REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B FÖLDRAJZI KÖZGAZDASÁGTAN: EMPÍRIA Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július
Vázlat 1
Empírikus Földrajzi közgazdaságtan modellek BGM 5.4, 5,5, 6.2.1, 6.5 Box Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics, vol. IV, Cities and Geography, Amsterdam: North Holland, 260965. Mai témák 1 Tesztelhet 2 Modell és 3 Vállalatok jöv hét
Tesztelhet Öt tesztelhet eredmény 1 Hazai piac méret hatás (HME) nagyobb hazai kereslet (növekv skálahozadékú iparágban) az arányosnál magasabb arányú kínálat, net export. 2 Magas piaci potenciál emeli a helyi tényez árakat ha közelben magas jövedelm régiók vannak, relatív árak alacsonyabbak, és magasabb (reál)bér 3 Magas piaci potenciál termelési tényez (pl. munkaer ) áramláshoz vezet, és a cégek is odaköltöznek. 4 Nem lineráris reakció a változásra, érzékenység sokkokra 5 Szállítási költség változása (csökkenése) meghatározza az agglomerációs egyensúlyakat. (i) T csökkenése (B(T ) után) agglomerációhoz vezet. (ii) T csökkenése agglomeráció majd megosztott egyensúly
Fontosabb cikkek 1 Hazai piac méret hatás (HME) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379407 és Hanson, G.H (2005), Market potential, increasing returns, and geographic concentration, J. of International Economics, 67: 124. 2 Bér egyenlet: Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics 3 : Davis-Weinstein (2002), Bones, bombs and breakpoints: the geography of economic activity, American Economic Review, 92: 126989. 4 Szállítási költségek csökkentése több régiós modellben Krugman, P- A.Venables (1995) Globalization and the inequality of nations, Quarterly Journal of Economics, 110: 85780. 5 Adózás: Baldwin, R. E., and P. R. Krugman (2004), Agglomeration, integration and tax harmonization, Eur Econ Rev 48: 123.
Tesztek (1): HME HME (5.4) Komparatív el nyök vs növekv skálahozadék - megkülönböztet korábbi modellekt l HME: Egy ország/régió magas kereslet egy termékb l, akkor nemcsak nettó export r lesz, de a méretaránynál jobban n a kibocsátása Iparágon belüli specializáció (Krugman video) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379407 Becslés alapja: r ország, n iparág g termék
Davies-Weinstein modell Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (1) X = kibocsátás (r, n, g) SH=r ország részesedése a világ (n, g) kibocsátásában ez az alap feltevés IDIODEM= országspecikus kereslet = keresleti különbség r vs többi ország (n, g)- ez a HME változó END= tényez ellátottság (r ) * g termék input együtthatója n iparágban ez a neoklasszikus kereskedelem elmélet k a konstans, err a hibatag
Davies-Weinstein Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (2) Els menet (1996, 1997) OECD országok Földrajz semmi! Gyenge Második menet (1999) Japán régiók, országok helyett Közepes Harmadik menet (2003) OECD országok, de IDIODEM már földrajzi változókkal is kiegészül: szállítási költségek gyelembe véve Elég jó
Tesztek: HME értékelés Vegyes és gyenge Modell gyenge? feltételezések fontosak... Szállítási költség, valós földrajz fontos... kutatás folyamatban van...
Tesztek: Bérek és lokáció BGM 5.5 Neoklasszikus kereskedelem / növekedés elméletben nincs erre vonatkozó el rejelzés Agglomeráció externália amely lehet vé tesz magasabb béreket Hanson (1997) Mexico Nagy ország területi különbségek (Észak vs Dél 3x) Agglomeráció 1: Mexico city a központ Agglomeráció 2: USA Id beni hatás: NAFTA
Mexikó
Tesztek: Bérek / Hanson / Mexikó Béregyenlet egyszer modell csak szállítási költsgég számít Teszt: ln(w it /W ct ) = α + α 1 ln(t it ) + α 2 ln(tf it ) + err it (3) W it i-régió, W ct a központ Mexico City bére t it régió-mexico City szállítási költsége =f(távolság) USA határ-mexico City szállítási költsége=f(távolság) tf it a nem központi régiók relatív bére (M City) alacsonyabb amikor usa-mexico kereskedelmi költség magas (α 1 < 0, α 2 < 0) Kereskedelmi liberalizáció csökkentette a bér különbségeket id beni hatás nem nulla
Tesztek: Bérek / Hanson / Mexikó Hanson (1997) terület számít, távolság csökkenti a béreket de nyolcvanas évek / kilencvenes évek intergációja csak a határmenti régióra hat 20 év integráció, er sebb hatás
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál 1 Piaci potenciál nemcsak a hazai piac mérete, hanem a szomszédos/környez piacok mérete is számít Mit jelent ez? Minél közelebb vannak magas egy f re jutó GDP-vel rendelkez területek egy adott régióhoz, annál magasabb az ottani bér Hogyan lehet tesztelni? egyszer sítés árindex kihagyása nominális piaci potenciál
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál 2 Nominális piaci potenciál fv árindex nincs benne könnyen becsülhet földrajzi gazdaságtanra épül (távolság, költség) de nem kapcsolható direkt a modellhez Brakman et al (2005), EU régiók 1992-2000 van területi bér hatás er s keresleti hatás vagyis a hatás a távolsággal er sen csökken
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés Vissza a modellbeli béregyenletre Hogyan lehet becsülni? Hanson (2005) mez gazdaság helyett lakások immobil szektor ez segít elkerülni a nagyon er s koncentrációt Modellb l következ feltételek (i) a jövedelem = a munkajövedelem összege (ii) lakásra költött összes forrás = nem-ipari termékre költött jövedelem (iii) reál bérek kiegyenlít dnek (hosszútávon)
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 2 USA adatok, megye szint (3 ezer megye), 1970-80 vs 1980-90, Adatok: Bérek, lakások mennyisége, távolság
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 2a USA adatok, megye szint (3 ezer megye), 1970-80 vs 1980-90, Adatok: Bérek, lakások mennyisége, távolság Amodellb l három paraméter: δ, ɛ, T mindegyik szignikáns. T emelkedett (agglomerációs el nyök n ttek) ɛ csökkent monopolisztikus ereje a vállalatoknak / markup n tt Nincs fekete-lyuk feltétel és a Hanson eredmény
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 3 A fenti becslés szerint T magas, vagyis 200km számít a bérek esetében Nominális piaci potenciál becslés ua adatokon 400-600km...összességében a keresleti földrajzi hatása nem magas Sokféle kritika lehet (l. BGM 5.5.4 )
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál távolság Németország, 10% GDP növekedés Münchenben 0.8% béremelkedes Münchenben, 0.8-1% a környezetben, 0.2 2-300km, 400km után 0
A modell, szállítási költségek és a Láttuk a modellben a szállítási költség többféle módon meghatározza az ipar megoszlásást. Többféle alakzat is lehet... A modell függvénye, pl.: Régiók egyformák-e Munkaer mobilitás milyen (szektor/régiók között) Mez gazdaságban milyen a mérethozadék Vertikális kapcsolatok Paramétere értéke Mennyi régió van
A világ története egy történet Krugman-Venables 1995 textil Anglia és India A történet alapja a szállítási költségek csökkenése (vitorlás, g zhajó, nagy hajó, vasút, konténer hajó, repül gép, etc.) XIX század el tt szállítás költségek magasak, jelent s indiai textilipar (nagyobb mint anglia) szállítási költségek csökkennek- agglomeráció Angliában Véletlen > innováció India textil/ruha import r lesz XX század szállítási költségek csökkennek India elég olcsó, megéri onnan importálni Angliába Kiegyenlít dés
Haranggörbe Puga (1999) továbbfejlesztette a Krugman modellt Becslések Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade Hogyan lehet adatokat szerezni: (l. Head-Mayer 2004 Appendix) φ : Kereskedelem szabadása a szállítási költség függvénye, φ = T 1 σ ahol: (teljes izolácó) 0 < φ < 1 (nincs költség) Becsül modell adatokat, vissza a modellbe és egyes iparágra megmutatja, hol lehetnek az ábrán Vonal ahol agglomeráció várható Pontbecslés, ahol most vagyunk Francia-Német (pont) és USA-Canada adatok (háromszög)
Haranggörbe Puga (1999) b vített modell, vertikális kapcsolatok és munkaer piaci módosítok: megosztott egyensúly- agglomeráció -megosztott egyensúly
Head-Mayer (2004) adatok µ = δ (ipar arány), σ = ɛ (helyettesítés), α félkész termékek aránya
Haranggörbe
Haranggörbe Mit mutat az ábra? Modell elég magas T (alacsony φ) esetén már agglomerációt mond, amely a legtöbb iparágban T 1 tart. Legtöbb iparágra magas költség nincs agglomeráció USA Canada kisebb becsült költség Gépgyártás, repül gép, autó USA-Can már agglomeráció
Becslés 1 Az et meghatározhatja az adatok kezelése és az egyes alkalmazott függvényforma is. Pl. Meggyelési egység Deálás Kontroll változók Ökonometria (logs, OLS, panel, dif-in-dif, nem lineáris tagok, stb.) Szállítási költség modellezése
Becslés 2 Szállítási költség modellezése (box 9.4)
Becslés 3 Szállítási költség modellezése (box 9.4) D= két f város, középpont közötti távolság utazási id A területek közötti átlagos távolság + border dummy Függvényforma milyen kapcsolat: lineáris, log Gravity Eredmények eltérhetnek
BGM 6.2.1 a város/régió méretére. Kiindulás 1 Városi gazdaságtan (von Thünen) van egy optimális méret, mean reversion Földrajzi gazdaságtan (Krugman) növekv skálahozadék + externáliák, agglomerációs er k egy sokk új egyensúlyba vezethet Kiindulás 2- többféle egyensúly van, ezekb l van nem stabil. Hogyan lehet ilyet találni? Vegyünk egy egyensúlyi helyzete és eresszünk rá egy (i) nagy, (ii) exogén és (iii) átmeneti sokkot. Hogyan lehet ilyet találni?
: Davis-Weinstein 2002 Japán városok szövetségesek általi bombázása a 2. VH-ban Lehetséges reakciók: küls hatás/földrajz meghatározza az optimális funkciókat (pl. kiköt, klíma) Növelv mérethozadék lehet permanens hatás új egyensúly Véletlen növekedési modell megváltozó pálya Kérdés: a sokk után visszatér-e az eredeti egyensúlyba Ha nem: Krugman igaz Ha igen: akkor vagy Krugman igaz és egy stabil egyensúly volt vagy Krugman nem igaz
: DavisWeinstein 2002 Teszt: eltünt-e a 2VH hatása 15-20 év alatt Japán:nincs hatás, teljen visszatértek az eredeti pályára Németország (hasonló modell) Nyugat-Németország részleges visszatérés Kelet-Németország nincs visszatérés l. BGM 6.2.1 Extra kérdés: Mennyi egyensúly van? (ez már egy másik cikk témája, akit érdekel 6.2.2.)