Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen

frissített kiadás Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen 2012 Aktualisierte Ausgabe

Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen

A brosúrát az EURES-T Pannonia megbízásából az EURES-T Pannonia Munkacsoportja készítette. Ez a brosúra az Európai Unió támogatásával készült. A Munkacsoport tagjai: Horváth Csaba (MSZOSZ) Csizmár Péter (EURES-T Pannonia Program) Wilfinger Günther (AMS) Pusching Michael (AMS) dr. Kovács Bernadett (MSZOSZ) dr. Péter Nóra (MSZOSZ) Szabó-Varga Krisztina (MSZOSZ) Mizda Krisztina (NYDRMK) Murai Adrienn Katalin (NYDRMK) Nagy Anita (NYDRMK) Dr. Egyed Krisztián (Consilior Project Kft.) Hidasi Andrea (EURES-T Pannonia Program) Fordító: Aizenpreiszné Dr. Mátyás Gyöngyi Grafika és tipográfia: Nemes Anita Nyomda: Érdi Rózsa Nyomda Állapot: 2012. május Kérjük, vegye figyelembe: Ez a brosúra elsősorban az ingázók általános tájékoztatását szolgálja, ezért nem tárgyal kimerítően minden témába vágó rendelkezést. A gondos feldolgozás ellenére ez a füzet egy szükségszerűen rövidített elemzés, amelyért a jövőben bekövetkező további jogszabályi, illetve a járulékok és támogatások fizetésének területét érintő változások miatt FELELŐSSÉG NEM VÁLLALHATÓ, és amelyre igényt támasztani nem lehet! Amennyiben további kérdései, észrevételei lennének, kérjük, forduljon a függelékben megnevezett tájékoztatást nyújtó és tanácsadó szervekhez. Der Ratgeber wurde im Auftrag der EURES-T Pannonia von der Arbeitsgruppe EURES-T Pannonia erstellt. Das Erscheinen des Ratgebers wurde von der Europäischen Union gefördert. Mitglieder: Horváth Csaba (MSZOSZ) Csizmár Péter (EURES-T Pannonia Programm) Wilfinger Günther (AMS) Pusching Michael (AMS) dr. Kovács Bernadett (MSZOSZ) dr. Péter Nóra (MSZOSZ) Szabó-Varga Krisztina (MSZOSZ) Mizda Krisztina (NYDRMK) Murai Adrienn Katalin (NYDRMK) Nagy Anita (NYDRMK) Dr. Egyed Krisztián (Consilior Project Kft.) Hidasi Andrea (EURES-T Pannonia Programm) Übersetzung: Dr. Gyöngyi Ulla Aizenpreisz-Matyas Grafik und Design: Nemes Anita Druck: Érdi Rózsa Nyomda Stand: Mai 2012 Hinweis: Dieser Ratgeber dient in erster Linie der allgemeinen Information der Grenzgänger, daher werden darin nicht alle Themen ins Detail gehend behandelt. Trotz der sorgfältigen Bearbeitung handelt es sich bei diesem Heft um eine notgedrungener Maßen verkürzte Analyse, für die wegen den zukünftigen weiteren Gesetzesänderung bzw. den Änderungen hinsichtlich der Zahlung der Nebenkosten und Förderungen KEINE HAFTUNG ÜBERNOMMEN WERDEN KANN, und an die anknüpfend keinerlei Ansprüche geltend gemacht werden können! Sofern Sie weitere Fragen oder Anmerkungen haben, bitten wir Sie sich an die im Anhang aufgelisteten Informations- und Beratungsorgane zu wenden.

Tartalom Inhalt Előszó 8 Eures-T Pannonia program 10 I. fejezet Magyar munkavállalók Ausztriában 14 1. Az élet Ausztriában 14 1.1 Közérdekű telefonszámok 14 1.2 Bankszámlanyitás 14 1.3 Lakáskeresés 15 1.4 Jogosítvány 17 2. Alapinformációk a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az adójog köréből 18 3. Munkajog 20 3.1 A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés 20 3.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság 21 3.3 A munkaviszony megszűntetése, végkielégítés 24 4. Társadalombiztosítási jog 29 4.1 Családi pótlék 29 4.2 Anyavédelem, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság 31 4.3 Gyermekgondozási segély 32 4.4. Betegbiztosítás 37 4.5 Balesetbiztosítás 39 4.6. Munkanélküliség esetére szóló biztosítás 40 4.7. Nyugdíjbiztosítás 40 5. Adójog 44 6. Ha Ön Ausztriában... 47 Vorwort 8 Eures-T Pannonia 10 Kapitel I Ungarische ArbeitnehmerInnen in Österreich 14 1. Leben in Österreich 14 1.1 Notrufnummer 14 1.2 Eröffnung eines Bankkontos 15 1.3 Wohnen 15 1.4 Führerschein 15 2. Die wichtigsten Arbeitsrechtlichen, Sozialrechtlichen und Steuerrechtlichen 18 3. Arbeitsrecht 20 3.1 Einrichten des Arbeitsverhältnisses, Arbeitsvertrag 20 3.2 Arbeitszeit, Ruhezeit, Urlaub 21 3.3 Auflösen des Arbeitsverhältnisses, Abfindung 24 4. Sozialrecht 29 4.1 Familienbeihilfe 29 4.2 Mutterschaftsbeihilfe, Wochengeld, Kinderbetreuungsgeld 31 4.3 Kinderbetreuungsgeld 32 4.4 Krankenversicherung 37 4.5 Unfallversicherung 39 4.6 Arbeitslosenversicherung 40 4.7 Pensionsversicherung 40 5. Steuerrecht 44 6.Wenn Sie in Ungarn 47 Kapitel II. Österreichische ArbeitnehmerInnen in Ungarn 50 1. Leben in ungarn 50 1.1 Wichtige Telefonnumern 50 1.2 Bankgeschäfte 50 1.3 Wohnen 50 2. Arbeiten in ungarn 53 3. Die wichtigsten arbeitsrechtlichen, sozialrechtlichen und steuerrechtichen Vorschriften 54 4. Arbeitsrecht 56 4.1 Einrichten des Arbeitsverhältnisses, Arbeitsvertrag 56 4.2 Arbeitzeit, ruhezeit, urlaub 58 4.3 Auflösen des Arbeitsverhältnisses, Abfindung 64 5. Sozialrecht 67 5.1 Familienhilfe (családi pótlék) 67 5.2 Mutterschaftsbeihilfe, Wochengeld, Kinderbetreuungsgeld 69 5.3 Kinderbetreuungsgeld GYES 70 5.4 Krankenversicherung 72 5.5 Pensionsversicherung 74 6. Steuerrecht 79 7. Wenn Sie in Ungarn 82 Kontaktangaben 84 II. fejezet Osztrák munkavállalók Magyarországon 50 1. Az élet Magyarországon 50 1.1 Közérdekű telefonszámok 50 1.2 Bankszámlanyitás 50 1.3 Lakáskeresés 50 2. Munkavállalás Magyarországon 53 3. Alapinformációk a Munkajog, a Társadalombiztosítás és az Adójog köréből 54 4. Munkajog 56 4.1 A munkaviszony létesítése, a munkaszerződés 58 4.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság 58 4.3 A Munkaviszony megszűnése, végkielégítés 64 5. Társadalombiztosítási jog 67 5.1.Családi pótlék 67 5.2 Anyavédelem, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság 69 5.3 Gyermekgondozási segély 70 5.4 Betegbiztosítás 72 5.5 Nyugdíjbiztosítás 74 6. Adójog 79 7. Ha Ön Magyarországon 82 Elérhetőség 84

Előszó 2011. május elsejétől uniós csatlakozásunk hetedik évfordulójától végleg szabad a pálya, elgördült az utolsó akadály az ausztriai munkavállalás elől. Ettől az időponttól kezdve Ausztria munkaerőpiaca végleg és teljesen megnyílik a magyar munkavállalók előtt is. Nem csak a piros vonalas határok és sorompók tűntek el, hanem végre a munkaerő-piaci korlátok is megszűnnek, és többé nem lesz szükség munkavállalási engedélyre az ausztriai munkavállaláshoz. A tapasztalatok továbbra is azt mutatják, hogy az élet még mindig édesebb Ausztriában, mint nálunk. Erősen vonzó tényező mindenekelőtt a jólétet biztosító magas jövedelem, a szociális biztonság és maga Ausztria közelsége is. Egyre több jelenleg még Magyarországon dolgozó és élő magyar munkavállalóban merül fel az Ausztriai munkavállalás lehetősége, illetve ennél messzebbre gondolva, akár az ausztriai letelepedés is. Az Ingázók Brosúrája, az Ausztria- Magyarország közötti határon átnyúló Együttműködés az EURES-T Pannonia Program keretében készült és elsősorban azoknak a határ menti ingázóknak szól, akik e tagállamok valamelyikében vállalnak munkát, azonban a másik tagállam lakosai, s oda hetente legalább egyszer viszszatérnek. Vorwort Seit 1. Mai 2011 dem siebten Jahrestag Ungarns EU-Beitrittes gibt es endgültig grünes Licht und wurde das letzte Hindernis für eine Beschäftigung in Österreich abgeschafft. Seit diesem Zeitpunkt gilt nämlich der Arbeitsmarkt von Österreich auch vor ungarischen Arbeitnehmern als endgültig und vollkommen eröffnet. Nun gehören nicht nur die rotgestreifte Grenzen und Schranken zur Vergangenheit, sondern die Hemmnisse des Arbeitsmarktes ebenso, keine Arbeitsbewilligung ist mehr für eine österreichische Beschäftigung nötig. Laut Erfahrungen scheint das Leben in Österreich noch immer süßer zu sein als bei uns. Vor allem das hohe Einkommen und der damit verbundene Wohlstand, die soziale Sicherheit und die Nähe von Österreich haben eine starke Anziehungskraft. Immer mehr ungarische Arbeitnehmer die zur Zeit in Ungarn leben und arbeiten denken daran, eine Arbeitsstelle in Österreich anzunehmen, oder sogar an eine Niederlassung in Österreich. Der Ratgeber für Grenzgänger wurde im Rahmen der grenzüberschreitenden Kooperation zwischen Österreich und Ungarn im Rahmen des Programms EURES-T Pannónia erstellt und ist in erster Linie an Grenzgänger gerichtet, die in einem dieser Mitgliedsstaaten einer Arbeit nachgehen, jedoch im anderen Staat leben, wohin sie mindestens einmal in der Woche zurückkehren. A brosúra fő rendeltetése, hogy segítsen eligazodni az ingázóknak egy másik, számukra idegen állam jogrendszerében. Mivel a két ország jogrendszere között nagy az eltérés, 2 fejezetbe gyűjtöttük össze azokat a legalapvetőbb munka,- szociális és adójogi rendelkezéseket; amelyet minden munkavállalónak ismernie kell. A vonatkozó fejezetek egymás utáni elolvasása segít Önnek abban, hogy felismerje a két ország jogrendszerében található legfontosabb eltéréseket. Bízom abban, hogy ez a brosúra sok ingázónak segítségére lesz, hogy informálódjanak jogaikról és motiválja őket, érvényesítsék követeléseiket! Der wichtigste Zweck dieses Ratgebers ist es den Grenzgängern dabei zu helfen, sich im Rechtssystem eines anderen, für sie fremden Staates zurechtzufinden. Da zwischen den Rechtssystemen der beiden Staaten gravierende Unterschiede vorliegen, haben wir im Abschnitt 2 diejenigen grundlegenden Verfügungen aus den Bereichen Arbeitsrecht, Sozialrecht und Steuerrecht zusammengefasst, in denen sich alle Arbeitnehmern auszukennen haben. Das nach einander folgende Durchlesen der einzelnen Abschnitte kann Ihnen dabei behilflich sein die wichtigsten Abweichungen zwischen den Rechtssystemen der beiden Staaten zu erkennen. Ich hoffe, dass dieser Ratgeber für viele Grenzgänger eine Hilfe beim Erkunden ihrer Rechte darstellen und sie dazu motivieren wird ihre Forderungen geltend zu machen! Horváth Csaba MSZOSZ képviseletvezető 8 9

Eures-T Pannonia Eures-T Pannonia Az EURES 1993-ban jött létre, az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági Térség (EU-tagállamok és Norvégia, Izland, Liechtenstein) országaiban működő állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaadói, illetve a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, és más érdeklődő partnerszervezetek közötti együttműködési hálózataként. Jelenleg földrajzilag egész Európa-szerte több mint 20 határokon átívelő EURES partnerség létezik, mintegy 13 ország közreműködésével. Az EURES szerepe a határon átívelő régiókat illetően rendkívül fontos azon határon túli ingázáshoz kapcsolódó problémák megoldásában és a velük kapcsolatos tájékoztatásban, amelyekkel a munkavállalók és munkaadók mindennapjaik során szembesülnek. EURES hálózat célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznos, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket. A Brüsszel által legfiatalabb tagként elismert EURES-T Pannonia partnerség Magyar országon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában pedig Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és EURES ist als Kooperationsnetzwerk des Europarates, der im Europäischen Wirtschaftsraum (EU-Mitgliedstaaten zzgl. Norwegen, Island und Liechtenstein) tätigen staatlichen Beschäftigungsdienste, der Interessensvertretungen der Arbeitgeber- und der Arbeitnehmerseite und anderen interessierten Partnerorganisationen 1993 entstanden. Es bestehen derzeit über 20 grenzübergreifende EURES- Partnerschaften, die sich geografisch auf ganz Europa verteilen und an denen mehr als 13 Länder beteiligt sind. EURES spielt hinsichtlich der grenzüberschreitenden Regionen eine außerordentlich wichtige Rolle bei der Lösung der an das Grenzgängerdasein anknüpfenden Probleme und der Lieferung von einschlägigen Informationen. Sinn und Zweck des EURES-Netzwerkes ist es Leistungen anzubieten, die sowohl für Arbeitnehmer als auch für Arbeitgeber und alle Bürger nützlich sind, die von den aus der Freizügigkeit der Personen resultierenden Möglichkeiten Gebrauch machen möchten. Die jüngste, von Brüssel als Mitglied anerkannte Partnerschaft EURES-T Pannonia betrifft in Ungarn die Komitate Győr- Moson-Sopron, Vas und Zala, ferner in Österreich das gesamte Burgenland (mit den AMS-Bezirken Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Ober- Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozott. A tagszervezetek száma megközelíti a harmincat, ami kifejezetten jó eredménynek számít és mutatja a tagok aktivitását, érdeklődését. A partnerség munkája közel 2 millió lakost, és az előzetes felmérések alapján több mint tízezer ingázót érint. Az EURES-T Pannonia megalakítása közel két évtizedes sikeres munkaerő-piaci együttműködés eredménye az osztrák és a magyar partnerek között. Az EURES-T Pannonia célja a határ menti területeken:» speciális információkat szolgáltat a munkavállalók és a munkáltatók számára, melyek megkönnyítik a szomszédos országban történő munkavállalást, illetve a munkaerő toborzását, ezáltal segíti a munkavállalói mobilitás kialakulását;» tanácsadást nyújt illetve információt szolgáltat a szomszédos országok élet és munkakörülményeiről;» hozzájárul az egységes alapokon nyugvó közös gazdasági térség és egységes munkaerő-piac kialakításához; wart, Stegersbach és Jennersdorf), wobei aus Niederösterreich-Süd die AMS-Bezirke Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt bzw. aus der Steiermark Feldbach, Fürstenfeld und Hartberg beigetreten sind. Die Anzahl der Mitgliedsorganisationen beträgt nahe zu 30, was als ausgesprochen gutes Ergebnis gilt, und auf die hohe Aktivität und das rege Interesse der Mitglieder hinweist. Die Tätigkeit der Partnerschaft erfasst an die zwei Millionen Einwohner und auf der Grundlage von vorläufigen Erhebungen mehr als 10 000 Grenzgänger. Die Gründung von EURES-T Pannonia ist das Ergebnis einer fast zwei Jahrzehnte andauernden erfolgreichen Zusammenarbeit auf dem Arbeitsmarkt zwischen österreichischen und ungarischen Partnern. EURES-T Pannonia hat sich für die Grenzregion folgende Ziele gesetzt:» Bereitstellung von speziellen Informationen für Arbeitnehmer und Arbeitgeber, um diese bei der Suche nach Arbeit bzw. Arbeitskräften im Nachbarland zu unterstützen und die Mobilität der Arbeitnehmer zu fördern;» Beratung und Bereitstellung von Informationen über die Lebens- und Arbeitsbedingungen in dem jeweiligen Nachbarland; 10 11

» létrehoz egy határon átnyúló kétnyelvű munkaerő-piaci adatbankot a hatékony információcsere érdekében;» elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat harmonizációját;» hozzájárul a szak- és továbbképzési rendszer átláthatóságához, közös továbbfejlesztéséhez;» hídképző szervezetként párbeszédet kezdeményez az ipari szereplők és a szociális partnerek között;» a foglalkoztatás elősegítése érdekében felkarolja és támogatja a határrégiók közös munkaerő-piaci projektjeit és kezdeményezéseit. Reméljük, hogy a kezében tartott információs füzet segítségére lesz, és utat mutat mindkét ország jogi és munkaügyi útvesztőjében.» Beitrag zur Schaffung eines auf einheitlichen Fundamenten basierenden gemeinsamen Wirtschaftsraumes und eines einheitlichen Arbeitsmarktes;» Errichtung einer zweisprachigen länderübergreifenden Arbeitsmarktdatenbank, um den Austausch von Informationen zu erleichtern;» Förderung der Harmonisierung von Arbeitskräfteangebot und -nachfrage;» Beitrag zur besseren Überschaubarkeit der Berufs- und Weiterbildungssysteme sowie Beitrag zu deren weiterer Entwicklung;» Förderung des Dialogs zwischen den Akteuren der Industrie und den Sozialpartnern;» Förderung und Unterstützung gemeinsamer Arbeitsmarktprojekte und initiativen in den Grenzregionen, um die Beschäftigung anzukurbeln. Wir hoffen, dass dieser Ratgeber ihnen Hilfe leisten und im juristischen und arbeitsrechtlichen Labyrinth der beiden Staaten den Weg weisen kann. Csizmár Péter koordinátor 12

1 Magyar munkavállalók Ausztriában 1. Az élet Ausztriában 1.1. Közérdekű telefonszámok Tűzoltóság: 122 Rendőrség: 133 Mentők: 144 Orvosi ügyelet: 141 Egységes európai segélyhívó szám: 112 Gyógyszertári ügyelet: www.apotheker.or.at Fogorvosi ügyelet: www.zahnaerztekammer.at Tanácsadás mérgezések esetére: 01/406 43 43 Szociálpszichiátriai ügyelet (0 24 h): 01/313 30 Gyermek segélyvonal: 147 Telefonos lelkisegély: 142 Segélyvonal bántalmazott nőknek ingyenes hívószám (0 24 h): 0800/222 555 Tanácsadás férfiaknak: 01/603 28 28 Ügyeletek általában: www.regionalsuche.atnotdienste.html 1.2. Bankszámlanyitás Lakossági folyószámla megnyitásához valamilyen fényképes igazolvány (útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány) mindenképpen szükséges. További információval a különféle bankok és pénzintézetek szolgálnak. További információ: www.bankaustria.atde/index.html (Bank Austria) www.sparkasse.aterstebank/home (Erste Bank) www.raiffeisen.at (Raiffeisenbank-fiókok a kisebb városokban és községekben is találhatók) www.psk.at (PSK Österreichische Postsparkasse-fiókok a kisebb városok és községek postahivatalaiban is találhatók) www.bawag.com (BAWAG Bank für Arbeit und Wirtschaft) www.volksbank.at (Volksbank) 1.3. Lakáskeresés 1.3.1. Átmeneti szálláshely hotelekben és ifjúsági szállókon Hotelekre és panziókra vonatkozó információ: www.tiscover.at Ifjúsági szállókra vonatkozó információ: www.jungehotels.atod/home www.jugendherberge.at 1.3.2. A lakhatással kapcsolatos fontos információk Ausztriában az új építésű lakások 41%-a családi ház vagy ikerház, 54% pedig többlakásos lakóházban található. A városokban és az iparilag fejlett régiókban sok bérlakás, szövetkezeti lakás és öröklakás található többemeletes épületekben. A vidéki térségekben a családi- és ikerházak dominálnak. A lakbér összege régiónként más és más. A lakással kapcsolatos átlagos ráfordítás (bérleti díj, öröklakásoknál törlesztés, valamint a rezsiköltség) átlagban Burgenlandban a legalacsonyabb (2008: 3,91 EUR/m2) és Salzburgban a legmagasabb (2008: 6,26 EUR/m2). A négyzetméterenkénti bérleti díj több tényezőtől függ: ilyenek a közlekedési összeköttetések, az infrastruktúra, a lakókörnyezet, a lakás felszereltsége. A kisebb lakások bérleti díja egy négyzetméterre vetítve gyakran több mint a nagyobb lakásoké, és ehhez jön még a mellékköltség, a fűtés, a gáz és az áramdíj. A legtöbb főbérleti, önkormányzati és szövetkezeti lakásra vonatkozó bérleti díjat egész Ausztriában a bérleti jogról szóló törvény szabályozza. A családi házak alapvetően nem tartoznak e törvény hatálya alá, azonban a törvényes felmondási idők ezekre is vonatkoznak. Mielőtt bérleti vagy adásvételi szerződés kötünk, érdemes megfelelő tanácsadó szervezethez (bérlői egyesület, bérlővédelmi szövetség, fogyasztókat tájékoztató egyesület, munkavállalói kamara, stb.) fordulni annak érdekében, hogy a szerződés jogszerűségét ellenőrizni lehessen. Az itt felsorolt tanácsadó szervek bármilyen, bérleti joggal kapcsolatos ügyben segítséget nyújtanak. További információ: www.mietervereinigung.at (bérlői egyesület) www.konsument.atkonsument (fogyasztókat tájékoztató egyesület) www.arbeiterkammer.at (munkavállalói kamara) www.statistik.atweb_de/static/entgeltlich_bewohnte_ hauptwohnsitzwohnungen_und_wohnungsaufwand_nach_bunde_023039.xls (lakásokkal kapcsolatos ráfordítások) 14 15

1.3.3. Tartós szállás keresése Fontos információforrások: Napilapok: www.kurier.at www.krone.at derstandard.at www.diepresse.com különösen a hétvégi számok Ingatlanokkal kapcsolatos folyóiratok: www.bazar.at?ren=i_bz www.immodirekt.at Ingatlanközvetítők: www.ovi.atde/verband/index.php www.wohnnet.at (építkezéssel kapcsolatos információ) 1.3.4. Önkormányzati lakáshoz jutás feltételei Az önkormányzati lakáshoz jutás tekintetében Ausztria különböző részein más és más a szabályozás. Vonatkozó információ az érintett önkormányzati hivataloknál (városokban magisztrátus) kérhető. Önkormányzati lakások fenntartói: Városok internetes címei: Bécs: www.wien.gv.atindex/wohnen.htm Graz: www.graz.atcms/ziel/245643/de/ Salzburg: www.salzburg.gv.atthemen/bw.htm Linz: portal.linz.gv.atserviceguide/viewchapter.html?chapterid=121387 Eisenstadt: www.eisenstadt.at (Wohnungsbörse) Innsbruck: www.innsbruck.at Kärnten: portal.ktn.gv.atplk_show_detail.aspx?pr_id=7136 St. Pölten: www.st-poelten.gv.at (Bürgerservice/Wohnen) 1.3.5. Szövetkezeti lakáshoz jutás feltételei A szövetkezeti lakások speciálisan támogatott gyakran vételi opciót biztosító bérlakások. A bérlő belép a szövetkezetbe, kifizeti egy ún. szövetkezeti üzletrész ellenértékét, melynek összege a szövetkezeti lakás méretétől és korától függ. Ha szövetkezeti lakáshoz szeretnénk jutni, meg kell felelnünk bizonyos elvárásoknak. Ilyenek pl. az alsó korhatár, az osztrák vagy EGT állampolgárság, a konvenciós menekülti státusz, stb., valamint a jövedelmünk sem haladhat meg egy bizonyos határt. Az egyes tartományokban érvényes jövedelemhatárokat a lakásépítési támogatásról szóló vonatkozó törvények határozzák meg. További információ: www.gbv.at (áttekintés az osztrák szövetkezetekről) www.mietervereinigung.at (bérlői egyesület) 1.3.6. Rádió és TV-készülék bejelentése Ausztriában a rádió- és televíziókészülékeket be kell jelenteni. További információ: www.orf-gis.at 1.3.7. Gáz és áram igénylése A következő honlapon megtalálható, hogy az Ön lakhelyén melyik energiaszolgáltató cég illetékes, valamint hogy melyik áramtarifa a legkedvezőbb: www.e-control.at/de/home 1.3.8. Vezetékes és mobil telefon igénylése Vezetékes telefon díjak és szolgáltatók: www.mobilfunkrechner.de/akwien/pdf/festnetz.pdf www1.arbeiterkammer.at Festnetz (kedvező tarifák) Mobiltelefon díjak és a szolgáltatók: www.mobilfunkrechner.de/akwien/pdf/mobilfunknetz.pdf www1.arbeiterkammer.at Festnetz (kedvező tarifák) 1.4. Jogosítvány A másik uniós tagállamban vagy Svájcban kiállított jogosítvány Ausztriában is érvényes. Az állandó lakcím mindennemű változását be kell jelenteni az illetékes hatóságnál. További információ: www.help.gv.at (jogosítvány, jogosítvány-kategóriák, stb.) www.arboe.at (ARBÖ autóklub) www.oeamtc.at/fuehrerschein (ÖAMTC autóklub) 1.4.1. Gépkocsi forgalmi engedélye Ausztriába való átköltözés esetén a külföldi rendszámú gépjárművel 1 hónapig szabad közlekedni. E határidőn belül a kocsira osztrák forgalmi engedélyt kell kiváltani. Ehhez az szükséges, hogy felelősségbiztosítást kössünk valamelyik biztosítótársaságnál, majd a kiválasztott biztosító forgalmi engedélyt kiadó kirendeltségén kapjuk meg a végleges forgalmit. Az itt következő honlapokon tájékozódhatunk arról, hogy milyen vizsgálatok és iratok szükségesek a végleges forgalmi engedély kiadásához. Uniós forgalmi engedéllyel rendelkező járműveket Ausztriában 2007. 07. 01. óta már nem kell engedélyeztetni. További információ: www.oeamtc.at/index.php?type=article&id=1098241&menu_active=0259 16 17

(személygépkocsik magánszemélyek általi importálása) www.help.gv.at/content.node/6/seite.060000.html (személygépkocsik importálása magánszemély által) www.arboe.or.at (ARBÖ-autóklub) www.help.gv.at/content.node/6/seite.060118.html (szgk. forgalomba helyezés) 2. Alapinformációk a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az adójög köréből A határmenti ingázók olyan munkavállalók, akik szakmájukat nem hazájukban (Magyarországon), hanem egy másik országban (Ausztriában) gyakorolják, azonban naponta vagy legalább hetente egyszer hazatérnek. A határmenti ingázók adójogi értelemben olyan munkavállalók, akiknek lakhelye valamely állam határtérségében található, miközben a másik állam határtérségében űzik nem vállalkozói tevékenységüket és munkanaponként visszatérnek állandó lakhelyükre. Azoknak a határmenti ingázóknak, akik naponta ingáznak Magyarország és Ausztria között, az osztrák és magyar jogokat is figyelembe kell venniük. Ezek közül a legjelentősebbek az Európai Unió rendeletei, amelyek minden uniós tagállam számára kötelezőek. Ezeket az Unió valamennyi tagállamában közvetlenül kell alkalmazni, tehát ahhoz, hogy Ausztriában vagy Magyarországon alkalmazhassuk őket, nincs szükség külön törvényi szabályozásra. A fenti három jogterülettel összefüggésben különösen nagy jelentősége van két európai uniós rendeletnek az 1408/71 és az 574/72 számúnak amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha nap mint nap ingázunk. Ezek a szabályok a következő kérdéseket válaszolják meg: melyik ország munkajoga vonatkozik rám munkám során, hol vagyok biztosítva, hol kell adót fizetnem, stb. Az uniós rendeletekben két alapelv érvényesül, amelyek segítségével ezek a kérdések megválaszolhatók: biztosítási elv = e szerint az elv szerint az az állam köteles elsődlegesen az ellátás nyújtására, amelyben dolgozunk (ami vonatkozik az egyéni vállalkozókra, munkanélküliekre és nyugdíjasokra is), tehát annak az országnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyben kereső tevékenységet folytatunk. területi elv (lakóhely): ennek értelmében az az állam az illetékes elsődlegesen, ahol lakunk (ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra, munkanélküliekre és nyugdíjasokra is), vagyis azon állam joga érvényesül, ahol lakunk. Természetesen azt, hogy egy adott jogviszonyban melyiket alkalmazzuk, uniós jog határozza meg. A biztosítási elv a munkajog és az adójog körében jut érvényre, tehát a határmenti ingázók vonatkozásában: annak az államnak a munkajoga érvényes, ahol dolgoznak; annak az államnak a társadalombiztosítási rendszere érvényes, amelyben dolgoznak: a határmenti ingázó abban az országban fizeti a társadalombiztosítási járulékot, amelyben dolgozik; annak az államnak az adójoga érvényes, amelyben dolgoznak: az osztrák jövedelmeik után Ausztriában a normál személyi jövedelemadó-kulcsok szerint adóznak. Magyarországon ezen jövedelmek után nem kell adót fizetni, de az összjövedelem megállapításánál figyelembe veszik azokat. A területi elv az alábbi esetekben érvényes: a családtámogatások folyósítására az az állam köteles, amelyben a család lakhelye található, kivéve, ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik szülő a lakhely országban nem dolgozik (ún. háztartásbeli), ekkor ugyanis a foglalkoztatási ország elve jut érvényre: a juttatásokat elsődlegesen az az állam fizeti, amelyben dolgozunk. Ha a lakhely országban fizetett juttatások alacsonyabbak, mint a foglalkoztatási országban, úgy a különbözetet az év végét követően kérelemre kifizetik; a munkanélküli ellátások megállapításánál: a határmenti ingázók munkanélküliség esetén a lakhely szerinti országban kapnak munkanélküli ellátást; nyugdíj igénylésénél: a kérvényt azon állam illetékes nyugdíjbiztosítójánál kell benyújtani, melyben lakhellyel rendelkeznek. Az 1408/71-es EK rendelet helyébe 2010. május 1-től új szabályozás lép. 2009. szeptember 16.-án ugyanis elfogadásra került a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására kiadott 987/2009-es EK rendelet. A végrehajtási rendelet megalkotásának célja, hogy olyan módon módosítsa az alaprendeletet, hogy az figyelembe vegye a tagállamokban lévő jogszabályi változtatásokat, különösen azon tagállamok esetében, amelyek 2004. április 29-e, vagyis az alaprendelet elfogadása után csatlakoztak az Unióhoz. A rendeletek legfontosabb célja a meglévő szabályozás korszerűsítése, egyszerűsítése és világosabbá tétele; annak biztosítása, hogy az Európai Unióban legálisan tartózkodó azon harmadik országbeli állampolgárok, akik határokon átnyúló helyzetben vannak, kihasználhassák a szociális biztonsági rendszerek korszerűsített és egyszerűsített koordinálásából származó előnyöket. 18 19

3. Munkajog A határmenti ingázókra annak az államnak a munkajoga vonatkozik, amelyben dolgoznak. Ön ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az osztrák állampolgárok. Ausztriában a munkajogi törvények mellett nagyon sok kollektív szerződés és üzemi megállapodás létezik. A kollektív szerződésben valamely ágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviselete meghatározza a munkafeltételeket, mint amilyen a munkaidő, a felmondási idő, a szabadságigény, a bérezési feltételek és még sok minden más. Az osztrák munkajogot a kollektív szerződéses megállapodások nagy száma, valamint a szellemi és fizikai állományú dolgozók megkülönböztetése jellemzi. 3.1 A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés A munkaszerződés A munkaszerződés formai kötöttség nélkül, szóban vagy írásban jöhet létre. A tanulószerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés tartalma Az írásbeli munkaszerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a munkaadó neve és címe, a munkavállaló neve és címe, a munkavégzés helye, a munkakör, a munkavégzés kezdete, határozott idejű munkaviszonyoknál: a munkaviszony tartama, határozatlan idejű munkaszerződéseknél: a felmondási idő és hogy melyik napokra lehet felmondani, a heti és a napi munkaidő, a munkabér és az esetleges pótlékok összege, a bérfizetés módja és napja, a szabadság illetve az iskolaszünet időtartama, utalás a tarifaszerződésekre, üzemi és szolgálati megállapodásokra. Munkavállalói tájékoztató (Dienstzettel) Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, a munkaadó (más szóval munkáltató) köteles a munkavállaló részére a munkaviszony kezdete után haladéktalanul átadni egy írásbeli tájékoztatót, amely a szóbeli munkaszerződés legfontosabb elemeit írásos formában rögzíti. A tájékoztató a következő adatokat tartalmazza: munkaadó neve és címe, munkavállaló neve és címe, munkaviszony kezdete, határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony vége, felmondási idő tartama, és azt, hogy milyen dátumra lehet felmondani, munkavégzés szokásos helye, szükség esetén változó munkahelyekre utalás, esetleges besorolás valamely általános sémába, munkakör, kezdeti munkabér (alapfizetés/alapbér és a munkabér egyéb elemei, pl. speciális juttatások), a bérfizetés napja, az éves szabadság időtartama, a teljes munkaidő, kollektív szerződés és üzemei megállapodás(ok), a cég azon helységének megadásával, ahol ezeket meg lehet tekinteni a munkavállalói előtakarékossági pénztár neve és címe. Írásos elszámolás (bérpapír) A munkaadó köteles a munkavállalónak írásban havi bérelszámolást átadni, amely tartalmazza legalább a bruttó jövedelmet, a jövedelemadó számítási alapot, és az erre eső bérmellékköltséget. Próbaidő A felek maximum 1 hónap próbaidőben állapodhatnak meg. A szakmunkástanulók próbaideje 3 hónap. Sok kollektív szerződés a munkaviszony kezdetén külön megállapodás nélkül, automatikusan előirányoz próbaidőt (pl. vendéglátóipari dolgozóknál 14 napot.) A próbaidő alatt a munkaviszonyt mindkét fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkáltató azonban terhesség alatt a próbaidőben nem mondhat fel. 3.2. Munkaidő, pihenőidő, szabadság Munkaidő A törvény szerint a teljes (normál) munkaidő napi 8 illetve heti 40 óra, ettől azonban bizonyos feltételek mellett el lehet térni. Így például a felek hétfőtől csütörtökig hosszabb napi munkaidőben is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló péntek délután korábban hazamehessen. Az osztrák munkajog időközben rugalmasabb munkaidőt is megenged: a rugalmas munkaidőre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik pl. a napi 10 órás rendes munkaidőt is. Sok gazdasági ágazatban a kollektív szerződés csökkenti a teljes munkaidőt kitevő órák számát (pl. kereskedelemben, fémiparban dolgozóknál: 38,5 óra). 20 21

Túlóra/túlmunka Túlmunka a napi vagy heti normál munkaidőt meghaladó munkavégzés. A túlmunkáért az alapbéren túl legalább 50 % pótlékot kell fizetni. Sok kollektív szerződés bizonyos időszakokra nézve (pl. éjszaka, ünnepnap, vasárnap) magasabb pótlékot ír elő. Hetente maximum 10 óra túlmunka végezhető, miközben a napi munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát. Bizonyos ágazatokban (pl. vendéglátóipar) a kollektív szerződés több túlórát tesz lehetővé. Munkaközi szünet Amennyiben a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor a munkavállalónak legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani (amely nem számít a munkaidő részének). Ezt ki lehet adni két negyedórás vagy három 10 perces szünetként, ha ez érdeke a munkavállalónak vagy üzemi okokból szükséges. Napi pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra (fiatalkorúak esetén 12 óra), pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés ezt az időtartamot 8 órára csökkentheti, amennyiben a következő 10 naptári nap során, másik pihenőidő meghosszabbítása által a különbség kiegyenlítésre kerül. Munkaszüneti napok Törvényes ünnepnapokon munkát nem kell végezni, munkabér viszont jár. A pihenőidőről szóló törvény a következő munkaszüneti napokat sorolja fel: január 1. (újév), január 6. (vízkereszt), húsvéthétfő, május 1. (állami ünnep), Krisztus mennybemenetele, pünkösdhétfő, Úr napja, augusztus 15. (Mária mennybemenetele), október 26. (nemzeti ünnep), november 1. (mindenszentek), december 8. (Mária fogantatása), december 25. (karácsony) és december 26 (Szent István napja). Az evangélikus egyház, az ős-katolikus és a metodista egyház tagjainak nagypéntek is ünnep. Amennyiben munkaszüneti napon kivételes rendelkezések miatt munkavégzésre kerül sor, úgy ezt külön díjazni kell. 13. havi bér A törvény nem írja elő 13. havi bér fizetését. Sok kollektív szerződés tartalmaz azonban rendelkezést a 13. havi ( karácsonyi pénz ) és a 14. havi ( szabadságpénz ) bér fizetésére. A munkaszerződés megkötésekor ügyeljünk erre! Betegszabadság Amennyiben a munkavállalót valamilyen betegség, baleset vagy kórházi kezelés akadályozza a munkavégzésben, akkor egy bizonyos időn keresztül fennmarad az igényjogosultsága a munkabérére. Betegszabadság esetén a munkaadó korlátozott időre tovább fizeti a munkabért. A munkajogi szabályok 2000. évi módosítása a betegszabadság időtartamát a fizikai állományú dolgozók részére a szellemi dolgozók szintjére emelte, mely az alábbi: kevesebb, mint 5 év munkaviszony esetén: 6 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a munkabér fele jár, a munkaviszony 6 15. évében: 8 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár, a munkaviszony 16 25. évében: 10 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár, a munkaviszony 26. évétől számítva: 12 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár. Ezek az igényjogosultsági határidők betegség miatti munkaképtelenség esetén fizikai állományúaknál munkavégzési évenként (figyelem: nem naptári év), szellemi állományúaknál betegségenként merülnek ki. A munkavállaló ugyanarra a díjazásra jogosult, mintha dolgozna. Ha munkájának díjazása változó összegű, vagy munkateljesítményének terjedelme változó, valamint teljesítményalapú bérezés esetén az utolsó 13 hét átlagbérének megfelelő díjazásra jogosult. Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a szellemi állományúaknak 8 hétig teljes munkabérre és 4 héten keresztül annak felére áll fenn az igényjogosultság, a fizikai állományúaknak a munkaviszony 15. évéig 8 hétig, a 16. évtől 10 hétig jár a teljes bér (munkabér 100%-a). Táppénz A betegbiztosító táppénzt fizet, miután a munkáltató által fizetett betegszabadság lejárt. Szintén fizet, ha a munkaadó már csak a bruttó bér 50 %-át fizeti. A területi betegbiztosítók maximum 52 hétig (kivételes esetekben 78 hétig) fizetnek táppénzt, ha az igényjogosult a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőző 12 hónapban legalább 6 hónapig biztosítva volt. A táppénz összege miután a betegszabadságot már kimerítettük, illetve a keresőképtelenség 4 42. napjáig a bruttó jövedelem 50%-a. Ha betegszabadság fizetésére nem kerül sor, a táppénz a munkaképtelenség 4. napjától jár, s a 43. naptól fogva a havi bruttó jövedelem 60%-át teszi ki. Szabadság A szabadságigény kevesebb, mint 25 év munkaviszony esetén: 30 munkanap (öt hét), 25 év munkaviszony után: 36 munkanap (hat hét) munkaévenként. A szabadságigény a munkaviszony első hat hónapjában arányosan keletkezik (2 nap havonta), a 7. hónaptól fogva pedig a teljes szabadságigény fennáll. A 2. szabadságévtől fogva a teljes igény már a szabadságév elején keletkezik. 22 23

A szabadság időszakára átlagbér jár. A 14. havi bért a kollektív szerződés szabályozza. A szabadságigény a keletkezési éve (szabadságév) végét követő 2 év után évül el. A szabadság kiadása A szabadság kiadásáról egyoldalúan sem a munkavállaló sem a munkaadó nem határozhat. Ugyanez vonatkozik a szabadságnak a felmondási idő alatti igénybe vételére is. A szabadság pénzbeni megváltása A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt pénzben megváltani nem lehet. Szabadság alatt fizetendő bér Alapját a munkavállaló által a szabadság megkezdését megelőző 13 hét során elért átlagjövedelme képezi. A bért a szabadság megkezdése előtt kell kifizetni. Fiatalkorúakra a Fiatalok munkavédelmi törvénye szerinti időpontok vonatkoznak. 3.3 A munkaviszony megszűntetése, végkielégítés A munkaviszony megszüntetése A munkaviszonyt a következőképpen lehet megszüntetni: felmondás, munkaadói rendkívüli felmondás, munkavállalói rendkívüli felmondás, közös megegyezés. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel Természetesen fennáll a lehetőség, hogy a munkaviszony a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján szűnjön meg. A munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor, felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni. Ilyenkor a munkaviszony a felek által megállapított időpontban ér véget. Terhes munkavállalók esetén a közös megegyezéssel való megszüntetést írásba kell foglalni! Rendes felmondás Ausztriában a szellemi illetve a fizikai állományú dolgozókra eltérő törvények vonatkoznak, és ezért a kollektív szerződéseket is figyelembe véve eltérőek a felmondási idők. Fizikai dolgozók: A felmondási idő a vonatkozó kollektív szerződés szerint alakul. Amennyiben nincs kollektív szerződés, sem üzemi megállapodás vagy egyedi munkaszerződés, úgy a felmondási idő 2 hét. Szellemi dolgozók: A felmondási időket az alábbi táblázat tartalmazza: a munkaviszony tartama szellemi dolgozók mikorra lehet felmondani felmondási ideje munkáltatói felmondás esetén 0 2 év 6 hét 3 5 év 2 hónap eltérő szerződéses megállapodás 6 15 év 3 hónap hiányában a következő 16 25 év 4 hónap negyedév végére* 26 évtől 5 hónap munkavállalói felmondás esetén mindegy 1 hónap a hónap végére Figyelem! A kollektív szerződésben lehet olyan előírás, hogy a rendes felmondás csak írásban érvényes. Felmondási védelmek a) Általános felmondási védelem: A rendes felmondás bíróságon megtámadható, amennyiben valószínűsíthető, hogy az jogellenes indítékból történt (pl. mert a munkavállaló valamilyen igényét érvényesíteni kívánja, szakszervezeti vagy üzemi tanácsi tevékenységet végez, stb.). Ezt jogellenes indítékú indítékfelmondásnak (Motivkündigung) nevezik. A szociális szempontból jogszerűtlen rendes felmondás szintén megtámadható. A rendes felmondás szociális szempontból akkor jogszerűtlen, ha a felmondás valamely személyre nézve nagyobb szociális hátránnyal jár, mint másokra nézve. Ebben az esetben akkor támadható meg a rendes felmondás, ha a munkavállaló legalább 6 hónapig a cégben dolgozott a cégnek legalább 5 dolgozója van és az üzemi tanács nem járult hozzá kifejezetten a felmondáshoz. b) Speciális felmondási védelmek: Bizonyos munkavállalói csoportoknak, konkrétan a katonai vagy polgári szolgálatukat töltőknek, a terhes nőknek és GYES-en lévőknek (anyavédelmi törvény illetve az apai GYES-ről szóló törvény), a védett megváltozott munkaképességűeknek és az üzemi tanácstagoknak csak az illetékes hatóság (pl. fogyatékkal élőknek a Szövetségi Szociális Hivatal tartományi szervezete; terhesség esetén a bíróság) előzetes engedélyével lehet felmondani, mely a hozzájárulást csak a törvényben meghatározott esetekben adja meg. A rendes felmondás megtámadása A rendes felmondás bizonyos körülmények között megtámadható. Fontos, hogy miután a felmondás írásban vagy szóban megtörtént, azonnal lépjen kapcsolatba 24 25

az üzemi tanáccsal, a Munkavállalói Kamarával vagy a szakszervezettel, amelynek tagja. Ausztriában ugyanis csak nagyon rövid határidőn belül lehet megtámadni a munkaügyi bíróságon a felmondást. Amennyiben az Ön cégében van üzemi tanács, érdeklődje meg, hogy tájékoztatták-e a felmondásról, és hogy mit szóltak hozzá. Amennyiben az üzemi tanács valamely szociálisan tarthatatlan felmondást ellenzett, úgy maga is jogosult azt 1 héten belül megtámadni. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy Önnek egy további hete van arra, hogy a felmondás megtámadását írásban benyújtsa vagy szóban jegyzőkönyvbe mondja a munkaügyi bíróságon. Amennyiben az üzemi tanács nem foglalt állást és ha nem támadta meg a felmondást, avagy ha indítékos felmondásról van szó, akkor Önnek saját magának kell azonnal megragadnia a kezdeményezést, és a felmondást egy héten belül megtámadni. Amennyiben Ön olyan cégben dolgozik, ahol nincs üzemi tanács, akkor szintén egy héten belül kell benyújtani a keresetet a munkaügyi bíróságon. Ingyenes jogi tanácsadást a Munkavállalói Kamara valamint amennyiben Ön tagja a szakszervet biztosít. Kártérítés jogellenes felmondás esetén Amennyiben a felmondási időt nem tartják be vagy megalapozatlan munkáltatói rendkívüli felmondás történt, a munkavállaló kártérítésre jogosult annak a munkabérnek összegében, amely szabályszerű felmondás esetén járt volna neki. A kártérítési igény akkor is fennáll, ha a munkavállaló a munkaadó hibájából volt kénytelen rendkívüli felmondással felmondani. Rendkívüli felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal ér véget. A rendkívüli felmondás csak fontos okból lehetséges, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. Végkielégítés Végkielégítés akkor jár dolgozónak, ha a munkaviszony a következő módon ér véget: munkáltatói rendes felmondás, jogellenes vagy megalapozatlan rendkívüli felmondás, jogszerű rendkívüli felmondás a dolgozó részéről, a határozott idő lejárta, munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, ha a munkavállaló mond fel öregségi nyugdíj igénybe vétele miatt, de csak abban az esetben, ha a munkaviszony legalább 10 évig fennállt, ha a munkavállaló mond fel munkaképesség-csökkenéshez kapcsolódó biztosítási eseményből eredő nyugdíj igénybe vétele miatt, ha a munkavállaló legkésőbb 3 hónappal az anyavédelmi törvény illetve az apák gyermekgondozási szabadságáról szóló törvény alapján igénybe vett gyermekgondozási szabadság lejárta előtt felmond, és a munkaviszony legalább 5 évig tartott. Ebben az esetben a végkielégítés a szokásos összeg fele, de maximum 3 havi munkabér (ellenőrizzük, hogy a kollektív szerződés nem tartalmaz-e ennél előnyösebb rendelkezéseket!). Az építőipari dolgozókra külön szabályok vonatkoznak: az Építőipari dolgozók szabadság- és végkielégítési törvénye. Két különféle végkielégítési szabályozás létezik. Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003-ban vagy ennél később jöttek létre, az új szabályozás vonatkozik: az új rendszer szerint a munkaadó a munkavállalók részére a munkaviszony 2. hónapjától fogva folyamatosan köteles a havi munkabér valamint a rendkívüli kifizetések 1,53 %-át a munkavállalókért felelős betegbiztosítónak megfizetni, hogy onnan a cég előtakarékossági pénztárába utalják. A céges előtakarékossági pénztár kiválasztása üzemi megállapodás keretében történik; az olyan munkavállalók vonatkozásában, akiket nem képvisel üzemi tanács, legalább a munkavállalók 1/3-a 2 héten belül írásban kifogásolhatja a munkaadó által választani szándékozott előtakarékossági pénztárt; amennyiben a szakszervezet bevonása ellenére végül nem születik egyetértés a céges előtakarékossági pénztár kiválasztásáról, úgy a kérdést végül döntőbíróság dönti el. Az előtakarékossági pénztár minden munkavállaló részére egyedi tőkeszámlát vezet. A végkielégítés a befizetett hozzájárulásokból és a céges előtakarékossági pénztár befektetései révén elért nyereségből áll. A kifizetésre az igény érvényesítését követő 5 munkanapon belül kell sort keríteni. A munkavállalók munkaviszonyuk megszüntetése esetén többféle kéréssel élhetnek a céges előtakarékossági pénztár irányába a nekik járó végkielégítés vonatkozásában: Kérhetik a végkielégítés kifizetését, a befektetés folytatását a céges előtakarékossági pénztárnál, az új munkaadójuk üzemi előtakarékossági pénztárába való átutalást, az átutalást egy biztosítóhoz valamely kiegészítő nyugdíjbiztosítás egyszeri befizetéseként, vagy egy olyan biztosítóhoz, amelynél munkavállaló már valamely kollektív céges biztosítás keretében biztosított. Az átutalást egy nyugdíjbiztosítóba, amennyiben a munkaadók már megkapták az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot. A fenti választási jogot a foglalkoztatási jogviszony megszűntét követő 6 hónapon belül kell gyakorolni. Kifizetésre legkorábban az első járulékfizetés vagy az utolsó munkaadói rendes felmondás, a határozott idő letelte, a munkaviszony közös megegyezéssel való meg- 26 27

szüntetése, jogellenes felmondás, jogszerű rendkívüli felmondás valamint bizonyos feltételek mellett gyermek születését követően történt végkielégítés-kifizetés után 3 évvel kerülhet sor. A befizetett összegek és az azokból kigazdálkodott hozamok AKKOR SEM VESZNEK EL, ha a munkavállaló maga mond fel, jogellenesen mond fel rendkívüli felmondással vagy ha jogszerűen küldik el rendkívüli felmondással. A végkielégítési várományunkról akkor rendelkezhetünk majd, amint egy későbbi munkaviszonyunk nem jogellenesen ér véget. Ettől függetlenül a végkielégítéssel való rendelkezés lehetősége mindig fennáll, ha a munkaviszony a törvényes nyugdíjbiztosító előrehozott öregségi nyugdíj korhatára, a 62. életév elérése, vagy a saját jogú nyugdíj igénybe vétele után ér véget, vagy már előtte véget ért, vagy amennyiben a munkavállaló már legalább 5 éve nem áll végkielégítési járulék köteles munkaviszonyban. Az olyan munkaviszonyokra, amelyek már 2003 előtt fennálltak, a régi végkielégítési szabályok vonatkoznak. Ezek a munkavállalók vagy a munkaviszonyuk végéig a régi végkielégítési rendszerben maradhatnak, vagy 2003. 01. 01-től fogva egy megállapodás szerinti határnappal a munkaviszony további részére írásban megállapodást köthetnek az új rendszerbe való átlépésről; ennek során a végkielégítési váromány vagy befagyasztásra kerül, vagy pedig a munkaadó és a munkavállaló megállapodik, hogy az összeg egy céges előtakarékossági pénztárba kerül át, miközben az átvitt összegről (a jó erkölcsbe ütközés határáig) szabadon lehet megállapodni. A fenti esetekben a végkielégítést a munkaadónak kell megfizetni. Ha azonban a munkavállaló mond fel rendes felmondással, jogellenes rendkívüli felmondással vagy rendkívüli felmondással megalapozottan elküldik, akkor a végkielégítés iránti igény ELVESZIK. A végkielégítés összege a munkaviszony hosszától függ: A munkaviszony tartama Végkielégítés összege 3 év 2 havi bér 5 év 3 havi bér 10 év 4 havi bér 15 év 6 havi bér 20 év 9 havi bér 25 év 12 havi bér A végkielégítés két fajtájára vonatkozó részletes szabályok az internetről a www. arbeiterkammer.at honlapról letölthetőek (Arbeit & Recht/Abfertigung menüpontok). 4. Társadalombiztosítási jog Ebben a fejezetben két nagy témával foglalkozunk: a családtámogatásokkal és a társadalombiztosítással. Az első részhez tartozik a családi pótlék, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási segély. A második részben kitérünk a betegbiztosításra, a balesetbiztosításra, a munkanélküliség esetére szóló biztosításra és a nyugdíjbiztosításra. Az 1408/71 és 574/72 uniós rendelet nagymértékben szabályozza e területeket. E körben általában a területi elv és a biztosítás elv mértékadó. 4.1. Családi pótlék (Familienbeihilfe) Alapvetően két eset lehetséges: Az egyik az, amikor a szülök két különböző országban dolgoznak, vagyis egyikük mondjuk Ausztriában, a másikuk pedig Magyarországon, miközben a család lakhelye Magyarországon található. A területi elve alapján az az ország köteles a családi pótlék fizetésére, amelyben a gyermek állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Esetünkben a családi pótlékot Magyarországon kell igényelni. A családi pótlékot a gyermek lakhelye szerint illetékes Államkincstár folyósítja. A jogosultak azonban a különbözet kiutalását igényelhetik Ausztriában, ha a családi pótlék összege ott magasabb (Differenzzahlung). A különbözet megtérítése következtében a családi pótlék eléri az osztrák családi pótlék összegét, ugyanúgy, mintha a jogosultak kizárólag Ausztriában igényelnék azt. A különbözetet januárban kell igényelni az Ausztriában kereső tevékenységet folytató szülő munkahelye szerint illetékes adóhivatalnál, s azt egy összegben utalják ki. Ha mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik pedig a lakóhely szerinti országban nem dolgozik (háztartásbeli) és a család Magyarországon lakik, úgy a biztosítási elv érvényes: az ellátást elsődlegesen annak az államnak kell biztosítania, amelyben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Ebben az esetben család Magyarországon nem jogosult családi pótlékra, hanem azt Ausztriában kell igénybe vennie. A feltételek a következők: Családi pótlékra Ausztriából az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki Ausztriában kereső tevékenységet végez, az érintett gyermekkel közös háztartásban él, Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, mert a másik szülő Magyarországon nem dolgozik, vagy mert mindketten Ausztriában dolgoznak. 28 29

A családi pótlék alapvetően kiskorúak után jár, de nagykorúak szülei is igénybe vehetik a gyermek 26 éves koráig, ha a gyermekképzésen vagy továbbképzésen vesz részt. A családi pótlék összege Ausztriában 2011. évben (Euro): 2 éves korig 3 9 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 3. életévét betölti 10 18 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 10. életévét betölti 19 26 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 19. életévét betölti 1. gyermek 105.4 112.7 130.9 152.7 2. gyermek 118.2 125.5 143.7 165.5 3. gyermek 140.4 147.7 165.9 187.7 4. gyermek 155.4 162.7 180.9 202.7 A családi pótlék minden további gyermek után 50 Euróval növekszik. Súlyosan fogyatékos gyermek után a családi pótlék havi 138,30 Euróval nő. A szülők a családi pótlék mellett gyermekenként havi 58,4 EUR családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez az összeg csak 12 alkalommal kerül kifizetésre és határon átnyúló módon a szociális egyezmények szabályai alapján biztosításra. Ennek során nem számít, hogy a szülők Ausztriában adókötelesek-e. A 2005. évi adóreform folyamán az egyedüli keresők és a gyermeküket egyedül nevelők számára a vonatkozó személyi jövedelemadó-kedvezménynél egy plusz gyermek-pótlékot vezettek be. Ezt az adókedvezmény azonban akárcsak az egyedüli keresők és a gyermeküket egyedül nevelők adókedvezményét csak az Ausztriában korlátlanul adóköteles személyek vehetik igénybe. 13. havi családi pótlék 2008. novemberben a Parlament megszavazta, hogy minden év szeptemberében kerüljön kifizetésre egy 13. havi családi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberre járó teljes családi pótlék vagyis az alapösszegek és a kor alapján járó pótlék, beleértve a testvérek száma szerint növekvő juttatását és az emelt összegű családi pótlékot duplán jár. Minden határmenti ingázó, aki szeptember elsején Ausztriában dolgozik, jogosult a 13. havi családi pótlékra. A családi pótlékkal együtt folyósításra kerülő gyermekek után járó adókedvezmény (58,40 EUR) azonban csak 12-szer jár egy évben. A 13. havi családi pótlék kiutalására a szeptemberi folyósítással együtt kerül sor. Igénylés A családi pótlékot a lakhely illetve a munkahely szerint illetékes adóhivatalnál kell kérvényezni, és a folyósítás is innen történik. Folyósítás A folyósítás kéthavonta történik. További információ és nyomtatványok: finanzonline.bmf.gv.at 4.2 Anyavédelem, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság Felmondási védelem A leendő anyát speciális felmondási védelem illeti meg terhessége kezdetétől a szülés után 4 hónapig terjedő időre. Ez a védelem (különböző fokozatokban) a gyermekgondozási szabadság illetve részmunkaidős foglalkoztatás esetén is fennáll, az azok végét követő négy hétig. A munkaügyi vagy szociális bíróság beleegyezése nélkül történt rendes vagy rendkívüli felmondás érvénytelen, ha a munkaadó tudomással bírt a terhességről illetve a szülésről. A felmondás akkor is érvénytelen, ha a terhesség illetve a szülés tényéről a munkaadót a felmondás közlését írásbeli felmondás esetén annak kézbesítését követő 5 munkanapon belül tájékoztatják. Amennyiben a munkavállaló csak később szerez tudomást a terhességről, úgy a felmondás érvénytelenné válása érdekében köteles erről a munkaadót haladéktalanul tájékoztatni. Egészségvédelem, szülési szabadság (foglalkoztatási tilalom) A terhes nők és szoptató anyák különleges védelmet élveznek a munkahelyi veszélyekkel szemben. Bizonyos tevékenységek, mint a nehéz fizikai munka, a káros anyagokkal való érintkezés, a gyakori hajolgatás és emelés, stb. a terhesség és a szoptatás alatt nem végezhetők. A munkaadó köteles megfelelő lehetőséget biztosítani a munkaidő alatti pihenésre, illetve a gyermek szoptatására. A túlmunka tilos. A teljes foglalkoztatási tilalommal járó szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt 8 héttel kezdődik, és a gyermek megszületését követően legkorábban 8 hét, koraszülésnél és ikerszülésnél valamint császármetszésnél 12 hét múlva ér véget. A szülési szabadság alatt a munkaadó nem fizet bért. Ön azonban a betegbiztosítótól terhességi-gyermekágyi segélyt kap, melynek összege az utolsó három naptári hónap átlagbérének felel meg. 30 31

Gyermekgondozási szabadság anyák és apák részére (Karenz) A gyermekükkel közös háztartásban élő anyák és apák egyaránt jogosultak gyermekgondozási szabadságra a gyermek 2 éves koráig, azonban az anya és az apa ezt egyidejűleg nem veheti igénybe. A gyermekgondozási szabadság igénybe vételénél az anya és az apa két alkalommal cserélhetnek, azonban minden rész-időszaknak legalább 3 hónapot kell kitennie, és a szülők bejelentésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek második születésnapján ér véget. Az anya és az apa egy hónapon keresztül egyidejűleg veheti igénybe a gyermekgondozási szabadságot. A gyermekgondozási szabadság időtartamából 3 hónap a gyermek 7. születésnapjáig elhalasztható. A gyermekgondozási szabadság alatt munkabér nem jár, azonban az illetékes betegbiztosítónál gyermekgondozási díj (Kinderbetreuungsgeld) igényelhető. Ennek folyósítása alatt bizonyos mértékű munkavégzésre lehetőség van (az ily módon maximálisan felvehető munkabér összege 2010 évben havi 366,33 EUR). A szülőknek gyermekgondozási szabadság igénybevételét a szülési szabadság alatt kell bejelenteni a munkaadónál (szülési szabadságra vonatkozó megállapodással). Terhességi gyermekágyi segély (Wochengeld) A terhességi-gyermekágyi segélyt az illetékes betegbiztosító a szülési szabadság alatt (a szülés előtt 8 héttől a szülés után 8 hétig bezárólag) fizeti. A kérelmezőnek a szülési szabadság kezdetén betegbiztosítással kell rendelkeznie. Azok a nők, akik már a szülési szabadság kezdetét megelőzőn munkanélküliek lettek, bizonyos körülmények közös szintén jogosultak terhességi-gyermekágyi segélyre. A TGYS összege a korábbi jövedelemtől függ. A társadalombiztosító által fizetett minden más pénzbeli juttatástól eltérően a TGYS összegének nincs maximuma. A TGYS összege a szülési szabadság kezdetét megelőző legutóbbi 3 naptári hónap átlagos napi nettó bérétől függ. Ehhez jön a rendkívüli kifizetések utáni pótlék, amely a kollektív szerződéstől vagy a munkaszerződéstől függ. Koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény a szülés követő 12 hétre hosszabbodik. A vonatkozó kérelmet a szülési szabadság kezdetétől lehet benyújtani az illetékes betegbiztosító intézetnél. Ehhez a női munkavállalóknak a munkaviszonyról és a bérről szóló igazolás (Arbeits- und Lohnbestätigung) valamint orvosi igazolás szükséges a szülési szabadság kezdetéről. A csekély mértékű foglalkoztatás alapján önkéntes saját biztosítást kötők napi 7,55 EUR TGYS-t kapnak. 4.3. Gyermekgondozási segély (Kinderbetreuungsgeld-KBG) A gyermekgondozási segély igénybe vételének kötelező előfeltétele a családi pótlék folyósítása. E körben szintén két eset lehetséges: 1. Ha a szülők különböző államokban dolgoznak, tehát az egyik szülő Ausztriában, a másik pedig Magyarországon dolgozik, miközben a család lakhelye is itt található. A területi elv szerint a GYES fizetésére az az állam köteles, amelyben a gyermek lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Ekkor a GYES-t Magyarországon kell igényelni. Amennyibe a magyar juttatás alacsonyabb összegű, mint az osztrák, úgy a különbözetet Ausztriában megigényelhetik. A különbözetet csak egy ízben kell igényelni az illetékes területi betegbiztosítónál. Az átutalásra a családi pótlék kifizetését követően kerül sor. 2. Ha a szülést megelőzően mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy egyikük Ausztriában dolgozik, másikuk pedig Magyarországon nem dolgozik, miközben a család lakhelye Magyarországon található, úgy a foglalkoztatási ország elve jut érvényre: a juttatás fizetésére elsődlegesen az az állam köteles, amelyben a szülők, vagy az egyik szülő dolgozik. Ebben az esetben az érintetteknek Magyarországon nincs GYES-igényjogosultságuk, hanem Ausztriában kell azt igényelni. Kérelmezés A gyermekgondozási díj iránti igényt a gyermek születése után kell bejelenteni az illetékes betegbiztosítónál (amelynél a biztosítás legutóbb fennállt) egyébként pedig a területi betegbiztosítónál. A KBG visszamenőleg maximum 6 hónapra igényelhető (ez alól kivétel nincs!). Amennyiben a KBG folyósítása során újabb gyermek születik (újabb gyermeket fogadnak örökbe, vesznek gondozásba), úgy az idősebb gyerekre vonatkozóan az igényjogosultság megszűnik (mindkét szülőre nézve). Az új gyermek után új kérvényt kell benyújtani. A KBG-t tehát mindig csak egy gyermek után vehető igénybe, ikerszülés esetén pedig a 2. és minden további gyermek után 50%-kal nő. Feltételek: 1. Családi pótlékra illetve ahhoz hasonló külföldi ellátásra való igényjogosultság a gyermek vonatkozásában 2. Az igénylő a gyermekkel közös háztartásban lakik (közös a bejelentett állandó lakcímük) 3. A gyermekgondozási segély KBG teljes összegének folyósításához a leendő anyának a kiválasztott KBG-változattól függetlenül minden esetben részt kell vennie 5 terhesgondozáson (miközben a belső vizsgálatot is el kell végeztetni), majd a gyermeknek 5 gyermekorvosi vizsgálaton. Ha ez elmarad, úgy a 30+6 verziónál a gyermek 24 hónapos korától, a 20+4 változatnál 16 hónapos, a 15+3 változatnál 12 hónapos, a 12+2 változatnál 10 hónapos kortól már csak fele összegben kerül folyósításra, a jövedelemfüggő KBG pedig napi 16,5 Euróval csökken. 32 33

4. A jövedelemhatár túllépése tilos: KBG folyósítása során naptári évenként maximum 16.200 Euró munkából származó jövedelemre tehetünk szert, a jövedelemfüggőnél pedig 5800 Euróra. Amennyiben a KBG-re való igényjogosultság nem áll fenn a naptári év mind a 12 hónapjára, úgy a jövedelemszerzés határa arányosan csökken. A jövedelemhatár arra a szülőre vonatkozik, aki a KBG-t igénybe veszi. A pluszban kapott 13. év 14. havi munkabért nem kell a jövedelemhez hozzászámítani. A jövedelemfüggő KBG igénybevételéhez az általános feltételeken túlmenően a gyermek születését megelőző 6 hónapban folyamatosan, tényleges, Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kereső tevékenységet kell folytatni. (Ennek öszszesen 14 napnyi megszakítása az igényjogosultságot nem érinti; fennálló munkaviszony esetén beszámítják a foglalkoztatási tilalom időszakát és a törvényes szülési szabadságot a gyermek max. 2 éves koráig). 5 KBG-változat: 2010. január 1. óta a gyermekgondozási segély öt fajtája közül választhatunk, ekkor vezették be ugyanis a jövedelemfüggő változatot, melynek célja az apák gyermekgondozási segély igénybevételének növelése. Az eddigi 3 változat 2 újjal egészült ki: 30+6 hónapos változat: 14,53 Euró/nap (kb. 436 Euró/hó), amely a gyermek 30. hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 36 hónapos korig meghosszabbodik. 20+4 hónapos változat: 20,80 Euró/nap (kb. 624 Euró/hó), amely a gyermek 20 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 24 hónapos korig meghosszabbodik. 15+3 hónapos változat: 26,60 Euró/nap (kb. 800 Euró/hó), amely a gyermek 15 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 18 hónapos korig meghosszabbodik. 12+2 hónapos változat: 33 Euró/nap (kb. 1000 Euró/hó), amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. Jövedelemfüggő 12+2 hónapos változat: Az utolsó nettó jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR/nap (kb. minimum 1000, maximum 2000 Euró/hó) amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. A kiválasztott változat nem módosítható, a döntés a másik szülőt is köti. jövedelempótló rendszer átalánydíjas rendszer 12+2 jövedelemfüggő KBG 12+2 átalánydíjas változat 15+3 átalánydíjas változat 20+4 átalánydíjas változat 30+6 átalánydíjas változat a jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR 14,53 EUR 20,8 EUR 26,6 EUR 33 EUR Gyermekgondozási díj (KBG) összege naponta max. a gyermek 12 hónapos koráig max. a gyermek 12 hónapos koráig max. a gyermek 15 hónapos koráig max. a gyermek 20 hónapos koráig max. a gyermek 30 hónapos koráig folyósítás maximális időtartama, ha csak egy szülő veszi igénybe az ellátást max. a gyermek 14 hónapos koráig max. a gyermek 14 hónapos koráig max. a gyermek 18 hónapos koráig max. a gyermek 24 hónapos koráig max. a gyermek 36 hónapos koráig folyósítás maximális időtartama, ha mindkét szülő igénybe veszi az ellátást (hosszabbítás annyi nappal, amennyit a másik szülő ténylegesen igénybe vett) 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap nem nem nem nem igen folyósítás minimális időtartama szülőnként szükséges kereső tevékenység a szülés előtt? 6.100 EUR egyedi, de min. 16.200 EUR/naptári év egyedi, de min. 16.200 EUR/naptári év egyedi, de min. 16.200 EUR/naptári év egyedi, de min. 16.200 EUR/naptári év KBG mellett megszerezhető maximális munkajövedelem 7,27 EUR 10,4 EUR 13,3 EUR 16,5 EUR nem jár ikergyermekenként naponta járó kiegészítés nem jár max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap pótlék 34 35

Pótlék (Beihilfe) az átalánydíjas KBG-hez, mely 2010. 01. 01. utáni született gyerekek után vehető igénybe Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, átalánydíjas KBG-ben részesülő szülők napi 6,06 EUR pótlékot igényelhetnek a gyermekgondozási segélyhez. A pótlékot akkor folyósítják, ha fennáll a KBG iránti igény. A pótlékot az alábbi személyek igényelhetik: egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható, továbbá ha nyilatkoznak, hogy nem áll fenn partnerkapcsolat a másik szülővel vagy egy másik személlyel. A pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 6100 Eurót. párok, vagyis házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák. Ilyen esetben a pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 6100 Eurót, a másik szülőé pedig a 16200 Eurót. A jövedelemhatár(ok) túllépése esetén a betegbiztosító a jogosulatlanul felvett pótlékot visszaköveteli. Amennyiben a szülők hamis adatokat szolgáltatnak, vagy fontos tényeket elhallgatnak, (pl. nyilatkoznak, hogy a pótlékot egyedülállóként veszik igénybe, pedig partnerkapcsolatban élnek, vagy ilyet létesítenek), úgy nem csak a jogosulatlanul felvett pótlék teljes összegét követelik vissza, hanem ezen túlmenően 2.000 Euró szabálysértési bírság és büntető feljelentés is szóba jön. Bármely átalánydíjas KBG-változat mellett döntöttünk, a pótlék a vonatkozó kérelem benyújtásától maximum 12 hónapra folyósítható. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a pótlékot csak a TGYS (Wochengeld) folyósításának lejárta után igényeljük (ennek oka a nyugvás). A lemondás, az igénybevétel megszakítása, vagy a pótlék folyósításának a nyugvása (ha a KBG teljes összegben nyugszik, akkor nyugszik a hitelsegély is), valamint ha a szülők váltakozva veszik igénybe a KBG-t nem hosszabbítja meg a pótlék folyósításának időtartamát. Kiegészítés a KBG-hez (Zuschuss zum Kinderbetreuungsgeld), mely 2009. 12. 31. előtt született gyerekek után vehető igénybe Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező KBG-ben részesülők napi 6,06 EUR (kb. havi 181,80 EUR) összegű hitelt igényelhetnek amelyet a későbbiek során az adóhivatalnak vissza kell fizetni, ha bizonyos jövedelemhatárokat túllépnek. Igényjogosultak: egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható, egyedülálló anyák, ha nem tudják megnevezni a gyermek apját, és saját maguk vállalnak kötelezettséget a kiegészítés visszafizetésére, házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák, ha mindkét szülő aláír egy olyan nyilatkozatot, melyben kötelezik magukat a kiegészítés visszafizetésére. A 2. szülő figyelembe vett jövedelmének teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a 12.200 Euró/év összeget. A megengedett jövedelem öszszege naptári évenként 4.000 Euróval nő minden személy után (beleértve a gyermeket is, aki után a KGB-t igénybe veszik, nem tekintve viszont az igénylőt), akinek az eltartásához a másik szülő jelentős mértékben hozzájárul. Az igénylés feltételei különösen egyedülállók számára javultak. Amennyiben a kiegészítés a fenti rendelkezések alapján került folyósításra, s az illetékes betegbiztosító azt nem követelte vissza, úgy azt a továbbiak folyamán az adóhivatalnak kell visszafizetni. A visszafizetés iránti igény azon év végén keletkezik, amelyben a visszafizetésére kötelezett szülő jövedelme az évi 14.000 Eurót, illetve a szülők összjövedelme az évi 35.000 Eurót meghaladja, ami legkorábban azon naptári év végét követően esedékes, amelyben a gyermek született, utoljára pedig a gyermek születési évét követő 7. év végén. A visszafizetési kötelezettség a kiegészítés teljes felvett összegére onatkozik. További információ és nyomtatványok: www.bmgfj.gv.at 4.4. Betegbiztosítás A korábban említett uniós szabályok alapján a határmenti ingázó alapvetően abban az országban biztosított, amelyben dolgozik. A munkanélküliek a lakhelyükön rendelkeznek betegbiztosítással, ha ott vesznek igénybe munkanélküliség esetére járó juttatásokat. A nyugdíjasok általában abban az országban rendelkeznek betegbiztosítással, amelyben laknak. Ezért csak rövid időre kiterjedő munkavégzés miatti tartózkodás esetén is szükséges a foglalkoztatási ország társadalombiztosítási rendszerébe való belépés. Ausztriában a határmenti ingázók nem választhatnak, hanem a végzett tevékenységtől és az érintett régiótól függően egy bizonyos törvényileg előírt betegbiztosító illetékes rájuk nézve. Sok esetben ez a területi betegbiztosító (Gebietskrankenkasse GKK). Osztrák betegbiztosítás Az osztrák betegbiztosítás betegség, betegség miatti munkaképtelenség valamint anyaság esetén nyújt természetbeni és pénzügyi ellátásokat. A biztosító az orvosi, fogorvosi és terápiás kezelések, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a fogpótlás egy részének, a kórházi tartózkodás, a szűrővizsgálatok, az orvosi rehabilitáció és az orvosi házi betegellátás költségeit viseli. A biztosító a vele szerződött orvosok költségeit teljes mértékben, a szabadon választott orvos költségeit a számla alapján a szerződéses tarifa 80%-a erejéig viseli. 36 37

Betegbiztosítási kártya (E-card) Mindenki, aki Ausztriában a társadalombiztosítás keretében betegbiztosítással rendelkezik, vagy pl. hozzátartozóként betegség esetére biztosított, személyre szóló elektromos kártyát kap. A kártyán rögzítve van a név, a társadalombiztosítási szám és a kártyaszám. A kártya hátoldalán található az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Az e-card szolgáltatásaiért 10 Eurót kell fizetni, mely mindig az előző év november 15-én esedékes. A szolgáltatások igénybe vétele a lakóhelyen A biztosítás alapja az érintett Ausztriában folytatott kereső tevékenysége, aminek alapján Ausztriában, de Magyarországon is igénybe veheti a betegbiztosító szolgáltatásait. Ha az Ausztriában biztosított személy lakhelyén szeretne orvoshoz menni vagy más egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, úgy először a foglalkoztatási ország betegbiztosítójához kell fordulni, és kérni az E 106-os nyomtatvány kitöltését. A nyomtatványra a lakhely szerinti állam betegbiztosítójának van szüksége. Az Ausztriában dolgozó munkavállaló a Magyarországon lakó családtagjait is biztosíthatja magával együtt (szintén az E-106-os nyomtatvány segítségével), ha nem rendelkeznek saját betegbiztosítással. Az együtt biztosított hozzátartozók azonban csak Magyarországon vehetik igénybe a betegbiztosító szolgáltatásait. Kiíratás az orvossal Amennyiben az Ausztriában dolgozó munkavállaló megbetegszik, magyarországi orvossal is kiírathatja magát. Ebben az esetben a magyarországi betegbiztosító állítja ki és küldi meg az osztrák betegbiztosítónak az E 115-es nyomtatványt. Betegbiztosítási járulék Ausztriában a betegbiztosítási járulék körében egyelőre még megkülönböztetik a szellemi és a fizikai állományú dolgozókat és az egyéb csoportokat. A fizikai dolgozóknál a munkavállaló a bruttó havi bére 3,95%-át, a munkaadó pedig annak 3,7%-át fizeti be. A szellemi dolgozóknál a munkavállaló a havi bruttó bér 3,82%-át, a munkaadó pedig 3,83 %-át fizeti. Amennyiben az Ön havi bruttó jövedelme meghaladja a 4020 EUR (2009) összegű járadékalap-maximumot, akkor az ezen összeg fölötti jövedelemrészt a járulék számításánál figyelmen kívül hagyják. A betegbiztosítási járulékot a munkaadó vonja le és utalja át a betegbiztosítónak. Csekély mértékben foglalkoztatottak Havi 366,33 Eurót (2010) el nem érő jövedelmekre betegbiztosítási járulékot nem kell fizetni. Bár a csekély mértékben foglalkoztatottak a munkaadó által balesetbiztosítottak, betegbiztosítással azonban nem rendelkeznek. Ezáltal táppénzigény sem áll fenn a betegbiztosítóval szemben. Lehetőség van viszont arra, hogy az érintett havi 51,69 Euróért (2010) saját maga kössön biztosítást. További információ és nyomtatványok: www.sozialversicherung.at 4.5 Balesetbiztosítás Balesetbiztosítással a munkavállalók, az egyéni vállalkozók, a diákok és az egyetemi/főiskola hallgatók rendelkeznek, valamint azok, akik életveszélyben lévő más személyeket mentenek, vagy ezt megkísérlik. A vasutasok, a közalkalmazottak és a gazdák kivételével mindenki az Általános Betegbiztosítási Intézet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA) illetékességi körébe tartozik. Munkabalesetek, útibalesetek és foglalkozási megbetegedések A balesetbiztosítás magában foglalja a munkabaleseteket, az útibaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A munkabaleset a szakmai tevékenységgel összefüggésben történik, az útibaleset a lakás és a munkahely között, menet közben. Foglalkozási megbetegedés olyan betegség, amely kizárólagosan vagy túlnyomó mértékben a foglalkozás gyakorlása során szenvednek el káros anyagok vagy bizonyos tevékenységek folytán. Minden államnak van hivatalos listája az elismert foglalkozási megbetegedésekről. Egyes esetekben olyan betegség is elismerhető ilyennek, amely nincs rajta a hivatalos listán, ha igazolható, hogy ezt a foglalkozás gyakorlása idézte elő. Mit kell tenni baleset esetén? A balesetet azonnal be kell jelenteni az illetékes betegbiztosításnál illetve a szakmai szövetségnél vagy a munkaadónál. Az orvosi rendelőben illetve a kórházban való felvétel során történjen utalás arra, hogy a baleset munka közben, illetve munkába menet történt. Amennyiben valaki Ausztriában baleset- és betegbiztosítással rendelkezik, úgy a nem munkabalesetnek számító esetek elszámolása a betegbiztosítón keresztül történik. A balesetbiztosító finanszírozza az alábbiakat: baleseti gyógykezelések a biztosító saját tulajdonában álló létesítményben, mint pl. az AUVA baleseti kórháza, rehabilitációs központjai és szanatóriumai, orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációs intézkedések, protézisek, ortopédiai és egyéb segédeszközök valamint a fogpótlás. A lakhelyen elszenvedett balesetek A lakhelyen elszenvedett balesetek orvosi kezeléshez általában a betegbiztosítás igazolását kérik a betegbiztosítási kártya vagy az E 106-os nyomtatvány segítségével. A balesetbiztosítás természetbeni juttatásaihoz szükséges E 123-as nyomtatványt általában csak a baleseti tényállás ellenőrzése után állítják ki, és küldik meg a lakhely szerinti államban a természetbeni juttatást fedező szervnek illetve a biztosítottnak. Balesetbiztosítási járulék A munkavállalók bruttó bérének 1,4%-át kitevő járulékot a munkaadó fizeti. A szakmunkástanulók és a 60 évnél idősebb dolgozók járulékfizetés nélkül is biztosítottak. 38 39