ÁCHIM ANDRÁS UTCAI ÓVODA

Iktatószám: 249-1/2018. ÁCHIM ANDRÁS UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018. OM azonosító: 030864 3. verzió 4030 Debrecen, Áchim András utca 20-22.

2 Tartalomjegyzék 1. Küldetésnyilatkozatunk 5 2. Gyermekképünk 6 3. Óvodaképünk 7 4. Pedagógiai Programunk célja 8 5. Az óvodai nevelés fő feladatai 8 5. 1. Egészségfejlesztés, az egészséges életmód alakítása 9 5. 2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció 15 5. 3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 20 5. 4. A kommunikáció és kooperáció fejlesztése 24 6. Alapelveink és specialitásaink 26 7. Az óvodai élet megszervezésének elvei 27 7. 1. Az intézmény személyi feltételei 27 7. 2. Az óvoda tárgyi feltételei 30 7. 3. Óvodai életünk megszervezése 32 7. 4. Az óvoda kapcsolatai 36 8. Az óvodai élet tevékenységei, az óvodapedagógus feladatai 41 8. 1. Játék 41 8. 2. Tevékenységben megvalósuló tanulás 44 8. 3. Vers-mese 46 8. 4. Ének, zene, énekes játékok, tánc 48 8. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 51 8. 6. Mozgás 53 8. 7. Külső világ tevékeny megismerése 56 8. 8. Munka jellegű tevékenységek 60 8. 9. Szabadidős tevékenységek 63 8. 10. Képességfejlesztés 64 9. Dokumentáció 69 10. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok 73 11. A program megvalósításához szükséges óvodai eszközök és felszerelések 78 12. Irodalom jegyzék 93 13. Legitimációs záradék 96

3 Bevezetés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 130/2011. (V. 26.) önkormányzati határozatában döntött a Tégláskerti Általános Iskola és Óvoda és az Áchim András Utcai Óvoda átszervezéséről. 2011. augusztus 1-től, az Áchim András Utcai Óvodának átadásra került a fent nevezett intézmény óvodai nevelése, így, az Áchim András Utcai Óvoda Balaton utcai telephelyként, 2016. augusztus 1-től, névváltozás következtében Tégláskerti telephely néven működik tovább. Pedagógiai Programunkban egyesítettük az Áchim András Utcai Óvoda egészséges életmódra nevelést előtérbe helyező saját, és a Tégláskerti telephely adaptált Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programját, melyben az óvodai egység jelölésével láttuk el az adott intézményre vonatkozó gondolatokat. A Pedagógiai Program létrejött az alábbi jogszabályok figyelembevételével 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

4 A gyermeknevelés veszélyes dolog: ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára; ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom. Demokritosz Az óvoda neve: Áchim András Utcai Óvoda Telephely: Áchim András Utcai Óvoda Tégláskert telephelye OM azonosító: 030864 Az óvoda pontos címe: 4030 Debrecen, Áchim András utca 20-22. Telephely: 4030 Debrecen, Halász u. 4. Telefonszáma: Áchim András Utcai Óvoda: 52/471-005 Tégláskert telephely: 52/ 474-050 Az óvoda fenntartója: DMJV Önkormányzata Címe: 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Telefonszáma: 52/ 517-690 Az óvodai csoportok száma: 11 Az óvoda vezetője: Molnárné Nagy Andrea A programot készítette: Az Áchim András Utcai Óvoda és a Tégláskerti telephely nevelőtestülete A programot jóváhagyta: Molnárné Nagy Andrea óvodavezető

5 1. Küldetésnyilatkozatunk Debrecen város déli részén elhelyezkedő Kerekestelep, Epreskert, Boldogkert, Tégláskert városrészek lakóinak óvodáskorú gyermekeit neveljük óvodánkban, továbbá mindazokat a gyermekeket, akiknek szülei a szabad óvodaválasztás szellemében óvodánkat választották. Minőségi óvodai nevelést nyújtunk az óvodába járó gyermekek számára a gyermek és a szülői jogok tiszteletben tartásával. Óvodánkban, családias légkörben, tiszta és harmonikus környezetbe várjuk a gyermekeket, amelyben pozitív viszonyulásokat, érzelmi megnyilvánulásokat tapasztalhatnak meg. Valljuk, hogy a játék az óvodás gyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Az Áchim András utcán saját, a Tégláskert utcán adaptált, Tevékenységközpontú Pedagógiai Program szerint dolgozunk, melynek fő célkitűzése az egészséges életmódra nevelés és az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Nagy súlyt helyezünk a tehetségek gondozására, szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésére, fejlődésük elősegítésére. Fontosnak tartjuk az esztétikus környezet iránt érdeklődés felkeltését, kreatív tulajdonságok fejlesztését a vizuális tevékenység által. Sajátos arculatát adja óvodánknak a hagyományos rendezvényeink szervezése. A szülők aktív közreműködésével élményeket nyújtunk a gyerekeknek. Erősítjük a gyermek-szülő, valamint az óvoda és a szülői ház közötti kapcsolatot. Javítjuk a hátrányos /HH/ és halmozottan hátrányos /HHH/ gyermekek esélyeit az óvodai nevelésben való részvétellel, törekszünk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni fejlesztésére. Sokoldalúan képzett pedagógusok és szakképzett dajkák együttműködésével a gyermekeket komplex tevékenységek keretében, egyéni képességeik figyelembe vételével fejlesztjük.

6 2. Gyermekképünk A pedagógiai optimizmus segít minket abban, hogy megfogalmazzuk, milyenné szeretnénk nevelni óvodásainkat. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában. A játék elsődlegességét, az élmények és tapasztalatok és tevékenységek lehetőségét felkínáló környezetben szeretnénk a gyerekeket befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé nevelni, kihasználva a mérhetetlen tudásszomjukat-, a gyermeki kíváncsiságot, a miért korszakot. Az egészséges életmód és életvitel iránti igényeiket alakítjuk, fejlesztjük, hogy nyugodtak, kiegyensúlyozottak legyenek. Természetesen, harmonikusan, ügyesen mozogjanak, a térben tudjanak jól tájékozódni, alkalmazkodni. A felmerülő akadályokat igyekezzenek legyőzni, konfliktushelyzetben megegyezésre törekedjenek társaikkal. Kapcsolataikban a tolerancia, empátia, egymás segítése legyen az irányadó, jelenjenek meg az óvoda által preferált viselkedési normák. Ismerjék meg saját képességeiket, értékeiket. Legyenek érdeklődők és kezdeményezők. Interakciójuk gazdag, kulturált, és érthető legyen. Legyenek képesek saját fejlettségi szintjükhöz képest élmény- és fantáziaviláguk sokoldalú megjelenítésére, kreativitásuk kibontakoztatására. Néhány szóban összefoglalva: mindannyian arra törekszünk, hogy az óvodáskor végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon tudjanak együtt élni, kommunikálni és kooperálni, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodáskor maradandó élményt jelentsen számukra.

7 3. Óvodaképünk Intézményünkben mindazokat a gyermeki tulajdonságokat fejlesztjük, melyeket gyermekképünkben megálmodtunk. Önmagunkkal szemben legfontosabb követelményünk: a befogadó (inkluzív) nevelés legtágabb értelmezése, a gyermeki méltóság tiszteletben tartása. Nevelésünk segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Tevékenykedtetésen alapuló programunkkal, olyan érzelmeket kiváltó motiváló helyzeteket teremtünk, melyben a gyermeki kíváncsiságot ébren tartjuk, és játékos tevékenységre ösztönözzük. Mindannyian arra törekszünk, hogy a gyermek minden tevékenységben jól érezze magát, örömét lelje, és egészségesen, harmonikusan fejlődjön testi, érzelmi, értelmi és szociális téren, megalapozzuk környezettudatos magatartását. Következetesen preferáljuk azokat a viselkedési normákat, melyek betartása a kulturált életmódhoz elengedhetetlenül fontos: higiéniai szokások, társas- és szülői kapcsolat, felnőttek iránti tiszteletadás normái. A tartalmas, nyugodt játék feltételeinek a megteremtését valamennyien fontosnak tartjuk. Valljuk, hogy a szabad játék a gyermek elsődleges és legfejlesztőbb tevékenysége. Nevelőmunkánk során nagy súlyt helyezünk a differenciált egyéni bánásmódra, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kompenzálására, a tehetségek gondozására a sajátos nevelési igény kielégítésére a kreatív képességek kibontakoztatására, képességfejlesztésre és nyelvi kommunikációra. Tiszteletben tartjuk a szülői nevelést, céljainkat a szülőkkel közösen kívánjuk elérni.

8 4. Pedagógiai Programunk célja Szeretetteljes környezetben a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése, autonómiájuknak kibontakoztatása az életkori sajátosságok, egyéni eltérések és szükségletek figyelembevételével. 39 Az egészséges életmód és életvitel szokásainak kialakítása és elmélyítése a gyermekek testi-lelki egészségének védelme érdekében. Pozitív érzelmek kialakítása a természet és a környezet esztétikuma iránt, környezettudatos viselkedés megalapozása. Mindez nyilvánuljon meg a gyermeki kifejezés eszközeiben, tevékenységekben, egyéni képességfejlesztésben. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése. A teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. 5. Az óvodai nevelés feladata Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 4. Kommunikáció és kooperáció fejlesztése, az életre való felkészítés.

9 5. 1. 1. Egészségfejlesztés, egészséges életmód alakítása Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, intézményünk mindennapjaiban működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt feladatainkat az óvodai nevelés tevékenységei során az egészséges életmódra nevelés munkaközösség szakmai irányításával valósítjuk meg: az egészséges táplálkozás, melyet közétkeztetést ellátó szolgáltató közreműködésével biztosítunk a mindennapos mozgás (lásd: mozgás) a testi és lelki egészség fejlesztése (lásd: érzelmi nevelés) a bántalmazás és erőszak megelőzése (lásd: erkölcsi nevelés és szocializáció) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,(lásd: óvodai nevelés/ a személyi higiéné (lásd: testápolás) egészségügyi szolgálatot ellátó szakember bevonása ( védőnő, fogorvos,házi orvos) gyermekvédelmi rendszer működtetése (lásd: gyermekvédelem) Az egészséges életmódra nevelés célja: Az egészséges életmód és életvitel szokásainak kialakítása és elmélyítése a gyermekek testilelki egészségének védelme érdekében. Az egészséges életmód kialakításának feladatai: az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

10 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Feladataink: A gondozás az óvodai nevelés fontos tevékenysége, mellyel kielégítjük a gyermek szükségleteit, elősegítjük növekedését, egészséges fejlődését. A tevékenységek során törekszünk a gyermekek irányába a sürgetésmentes, kommunikációval és érzelmi megnyilvánulásokkal kísért kapcsolatépítésre. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők fokozott odafigyelést igényelnek. Célunk az, hogy a gyermekek megtanulják önállóan ellátni magukat. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek, valamint vegyes csoportban a nagyobb gyerekek. Fontos ezen a területen a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása és a rendszeresség mindkét fél részéről a szokások kialakításában. Az egyéni bánásmód, a gyerekek sajátos igényeinek figyelembe vétele itt is érvényesül. Táplálkozás Az egészséges táplálkozásnak a gyermekkorban külön jelentőséget ad az, hogy nemcsak a mozgás, játék stb. során fogyasztott energiát kell a tápanyagokkal pótolni, hanem a szervezet növekedéséhez, a szervek, szervrendszerek fejlődéséhez, az asszimilációs folyamatokhoz is elegendő energiát kell biztosítani. Az óvodai étkezés alkalmával a gyerekek az egész év folyamán kellő mennyiségben kapják meg valamennyi tápanyagot. A közétkeztetést ellátó szolgáltató törekszik a rostban, vitaminban gazdag, zsírban, cukorban szegény étrend előállítására. Szükség esetén diétás étkezést is tudunk igényelni az arra rászoruló gyermekek részére. A tápanyagszükséglet kielégítése és a változatosság érdekében az óvodai étrendet a szülők számára láthatóan helyezzük el. Minden étkezés kulturált körülmények között folyik. Az ízlésesen terített asztal látványa fokozza az étvágyat, egyúttal igényességre, kulturált viselkedésre késztet. Az evőeszközök fogásával a kéz apró, finom izmai erősödnek, fejlődik finommotorikájuk és a szem-kéz koordinációjuk. Az étkezés során illatokat, ízeket, formákat, színeket is érzékelnek, ezek összekapcsolása lehetővé teszi a sokoldalú megismerést. A folyamatos vitamin bevitel érdekében a közétkeztetést a szülők által felajánlott friss zöldség, gyümölcs, magvak fogyasztásával egészítjük ki. Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint /kompetenciák/: Szilárd szokásukká válik étkezés közben a kulturált magatartás, az önálló, a szükségleteiknek megfelelő mennyiségű étel kérése, az asztal és környékének esztétikus rendje. Helyesen

11 használják az evőeszközöket, a kanalat, villát, kést. Helyes, természetes testtartással ülnek evés közben, és csukott szájjal rágják meg az ételt. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb igény van a testápolásban a felnőttek közreműködésére, aktív segítségnyújtására. A segítségnyújtásunkból később felügyelet és ellenőrzés lesz, a gyerekeknél rögzülnek a szokások a gyakorlás során. A különböző testrészekkel végzett feladatok összekapcsolása megnevezésükkel, mozgatásukkal hatékonyabban alakítja a testfogalom megjelenését. A tükörben a különböző tevékenységek során megismerik a testrészeiket, a térirányokat, a testápolást szolgáló eszközök használatát. Nyáron az udvari játékok, a homokozás után lehetőségünk van az ebéd és pihenés előtti alaposabb tisztálkodásra, zuhanyozásra. Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint: A gyerekek már önállóan mosakodnak, törülköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Segítség nélkül használják a W. C.-t, vigyáznak a W. C. a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik. Elsajátítják a fogmosás alapvető műveleteit, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Helyesen használják a fésűt, a tükör előtt lehetőségük van önmaguk ellenőrzésére. Kellő figyelmet fordítanak a zsebkendő használatára. Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. A szülőkkel közösen arra törekszünk, hogy a gyerekek ruházata kényelmes legyen, ne gátolja őket a szabad mozgásban, alkalmazkodjon a napi időjáráshoz. Az öltözködés gyakorlásával szintén jelzést kapnak a gyermekek a testsémáról, közben tapasztalatokat szereznek az öltözködés sorrendjéről, és arról, hogyan könnyebb annak végrehajtása. A csoportszobában váltócipőt használnak, ami kényelmes és nem akadályozza őket a szabad mozgásban. Nyáron lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek a homokozóban, fűben mezítláb mozogjanak, szaladgáljanak. Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint /kompetenciák/ Az időjárásnak megfelelően öltözködnek, vetkőznek. Ügyelnek ruhájuk esztétikus összehajtására. A gombokat, húzózárakat, patentokat önállóan kezelik. Elsajátítják a cipőfűzés, - kötés technikáját. Ruhaneműjükkel vigyáznak az udvari játék során is. A levegőzés, séta után gondosan letisztítják cipőjüket a bejárat előtt, ezzel is óvják környezetük rendjét, tisztaságát. Mozgás Az egészséges életmódra nevelésben jelentős szerepet tölt be a mozgás. A sokféle mozgáslehetőség, melyet programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész

12 szervezet fejlődését. A torna, a játékos mozgások fejlesztik a gyermekek olyan testi képességeit, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét, valamint fontos szerepe van az egészség megőrzésében. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Az irányított mozgás tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy különböző mozgásformákat ismerjenek és tanuljanak meg a gyerekek. A kicsik heti egy, a nagyok heti két alkalommal mozognak a tornateremben Emellett nagy jelentősége van a mozgásfejlődésben a szabadidőben végzett játékos tevékenységeknek. A gyermekek számára a legjobb, legegészségesebb aktív pihenés a kötetlen, szabadban való mozgás, játék. Igyekszünk kihasználni az udvaraink adta lehetőségeket. A nagy területek (füves, dombos, aszfaltos) jó lehetőségeket kínálnak a futó, fogó, labdajátékokra. Fontos eszközként tartoznak az udvarhoz a mászókák, az állványokról, faágakról lelógó kötelek, a mászó fák, a csúszdák, falétrák. Nagyon jó alkalmat biztosítanak a függések, lengések, mászások, fogásmódok gyakorlására Az állványok közé kifeszített rúdon lajhármászást lehet végezni. Az alacsonyabbak alkalmasak lengésekre és keresztirányú átfordulásokra. A lefektetett gerendák, a rollerek, biciklik egyensúlyérzékük fejlesztését szolgálják. Ritmikus mozgásfejlesztő eszköz az udvaron, a kötélen lógó hinta. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Fontos az, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyerekek, megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni. A szereken felügyelet mellett korlátozás nélkül engedjük őket bátorságuk szerint kísérletezni. Ha a gyermekeknek alkalmuk van a szerek kipróbálására, megtanulják azt is, hogyan vigyázzanak magukra, hogyan essenek el, és hogyan kapaszkodjanak. A gyerekek a mozgásos játék közben megtanulják mozgásuk irányítását, nő a mozgásbiztonságuk is. A játékszabályok megismerésével, megfigyelésével és betartásával fejlődik figyelmük, emlékezetük, szabálytudatuk, kitartásuk, kudarctűrésük is. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt. Ez újabb tevékenységre készteti őket. Így a mozgás természetesen épül be a gyerekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. Edzés Fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek edzését. A napfény, a levegő, a víz edzőhatása rendkívül kedvező a gyermeki szervezetre. Minél több időt töltenek a gyermekek a szabad levegőn, természetesen az időjárásnak megfelelő ruházatban, annál ellenállóbb lesz a szervezetük a betegségekkel szemben. Tavasszal, nyáron, ősszel az időjáráshoz és a napirendhez igazodva sok időt töltünk az udvaron. Légfürdőzést jelent a szabadban végzett mozgás, játék, séták. Nyáron a szabadban töltött idő alatt óvjuk őket a nap káros hatásaitól, párakapuval gondoskodunk szervezetük hűtéséről. Télen különösen nagy jelentősége van a derűs, napfényes időben való levegőzésnek. Bár rövidebb időt töltünk a szabadban, megfelelő mozgással (szánkózás, csúszkálás, játék) tesszük kellemessé ezt az időt.

13 Esős, szeles időben, a tornateremben vagy a csoportszobában nyitott ablak mellett szervezünk mozgásos játékokat. Az óvodai élet minden napján lehetőséget biztosítunk a mozgásra a teremben és a szabad levegőn, spontán, vagy szervezett formában Mindig szem előtt tartjuk, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Az egészséges és biztonságos környezet kialakítása Óvodánk udvara Az óvodánk udvarai az egészséges életmódra nevelés egyik színtere, egyaránt rendelkezik burkolt és füvesített területtel. Az Áchim András utcán az udvar egy részén dombot is kialakítottunk, mely változatos mozgásokra ad lehetőséget: lecsúszás szánkóval, gurulás a test hossztengelye körül, labdagurítás. A különböző felszerelési tárgyakkal elégíthetjük ki a 3-6 éves gyermekek természetes mozgásigényének szükségletét: mászás, kúszás, futás, stb. labdajátékok lehetőségének felkínálásával. Homokozók, mászókák, babaházak, ivókút, áll a gyerekek rendelkezésére. Lehetőség szerint évente pótoljuk, frissítjük homokkészletünket. Az udvari élet szokásai, szabályai Minden csoportnak saját játszóterülete van, de lehetőség van baráti kapcsolatok kialakulására más csoportbeli gyerekekkel is. Az udvaron nagyobb önállóságot kapnak a gyerekek. Ügyelünk a baleset-megelőzés érdekében a gyerekek ruházatára. A fáramászás lehetőségével, kialakítjuk a biztonságos fogás technikáját. Mászásnál arra ösztönözzük őket, hogy ügyelnek egymás biztonságára is. Alkalmazzák a körültekintő magatartás szabályait egymással szemben, amikor fára másznak, mászókáznak, a dombról lecsúsznak, vagy amikor bicikliznek. Az óvoda helyiségei Mind két intézményünk szépen rendezett környezetben fekszik. Az Áchim András utcán 8 csoportos óvodánkban az egymás melletti két csoport közös öltöző- és mosdórészt használ. A Tégláskert utcán körültekintő a szervezéssel biztosítjuk a közös mosdó és öltöző zavartalan használatát. Az öltözőkben a gyerekek méretéhez igazodnak a szekrények, melyben vállfás ruhazsákjaikat helyezhetik el. A csoportszobák a játék, a foglalkozások, az étkezés és az alvás színterei is egyben. Minden helyiség a gyermekek harmonikus fejlődésének megfelelően rendeztünk be. A csoportszobákat rendszeresen szellőztetjük, biztosítva ezzel az elhasznált levegő frissítését. Az Áchim András utcán ősszel és télen germicid lámpák segítik elő a levegő a baktérium és vírusmentesítését. A nagyméretű ablakok elegendő természetes fényt engednek be. Az Áchim András utcán tágas tornateremmel rendelkezünk, a Tégláskert utcán csoportonként heti egyszer a Talentum Baptista Általános Iskola tornatermében szervezzük a mozgást. Megfelelő felszereltséggel rendelkezünk, eszközeinket folyamatosan bővítjük korszerű tornaszerekkel. A csoportok igényeik szerint használják a tornatermet nagyobb rendezvények, ünnepségek lebonyolítására is. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának érdekében rendszeres takarítás folyik.

14 Egészséges életmódra nevelés munkaközösség az Áchim András Utcai Óvodában Munkaközösségünket a napjainkban különösen fontos egészséges életmódra nevelés szükségességének felismerése és kiváló helyi adottságaink keltették életre. A munkaközösség szervezi, irányítja az óvodában folyó egészségnevelés tevékenységeit, rendezvényeit. Az egészséges életmódra nevelés munkaközösség célja Az egészséges életmód és életvitel szokásainak kialakítása és elmélyítése a gyermekek testilelki egészségének védelme érdekében. Feladata: Segíti az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítását Egészségvédelemhez kapcsolódó rendezvények, játékos programok szervezése Részt vesz az egészségtudatos szemlélet kialakításában Törekszik a rendszeres mozgás megszerettetésére, a testi képességek, szabálytudat, és együttműködés fejlesztésére, a környezettudatos magatartás megalapozására. Alkalmat teremt az egészséggel összefüggő ismeretek játékos alkalmazására. A nevelési év folyamán számtalan érdekes, játékos programot kínál óvodásaink számára. Az Alma a Túró Rudi futás, a közös udvari zenés torna, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembevevő csoportok közötti Egészség vetélkedő és versenyek, a rendszeres vitaminsaláta fogyasztás, a városi sportrendezvényeken való részvétel, az úszás szervezése, mind gyermekeink harmonikus testi és szellemi fejlődését hivatottak elősegíteni.

15 5. 1. 2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és közösségi nevelés Az érzelmi nevelés és közösségi nevelés célja: A pozitív érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség alakítása. Az énkép önismeret önértékelés megalapozása, alakítása és fejlesztése. A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Feladataink: Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze segítsük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és teret engedünk az önkifejező törekvéseinek a gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása során, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. megismertetjük a szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógusaink, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködő szerepet töltünk be az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

16 Az óvónő és a gyermek közötti jó érzelmi kapcsolat megteremtése az óvodába lépés első percénél kezdődik. Biztosítjuk az anyás beszoktatás lehetőségét, a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkednek az óvodával. A szülő jelenléte biztonságot add az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét. A gyermek társigénye eleinte a felnőtt, majd folyamatosan áthelyeződik társai felé. A közös játékban, a napi tevékenységben valósul meg a nyelvi szocializáció, a későbbi intellektuális teljesítmények elengedhetetlen biztosítéka. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. A felkínált tevékenységek közül jó hatással van érzelmi életükre a mesefeldolgozás bábos, dramatikus formája. Az igaz-hamis játék arra jó, hogy ítéleteket mondjunk. Ilyenkor gyakorolják az önellenőrzést, és nő a probléma érzékenységük. Az óvodai élet napirendjének kialakításában a tevékenységek sorrendje tudatosul. A folyamatos ismétlés oldja a feszültséget, nő a biztonságérzetük. A gyermekek tevékenységei közben érzékeljük a kialakult szociális képességeket vagy ezek esetleges lemaradását. Ezeket egyénre szabottan kezeljük, szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérjük, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekre. Tekintettel vagyunk az egyéni, lassan fejlődő személyiségekre. Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való érzelmi kötödés alapja. Segítjük a gyerekeket a siker és kudarc feldolgozásában, fokozatosan kialakul önismeretük, önértékelésük Gyermek-gyermek kapcsolatok segítése Érdeklődés, figyelem egymás iránt, egymás mondanivalójának meghallgatása Konfliktusok kezelésének, kompromisszumok kötésének megtanulása Az általános viselkedési normák és a csoportban kialakult, közösen megalkotott szabályok elfogadása Másság elfogadása, a társak elfogadása Mintaként szolgáló helyes viselkedési normák erősítése Felnőtt-felnőtt kapcsolatok alakítása Példamutató viselkedéskultúra Egymás iránti tisztelet megadása mind a viselkedésben, mind a kommunikációban A csoport dolgozói közt megfelelő információ átadás a gyerekek érdekeinek képviseletében Barátságos szülő-szülő kapcsolat segítése Az óvodapedagógus segítséget nyújt szülő számára a digitális eszközök által elérhető információk kritikus kiválasztására Felnőtt-gyermek kapcsolat segítése Érzelmileg biztonságos légkör megteremtése a pozitív kapcsolat létrejöttéhez Közös élmények érzelemmel telítettsége

17 Megértés és elfogadás, nyitottság a gyermekkel szemben. Eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságok figyelembevétele Gyermek kapcsolatok barátságok segítése Bátorító magatartás, a pozitív énkép kialakulásához Lehetőség megteremtése ahhoz, hogy a gyerekek önálló döntéseket hozhassanak Világos, egyértelmű, pontos kommunikáció, melyben az életkori sajátosságokhoz igazítottan megjelenik a kívánság és elvárás megnevezése A felnőtt bizalma segítse a sikert észrevetetni, a kudarcot elviselni, lehetőséget ad a javításra, próbálkozásra. Segítse a konfliktusmegoldást, az azt feloldó beszélgetésekkel nevelje a gyermekek érzésvilágát és fejlessze kompromisszum készségét. A fejlődés várható eredménye /kompetenciák/ A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. Társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit és érzéseit. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják érdeklődésüket. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötödést erősíti. Óvodai ünnepek, megemlékezések, hagyományok Hagyományaink A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek az évszakonként visszatérő, sajátos keretek között lezajló közösségi események, az ünnepek. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében egyaránt. Perspektívát adnak, a közös élmény erejével fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását, örömélményt nyújtanak számukra. Érvényesítjük a fokozatosság, folyamatosság és a rendszeresség elvét. A gyermeki személyiségre akkor hat építőleg, ha a hagyományápolás, az ünneplés, ha aktív részese. Az ünnepi külsőségek (pl. teremdíszítés, ünnepi asztal) a gyermekek érzelmeire hatnak, így is érzékelhetik, hogy ezek a rendezvények kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, s ez által, résztvevőit nagyobb aktivitásra ösztönzi. Az ünnepek a hagyományápolás szempontjából is rendkívül fontosak, hiszen kultúránk, népszokásaink megismertetésére is lehetőséget adnak. Az előkészületekbe általában a szülőket is bevonjuk. Arra törekszünk, hogy a sokszínű tevékenység és a társas együttműködés érvényesüljön a tervezésben, szervezésben és a rendezvény lebonyolításában, továbbá, hogy az ünnepnap legyen más nap a többi naphoz képest. Erősítjük a család-óvoda kapcsolatát, mintát adunk. A hagyományok ápolásában részt vesznek a szülők és a családtagok is. Ez lehetőséget nyújt óvodánk nyitottabbá tételére, intézményünk és az itt dolgozók munkájának jobb megismerésére.

18 1.Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek Tartalma Feladatok Időpont Advent - Karácsony A Karácsony ünneplésekor célunk, hogy az Advent időszakában szeretetteljes légkör alakuljon ki, melyet karácsonyi énekkel, versekkel teszünk hangulatosabbá. Karácsonyi vásár Csoportszobák és az óvoda folyosóinak díszítése. Ajándéktárgyak, Adventi naptár, Adventi koszorú készítése, gyertyagyújtás. A vásár megszervezése. Koncert szervezése Farsang Vidám hangulatos maszkabállal ünnepelünk. Ekkor tréfás versenyeket, játékokat is szervezünk. A csoportszobák és a tornaterem díszítése. Szülők bevonásával a Farsang közös megszervezése. Óvónők felkészülése az előadásra. Február Húsvét Az ünnepi népszokások tudatosítása. Locsolóversek tanulásával és tojásfestés Gyűjtőmunka: tojás, kukó díszítés. Csoportszobák díszítése. Eszközök biztosítása a játékhoz. Húsvétot megelőző két hét. 2. Nemzeti ünnepeink Tartalma Feladat Időpont Március 15. Október 23. A gyerekekkel együtt nemzetiszínű zászlót és kokárdát készítünk. Elmegyünk a Petőfi szoborhoz, s az általunk készített nemzetiszínű zászlókat elhelyezzük a szobor talapzatánál. Csoportszobák díszítése. Eszközök, anyagok biztosítása. Utazás megszervezése. Március 14, Október 23. illetve az azt megelőző hét. 3. Az óvodai élet hagyományos ünnepei Mikulás Tartalma Feladat Időpont Mikulásvárás. A Mikulás látogatása a csoportokba, ajándékozás. Gyermekeink részt vesznek az óvodapedagógusok által szervezett Mikulás ünnepségen. A szülők segítségével ajándékcsomag összeállítása. Meghívott előadók, vagy óvodapedagógusok műsora (zenés-, báb műsor).

19 Anyák napja Az édesanyák köszöntése verssel, dallal, ajándékkal. A szülők segítségével megszervezzük és biztosítjuk a megfelelő eszközöket az ajándékkészítéshez. Május Évzáróünnepség Az év ünnepélyes lezárása Nevelési év zárása, nagycsoportosok búcsúja. Megtörténik az ünnepség helyszínének kiválasztása. Gyermeknapok Május Gyermekek név- és születésnapjának megünneplése Gyermekeink közös ünnepe. A gyermekhét változatos programjai: kézműves nap kirándulás sport nap rajz verseny bábelőadás fagylaltozás Rövid bensőséges percek, melyeknek hatása hosszú időn át megmarad. Változatosan ünnepelünk és megajándékozzuk az ünnepeltet Megszervezni a különböző helyszínek összehangolt munkáját. A programokra az óvónők előzetesen felkészülnek, eszközt és helyet biztosítanak. Idő és hely biztosítása a napirenden belül. Ajándékkészítés. Május utolsó hete Folyamatos 4. Jeles Napok Tartalom Feladatok Időpont Állatok Világnapja Föld Világnapja Rajz, ének, szavaló találkozó szervezése Környezet védelmére, állatok szeretetére nevelés Október 4. Április 22. 5. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek Tartalma Feladatok Időpont Tégláskerti Gyermeknap Sport-, kézműves és egyéb tevékenységek. Gyermeknapi programok szervezésében. Május-június A fejlődés várható eredménye/kompetenciák/ A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. Társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.

20 Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit és érzéseit. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják érdeklődésüket. Megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötödést erősíti.

21 5.1.3. Anyanyelvi, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés célja: Sohase lehet eléggé bámulni azon, hogy az ember beszél, és a lehelete mozgatta hangszálaival közölni tudja azt, amit gondol és érez. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Ez lehet maga a lélek, maga a csoda. Kosztolányi Dezső A kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi nevelés feladatai: A gyermek természetes beszédkedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabálykövetéssel A beszédészlelés, beszédértés szóbeli emlékezet fejlesztése. A kommunikációs eszközrendszer fejlesztése (verbális és nonverbális jelzések) A szocializáció elősegítése. A nyelvi hátrányok kompenzálása. A beszédkultúra és a nyelvi etikett megalapozása. Differenciált fejlesztés, együttműködés a családdal és a logopédussal. Az értelmi nevelés, célja: A gyerek egyéni érdeklődésre, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire épülő spontán tapasztalatok rendszerezése, bővítése, tevékenységekben való gyakorlása. Az értelmi nevelés feladatai: A gyermek természeti és társadalmi környezetükről szerzett spontán és tervezetten szervezett tapasztalatainak és ismeretek rendszerezése, bővítése gyakorlása változatos tevékenységek biztosításával Értelmi képességek, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A kreatív gondolkodás és reproduktív emlékezet fejlesztése A gyermekek figyelem-összpontosító és problémamegoldó képességének fejlesztése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás segítése.

22 Feladataink az anyanyelvi nevelésben Az anyanyelvi nevelés komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A kifejezett beszéd kialakulása, az anyanyelv elsajátítása 3-6 éves korra esik, óvodában az anyanyelvet meg kell tanítanunk, használni, mert ha a gyermek nem tanulja meg, halmozottan hátrányba kerül az iskolában. A nyelvi szocializáció teljes mértékű megvalósításához a nyelvi képességeket is magában foglaló kommunikációs képességek komplex fejlesztésére van szükség. Ahhoz, hogy az egyes gyermek nyelvi-kommunikációs képességét kibontakoztassuk, fejleszthessük, első lépésként megfigyeljük óvodába lépéskor a beszédállapotát, beszédkészségét, kommunikációs szintjét. Családlátogatáskor erre is odafigyelünk, itt az óvodában pedig folyamatos megfigyeléssel szerzünk erről bizonyosságot. A tapasztalatokat elemezzük a gyermek és a csoport vonatkozásában, majd megtervezzük a fejlesztést. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez igazodva, tapasztalatszerzéssel egybekötve, főleg játékra építve lehet csak értelme. Azokat a képességeket, készségeket kell kialakítanunk, amelyek együttesen eredményezik az anyanyelv kifejező használatát és biztosítják a kommunikációs eszközrendszer megalapozását is. Anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvodai nyugodt, derűs, inger- és tevékenység gazdag környezet, mely módot ad a szóbeli megnyilatkozásokra. Személyes példával, (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) pontos fogalomhasználattal kommunikációs helyzetek teremtésével ösztönözzük a gyerekek közötti kommunikációt, annak érdekében, hogy bővüljön szókincsük, fejlődjön beszédértésük, beszédtechnikájuk, képesek legyenek nyelvi eszközök variálására. Napirendbe építve szervezünk anyanyelvi játékokat. Kiscsoportban: légzéstechnikai gyakorlatok, fúvási gyakorlatok, ajak-és nyelvgyakorlatok hangutánzás. A problémás hangzókat megismételtetjük érzelmileg közel álló szavakkal, a kritikus hang szerepel a szóban, elöl, hátul, középen. Középső csoportban: hangfelismerés, akusztikus differenciálás (zörejek, hangok), szókincsbővítés, rövid és hosszú hangzók elkülönítése, ritmusfejlesztés, hallási figyelem, emlékezet fejlesztése, dominancia kialakulásának elősegítése. Képek, modellek, élőlények, tárgyak megnevezése, felsorolása közben a passzív szókincs felszínre kerül Nagycsoportban: ellentétpárok és szinonimagyűjtés, mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben, egy kitalált mese, történet bevezető mondat utáni folytatása hangsorok analízise (szótagra, hangokra bontás), számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú, pl. kopogás)

23 barkochba, nyelvtörők, találós kérdések Kommunikációs játék: Pl. Gesztus: némajáték (történet hang nélküli eljátszása). Mimika: érzelmek kifejezése tükörben. Szemkontaktus: ránézek arra, aki elmegy mellettem, farkasszemnézés. A beszédfejlesztéssel teljes személyiséget fejlesztünk: mint a motoros fejlesztés, testséma, téri relációk ismerete, kézdominancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés, figyelem, emlékezet, gondolkodás. Feladataink az értelmi nevelésben Lehetőséget teremtünk az élményszerzésre, építünk a gyermek megismerési vágyára, sokoldalú érdeklődésére. Feltételeket biztosítunk a változatos tevékenységekhez, szituációk átélésére, ahol megismerhetik a kutatás és felfedezés örömét. Megfelelő helyet, eszközöket és elegendő időt biztosítunk (a tevékenységi formától függően), hogy a gyermekek az elkezdett tevékenységet be tudják fejezni. Reagálunk a gyermekek spontán szerzett élményeire, egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosításával, azok közötti szabad választás lehetőségével. Támogatjuk a kitartást, az önállóságot, a kezdeményezőkészséget. Igyekszünk sikerélményhez juttatni a gyermekeket, megismertetni saját teljesítő képességével. Erősítjük a gyermekek kudarctűrő képességét. Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. (Az óvodai nevelés országos alapprogramja) A gyermekek tevékenységi vágyának kielégítésére felhasználunk problémaszituációkat, amelyekben a gyerekek megtalálják a megoldást, miközben átélik a felfedezés örömét, mely az önállóság, az értelmi fejlesztés elengedhetetlen feltétele. A különböző területek, biztosítják a gyerekek tervezett, tudatosan irányított tapasztalatszerzését, bővítését; s eközben fejlődik értelmi képességük, kreativitásuk. Az óvodai élettevékenységi formájának rendje kötetlen. A tevékenységbe ágyazott megismerést tudatosan, a csoport fejlettségi állapotának, a tevékenység tartalmának, és a helyi adottságok függvényében szervezi az óvónő. A gyermeki tevékenységek szabad légköre lehetőséget teremt a megnyilatkozásokra, amelyek segítenek megismerni a gyerekek érzelmeit, gondolkodásukat, nyelvi fejlettségi szintjüket. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére /kompetenciák/ Udvarias hangnemben teremtenek kapcsolatot felnőttel, gyerekkel egyaránt.

24 Képesek érhetően, folyamatosan kommunikálni. Érzelmeiket, gondolataikat, élményeiket érthetően megfogalmazzák. Rákérdeznek arra, ami őket érdekli, illetve ami számukra ismeretlen, vagy érthetetlen. Mondanivalójukat különböző szófajokkal, mondatszerkezetekkel és mondatfajtákkal fejezik ki, normál hangerővel és tempóban. Lehetőleg tisztán ejtenek ki minden hangot (kivéve a fogváltás miatt hibás hangképzést, ill. öröklött hangejtési sajátosságokat). A felnőtteket és a társaikat végighallgatják, megértik mások beszédét. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépés.

25 5.1.4. A kommunikáció és kooperáció fejlesztése A kommunikáció és kooperáció célja: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése a gyermek tanuljon meg másokkal érintkezni a gyermek tanuljon meg másokkal együttműködni Feladataink: Törekszünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenységek kibontakoztatására Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. beszélgetésre, egymás gondolatainak meghallgatására. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. A társakkal és a felnőttekkel való kommunikáció sokoldalú megtapasztalásának, gyakorlásának előmozdítása A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása Konfliktusok kezelése, kompromisszum készség, demokratikus nyílt légkör kialakítása A társakra való odafigyelés, segítőkészség kialakítása, összetartozás érzésének erősítése. A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában. A csoport együttéléséhez szükséges közös szabályok alkotása, helyes szokások, normák kialakulásának elősegítése. Az egyéni törekvések tiszteletben tartásával biztosítani a csoport egészének zökkenőmentes napi életét. Tudatosan törekszünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Lehetőséget biztosítunk a gyermek számára személyisége pozitív, és széleskörű fejlődéséhez. Az óvodai csoportban olyan normarendszert alakítunk ki, amely elősegíti a gyermek társadalomba való beilleszkedését, kulturált viselkedési formák kialakítását, mások megbecsülését. A csoportban elfogadott normák nagyban befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. A nevelőtestület szerepe ezért ebben, meghatározó. Az óvodában a gyermekek a tevékenykedések folyamán közös élményben részesülnek. Ezek a közös élmények fejlesztik a társas kapcsolatokat, az együvé tartozás érzését erősítik. Fontos, hogy a tevékenykedés sokszínű, változatos legyen. A társas kapcsolatok kérdéskörében fontos tényező a konfliktushelyzetek kezelése, az alkalmazkodási képesség kialakítása és fejlesztése. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ez pedig az egymás felé való türelem, illetve tolerancia kialakításához és a másság elfogadásához vezet. A

26 gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A fejlődés várható eredménye /kompetencia/ Ismeri a viselkedés alapvető szabályait Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek Képes együttműködni, együttjátszani, együttdolgozni. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését.

27 6. Alapelveink és specialitásaink Alapelveink: Minden gyermek azt érezze, hogy számunkra ő a legfontosabb, mivel egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség. A személység fejlesztése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül valósítható meg. Valljuk, hogy a közösség az egyént és egyén a közösséget erősíti. A szocializációs folyamatot spontán helyzetek és szándékos szituációk megteremtésével valósítjuk meg. A játék az óvodáskorú gyermek legfejlesztőbb tevékenysége, melyre mindennap visszatérő módon, minél több időt kell biztosítani. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a játék folyamatában az indirekt irányítás felelősségét. Fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A konfliktusok kezelésében nem sietünk azonnal a gyermek segítésére, hagyjuk, hogy maguk is átéljék egy-egy tevékenységük következményeit. Szükség esetén beavatkozunk kompromisszumos megoldásra való ösztönzéssel. Meggyőződésünk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Feladatunk ebben őt megerősíteni, sikerekhez juttatni. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által. Meglátni és megláttatni mindenben a szépet és a jót, hogy a szép iránt fogékony, derűs és vidám gyermekek legyenek. Specialitásaink Sokszínű mozgásos tevékenység biztosítása a jól felszerelt tornateremben, a hatalmas udvarunkon. Családi rendezvények szervezése, közös tevékenység, élmény a szüreti mulatságon, az Áchim Napokon.(székhely) Rendszeres gyümölcsfogyasztás szülői támogatással, salátabárban kóstoló szervezése az egészséges táplálkozás népszerűsítése érdekében. Az egészséges levegőt germicidlámpákkal is biztosítjuk minden csoportszobában (székhely) Havonta a gyermekek önkéntes választásán alapuló átjárhatósága más csoportokban szervezett tevékenységekben való részvétel céljából. FOGÓCSKA újság megjelentetése évente két alkalommal. (telephely)

28 7.Az óvodai élet megszervezésének elvei 7.1. Az intézmény személyi feltételei Áchim András Utcai Óvoda és Tégláskerti telephelye Csoportok száma Férőhelyszám Dolgozói létszám Óvodapedagógus létszám Nem pedagógus dolgozók száma 11 286 43,75 23,5 20,25 Székhely Intézményünkben 32 munkatárs dolgozik. Az egész felnőtt közösségre jellemző a gyermek iránti szeretet, az elfogadó, segítő, támogató attitűd. Csoportok száma Férőhelyszám Dolgozói létszám Óvodapedagógus létszám Nem pedagógus dolgozók száma 8 216 fő 32 fő 17 fő 15 fő Az óvoda személyi ellátottsága a normatívának megfelelő, egy csoportban két óvodapedagógus és egy dajka dolgozik. A nevelő munkát segítő 1 fő óvodatitkár, 2 fő pedagógiai asszisztens mellett az étkezést 2 fő konyhai kisegítő, az épület tisztántartását 1 fő egyéb kisegítő, a működést 1 fő fűtő-udvaros segíti. Nevelőtestület képzettsége: Szakvizsga Vezető óvodapedagógus Játék és szabadidő szervező Kommunikáció-és beszédfejlesztés Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Fejlesztő pedagógus 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő További szakképzettséggel rendelkezők Pedagógia szakos 1 fő

29 Tanfolyam jellegű képzés Népi gyermekjáték, néptánc Játék az óvodában Személyiségfejlesztés az óvodában Mentálhigiéné az óvodában Alapfokú számítástechnika Minőségbiztosítás Programbeválás-vizsgálat Marketing, reklám- és kommunikációs menedzser Gyermekek nevelése. mozgásterápiával A tehetség definíciója és fajtái Kreativitása és tehetséggondozás Az alulteljesítő tehetség Gazdagító programok a tehetséggondozásban Komplex programok az iskolai tehetséggondozásban A tehetség személyiségjegyei A magatartási problémák kialakulásának okai, megelőzésének lehetőségei, technikák a magatartási problémák kezelésére 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 7 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 4 fő 3 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő A pedagógusok képzettség megszerzése után hasznosítani tudják az ismereteiket. A továbbképzéseken szerzett ismereteket a munkaközösségi foglalkozásokon adjuk át egymásnak. Jelenleg egészséges életmódra nevelés és egyéni differenciált fejlesztés munkaközösség működik óvodánkban. Valamennyi dajka elvégezte a dajkaképző tanfolyamot, így szakszerű, összehangolt munkát tudnak végezni az óvodapedagógusokkal a gyermekek eredményes nevelése érdekében. A helyes mintaadás beszédben és tevékenységekben egyaránt elvárható a technikai dolgozóktól is. Ismerik a csoportjuk nevelési tervét, az óvodapedagógusok tudatosítják a nevelési feladatokat, elvárásaikat. Elmondható, hogy óvodánkban a közös felelősség tudata hatja át minden dolgozó munkáját. Közösen munkálkodnak a rájuk bízott gyermekek egészséges és biztonságos környezetének megteremtésében, a gyermekek testi-, érzelmi- és értelmi fejlesztése érdekében. Telephely Nevelőtestületünket lelkes, az új iránt fogékony óvodapedagógusok alkotják. Együttműködőek a szülőkkel, munkájukat szakmai igényesség, felelősség jellemzi.