370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 1995-1996. ÉVI BESZÁMOLÓ ELLENŐRZÉSE 2. AZ 1995. ÉS 1996. ÉVI BESZÁMOLÓK MEGALA POZOTTSÁGÁT ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVITELI MEG ÁLLAPÍT ÁSOK 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ ÉS GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 4. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE 5. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS UTÓVIZSGÁLATA II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA, JAVASLAT 1. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA J A V A S L A T A VIZSGÁLAT CÉLJA, MÓDSZERE, IDŐSZAKA, KÖRÜLMÉNYEI A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ jogosult). A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 1997. évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezete neve: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Címe: Budapest, 1O56. Belgrád rkp. 24. Jogállása: önálló jogi személy Az ellenőrzött időszak: 1995. január 1. - 1996. december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy

ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt; ˇ betartották-e a gazdálkodással összefüggő, egyéb jogszabályokban foglalt előírásokat. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, amelynek során a dokumentumokat szúrópróbaszerűen választottuk ki. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1995. augusztus 26.- október 25. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzésen alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett általános ellenőrzési program alapján végezte. I. Részletes megállapítások 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 1995-1996. ÉVI BESZÁMOLÓ ELLENŐRZÉSE 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az 1995. évi beszámolóját 1996. április 25-én a Magyar Közlöny 32. számában, az 1996. évi beszámolóját pedig 1997. április 22-én a Magyar Közlöny 34. számában (1. és 2. sz. melléklet), a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Központ, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei, valamint a hozzájuk tartozó szervezetek, továbbá a budapesti kerületek gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A Párt számviteli politikájában határozta meg az éves beszámolók összeállításának módszerét, nevezetesen: ˇ a könyvviteli zárlat időpontját és módját; ˇ a befektetett eszközök besorolását és értékelésének módszereit;

ˇ költségelszámolás módszerét és a ˇ bevételek, ezen belül a rendkívüli bevételek és ráfordítások minősítését. Az Országos Központ a saját, a megyei és kerületi szervezetek beküldött adatait könyvelés során felülvizsgálja, majd ezek számítógépes feldolgozása után készíti el a Párt éves beszámolóját és gondoskodik a törvényben előírt közzététel teljesítéséről. A megfelelő belső szabályozás ellenére több esetben előfordult, hogy az éves beszámolók összeállítása folyamán megsértették a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Sztv.) előírtakat, így az alapelvek közül a teljesség, következetesség, összemérés és a bruttó elszámolás alapelveit. A teljesség elvét, mivel a közzétett beszámolók nem tartalmazzák teljes körűen a bevételeket és kiadásokat. A következetesség elvét, mivel a beszámolók tartalma az összehasonlíthatóságot nem biztosította. Az összemérés elvét, mivel az előző évi költségek egy részét a tárgyévben mutatták ki. A bruttó elszámolás elvét, mivel a bevételek és ráfordítások egy részét a beszámolókban nem mutatták ki, illetve azokat egymással szemben számolták el. 1.2. Az egyes évekre érvényes megállapítások Az 1995. és 1996. évi pénzügyi zárómérleg felülvizsgálata során tett megállapítások a következők. 1.2.1. Bevételekkel kapcsolatos megállapítások A beszámolókban tagdíj bevételként közölt összeg egyik évben sem teljes körű és pontos, mivel egyes alapszervezetek elszámoltatása csak részben történt meg. Példának hozható fel a Vas megyei szervezet elnökének írásbeli tájékoztatása, melyben közli, hogy az alapszervezeteinek száma 94, amelyből mindössze 10 alapszervezet elszámolását tudták elfogadni, mivel az előírt követelményeknek ezek adatszolgáltatása felelt meg. Nem pontos a tagdíj bevétel mert: ˇ A megyei szervezetek által az alapszervezetekről megküldött összesítő tagdíj bevételi adatok - több alapszervezetet érintően - pontatlanok. Nem állapítható meg az összesítőhöz mellékelt alapszervezeti adatszolgáltatásból, hogy csak tagdíj bevételt tartalmaz-e. Több alapszervezetnél pedig a megyei szervezet által tagdíjként figyelembe vett összeg az előző évi záró pénzkészletet is tartalmazza. ˇ A megyei központok az alapszervezetek bevételeiről egyetlen bevételi pénztárbizonylatot állítottak ki, melyekről az Országos Központ a bevétel összeget több esetben teljes egészében tagdíjként könyvelte el alapbizonylat hiánya következtében. ˇ Téves kontírozás miatt a tagdíj bevételek közé banki kamatot, magánszemély adományát könyvelték egy-egy esetben.

Egyéb hozzájárulások, adományok belföldi jogi személyektől sor mindkét év beszámolójában pontatlan. A helyi alapszervezetek adatszolgáltatása - a Párt, illetve megyei szervezetek erőfeszítései ellenére - okoz többnyire elszámolási pontatlanságot. A helyi alapszervezetek az adomány feltüntetésére egyetlen megnevezést alkalmaznak, azaz az adatszolgáltatást nem bontották fel ˇ a jogi személyektől, ˇ a jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól, ˇ a magánszemélyektől kapott adomány, hozzájárulás rovatokra. Következésképpen a helyi alapszervezetek által adományként közölt összegek gyakorlatilag egy helyen, belföldi magánszemélyektől származó adomány soron jelennek meg az éves beszámolóban. Az adományozókat név szerint a helyi szervezetek egy része nem sorolja fel, így azok országos szintű összesítése nem lehetséges. Ezáltal nem állapítható meg, hogy a Párt beszámolójában előírt nevesítési értékhatárt mely adományozók érték el. A belföldi magánszemélyektől származó támogatás összege egyik évben sem pontos. Túlmenően az előbb rögzített hiányosságon; egy-egy kontírozási hiba következtében téves könyvelési tételek is adódtak. Az Egyéb bevételek sora egyik év beszámolójában sem pontos, mivel pl. 1995. évben a tagdíjak és egyéb hozzájárulás soron egyéb bevételeket könyveltek el, továbbá az egyéb bevétel részét képező "Jelvény, tagkönyv bevétel" főkönyvi számlára könyvelt 257.948 Ft összeg többszörös halmozódást tartalmaz. Az Országos Központ e főkönyvi számlán rögzítette teljes egészében a megyei, helyi alapszervezetek részére történt eladásokat. Így a főkönyvi számla egyenlegéből a Párton belüli pénzmozgásokat rögzítő tételek halmozódást eredményeztek. Egyéb bevételeket növelte volna mindkét évben a terembérleti díj is, amelyet - összesen 895.991 Ft - tévesen a belföldi nem jogi személy támogatása főkönyvi számlára könyveltek. 1.2.2. A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A Támogatás egyéb szervezeteknek beszámoló sorhoz kapcsolódó "Egyéb támogatás" főkönyvi számla tartalma alapján állapítható meg, hogy egy része 1995. évben Párton belüli pénzmozgás. A főkönyvi számla szerint a jelzett összegben több más esetben is Párton belüli alapszervezet részére nyújtott támogatás található. Ugyanakkor a korábbi években követett helytelen gyakorlatot az ÁSZ felhívására megszüntették, a "Független Magyar Ifjúság" és a "Női Szövetség" gazdálkodása már nem olvad bele a Párt számvitelébe. Az 1995. évi beszámoló működési kiadások sora összegében helytelenül szerepel az általános forgalmi adónak az a része, amelyet a helyi alapszervezetek adatszolgáltatásából eredően könyvelnek a működési kiadások közé, mivel a költségek nettó összegét - alapbizonylatok hiányában - az Országos Központ megállapítani nem tudta. Előző évi költségek egy részét a tárgyévben mutatták ki, amikor a Budapest, IV. kerületi szervezet 1994. november havi 34.266 Ft összegű távfűtés számláját a

kifizetés időpontjában könyvelték. A Propaganda anyag archív elnevezésű főkönyvi számlára könyvelték 1995. év elején a Print Nyomda Kft 1994. november 22-én kelt számláját. Ezzel mindkét évben a számviteli alapelvek közül az összemérés elvét sértették meg. A bruttó elszámolás elvét sértő gyakorlat is előfordult. A közüzemi díjak főkönyvi számla tartozik forgalma 1995. évben 4.975,O63 Ft, követel forgalma 98.571 Ft, egyenlege 4.876,492 Ft, ez került helytelenül a működési kiadások összegébe. A visszautalásokat helyesen az egyéb vagy a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni. A bruttó elszámolás elvét sérti az is, hogy a Könyv, folyóirat elnevezésű főkönyvi számla követel oldalára könyveltek 49.673 Ft-ot Újság visszatérítést, HELIR visszautalás" megnevezéssel. Mindkét évben torzítja a beszámoló Politikai tevékenység sorának összegét, hogy általános forgalmi adót is tartalmaz, az előbbiekben közölt adatszolgáltatási hiányosság miatt. Az Egyéb kiadások összege a beszámolóban a 8. sz. számlaosztály főkönyvi számláira könyvelt tételekből tevődik össze, amelyek tényleges pénzmozgást takarnak. A le nem vonható Áfa összege - az előző beszámoló soroknál leírtak miatt - pontatlan. 2. AZ 1995. ÉS 1996. ÉVI BESZÁMOLÓK MEGALA POZOTTSÁGÁT ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVITELI MEG ÁLLAPÍT ÁSOK 2.1. A könyvvezetés módja A Párt számviteli rendjét körültekintően és megfelelően szabályozták. Számviteli politikájukat kialakították. A választható könyvvezetési módok közül a kettős könyvelést alkalmazták. A kerületi, megyei és helyi alapszervezetek könyvvezetést nem folytatnak, bizonylataik kontírozása az Országos Központban történik. Az előző ÁSZ ellenőrzés lezárását követően a Párt írásban szabályozta a könyvvezetés módját, ezen belül a könyvviteli zárlat időpontját, a befektetett eszközök értékelését, a forgóeszközök elszámolását, amortizációs politikáját, a beszámoló elkészítésének módját, a leltárkészítés módszereit, a számviteli alapelvek érvényesítésének követelményeit. Ez a szabályozás - amely figyelembe vette a számviteli törvényben bekövetkezett változásokat is - 1996. év elején lépett hatályba, így a lezárt 1995. évet alapvetően már nem érintette. Az ÁSZ ellenőrzés által megállapított elszámolási, könyvelési hiányosságok túlnyomó része értelemszerűen 1995. évet érinti. Így a korábbi számlarend szöveges magyarázata, amelyben az egyes beszámoló sorokhoz kapcsolódó főkönyvi számlákat határozták meg, 1995. évre nem mindig adott kellő eligazítást a gazdasági eseményeket kontírozó részére a politikai és működési kiadások elhatárolásában. Az Országos Központ gyakorlata ennek következtében 1995. évben nem volt teljesen egységes, azonos gazdasági esemény - több esetben - más-más főkönyvi számlán jelent meg, torzítva ezzel a beszámoló egyes sorait. Az összemérés elvét sérti pl. az olyan kontírozás, amely a pénzügyi teljesítés

időpontjához igazodik, ellentétesen a számvitelről szóló törvény 15. (7) bekezdésével. A bruttó elszámolás elvét sérti, hogy a költségszámlák követel oldalára - és ez mindkét évre vonatkozik - megtérítések, visszatérítések címén könyveltek tételeket. Ugyanis a számviteli törvény 15. (10) bekezdése szerint "a bevételek és költségek egymással szemben nem számolhatók el." A teljesség elvét sérti, hogy a helyi szervezetek adatait a könyvelés teljes körűen nem tartalmazza. A Párt szabályozta megyei, illetve helyi szervezetei elszámolásának rendjét, melynek keretében a megyei központi feladata helyi szerveinek elszámoltatása. Az ügyviteli rend azt is rögzíti, hogy az alapszervezetek bizonylataikat meghatározott időben a megyei központnak kötelesek leadni. A megyei központoknak - minden erőfeszítésük ellenére - nem sikerült elérni, hogy minden alapszervezet előírt feladatát teljesítse, így a helyi szervezetek elszámoltatása nem minden megyében volt teljes körű. Azok az alapszervezetek, akik elszámoltak, több esetben alapbizonylatok mellékelése nélkül küldték meg elszámolásaikat a központ részére, melynek hiányában az elszámolás helytállóságának megállapítása nem lehetséges. Az elszámolásra kialakított nyomtatvány hiányossága, hogy bevételi rovatai a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló rovataival nincsenek összhangban, nevezetesen; nincs megbontva az adomány ismérveire. 2.2. Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülésének ellenőrzése A Párt Országos Központja által készített számlarend a Szvt. 79. (2) bekezdésének c./ pontja előírásának megfelelően tartalmazza a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolatait. Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi számlák kapcsolatait csak akkor részletezi a számlarend, ha ez az értékadatok számszerű egyeztetése miatt szükséges. 2.2.1. Eszköznyilvántartás Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartására a Párt egyedi nyilvántartó kartonokat alkalmaz. A szabványos nyilvántartó lapok rovatait kitöltik, eseményszerűen vezetik. A nyilvántartásba vételt és az állomány változásokat alapbizonylatok alapján rögzítik a kartonokon. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásából megállapíthatók a befektetés azonosító adatai, a beszerzés időpontja, értéke (névérték, beszerzési érték stb.) az állományváltozás időpontja, jogcíme. Az adott kölcsönök nyilvántartása szabályozott. 2.2.2. Elszámolásra kiadott előlegek A Párt házipénztárára vonatkozó belső rendelkezéseket a házipénztári pénzkezelési szabályzat tartalmazza. E szabályzat írja elő az elszámolásra kiadott összegek kezelését és nyilvántartását, megfelelő részletezésben. A gyakorlat megfelel az előírásoknak. Az elszámolásra kiadott összegekről a pénztáros nyilvántartást vezet, mely tartalmazza mindazon adatokat, amelyek a teljes körű elszámolásokhoz - elszámolási határidőben - szükségesek. Az elszámolások a

kitűzött határidőre megtörténtek. A határidőn túli elszámolások esetében - elvétve fordult elő - a szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak el. 2.2.3. Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok A pénzkezeléshez kapcsolódó szigorú számadású nyomtatványok kezeléséről és felhasználásának nyilvántartásáról a Párt házipénztári kezelési szabályzata megfelelően intézkedik. A szigorú számadású nyomtatványokat fajtánként elkülönítve tartják nyilván. A nyilvántartást a ˇ készpénzcsekkről, ˇ elszámolási utalványról, ˇ bevételi- és kiadási pénztárbizonylatról, ˇ pénztárjelentésről a pénztáros vezeti. 2.2.4. Szállítók és vevők A vevőkről a Párt a főkönyvi számlához kapcsolódó folyószámla nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból megállapítható a számlázás, a kiegyenlítés, az esedékesség időpontja és a számlák értékadatai. A szállítókról ugyancsak folyószámla nyilvántartást vezet, a főkönyvi könyvelésből megállapítható a szállító kódszáma, a számlázás, a számla kiegyenlítésének időpontja, a számla értékadatai. Szállítónként a kötelezettség és a kiegyenlítés a kód alapján állapítható meg. 2.3. Külföldi kiküldetések A Párt hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolását külön szabályzatban, a 30/1992. (II.13.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően "Devizaelszámolási Szabályzat"-ban szabályozta. Ebben rendelkezik arról, hogy a devizaszámláról felvett, illetve az utazási keretből megvásárolt valutákat valutanemenként devizapénztárában köteles bevételezni, nyilvántartani és kiadni az általánosan érvényes pénztárkezelési szabályok szerint eljárva. A 30/1992. (II.13.) Korm. rendelet 7. -ban előírtaknak megfelelően meghatározták az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányára és költségelszámolására a rendelet 3-6. -ában előírtak alkalmazásának formáját, eseteit, a differenciálás elvét és mértékét. Ennek figyelembevételével három kategóriát alakítottak ki. A Párt külföldi kiküldetés elszámolás gyakorlata - a vizsgált időszakban - a követelményeknek megfelelt, néhány esetben fordult elő, hogy a külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolási nyomtatványt hiányosan töltötték ki. Nevezetesen: hiányzott az elrendelés, a teljesítés igazolása, az indulás-érkezés időpontjának feltüntetése. A külföldi kiküldetések költségtérítése - nagyságrendjében - 1995. évről 1996. évre csökkent, és az engedélyezett kereten belül volt. 2.4. Gépjármű üzemeltetés

A Párt feladatai ellátása céljából a tömegközlekedési eszközökön kívül a tulajdonában álló gépkocsik és magántulajdonú gépkocsik hivatalos célú használatát engedélyezi. Az Országos Központ és szervezetei a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat betartották. Az igénybevétel a belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával történik, a kifizetések, illetve térítések során a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletet - amely az üzemanyagok elszámolásáról rendelkezik - szintén betartották. Az elszámolások alapját képező bizonylatoknál - alaki, tartalmi szempontból egyaránt - hiányosság nem merült fel. A Párt a tulajdonában nem álló gépkocsikra megfelelő nyomtatványt rendszeresített, a futásteljesítmény és üzemanyag fogyasztás elszámoltatása céljából. 2.5. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt Országos Központja az Sztv. 83. (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve minden gazdasági műveletről, eseményről - amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja - bizonylatot állított ki. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz megfelelő alapbizonylatok kapcsolódnak. 2.5.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt belső előírás keretében 1994. évben szabályozta a kötelezettségvállalási, utalványozási rendjét, e téren hiányosságokat az ellenőrzés a megyei, helyi szerveztek gyakorlatában állapított meg. 2.5.2. Bizonylatolás A bizonylati rend és fegyelem az Országos Központ gyakorlatában előírásszerű. A gazdasági műveletekről kiállított bevételi és kiadási pénztárbizonylatok és a kapcsolódó alapbizonylatok szabályszerűek. A megyei szervezetek bizonylati rendje általánosságban megfelelő. A könyvelés alapjául szolgáló beküldött bizonylatok túlnyomórészt megfelelnek a törvényi és a Párt belső előírásainak. A helyi alapszervezetek bizonylati rendje jelentős részben nem tesz eleget - a megtett erőfeszítések ellenére - a törvényi és a belső előírásoknak. A Párt szabályzata szerint a helyi szervezeteknek bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani és csatolniuk kell hozzá mellékletként az alapbizonylatokat. Az ellenőrzés tapasztalata, hogy a helyi szervezetek sok esetben alapbizonylatot nem küldenek be, a bevételezésről és a kiadásokról pedig egyetlen bevételi és kiadási pénztárbizonylatot állítanak ki. Azonban ezek sem mindig valós adatokat tartalmaznak, ugyanis egyes esetekben a nyitó pénzállomány is szerepel a feltüntetett bevételi összegekben. A helyi szervezetek bizonylatolását érinti az előzőekben már említett probléma, hogy a bizonylatokon és adatszolgáltatásokon sem jelölik meg; az adományként feltüntetett összeg magánszemélytől, jogi személytől vagy jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól származik-e. A beszámoló pontatlanságát alapvetően a helyi szervezetek nem megfelelő

bizonylatolása eredményezi. 2.6. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a személyi jövedelemadóról szóló 1992. évi LXXV. törvénnyel módosított 1991. évi XC. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 199O. évi XCI. törvényben foglaltaknak - a vizsgálati időszakban - maradéktalanul eleget tett. Mindkét évben - a kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás teljesítése mellett - a kifizetett munkabérekről és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és járulékokat levonták. Adóbevallási és befizetési kötelezettségét - beleértve a külföldi napidíjak adóztatását is - teljesítette. A Párt, mint munkáltató társadalombiztosítási feladatait ellátta, ˇ a társadalombiztosítási alapokat megillető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, ˇ társadalombiztosítási ellátások kifizetését folyamatosan teljesítette. 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ ÉS GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE A Párt a vizsgált időszakban a párttörvény által - 6. (1) bekezdésében engedélyezett tevékenységen túlmenően tiltott gazdálkodási tevékenységet is végzett. 3.1. A törvény által engedélyezett gazdálkodó tevékenység Az Országos Központ 1995. és 1996. évben a párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett alábbi gazdálkodó tevékenységet folytatta: ˇ propaganda anyagok értékesítése; ˇ saját tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítása; ˇ tárgyi eszközök értékesítése. 3.2. Törvény által nem engedélyezett gazdálkodói tevékenység Jogszerűen folytatott - gazdálkodási tevékenységen felül a Pártnak olyan bevételei is adódtak 1995. január 1. - 1996. december 31. között, amelyek ellentétesek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett gazdálkodó tevékenységgel. Következésképpen e tevékenységekből származó bevételek - amelyek három kerületi szervezetnél merültek fel - tiltott gazdálkodási bevételnek minősülnek. A Párt a párttörvény 6. (1) bekezdésének a./ pontjában rögzített gazdálkodó tevékenységek közül az ellenőrzés részére adott nyilatkozata és az ellenőrzés megállapítása szerint élt a lehetőségekkel, így a párttörvény 6. (1) bekezdése b./ pontjának megfelelően az Országos Központ tulajdonában álló ingatlan egy részét hasznosította, díj ellenében. A Párt három kerületi szervezete a tulajdonában nem álló ingatlanjait a vizsgált időszakban bérbeadta és terembérlet címén bevételeket szedett, illetve

számlázott ki különböző szervezeteknek, összesen 895.991 Ft értékben. Az Országos Központ a tiltott bevételeket helytelenül a belföldi nem jogi személy adománya főkönyvi számlára könyvelte az egyéb bevételek számla helyett. 3.3. A Párt egyéb bevételei A Párt egyéb bevételei: ˇ pénzintézeti kamatokból, ˇ káreseményekből, ˇ költségtérítésekből, ˇ ingatlanhasznosításból származtak. A Párt által adott nyilatkozat, valamint az ellenőrzési tapasztalatok szerint párttörvény 4. (2) és (3) bekezdéseiben tiltott vagyoni hozzájárulásokat a Párt nem kapott. 4. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE A Párt belső ellenőrzési rendszerét kialakította. A különböző belső előírások rögzítik: ˇ a vezetői ellenőrzés, ˇ a folyamatokba épített ellenőrzés, ˇ az Országos Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési feladatkörét. A vezetői ellenőrzés az aláírási, utalványozási, kötelezettségvállalási jog gyakorlásával az Országos Központban megfelelően érvényesül. A megyei, helyi szervezetek gyakorlatában tapasztalhatók hiányosságok. Az Országos Ellenőrzési Bizottság ellenőrzését törvényességi és célszerűségi szempontból végzi. A Bizottság éves munkatervet készít, ennek alapján az Országos Központ és több megyei és helyi szervezet ellenőrzését végzik el. Az ellenőrzések program alapján történnek, záradékolt vizsgálati jegyzőkönyvek rögzítik a megállapításokat, a hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket is meghatározzák. Itt célszerű jelezni, - mint megvalósított ellenőrzési formát - hogy a Párt megjelentetése előtt 1995. és 1996. évi beszámolóját okleveles könyvvizsgálóval hitelesítette. A rendelkezésre bocsátott dokumentumokból, amelyek mellékleteket, részanyagokat, számításokat nem tartalmaznak - 1995. évet illetően - nem állapítható meg, milyen mélységű és részletezettségű volt a szúrópróbaszerű könyvvizsgálói ellenőrzés. Az ÁSZ vizsgálat nem erősíti meg a beszámolóval kapcsolatos könyvvizsgálói megállapításokat, mivel a kiadások közül a működési, politikai és egyéb kiadások sorban szereplő összegeket sem találta helytállónak. A bevételeket illetően pedig ugyancsak tapasztalt hibákat. Dokumentumok hiányában nem értékelhető a könyvvizsgálói jelentés utolsó két mondata, mivel nem állapítható meg, hogy "a lehetőség szerint helyesbítésre kerültek" kitétel mekkora

összeg kijavítását jelentette és mekkora összeg, melyik soron nem lett javítva. Az 1996. évre végzett könyvvizsgálat a költségnemek és bevételek számlaosztályába könyvelt tételek helyességét ellenőrizte, több módosító megállapítást téve. A Párt a könyvelési tételeket módosító megállapításokat figyelembe vette, azokat kijavította, könyvelésén átvezette. 5. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS UTÓVIZSGÁLATA A Párt az 1995. évi jelentésben tett felhívás egyes pontjaira a következő intézkedéseket tette: A módosított 1993. és 1994. évi pénzügyi beszámolóikat ismételten közzétették. Elkészült és 1996. január 1-jei dátummal hatályba lépett a számviteli törvény előírásainak megfelelő számlarend, ebben meghatározták az egyes beszámoló sorokhoz kapcsolódó főkönyvi számlákat és analitikus nyilvántartásokat. Gondoskodtak a Független Magyar Ifjúság és a Női Szövetség párttól elkülönített könyvvezetéséről. Az említett szervezetek részére nyújtott összegek támogatásként jelennek meg a számviteli nyilvántartásokban. A tiltott gazdálkodó tevékenységből származó összeget 1996. február 27-én befizették az állami költségvetésbe, amelyet könyvelésükben is rögzítettek. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA, JAVASLAT 1. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt számviteli politikáját kialakította, a pénzkezelés, utalványozás és gazdálkodás rendjét belső szabályzatban rögzítette. A szabályozó tevékenység - amely megfelelő színvonalú szervezettséget eredményezett - 1996. év elején öltött testet. Meghatározták az éves beszámolók összeállításának módszerét, ezzel biztosítva, hogy a megyei szövetségek, a budapesti kerületek és helyi alapszervek adatait a Párt pénzügyi zárómérlege teljes körűen tartalmazza. A megfelelő szabályozás ellenére azonban előfordult, hogy a könyvvezetés során nem tartották be a számviteli alapelvek közül a teljesség, az összemérés és a bruttó elszámolás alapelveit. A könyvelés bizonylati alátámasztása a vizsgálati jelentésben részletezett kivételektől eltekintve megfelelt az Sztv-ben előírt követelményeknek. A kettős könyvvitelt alátámasztó analitikus nyilvántartásokat az Sztv-ben és a saját szabályzatukban előírtaknak megfelelően vezették. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályokat betartották.

A Párt három szervezete - budapesti kerületi szervezetek - a vizsgált időszakban tiltott gazdálkodási tevékenységet is végzett. E tevékenységből összesen 895.991 Ft összegű tiltott bevétele keletkezett. 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A vizsgálat megállapításai alapján a párttörvény 10. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: ˇ A jelentés 1.2.1. pontjában megállapított, a párttörvény 1. sz. mellékletében foglalt követelményekkel ellentétes gyakorlatot számolja fel, azaz a helyi alapszervezetek adatszolgáltatását bontsa meg jogi személyekről, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől kapott adomány, hozzájárulás rovatokra. ˇ A jelentés 3.2. pontjában megállapított, a párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenységeket szüntesse be. A párttörvény 6. (5) bekezdése, valamint a 4. (4) bekezdése értelmében a jelentés I. fejezet 3.2. pontjában részletezett, összesen 895.991 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata érelmében a Párt költségvetési támogatását a jelentés I. fejezet 3.2. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó 895.991 Ft-tal csökkentse. J A V A S L A T Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata érelmében a Párt költségvetési támogatását a jelentés I. fejezet 3.2. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó 895.991 Ft-tal csökkentse.