KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2011 / 6 2011 DECEMBER
SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK 2012 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én) módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt. A számviteli törvény módosítását elsősorban a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye, illetve a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye indokolta. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. A lehetőségek további bővülését jelenti, hogy a devizában történő könyvvezetési szabályok egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén is A naptári évtől eltérő üzleti év lehetőségének a bővítése Minden vállalkozó számára lehetővé válik a saját döntése alapján a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ez által a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását. A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése A számviteli törvény eddig nem engedte meg az egyszerűsített éves beszámolót készítők számára, hogy egyszerűsített éves beszámolójukat devizában készítsék el, és azt devizában történő könyvvezetéssel támasszák alá. Az egyszerűsítés és a versenyképesség növelése érdekében a jövőben az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló szabályainak egyszerűsítése készítés A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a jövőben akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: mérlegfőösszeg: 65 millió forint, éves nettó árbevétel: 130 millió forint, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő. Ezen túlmenően a módosított előírások a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók számára biztosítják, hogy számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentumot készítsenek. A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is. Ez utóbbi változások már a 2011- ben indult üzleti évre vonatkozóan is
Az árbevétel elszámolása a nem számlázott tételek esetében A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, illetve más bizonylat, ha az értékesítésről nyugtát sem kell kiállítani. Ezen számlázásra nem kerülő értékesítések árbevételkénti elszámolása a gyakorlatban bizonytalanságot vetett fel, mivel csak a számlázott, illetve a készpénzben kapott ellenértékre volt kifejezett jogszabályi rendelkezés. Indokolttá vált tehát egyértelművé tenni, hogy azon értékesítéseket is értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, amelyekről nem kötelező számlát kiállítani. A termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában például számlapénzben, illetve elektronikus pénzben kapott ellenérték is értékesítési árbevételként számolandó el. A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a módosítás az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz. Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében előírásra került, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke a főszabálytól eltérően a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni. A K+F fogalmak egységesítése A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése Tekintettel arra, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés definíciója az innovációs törvényben általános érvénnyel meghatározásra került, az egységes jogalkalmazás érdekében - a módosítás szerint - a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni. Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni. A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan további díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles az energiahordozó árán felül felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A módosítás a számviteli elszámolásokat jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, valamint az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó, számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.
A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát jelentős emelése A számviteli törvény a napi készpénz záró állomány maximális mértékének korlátozásával esetenként jelentős többletadminisztrációs kötelezettséget ró a vállalkozásokra. Tekintettel arra, hogy a gyakorlat azt igazolta vissza, hogy ezen előírás egyes vállalkozások esetében, a végzett tevékenység sajátosságai miatt nehezen, csak jelentős többletköltséggel tartható be, indokolttá vált az átlagos mértékre vonatkozó törvényi korlát emelése, figyelemmel arra, hogy a kirívóan magas, indokolatlan készpénz állomány korlátozására a megemelt mérték is még alkalmas legyen. Ennek megfelelően a jelenlegi 2 %-os mérték 10 %-ra változott. Az új szabályok szerint a vállalkozásoknál a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. A leltározási szabályok egyértelművé tétele A számviteli beszámolót minden évben alá kell támasztani leltárral (amely egy tételes lista a vállalkozás eszközeiről és forrásairól). A megbízhatóság érdekében e leltárt bizonyos esetekben tényleges mennyiségi leltárfelvétellel is ellenőrizni kell, vagyis meg kell bizonyosodni arról, hogy a leltárban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók-e. A vállalkozások pénzügyi beszámolóiban jelentős szerepet játszanak a készletek és a tárgyi eszközök. Ezen eszközök vonatkozásában azonban a korábbi szabályozás elvben bizonyos esetekben lehetővé tette, hogy a vállalkozásnak soha ne kelljen tételes mennyiségi felvétellel ellenőriznie azok fizikai meglétét. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy fő szabályként minden vállalkozás köteles a megszámlálható eszközeit tételesen leltározni. Az eszközeit folyamatosan mennyiségben és értékben nyilvántartó vállalkozás azonban, csak három évente köteles ezt végrehajtani, a túlzott adminisztráció elkerülése érdekében. A számlák kontírozásának egyszerűsítése A bizonylat megőrzési kötelezettsége A módosítás a könyvelőszoftverek használatának kizárólagossá válása, és az elektronikus úton kibocsátott bizonylatok növekvő aránya miatt kialakult, a számlák kontírozásának módjával kapcsolatos értelmezési kérdésre ad választ. A módosítás szerint a számviteli törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás, amelyben a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendeléssel (valamilyen azonosító segítségével) kapcsolják hozzá a könyvviteli elszámolást, a bizonylat alapján könyvelt tételeket és azok időpontját. Az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok feldolgozásánál is rögzíti ezt a lehetőséget a módosítás. A módosítás a legfontosabb számviteli bizonylatok megőrzési idejének csökkentését (10 évről 8 évre) és törvényen belüli összhangját tartalmazza. A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy az eredetileg nem elektronikus formában (papír alapon) kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli törvényben előírt, a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylatok megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírások teljesítése elegendő.
A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén jelenleg az adózó figyelemfelhívását követően a figyelemfelhívásban jelölt határidő lejártát követően azonnal az adózó adószámának felfüggesztése, majd megszűntnek nyilvánítása következik. A módosítással a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének elmulasztásához kapcsolódó szankció többlépcsőssé, rendszere arányosabbá és fokozatossá vált. Az osztalékelőleg fizetési szabályainak egyszerűsítése A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése A korábbi számviteli előírások nem voltak egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. Az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek megszűnésére vonatkozóan, ezt tartalmazza a vonatkozó módosítás. A módosítás jelentősen egyszerűsíti az osztalékelőleg fizetését, mivel lehetővé teszi a kifizetést a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is, szemben a korábbi szabályokkal, amelyek minden kifizetéshez külön közbenső mérleget követeltek meg. Egyes határidők összhangjának megteremtése A jelenlegi előírások szerint nincs teljes összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között. Az összhangját megteremtése érdekében a korábbi, mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos merev beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltják fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát: - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén: az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, - összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig, - egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig. Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése Bizonyos gazdasági események számviteli és társasági adó szerinti elszámolása nem azonos, ami adóalap korrekciós tételeket, és így többlet adminisztrációt eredményez. A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése, valamint a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolásának előírása. Hasonló céllal került a módosítások közé az a rendelkezés, amely a devizában számlázott tételek esetében lehetővé teszi a számviteli törvény általános szabályaitól eltérően az Áfa törvény szerinti árfolyam alkalmazását a könyvelés során. Ezzel elkerülhető a két törvény közötti eltérésből adódó többszörös árfolyam-könyvelés. Ez utóbbi változás már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályainak módosítása A korábbi előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének, valamint a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatti nyilvántartásból való törlést követő újbóli nyilvántartásba vételének nem volt feltétele a továbbképzési kötelezettség teljesítése. Annak érdekében, hogy könyvviteli szolgáltatást végzők tevékenységüket naprakész tudással kezdhessék meg, a jövőben indokolt, hogy a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban már teljesítsék a továbbképzési kötelezettségüket. Azoknak a könyvviteli szolgáltatást végzőknek, akik a továbbképzési kötelezettségük elmulasztása miatt a nyilvántartásból törlésre kerültek, az engedély újbóli megadására és a nyilvántartásba való újbóli felvételére a számviteli törvény megfelelő módosításával bármikor sor kerülhet, amennyiben az új kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a szakterületre előírt továbbképzési kötelezettségüket teljesítették. Egységes jogértelmezést segítő pontosítások A számviteli előírások gyakorlati alkalmazása során esetenként felmerülnek értelmezési problémák, amelyek következtében bizonyos előírásokat egyes vállalkozások eltérően alkalmaznak. Az egységes gyakorlat érdekében indokolt bizonyos technikai pontosítások végrehajtása a törvényi előírásokon. Ezek többek között a az alapítás-átszervezés aktivált értékére, a devizában, valutában történő ellenérték kiegyenlítésére, az elektronikus pénz fogalmára, a beruházás, az alapítás-átszervezés aktivált értéke terven felüli értékcsökkenésére, a magyar számviteli standardok alkalmazására vonatkozó módosítások. E módosítások is jellemzően már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudás szükséges, a számviteli törvény előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze. Ezen túlmenően e vállalkozások a könyvvizsgálói feladatok ellátására 2014-től kezdődően csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adhatnak megbízást, aki (amely) rendelkezik IFRS minősítéssel. Az új követelményeket első alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat az alábbi elérhetőségeken: BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft. 1103 Budapest, Kőér utca 2/A C.ép. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: online@bdo.hu www.bdo.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyért felelősséget nem tudunk vállalni. A BDO Magyarország kizárja a felelősséget olyan lépésekért, melyeket bárki a jelen publikációban foglalt információk alapján tett, vagy nem tett meg, vagy bármely, kizárólag a publikációban foglaltak alapján hozott döntésért. Konkrét kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül tanácsadóinkat. Baumgartner Ferenc Könyvvizsgáló partner, Ügyvezető ferenc.baumgartner@bdo.hu Nagy András Ügyvezető andras.nagy@bdo.hu Janda Szilvia Ügyvezető szilvia.janda@bdo.hu Czinkóczi Csilla Cégvezető csilla.czinkoczi@bdo.hu Nagy Zsuzsa Cégvezető zsuzsa.nagy@bdo.hu A BDO Magyarország cégcsoport tagjai magyar korlátolt felelősségű társaságok, az egyesült királyságbeli BDO International Limited garancia alapú korlátolt felelősségű társaság tagjai. A BDO a BDO hálózat és minden BDO tagvállalat márkaneve.