Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása... 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 58 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 65 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 72 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 80 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 81 1. A HEP IT részletei... 81 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 81 A beavatkozások megvalósítói... 82 Jövőképünk... 83 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 83 3. Megvalósítás... 93 A megvalósítás előkészítése... 93 A megvalósítás folyamata... 93 Monitoring és visszacsatolás... 94 A nyilvánosság... 94 Az érvényesülés, módosítás... 96 4. Elfogadás módja és dátuma... Ошибка! Закладка не определена. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A társadalom mind fizikai, mind mentális jellemzőiben különböző egyének közössége. Mások testi adottságaink, szellemi képességeink, korunk, nemünk, vagyoni helyzetünk. Különbözőségeink adják a társadalmunk sokszínűségét, értékeit. Van amikor a különbözőség - viszonyítva egy adott szituációhoz - korlátozó, kifejezetten hátrányt jelentő. A hátrányok felszámolása sokszor meghaladja erőnket, felszámolásuk tartós maradhat és önerőből megoldhatatlan. A társadalmi szolidaritásból egyértelműen következik, hogy hátrányos helyzetben lévő embertársaink érdekeinek előmozdítása, esélyegyenlőségük biztosítása valamennyiünk feladata kell, hogy legyen. Az előzőek okán, összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, saját intézményrendszerét, valamint a köznevelés, szociális és egyéb állami és nem állami intézményfenntartóit és a célcsoportokhoz kapcsolódó civil szervezetek képviselőit. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye Petőfi Sándor szép megfogalmazása szerint a hasonlíthatatlan szépségű Sátor-hegyek aljában települt. 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István királytól. Ma az ország legészakibb városa. A fölötte magasodó hegyek vulkáni keletkezésűek, formájukat a földrajztudósok és az idelátogatók az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják. Már a középkor korai évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult: ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. Egy világhírű borvidék része volt, kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába és az ország belseje felé. Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvő Borsiban született II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem. Innen indult politikai pályára Kossuth Lajos, aki büszkén vallotta magát újhelyi magyar ember nek. A városból, és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc, a nagy író és nyelvész a magyar nyelv megújítását célzó küzdelmeket a 19. század elején. Sátoraljaújhely ma hazánknak az egyik legszebb fekvésű, történelmi hangulatot árasztó kisvárosa. Lakóinak száma 16 ezer. Iskolaváros, a zempléni táj egyik kereskedelmi és kulturális központja. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. Műemlékekben, műemlék jellegű épületekben gazdag. A főtér hangulatát meghatározó barokk stílusú megyeháza (ma Városháza) 1754-1768 között épült, impozáns méreteivel a méltóság érzetét kelti. Előtte magaslik a város jelképévé vált Kossuth-szobor. Római katolikus plébániatemploma méltóságteljesen emelkedik a tér fölé. Az ún. Bartászeren található pálos-piarista kolostor és templom. A kolostor 13. századi eredetű, a kora gótikus templom a 14. században már állott. Barokk főoltára és templomi berendezése kivételes szépségű. 1 Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia 3
A Magas-hegy a téli sportok kedvelőinek valóságos paradicsoma. Országos versenyek lebonyolítására is alkalmas sí- és szánkópályák várják a testedzésre és friss levegőre vágyókat. A Várhegy tetejéről körülpillantva messze kéklik Hegyalja, s az alföldi Bodrogköz. A Szár-hegyen Magyar Kálváriát épített a város lakossága Trianon szomorú emlékezetére. Híresek az ungvári és zsólyomkai pincék. Tokaj-hegyalja Magyarország történelmileg leghíresebb borvidéke, az ország északkeleti részén húzódik, 3-4 km szélességben 87 km hosszúságban. Különleges gyönyörű vidéket pillant meg az utazó, bármilyen irányból is közelíti meg Sátoraljaújhelyt. Az erdőkkel és szőlőkkel borított jellegzetes sátor formájú hegyek (Magas-hegy, Kecskehát, Sátor-hegy, Köves-hegy, Vár-hegy, Boglyoska, Szár-hegy) kiváló termőhelyei a finom Tokaji boroknak. Érdemes a város látnivalói megtekintése mellett megpihenni egy jó hűvös pincében, és belekóstolni a világ legjobb boraiba. Különleges és egyedülálló adottságai révén igazi kuriózumokkal dicsekedhet ez a vidék: Az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté református prédikátor 1631-ben készítette el a városhoz tartozó Oremusdülőben álló présházában Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára. A város Ungvári pincerendszerét az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni. A 15-30 m mély pincék több kilométer hosszú, többszintes bonyolult pincerendszert alkotnak. Magyarország legrégibb építészeti relikviái. 2002-től világörökség része a városban található Ungvári pincerendszer. Az 5 hektár felszín alatti részen több mint 10 km hosszú pincerendszer található. Sátoraljaújhely kulturális intézményei széleskörű művelődési lehetőséget biztosítanak: múzeuma, levéltára, könyvtára, zeneiskolája van. Helyi sajtó, regionális televízió, működnek a városban. Az elmúlt évtized beruházásai (Városi Uszoda, Városi Sportcsarnok, Zemplén Kalandpark, felújított történelmi városközpont a sétáló utcával és a rendezvénytérrel, hóágyúzott sípálya, görkorcsolya- műjégpálya stb.) is igazolják, hogy Sátoraljaújhely, a 750 éves város Zemplén Fővárosa. Értékeink, küldetésünk Sátoraljaújhely Városa büszke történelmi múltjára, őseinek hagyományára, évszázadokon keresztül érvényesülő megkerülhetetlen szerepére. Ma is hordozza magában a múlt értékeit, mind a szellemi mind a tárgyi örökséget. A település közigazgatási, közművelődési, köznevelési-közoktatási, gazdasági szerepe okán méltó társadalomszervező közege a helyi és térségi közösségeknek. A város küldetése a dicső és büszke múlt eredményeinek megőrzése, az értékek gyarapítása és áthagyományozása a következő nemzedékeknek. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, - a szociális biztonság, - az egészségügy, - az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. 4
A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartókkal és az illetékes tankerülettel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók, így a gyermekek, a nők, az idősek a fogyatékkal élők, a mélyszegénységben élők számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 5
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása: Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása és érvényesítése érdekében elkészítette és 2008. november 20-án a képviselőtestület 289/2008/20488.(XI.20.) számú határozatával elfogadta az önkormányzat jelenleg is hatályos esélyegyenlőségi tervét. A hatályos esélyegyenlőségi terv elfogadásakor öt évre szólt, mely időszak alatt a tervet kétévente felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálati kötelezettség alapozta meg 2012-ben a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály munkatársainak azon feladatát, melynek elvégzésével májusban elkészült a felülvizsgálati tervjavaslat. 2012 nyarán megjelent a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet, mely oly mélységben határozta meg részletesen a helyi esélyegyenlőségi programok tartalmát, hogy az év másod felében már nem volt lehetőség a tavasszal elkészül terv átalakítására. A közigazgatásban bekövetkező 2013. évi változások megváltoztatták a hivatal szervezeti felépítését, melynek okán az Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály megszűnt, így a jegyzői titkárság feladatává vált a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata, elkészítése. Áttekintve a 2008-ban elfogadott programot a jelenlegi jogszabályok, előírások tükrében megállapítható, hogy a jelenlegi esélyegyenlőségi program minden tartalmi elemre kiterjedő átfogó novációja (megújítása) szükséges. Hivatalosan módosítani kellene a meglévő esélyegyenlőségi tervet, de a módosítás oly mértékű, hogy új terv elfogadását javaslom. 6
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az önkormányzat feladatainak ellátását és végrehajtását megalapozó stratégiai jelentőségű dokumentumai a Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia. A stratégiai jelentőségű dokumentumok és a helyi esélyegyenlőségi program összekapcsolása az esélyegyenlőségi feladatok ellátásának szükségképpeni alapja. Az évnél hosszabb időintervallumon ható dokumentumok teremtik meg a tervezett esélyegyenlőségi feladatok egyes költségvetési éveken átnyúlóan ütemezett láncolatát, folytonosságát. A középtávon szükséges tervezést a Fejlesztési Gazdasági program, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmán át kell vezetni. A kapcsolódás másik nagy csoportját képezik a helyi jogforrások. A költségvetési koncepción alapuló és elfogadásával rendeletként jogforrási szinter emelt tárgyévi helyi önkormányzati költségvetés teremti meg az intézkedési terv végrehajtásának anyagi-financiális hátterét. A költségvetési forrást igénylő intézkedések nem hajthatók végre pénzügyi fedezet rendelkezésre állása hiányában, ezért a képviselőtestületnek terveznie kell az egyes intézkedések pénzügyi hátterét. Az esélyegyenlőségi célcsoportok érekeinek az előmozdítását segítik a szociális és gyermekvédelmi területek jogszabályai, így : - A lakáshoz jutás helyi támogatásának szabályairól szóló 8/2004.(III.22.) önkormányzati rendelet - A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2005.(I.31.) önkormányzati rendelet - Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet - Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 13/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet - A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 5/2007.(II.6.) önkormányzati rendelet - A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló 7/2007.(III.6.) önkormányzati rendelet - Az adósságkezelési támogatásról szóló 8/2007.(III.7.) önkormányzati rendelet - A lakóépületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 12/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet - A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 25/2007.(VII.7.) önkormányzati rendelet - Az óvodáztatási támogatásról szóló 45/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet. Az esélyegyenlőségi terv elfogadását követően a célcsoportok érdekeinek az előmozdítását biztosítani kell a rendeletek szükség szerinti tartalmi módosításain keresztül. Az esélyegyenlőségi terv, mint alapdokumentum irányaiban meghatározza az önkormányzat intézményeinek esélyegyenlőségi, és egyéb a célcsoportok esélyegyenlőségét biztosító intézményi dokumentumainak elkészítését, módosítását. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Sátoraljaújhely Városa térségi szerepe a feladatellátás finanszírozásának változása miatt átalakult. A 2012. évben még működő társulások közül több, például a Többcélú Kistérségi Társulás, az Óvoda és Iskolafenntartó illetve a Szociális Társulás a 2013. évben megszűnt. A 2014. év feladatai közé tartozik az új térségi kapcsolatok kialakítása, illetve a meglévő együttműködések megőrzése, megerősítése. 7
Azon együttműködési formáknál, ahol az esélyegyenlőségi célcsoportok (gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal és mélyszegénységben élők) érdekeinek szükségessé teszik, az önkormányzat érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A hiteles helyzetelemzés elkészítésének alapkövetelménye a megfelelő statisztikai adatok begyűjtése. Az adatok megfelelősége nélkül helytálló következtetés nem vonható le, ezért fokozott körültekintés mellett került sor az adatgyűjtésre. Lényeges szempont volt, hogy az azonos nemű adatok egy adatbázisból kerüljenek előállításra, elkerülve ezzel az eltérő adatbázisok tartalmi különbségéből eredő különbségek okozta hibákat. A statisztikai adatok elsődlegesen az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatállományából (TeIR), a Központi Statisztikai Hivatal által működtetett KSH-TSTAR, az önkormányzati intézmények adatszolgáltatásából, illetve helyi adatgyűjtésből származnak. Az egyes adatforrások helyét az adott táblázatok tartalmazzák. A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésének adattartalmát a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet taxatív módon meghatározza. Az egyes adattáblák ennek okán kötelező jelleggel szerepelnek a helyzetelemzésben. Bizonyos táblázatok adatot nem tartalmaznak, melynek oka az adatok hiánya. Adathiány áll fenn, amikor a Központi Statisztikai Hivatal adatot nem közölt, illetve amikor az adat annak kezelésének tilalma miatt nem gyűjthető. Ilyen tipikus eset a helyzetelemzés roma nemzetiséget érintő táblázatai. Az adattáblák az egyes évek tekintetében az adott év nyitó adatát tartalmazzák. Az adathiányok esetén ez a 2013. év tekintetében sorozatosan előfordul az n.a vagyis nincs adat jelölést alkalmaztuk. 2.4. Demográfiai jellemzők: Az alábbi táblázatok általános áttekintés adnak Sátoraljaújhely Városának demográfiai helyzetéről. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Forrás: TeIR Fő Változás 2007 16882 2008 16518 98% 2009 16299 99% 2010 15901 98% 2011 15619 98% 2012 15355 98% 2013 n.a n.a 8
17000 Lakónépesség 16500 16000 15500 15000 14500 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A várost érintően az elmúlt öt év lakónépességének a változását vizsgálja és mutatja ki a fenti táblázat és diagram. A lakónépesség éves szinten egy-két százalékkal, mintegy átlagosan 300 fővel csökkent. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak 0-14 éves 1102 1125 2227 49% 51% 15-17 éves 314 313 627 50% 50% 18-59 éves 4821 4855 9676 50% 50% 60-64 éves 662 461 1123 59% 41% 65 év feletti 1594 926 2520 63% 37% 65 év feletti 19% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% 15-17 éves 4% 60-64 éves 8% 18-59 éves 56% 9
60-64 éves 6% 65 év feletti 12% Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 15% 15-17 éves 4% 18-59 éves 63% A 2. számú táblázat és diagram az állandó népesség korcsoportos, nemek szerinti megbontását mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a 60 év feletti korosztálytól drasztikusan csökken a férfiak száma és ezzel megfordul a férfiak nőkhöz mért aránya is a városban. A férfinépesség csökkenése okait célszerű vizsgálni. A férfinépesség csökkenése eredményezi az idős egyedülálló, illetve egyedülélő nők várható jelentős számát. Az önkormányzatnak tovább kell folytatni az idős egyedálló, illetve egyedülélő nőkkel kapcsolatos problémák kezelésével kapcsolatos feladatokat, teendőket. 3. számú táblázat - Öregedési index 60 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 3065 3375 90,8% 2008 3315 2592 127,9% 2009 3403 2514 135,4% 2010 3490 2428 143,7% 2011 3584 2320 154,5% 2012 3643 2227 163,6% 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 10
A 3. számú táblázat és diagram a város lakosságának öregedési indexét mutatja. Egyértelműen látható, hogy az ezredfordulón még fiatalodó lakosságot egy öregedő népesség váltja fel. A folyamatos öregedés, az idős korúak növekvő száma miatt a szociális védőhálót folyamatosan igazítani kell az elvárásokhoz, igényekhez. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 257 417-160 2009 224 338-114 2010 222 347-125 2011 176 331-155 2012 202 300-98 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-20 2008 2009 2010 2011 2012 2013-40 -60-80 -100-120 -140-160 -180 A 4. számú táblázat és diagram a belföldi el és odavándorlások számát mutatja. Az egyenleg negatív, ami közrejátszik a lakónépesség számának csökkenésében. Fontos vizsgálni az elvándorlások okát, s lehetőség szerint intézkedést kidolgozni azok megállítására, csökkentésére. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) 2008 145 226-81 2009 157 213-56 2010 141 239-98 2011 133 273-140 2012 136 215-79 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 11
0-20 természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013-40 -60-80 -100-120 -140-160 Az 5. számú táblázat és diagram az adott évek élve születéseinek a számát elemzi a halálozások tükrében. Sajnos a város természetes szaporodási indexe negatív, tehát a népesség csökken mivel a halálozások száma valamennyi vizsgált éven meghaladja a születések számát. Összegezve megállapítható a város lakosságszáma folyamatosan és egyenletesen csökken a migráció és a halálozások születésekhez mért nagyobb száma miatt. A lakosság elöregszik, a születések alacsony számának illetve az átlagéletkor növekedésének köszönhetően. Az önkormányzatnak folytatnia kell a tevékenységét az inaktív, idős lakosság problémainak kezelésére, a szociális, egészségügyi ellátásának a biztosítására. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az egyéni szükségletek kielégítésének meghatározója az anyagi lehetőség korlátossága. Abban az esetben ahol az egyén, illetve egyének a létminimum 2 alatt élnek és esélyük sincs, hogy ezen helyzetükből önerőből kilépjenek mélyszegénységről beszélünk. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért elnevezésű pályázati felhívása szerint a mélyszegénység definíciója: Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A mélyszegénység több tartalmi rétegből tevődik össze. A mélyszegénységben élők jó része alacsonyan képzett és nem foglalkoztatott személyek ezért súlyos megélhetési problémákkal küzdenek. Az anyagi javak szűkössége kihat az alimentációra, az egészségi állapotra, lakhatási, körülményekre. A mélyszegénység komplexitásán túl jelentős veszélye az újratermelődés, mely során generációk örökítik át az állapotot. A mélyszegénység térbeli dimenziója, hogy a mélyszegénységben élő családok rendszerint szegregált körülmények között telepeken, leromlott városrészekben élnek. A mélyszegénységben élő társadalmi réteg jelentős részét a roma nemzetiséghez tartozók teszik ki. A romák többségi kultúrától elkülönült, karakteresen különböző hagyományai, eltérő szocializációs mintája, szemlélet és életmódja mintegy szükségképpen nagyobb eséllyel determinálja a mélyszegénységet a roma közösségekben. Az esélyegyenlőségi program fókuszában a mélyszegénységben élők között a romák helyzete külön figyelmet érdemel az esélyegyenlőségi program intézkedései között. Az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élőket, elsődlegesen homogén célcsoportként, nemzetiségi többletjellemzők nélkül kezeli. A kialakított álláspont szerint a célcsoporthoz tartozók esélyegyenlőségét a célcsoporthoz tartozás okán biztosítani kívánja, nemzetiségi szempontok nélkül. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet: A mélyszegénységben élők jövedelmét elsődlegesen a szociális ellátórendszer biztosítja. A szociális ellátórendszer szűkebb értelemben az önkormányzat képviselő-testületéhez (Szociális és Egészségügyi Bizottság) és a jegyzőhöz rendelt ellátásokat, míg tágabb értelemben az egyéb társadalombiztosítási ellátásokat foglalja magában. A mélyszegénységben élők vagyoni viszonyai szerények. Az életkörülményeket nyújtó ingatlan az esetek többségében saját tulajdonban van, míg ezen felül nagyobb értékű ingósággal nem rendelkeznek. 2013.január 01-től a járási hivatalok megalakulásával átalakult a szociális és gyermekvédelmi hatósági feladatok hatásköri rendszere. A szociális ügyek két nagy csoportba tartoznak, az önkormányzati hatáskörbe tartózó önkormányzati hatósági ügyekre, amelyekben a döntési jogkör a polgármester és a Szociális Bizottság között oszlik meg, valamint a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekre. Hatáskörtől függetlenül a szociális ügyek döntésre való előkészítése, a döntés határozatba foglalása valamint esetenként a végrehajtás a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. Az alábbi táblázatban összefoglalásra kerültek a hatáskörök 2012. évről 2013. évre történő változása, ellátásonként: 2 A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelét. A létminimum kiszámításának hazai módja a normatív számítás. A számítás alapja az élelmiszer-fogyasztás aktuális társadalmilag elfogadott összetevőit tartalmazó értéke. A mélyszegénység, szintje ez alatt van. A létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer. Ft/fő. Család esetén a számítást a fogyasztási egységgel kompenzálják. 13
Polgármeste r Szociális és Eü. Biz. Jegyző Képviselőtestület Képviselőtestület Polgármeste r Szociális és Eü. Biz. Jegyző Járási Hivatal Ügyfajta megnevezése Hatáskör gyakorlója 2012. Hatáskör gyakorlója 2013. Aktív korúak ellátása - x x foglalkoztatást helyettesítő támogatás Aktív korúak ellátása - rendszeres x x szociális segély Időskorúak járadéka x x Egészségügyi szolgáltatásra való x x jogosultság megállapítása Ápolási díj alanyi jogon x x Rendszeres gyermekvédelmi x x kedvezmény Óvodáztatási támogatás x x Mozgáskorlátozottak közlekedési x Megszűnt ellátás támogatása Hadigondozottak pénzbeli ellátása x x Közgyógyellátás - alanyi x x Közgyógyellátás - normatív x x Közgyógyellátás - méltányos x x Köztemetés x x 05. 01- től Lakásfenntartási támogatás x x normatív Lakásfenntartási támogatás - Megszűnt 2012.04.30-al. méltányos Átmeneti segély x x Temetési segély x x Adósságkezelési és x x adósságrendezési támogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási x x Önkormányzati Ösztöndíjpályázat A táblázatból látható, hogy a járások kialakításának következtében 5 szociális ellátás típus került át a járási hivatalhoz. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy az átkerült feladatok mennyisége nem könnyített hivatal leterheltségén, hiszen az átkerült feladatok közül 2 típusban a jogosultak létszáma alacsony, valamint a többi átkerült ellátás sem igényel a megállapítást követően minimum egy évig egyéb feladatot. A magas jogosult létszámmal és folyamatos mozgással járó rendszeres ellátások mint pl. az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás továbbra is a jegyző hatáskörében maradt. Az önkormányzat által évek óta alkalmazott azon gyakorlat, hogy a segélyek, támogatások jelentős részét természetben biztosítja - utalvány közüzemek részére történő utalás sikeresnek mondható. Ugyancsak sikeresnek mondható, hogy 2012. október 1-jétől lépett hatályba az a módosítás, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatásként fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására alkalmas Erzsébet-utalvány formájában kell ezen túl biztosítani. Az Erzsébet-utalvány bevezetése sikeresnek mondható, mivel célzott segítséget jelent a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára. 14
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Sátoraljaújhely Városát a rendszerváltást követő társadalmi, gazdasági átalakulás mélyen érintette. A kialakult foglalkoztatási viszonyok a piaci, gazdasági változások miatt jelentősen leromlottak. Az eddig megszokott munkahelyet biztosító gyárak, ipari üzemek, állami vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek bezártak, átalakultak, miután felvevőpiacukat elvesztették. A rendszerváltás sokkhatását követően, új gazdaságpolitikai alapokon szerveződött át a foglakoztatási piac. A korábbi túlélő ipari üzemek mellett új foglalkoztatók is megjelentek. A város és környéke az országos rátát 3 meghaladó mértékű, de csökkenő tendenciájú munkanélküliséggel küzd évek óta. Az egyébként is egyre csökkenő számú aktív korú népesség jelentékeny része nem foglalkozatott. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 6115 5950 12065 583 9,5% 770 12,9% 1353 11,2% 2009 6054 5870 11924 597 9,9% 838 14,3% 1435 12,0% 2010 5938 5784 11722 633 10,7% 694 12,0% 1327 11,3% 2011 5826 5705 11531 536 9,2% 628 11,0% 1164 10,1% 2012 5797 5629 11426 561 9,7% 675 12,0% 1236 10,8% 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16,0% Álláskeresők aránya 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% nők férfiak összesen 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 3 Munkanélküliségi ráta 9,9% (KSH adat, 2013. július-augusztus) 15
A 3.2.1. számú táblázat a város aktív korú évek szerinti lakónépességét veti össze a nyilvántartott álláskeresők számával nemek szerinti bontásban. A diagram az álláskeresők számát mutatja évenként nemek szerinti bontásban. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek jelentősen nagyobb számban a férfiak közül kerülnek ki. A leglényegesebb mutató, hogy az aktív korú népesség - az országos átlagot meghaladóan - több mint 10%-a munkanélküli. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 1353 1435 1327 1164 1236 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 83 92 68 86 83 % 6,1% 6,4% 5,1% 7,4% 6,7% fő 214 209 206 181 203 % 15,8% 14,6% 15,5% 15,5% 16,4% fő 217 209 161 149 137 % 16,0% 14,6% 12,1% 12,8% 11,1% fő 184 168 176 154 179 % 13,6% 11,7% 13,3% 13,2% 14,5% fő 192 210 166 138 140 % 14,2% 14,6% 12,5% 11,9% 11,3% fő 138 185 176 143 166 % 10,2% 12,9% 13,3% 12,3% 13,4% fő 132 136 148 120 126 % 9,8% 9,5% 11,2% 10,3% 10,2% fő 132 165 155 123 121 % 9,8% 11,5% 11,7% 10,6% 9,8% fő 57 59 69 69 81 % 4,2% 4,1% 5,2% 5,9% 6,6% fő 4 2 2 1 0 % 0,3% 0,1% 0,2% 0,1% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
1600 Álláskeresők száma (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A 3.2.2. számú táblázat vizsgálja a regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban. Megállapítható, hogy az aktív korú népességen belül a nagyon fiatal és az idősebb korcsoportokban csekélyebb a munkanélküliek szám, míg valamennyi korcsoportban a munkanélküliség konstans mértékben van jelen. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 583 770 1353 404 547 951 69,3% 71,0% 70,3% 2009 597 838 1435 403 569 972 67,5% 67,9% 67,7% 2010 691 633 1324 423 395 818 61,2% 62,4% 61,8% 2011 536 628 1164 288 288 576 53,7% 45,9% 49,5% 2012 561 675 1236 223 229 452 39,8% 33,9% 36,6% 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% nők férfiak összesen 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A 3.2.3. számú tábla a munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számát és arányát mutatja. Megfigyelhető, hogy miközben a munkanélküliek száma jelentősen nem változik a vizsgált időszakban a tartós munkanélküliek aránya jelentősen csökken. Vélhetően a foglalkoztatási lehetőségek, (például a közfoglalkoztatás) számának az emelkedése hat az elhelyezkedés javulásra. A diagram jól mutatja a tartósan munkanélküliek számának csökkenését. Látható az utolsó két évben a tartósan munkanélküliek jelentős része nő volt. A nők tartós munkanélküliségének felszámolására célszerű intézkedést tenni. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1458 1595 3053 77 5,3% 100 6,3% 177 5,8% 2009 1411 1559 2970 64 4,5% 120 7,7% 184 6,2% 2010 1356 1524 2880 79 5,8% 91 6,0% 170 5,9% 2011 1295 1479 2774 80 6,2% 88 5,9% 168 6,1% 2012 1301 1455 2756 87 6,7% 92 6,3% 179 6,5% 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 18
140 Pályakezdő álláskeresők száma 120 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 nők férfiak A 3.2.4. számú táblázat és diagram a pályakezdő álláskeresők számát és a 18-29 éves népesség számához viszonyítottan mutatja be. A 2009. évet kivéve a pályakezdő álláskeresők száma állandó, melyen belül a férfiak aránya magasabb a nőkéhez képest. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 18340 9790 8550 13647 7158 6489 4693 25,6% 2632 26,9% 2061 24,1% 2011 13946 7391 6555 12908 6745 6163 1038 7,4% 646 8,7% 392 6,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A 3.2.5. számú táblázat az alacsonyan iskolázott népesség adatait mutatja be. A népesség általános műveltségét jelentő 8 osztály elvégzése drasztikusan növekedett mindkét nem esetén. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a nők esetén a város lakosságának 8,7%, míg a férfiak esetén a lakosság 6%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. 19
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 1353 108 8,0% 488 36,1% 757 55,9% 2009 1435 121 8,4% 531 37,0% 783 54,6% 2010 1327 109 8,2% 463 34,9% 755 56,9% 2011 1164 78 6,7% 410 35,2% 676 58,1% 2012 1236 78 6,3% 436 35,3% 722 58,4% 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1600 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb A 3.2.6. számú táblázat és az ahhoz kapcsolódó diagram a regisztrált munkanélküliek számát jeleníti meg az iskolai végzettség szerint. A megállapítható, hogy a munkanélküliek döntő többsége a nyolc általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkezik, ez aggasztó eredmény. Paradox a helyzet, mivel a munkanélküliek döntő többsége nem rendelkezik a városban fellelhető munkahelyek elvárásának megfelelő végzettséggel. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 29 29 100% 2010 21 21 100% 2011 30 30 100% 2012 29 29 100% 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat 20
120% eredményes végzők aránya (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2009 2010 2011 2012 2013 A 3.2.7. számú táblázat és a diagram az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők számát mutatja arra vonatkozóan, hogy a képzést az adott éven hányan fejezték be. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők száma nem túl magas, és e mellett biztató, hogy az alapfokú végzettséget megszerezni akarók kivétel nélkül eredményesen be is fejezik tanulmányaikat 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 272 0 0,0% 206 75,7% 66 24,3% 2010 268 0 0,0% 211 78,7% 57 21,3% 2011 283 32 11,3% 191 67,5% 60 21,2% 2012 395 147 37,2% 174 44,1% 74 18,7% 2013. n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés 21
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 2009 2010 2011 2012 2013 szakiskola szakközépiskola gimnázium A 3.2.8. számú táblázat és diagram a felnőttoktatásban résztvevők számát jeleníti meg a középfokú iskolában. Örömteli, hogy a középfokú oktatásban jelentkezők száma évről évre növekszik. A város középfokú intézményei megfelelő háttérrel rendelkeznek a tanulni vágyók fogadásához. 2012-2013 tanévtől, már két középfokú gimnáziumban is lehet gimnáziumi felnőttoktatásban érettségi bizonyítványt szerezni. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat jogszabályon alapuló feladata a helyi közfoglalkoztatás megszervezése és annak biztosítása. A központi kormányzat által kialakított közfoglalkoztatási programokhoz minden éven csatlakozott az önkormányzat. Kezdetben a közcélú és közhasznú foglalkoztatás programjain, majd az Út a munkához és a Startmunka programokon keresztül segítette elő a város a foglalkoztatás növelését. A piaci alapokon szerveződő gazdaság munkáltatói szereplőin felül a közfoglalkoztatás jelentékeny mértékben javítja a foglalkoztatási mutatókat. Az önkormányzat vezetésének fokozott figyelmet kell fordítania a közfoglalkoztatási programok szervezésére, csökkentendő ezzel a munkanélküliséget, a leszakadó rétegeket, a mélyszegénységet. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 819 6% n.a n.a 2011 906 8% n.a n.a 2012 226 2% n.a n.a 2013 n.a n.a n.a n.a Forrás: Önkormányzat adatai 22
1000 Közfoglalkoztatottak száma (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2010 2011 2012 2013 Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma A 3.2.9. számú táblázat és a diagram a közfoglalkoztatásban résztvevők számát mutatja be. A 2010 és 2011. évben eddig egyedülálló módon kiugróan magas számmal valósította meg a közfoglalkoztatást a város vezetése más önkormányzati és egyéb intézményekkel 4 karöltve. A 2010 és 2011. évben a regisztrált munkanélküliek kétharmada foglakoztatásra került a közmunkaprogram keretében. A közfoglalkoztatottak nemzetiségi összetétele nem ismert, erre vonatkozóan az önkormányzat, illetve a hivatal adatot nem gyűjt, és nem is gyűjthet. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A munkaerő piac nem egyedüli sajátossága és jellemzője a foglalkoztatotti adatok, a nem foglalkoztatottak, a munkaerő összetétele. Fontos vizsgálni a vállalkozások körülményeit. A vállalkozásokat övező szabályozási, és egyéb piaci körülmények teszik lehetővé, vagy éppen korlátozzák egy-egy piaci szereplő piacra lépését. Minél könnyebb a piacra jutás annál könnyebben indulnak a vállalkozások, kezdenek a magánszemélyek önfoglalkoztatásba. A bővülő piac, kedvez gazdasági fellendülésnek és a foglalkoztatásnak. 4 A közfoglalkoztatási programban közfoglalkoztatott munkaerőt delegált az önkormányzat hivatala a Városi Könyvtár, a Hétszínvirág Óvoda, a Kossuth Lajos Művelődési Központ, a Városellátó Szervezet, az Erzsébet Kórház, a Kazinczy Iskola, az V. István Közgazdasági Szakközépiskola, az Egyesített Szociális Intézmény, a Sátorlajaújhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Bokréta Művészeti Iskola, a Piarista Kollégium, a Szlovák Általános Iskola. A Szent Anna Szeretetotthon, a Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány, a Pedagógiai Szakszolgálat, a Sátoraljaújhelyi Rendőrség, Munkaügyi Központ., Cigány Nemzetiségi Önkormányzat., Trefort Szakközépisk., Szepsi Szakközépisk Árpád-Házi Szent Margit Ált. Isk., Deák úti Ált. Isk., Földhivatal, Kossuth Gimnázium, Máltai Szeretetszolg., Munkanélk. és Álláskeresők egyesülete Kazinczy Műzeum, Zemplénért Civil Szervezetek, Zsólyomkai Egyesület, Zempléni Fiatalok Hat. Nélk., Önkormányzat 23
3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozás ok száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátó helyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 1349 356 137 Nem 400730 e 3 58 n.a értelmezhető Ft 2009 1613 361 124 n.a Nem 378213e értelmezhető Ft 1 26 Nem 338782e 2010 1684 374 124 n.a értelmezhető Ft 1 820 2011 1728 290 99 n.a Nem 392180e értelmezhető Ft 2 907 2012 1690 302 102 n.a Nem 446362e értelmezhető Ft 3 334 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A 3.2.10. számú táblázat a foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vizsgálja a vállalkozások egy-egy adata tükrében. Látható a regisztrált vállalkozások száma jelentős, bár a gazdasági válság a szolgáltatási szektort visszavetette. A vendéglátó helyek száma szűk 20%-kal csökkent. Örvendetes, hogy a befizetett iparűzési adó mértéke növekvő, ezzel jelzi a gazdaság élénkülését, a piaci termelés fokozódását, ami a foglalkoztatás növelésének alapja. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz vonat járatok elérhetőség átlagos Kerékpár járatpárok átlagos átlagos átlagos átlagos utazási úton való száma utazási idő száma utazási idő ideje idő megközelíthe munkanapokon on autóbusszal munkanapok kerékpáron autóval vonattal tőség Megyeszékhely 1 óra 1 1,5 óra 18 1,5 óra nemleges nemleges Főváros 2,5 óra 0 4 óra 31 4 óra nemleges nemleges Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A 3.2.11. számú táblázat feltételezi a kedvező munkaerő-piaci körülmények mellett a munkaerő mobilitását. A Város területi lehelyezkedése, távolsága nagyobb centrumoktól, így a megyeszékhelytől, a fővárostól kedvezőtlenül hat az ingázásra, a munkaerő mobilitására. A közlekedési körülmények tovább nehezítik a távolság mellett azon munkavállalók mobilitását, akik a várostól távolabb kényszerülnek munkát vállalni. 24
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban van/nincs van van Felsorolás Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen van TÁMOP 1.1.2. az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van TÁMOP 1.1.2. Forrás: helyi adatgyűjtés A 3.2.12. számú táblázat összefoglalja azokat a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokat jogcímenként, melyek a városban elérhetők. Látható, hogy a foglalkoztatási problémák válaszaként minden szegmensben rendelkezik a térség foglalkoztatási programmal. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integráció elsődleges szervezete a már járási formában szerveződött munkaügyi központ városi kirendeltsége. A kirendeltség feladata a kormány foglalkoztatáspolitikájának a végrehajtásában való közreműködés, az egyes ellátások biztosítása a jogosultak részére, munkaerő-piaci szolgáltatások, a munkaadók, munkavállalók tekintetében, az önkormányzati közfoglalkoztatási programok koordinálása, ellenőrzése. Az önkormányzat aktív tevékenységet folytat a közfoglalkoztatás területén. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A foglalkoztatottak vonatkozásában, mint esélyegyenlőségi célcsoportot tekintve szükséges vizsgálni a mélyszegénységben élők és ezen a csoporton belül a romák foglalkoztatási helyzetét az önkormányzati intézményekben. A vizsgálat célja annak a következtetésnek a levonása, hogy az önkormányzat saját eszközeivel, foglalkoztatáspolitikájával kellő mértékben kompenzálja-e a mélyszegénységben élők helyzetét a célcsoport foglalkoztatásával. A probléma vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat az általa szervezett közfoglalkoztatási programokban (Út a munkához program, START munkaprogram) tudatosan és elsődlegesen alkalmaz olyan személyeket, akik a Munkaügyi Központban történt regisztrációjukon kívül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, mint szociális ellátásban részesülnek. Kijelenthető, hogy az Önkormányzat a mélyszegénységben élők foglalkoztatási hátrányának leküzdésére saját foglalkoztatás politikája keretén belül, határozott intézkedéseket tett az elmúlt években. A társadalmi szociológiai kutatások alapján a mélyszegénységben élők jelentős része a roma nemzetiséghez tartozik. A mai magyar jogrendben az egy-egy nemzetiséghez tartozás tényét kizárólag az egyén erre irányuló nyilatkozata alapozza meg. Egy adott nemzetiséghez tartozás az adatvédelmi törvények értelmében különleges 25
(szenzitív) adatnak minősül. A különleges adatok kezelése speciális előírások alapján lehetséges, s mivel ezen előírásokkal (pl. az adatkezelés célhoz kötöttsége), az önkormányzat nem rendelkezik, így nem releváns egy-egy foglalkoztatási projektben, az hogy adott munkavállaló milyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Vizsgálva az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai gyakorlatát határozottan kijelenthető, hogy a közfoglalkoztatás szervezésében a mélyszegénységhez tartozó személyek esélyegyenlőségének előmozdítása kétségtelen szempont, érdek, míg a mélyszegénységben élők valamely nemzetiséghez tartozása irreleváns. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat foglalkoztatáspolitikája legfőbb eleme az elérhető támogatások maximalizálására törekvés az adott támogatási mértéken belül a legnagyobb foglalkoztatási létszám elérése, produktív tevékenységek kifejtésével az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növelése. Az előbbi célrendszerhez össztársadalmi és önkormányzati érdek fűződik, ezért az önkormányzat további szempontokat nem alkalmaz a munkavállalók kiválasztása során. Nem került sor arra, hogy ha a munkavállaló kiválasztásakor indokolatlan nem objektív körülmény kerüljön meghatározásra. Egy adott munkavállaló foglalkoztatásának a megtagadása mindig valós objektív elvárásokon alapult pl. egészségi alkalmatlanság, szaktudás hiánya, mentális problémák. A város vezetése folyamatosan törekszik az objektív feltételek és elvárások megfogalmazásával a hátrányos megkülönböztetés felszámolására. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.a Igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma: A nem foglalkoztatott személyek a szociális ellátórendszeren belül a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályai alapján részesülnek ellátásban. Az egyes ellátások számának alakulását az alábbi táblázatok tartalmazzák: 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 12065 68 0,6% 2009 11924 76 0,6% 2010 11722 67 0,6% 2011 11531 28 0,2% 2012 11426 15 0,1% 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26
Segélyezettek száma (fő) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 3.3.1. számú táblázat és a diagram az álláskeresési segélyben részesülők számát mutatja az aktív korú lakónépességhez viszonyítva. Látható, hogy az álláskereséséi segélyben részesülők száma csekély az aktív korú népesség arányában. 3.3.2. számú táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 1353 166 12,3% 2009 1435 248 17,3% 2010 1327 193 14,5% 2011 1164 168 14,4% 2012 1236 56 4,5% 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 27