Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)



Hasonló dokumentumok
A II. Murád szultánnal június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444.

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Magyarország Energia Jövőképe

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

MET 7. Energia műhely

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

K+F lehet bármi szerepe?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

NCST és a NAPENERGIA

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Települések hőellátása helyi energiával

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A fenntartható energetika kérdései

Szakigazgatások rendszere

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Távhőfejlesztések KEOP KEHOP

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Tartalom Szkeptikus Konferencia

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A magyar energiapolitika eredményei

Az MVM Csoport közötti stratégiája

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról

Tervezzük együtt a jövőt!

Átalakuló energiapiac

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

E L Ő T E R J E S Z T É S

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

Klímapolitika Magyarországon

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Heves Megye Területfejlesztési Programja

energetikai fejlesztései

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A fenntarthatóság sajátosságai

Átírás:

Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István PA Zrt vezérigazgatói tanácsadó Magyar Atomfórum Egyesület elnöke A megújuló energiaforrások lehetőségei a települési energetikában konferencia 2012.05.18. Gyergyószentmiklós

energiapolitikai előzmények (1) 2010.03.30. Lisszaboni Szerződés szerint 1) Az Uniós energiapolitika célja: az energiapiac működésének biztosítása az energiaellátás biztonságának garantálása az energiahatékonyságés az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. 2) Az Európai Parlament és a Tanács meghatározta az előzőekben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. 2

energiapolitikai előzmények (2) 2010.11.10. EU Energia 2020 Stratégia: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és felhasználás stratégiája: az energiahatékony Európa megteremtése, 20% energia megtakarítás 2020-ig; páneurópai integrált energiapiac kiépítése; a fogyasztói pozíciók erősítése, a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása; Európa vezető szerepének kiterjesztése az energiatechnológiára és az innovációra; 3 az uniós energiapiac külső dimenziójának megerősítése;

(2007) > 3x20+10 A jövőt meghatározó célkitűzések összefoglalva 20 %-kal csökkenteni az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növelni a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) 20 %-kal javítani az energiahatékonyságot 10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak (2009) > 3. Energiacsomag - Tulajdonosi szétválasztás, fogyasztóvédelem, intelligens mérők - Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem szigetüzemben 2015-ig (2010) > Európa 2020 Stratégia A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási célkitűzéseket!

energiapolitika jövője (1) 2011.12.15. Az Energia-útiterv 2050 elfogadása / EU Commission Roadmap 2050 / (Ez az alapja a hosszú távú politika kialakításának.) 5 Az Európai Tanács elvárásaí Az EU célja: 2050-re az üvegház-hatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint 80-95 %-ára mérséklése Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását Az útiterv szándéka Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; 2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; Bázist alakítani a 2030-as energiapolitika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek.

energiapolitika jövője (2) A biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer létrehozása forgatókönyvei Az ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid mentesítésének különböző lehetőségeit írják le. Ezek a következő megoldások kombinációit vizsgálták: Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést redményez. Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %, villamosenergiafogyasztásban 97%. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: a jelenleg épülő reaktorokon kívül nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxid-leválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben). 6

energiapolitika jövője (3) Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe várható 7

energiapolitika jelene (4) A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, majd csökkennek 8

energiapolitika jövője (5) A rendszer egészében energia megtakarítást kell megvalósítani 9

energiapolitika jövője (6) A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik 10

energiapolitika jövője (7) A nukleáris energia jelentős szerepet játszik az energiarendszer átalakításában 11

Magyar Nemzeti Energiastratégia (előzmény) 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat a magyar energiapolitikáról Az energiaigények mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek. A Kormány terjessze az Országgyűlés elé az Európai Közösség jogrendjével harmonizáló energetikai kerettörvény koncepcióját. 40/2008 (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság; Energiahatékonyság, energiatakarékosság; megújuló energiaforrások, környezetés természetvédelem; piacnyitás kiteljesítése; A Kormány dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról. 12

Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030 (1) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. 13

Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030 (2) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelésnövelése Erőmű korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (Energetikai célú hulladékhasznosítás) Állami szerepvállalás erősítése 14

Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030 (3) A kiválasztott forgatókönyv ( Atom szén zöld ) legfontosabb feltételezései: Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 % a 2008-as évhez képest A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik 15

Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030 (4) Az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv legfontosabb elemei: az atomenergia hosszú távú fenntartása; a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátásvállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. 16

A nukleáris energetika nemzetközi helyzetének változása Fukushima hatás 1400 reaktorig 2050-ben? 441 üzemelő, 61 épülő atomerőmű 600-tól... 17

A magyar nukleáris energetika jelene a mai hazai feltételek között A legolcsóbb termelő. Az önköltség indexe mindig alacsonyabb volt, mint az átlagos árindex (most 11.66 Ft/kwh) A legnagyobb termelő, a hazai kapacitás 20%-a, de a termelés 40%-át adja. High-tech munkahelyek, műszaki és biztonsági kultúra. A legnagyobb regionális foglalkoztató. A legnagyobb hazai tulajdonú kapacitás. Évente >5,6 millió tonna CO2 kibocsátást takarít meg. 30 év üzemidő igazolja, hogy nincs káros környezeti hatás. A biztonság az azonos korú nyugati erőművek színvonalán van. Igen magas a rendelkezésre állás (86%). Az ellátásbiztonság szempontjából a legfontosabb erőmű, a haza kapacitás 20%-a, de két évig a hazai igény 40%-át fedezi, ha minden csapot lezárnak is. 18

Fejlesztési igények és lehetőségek üzemidő hosszabbítás sikeres energia-takarékosság és hatékonyság-növelés és mérsékelt gazdasági növekedés mellett is nőni fog a villamosenergia-igény a megújuló kapacitások lefedik a nettó növekményt 3000-4000 MW új kapacitásra lesz szükség 2009 és 2025 között az elöregedett erőművek kiváltására + 2000 MW ha a paksi atomerőmű üzemidejét nem hosszabbítjuk meg az import nem növelhető, mindenütt kapacitás-problémák lesznek mihelyt a recesszió véget ér 19

20 A paksi atomerőmű bővítési tervei

Előnyök: Miért lenne jó a bővítés? Ellátás-biztonsági előny, uralhatóvá válik az importfüggőség Kibocsátás-mentes technológia Kiszámítható ár, egyértelmű versenyképesség Megvalósítható piaci alapon 2 x 1000 MW integrálható a villamosenergiarendszerbe 60 év üzemidő, magas rendelkezésre állás, terhelés-követés Nagyszabású projekt, a műszaki-tudományos fejlődést motiválja, munka a létesítés egy évtizedére a beszállító és építőipari cégeknek A paksi telephely: megfelelő infrastruktúra, kihasználható szinergiák Üzemeltetői tudás, műszaki-tudományos háttér rendelkezésre áll Jogi, szabályozási keretek és intézmények adottak Hátrányok: Magas fajlagos tőkeigény és finanszírozási költségek befektetői kockázatok, állami szerepvállalás Hosszú (elhúzódó) engedélyezési és megvalósítási idő Az üzemelés során viszonylag kevés, de különleges kezelést, gondos elhelyezést és hosszú távú tárolást igénylő radioaktív hulladék keletkezik A fukushimai tragédia utáni depresszió 21

Kell az atomerőmű Megfelel az energiapolitika mindhárom követelményének (gazdaság, ellátás-biztonság, környezetvédelem). Nem igényel állami támogatást. A létesítés és az üzemeltetés intézményi és humán feltételei megvannak hazánkban. Társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Az atomerőmű magas műszaki színvonalat képviselő technológia. 2012.05.11-i döntés: Június 01-től megalakul a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt! 22

23