviditási mutatókkal történik, amelyek a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik. Arról adnak számot, hogy a vállalkozás milyen könnyen tud pénzhez jutni.(14) 23
6.1.1. Általános likviditás Azt mutatja meg, hogy a forgóeszközök állománya mennyire nyújt fedezetet a kötelezettségek teljes állományára. A vállalat pillanatnyi pénzügyi helyzetének megítélésére alkalmatlan. Általános következtetések levonására alkalmas. Hosszabb id)szakban szakmai átlaghoz viszonyítva kell vizsgálni. Általános likviditás = Forgóeszközök Kötelezettségek *100 A vállalatnál a mutató értéke évr)l évre egyre növekedett. 1999-r)l 2001-re a mutató értéke 30%-kal növekedett, ami egyrészt a forgóeszköz állomány 27,8%-kal n)tt 1999-r)l 2001-re, addig sikerült 25%-kal csökkenteni a kötelezettségek arányát ezen belül leginkább a hosszú lejáratú kötelezettségeket 75%-kal 1999-r)l 2001-re. 6.1.2. Rövid távú likviditás I. Arról tájékoztat, hogy a különböz) likviditási eszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Az I. számú mutató a nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül fogadható el. A magyar vállalatoknál a 100% körüli mutatószám már elfogadható helyzetet jelent. Rövid távú likviditás I. = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek *100 A mutató értéke a magyar viszonylatokban is elég rossznak számítanak. Az elmúlt évben már megközelítette az elfogadhatónak számító 100%-t, de még így is jócskán elmarad attól. 1999-ben és 2000-ben a nagy t)keigény& beruházásokat valósítottak meg, amelyek csak a következ) években hozzák vissza a beléjük fektetett értékeket. Ezekre a beruházásokra vettek fel több millió dolláros hiteleket, amelyek els)sorban OTP és MKB hiteleket jelölnek. 2001-ben elkezdték a hitelek törlesztését, amely majd 8%-os csökkenését jelentette a rövid lejáratú hiteleknek. A forgóeszközök állománya 2001-ben 28%-kal növekedett az el)z) évhez képest. Ez a kett) ellentétes változás eredményezte a mutatószám javulását, amely a következ) években az elfogadható szintet is elérheti. 24
6.1.3. Rövid távú likviditási mutató II. A forgóeszközök követelésekkel csökkentett állománya milyen mértékben fedezi a rövid lejárat kötelezettségeket. Rövid távú likviditás II. = Forgóeszközök - Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek *100 Ugyanaz a konzekvencia vonható le, mint az I. mutató esetében. E mutató alapján is valamelyest javul évr)l-évre a pénzügyi helyzet, de még elmarad az elfogadható értékt)l a mutatószám. Mivel a követelések képviselik a legnagyobb arányt a forgóeszközökön belül, ezért a csökkent a II. mutató az I mutatóhoz képest ilyen mértékben. 6.1.4. Rövid távú likviditási mutató III. A rövid távú kötelezettségek azonnali teljesíthet)ségének arányát mutatja. Kedvez) a vállalkozás számára, ha a mutató 100%-nál nagyobb értéket ér el. Rövid távú likviditás III. = Pénzállomány + Értékpapír Rövid lejáratú kötelezettségek *100 Ez a mutató mutatja a három közül, hogy milyen helyzetben van a vállalkozás jelenleg. A likvid eszközei nem képviselnek nagy arányt, azaz valamilyen váratlan helyzet, fizetés esetén nem biztosított az azonnali megoldás. Ez mindenestre figyelmeztet) jel a vállalat számára a jöv)ben váratlan problémák kezelésére. 6.1.5. Gyorsráta A likvid pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Azaz rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez), ha ez az arány egyre növekv), ami az azonnali fizet)képesség javulását jelzi, értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható. 25
Gyorsráta = Forgóeszköz - Készlet (Likvid forgóeszköz) Rövid lejáratú kötelezettségek *100 A gyorsráta értéke 1999-r)l 2001-re jelent)sen növekedett. 0,31-r)l 0,54-re növekedett a mutató értéke, ami a fizet)képesség javulását jelzi, de még így is elmarad az elfogadható értékt)l, de az mindenképpen biztató lehet a vállalat számára. 6.1.6. Hitelfedezetségi mutató Arról tájékoztat, hogy a vállalat követelései milyen mértékben fedezik a vállalat tartozásait. A mutató értéke akkor kedvez), ha 100%-nál magasabb, vagyis a vállalattal szembeni adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a vállalat tartozik a hitelez)inek. Követelések állománya Hitelfedezetségi mutató = Kötelezettségek állománya *100 A vállalatnál a kötelezettségek állománya évr)l-évre folyamatosan csökken, míg a követelések összege 2000-r)l 2001-re megduplázódott, ennek köszönhet)en javult a hitelfedezetségi mutató is, azaz 19,42%-ról 46,14%-ra n)tt. A mutató jelenlegi értéke azt is jelzi, hogy a vállalatnál a kötelezettségek felét fedezik a követelések állománya. 6.1.7. Dinamikus likviditás Arról tájékoztat, hogy a vállalat üzleti tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. A mutató mértéke a nemzetközi gyakorlatnak megfelel)en 50%-nál nagyobb a jól m&köd) vállalatoknál. Dinamikus likviditás = Üzemi tevékenység eredménye Rövid lejáratú kötelezettségek *100 A vállalatnál ez a mutató is elmarad a nemzetközileg elvárható értékt)l. 1999-ben veszteséges volt, ezért ez nem is értékelhet) igazán. Az elmúlt két évben az eredmény fokozatos javulása és a rövid lejáratú hitelek állományának fokozatos csökkenése 26
eredményezi a mutató javulását, de még kell pár év mire a pénzügyi helyzet stabilizálódik a vállalatnál és a mutató értéke eléri a nemzetközileg elfogadottat. 6.1.8. Hosszú távú likviditás Arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Ez els)sorban a hitelez)k tájékoztatására szolgál, hogy mennyire biztos a befektetésük. A mutató értéke 30% felett már kedvez)nek mondható. Hosszú távú likviditás = Üzemi tevékenység eredménye Kötelezettségek állománya *100 7.sz.táblázat Likvidítási mutatók alakulása Megnevezés 1999 2000 2001 Általános likviditás 42.51% 35.39% 72.48% Rövid távú I 60.32% 44.53% 81.15% II 52.97% 37.57% 66.73% III 1.91% 5.74% 2.81% Gyorsráta 0.31 0.24 0.54 Hitelfedezettségi mutató 5.18% 5.53% 12.87% Dinamikus likviditás -2.24% 12.62% 13.51% Hosszú távú likviditás -1.58% 10.03% 12.07% 6.1.9. Összefoglaló A likviditási mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vállalat egyre stabilabbá válik pénzügyileg. Mindegyik likviditási mutatója töretlen növekedést mutat, ami nagyon jó, f)leg úgy hogy a vállalat jelent)s rövid lejáratú forgóeszközhitelállománnyal rendelkezik. A vállalat látható az a furcsa ellentmondás, hogy a 2000-es év hatékonysági szempontból sokkal jobb képet mutatott, mint a 2001-es, de likviditási szempontból még a 1999-es szintet sem érte el. A gyorsráta, amely talán a rövid távú likviditási mutatók mellett a legjobban mutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, jelzi, hogy a vállalaton belül jelent)s javulás ment végre és ez egyre inkább növekv) tendenciát mutat. Megállapítható, hogy egy alig 10 éves múlttal rendelkez) vállalat számára most jött el talán a pénzügyi stabilizáció éve az eredményesség mellett. Ha a következ) években 27