A szén, ezen belül a tisztaszén szerepe a hazai energiapolitikában

Hasonló dokumentumok
Hazai és Európai Uniós energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, május 9. Magyar Energiastratégia 2030-ig

Hazai energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében

A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Atom + szén + megújulók

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A magyar energiapolitika eredményei

K+F lehet bármi szerepe?

Holoda Attila ügyvezető igazgató

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Magyarország Energia Jövőképe

Nemzeti Energiastratégia

Holoda Attila ügyvezető igazgató

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A világ szénkészletei, a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzései a villamosenergia mix változatai.

A megújulók szerepe a hazai energiafogyasztásban, a fa szerepe a CO 2 megkötésben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Energiapolitika Magyarországon

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Székesfehérvár távfűtési igénye, a megújuló energia helyi hasznosítása

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A fenntarthatóság sajátosságai

Nemzeti Energiastratégia

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Az épületenergetika helye a Nemzeti Energiastratégiában Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

MET 7. Energia műhely

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

A szén, ezen belül a tisztaszéntechnológia. energiastratégiában

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Célkitűzések és realitás

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Tervezzük együtt a jövőt!

Aktuális kihívások a hazai bányászatban és az energetikában

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Átalakuló energiapiac

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A fenntartható energetika kérdései

energetikai fejlesztései

Nemzeti Energiastratégia

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

A geotermia szerepe a Kormány energia stratégiájában. Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár június 16.

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Megújuló energiaforrások

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Átírás:

A szén, ezen belül a tisztaszén szerepe a hazai energiapolitikában Bencsik János Klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. szeptember 16. Bánya-, Energia-és Ipari Dolgozók Szakszervezete szimpóziuma

Tartalom I. A Nemzeti Energiastratégia és eszközei II. III. Szénelőfordulások Tisztaszén technológiák lehetőségei 2

Civilizációnk az erőforrások túlfogyasztásán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,4 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010 3

A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA New Policies Scenario -ja alapján olaj- 2010-2020 között szén-100-150 év múlva földgáz-200 év múlva 235 urán-100-120 év múlva 238 urán-10000-60000 év múlva 4

amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 5

Hazánk energetikai szempontból sebezhető Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 60%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) 6

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy túlélési stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. A Kormány 2011. július 13-án elfogadta az Energiastratégiát, amelynek bizottsági és parlamenti vitája 2011. szeptember 12-én kezdődött. Nemzeti Energiastratégia 2030 Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés főeszközei: energiatakarékosság megújuló energia a lehető legmagasabb arányban + kétpólusú mezőgazdaság biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció közös európai energia infrastruktúra és piac a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása 7

Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; A Zöld forgatókönyv 1 600abszolút értékben is - 50 PJ -primerenergia csökkenést prognosztizál; 1 500 23% megtakarítás J P 1 400 s, á lá n1 300 a sz lh fe 1 200 ia e rg e n 1 100 e r rim P1 000 17% megtakarítás Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv 900 800 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 8

Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Primerenergia megtakarítás, PJ Épületenergetika i program 111 PJ Alacsony hatás-fokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú meg-újulók kivál-tása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 9

Az Energiastratégia eszközei II.: hazai megújuló energia A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújulóenergiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%- körüli értékre 2030-ig A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése 10

A hazai távhőszektor modernizálásában is fontos szerepet szánunk a megújuló energiának és a fejlesztésre ösztönző új szabályozó rendszernek A megújuló energia szerepe a hőtermelésben: Hő energia termelés, PJ 350 300 250 200 150 100 50 12% 12% 4% 72% 24% 10% 4% 62% 32% 10% 3% 55% Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz A távhő modernizáció fő irányai: távlatilag összekapcsolható szigetüzemek alacsony hőfokúszekunder szolgáltatásra valóáttérés távhűtés lehetőségének vizsgálata szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer kialakítása hatékonysági kritériumrendszer felállítása egyedi szabályozhatóság és mérés falusi távfűtőművek fejlesztése 0 2010 2020 2030 11

Az Energiastratégia eszközei III.: biztonságos atomenergia A gazdaság dekarbonizációjának másik fontos eszköze az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőműtelephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.? 12

Az Energiastratégia eszközei IV.: piac, forrás és tranzitdiverzifikáció Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik -a déli földgáz folyosó(southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. -észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovákmagyar és horvát-magyar gázösszeköttetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. -Central South Eastern elektromos highway az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz 13

A következő lépések az EU energiapiachoz való kapcsolódás terén Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése: Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m 3 /év a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m 3 /év Orosz import Bereg: 20 Mrd m 3 /év Összfogyasztás: 12 Mrd m 3 /év Hazai kitermelés: 1,8-2,0 Mrd m 3 /év Csanád: 4,5 Mrd m 3 /év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m 3 /év Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m 3 /év Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m 3 : 4,6 Mrd m 3 EFS, 1,2 Mrd m 3 stratégiai) 14

Az Energiastratégia eszközei V.: a hazai szén-és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) 15

A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek rangsorolása az erőművi földgáz import igény szempontjából Anti-atom -NCsT Anti-atom NCsT+ Atom Szén -NCsT Atom - NCsT+ A megvalósításra kijelölt közös erőfeszítés forgatókönyv 16

A következőlépések a hazai energiahordozók hasznosítása terén Az Energiastratégia hazai energiahordozó hasznosítással kapcsolatos céljaihoz kapcsolódólegfontosabb végrehajtási intézkedés a Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv elkészítése Ennek keretében el kell végezni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználhatóságuk megtervezését. 17

Tartalom I. A Nemzeti Energiastratégia és eszközei II. Szénelőfordulások III. Tisztaszén technológiák lehetőségei 18

Szén a világban készletek Fosszilis energiahordozók közül a szénből vannak a legnagyobb tartalékok kb. 120-150 évre elegendőek a jelenlegi felhasználási szint mellett. DE: a felhasználás egyre növekszik Forrás: BGR Reserves, Resources and Availability of Energy Resources 2010 19

Szén a világban A világ széntermelése 1999 és 2009 között 54 százalékkal növekedett A globális villamosenergia termelésben a szénalapú előállítás 40 százalékot képvisel A szénalapúenergiatermelés jelentősége továbbra is növekedést mutat A szén ára is emelkedőtendenciával bír 20

Szén a világban felhasználás Kínai igények Szén vízi kereskedelme, millió tonna 2009 Forrás: Verein der Kohlenimporteure, Annual Report 2010 Szén alapúvillamosenergia-termelés Forrás: IEA WEO 2010 A legnagyobb igény-növekedés Kínában várható, aminek noha az ország jelentős belsőtartalékokkal rendelkezik komoly hatása van a szén kereskedelmére és árára is. 21

Szén az EU-ban EU-27 termelés*: Szén: 134 millió tonna Lignit: 397 millió tonna Import: 181,5 millió tonna *2010, forrás: EURACOAL market report Európai készletek: a fosszilis készletek 80%-a szén a szén készletek 70%-a Lengyelországban van, míg a lignit készletek nagy része Németországban. 22

Szén az EU-ban Európa világviszonylatban negyedik helyen áll szénfogyasztásban (Kína, USA, India) A villamosenergia termelés 26 százaléka szén és lignit alapú Lengyelországban 90 százalék Franciaországban 4 százalék Németország keresi a kiutat az atomdöntés csapdájából Az európai fosszilis készlet 80 százalékát a szén és a lignit adja 23

Magyarország szénvagyona Forrás: MBFH, ELGI Magyarország kitermelhetőszén és lignit vagyona mintegy 8,5 milliárd tonna. Reálisan 3.3 milliárd! 24

Magyarországi reális kitermelési lehetőségek A hazai lignit és szénelőfordulások felülvizsgálata és értékelése alapján a hazai reális szénkitermelés lehetőségei a következőek: 1.Mátra-Bükkaljai lignitmezők leggazdaságosabb kitermelési lehetőség 2.Mecseki feketeszén előfordulások jó minőség és kedvezőtlen adottságok 3.Borsodi-Ózdi barnaszén medence alacsony minőség és szétszórt elhelyezkedés 4.Ajka-II szénmező alacsony fűtőérték és vízveszély 5.Bakony északi pereme közepes fűtőérték és kicsiny földtani készlet 6.Tatabánya - Nagyegyháza jelentős előfordulás, közepes minőség, vízveszély 7.Toronyi lignit társadalmi támogatottság hiánya A bemutatott szén-előfordulási helyeken lévőkitermelhetőszénvagyon mennyisége 4,6milliárd tonna reális hozzáférés 3.3 milliárd tonna ebből szén 500 millió tonna A gazdaságosság egy további kérdés, amit a gazdasági, piaci, társadalmi folyamatok, bányászati technológiák, felhasználási célok determinálnak. 25

Magyarországi kitermelés Magyarország szénvagyona nagyobb arányúkitermelésre is lehetőséget biztosítana, mint a jelenlegi 9 millió t/év! Forrás: MBFH 26

Jövőbeni kihívások Klímapolitika CO 2 kvóta kereskedelem és allokáció 1,18 milliárd tonna CO 2 Gazdaságosság többivel (megújuló, nukleáris, földgáz) szembeni versenyképesség Környezeti szempontok a szén átalakítása a földgázhoz képest kétszeres CO2 kibocsátó Az EU CO2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből Forrás: IEA, 2008 A három legnagyobb kibocsátó(németország, Lengyelország és Nagy Britannia) a teljes kibocsátás 57%-át adja. Magyarország 11,6 milliótonnás kibocsátással 1%-át adja. De a globális kockázatok lehetősége nagyban felértékeli a helyi készleteket és lehetőségeket! 27

Tartalom I. A Nemzeti Energiastratégia és eszközei II. III. Szénelőfordulások Tisztaszén technológiák lehetőségei 28

Lehetőség CCS Carbon Capture and Sequestration CO 2 leválasztás és föld alatti elhelyezés Az egyes tárolótípusok becsült szén-dioxid kapacitása. Az utolsó oszlopban feltüntettük, hogy a jelenlegi, kvótákkal rendelkezőnagy kibocsátók teljes évi CO 2 termelésének (kb. 31 milliótonna) geológiai elhelyezése mellett hány évig lenne elegendőa tárolókapacitás. Jelentős magyarországi tároló potenciál! Forrás: Fancsik et al., ELGI, APC 2006 29

Szén-dioxid leválasztás I. A CCS technológia tényleges kibocsátás-csökkentő hatása 85 % lehet Egyetlen ipari méretűccs-projekt sem működik még a világon A technológia tervezése és kivitelezése 5 évet vesz igénybe A megfelelőtárolóhely megtalálása 2 éves előszűrést és további 2-3 éves lokális vizsgálatot feltételez 30

Szén-dioxid leválasztás II. Megvalósíthatóság szempontjából a leválasztási, szállítási és tárolási költségek a mérvadók Jelenleg csak prototípus árakról beszélhetünk: 50-70 euro/tonna Jelenlegi szén-dioxid kvótaár: 14-15 euro/tonna, de volt már 20 euro/tonna felett is A kvótaárak emelkedni fognak (EU ETS), 2015-re 30-50 euro/tonna tartományba fognak lépni A CCS technológia éretté válásával 2020-ra már gazdaságilag is felnőtt korba léphet Magyarországon már középtávon versenyképes lehet a nagyhatásfokú gázerőművekkel szemben is 31

Lehetőség: tiszta szén technológiák, avagy a szén és a CO 2 mint nyersanyag? A szén tömeges alkalmazása elsősorban a villamos energiatermelésben és a vasgyártásban ismert. Ma is széles körű és újra elterjedőben van a szén vegyipari nyersanyagként való hasznosítása. A szénből minden termék előállítható, mint a szénhidrogénekből, tehát a villamos energián kívül mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj. A tiszta széntechnológia alatt egy sor különbözőeljárást és technológiai láncot értünk, amelyeknek a céljuk azonos, minél kisebb környezeti lábnyomot hagyni akár szilárd, akár cseppfolyós akár légnemű formában a szén felhasználása során. Például: metanol előállítás CO 2 -ból(oláh György CCR technológia), gázosítás (föld alatti UCG, Fischer-Tropsch eljárással szintézisgáz), CO 2 mikrobiológiai hasznosítása algákkal A szuperkritikus paraméterekkel rendelkező szénerőművek hatásfoka elérheti az 50 százalékot is. A völgyidőszaki elektromos energia hasznosítása tovább javíthat a gazdaságossági mutatókon. 32

Elvégzendő feladatok Európai K+F-hez valókapcsolódás: a lehetőségek és technológiák feltérképezése, követő és támogató magatartással A meglévőtudásbázis megőrzése és fejlesztése, a geológiai adatok dokumentációjának megőrzése, digitalizálása. Nem szabad elveszni hagyni a geológiai ismeretanyagot! Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv kidolgozása! Számítunk a szakma segítségére, valamint tervezzük a tárgyban munkacsoport létrehozását is! 33

Összefoglalás A Nemzeti Energiastratégia végrehajtása során figyelmet kell szentelni a hazai ásványvagyon hasznosítására, mivel: Nagy mennyiségben rendelkezésre áll és így használata csökkenti az import függőséget A klímapolitikai és környezetvédelmi aggályok a megfelelő ma még nem piacérett technológiák alkalmazásával a jövőben kezelhetőek lesznek A tiszta szén technológiákkal kapcsolatos kutatások az EU-ban is prioritást élveznek Meg kell őrizni a hazai bányászatra épülő évszázados szakma-kultúrát! Nem bízhatunk mindent a jó szerencsére! Fontos a stratégiai gondolkodás, a nemzeti érdekekkel valóösszehangolás, illetve a szakma bevonása, összetartása és párbeszéd kialakítása, hogy a fentieket meg tudjuk valósítani! 34