1. Halmazok, halmazműveletek, ponthalmazok

1. Halmazok, halmazműveletek, ponthalmazok A) Halmazok Halmaz, halmazhoz tartozás: alapfogalom (bizonyos tulajdonságok, pontok összessége) Egy halmazt akkor tekintünk adottnak, ha minden dologról egyértelműen eldönthető, hogy eleme ennek a halmaznak vagy nem. Jelölés: A, B, H 1, (nagybetűk) Elemei: a, b, c, (kisbetűk) : a elem A halmaz eleme Megadás: Felsorolással: A={1;2;3;4} Tulajdonsággal: B={négyszögek}, C={pozitív egész számok 100-ig} Képlettel: S={x, x < 1000} Egyéb módon Részhalmaz: A halmaznak részhalmaza B halmaz, ha B halmaz minden eleme eleme A halmaznak. Valódi részhalmaz:, A-nak B-n kívül is van eleme Nem valódi részhalmaz:, nem föltétlenül van A-nak B-n kívüli eleme A=B: Két halmaz egyenlő, ha elemeik megegyeznek ( és ) Üreshalmaz: ø={ }, olyan halmaz, melynek nincs eleme. Ez minden halmaznak részhalmaza. Alaphalmaz: Olyan halmaz, melynek A 1,A 2, A 3 A n halmazok részhalmazai. B) Halmazműveletek Unió:, az a C halmaz, melynek eleme minden A-ban és minden B-ben előforduló elem, és ezeken kívül nincs más eleme. Metszet:, az a C halmaz, melynek elemei A-nak és B-nek is elemei, és ezeken kívül nincs más eleme. Diszjunkt halmaz:. Különbség:, az a C halmaz, aminek elemei A-nak elemei, de B-nek nem, és nincs más eleme. Direkt szorzat:, C elemei (a;b), ahol és, az összes ilyen rendezett pár. 1

Műveleti tulajdonságok (vagy műveleti axiómák): 1., kommutatív (felcserélhető) 2. =, =, asszociatív (csoportosítható) 3. Egység:,,, 4., disztributív (széttagolható) 5.,,, Mindezeket szemléltetéssel bizonyítjuk (Venn-diagram). Komplementer: Egy A halmaz komplementerhalmaza az alaphalmaz (H) azon elemeiből áll, amelyek az A halmaznak nem elemei. : A komplementer halmaza De Morgan-szabályok:, Tétel: Bármely n elemű halmaznak 2ⁿ részhalmaza van. Bizonyítás: Teljes indukcióval 0-ra, 1-re, 2-re igaz a tétel: n=0 { } 1=2º n=1 { },{a} 2=2¹ n=2 { }, {a},{b},{a;b} 4=2² Tegyük fel, hogy az n elemű halmaznak 2ⁿ részhalmaza van. Bizonyítani kell, hogy az n+1 elemű halmaznak részhalmaza van. n+1 elemből vegyünk ki egy elemet, ekkor n elemű halmazt hozunk létre.ennek az indukciós feltétel szerint 2ⁿ részhalmaza van. Ha minden részhalmazba beletesszük a kivett elemet, újabb 2ⁿ részhalmazt kapunk. Ekkor az n+1 elemű halmaz összes részhalmazát összeszámoltuk, mivel két eset lehetséges: a kivett elem szerepel egy részhalmazban, vagy nem. Tehát az n+1 elemű halmaznak 2ⁿ+2ⁿ= C) Ponthalmazok részhalmaza van. Szokásos megadási módja: képlet, pl. A={P (x;y) x+y < 1; } Nevezetes ponthalmazok: -Sikbeli ponthalmazok: 2

Szakaszfelező merőleges: egy szakasz két végpontjától egyenlő távolságra levő pontok halmaza. Szögfelező: egy szögtartomány két szárától azonos távolságra lévő pontok halmaza. Kör: egy ponttól azonos távolságra lévő pontok halmaza. Ellipszis: azon pontok halmaza, melyek két ponttól vett távolságaik összege állandó. Hiperbola: azon pontok halmaza, melyek két ponttól vett távolságaik különbsége állandó. Parabola: egy ponttól és egy egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza. -Térbeli ponthalmazok: Szakaszfelező sík, gömb, ellipszoid, hiperbolikus felület, paraboloid. Szögfelező sík (két sík hajlásszögétől egyenlő távolságra lévő sík). D) Alkalmazások Matematikai: Algebra: számhalmazok ( ), prímek; egyenletek megoldáshalmaza, relatív prímek, osztók. Analízis: É.T., É.K. (egyértelmű leképezés) Geometria: ld. ponthalmazok Valószínűség: Kombinatorika: permutáció, kombináció, variáció (egy halmaz elemeinek kiválasztása, sorbarendezése) Valószínűség: kedvező események halmaza, összes esemény halmaza Statisztika: egy halmaz elemeinek átlaga, módusza, mediánja, szórása, stb Gyakorlati élet: Informatika: minden adattárolás halmazokkal dolgozik (pl. emberek halmaza-adatokat gyárt, TB, adó, stb) Kereskedelem: áruhalmaz-árhalmaz, leltározás, vonalkódos rendszer figyeli az áruhalmaz elemszámát Iskola: osztályok, csoportok különféle tulajdonság miatt 2. Számhalmazok, halmazok számossága Halmazok: Alapfogalom, amelynek megadása többféleképpen lehet: Megadunk egy utasítást, amelynek alapján bármely dologról eldönthejük, hogy eleme-e a halmaznak vagy sem. Véges halmazok esetén felsorolhatjuk a halmaz elemeit. Halmazműveletek: unió:kommutatív, asszociatív metszet:kommutatív, asszociatív különbség 3

Nevezetes számhalmazok: természetes számok egész számok racionális számok irracionális számok valós számok komplex számok Természetes számok: A természetes számok:0,1,2,3,... Jelölésük általában:n Axiómák(Piano-axiómák): 1. A 0 természetes szám. 2. Minden természetes számra van rá következő. 3. Ha két rákövetkező egyenlő, akkor a két szám is egyenlő. 4. A 0 semminek sem a rákövetkezője. 5. Ha egy halmaz tartalmazza a 0-t, és minden szám rákövetkezőjét, akkor az összes természetes számot tartalmazza. Számjegyek: Arab: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9 Római: I,V,X,L,C,D,M Számrendszerek: Tízes: 10a+b, araboktól ismerjük 2-s: számítógép 12-s: angol és német nyelv, tucat 60-s: Babilon, óra, csillagászat, fokok számítása felírásuk: a n x a 1 +a n-1 x a 2 +a n-2 x a 3 + +a x a n-1 +a n Normál alak: pozitív valós szám normálalakja:olyan kéttényezős szorzat, amelynek az egyik tényezője 1 vagy 1-nél nagyobb, de 10-nél kisebb valós szám;a másik tényezője 10-nek egészkitevős hatványa. negatív valós szám normálalakja: olyan kéttényezős szorzat, amelynek az egyik tényezője -1 vagy -1-nél kisebb, de -10-nél nagyobb valós szám;a másik tényezője 10-nek egészkitevős hatványa. A 0-t nem lehet e módon megadni. Egy szám abszolútrtéke a számegyenesen a 0-tól való távolságát jelenti. 4

Műveletek: A természetes számok halmazára az összeadás és szorzás zárt. A kivonás kivezet az egész számok halmazába. Az osztás a racionális számok halmazába vezet, a gyökvonás pedig az irracionális ill. a komplex számok halmazába. Műveleti tulajdonságok: kommutativitás: a+b=b+a a*b=b*a asszociativitás: (a+b)+c=a+(b+c) (a*b)*c=a*(b*c) disztributivitás: (a+b)*c=a*c+b*c Racionális számok: Jelölésük:Q Véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtek. Minden p/q alakú szám felírható véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtként:(p és q egész számok, és q nem 0) A végtelen szakaszos tizedes tört felírható p/q alakban: Pl. a 0,131313: a=13/100 q=1/100 S=a/(1-q), vagyis S=(13/100)/(1-1/100)=13/99 A p/q alakú szám felírható véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtként: Ha q nincs meg p-ben egésszer, vagy nem véges tört, akkor q-1 maradék lehetséges. A q-1-edik osztás után olyan maradék lesz, ami már volt egyszer, tehát a szakasz hossza max. q-1 lehet. Halmazok számossága: Egy halmazt megszámlálhatóan végtelen halmaznak nevezünk, ha a halmaz és a természetes számok halmaza között kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés létesíthető. A racionális számok halmaza megszámlálhatóan végtelen, mert fel tudjuk sorolni őket: 1/1, 2/1, 3/1, 4/1, 5/1, 6/1, 7/1, ½, 3/2, 5/2, 7/2, 9/2, 11/2, 1/3, 2/3, 4/3, 5/3, 7/3, 8/3, ¼, ¾, 5/4, 7/4, Az irracionális számok halmaza megszámlálhatatlanul végtelen, mert azokat nem tudjuk sorba rendezni. (Több irracionális szám van, mint racionális.) Irracionális számok: Jelölésük:Q* Nem írhatóak fel két egész szám hányadosaként. Pl. Π, e, 2 Tétel: A 2 irracionális szám. 5

Indirekt bizonyítás! 2=p/q (p;q)=1 2q 2 =p 2 Ha p és q is ps, akkor nem lennének relatív prímek. Ha p ps és q ptlan, akkor a baloldal csak 2-vel osztható, a jobb viszont legalább 4-gyel. Ha p ptlan és q ps, akkor a baloldal ps, a jobb oldal pedig ptlan. Ha p és q is ptlan, akkor a baloldal ps,a jobb oldal pedig ptlan. Az összes lehetőséget megvizsgálva mindegyiknél ellentmondásra jutottunk, tehát a 2 irracionális szám. Valós számok: Az irracionális és a racionális számok uniója. A számelmélet alaptétele: Minden egytől különböző pozitív egész szám felbontható prímszámok szorzatára. Ez a felbontás a tényezők sorrendjétől eltekintve egyértelmű. a=p 1 *p 2 *p 3 * *p n Definíció: Prímszám (törzsszám): csak két osztója van. Tétel: Végtelen sok prímszám van. Indirekt bizonyítás! Tegyük fel, hogy véges sok prímszám van:p 1, p 2, p 3,, p n. Ha az összes prímet összeszorozzuk és hozzáadunk egyet, akkor is prímet kapunk, hiszen az összes előtte lévő prím közül egy sem osztja. (p 1 *p 2 *p 3 * *p n ) Tehát minden egyes megtalált prím után találhatunk még egyet. A föltevésünk rossz volt, végtelen sok prímszám van. Oszthatóság: a b, ha létezik c szám: a*c=b Ha a b és a c, akkor a b+c Közös osztó: a, b, c közös osztója d, ha d mindet osztja. Lnko: a közös osztók közül a legnagyobb. (a;b;c)=d 6

Ha lnko 1, akkor a, b és c relatív prímek. Többszörös: a számnak b többszöröse, ha b=c*a Közös többszörös:a-nak és b-nek közös többszöröse c, a és b is maradék nélkül osztja c-t. Lkkp:a közös többszörösök közül a legkisebb. Maradékosztályok Alkalmazás: függvények értékkészlete, értelemzési tartománya valós függvények részhalmaza egyenlet és egyenlótlenség gyökei számjegyes feladatok abszolútértékes feladatok egészrész, törtrész szorzat ill.hányados nagyobb egyenlő 0 Gyakran használjuk a valós számok egyes részhalmazait, amelyeket intervallumoknak nevezzük. Legyen a,br, a<b Ekkor az axb egyenlőtlenségnek eleget tevő számok halmazát zárt intervallumnak nevezzük. Jele: a,b Az a<x<b egyenlőtlenségnek eleget tevő számok halmazát nyílt intervallumnak nevezzük. Jele:a,b Beszélhetünk értelemszerűen balról zárt, jobbról nyílt, ill. jobbról zárt, balról nyílt intervallumokról is. Egyéb alkalmazás: Egyenletek megoldásánál: alaphalmaz szerepe a megoldás keresésében. Pl.: (1-x)= (x-5) xr Értékkészlet szerepe az egyenlet megoldásánál: (x-1) 2 +(x-y+1) 2 =0 x,yr Egyenlőtlenségeknél: (5-x)(2x+3)>0 xr Itt két eset lehetséges: A szorzat mindkét tényezője pozitív: 5>x, és x>-3/2 A szorzat mindkét tényezője negatív.5<x, és x<-3/2 Mindkét esetben két számhalmaz közös részét keressük Oszthatóság (legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös): Pl.: a 6-tal osztható számok a 2-vel osztható számok és a 3-mal osztható számok halmazának közös része. 3. Hatványozás, hatványfüggvény 6. Hatványozás értelmezése pozitív egész kitevőkre 7

A hatványozás azonos kitevőkkel végzett szorzás. Tetszőleges a valós szám és n pozitív egész szám esetén olyan n tényezős szorzat, amelynek minden tényezője a. a a hatványalap, n a kitevő, amely azt mutatja, hogy a hatványalapot hányszor kell szorzótényezőül venni. Definíció szerint: a hatványmennyiség, vagy röviden hatvány. 2. A hatványozás azonosságai (Bizonyításuk a hatványozás definíciója alapján) Azonos alapú hatványok szorzása Tetszőleges a valós szám és n, k pozitív egészek esetén Bizonyítás: Közvetlenül a hatványozás definíciója alapján: Azonos alapú hatványok osztása Tetszőleges valós szám és n, k pozitív egészek esetén: Ha akkor, ha akkor Hatvány hatványozása Tetszőleges a valós szám és n, k pozitív egészek esetén: Szorzat hatványozása Tetszőleges a, b valós számok és n pozitív egész esetén: Hányados (tört) hatványozása Tetszőleges a, b valós számok és n pozitív egész esetén: 3. A hatványozás értelmezése nulla, negatív egész és racionális kitevőkre A hatványozás értelmezését úgy terjesztjük ki a pozitív egész kitevőkről másféle kitevőkre, hogy a hatványozás addig érvényben lévő tulajdonságai a kiterjesztés után is igazak legyenek. Ezt a szempontot nevezik permanenciaelvnek. 8

A nulla kitevőjű hatvány értelmezése Tetszőleges valós számra. Bebizonyítható, hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás tulajdonságai érvényben maradnak. Negatív egész kitevőjű hatvány értelmezése: Tetszőleges valós szám és n pozitív egész szám esetén: Bebizonyítható, hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás tulajdonságai érvényben maradnak. Racionális kitevőjű hatvány értelmezése Tetszőleges a pozitív és p, q pozitív egész szám esetén az a pozitív szám, amelynek az q-adik hatványa. (Megjegyzés: ) Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése Az irracionális kitevőjű hatvány értelmezése is a permanenciaelv szem előtt tartásával történik. Bármely irracionális számot tetszőlegesen tudunk közelíteni racionális számokkal. Így az irracionális kitevőjű hatványokkal is hasonlóképpen számolhatunk, mint a racionális kitevőjű hatványokkal. 4. Ha a hatványalap 0, akkor pozitív valós kitevőkre a hatványérték 0. Nem pozitív kitevőkre nem értelmezzük. 5. Hatványfüggvények Páratlan n-re (n pozitív egész),, függvény értékkészlete: nem korlátos szigorúan monoton növekvő szélsőértéke nincs páratlan függvény x,y tengelyt az origóban metszi. Páros n-re az, függvény értékkészlete: alulról korlátos ( a 0 és minden negatív szám alsó korlátja), felülről nem korlátos a -on szigorúan monoton fogy, -on szigorúan monoton nő 9

minimuma 0-ban van (minimum érték:0), maximuma nincs páros függvény x,y tengelyt az origóban metszi. 6. Alkalmazások Geometriai: terület- és térfogatszámítás, koordinátageometria (parabola) Algebra: sinus, cosinus algebrai megadása hatvánnyal (Taylor-sorok) egyenletmegoldások, mértani sorozatok Fizika: radioaktív elemek bomlásának számítása Biológia: geetika Számok normálalakja Számrendszerek Nevezetes azonosságok, binominális tétel Terület, térfogat képletek Valószínűség-számítás (ismétléses variáció esetén) A gazdasági életben exponenciális növekedést mutató jelenségek leírása, prognosztizálása Számológép hiányában a hatványozásra épülő logaritmus segítségével bonyolult számítások elvégzése 7. A négyzetgyökvonás és azonosságai 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 3. Egy nemnegatív valós a szám négyzetgyöke az a nemnegatív b szám, amit négyzetre emelve a-t kapunk.,. Azonosságok: -Szorzat négyzetgyöke:,. Bizonyítás: A négyzetgyök fogalmának definíciója szerint az állítás bal oldalán álló négyzete ab. A jobb oldalon álló négyzete felhasználva, hogy szorzatot tényezőnként hatványozhatunk, továbbá a négyzetgyök fogalmának definícióját szintén ab. Mivel a két oldalon pozitív számok szerepelnek, ezért igaz az állítás. -Hányados négyzetgyöke:,. Bizonyítás: Az előzőhöz hasonlóan, a hatványozás azonosságait, és a négyzetgyök 10

fogalmának definícióját felhasználva: és. Mivel a két oldalon pozitív számok szerepelnek, ezért igaz az állítás. -Hatvány négyzetgyöke: Bizonyítása a fentiekhez hasonlóan történik. 2.Az n-edik gyök értelmezése és azonosságai Az a szám n-edik gyöke az a b szám, amit n-edik hatványra emelve a-t kapjuk. Ha Ha Azonosságok: Szorzat n-edik gyöke: Bizonyítás: Az n-edik gyök definíciója szerint az állítás bal oldalán álló n-edik hatványa ab. A jobb oldalon álló n-edik hatványa - felhasználva, hogy szorzatot tényezőnként hatványozhatunk, továbbá az n-edik gyök fogalmának definícióját szintén ab. A két oldal n-edik hatványa tehát megegyezik. Páratlan n-re, ha a két oldal n-edik hatványa azonos, akkor a két oldal is azonos. Páros n-re pedig, amikor mindkét oldal értelmes, vagyis nemnegatív, akkor az n-edik hatványok azonosságából ugyancsak következik a két oldal egyenlősége. A bizonyítandó állítás tehát igaz. Hányados n-edik gyöke:, Ha Ha Bizonyítása az előzőhöz hasonlóan történik. Hatvány n-edik gyöke:, Bizonyítása az előzőhöz hasonlóan történik. Megjegyzés:, mivel mindkét oldal q-adik hatványa. (p, q pozitív egészek). 11

3. Gyökfüggvény Az függvény értelmezési tartománya, (tehát a nemnegatív számok) értékkészlete:, (tehát a nemnegatív valós számok halmaza) alulról korlátos (0, és minden negatív valós szám alsó korlátja), felülről nem korlátos szigorúan monoton növekvő minimum helye:, minimum értéke 0 x,y tengelyt az origóban metszi. invertálható (van inverz függvénye -, ). Alkalmazás Statisztika: adatsokaságok jell mzői (szórás) Algebra: közepek (négyzetes-, mértani közép) Geometriai: magasságtétel, befogótétel, Pitagorasz-tétel... Fizikai: pl. az inga lengésidejének meghatározása, Kepler-törvények, lejtőre tett testre ható erők meghatározása1.) geometriai számítások (pl. Pitagorász-tétel használatakor). 2.) négyzetesen változó mennyiségek kiszámítása fizikai problémáknál (pl. sebesség kiszámítása a mozgási energia ismeretében). 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus függvény A tétel összeállításakor Hajnal Imre, Számadó László, Békéssy Szilvia: MATEMATIKA 11 a gimnáziumok számára című tankönyvet használtam alapul. (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 16341) Definíció: A b pozitív szám a alapú ( 0 a és a 1) logaritmusának nevezzük azt a kitevőt, 12

amelyre a t emelve b t kapunk. Jelölése: log a b A logaritmus azonosságai: 1. Tétel: Szorzat logaritmusa egyenlő a tényezők logaritmusának összegével: log a (bc) = log a b + log a c. Biz: Tk. 40. old. 2. Tétel: Hányados logaritmusa egyenlő a számláló logaritmusának és a nevező logaritmusának különbségével: log a (b/c) = log a b - log a c. Biz: Tk. 40. old. 3. Tétel: Hatvány logaritmusa egyenlő az alap logaritmusának és a kitevőnek a szorzatával: log a b k = k log a b. Biz: Tk. 40. old. 4. Tétel: Gyök logaritmusa egyenlő a gyök alatti kifejezés logaritmusának és a gyökkitevőnek a hányadosával: log a n b = (loga b)/n. Biz. Tk. 41. old. 5. Tétel: Egy szám új alapú logaritmusát megkapjuk, ha a szám régi alapú logaritmusát elosztjuk az új alap régi alapú logaritmusával: log b k = log a k/log a b Definíció: Az f R R, f(x) = a x (0 < a és a 1) függvényeket exponenciális függvényeknek nevezzük. Ha 1 a, akkor a x exponenciális függvény monoton nő, ha 0 a 1, akkor a x exponenciális függvény monoton csökken. Biz: Tk. 23. old. Az a x és az (1/a x ) exponenciális függvények képei egymás tükörképei az y tengelyre vonatkozóan. Definíció: Az f : R R, f(x) = log a x (0 a és a 1) függvényt logaritmusfüggvénynek nevezzük. Ha 1 a, akkor a log a x függvény monoton növekvő, ha 0 a 1, akkor monoton csökkenő. Biz: Tk. 36. old. A log a x függvény és a log 1/a x függvény képei egymásnak az x tengelyre vonatkozó tükörképei. Legyen f : R R +, f(x) = 2 x exponenciális és g : R + R, g(x) = log 2 x logaritmusfüggvény. 13

Az f exponenciális függvény értelmezési tartománya a g logaritmusfüggvény értékkészletével, és a g logaritmusfüggvény értelmezési tartománya pedig az f exponenciális függvény értékkészletével egyezik meg, és mindkét függvény monoton növekvő. Az f exponenciális függvény képének az egyenlete y = 2 x, a g logaritmusfüggvény képének pedig y = log 2 x. Ebből x = 2 y. Az egyik görbe egyenletéből a másik görbe egyenlete az x és y felcserélésével adódik. A két grafikus kép az y = x egyenletű egyenesre vonatkozóan egymás tükörképei. Az ilyen függvényeket egymás inverzeinek nevezzük. 6. Másodfokú függvények, egyenletek, egyenlőtlenségek A) Másodfokú függvények Definíció: Az f(x) = ax 2 + bx + c alakú függvényt, ahol a 0 és a, b, c R, másodfokú függvénynek nevezzük. Minden másodfokú függvény képe parabola. A függvény f(x) = a(x-u) 2 + v alakúra hozható, ahonnan C(u;v), a parabola tengelypontja meghatározható. y B) A másodfokú egyenlet C(u,v) Ha a = 0, az egyenlet elsőfokú. x Definíció: Legyen a, b, c R, a 0. Ekkor az ax 2 + bx + c = 0 egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük. Hiányos a másodfokú egyenlet, ha b = 0 vagy c = 0 Tétel: A teljes másodfokú egyenlet megoldóképlete: Adott az ax 2 + bx + c = 0 (a 0) egyenlet. 14

Tegyük fel, hogy b 2-4ac 0. Ekkor az egyenletnek két különböző megoldása van (x 1 és x 2 ), amelyek a következő módon számíthatók ki az együtthatók segítségével: Bizonyítás: Ha akkor x 1 = x 2 =. Definíció: A b 2 4ac kifejezést a másodfokú egyenlet diszkriminánsának nevezzük. Jele: D. A diszkrimináns értéke határozza meg, hogy a másodfokú egyenletnek hány valós gyöke van: Ha D > 0, az egyenletnek két különböző valós gyöke van, Ha D = 0, az egyenletnek pontosan egy valós gyöke van, Ha D = 0, az egyenletnek nincs valós gyöke. C) Másodfokú egyenlőtlenségek Az ax 2 + bx +c>0 vagy ax 2 + bx +c<0 alakú egyenlőtlenségeket, ahol a 0, és a, b, c R, másodfokú egyenlőtlenségnek nevezzük. 15

Megoldásuk történhet algebrai és grafikus úton. Az algebrai megoldás egyik lehetséges útja: Az egyenlőség gyökeinek meghatározása után a gyöktényezős alak segítségével az egyenlőtlenségek a következő alakra hozhatók: a(x x 1 )(x x 2 )>0 vagy a(x x 1 )(x x 2 )<0. A szorzat előjele alapján a tényezők előjele vizsgálható. Az így adódó egyenlőtlenségek megoldásának közös részéből, majd egyesítéséből kapjuk a feladat megoldását. V. Alkalmazások: Közgazdaságtan: kereslet-kínálat, költség-bevétel Fizika: egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés, út-idő összefüggés. Matematika: Másodfokú egyenletek megoldhatóságának vizsgálata (D 0); Szöveges feladatok megoldása; Másodfokúra visszavezethető egyenletek (magasabbfokű, irracionális, trigonometrikus, logaritmikus, stb.) egyenletek megoldása; Kifejezések értelmezési tartományának vizsgálata (pl. log x (x2+x-4)); Függvények zérushelyének meghatározása; Szélsőértékfeladatok megoldása; Fizika: Egyenletesen változó mozgás vizsgálata (út-idő); Hajítások vizsgálata. 7. Pozitív számok nevezetes közepei. Adatsokaságok jellemzői 1. Pozitív számok nevezetes közepei. Definíciók: Számtani (aritmetikai) közép: 2 db pozitív szám számtani közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a két szám összegét elosztjuk 2-vel. Geometriai (mértani) közép: 2 db pozitív szám mértani közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok szorzatának vesszük a gyökét. Harmonikus közép: 2 db pozitív szám harmonikus közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok reciprokait összeadjuk, majd ennek reciprokát megszorozzuk 2-vel. Négyzetes (kvadratikus) közép: 2 db pozitív szám négyzetes közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok négyzetösszegét elosztjuk 2-vel, majd ennék négyzetgyökét vesszük. 16

Tételek: Harmonikus közép (H) Geometriai közép (G) Aritmetikai közép (A) Négyzetes közép (N) 1. Tétel: Két pozitív szám (a és b) harmonikus közepe kisebb vagy egyenlő, mint geometriai közepük. Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn, ha a=b. Bizonyítás: Ez pedig minden pozitív a és b esetén igaz, az egyenlőség pedig valóban a=b esetén áll fenn. 2. Tétel: Két pozitív szám (a és b) geometriai közepe kisebb vagy egyenlő, mint a számtani közepük. Egyenlőség akkor, és csak akkor áll fenn, ha a=b. Bizonyítás: Vagyis minden pozitív a és b esetén igaz az állítás, az egyenlőség pedig a=b esetén áll fenn. 3. Tétel: Két pozitív szám (a és b) számtani közepe kisebb vagy egyenlő, mint négyzetes közepük. Az egyenlőség akkor, és csak akkor áll fenn, ha a=b. Bizonyítás: Vagyis minden pozitív a-ra és b-re igaz az állítás, egyenlőség pedig akkor áll fenn, ha a=b. Definíciók: Számtani (aritmetikai) közép: n db pozitív szám számtani közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok összegét elosztjuk n-nel. 17

Geometriai (mértani) közép: n db pozitív szám mértani közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok szorzatának vesszük az n-edik gyökét. Harmonikus közép: n db pozitív szám harmonikus közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok reciprokait összeadjuk, majd ennek reciprokát megszorozzuk n-nel. Négyzetes (kvadratikus) közép: n db pozitív szám négyzetes közepén azt a számot értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a számok négyzetösszegét elosztjuk n-nel, majd ennék négyzetgyökét vesszük. A fenti 3 tétel több pozitív számra is igaz. Tétel: pozitív számok esetén egy szám és reciprokának összege nagyobb vagy egyenlő, mint 2. Tétel: Magasságtétel A derékszögű háromszög átfogóhoz tartozó magassága olyan szeletekre osztja az átfogót, amelyeknek mértani közepe az átfogóhoz tartozó magassággal egyenlő. Az ábra jelöléseit használva AT=q, BT=p, CT=m c (m az AB oldalhoz tartozó magasság) TCA és TBC háromszögek hasonlóak, mert szögeik páronként egyenlőek. Mivel hasonló háromszögek megfelelő oldalainak arány egyenlő, ezért Szerkesztések A és B számtani közepének szerkesztése: A+B hosszúságú szakasz felvétele, ezen szakasz felezőpontjának megszerkesztése a szakaszfelező-merőleges segítségével 18

A és B mértani közepének szerkesztése: A+B hosszúságú átfogó köré háromszög szerkesztése (Thalész-kör), ezen háromszög A+B oldalához tartozó magasság hossza lesz a keresett hosszúság gyök n szerkesztése: derékszögű háromszögekkel (gyök1, gyök2, stb. befogók: 1-1,1-2,1-3) Számtani sorozat: olyan sorozat, melynek egy eleme a két szomszédos elem számtani közepe. Mértani sorozat: olyan sorozat, melynek egy eleme a két szomszédos elem mértani közepe. 2. Adatsokaságok jellemzői Cél: bizonyos egyedek bizonyos tulajdonságairól való tájékozódás Definíciók: (a példák népszámlálással kapcsolatos fogalmak) Statisztikai sokaság: Azon egyedek összessége, amelyekről információt gyűjtünk.(pl. az ország népessége) Ismérv: A vizsgált tulajdonság (pl. életkor) Adat: Az egyes egyedeknek az ismérvnek megfelelő tulajdonsága (pl. 60-65 év közöttiek) Számsokaság: Az adatok számok Véletlen mintavétel: A sokaság minden elemét azonos valószínűséggel választják ki. Reprezentatív mintavétel: A mintába kerülő egyedek összességükben jól jellemzik a teljes sokaságot. (pl. a megkérdezett férfiak aránya ugyanannyi, mint a teljes lakosságon belül) A felvett minták osztályokba sorolhatók. Abszolút gyakoriság: A kedvező esetek és az összes eset hányadosa számítások alapján. Relatív gyakoriság: Egy kísérlet elvégzése során a kedvező esetek számának és az összes eset számának hányadosa. Modus: Egy x 1, x 2,, x n számsokaságban a legtöbbször elforduló számot a számsokaság módusának nevezzük. Ha több ilyen van, akkor azok a modusok halmazát adják. (pl. a legtöbbször előforduló életkor 45 év) Medián: Egy x1, x2,, xn számsokaság mediánja az az M szám, amelyre az f: R R függvény felveszi minimumát, tehát, amelyre f(m) f(x), minden x eleme R esetén. Számtani közép: ld. fent Súlyozott számtani közép: Az a 1, a 2,, a n számoknak a nemnegatív k 1, k 2,, k n számokkal súlyozott számtani közepe a szám. (pl. az átlagéletkor 39,2 év) Abszolút eltérés: Az x 1, x 2,, x n számsokaságának az a számtól vett átlagos abszolút eltérése az 19

Négyzetes eltérés: Az x1, x2,, xn számsokaságnak az a számtól vett átlagos négyzetes eltérése a négyzetátlag. Ennek minimális értékét a sokaság szórásnégyzetének nevezzük. A belőle vonat négyzetgyök a szórás. Ábrázolás: Diagramok kördiagram, oszlopdiagram, stb. Grafikon: pontokat kötünk össze Oszlopdiagram: az oszlopok magassága fejezi ki az értéket Kördiagram: az értéket (illetve az összeshez való arányt) a körből elfoglalt terület fejezi ki az egészet jelenti a kör egész területe Alkalmazások: Közepek: Számelméleti feladatok megoldása, tételek bizonyítása Számtani és mértani sorozatok Statisztika (átlagszámítás, szórás) Szélsőérték számítás Statisztika: gazdasági kimutatások (infláció) pénzügyi elszámolások (bevételek, kiadások, raktárkészlet) szociográfiai elemzések (korfa, átlagéletkor) közlekedés: átlagsebesség, járművek átlagos kihasználtsága valószínűségszámítás I. Definíciók, tételek 8. Nevezetes sorozatok Sorozatokról általában D.: A pozitív egész számok halmazán értelmezett számértékű függvényt sorozatnak nevezzük. Jelölése:{a n } Sorozatok megadása általában úgy történik,hogy megadjuk a sorozat általános tagját, az a n -et. Sorozatok tulajdonságai: Korlátosság: D.: Az {a n }sorozatot felülről korlátosnak nevezzük,ha létezik olyan K szám,hogy a n K minden n-re (K-t a sorozat egy felső korlátjának nevezzük); alulról korlátos,ha létezik olyan k szám,hogy k a n minden n-re (k-t a sorozat egy alsó korlátjának nevezzük); korlátos,ha alulról is,felülről is korlátos. Monotonitás: 20

D.: Az {a n } sorozat monoton növekedő( monoton csökkenő),ha bármely n N + -ra a n < a n+1 (a n >a n+1 ). Nevezetes sorozatok Számtani sorozatok D.: Az olyan számsorozatot nevezzük számtani sorozatnak,amelyben (a második tagtól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége állandó. Ezt az állandó különbséget d-vel jelöljük (differencia): a n a n-1 =d, n 2. (példa) Ha d=0, akkor állandó számtani sorozatról beszélünk. Számtani sorozatok esetén tehát igaz, hogy bármely tag az őt követő ill. az őt megelőző tag (ill. a tőle szimmetrikusan elhelyezkedő tagok) számtani közepe. T.: Egy számtani sorozat első tagja a 1,differenciája d, akkor a sorozat n-edik tagja: a n = a 1 + (n 1)d. B.: Teljes indukcióval T.: Egy számtani sorozat első n tagjának az összege S n =,ill. a 1 és d segítségével S n =. B.: Gauss módszerével Mértani sorozatok D.: Az olyan számsorozatot nevezzük mértani sorozatnak,amelyben ( a második tagtól kezdve) bármelyik tagnak és az azt megelőzőnek a hányadosa állandó. Ezt az állandó hányadost q-val jelöljük, kvóciensnek nevezzük. (példa) Ha a q=1, akkor állandó mértani sorozatról beszélünk. Mértani sorozatra tehát igaz, hogy bármely tag egyenlő az őt megelőző ill. őt követő tag mértani közepével. T.: Adott a 1 és q. A mértani sorozat tetszőleges n-edik tagja ezek segítségével a következőképpen számolható ki: B.: Teljes indukcióval. T.: Mértani sorozat első n tagjának az összege,ha a q 1. Ha a q=1, akkor. III. Nevezetes sorozatok alkalmazásai 21

1. Kamatoskamat-számítás, járadékszámítás 2. Bizonyos exponenciális egyenlettel megoldható feladatok (pl. radioaktív bomlás) 3. Kémiában oldatok hígítása 9. Az analízis elemei A függvény A függvény definíciója: Ha egy A halmaz minden eleméhez egyértelműen hozzárendelünk egy B halmazbeli elemet, akkor az A halmazon értelmezett, B halmazbeli elemeket felvevő függvényről beszélünk. (Halmaz: alapfogalom; bizonyos tulajdonságok, pontok összessége.) A halmaz elemei függvény értelmezési tartománya B halmaz elemei függvény értékkészlete Megadása: - értelmezési tartomány (alaphalmaz) értékkészlet (képhalmaz) ha nincs megadva, akkor a valós számok legtágabb részhalmaza, ami lehet hozzárendelési szabály szó, képlet, grafikon, felsorolás, táblázat, stb. Ábrázolás: grafikon, nyíldiagram, stb. Jelölés: f(x) (függő változó, x független változó) x x 2 Műveletek: (értelmezési tartomány a függvények értelmezési tartományának metszete) f(x)+g(x)=h(x) f(x)-g(x)=h(x) f(x)*g(x)=h(x) f(x)/g(x)=h(x) (g(x) 0) c*f(x)=h(x) f(g(x))=h(x) összetett függvény Elemi függvények - alapfüggvények racionális egészfüggvények, vagy polinomfüggvények racionális törtfüggvények hatványfüggvények (gyökfüggvények) exponenciális függvények logaritmusfüggvények trigonometrikus függvények egészrész, törtrész, szignum abszolútérték-függvény 22

Sorozatok Definíció: a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény Jelölés: a 1 ; a 2 ; ; a n Megadása: függvény (általános tag megadása); rekurzív módon: a n =2a n-2 -a n-1 Nevezetes sorozatok: számtani: a n =a n-1 +d (d: differencia) S n =n(a 1 +a n )/2=n(2a 1 +(n-1)d)/2 mértani: a n =a*q n-1 (q: quociens) S n =a(q n -1)/(q-1), ha q>1; S n =na, ha q=1; S n =a/(1-q), ha q<1 Tulajdonságok KORLÁTOSSÁG: Definíció: A függvényt korlátosnak nevezzük, ha van olyan M illetve m szám, hogy minden értelmezési tartománybeli elemre (x) igaz, hogy f(x) M (felső korlát) vagy f(x) m (alsó korlát). Ekkor minden M-nél nagyobb szám is felső korlát, illetve minden m-nél kisebb szám alsó korlát. Tétel: Egy függvény akkor és csak akkor korlátos, ha alulról is és felülről is korlátos. MONOTONITÁS: Definíció: a függvény monoton nő egy intervallumon, ha minden x 1 <x 2 esetén f(x 1 ) f(x 2 ) monoton csökken, ha minden x 1 <x 2 esetén f(x 1 ) f(x 2 ) szigorúan monoton: az egyenlőség nincs megengedve PERIODIKUSSÁG: Definíció: ha minden x-re létezik d>0 szám, hogy f(x)=f(x+nd) (n egész szám) PARITÁS: Definíció: egy függvény páros, ha minden x-re f(x)=-f(x) (pl. f(x)=x 2 ) páratlan, ha minden x-re f(x)=-f(-x) (pl. f(x)=x 3 ) HATÁRÉRTÉK Definíció: f(x)-nek x 0 -ban határértéke van (azaz létezik lim f(x)=a) ha minden ε>0-ra létezik δ>0, hogy ha x-x 0 < δ akkor f(x)-a) < ε 23

vagy: ha minden x n sorozatra: ha lim x n =x 0 akkor lim f(x n )=A tágabb értelemben vett határérték: végtelenben van határértéke: minden ε>0-ra létezik N szám, hogy ha x>n akkor f(x)-a) < ε, ekkor A=végtelen Tételek: Ha létezik lim f(x)=a és lim g(x)=b, akkor lim (f(x)+g(x))=a+b lim (f(x)-g(x))=a-b lim (f(x)*g(x))=ab lim (f(x)/g(x))=a/b (B 0) lim (c*f(x))=ca Bizonyítás: definícióból FOLYTONOSSÁG: Definíció: f(x) folytonos x 0 -ban, ha értelmezve van x 0 -ban és környezetében, és ha minden ε>0-hoz létezik δ>0, hogy ha x-x 0 < δ akkor f(x)-f(x 0 ) < ε vagy: ha minden x n sorozatra: ha lim x n =x 0 akkor lim f(x n )=f(x 0 ) f(x) folytonos, ha minden pontjában folytonos (intervallumon, ha az iv. minden pontjában) Tételek: Ha f(x) és g(x) folytonos, akkor f(x)+g(x)=h(x) f(x)-g(x)=h(x) f(x)*g(x)=h(x) f(x)/g(x)=h(x) (g(x) 0) c*f(x)=h(x) is folytonos Bizonyítás: definícióból Tétel: Ha f(x) x 0 -ban folytonos, akkor létezik határértéke x 0 -ban és ez f(x 0 ) Bizonyítás: a folytonosság és a határérték definíciójából Bolzano-tétel: Ha f(x) folytonos [a;b]-n és f(a)<0 és f(b)>0, akkor létezik x 0, hogy f(x 0 )=0 Bizonyítás: felezős módszer (intervallumot felezem) vagy nulla kész ellentétes előjelű intervallumhatárokat veszem felezem tovább Cantor-axióma: egy és csak egy x 0 létezik, amely minden iv.-ban benne van f(x) egyik oldalán negatív, másikon pozitív f(x 0 )=0 (mivel folytonos) Nagy-Bolzano-tétel: Ha f(x) folytonos [a;b]-n és f(a)=c, f(b)=d és c<d, akkor minden c<e<d-re létezik x 0 hogy f(x 0 )=e Bizonyítás: g(x)=f(x)-e g(a)<0; g(b)>0 => létezik g(x 0 )=0, azaz f(x 0 )=e Tétel: Ha f(x) folytonos [a;b]-n, akkor korlátos is Bizonyítás: indirekten Weyerstrass-tétel: Ha f(x) folytonos [a;b]-n, akkor felveszi szélsőértékeit 24

Deriválás differenciahányados: (f(x)-f(x 0 ))/(x-x 0 ) differenciahányados-függvény: g(x)=(f(x)-f(x 0 ))/(x-x 0 ) létezik lim (f(x)-f(x 0 ))/(x-x 0 )=f (x 0 ) derivált f(x) nő, ha f (x)>0 f(x) csökken, ha f (x)<0 => f (x)=0-nál szélsőértéke van a derivált megadja a pontban a függvény érintőjének meredekségét Tételek: ha létezik f (x) és g (x), akkor (f(x)+g(x)) =f (x)+g (x) (f(x)-g(x)) =f (x)-g (x) (f(x)*g(x)) =f (x)*g (x) Integrálás Definíció: Az [a;b] intervallumon korlátos f függvényt integrálhatónak nevezzük, ha egy olyan szám létezik, amely az f függvény egyetlen alsó közelítő összegénél sem kisebb és egyetlen felső közelítő összegénél sem nagyobb. Ezt a számot a f függvény [a;b]-on vett határozott integráljának nevezzük. (A közelítő összegeket beírt ill. körülírt téglalapok területének összegével jellemzhetjük.) Tétel: Az [a;b] intervallumon értelmezett korlátos f függvény akkor és csak akkor integrálható, ha bármely ε>0-hoz található olyan beosztás, amelyre S-s<ε Tétel: Minden [a;b]-on folytonos függvény integrálható primitív függvény: f(x) primitív függvénye F(x), ha F (x)=f(x) (Az f primitív függvényeinek halmazát az f határozatlan integráljának nevezzük.) Newton-Leibniz-tétel: Ha f [a;b]-on értelmezett folytonos függvény, F pedig egyik primitív függvénye, akkor F integrálja a-tól b-ig egyenlő F(b)-F(a)-val. Alkalmazás számítógépek (logikai függvények) geometria: egybevágósági transzformációk, hasonlósági transzformációk függvények érintő megadása deriválttal terület- és térfogatszámítás integrállal fizika: munka kiszámítása integrállal (görbe alatti terület) útfüggvény első deriváltja a sebességfüggvény, második deriváltja a gyorsulásfv. (általában idő szerinti deriválást használunk) 10. Hasonlóság és alkalmazásai a háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában 25

1. hasonlósági transzformáció: a. DEF.: geometriai transzformáció: a sík vagy a tér pontjaihoz egyértelműen hozzárendelünk egy másik pontot. b. Hasonlósági transzformáció: nagyítás, ha λ>1, vagy λ<-1 helybenhagyás, ha λ=1 A B B B A B kicsinyítés, ha 1<λ<1 ha λ>0 ha λ<0 arány és szögtartó c. affinitás d. vetítés 2. háromszögek hasonlóságának alapesetei: a. oldalaik aránya páronként megegyezik b. 2 oldal aránya és a közbezárt szög egyenlő c. 2 oldal aránya és a nagyobbikkal szemközti szög egyenlő d. szögeik egyenlők 3. DEF.: 2 alakzat hasonló, ha létezik olyan hasonlósági és egybevágósági transzformáció sorozat, hogy a 2 alakzat fedésbe hozható 4. Tételek: a. A súlyvonalak a csúcstól távolabbi harmadoló pontban metszik egymást Biz.: két súlyvonalról belátom, hogy a csúcstól távolabbi harmadoló pontban metszik egymást F1F2 AC és AC=2*F1F2 ASC F1F2S (3 szög egyenlő) megfelelő oldalak aránya=2:1 a csúcstól távolabb ez a fenti bizonyítás bármely 2 súlyvonalra elmondható egy ponton kell átmennie mind a 3 súlyvonalnak b. A háromszög szögfelezője a szemközti oldalt a másik két oldal arányában metszi. Biz.: 26

δ=γ/2 DA CF, mert BCP CDA párhuzamosan szelő tételek: AP:BP=b:a c. Befogó tétel: derékszögű háromszögben, a befogó mértani közepe az átfogónak és a befogó, átfogóra vetített merőleges vetületének. Biz.: a= (cp) b= (cq) ABC ATC CTB a:c=p:a b:q=c:b a²=cp b²=cq a= (cp) b= (cq) d. Magasság tétel: a derékszögű háromszög átfogójához tartozó magassága mértani közepe az átfogó két szeletének. Biz.: m= (pq) ADC CTB ATC m:p=q:m m²=pq m= (pq) e. Párhuzamosan szelők tétele: AB:AC=BB :CC Biz.: BC B C ABC AB C (3 szög egyenlő) a megfelelő oldalak aránya egyenlő Biz.: f. Hasonló alakzatok területének és térfogatának az aránya: T =λ²t, V =λ³v elég háromszögre bizonyítani, mert az alakzatok felbonthatók háromszögekre T=am/2 T =λaλm/2=λ²t körre: T=r²π T =(rλ)²π=λ²t 27

háromszög: V=At m V =λ²at λm=λ³v kör: V=4/3 r³ π V =4/3(rλ)³ π=λ³v g. A gúla alappal síkmetszetei úgy aránylanak, mint a hozzá tartozó magasságaik. Biz.: T :T=m1²:m2² T = m1²:m2² T T =λ²t λ=m1:m2 5. Alkalmazás e. geometriai optika f. fénykép, fényképezőgép a. geometriai feladatok b. tervrajzok c. térképészet, magasságmérés d. rajzok, festmények 11. Derékszögű háromszögek Definíció: Háromszög: a síknak három, nem egy egyenesen lévő pont és az őket összekötő szakaszokkal határolt része. Egy háromszög szögei szerint lehet derékszögű: Egy háromszög derékszögű, ha a háromszög egyik szöge derékszög. A derékszöget bezáró oldalak a befogók, a derékszöggel szemben fekvő oldal az átfogó. A derékszögű háromszögre igazak a háromszögre vonatkozó tételek és megállapítások, így: A háromszög belső szögeinek összege 180. ++=180 (Ez a Riemann geometriában: + +<180 A Bolyai geometriában: ++>180) A háromszög külső szögeinek összege 360. A háromszög bármelyik külső szöge egyenlő a nem mellette fekvő belső szögek összegével 28

Egy háromszögben nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van. Egy háromszögben nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal van. Igaz rá a háromszög-egyenlőtlenség: Egy háromszög bármely oldalának hossza kisebb a másik két oldal hosszának összegénél, vagyis a háromszög oldalait a-val, b-vel és c-vel jelölve: a < b + c b < a + c c < a + b Vagy másképpen: Egy háromszög bármely oldalának hossza nagyobb a másik két oldal hossza különbségének abszolút értékénél. a >b c b > a c c > a b A derékszögű háromszögben az oldalak aránya egyenlő a velük szemközti szögek szinuszának arányával. Az ábra jelöléseit használva: a : b : c = sin : sin : sin Mivel = 90, ezért a : b : c = sin : sin : 1 A derékszögű háromszögnél a legismertebb és leginkább használt tétel a Pitagorasz tétel A derékszögű háromszög befogóira rajzolt négyzetek területének összege egyenlő az átfogóra rajzolt négyzet területével. Algebrai alakban: a 2 + b 2 = c 2 ahol a és b a derékszögű háromszög két befogója és c az átfogója. A Pitagorasz tétel tehát azt mondja ki, hogy a derékszögű háromszögben a befogók négyzetösszege az átfogó négyzetével egyenlő. Bizonyítására többféle módszer lehetséges, egyik: a Koszinusz-tétel felhasználásával: Koszinusz-tétel: Bármely háromszögben egy oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk a két oldal és a közbezárt szög koszinusza szorzatának kétszeresét. c 2 = a 2 + b 2 2ab cos, mivel derékszögű háromszögben = 90, ezért cos90 = 0 vagyis c² = a² + b² Tehát a Pitagorasz tétel bizonyításához elég belátni a koszinusz-tételt. Bizonyítás: Irányítsuk a háromszög oldalait az ábrán látható módon. Az így kapott a, b és c oldalvektorokra fennáll: c = a b 29

Az egyenlőség két oldalának négyzete is egyenlő: c 2 = (a b) 2 c 2 = a 2 2ab + b 2 (*) A skaláris szorzat értelmezése alapján a 2 = a a cos0 = a 2 1 = a 2 = a 2 ; hasonlóan b 2 = b 2 ; c 2 = c 2 a b = a b cos = a b cos Ezeket a (*) egyenlőségbe beírva kapjuk: c 2 = a 2 + b 2 2ab cos Ezzel a tételt igazoltuk. Közben felhasználtuk, hogy a 0, b 0, c 0, ez igaz, hiszen a, b és c a háromszög oldalai. Szögfüggvények: sin = a/c tg= a/b cos= b/c ctg= b/a A derékszögű háromszögben K = a+ b+ c T = ab/2 Magasság-tétel: Az átfogóhoz tartozó magasság mértani közepe az átfogó két szeletének m = pq Biz.: Az ABC ~ CTB ~ ATC, mivel szögeik egyenlőek Ezért m/p = q/m m² = pq, vagyis m = pq 30

Befogó- tétel: A befogó mértani közepe a befogó, az átfogóra eső vetületének és az átfogónak a = cp b = cq Biz.: ABC ~ CTB ~ ATC, szögeik egyenlőségéből következően Ezért a/c = p/a a² = cp, tehát a = cp továbbá b/q = c/ b b² = cq, vagyis b = cq A befogó tétel a Pitagorasz tétel egyik lehetséges bizonyítási módja: a² + b² = cp + cq a² + b² = c (p + q) a² + b² = c² Alkalmazások: Számolások (terület-, térfogatszámítások stb.) Fizika (mechanika pl.: erők felbontása ) Építészet Földművelés (pitagoraszi számhármas ókori használata) Lejtő, emelő, ék a hegyesszög szögfüggvényeinek definíciói ( trigonometria ) érintő szerkesztése ( geometria ) érintőszakasz hosszának meghatározása ( koordináta-geometria ) távolságok meghatározása ( sík- és térgeometria ) anyagszükséglet meghatározása ( pl: építészet ) 31

12. A háromszög nevezetes vonalai Háromszög: - Egy síkban vett három nem párhuzamos és egymást nem egy pontban metsző egyenesek által közbezárt területet háromszögnek nevezzük. Egy háromszögben az A csúcsnál az α szög, a csúccsal szemben az,,a oldal van. - Egy háromszögben a szögek összege mindig 180. Egy háromszöget egyértelműen meghatároz: a) három oldala b) két oldala és a közbezárt szöge c) egy oldala és a rajta fekvő két szöge d) két oldala és a hosszabb oldallal szemközti szöge Speciális háromszögek: Egy egyenlőszárú háromszögben az a alapon fekvő két szög egyenlő ill. két oldala egyenlő. Egy egyenlő oldalú háromszög minden oldala egyenlő Egy derékszögű háromszög egyik szöge 90. Súlyvonal: Definíció: A háromszög egyik csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt súlyvonalnak nevezzük. Tétel: A súlyvonalak a csúcstól távolabbi harmadolópontban metszik egymást, ezt nevezzük súlypontnak. Bizonyítás: Hajnal Imre: Matematika I. 335. o. Szögfelező 32

Definíció: Az α szög szögfelezője azon pontok halmaza a síkban, amelyek egyenlő távolságra vannak b és c oldaltól. Tétel: A háromszög szögfelezői egy pontban metszik egymást, ez a pont a háromszögbe írható kör középpontja. Bizonyítás: Hajnal Imre: Matematika I. 295. o. Magasságvonal: Definíció: A háromszög magassága a háromszög egyik csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges. A magasságvonal a csúcstól a szemközti oldalig tartó szakasz. Egy háromszögnek három magasságvonala van. - Hegyesszögű háromszögnél a magasságpont a háromszögen belül van. - Tompaszögű háromszögnél a magasságpont a háromszögön kívülre esik. - Derékszögű háromszögnél a magasságpont a azzal a csúccsal egyenlő, amelynél a derékszög van Tétel: A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást. Ez a metszéspont háromszög magasságpontja. Bizonyítás: Hajnal Imre: Matematika I. 294. o. Középvonal: 33

Definíció: Egy háromszög középvonalának azt a szakaszt nevezzük, amely a háromszög két oldalának a felezőpontjait köti össze. Tétel: Egy háromszög középvonala párhuzamos a harmadik oldallal, és annak a fele. Bizonyítás: Hajnal Imre: Matematika I. 334. o. Oldalfelező merőlegese: Definíció: A háromszög egy oldalfelező merőlegese egy oldalszakasz felezőmerőlegese, vagyis egy oldalszakasz felezőpontjába állított merőleges egyenes. Egy háromszögben három oldalfelező merőleges van. Tétel: A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást, és ez a metszéspont a háromszög köré írható kör középpontja. Bizonyítás: Hajnal Imre: Matematika I. 290. o. hegyesszögű h.-ben derékszögű h.-ben tompaszögű h.-ben Szabályos háromszögben az oldalfelező merőlegesek, a magasságvonalak, a súlyvonalak ill. a szögfelezők megegyeznek egymással. Egy egyenlőszárú háromszögben az alaphoz tartozó magasság, súlyvonal, oldalfelező merőleges ill. az alappal szemközti szög szögfelezője egy egyenesbe esnek. Derékszögű háromszögben egy befogóhoz tartozó magasság megegyezik a másik befogóval. 34

Alkalmazások: Oldalfelező: Thalész tétel geometriában Súlyvonal: fizikában fontos a súlypont meghatározása: felfüggesztések a súlypontban ( pl. repülőgépgyártás) tengelyes - egy test súlyvonala jól meghatározható egy fonálra való felfüggesztéssel - koordinátageometriában, a súlypont meghatározása: a megfelelő koordináták összegének a harmada. Magasság: - geometriában a háromszög területe egyenlő egy oldal és e hozzátartozó magasság szorzatának a felével Szögefelező: Középvonal: - geometriában - szögfelező tétel: Bármely háromszögben egy belső szög szögfelezője a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában osztja két részre. 35

geometriában 13. A háromszög nevezetes köre A háromszög az a síkbeli alakzat, amelyet a sík három pontja, és az azokat összekötő szakaszok határolnak, ha a pontok közül 2-2 van egy egyenesen. A háromszög csúcsait nagy nyomtatott betűvel (A, B, C), oldalait kisbetűvel (a, b, c), - mindig az azonos betűjelű oldallal szemben az azonos betűvel ellátott csúcs -, belső szögeit pedig rendre:,, görög betűkkel jelöljük. A háromszög köré írható kör A háromszög oldalaink felezőpontján áthaladó merőlegeseket röviden oldalfelező merőlegeseknek hívjuk. Def: A háromszög köré írható köre az a kör, mely átmegy a háromszög minden csúcspontján. Tétel: A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást, és ez a háromszög köré írható kör középpontja. Bizonyítás: Legyen az ABC háromszög AB oldalának felezőmerőlegese e. Ennek minden pontja egyenlő távolságra van A-tól és B-től. A BC oldal felezőmerőlegese f. Ennek minden pontja egyenlő távolságra van B-től és C-től. Mivel AB és BC metszik egymást, a felezőmerőlegeseik, e és f is metszik egymást (mert a metsző egyenesekre merőlegesek). Az M metszéspont egyenlő távolságra van A-tól és B-től, és B-től és C-től is; vagyis mindhárom ponttól, eszerint A-tól és C-től is. Tehát M rajta van az AC oldal felezőmerőlegesén. A három felezőmerőleges egyetlen közös pontja az M, a háromszög három csúcsától egyenlő távolságra van. Így ez a pont a háromszög köré írható kör középpontja. Speciális esetek: A) Thalész tétel: Egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját a körvonal bármely más pontjával összekötve derékszögű háromszöget kapunk. Az átmérő a derékszögű háromszög átfogója, a kör pedig a derékszögű háromszög köré írható köre. Bizonyítás: A kör átmérője legyen AB, a körvonal tetszőleges, A-tól és B-től különböző pontja C. Rajzoljuk be az OC sugarat. Az AOC és a BOC háromszög egyenlő szárú. Az AOC háromszögnek az alapon fekvő két szögét jelöljük -val, a BOC háromszögnek az alapon fekvő két szögét -val. Az ABC háromszög belső 36

szögeinek összege: + + ( + ) = 180, innen + = 90. Az ABC háromszög C csúcsánál lévő szög derékszög. B) A Thalész tétel megfordítása: Derékszögű háromszög köré írt kör középpontja az átfogó középpontja, az átfogó a kör átmérője. Bizonyítás: Azt kell megmutatnunk, hogy az átfogó felezőpontja egyenlő távolságra van a háromszög csúcsaitól. Tükrözzük az ABC háromszöget az átfogó F felezőpontjára. A középpontos tükrözés tulajdonságai miatt egy olyan paralelogrammát kapunk, melynek két szemközti szöge derékszög. A paralelogramma tehát téglalap. A téglalap átlói egyenlő hosszúak és felezik egymást. Így tehát AF=FB=FC; épp a háromszög köré írható kör sugarával egyenlők. A háromszög beírt köre A háromszög belső szögeinek szögfelező félegyeneseit röviden a háromszög szögfelezőinek nevezzük. Az szögfelezőjét f-val, a szögfelezőjét f-val, a szögfelezőjét pedig f-val jelöljük. Def: A háromszög beírt köre az a kör, amely érinti a háromszög mindhárom oldalát (oldalszakaszát). Tétel: A háromszög három szögfelezője egy pontban metszik egymást. Bizonyítás: Tudjuk, hogy a szögfelező bármely pontja egyenlő távolságra van a két szögszártól; ezért az f szögfelező bármely P pontjára igaz: d(p,b) = d (P,c); az f szögfelező bármely Q pontjára igaz: d(q, c) = d(q, a). Legyen f f = M.M f és M f, ezért d(m, b) = d(m, c) és d(m, c) = d(m, a). Ebből következik, hogy d(m, b) = d(m, a), tehát M f is, tehát a háromszög szögfelezői egyetlen pontban metszik egymást, amely minden oldaltól egyenlő távolságra van. Ezért M egy olyan kör középpontja, amely érinti a háromszög oldalait 37

belülről. Ezt a kört hívjuk a háromszög beírt körének. A beírt kör sugarát gyakran -val jelöljük. Területszámítás: Ha az ABC háromszög beírt körének középpontját összekötjük az A, B, C csúcsokkal, akkor az eredeti háromszöget három kis háromszögre bontottuk fel, melyek területének az összege az eredeti, nagy háromszög területével egyenlő. A felbontásból adódik, hogy a kis háromszögek magasságai rendre a nagy háromszög beírt körének sugarai (). Így az ABC háromszög területére felírható: t = 0,5a + 0,5b + 0,5c = 0,5(a + b + c) ha bevezetjük a Heron-képletnél már alkalmazott jelölést a félkerületre, akkor: t = s A háromszög hozzáírt köre: Az előzőek alapján a háromszög belső, valamint a nem mellette lévő és külső szögek szögfelezői is egy pontban metszik egymást; az Oa pontban. Ez a pont a háromszög oldalegyeneseitől egyenlő távolságra van, ezért egy olyan körnek a középpontja, amely érinti a háromszög oldalegyeneseit, egyet közűlük az oldalszakaszon, kívülről. Ezt a kört a háromszög hozzáírt körének nevezzük. Minden háromszögnek 3 hozzáírható köre van. A háromszög hozzáírt körének sugarát is -val jelöljük, de indexszel látjuk el: az a oldalt kívülről érintő kör sugara a. Tétel: A háromszög egyik csúcsából a szemközti oldalhoz illeszkedő hozzáírt körhöz húzott érintő szakaszok egyenlők a fél-kerülettel (s). Bizonyítás: Jelöljük a hozzáírt kör és a b és c oldalak oldalegyeneseinek metszéspontjait Q-val és T-vel. Mivel egy külső pontból egy körhöz húzott két érintő szakasz egyenlő, ezért az ábra szerint: d = d, e = e és c + e = AT = AQ = b + d, valamint e + d = a. Ebből következik, hogy AT + AQ = a + b + c, valamint AT = AQ = 0,5(a + b + c), tehát az 38

érintőszakaszok egyenlőek a fél-kerülettel (s). Mivel egy háromszög esetében mind a három hozzáírható kör esetében hasonló eredményre jutunk, ezért kimondhatjuk: A háromszög bármely csúcsából, a szemközti oldalhoz tartozó hozzáírt körhöz húzott érintő szakaszok a fél-kerülettel egyenlőek. Alkalmazás: Kivágás, letakarás; Az építészetben: oszlopok talapzatának és az oszlopfők kimérésénél használható. 1. Matematikán belüli alkalmazások A háromszög területe egyenlő a beírt kör sugarának és a félkerületnek a szorzatával. A háromszög területe egyenlő a félkerület és egy oldal különbsége valamint az oldalhoz írt kör sugarának szorzatával. A gömbbe illetve a gömb köré írt testekkel kapcsolatos számítások során általában síkmetszeteket kell tanulmányozni, ahol megjelennek a háromszög nevezetes körei. 2. Alkalmazás a gyakorlati életből építészetben konkrét példa: Egy ismert oldalú, háromszög alaprajzú telken egy kör alaprajzú víztározót akarnak építeni. Mekkora lehet ennek a sugara? 14. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között Definíció: Háromszög: a síknak három, nem egy egyenesen lévő pont és az őket összekötő szakaszokkal határolt része. A háromszög csúcsait latin nagybetűkkel, szögeit a csúcsokhoz írt betűknek megfelelő görög kisbetűkkel, az oldalakat a szemben levő csúcsoknak megfelelő latin kisbetűkkel jelöljük. (a körüljárás iránya a gyakorlatban az óramutató járásával ellentétes) Az oldalak és a szögek a háromszög alkotórészei. A háromszögeket szögeik és oldalaik szerint is megkülönböztetjük. Szögei szerint lehet: Egy háromszög hegyesszögű, ha mindhárom szöge hegyesszög. 39