LIFELONG LEARNING A MINSÉG SZEMSZÖGÉBL Bazsa György a MAB elnöke 4. MELLearN Konferencia Nyíregyháza, 2008. április 17.
Változó társadalmi környezet: tudás alapú gazdaság és társadalom (a korábban meghatározó munkaer, energia, technika mellett/helyett) információs társadalom nagyon gyorsan változó tudás, ismeretek Szimbolikusan és konkrétan: a törzsgárdatagság helyett 3-5 (munkahely és szakma) váltás 2-3 (új, kiegészít, továbbképzési) diploma
Elindultam a kályhától tisztázandó a képet Fogalmak: EU: lifelong learning (tanulás egy életen át: a jó pap holtig tanul régi igazsága) MK törvénye: felnttképzésrl szakma: andragógia
Lifelong learning (tanulás egy életen át) EU: az életút során elvégzett általános oktatás, szakoktatás és -képzés, nem formális képzés és informális tanulás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.
Felnttképzés Törvényünk: a felnttképzési tevékenység a) az (1) bekezdésben meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelel, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés [kivéve eü.!], továbbá b) a felnttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. v.ö. EU: felnttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális vagy informális jelleg.
Andragógia: elmélet és gyakorlat, amely a felnttek nevelésével illetve önnevelésével, képzésével/önképzésével, oktatásával és tanulásával foglalkozik. Tágabb értelemben a széleskör (ön)mveldési tevékenység elmélete és gyakorlata. vö.: pedagógia andragógia gerontológia
Keretek: iskolarendszer (academic) oktatás munkaközbeni (on the job) tanulás élettapasztalat (all relevant life experience) ezek tetszleges kombinációja Másképpen: formal nonformal informal
ENQA (European Association of Quality Assurance in Higher Education) glossary Formal learning: formal learning is planned learning that derives from activities within a structured learning setting. Informal learning: 1. learning that derives from activities external to a structured learning context. 2. unstructured learning within a structured learning environment.
Work-based learning: Work-based learning refers to any formal higher education learning that is based wholly or predominantly in a work setting. Work experience: Work experience is the linking of a period of activity in a work setting (whether paid or voluntary) to the programme of study, irrespective of whether the work experience is an integral part of the programme of study. Work-related learning: Work-related learning refers to any formal higher education learning that includes a period of learning that takes place in a work setting or involves activities linked to a work setting.
Further education: Further education is postcompulsory education at pre-degree level, which may include (the opportunity to take) qualifications also available at the level of compulsory schooling. Continuing education: Continuing education is: 1. a generic term for any programme of study beyond compulsory education. 2. post-compulsory education of a short-term nature that does not lead directly to a major higher education qualification.
Co-operative education: Co-operative education includes work experience as part of the learning experience. Distance education: Distance education is higher education undertaken by students in a setting remote from the physical campus of the higher education institution. Distributed education: Distributed education occurs when the teacher and student are situated in separate locations and learning occurs through the use of technologies (such as video and internet), which may be part of a wholly distance education programme or supplementary to traditional instruction.
A LLL terepe és funkciói: közoktatás: hiányzó alapképzés pótlása, folytatása, kiegészítése szakképzés: els és újabb szakképzettség megszerzése, megújítása, korszersítése felsfok: els és újabb végzettség és szakképzettség megszerzése, megújítása, (szakirányú) továbbképzés, kombinációk önképzés, mveldés, kulturálódás
Nappali oktatás Esti, levelez, távoktatás Non- és informál Köz- és szakoktatás, 6-18 formal, kötelez LLL új és továbbképzés 18- LLL LLL Felsoktatás 18-24 LLL* LLL új- és továbbképzés 24- X LLL
Európai uniós háttér: 4 szabadság az áruk, a szolgáltatások, a tke és a munkaer szabad áramlása. Ez utóbbit a kölcsönösen (el)ismert végzettség és szakképzettség segíti és biztosítja.
Az EU LLL politikája: 2000. márc. 23-24. Lisszabon: Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen 2002. márc. 15-16. Barcelona: az EU oktatási és képzési rendszere példaadó színvonalú legyen 2006. nov. 15. 1720/2006/EK határozat: cselekvési program az egész életen át tartó tanulásról 2006. dec. 18: EU Parlament és Tanács ajánlása a LLL kulcskompetenciáiról
A LLL program célkitzései: magas teljesítmény támogatása LLL európai térség létrehozása segíteni a hozzáférés lehetségét a tagállamokban ersíteni az LLL-t a társadalmi kohézióhoz foglalkoztatottság növelése minden korosztály bevonása az LLL-be nyelvtanulás támogatása IKT alapú LLL támogatása az emberi jogok és az európai állampolgárság együttmködés az LLL minségbiztosításában
A LLL kulcskompetenciái: anyanyelvi kommunikáció kommunikáció idegen nyelv(ek)en matematikai és alapvet ST kompetenciák digitális kompetenciák a tanulás tanulása társadalmi és civil kompetenciák kezdeményez és vállalkozási kompetenciák kulturális érzékenység és kifejezkészség
LLL program szervezete EU ágazati alprogramok Comenius: közoktatás Erasmus: felsoktatás, felsfokú szakoktatás Leonardo da Vinci: szakoktatás Grundtvig: felnttoktatás Transzverzális programok - LLL szakpolitikai együttmködés és innováció - nyelvtanulás támogatása - ITK-alapú támogatás a LLL-hez - bevált gyakorlat terjesztése és cseréje Jan Monnet: európai integrációt segít program
Két globális támogató háttérelem: Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) - 8 egységes referencia szint - 2012-en megjelenik az oklevelekben és a tanúsítványokban European Credit Transfer System (ECTS): - a mobilitás segítése minden szinten
European Report on Quality Indicators of Lifelong Learning Brussels, 2002. 34 ország értékelését tartalmazza. Az egyes országok teljesítménye 15 indikátor alapján Magyarország mindenben a sereghajtók között van, igen nagy hátránnyal.
Minségellenrzés: RECALL: Recognition of Quality of LLL Two year pilot project (Leonardo davinci): Isl, Dk, I, Li, Slo, No, UK Quality assurance in non-formal learning
Hazai alapdokumentumok 2005. évi CXXXIX. trv. a felsoktatásról 2001. évi CI. törvény a felnttképzésrl 22/2004. (II.16.) kormányrendelet a felnttképzést folytató intézmények és a felnttképzési programok akkreditációjának szabályairól 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól
2005. évi törvény a felsoktatásról (Ftv.) 4. (2) A felsoktatás oktatási intézmény alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsoktatási intézmény e törvényben, a szakképzésrl szóló törvényben, a közoktatásról szóló törvényben és a felnttképzésrl szóló törvényben foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsoktatásnak nem minsül szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában.
Ftv. 11. (4) A felsoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül - vehetnek részt a felnttképzésben. A felsoktatási intézmények költségtérítéses képzéseik [56. (1) bekezdés] tekintetében - külön törvényben meghatározott bejelentési eljárást követen - a felnttképzési törvény szerint akkreditált intézménynek, képzési programjaik a felnttképzési törvény szerint akkreditált felnttképzési programnak minsülnek.
2001. évi CI. törvény a felnttképzésrl 12. (6) A felsoktatási intézmények nyilvántartását vezet szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. -ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsoktatási intézmények - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsoktatási intézmények számára - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.
A megküldött jegyzék tartalmazza: a képzési program megnevezését, a képzés célcsoportját, a képzés során megszerezhet kompetenciákat, a program érvényességi idejét, a programot indító és regisztrált FOI nevét, címét, felnttképzési nyilvántartási számát. A minség kérdései: - Milyen a program, mi a tartalma? Van-e tanterv? - Személyi feltételek: kik az oktatók, milyen kritériumok alapján választódnak ki? - Infrastrukturális és pénzügyi feltételek? - Milyen záródokumentumot ad ki? Mire képesít? Ki értékeli? Intézményesen senki. Maga a piac.
Az akkreditáció: bemeneti feltételek (személyi, infrastrukturális és program) alapján (ex ante) a folyamat értékelése alapján (ex post) kimeneti paraméterek, eredmények alapján: learning outcomes Ez utóbbi még gyerekcipben jár nálunk (is). Ex-ante assessment: Ex-ante assessment involves undertaking an evaluation of the conditions for the launch of a programme or institution. Ex-post assessment: Ex-post assessment involves undertaking a review of an operational programme or institution.
Ftv. 109. (1) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a felsoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, mvészeti alkotótevékenység minségének értékelésére, valamint az intézményi minségfejlesztési rendszer mködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakérti testület. A MAB tagjait az MRK, MTA és a kamarák delegálják, önmaga választja elnökét. A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A MAB - a miniszter vagy az FOI kérésére - szakérti véleményt ad (ennek ers hatása van), de saját hatáskörben sohasem dönt. A törvény nem ad feladatot és jogot a MAB-nak LLL tevékenység értékelésére.
Felnttképzési Akkreditáló Testület 13. (1) A FAT a felnttképzést folytató intézmények és a felnttképzési programok akkreditációja iránti kérelemrl annak az állami szakképzési és felnttképzési intézethez történ megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni. (2) A FAT ellenrzi az akkreditált felnttképzést folytató intézmények felnttképzési tevékenységét, és az ellenrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a felnttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(3) A FAT független szakmai testület. (4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök kivételével - hároméves idtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnttképzési szakmai szervezetek képviselibl, továbbá a felnttképzés elismert szakérti közül felkért személyekbl áll. (7) A FAT mködése során figyelembe veszi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviseljének a testületi üléseken tanácskozási joggal történ részvételét. A MAB képviselje meghívottként részt vesz a FAT ülésein. (8) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT mködése felett.
Felsoktatás és felnttképzés akkreditációja Felnttképzés: FAT 15 delegált tag, mb. elnök programmakkreditáció: FAT dönt Intézményakkreditáció: FAT dönt 1408 intézmény = jogalany 3407 program (-15!) (1324 más törvény alapján) Felsoktatás: MAB 29 MRK + MTA + me.piac felnttképzési pr. akkr.: bejelentéssel akkreditált felnttképz. akkr. int: bejelentéssel akkreditált 70 FO intézménybl kb. 30 101 (E) + 93 (F) program van bejelentve
A MAB elvileg a folyamat és a kimeneti eredmények alapján értékelheti a FOI-k felnttképzési tevékenységét. A képzések indításához nem szükséges a MAB szakérti véleménye. (A MAB nem is akarja.) Eddigi tapasztalatok: a FOI-k önértékelési jelentésében nem szerepel a LB értékelésekben sem szerepel Szumma: a felnttképzés minsége a FOI feladata és felelssége, elssorban a piac értékeli. És az 1408 jogalany esetén? A LLL minségbiztosítása intézményesen és rendszeresen nem megoldott. A piacon hol az érték, hol az érdek, hol mindkett dominál. Mindez a helyzet sürgs átgondolását igényli!
Köszönöm a figyelmet!