JELENTÉS A FELÜGYELT SZEKTOROK 2001 I. NEGYEDÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ

JELENTÉS A FELÜGYELT SZEKTOROK 2001 I. NEGYEDÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi folyamatok, valamint a belföldi makrogazdasági tendenciák az előző negyedévhez hasonlóan eltérően hatottak az egyes felügyelt szektorokra. A nemzetközi folyamatokat a reálgazdaság oldaláról az elbizonytalanodott növekedési kilátások (romló üzleti és fogyasztói bizalmi indexek), pénzügyi piaci oldalról a részvénypiacokat sújtó árfolyamesés határozta meg, miközben a kötvénypiacok egyrészt a részvénypiacoktól való menekülésből, másrészt a csökkenő kamatokból profitáltak. Elsődlegesen az exportlehetőségeken, illetve a külföldi befektetők aktivitásán keresztül mind a reálgazdasági, mind a piaci változások közvetlenül befolyásolják a belföldi gazdasági folyamatokat. A belföldi makrogazdasági folyamatok az infláció kivételével a korábbiaknak megfelelően kedvező lehetőségeket nyújtottak a felügyelt szektorok számára, nőtt azonban a bizonytalansági elemek száma. A GDP első negyedéves 4,4 %-os növekedése az előző évi magas bázis mellett kedvezőnek mondható, a motorjául szolgáló ipari termelés növekedési üteme azonban lassult. Az infláció beragadt, sőt a fogyasztói inflációban enyhe emelkedés is bekövetkezett (2000 március és 2001 március között +10,5%). 1 A pénzügyi termékek iránti kereslet az előző időszakhoz hasonlóan alakult. A lakosság esetében tovább folytatódott a bankitól a tőkepiaci eszközök, ezen belül a közvetlenből a közvetett eszközök irányába történő elmozdulás. Háztartások pénzügyi vagyona 1990 december 1995 december 2000 december 2001. március megoszlás (%) milliárd forint Készpénz 24 18 12 759,4 11 Bankbetét és banki értékpapír 65 64 52 3443,2 52 Pénzügyi eszközök összesen 89 82 64 4202,6 63 Befektetési jegy 0 2 7 474,4 7 Állampapír 0 7 13 882,4 13 Tőzsdei részvény 6 5 4 200,8 3 Vállalati kötvény 0 0 0 3,9 0 Életbiztosítási díjtartalék 4 4 6 433,5 7 Nyugdíjpénztári követelés 0 0 6 448,5 7 Tőkepiaci eszközök összesen 11 18 36 2443,5 37 Pénzügyi vagyon összesen 100 100 100 6646,1 100 megoszlás (%) Az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva a folyó fizetési mérleg deficitje 40 millió euróval csökkent (339 millió eurót tett ki). A pénzügyi mérleg nettó működőtőke beáramlást 1 Az infláció kibillentése érdekében a jegybank május elején kiszélesítette az intervenciós sávot, ennek az inflációra gyakorolt kedvező hatása azonban várhatóan csak a negyedik negyedévben fog megjelenni. Ez a lépés várható volt, az időpontot azonban többször is tesztelte a piac, már a tavalyi év során is. Ennek köszönhetően csaknem folyamatosan erős kereslet volt forint államkötvények iránt, a sávszélesítés után az adóssággeneráló forró tőke beáramlása csak tovább erősödött. A sávszélesítés óta eltelt időszak alatt a devizaforrásból finanszírozott forint befektetéseken elérhető hozam jelenleg 10 % fölött van. Egyelőre ez nem realizált hozam, a realizálás azonban eladást jelent, vagyis a forró tőke hirtelen kiáramlását. Az eladások legkésőbb a sávszél elérésekor megkezdődnek. 1

mutatott (213 millió eruró), ez azonban alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, amit a hazai vállalkozások működőtőke kivitelének erősödése okozott. A portfoliótőke ágon 73 millió euró (a tavalyi első negyedévet 25 millió euróval meghaladó) összegű tőke érkezett tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírokba, ami a tranzakciós adatok alapján tőzsdei részvénykeresletként megjelent. A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítva alig változott, 286 millió eurót tett ki 2001 első három hónapjában. A belső egyensúly legfontosabb mutatója, az államháztartás (önkormányzatok nélkül), és azon belül a központi költségvetés egyenlege javult a negyedév során. A makrogazdasági folyamatokhoz hasonlóan a fontosabb mutatók általában kedvező alakulása, ugyanakkor a bizonytalansági tényezők erősödése jellemezte a felügyelt szektorokat. Kivételt a befektetési vállalkozások képeznek, ahol az univerzális bankok által teremtett verseny és a részvényárfolyamok kedvezőtlen alakulása egyértelmű negatív hatást fejt ki. A hitelintézeti szektorban folytatódott az eredmény tavaly megkezdődött igen gyors ütemű növekedése, a 2000 első negyedévihez viszonyítva az idei első negyedévi 44 md forintos nyereség 50 %-os növekedést jelent. A hitelintézeteken belül a bankok 42,2 md forintos eredménye éves szinten ugyancsak 50 %-os növekedésnek felel meg. Az eredmény ilyen arányú növekedését a hitelezési tevékenység, a jutalékos tevékenységek, valamint a devizakereskedelemből és árfolyamváltozásból származó profit eredményezte. A korábbi negyedévekkel ellentétben azonban az idei év első negyedévében már a portfolió minőségén is határozottan érzékelhető a kockázatosabb eszközök (hitelek) irányába történő folyamatos átrendeződés. Korábbi jelentéseinkben már jeleztük, hogy az igen erős hitelezési aktivitás mellett az eszközportfolió minőségének romlása elkerülhetetlen lesz. Ez a folyamat az idei év első negyedévében megindult. Nőtt a külön figyelendő és a problémás tételek aránya, valamint emelkedett a kockázati céltartalék-szint, ebből kifolyólag a nettó kockázati céltartalék képzési költségek is. A romlás a vállalkozói hiteleknél még nem érzékelhető, az eszközök között viszonylag kis súllyal szereplő lakossági hitelek esetében azonban a kockázati céltartalék-szint emelkedett. Összességében a nettó kockázati céltartalék képzési költségek az előző év első negyedévinek közel háromszorosára nőttek, és az eredményt 21,5 milliárd forinttal csökkentették. Fokozott odafigyelést érdemel a Felügyelet részéről az, hogy az érintett bankoknál a kockázati céltartalék-képzés növekedését az óvatosabb banki magatartás, a nyereség egy részének elrejtése vagy a portfolió tényleges romlása váltotta-e ki. A kockázati céltartalék-képzési költségnövekményt az egyéb céltartalékok köztük leginkább az országkockázati felszabadítása ellensúlyozta. Az összességében mégis magas negyedéves eredmény így is jelentős növekedést eredményezett a jövedelmezőségben: a ROA értéke a bankoknál a 2001 március végi 1,5 %-ról 2,04 %-ra, a ROE 17,94 %-ról 20,87 %-ra nőtt. A bankok tõkehelyzete továbbra is stabil. A szövetkezeti hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója azonban folyamatos csökkenést követően a negyedév végére már alig haladta meg a bankokét. A hitelezési aktivitás még mindig magas, növekedési üteme azonban már 2000 utolsó negyedévében is lassult valamelyest. Ez a lassulás az idén tovább folytatódott, de még mindig igen magas, annualizálva a vállalkozói hitelek esetében 16,4%-os, a lakossági hiteleknél 32 %-os állománynövekedés adódna. A hitelek között az I. negyedévben már gyorsabban nőttek a forinthitelek mint a devizahitelek. A hitelezési aktivitás bővülésének forrása továbbra sem a mérlegfőösszeg bővülése (a betétállomány növekedése), hanem eszközoldali átrendeződés, valamint a külföldről felvett hitelek. Az ügyfélhitelek ügyfélbetétekkel való fedezettsége ennek megfelelően folyamatosan csökken. A nagybankok a betétgyűjtés terén közel 9 %pontot vesztettek pozíciójukból az első negyedév során. Mivel a betétállomány nem növekszik, a kis- és középbankok a nagybankok meglévő 2

ügyfélállományát vonzották magukhoz, illetve a fogyasztás hatása érzékelhető. A devizahitelezés ütemének csökkenésével kismértékben az összes devizaeszköz állomány is csökkent. A devizaforrások párhuzamosan bekövetkezett 1,5 %-os bővülése mellett a bankrendszer eddig csaknem zárt devizapozíciója nyílni kezdett, a negyedév végén azonban még mindig csak a mérlegfőösszeg 1 %-át érte el. A jegybanknál elhelyezett betétek, valamint a külföldi forrásbevonás segítségével a bankok meglehetősen rugalmasan tudják követni a pénz- és tőkepiacon bekövetkezett változásokat. A forint (és a sávszélesítés) melletti spekulációba feltehetően a hazai bankok is bekapcsolódtak, államkötvény portfoliójuk és jegybanki kötvényállományuk ugyanis egyaránt 20 %-kal, vagyis a hitelezésnél is gyorsabb ütemben nőtt a negyedév során. Ez a spekuláció kiemelkedően magas árfolyam-nyereséggel kecsegtet, ha a bankok idejében eladják az állampapír portfoliókat. Ellenkező esetben mint minden spekulatív pozíción -, veszíteni is nagyot lehet. A tőkepiacon jelentős átrendeződés ment végbe a részvénypiacról az államkötvény piacok irányába, amit részben a 300 bázispontos, február közepétől pedig tovább növekvő kamatprémium, részben a forint melletti spekuláció váltott ki. Az államkötvények iránt erőteljesen növekvő kereslet hiányzott a részvénypiacról, ahol a likviditás nagyon beszűkült, a forgalom az előző negyedévi felére esett vissza, az árfolyamok (BUX) egyetlen negyedév alatt 15%-kal csökkentek. Az univerzális bankok tevékenysége miatt egyébként is szűkülő befektetési vállalkozási szektorban ennek hatására tovább folytatódott a már 2000-ben is erőteljes koncentráció, az első negyedévben 3, azt követően további 4 vállalkozás szüntette be tevékenységét, valamint egy bank olvasztotta be befektetési vállalkozás leányvállalatát. A szektorszintű évesített adózás előtti eredmény az első negyedévi adatok alapján az előző évinek kevesebb mint felével egyenlő, ami akkor is igen kedvezőtlen, ha tudjuk, hogy a második negyedévben a tőkepiaci folyamatok kedvezőbben alakultak, ami várhatóan mérsékli a veszteségeket. 2000 eleje óta folyamatosan csökkent a veszteséges vállalkozások száma. 2001 első negyedévében ez a tendencia megfordult, a korábbi 19 helyett 27 veszteséges vállalkozás volt a piacon a negyedév végén. A befektetési szolgáltatási tevékenység összességében még nyereséges volt, a korábbi negyedévekkel ellentétben azonban több eleme is veszteséget termelt a negyedév során. A vállalkozások költségeik lefaragásával, illetve előre meneküléssel, vagyis a kilépő vállalkozások még meglévő ügyfélállományának megvásárlásával próbálják stabilizálni pozícióikat. A működési költségek bár tovább csökkentek, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményének gyorsabb ütemű csökkenése következtében ennek 95 %-át felemésztették. Az eredmény ilyen jelentős csökkenése a jövedelmezőségi mutatókat is kedvezőtlenül érintette, a szektor egészében és az egyes vállalkozási típusokban egyaránt romlott mind az eszköz-, mind a tőkearányos jövedelmezőség. A ROE esetében ez a 2000 végi 10,7 %-os értékről az első negyedév végéig 1,4 %-os értékre történő zuhanást jelentett. A szektor tőkéjén a változások kevésbé érzékelhetők mint az eredményen, mivel a negyedév folyamán a piacról kivonult három vállalkozás közül kettő továbbra is jelentett (vagyis továbbra is van mozgó ügyfélállományuk, bár új ügyfeleket már nem fogadnak). A saját tőke 600 millió forintos csökkenését nem a kilépett (32 milliós saját tőkével rendelkezett) vállalkozás magyarázza, hanem a piacon maradt vállalkozások saját tőkéjének, azon belül eredménytartalékának csökkenése. A befektetési alapok piacán a széles befektetési palettát kínáló alapcsaládok kialakítása behozhatatlan előnyt jelentett elsősorban a banki hátterű alapkezelők számára. Ez az előny most vált igazán érzékelhetővé, amikor a részvénypiaci folyamatok következtében a részvény és vegyes alapok erősen leértékelődtek. Az alapcsaládok kiépítése-bővítése az első 3

negyedévben is folytatódott, a piacról kilépett 3 alappal szemben 7 újonnan indult nyíltvégű értékpapír alap állt. Az ingatlanpiaci áremelkedést kihasználandó egy új nyíltvégű ingatlan alap is indult. Az utóbbi negyedévek új jelensége, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a befektetési alapok piacán a biztosítótársaságok saját zártkörű alapokkal. Ezek az alapok a biztosító által vezetett pénzügyi csoport szabad vagyonát fektetik be, nyilvánosan nem hozzáférhetők. Megjelenésüknek köszönhető, hogy a szektor nettó vagyona az év első két és fél hónapját jellemző csökkenés után a negyedév végére kismértékben, nominálisan 3,5 %-kal meghaladta az előző év végi vagyont. Jelentős tőkekivonás továbbra sem érzékelhető a szektorból, a részvényárfolyamok esése és a kötvényárfolyamok szerény emelkedése azonban negatívan hat a saját tőkére. A kötvény- és a pénzpiaci alapok igen jól teljesítettek a többi befektetési lehetőségekkel összehasonlítva, a legjobbak éves hozama rendre a 10-12, illetve 9-10 %-ot is elérte. A részvényalapok, akár belföldiek, akár nemzetköziek azonban nominálisan is erősen leértékelődtek, a legjobban teljesítő alap esetében is 5 %-os negatív hozam született. Az alapok eszközeiknek alig több mint 5 %-át tartják külföldi értékpapírokban, a külföldi portfolió 51 %-a európai devizában, 44 %-a amerikai dollárban denominált. A kedvezőtlen tőkepiaci folyamatok a biztosítókat sem hagyták érintetlenül. A díjbevételben jelentős szerepet játszó unit-linked életbiztosítások növekedése, a termékek közötti térnyerése lelassult, amiben feltehetően nem elhanyagolható szerepe van annak, hogy a biztosítás által megcélzott tőkepiaci termékek árfolyama a forintban befektetők számára kedvezőtlenül alakult. Általában is jellemző volt a negyedévben, hogy az életbiztosítási szerződések száma és az ebből származó díjbevétel kedvezőtlenebbül alakult, mint a nem-élet ági szerződések esetében. Az igen magas piaci koncentráció tendenciájában tovább csökkent, bár a legnagyobb öt biztosító társaság túlsúlyának kismértékű csökkenése az első két társaság piaci súlyának mérsékelt növekedése mellett ment végbe. A kár- és szolgáltatáshányad összességében növekedett, a növekedés kizárólag az élet-ági szolgáltatások dinamikus emelkedésének eredménye. Ennek fő oka a vegyes életbiztosításoknál a visszavásárlások, másodsorban a felmondások növekedése volt, a unitlinked biztosításoknál éppen fordítva, az elsődleges okot a felmondások, ezt követően a visszavásárlások jelentették. A befektetési életbiztosítások korábbi rohamos növekedése alapján a szolgáltatás-kifizetések további növekedése várható. A költséghányad mind az élet-, mind a nem-élet ágban csökkent az első negyedévben, ezen belül azonban tovább nőttek a szerzési költségek. Ez arra utal, hogy kiélezett verseny folyik az ügyfelekért, amelyben a társaságok a jutalékkal való ösztönzést tartják a leghatékonyabb módszernek. A biztosító társaságok befektetései továbbra is dinamikusan nőttek (2000 első negyedévéhez viszonyítva +36 %, 2000 év végéhez viszonyítva +16 %), ezek 81 %-a továbbra is állampapír. Az idén első alkalommal eredményre vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak a biztosítási szektorról, bár ezek csak korlátozottan alkalmasak következtetések levonására. Ennek egyik oka, hogy a Felügyelet felé jelentett eredmény a teljes eredménynek csak egy része, a másik ok az eredmény szezonalitása. A rendelkezésre álló adatok alapján a biztosító társaságok összesített eredménye 4 886 millió forint nyereség. Ez a szektorszintű nyereség 9 társaság 1555 millió forint összegű veszteségéből, valamint 12 társaság összesen 6 441 millió forintos nyereségéből tevődött össze. A biztosítástechnikai eredmény 538 millió, a befektetési eredmény 4 348 millió forintot tett ki.. Ahogy a többi nem-banki közvetítő esetében, a pénztáraknál is kedvezőtlenül érintették a tőkepiaci változások a kezelt vagyont. A vagyonnövekedés üteme az I. negyedévben is jelentős maradt, a negyedéves közel 9 %-os növekedés minden egyéb tényező 4

változatlansága esetén éves szinten 36 %-os gyarapodást jelentene. Az összesen csaknem 440 milliárd forintos vagyon befektetését pénztáranként igen erősen eltérő hozammal tudták a vagyonkezelők megoldani. A szektor összességében enyhe negatív hozamot ért el az első negyedévben. Ezzel kapcsolatban feltétlenül ki kell emelni azt a tényt, hogy bár a pénztártagok igénylik a hozamok rendszeres közzétételét, a rövidtávú hozamszámítás igen erősen torzít, a legutolsó időszak fejleményeit felnagyítva nem fest valós képet a befektetési teljesítményről. A negyedéves hozamok felhasználhatóságával kapcsolatban a pénztári fejezetben részletesen kifejtett korlátozó okok közül a költségek szerepét is érdemes kiemelni. A magyar pénztári szektor egésze induló szektornak számít, ahol a folyamatos működéssel szemben többletköltségek jelentkeznek, ami a pénztárak által jelentett bruttó hozamokat csökkenti. Ezzel együtt kiemelkedően fontos felügyeleti feladatnak tartjuk a vagyonkezelés és a letétkezelés folyamatos ellenőrzését, mivel a hosszú távú befektetés időhorizontja csalóka biztonságérzetet nyújthat a vagyonkezelőnek a rövidtávú veszteségekkel kapcsolatban, illetve az ellenőrzési tapasztalatok alapján komoly partnerkockázatot jelent. Fontos, hogy amikor a nagyobb volumenű kifizetések megkezdődnek (önkéntes pénztárakban ez már megtörtént), a pénztáraknak ne kelljen kényszerértékesítésekbe belemenniük, amit csak nagyon gondos befektetési politikával lehet elkerülni. Ugyanilyen fontos feladatnak tartjuk az allokációs elvek és betartásuk folyamatos ellenőrzését, mivel a pénztári vagyonkezelők általában többféle vagyont (alapot, stb) kezelnek. Ez semmiképpen nem eredményezhet a későbbi kifizetési kötelezettséggel rendelkező pénztárak rovására történő allokációt. Tovább erősítendő az adminisztrációs és az adatszolgáltatási fegyelem. A következő negyedévekben figyelni kell a függő tételek alakulását a magánnyugdíj pénztáraknál, ahol a korábbi negyedévek csökkenő tendenciáját követően az idei év első negyedévében növekedés tapasztalható. 5

RÉSZLETES ELEMZÉS I. HITELINTÉZETEK 2001. márciusának végén 240 hitelintézet, közöttük a tavalyi év végéhez hasonlóan - 42 részvénytársaság és 7 hitelszövetkezet működött, a takarékszövetkezetek száma 2000. végéhez képest eggyel, 191-re csökkent. A bankok tulajdonosi szerkezete (%) Megnevezés 1999. XII. 31. 2000.XII.31. 2001.III.31. Állami tulajdon 19,5 21,3 20,7 Belföldi magántulajdon 12,8 9,4 9,0 Külföldi tulajdon 65,4 66,7 67,6 Elsőbbségi és visszavásárolt 2,4 2,6 2,6 részvények Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 2001. első negyedévében tovább növekedett a bankok jegyzett tőkéjében a külföldi tulajdon részaránya mind a magyar állami, mind az egyéb magyar tulajdon rovására. Igen visszafogott volt a hitelintézetek mérlegfőösszegének bővülése. Március végén a hitelintézetek mérlegfőösszege 9069,5 milliárd forint volt, ez az összeg az egy évvel azelőttinél 10,4%-kal, a 2000. december véginél mindössze 1%-kal volt magasabb nominálisan. Reálértékben tavaly márciushoz képest - a 10,5%-os fogyasztói árindexet figyelembe véve 0,1%-kal, a tavalyi év végéhez képest a fogyasztói árak 3,9%-os növekedésével számolva 2,8%-kal csökkent a hitelintézetek mérlegfőösszege. A hitelintézetek piaci aktivitását azonban elsősorban nem a mérlegfőösszeg alakulása, hanem a hitelállomány növekedése mutatta. A hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének nominális növekedése (%) Megnevezés 2000.06./ 2000.03. 2000.09/ 2000.06. 2000.12/ 2000.09. 2001.03./ 2000.12. 2001.03./ 2000.03. Bankok 100,1 105,2 103,5 100,9 110,1 Szövetkezeti hitelintézetek 103,0 104,2 105,3 102,0 115,2 Hitelintézetek összesen 100,3 105,2 103,6 101,0 110,4 A bankok mérlegfőösszege 2000. március 31-én 8526,3 milliárd forint volt, tavaly decemberhez képest a mérlegfőösszeg reálértékének visszaesése 2,9%-os volt. Megnevezés 2000.06./ 2000.03. A bankok eszközeinek növekedési üteme (%) 2000.09/ 2000.12/ 2000.06. 2000.09. 2001.03./ 2000.12. 2001.03./ 2000.03. Eszközök összesen 100,1 105,2 103,5 100,9 110,1 Ebből: hitelek 107,2 109,7 106,5 103,3 129,4 pénztár és elszámolási számlák 106,7 102,1 89,6 85,4 83,4 jegybanki és bankközi betétek 82,3 94,2 110,2 85,8 73,3 értékpapírok 104,8 106,6 98,4 118,4 130,2 Az év/év mutató alapján továbbra is gyors növekedést mutat a bankok ügyfélhiteleinek állománya (29,4%), ugyanakkor a növekedési ütem a tavalyi év utolsó negyedévében már 6

elkezdett lassulni, s az idei év első negyedévében tovább mérséklődött. (Az állománynövekedés 2001. első negyedévében (3,3%) már lassúbb volt, mint a fogyasztói árak növekedési üteme.) Az ügyfélhitelek 2 átlagánál (és az inflációnál) gyorsabban nőtt a vállalkozói hitelkihelyezések állománya (4,1%) és a lakossági hitelállomány (8,4%) is. (A devizában nyújtott ügyfélhitelek állománya 2001. első negyedévében 1,5%-kal, ezen belül a vállalkozói devizahitelek 2%-kal nőttek.) Az idei első negyedévben folytatódott az a tendencia, hogy a gazdaság hiteligénye növekedésének kielégítéséhez a bankszektor csak részben választja a pótlólagos forrásszerzést (a hitelezési aktivitás lényegesen gyorsabban nőtt, mint a bankok mérlegfőösszege). A bankok portfólió átcsoportosításának mértéke azonban lényegesen meghaladta a hiteligény növekedés és a mérlegfőösszeg növekedés üteme közötti különbség igényelte mértéket. A bankok eszköz- és forrásportfóliójában bekövetkezett viszonylag nagymértékű elmozdulások jól jelzik a bankok (és a gazdaság többi szereplőjének) rugalmas reagálását a piaci hozamok változására. A rugalmas reagálás markánsan megmutatkozik abban, hogy a bankok portfoliójában lévő értékpapírok összesített állománya (szemben a tavalyi év utolsó negyedévének állománycsökkenésével) az idei év első negyedévében dinamikusan (18,4%-kal) növekedett. A növekedés meghatározó tényezője az állampapírok (20,3 %-os) és a jegybanki kötvények állományának (19,5%-os) növekedése volt. (Az értékpapírokon belül az állampapírok részesedése 72%, a jegybanki kötvényeké 20,2% volt 2001. március végén.) A hitelezési kockázattól mentes állampapírok (és jegybanki betétek) állományát és mérlegen belüli részarányát indokoltnak láthatták a bankok egyrészt azért növelni, hogy a korábban beindult hitelezési aktivitás miatt potenciálisan egyre kockázatosabbá váló eszközportfólió kockázatai ne nőjenek gyorsan tovább, másrészt az állampapírokon (jegybanki betéteken) elérhető relatíve magas hozamok is csábítónak bizonyultak. Mint a későbbiekben erről még szó lesz, a forint devizákkal szembeni hozamelőnyének kihasználására a bankok növekvő devizaforrásaikat állampapír vásárlásra fordították. 3 Ezzel egyidejűleg lényegesen (14,6%-kal) csökkent a (csekély hozamot biztosító) pénztár és elszámolási számlák állománya. Ugyancsak jelentősen (14,2%-kal) visszaesett a jegybanki és bankközi betétek állománya 2001. első negyedéve folyamán. A visszaesést a jegybanknál elhelyezett betétek állományának nagyfokú állománycsökkenése okozta, hiszen mind a belföldi, mind a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek állománya növekedett az idei első negyedévben. 2 Az ügyfélhitelek a vállalkozói és lakossági hiteleken kívül tartalmazzák például a központi költségvetésnek, a költségvetési intézményeknek, az önkormányzatoknak, a nem nyereségérdekelt szervezeteknek, a jegybanknak, a hitelintézeteknek, a PBBS-be tartozó cégeknek (pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok, speciális pénz- és tőkepiaci intézmények) nyújtott hiteleket is. 3 Az első negyedévben még nem lehetett sejteni a jegybank majdani (május elején bekövetkezett) árfolyamsáv szélesítését, inkább úgy tűnt, hogy az a korábbi viták után legalább egy fél évre lekerül a napirendről. Mivel a forint piaci árfolyama tartósan az árfolyamsáv erős oldala sávszéléhez közeli értékeket vett fel, gyakorlatilag nem merülhetett fel a forint esetleges gyengüléséből eredő kockázat, illetve ez a kockázat a viszonylag szűk árfolyamsáv miatt elvileg is korlátozott mértékű volt. A bankok forint melletti spekulációja, a mérlegen belüli devizapozíció szétnyitása ugyanakkor a sávszélesítés tükrében (utólag) is jó lépésnek bizonyult, hiszen a forint piaci árfolyama kevesebb mint másfél hónap alatt majd 9 százalékpontnyira távolodott el az árfolyamsáv középértékétől. A további devizapozíció nyitás viszont most már valóban nem csekély árfolyamkockázatot rejt magában, hiszen rövid távon ezt a gyors erősödést akár a forint jelentősebb gyengülése is követheti. 7

A jegybankkal szembeni kereskedelmi banki követelések egyes szegmenseinek állománya ellentétes irányban változott, összességében állományuk 23%-kal csökkent az idei első negyedév folyamán. A bankok a megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében 2000-ben kismértékben (fél százalékponttal) még növelni tudták kamatozó eszközeik részarányát, az idei első negyedévben további részaránynövelésre már nem került sor. A bankok forrásainak növekedési üteme (%) Megnevezés 2000.06./ 2000.03. 2000.09/ 2000.06. 2000.12/ 2000.09. 2001.03./ 2000.12. 2001.03./ 2000.03. Források összesen 100,1 105,2 103,5 100,9 110,1 Ebből: betétek 100,0 105,4 105,8 100,0 111,5 hitelintézetektől 97,0 106,8 98,2 100,5 102,2 származó bankközi betétek felvett hitelek 98,2 108,0 98,1 106,4 110,7 saját tőke 106,4 102,9 108,0 103,3 122,0 A bankok forrásai között meghatározó részesedéssel (63,2%) rendelkező betétek állománya 2001. március 31-én 11,5%-kal volt magasabb a tavalyi év márciusinál, a betétek növekedési üteme tehát jócskán elmaradt az ügyfélhitelek bővülésének ütemétől (29,4%). Ennek megfelelően a hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent. Ez az arány 1999. végén még 142,9% volt, 2001. március végére azonban már 120,8%-ra olvadt. Ha az idei év első negyedévére tekintünk, még inkább érzékelhető, hogy a lakosságot nem ösztönzik banki megtakarítás növelésre a meglehetősen szerény banki betétkamatok. (2001. első három hónapjának mindegyikében az éven belül lekötött lakossági és vállalkozói betétek átlagkamatlábai szerint csak negatív reálkamatot lehetett elérni, és az év végéig előretekintő árindex is legfeljebb reál értéktartást ígér azoknak, akik az első negyedévben banki betéti formában, egy éven belüli futamidőre kötötték le pénzüket az éven belüli átlagos betétkamatlábon.) 2001. év első két hónapjában még nominálisan is csökkent a bankok ügyfélbetét állománya, s a negyedév egészét tekintve is csak éppen akkora volt az állomány március végén, mint az előző év december 31-én. A hitelintézetektől származó bankközi betétek állománya az idei első negyedévben csak kismértékben (0,5%-kal) nőtt. Ezen belül a belföldi hitelintézet által elhelyezett bankközi betétek állománya nőtt, miközben a külföldi hitelintézetek által elhelyezetteké csökkent. A bankok által felvett hitelek állománya (amely a jegybanki forrásokat, a belföldi banki hitel forrásokat és a külföldről szerzett forrásokat foglalja magában) összességében 6,4%-kal nőtt. Ezen belül az átlagosnál jobban (11,3%-kal) nőtt a külföldről felvett hitelek állománya, így ez a tétel már a bankok által felvett hitelek állományának több mint 70%-át tette ki idén március végén. A külföldről származó bankközi betétek és a külföldről felvett hitelek állománya együttesen a mérlegfőösszeg növekedését lényegesen meghaladó mértékben (5,5%-kal) nőtt 2001. december végéhez képest. Ez a növekedés azonban nem járt (likviditási) kockázatnövekedéssel, hiszen nem a(z adott esetben illékonynak bizonyuló) külföldi bankközi betétek állománya nőtt (sőt az még csökkent is), hanem a sokkal stabilabban viselkedő - s a mérlegen belül a külföldről származó bankközi betéteknél lényegesen nagyobb részesedéssel rendelkező külföldről felvett hiteleké (amelyek döntő többsége hosszú lejáratú). 8

A bankok saját tőkéje 2001. első negyedéve folyamán a mérlegfőösszeget meghaladó ütemben (3,3%-kal) bővült. Ezen belül a jegyzett tőke állománya csak 0,9%-kal növekedett, a saját tőke egészének ennél gyorsabb növekedését az eredménytartalék gyors növekedése biztosította. A bankok mérlegen belüli devizapozíciója 2000. végére csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált. 2001. első negyedévében ugyanakkor a devizaeszközök állománya 0,9%-kal csökkent, miközben a devizaforrásoké 1,5%-kal nőtt. 4 2001. első negyedévében a devizaeszközökön belül lényegesen (9,8%-kal) csökkent a jegybanknál és más bankoknál elhelyezett devizabetétek együttes állománya, miközben az ügyfeleknek nyújtott devizahitelek állománya 1,5%-kal növekedett. A forrás oldalon az ügyfelektől származó devizabetétek állománya 3,7%-kal növekedett, a bankközi piacon keresztül és felvett hitel formájában érkező devizaforrások együttes állománya viszont 2,2%-kal csökkent. A deviza források így kialakult mérlegen belüli többlete a negyedév alatti százalékos változást tekintve ugyan nagynak tűnik, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a mérlegen belüli devizaforrás többlet még így is csak a mérlegfőösszeg 1%-ával vált egyenértékűvé. A bankok devizaeszközei és devizaforrásai az időszak végén Állomány (milliárd Ft) Index (%) Megnevezés 2000. 03. 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 03. / 2000. 12. Devizaeszközök 2715,257 2866,278 3035,672 3073,837 3045,032 99,1 Devizaforrások 2838,374 2899,517 3090,347 3084,579 3130,876 101,5 Egyenleg -123,117-33,239-54,675-10,742-85,844 799,1 A bankok mérlegen kívüli aktivitása 2001. első negyedévében a mérlegfőösszegnél lényegesen gyorsabban (7,4%-kal) nőtt. A függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek együttes növekedési üteme 5,9% volt. Ennél gyorsabban (10,4%-kal) nőttek a határidős ügyletek. A határidős kötelezettségek csaknem négyötödét kitevő deviza szerződések értéke 7,3%-kal nőtt, a kamatláb szerződéseké (amelyek aránya a határidős ügyleteken belül 20% fölé nőtt) 25,6%-kal bővült. Az értékpapírokhoz kötődő határidős ügyletek súlya továbbra is marginális. A bankok mérlegen kívüli aktivitása Állomány (millió Ft) Index (%) Megnevezés 2000. 03. 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 03. / 2000. 12. Mérlegen kívüli tételek 3466996 3685781 3674795 3441899 3695095 107,4 összesen Függő kötelezettségek 2134034 2218628 2395797 2337086 2476202 106,0 Egyéb jövőbeni kötelezettségek 1351 1351 2924 1824 881 48,3 Határidős kötelezettségek 1331611 1465802 1276074 1102989 1218012 110,4 4 Ennek okáról, a forint hozamelőnyének kihasználására való törekvésről, illetve módjáról a teljes eszközportfólió változását elemző résznél már szóltunk. 9

Mérlegfőösszeg 1999 Az egyes bankcsoportok piaci részesedése a bankszektoron belül (%) Nagybank ok Középbank ok Kisbank ok Szakosított hitelintézete Összese n k 75,8 14,3 4,3 5,5 100,0 76,5 13,2 4,1 6,1 100,0 2000 2001. 03. 76,5 13,1 4,2 6,2 100,0 Hitelek 1999 74,3 15,2 4,6 5,8 100,0 2000 75,9 13,7 4,4 6,0 100,0 2001. 03. 75,4 14,3 4,3 6,0 100,0 Betétek 1999 84,5 10,7 3,3 1,5 100,0 2000 85,3 9,1 3,3 2,3 100,0 2001. 03. 76,5 13,1 4,2 6,2 100,0 A bankcsoportok mérlegfőösszeg szerinti részesedését tekintve 2001. első negyedévében lényeges változás nem következett be. A hitelekből a 2000. évi részaránynövekedés után idén január-márciusban csökkent a nagybankok részaránya, a középbankok pedig a 2000. évi csökkenés után 2001. első negyedévében növelték részesedésüket. Szignifikáns részarányelmozdulás következett be a betétek bankcsoportok közötti megoszlásában. A nagybankok egy negyedév alatt 8,8%-ot vesztettek betétgyűjtési piaci pozíciójukból, miközben a középbankok 4, a szakosított hitelintézetek 3,9, a kisbankok pedig 0,9%-kal növelték részesedésüket a piacon. Azt, hogy nem egyedi okok játszottak közre a nagybankok csoportjának részarány csökkenésében, jelzi, hogy a 11 nagybank közül 7 nagybank betétállománya nominálisan is csökkent. Figyelemre méltó, hogy a nagybankok részarány csökkenése egy olyan időszakban következett be, amikor a bankrendszerben elhelyezett betétek állománya nem növekedett. Kissé leegyszerűsítve a helyzetet nem arról van szó, hogy a többi bank eredményesebben tudta magához édesgetni a piacra érkező új betéteseket/betéteket, hanem sokkal inkább arról, hogy kifejezetten az érintett nagybankoktól pártolt el korábbi betéteseik egy része. Amennyiben tehát ebben a piaci szegmensben a nagybankok nem kívánnak további részarány vesztést elszenvedni, újra kell gondolniuk betétgyűjtési politikájukat. A szövetkezeti hitelintézetek akárcsak 2000-ben 2001 első negyedévében is a bankoknál valamivel nagyobb mértékben tudták növelni mérlegfőösszegüket. Ugyanakkor a szövetkezeti hitelintézetek 2%-os mérlegfőösszeg növekedése is meglehetősen szerénynek mondható. A szövetkezeti hitelintézetek eszköz- és forrásstruktúrája Állomány (millió Ft) Megoszlás (%) Index (%) Megnevezés 2000. 12. 2001. 03. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 03. / 2000. 12. Mérlegfőösszeg 532 553 543 219 100,0 100,0 102,0 Eszközökből: értékpapírok 194 681 217 758 36,6 40,1 111,9 hitelek 201 258 214 292 37,8 39,4 106,5 Forrásokból: betétek 474 943 482 005 89,2 88,7 101,5 saját tőke 36 504 37 908 6,9 7,0 103,8 10

A szövetkezeti hitelintézetek összesített mérlegében a bankokéhoz hasonló elmozdulások következtek be 2001. első negyedévében. Az ügyfélhitelezés növekedési üteme (6,5%) csökkent, bár a bankokénál gyorsabb maradt. Az értékpapírok állománynövekedése dinamikus (11,9%) volt, miközben a jegybanki és bankközi betétek, valamint a pénztár és elszámolási számlák állománya lényegesen (19,1, illetve 32,5%-kal) csökkent. A saját tőke növekedési üteme (3,1%) csak kismértékben haladta meg a mérlegfőösszeg növekedési ütemét, és ebben a negyedévben is elmaradt a hitelexpanzió mértékétől. A források 89%-át kitevő betétek állománya nominálisan nőtt ugyan (1,5%-kal), ám reálértékben ez (2,3%-os) csökkenést jelent. Portfolió minőség Bankszektor A bankszektor portfoliója 5 (milliárd Ft) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000. 03. 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001.03. Mérlegen kívüli tételek Egyéb mérlegtétel Lakossági hitelek Vállalkozói hitelek Hitelintézeti kihelyezések Az év első negyedévében folytatódott az eszközök átrendeződése a potenciálisan kockázatot hordozó tételek irányába. Míg 2000 végén a mérlegtételek között a kockázatot hordozó tételek aránya 66,8%-ot tett ki, addig 2001. március végén ez az arány már elérte a 69,6%-ot. A kockázatot hordozó mérlegtételek 5,3%-kal gyarapodtak a negyedév során, ugyanakkor a kockázatmentesek nominálisan is csökkentek 7,8%-kal. 5 A hitelintézetek teljes portfoliójában a saját eszközöket és a jegybankkal, valamint állammal szembeni követeléseket, mint eleve problémamentes tételeket, nem kell minősíteni. A portfolió alatt a továbbiakban csak a minősítési kötelezettség alá tartozó eszköz (mérlegen belüli) és mérlegen kívüli tételek értjük. 11

Megnevezés A bankszektor portfoliójának 1 változása és megoszlása Változási % (2001. márc. / 2000. dec.) Megoszlási % Problémamentes Külön figyelendő Problémás* Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen 2000. dec. 2001. márc. Mérlegtételek összesen 104,2 115,8 111,2 105,3 62,1 61,5 ebből: Hitelintézeti kihelyezések 107,8 213,4 462,9 110,4 13,5 14,0 Vállalkozói hitelek 104,0 102,6 100,3 103,8 36,0 35,1 Lakossági hitelek 109,1 100,0 108,3 108,4 4,7 4,8 Mérlegen kívüli tételek összesen 108,1 108,7 89,7 108,0 37,9 38,5 Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen 105,7 114,5 110,1 106,3 100,0 100,0 Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. Az első negyedévben a bankok által külön figyelendőnek és problémásnak (átlag alatti, kétes és rossz együtt) minősített eszközportfolió nagyobb arányban növekedett, mint az új, problémamentes állomány, ezért a bankok összesített eszközportfoliójának minősége kismértékben romlott. A mérlegen kívüli portfolió minősége gyakorlatilag változatlan maradt. A bankok portfoliójának (mérleg- és mérlegen kívüli tételek) minősége kismértékben a romlás irányába mozdult el. A bankszektor portfoliójának 1 minősége (%) Problémamentes Külön figyelendő Problémás* Megnevezés 2000 12. 2001. 03. 2000. 12. 2001. 03. 2000. 12. 2001. 03. Mérlegtételek összesen 88,4 87,4 7,3 8,1 4,3 4,5 ebből:vállalkozói hitelek 87,2 87,5 9,3 9,2 3,4 3,3 Lakossági hitelek 86,9 87,5 7,7 7,1 5,4 5,4 Mérlegen kívüli tételek összesen 96,9 96,9 2,7 2,7 0,4 0,3 Portfolió összesen (Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek) 91,6 91,1 5,6 6,0 2,8 2,9 Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. A portfolió minőségének enyhén romló irányú elmozdulását jelzi a portfolió minőségi összetételének kismértékű módosulása, és a kockázati céltartalék-szint minimális emelkedése. A portfolió minőségi összetételében a problémamentes állomány aránya 91,6%-ról 91,1%-ra mérséklődött. A külön figyelendő állomány aránya 5,6%-ról 6,0%-ra emelkedett. A problémás állományok aránya minimálisan emelkedett. A problémás minősítésű tétek között az átlag alattiak aránya az év végi 0,9%-ról 1,0%-ra emelkedett, a kétesek aránya 1,1%-ról 1,0%-ra mérséklődött, a rossz minősítésű tételek aránya pedig változatlan maradt. A volumennövekedésben a külön figyelendő állománynövekmény közel egyharmadát a vagyoni érdekeltségek, közel 40%-át a hitelintézeti kihelyezések, közel 12%-át pedig a vállalkozói hitelkihelyezések tették ki. Az átlag alatti állománynövekmény közel 40%-át a hitelintézeti kihelyezések, 44%-át pedig a vagyoni érdekeltségek adták. A kétes állományok csökkentek. A rossz minősítésű állománynövekmény 86%-át a vagyoni érdekeltségek, 11%-át a lakossági kihelyezések és csupán 2,3%-át a vállalkozói hitelek tették ki. A kockázati céltartalék-szint az elmúlt évi adatok tükrében a külön figyelendő és a kétes állományok esetében emelkedett, ezzel szemben az átlag alatti és rossz minősítésű állományoknál az enyhe hullámzásokat követően gyakorlatilag változatlan maradt. 12

A kétes állomány kockázati céltartalék-szintjének emelkedéséhez részben az állománycsökkenés is hozzájárult, de enélkül is emelkedett volna. Változatlan állomány esetén a kétes minősítésű portfolió 1 kockázati céltartalék-szintje a tényleges 49,4% helyett 49,27%-ot ért volna el, meghaladva az 1999 vége óta legmagasabb 47,9%-ot. A bankszektor portfoliójának 1 kockázati céltartalék-szintje % 1999. 12. 2000.03. 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001. 03. Külön figyelendő 2,5 2,5 2,2 2,2 2,3 2,7 Átlag alatti 19,4 18,3 20,8 22,0 20,6 20,7 Kétes 42,9 47,9 44,5 47,3 47,6 49,4 Rossz 86,6 78,8 87,7 88,5 87,4 88,5 Nem problémamentes 2,0 1,8 1,7 1,6 1,6 1,7 összesen A kockázati céltartalék-szint emelkedéséhez leginkább a vagyoni érdekeltségek (43%- ban), a lakossági hitelek (18%-ban), a hitelintézeti kihelyezések (15,5%-ban) és a befektetési célú értékpapírok (10,6%-ban) járultak hozzá. A bankszektor kockázati céltartalék állományának változása és megoszlása a legfontosabb portfoliótételek szerint(%) változási % megoszlási % Megnevezés 2001. 03. / 2000. 12 1999. 12. 2000. 12. 2001. 03. Mérlegtételek 114,6 88,0 93,4 94,1 ebből: bef. célú értékpapírok 270,9 0,7 0,8 2,0 hitelintézeti kihelyezések 260,6 2,9 1,3 3,0 vállalkozói hitelek 99,9 43,3 48,1 42,3 lakossági hitelek 125,4 7,8 9,7 10,6 vagyoni érdekeltségek 123,7 24,0 24,9 27,1 Mérlegen kívüli tételek 100,6 12,0 6,6 5,9 Portfolió (minősítési kötelezettség alá tartozó) összesen 113,7 100,0 100,0 100,0 A portfolió legnagyobb részét (35,1%) alkotó vállalkozói hitelek minőségi összetétele továbbra sem romlott, és a kockázati céltartalék-szintjük sem emelkedett, hanem az év végi 2,1%-ról 2,0%-ra mérséklődött. A portfolió 4,8%-át kitevő lakossági hitelek minősége romlott. Bár a lakossági hitelek minősítési összetétele némiképp javult a külön figyelendő állomány arányának csökkenése miatt (a problémamentes állomány aránya növekedett, a problémás állomány aránya pedig változatlan maradt), ugyanakkor a céltartalék-szintjük emelkedett az év végi 3,2%-ról 3,7%-ra. 2001 március végén az összes kockázati céltartalék 10,6%-át már a lakossági hitelekre képezték, szemben az 1999 végi 7,8%-kal. 13

A bankszektor legfontosabb 6 portfoliótételeinek kockázati céltartalék-szintje (%) Megnevezés 1999. dec. 2000. dec. 2001. 03. Mérlegtételek összesen 3,0 2,4 2,6 ebből:hitelintézeti kihelyezések 0,4 0,2 0,4 vállalkozói hitelek 2,7 2,1 2,0 lakossági hitelek 4,2 3,2 3,7 vagyoni érdekeltségek 17,6 15,5 17,9 Mérlegen kívüli tételek összesen 0,6 0,3 0,3 Portfolió (minősítési kötelezettség alá tartozó tételek) összesen 2,0 1,6 1,7 A külön figyelendő és problémás minősítésű állományok, valamint azok céltartalékszintjének növekedése a nettó céltartalék-képzési költségek emelkedését okozták. A bankszektor egészében a nettó kockázati céltartalék-képzési költségek az előző év azonos időszaki értéknek csaknem háromszorosára emelkedtek, így mintegy 21,5 milliárd Ft-os eredménycsökkenést okoztak. (2000. I. negyedév: 7,2 milliárd Ft, 1999. I. negyedév 2,4 milliárd Ft) A bankszektor nettó kockázati céltartalék-képzési költségei a legfontosabb portfoliótételek szerint millió Ft változás % Megnevezés 2000. I. n.év 2001. I. n.év 2001. I. n.év / 2000. I. n.év Mérlegtételek -6711-21285 317,2 ebből: értékpapírok -662-3311 500,2 hitelintézeti kihelyezések -9-2940 32666,7 vállalkozói hitelek -3618-2207 61,0 lakossági hitelek -1147-4116 358,8 vagyoni érdekeltségek -1279-7141 558,3 Mérlegen kívüli tételek -583-169 29,0 Kockázati céltartalék összesen -7238-21454 296,4 A nettó kockázati céltartalék-képzési költségek emelkedését a vagyoni érdekeltségek, a lakossági hitelek és az értékpapírok okozták. A vagyoni érdekeltségekre képzett 7,9 milliárd Ft céltartalék öt bankot érintett, a lakossági hitelekre képzett céltartalék növekményének közel 60%-át egy bank képezte, de növekedett további öt bank képzése is. A nettó kockázati céltartalék-képzési költségek emelkedése a bankok eszközjövedelmezőségét - éves szintre átszámolva - az előző év azonos időszaki -0,39%-kal szemben -1,04%-kal rontotta. Az eszközarányos teljes nettó céltartalék-képzési költségek jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatása az előző év azonos időszakához képest ennek ellenére csökkent, mert az egyéb - deviza árfolyamkockázatra, deviza árfolyamveszteségre és országkockázatra képzett - céltartalékokból jelentős felszabadítások történtek 7. (Ld. még az eredmény és a jövedelmezőség fejezeteket.) 6 A vagyoni érdekeltségek a portfoliónak csupán 2,5%-át tették ki 2001. március végén, mégis bemutatjuk a legfontosabb portfolió elemek között, mert negatív rekordot értek el kiugróan magas kockázati céltartalékszintjükkel, és a kockázati céltartalék-növekmény 43%-át adták. 7 A 250/2000. Korm. rendelet szerint amely a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságait szabályozza 2001. január 1-én lépett hatályba és előírta: 14

A bankszektor eszközarányos nettó céltartalék-képzési költségei (%) Megnevezés 2000. I. n.év Az átlagos mérlegfőösszeg arányában 2001. I. n.év a nettó céltartalék-képzés -0,46-0,30 ebből: nettó kockázati céltartalék-képzés -0,39-1,04 nettó egyéb céltartalék-képzés -0,08 0,74 Szövetkezeti szektor A lakossági és vállalkozói hitelezés dinamikus növelése ellenére a szövetkezeti szektor potenciálisan kockázatot hordozó eszközei 3,6%-kal csökkentek az év végéhez képest, mert a hitelintézeti kihelyezések mintegy egynegyedével visszaestek. Ezáltal megtorpant a potenciálisan kockázatot hordozó tételek arányának növekedése. Az eszközök között a kockázatmentes tételek aránya a 2000 végi 42,4%-ról ismét 45%-ra emelkedett. A szövetkezeti szektor portfoliójának 1 változása és megoszlása Megnevezés Problémamentes Változási % (2001. 03. / 2000. 12.) Megoszlási % Külön Problémás* 2000. 2001. figyelendő dec. márc. Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen Mérlegtételek összesen 90,1 108,4 109,9 96,4 96,0 95,5 ebből: hitelintézeti kihelyezések 72,3 100,2 225,5 72,5 26,9 20,1 vállalkozói hitelek 106,1 106,4 107,0 106,3 33,2 36,5 lakossági hitelek 103,0 114,9 114,1 106,3 32,4 35,6 Mérlegen kívüli tételek összesen 105,5 116,1 157,1 108,4 4,0 4,5 Portfolió (minősítési kötelezettség alá tartozó) összesen 90,8 108,7 110,0 96,9 100,0 100,0 Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. A szövetkezeti hitelintézetek portfoliójában egyre nagyobb arányt ér el a külön figyelendő tételek aránya, amely ugyan az esetükben közismert óvatos minősítési gyakorlat miatt 8 közvetlen portfolióminőség romlást nem jelent, azonban egyértelműen a kockázatok emelkedését jelzi. Különösen igaz ez a vállalkozói hitelekre, ahol a negyedév végén a külön figyelendő kategóriába sorolták az állomány közel 57%-át. A lakossági hitelek esetében a külön figyelendő állomány aránya a folyamatos növekedés következtében negyedév végén már elérte a 23%-ot. A minőségromlást a problémás állományok arányának emelkedése jelzi. Az átlag alatti tételek aránya 2,2%-ról 2,7%-ra, a rossz minősítésűeké 2,1%-ról 2,3%-ra növekedett, a kétes " (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hitelintézetnek a 2001. január 1-jét megelõzõen képzett árfolyamkockázati céltartalékot és országkockázati céltartalékot, valamint az árfolyamveszteségre képzett céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben. 8 A takarékszövetkezetek az óvatosság elve alapján olyan hiteleket is külön figyelendő kategóriába sorolnak, amelyek távolról sem problémásak, azonban különös figyelmet érdemelnek. Általában automatikusan külön figyelendő kategóriába kerülnek az éven túli lejáratú hitelek az adósminősítésektől függetlenül, az 1-2 millió Ft szerződési értékű lakossági hitelek, a 3-4 millió Ft-ot meghaladó vállalkozói hitelek, a prolongált, de nem késedelmes teljesítésű hitelek, a szindikált és nagyhitelek, valamint az autós hitelek. 15

állomány aránya változatlan maradt, így összességében a problémás állomány aránya a 2000 végi 5,8%-ról 6,5%-ra emelkedett. A külön figyelendő és problémás állományok arányának növekedése természetesen a problémamentes állomány arányának csökkenését vonta maga után. A szövetkezeti szektor portfoliójának 1 minősége (%) Megnevezés Problémamentes 2000. 12. 2001. 03. Külön figyelendő 2000. 12. 2001. 03. Problémás* 2000. 12. 2001. 03. Mérlegtételek összesen 66,1. 61,8 27,9 31,4 6,0 6,8 ebből: Hitelintézeti kihelyezések 99,4 99,1 0,6 0,8 0,0 0,0 ebből: Vállalkozói hitelek 33,7 33,6 56,9 56,9 9,4 9,4 Lakossági hitelek 71,9 69,6 21,3 23,0 6,9 7,4 Mérlegen kívüli tételek összesen 74,4 72,4 25,2 27,0 0,4 0,6 Portfolió (Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek) összesen 66,4 62,3 27,8 31,2 5,8 6,5 Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. A portfolióminőség romlása a kockázati céltartalék-szint emelkedését okozta. A szövetkezeti szektor legfontosabb portfoliótételeinek kockázati céltartalék-szintje (%) 1999. 12. 2000. 12. 2001. 03. Mérlegtételek összesen 4,4 3,9 4,2 ebből: hitelintézeti kihelyezések 0,1 0,0 0,0 vállalkozói hitelek 6,9 6,2 6,0 lakossági hitelek 5,7 4,3 4,4 Mérlegen kívüli tételek összesen 1,5 0,7 0,7 Portfolió (Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen) 4,3 3,8 4,1 A problémás és külön figyelendő állományok, valamint a kockázati céltartalék-szint emelkedése a nettó kockázati céltartalék-képzési költségek 10,5%-os növekedését okozták. 2000 első negyedévében a nettó kockázati céltartalék-képzési költségek 615 millió Ft-tal csökkentették az eredményt. (2000. I. negyedévben 557 millió Ft-tal.) A szövetkezeti szektor nettó céltartalék-képzési költségeinek változása (%) 2001. I. n. év / 2000. I. n.év Megnevezés kockázati céltartalék egyéb céltartalék általános kockázati céltartalék összes céltartalék Nyitó céltartalék-állomány 116,9 86,2 145,8 120,8 Nettó céltartalék-képzés 110,5-80,7-203,4 102,7 Céltartalék-képzés 153,4 339,8 55,0 154,5 Céltartalék-felszabadítás 213,5 1492,6 2322,2 228,4 Céltartalék-felhasználás 141,9 n.e. 49,3 142,9 Záró céltartalék-állomány 116,2 72,7 144,0 119,7 A problémás és külön figyelendő állományok, valamint a kockázati céltartalék-szint emelkedésének jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatását jelzi, hogy a negyedévben az eszközarányos nettó kockázati céltartalék-képzési költségek a szektor jövedelmezőségét - 0,46%-kal csökkentették. 2000 azonos időszakában még 0,84%-kal javították. Hasonlóan a 16

bankokhoz az eszközarányos nettó céltartalék-képzési költségek mégis csökkentek az egyéb céltartalékok felszabadítása miatt. (Lásd még az eredmény és a jövedelmezőség fejezeteket.) A szövetkezeti szektor eszközarányos nettó céltartalék-képzési költsége (%) Megnevezés az átlagos mérlegfőösszeg arányában 2000. I. n.év 2001. I. n.év a nettó céltartalék-képzés -0,50-0,44 ebből: nettó kockázati céltartalék-képzés 0,84-0,46 nettó egyéb céltartalék-képzés -1,34 0,02 Eredmény A hitelintézeti szektor egészében folytatódott a tavaly megkezdődött eredménynövekedés, az adózás előtti eredmény közel 50%-kal meghaladta a 2000 első negyedévi értéket és elérte a 44 milliárd Ft-ot. Megnevezés Az eredmény legfontosabb tételei 9 Bankok összesen 2001. I. n.év 2001. I. n.év / 2000. I. n.év Szövetkezeti hitelintézetek összesen 2001. I. n.év 2001. I. n.év / 2000. I. n.év Hitelintézetek összesen 2001. I. n.év 2001. I. n.év / 2000. I. n.év milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % Nettó kamateredmény 84,9 113,0 8,3 120,6 93,2 113,7 Nettó céltartalék-képzés -6,1 70,6-0,6 102,7-6,7 72,6 ebből: nettó kockázati ct.-képzés -21,5 296,4-0,6 n.é. -22,1 n.é. nettó egyéb ct-képzés 15,3 n.é. 0,0 n.é. 15,3 n.é. Egyéb pü. eredmény 10 32,1 116,4 1,6 128,0 33,7 116,9 ebből: jutalék eredmény 21,0 115,6 1,4 139,1 22,4 116,9 Egyéb eredmény 5,4 210,4-0,3 774,4 5,1 200,7 Bruttó üzemi eredmény 109,2 112,0 9,1 120,4 118,2 112,6 Működési költségek 73,5 107,1 7,3 121,4 80,8 108,2 Rendkívüli eredmény 6,0 n.é. -0,0 84,9 5,9 n.é. Adózás előtti eredmény 42,2 150,1 1,8 117,4 44,0 148,4 Bankszektor A bankszektor összesített 42,2 milliárd Ft adózás előtti eredménye 50%-kal haladta meg a 2000 első negyedévit. A nyereséges bankok 43,6 milliárd Ft nyeresége 37%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A veszteséges bankok 1,4 milliárd Ft vesztesége csupán 38%-át érte el az előző év azonos időszakinak. 2000 végéhez képest a veszteséges 9 Az esetleges egyezőségi hiányok a kerekítésekből adódnak. 10 Az egyéb pénzügyi eredmény tartalmazza az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek eredményét az értékpapír forgalmazási tevékenység eredménye nélkül. 17

bankok száma nem változott, de körük némileg módosult. 2000. első negyedévéhez képest a veszteséges bankok száma néggyel csökkent. Nettó kamateredmény, kamatmarzs A nettó kamateredmény előző évi növekedési tendenciája erősödött. Az első negyedévi 2,7%- os reálnövekedés (fogyasztói árindex negyedév/negyedév 10,3%) meghaladta a 2000 évi 2,5%-ot. A nettó kamateredmény az átlagos mérlegfőösszeget meghaladó ütemben növekedett, ezért a kamatmarzs - ellentétben az elmúlt évekkel - az előző év azonos időszaki 4,01%-ról 4,10%-ra bővült. A nettó kamateredmény növelést a bankok - hasonlóan az elmúlt évhez - a kamatráfordítások kamatbevételek csökkenését meghaladó mértékű visszafogásával érték el. A forrásköltségek visszafogását az ügyfelek leginkább az inflációhoz mérten alacsony betéti kamatokon érzékelhették. A csökkenő kamattrendben nominálisan a kamatbevételek 2,1%-kal, a kamatráfordítások pedig 10,8%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A kamatbevételek között a hitel kamatbevételek térnyerése folytatódott. A hitel kamatbevételek aránya az összes kamatbevételek között 2000. első negyedévében 50,0%-ot, 2001 első negyedévben pedig már 61,0%-ot tett ki. Egyéb (nem kamatjellegű) pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek 4 eredménye és jövedelmezősége Az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek eredménye továbbra is dinamikusan, 16,4%-kal növekedett bár a növekedés üteme elmaradt a múlt évi 34%-tól. A bankok továbbra is törekedtek a nem kamatjellegű, különös tekintettel a jutalékos bevételek növelésére. A nem kamatjellegű eredmény három fő területről származott: 65,5%-ban a jutalékos tevékenységekből, melyek eredménye 15,6%-kal emelkedett; 29,4%-ban a devizakereskedelemből és árfolyamváltozásból, amelynek eredménye 62%-kal gyarapodott; és 5,7%-ban egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységekből, melyek eredménye 12%-kal növekedett. Az értékpapír kibocsátási tevékenység eredménye és az értékpapír árfolyamváltozásából származó eredmény, valamint a határidős ügyletek eredménye továbbra is nagyon volatilisnek bizonyultak. Az értékpapír kibocsátási tevékenység vesztesége az előző év azonos időszaki 993 millió Ft-ról a tizedére csökkent, ugyanakkor a határidős ügyletek eredménye a bázis időszaki 1,6 milliárd Ft nyereségről 110 millió Ft-os veszteségbe fordult. Az értékpapírok árfolyam változásából származó eredmény a 2000 első negyedévi közel 700 millió Ft-os nyereségből 565 millió veszteséggé változott. Nettó céltartalék-képzési költségek A nettó céltartalék-képzési költségek összességében közel 30%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest az egyéb céltartalékok felszabadítása következtében. Mint azt a portfolió részben már leírtuk, a portfolió minőségéhez közvetlenül kapcsolódó nettó kockázati céltartalék-képzési költségek emelkedtek elsősorban a vagyoni érdekeltségek, a lakossági hitelek és az értékpapírok miatt. A kockázati céltartalék-képzési költségek nagyságának érzékeltetésére megjegyezzük, hogy a 21,5 milliárd Ft-ot kitevő értékük alig haladta meg a jutalékos tevékenységekből származó 21,0 milliárd Ft eredményt. 18