Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1



Hasonló dokumentumok
2. Halmazelmélet (megoldások)

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, Bevezetés

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

Halmazok. Halmazelméleti lapfogalmak, hatványhalmaz, halmazm veletek, halmazm veletek azonosságai.

LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest javított kiadás

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

A biostatisztika matematikai alapjai

Kőszegi Irén MATEMATIKA. 9. évfolyam

Matematika emelt szintû érettségi témakörök Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár)

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

A matematika alapjai 1 A MATEMATIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2006

II. Halmazok. Relációk. II.1. Rövid halmazelmélet. A halmaz megadása. { } { } { } { }

Átrendezések és leszámlálások ÚTMUTATÓ Hegedüs Pál június 30.

Vetülettani és térképészeti alapismeretek

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

4. előadás. Vektorok

Gáspár Csaba. Analízis

Bevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Halmazok-előadás vázlat

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Diszkrét matematika 1. középszint

TARTALOM. Ismétlő tesztek ÚTMUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK...255

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése

Összefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára

2. előadás: További gömbi fogalmak

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)

Információelmélet Szemináriumi gyakorlatok

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA MATEMATIKA TANMENET

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

MATEMATICĂ ÎN ÎNVĂŢĂMÂNT PRIMAR ŞI PREŞCOLAR Îndrumător de studiu Codul disciplinei: PLM3309

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

matematikai statisztika október 24.

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban

Háromszögcsaládok Síkbeli és térbeli alakzatok 5. feladatcsomag

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.

MATEMATIKA Emelt szint évfolyam

A matematika nyelvér l bevezetés

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola évfolyam

3. Az ítéletlogika szemantikája

5.10. Exponenciális egyenletek A logaritmus függvény Logaritmusos egyenletek A szinusz függvény

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Számítástudomány matematikai alapjai segédlet táv és levelező

A digitális számítás elmélete

Mezei Ildikó-Ilona. Analitikus mértan

Mátrixaritmetika. Tartalom:

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Elsôfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Minta 1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész

Lineáris algebrai módszerek a kombinatorikában

SZAKDOLGOZAT. A klasszikus összhangzattan axiomatikája. Tóbiás András március 14.

P (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i )

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert

Valószín ségelmélet házi feladatok

Az indukció. Azáltal, hogy ezt az összefüggést felírtuk, ezúttal nem bizonyítottuk, ez csak sejtés!

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Diszkrét matematika I.

MATEMATIKA évfolyam

Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa

22. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 1.)

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján.

NT Matematika 9. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben

Valószínűségszámítás

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak tanév 2. félév

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A-9.C-9.D OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét

Online jegyzet az Egészérték Programozás I. és II. tárgyhoz

Tanmenetjavaslat 5. osztály

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk


Játékelmélet jegyzet

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KLASSZIFIKÁCIÓ AZ ADATBÁNYÁSZATBAN

AUTOMATÁK ÉS FORMÁLIS NYELVEK PÉLDATÁR

Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz

A 2015/2016 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gazdasági informatika vizsga kérdések

Halmazelmélet alapfogalmai

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Hálók kongruenciahálója

Tanmenet Matematika 8. osztály HETI ÓRASZÁM: 3,5 óra ( 4-3) ÉVES ÓRASZÁM: 126 óra

A két csapatra osztás leggyakoribb megvalósításai: Lyukas teli (vagy sima vagy nem lyukas)

Halmazelmélet. Halmazok megadása

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI október 21. KÖZÉPSZINT I.

Tanmenetjavaslat a 6. osztályos matematika kísérleti tankönyvhöz

Átírás:

2. fejezet Halmazelmélet D 2.1 Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenl nek, ha elemeik ugyanazok. A halmazt, melynek nincs eleme, üres halmaznak nevezzük. Jele:. D 2.2 Az A halmazt a B halmaz részhalmazának nevezzük (A B), ha az A minden eleme B-nek is eleme. A valódi része B-nek (A B), ha A B, de A B. T 2.3 A halmazok közötti tartalmazásra teljesül a következ három tulajdonság: Reexivitás: minden A-ra A A. Antiszimmetria: ha A B és B A, akkor A = B. Tranzitivitás: ha A B és B C, akkor A C. D 2.4 Halmazm veletek: Az A és B halmaz A B metszetén (közös részén) azoknak az elemeknek a halmazát értjük, amelyek mindkét halmazban benne vannak; A B egyesítettjén (unióján) azoknak a halmazát, amelyek a két halmaz közül legalább az egyikben benne vannak. Az A és B halmaz A B különbségén értjük az A összes olyan elemeinek halmazát, amelyek nincsenek benne B-ben; A B szimmetrikus különbségén azoknak a halmazát, amelyek a két halmaz közül pontosan az egyikben vannak benne; A B szorzatán az (a, b) alakú rendezett pároknak a halmazát, ahol a A, b B. A H halmaz valamely A részhalmazának H-ra vonatkozó komplementerén a H A halmazt értjük. Jele A H. Halmazokról mindig csak mint egy adott alaphalmaz részhalmazairól beszélünk, még ha ezt az alaphalmazt nem is nevezzük meg. Ilyenkor az alaphalmazra vonatkozó komplementert egyszer en A jelöli. T 2.5 tulajdonságai: Tetsz leges A, B, C halmazokra igazak az alábbiak: - ha A B, akkor A C B C és A C B C; - A B A A B és A B B A B; - ha A B, akkor A B = A, és A B = B. T 2.6 Bármely A, B, C halmazra fennállnak az alábbi azonosságok: Asszociativitás: (A B) C = A (B C), (A B) C = A (B C) ; Kommutativitás: A B = B A, A B = B A ; Idempotencia: A A = A, A A = A ; Elnyelési tulajdonságok: A (A B) = A, A (A B) = A ; Disztributivitás: A (B C) = (A B) (A C), A (B C) = (A B) (A C). D 2.7 Egy H halmaz összes részhalmazainak halmazát a H halmaz hatványhalmazának nevezzük. Jele: P(H). (Megjegyzés: Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza, így az üres halmaz minden halmaz hatványhalmazának eleme.) T 2.8 Ha A és B olyan halmazok, melyekre A, B H teljesül, akkor A B = A B H. 2-1

T 2.9 De Morgan-képletek: bármely A, B halmazra: A B = A B és A B = A B. Feladatok Mik az elemei az alábbi halmazoknak? 1. {x N + ; 2 x és 100 x < 1000}, 2. {x Z ; 3 x és x < 100}, 3. {k N + ; x = 3k + 1}, 4. {x R ; x 2 + 2x + 1 = 0}, 5. {x R ; x 2 2 = 0}, 6. {x Z ; x 2 2 = 0}, 7. {x R ; x 2 + 1 = 0}, 8. {x R ; sin 2 x + cos 2 x = 1}, 9. {x R ; 2 lg x = lg x 2 }, 10. {x R ; lg x = lg( x)}. Az (x, y), illetve az (x n, y n ) számpárokat az xy koordinátasík pontjainak tekintve, milyen geometriai alakzatokat alkotnak az alábbi halmazok? 11. {(x, y) R 2 ; x 2 + y 2 = 1}, 12. {(x, y) R 2 ; x 2 + y 2 1}, 13. {(x, y) R 2 ; xy = yx}, 14. {(x, y) R 2 ; x < y 1}, 15. {(x, y) R 2 ; x 2 + y 2 2x 4y = 4}, 16. {(x, y) R 2 ; x 2 + y 2 = 4 és y 0}, 17. {(x, y) R 2 ; 0 y 4, 0 x 6 és 3x + 4y 22}, 18. {(x, y) R 2 ; 0 x 2, és 0 y x + 2}, 19. {(x n, y n ) ; n N +, x n = 2 n és y n = 0}, 20. {(x n, y n ) ; n N +, x n = n 1 és y n = 1 }, n 2 21. {(x, y) ; x = t 2, y = 3t 2, t R}, 22. {(x, y) ; x = t 3, y = 3t 3, 1 t 2}, 23. {(x, y) ; x = cos t, y = sin t, 0 < t 2π}. 24. Az els évfolyamos hallgatók közül jelöljük M-mel a második tanköröseket, F-fel a úkat, A-val az angolul, N-nel a németül tudó (nyelvvizsgával rendelkez ) diákokat. Az el bbi halmazok segítségével (a D 2.4-ben deniált halmazm veleteket felhasználva) fejezzük ki a következ halmazokat: a) A második tankörös úk. b) Az angolul és németül tudók. c) Az angolul vagy németül tudók. d) Az angolul vagy németül tudó úk. e) A vagy angolul vagy németül tudók. f) A második tankörös lányok. g) A németül tudó lányok. h) A németül nem tudó, második tankörös lányok. 25. Legyen M = {m, 2m, 3m,...} és N = {n, 2n, 3n,...}, ahol m és n adott pozitív egész számok. a) Milyen m és n esetén valódi része az M halmaz az N halmaznak? b) Milyen m és n esetén része az M az N-nek? c) Képezzük a két halmaz közös részét és egyesítését! 2-2

26. A következ egyenl ség jobb oldalát egészítsük ki a megfelel halmazm veleti jellel úgy, hogy fennálljon az egyenl ség: {x ; x (A B) (B A)} = A B. 27. Döntsük el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek hamisak. Válaszunkat igazoljuk! a) Minden A, B halmazpárra A B = (A B) B = A (A B). b) Minden A halmazra A A. c) Minden A halmazra A. d) Van olyan A halmaz, hogy A. 28. Bizonyítsuk be, hogy tetsz leges A, B és C halmazok esetén A B C és A B C ekvivalens állítások (vagyis bármelyik teljesülése esetén a másik is fennáll). 29. Bizonyítsuk be, hogy tetsz leges L és M halmazok esetén az alábbi A, B, C állítások ekvivalensek: A : L M; B : L M = L; C : L M = M. 30. Legyen A, B és C három halmaz. Fejezzük ki a D := A (A (B (B C))) halmazt az A, B, C halmazokkal, valamint a metszés és egyesítés jelével! Ennek alapján döntsük el, mivel egyenl D a következ esetekben: a) Az A, B és C halmazok páronként közös elem nélküliek (diszjunktak). b) Pontosan két diszjunkt halmaz van közöttük. c) Nincs közöttük diszjunkt halmazpár. 31. A következ egyenl ség igaz-e tetsz leges K, L és M halmazokra: (M K) L = (M L) K. Ha igaz, akkor bizonyítsuk be, ha nem, akkor adjunk meg három olyan halmazt, melyekre nem teljesül az el bbi egyenl ség. 32. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi állítások tetsz leges K, L és M halmazok esetén teljesülnek: a) (K L) L K, b) (K L) L M. 33. Bizonyítsuk be, hogy az A, B, C halmazokra (A B) C = A (B C) akkor és csak akkor teljesül, ha A C. 34. Igazoljuk, hogy az A és B halmazokra A B = B A akkor és csak akkor teljesül, ha A = B. 35. Mely A, B halmazpárokra igaz az, hogy A B = A B? 36. Mely A, B halmazpárokra igaz az, hogy A B = A B? Bizonyítsuk be, hogy az alábbi feladatokban adott összefüggések tetsz leges K, L és M halmazok esetén teljesülnek! Ábrázoljuk Venn-diagrammokkal az egyenl ség mindkét oldalán álló kifejezéseket. 2-3

37. K (K L) = L (L K), 38. K (L M) = (K L) (K M), 39. (K L) (K M) = K L M, 40. (K L) M = (K M) (L M), 41. K = (K L) (K L), 42. K = (K L) (K L), 43. K = (K L M) (K L M) (K L M) (K L M), 44. (K L) (L M) (M K) (K L M) = K L M, 45. (K L) (L M) (K M) = (K L) (L M) (K M). 46. Mutassuk meg, hogy az A és B halmazokra A B = A pontosan akkor teljesül, ha B A = B. 47. Bizonyítsuk be, hogy tetsz leges A, B és C halmazok esetén A B (A C) (B C). 48. Bizonyítsuk be, hogy A B = A B akkor és csak akkor teljesül, ha A és B diszjunkt halmazok! Igazoljuk, hogy tetsz leges A, B halmazokra fennállnak az alábbi azonosságok: 49. (A B) (A B) = A B, 50. (A B) (A B) = A B. 51. Bizonyítsuk be, hogy a K, L, M és N halmazokra az alábbi egyenl ségek ekvivalensek, azaz vagy mindkett fennáll, vagy egyik sem: K L = M N K M = L N. Adott A és B halmazokhoz határozzuk meg az összes olyan X halmazt, amelyre az alábbi egyenlet teljesül: 52. A (B X) = A, 53. (A X) B = X, 54. (A X) (B X) = A, 55. (A X) B = X, 56. (A B) X = B X, 57. A X = X A. 58. Írjuk fel a H = {a, b, c} halmaz hatványhalmazát! 59. Adjuk meg a P(P(P( ))) halmaz elemeit! Igazoljuk, hogy bármely A és B halmaz esetén 60. P(A B) = P(A) P(B), 61. P(A) P(B) P(A B), 62. P(A B) = P(A) P(B) akkor és csak akkor, ha B A vagy A B. Az alábbi feladatokban lév halmazok mindegyikének véges sok eleme van. Jelölje M az M halmaz elemeinek számát! Bizonyítsuk be az alábbi állítások helyességét: 63. A B, ha A B, 64. A B A + B, 65. A B min{ A, B }, 66. A B = A + B A B, 67. A B C = A + B + C A B A C B C + A B C, 68. A 1 A 2 A 3 A 4 = 4 A i A i A j + i=1 i j A 1 A 2 A 3 A 4. 2-4 i j k i A i A j A k

69. Egy 33 f s tankörben háromféle idegen nyelvet tudnak: 20 diák tud angolul, 16 németül és 6 franciául, 5 diák tud pontosan két nyelven és 2 diák tud mindhárom nyelven beszélni. Hányan nem tudnak egy idegen nyelvet sem, és hányan tudnak pontosan egy idegen nyelven beszélni? 70. Egy faluban 1000 ház van. Ezek közül 250-ben van autó, 900-ban h t szekrény, 950-ben televízió és 990-ben rádió. Legalább hány házban van mind a négy eszköz? 71. Hány eleme van egy n elem A n halmaz hatványhalmazának? 72. Mutassuk meg, hogy nincs olyan A halmaz, amelyhez létezne A és P(A) elemei között kölcsönösen egyértelm megfeleltetés. (Útmutatás: tegyük fel, hogy van egy ilyen kölcsönösen egyértelm ϕ : A P(A) leképezés, és vizsgáljuk meg az X := {y A ; y / ϕ(y)} halmazt.) 73. Legyen A = {x R ; 1 x 5} és B = {y R ; 3 y 4}. Az (x, y) számpárokat a sík pontjainak tekintve ábrázoljuk az A B halmazt! 74. Legyen A = {a}, B = {x, y}, C = {1, 2, 3}. Soroljuk fel az A B C, az A 3 és a B 3 halmazok elemeit! 75. Az m elem A halmaz és az n elem B halmaz metszete egy k elem halmaz. Hány eleme van az alábbi halmazoknak? a) A B, b) (A B) 2, c) (A B) 3, d) (A \ B) 2, e) (A B) 4, f) A B A. 2-5