Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 A grafológus vizsga részei: FELADATCSOPORT / kód FELADAT / kód VIZSGARÉSZ 1. Írástörténet írásbeli G.1. Tudománytörténet 2. Grafológiatörténet írásbeli G.2. Írástan 1. Írásnormák írásbeli 2. Az írás biofiziológiai alapjai, írászavarok írásbeli 3. Írás szerkezettan írásbeli G. 3. Méréstan elmélete 1. Statisztikai alapismeretek írásbeli és gyakorlata 2. Méréstani gyakorlat gyakorlat 3. Technikai eszközök használata gyakorlat G. 4. Jelentéstan 1. A jelentéstan elmélete szóbeli G. 5. Elemzéstan 1. Éretlen írások vizsgálata szóbeli 2. Alkalmazott grafológia gyakorlat 3. Szakvélemény készítés gyakorlat P.1. A pszichológia alaptudományai 1.Az általános lélektan alapjai írásbeli 2. A fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai szóbeli (életút pszichológia) 3. Személyiséglélektan szóbeli 4. Szociálpszichológia szóbeli P.2. A pszichológia alkalmazott tudományterületei 1. Pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok és betegségek 2. a tanácsadás lélektana mentálhigiéné szóbeli szóbeli Részletezve: A szóbeli vizsga tételei A, B, és C részből állnak, időtartama tételenként nem haladhatja meg a 15 percet. Az A tétel tartalmazza: 1. Jelentéstan feladatcsoport (G.4.) egészét és 2. Elemzéstan feladatcsoport Éretlen írások vizsgálata (G.5.1.) részét. A B tétel tartalmazza a Személyiséglélektan (P.1.3.) témaköreit. A C tétel tartalmazza: 1) A fejlődéslélektan és szocializáció alapjai (P.1.2), 2) a Szociálpszichológia (P.1.4), 3) a Pszichés szomatikus szociális funkciózavarok és betegségek 4) Tanácsadás lélektana-mentálhigiéné témaköreit

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 2. oldal, összesen: 9 Szóbeli A TÉTEL Jelentéstan 1) A grafológia szimbólumrendszerei (kép és térszimbolika). 2) Általános szimbólumrendszerek (archetípusos jelek, szakrális szimbólumok, ezoterikus szimbólumrendszerek.) 3) Egyéb grafikumok értelmezési lehetőségei (rajzok, firkák). 4) Az expresszív mozgások tana, és a dinamikai (mozgásos) jellemzők értelmezési lehetőségei. 5) Az írás szerkezeti egységeinek általános (méret-, alak-, irányjellemzőinek) értelmezési lehetőségei 1. (A tömb, margók, megszólítás, aláírás, sorok, szavak,) 6) Az írás szerkezeti egységeinek általános (méret-, alak-, irányjellemzőinek) értelmezési lehetőségei 2.(betűk, kötővonalak, törzsvonal) 7) Az írás szerkezeti egységeinek általános (méret-, alak-, irányjellemzőinek) értelmezési lehetőségei 3. (ovál, hurok, kezdővonal, végvonal, ékezet, áthúzás). 8) A komplex (globális) változók értelmezésének lehetőségei. Éretlen írások vizsgálata 1) A pedagógiai grafológia alapelvei. 2) az éretlen írások sajátosságai, vizsgálatuk alapelvei. 3) Az írástanulás és az írásrutin összefüggése, B TÉTEL /Személyiséglélektan / Emelje ki a felsorolt elméletek alapvető fogalmait és jellemzőit 1) Személyiségvonások szerinti megközelítésmódok 1./Típuselméletek: Hippokrátész, Jaensch, Jung / 2) Személyiségvonások szerinti megközelítésmódok 2. /Vonáselméletek: Allport, Eysenck, Cattell/ 3) Pszichoanalitikus megközelítések / 1.Klasszikus: Freud 4) Pszichoanalitikus megközelítések / 2.Analitikus: Jung, Murray 5) Pszichoanalitikus megközelítések /3.Intra-és interperszonális: Adler, Fromm, 6) Pszichoanalitikus megközelítések /3.Intra-és interperszonális: Sullivan, Erikson 7) Szociális tanuláselméleti megközelítések / 1.Dollard-Miller inger-válasz elmélete 8) Szociális tanuláselméleti megközelítések / 2.Skinner behaviorista tanuláselmélete 9) Szociális tanuláselméleti megközelítések / 3.Bandura szociális tanuláselmélete 10) Fenomenológiai megközelítések / 1.Humanisztikusok: Maslow, Rogers 11) Fenomenológiai megközelítések / 2.Kognitív elméletek közül: Kelly 12) A személyiség egyéb megközelítésmódjai / rétegelméletek, Szondi ösztönelmélete, Lewin mezőelmélete, Csirszka modellje, 13) A személyiség egyéb megközelítésmódjai / szűktartományú elméletek / külső-belső kontroll, represszió-szenzitizáció, mezőfüggőség-mezőfüggetlenség, 14) A személyiség egyéb megközelítésmódjai / perszonális - transzperszonális személyiségdimenziók 15) Az identitás összetevői, a jellem, a karakter fogalma és a személyiség érettségének kritériumai

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 3. oldal, összesen: 9 C TÉTEL A fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai (életút pszichológia) 1) Az érés és személyiségfejlődés alapkérdései (fogalmak, menete, mozgatói, befolyásoló tényezői, törvényei, különbségei) 2) A szenzomotoros és kognitív folyamatok fejlődése (fogalmak, mozgástér, érzelmi verbális non-verbális kommunikáció fejlődése, kreativitás, világkép, gondolkodás, énkép. Én-tudat kialakulása, változása) 3) A tanulás mint viselkedésmódosulás (utánzás, empátia, behódolás, identifikáció, interiorizáció, érdeklődés, értékorientáció, értékattitűd) 4) Az érzelmi-akarati élet fejlődése (motivációs bázis kialakulása, anya-apa-gyermek kapcsolat, pszicho-szexuális fejlődés, játéktevékenység, mese) 5) Életkorok szerinti fejlődés (születés előtti kor, újszülött és csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor, prepubertas, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregedés, öregkor, aggkor) 6) A szocializáció főbb területei (alapfogalmak, dependencia, agresszió, altruizmus, utánzás, azonosulás, testkép, énkép, nemi szerepek szocializációja, moralitás, társas kapcsolati és családi, ill. intézményes szocializáció, önszabályozás, önkontroll, deviancia szocializációja) 7) A gyermekrajzok és a megismerési folyamatok kapcsolata, a gyermeki rajz-ábrázolásírás fejlődése Szociálpszichológia 1) A szociálpszichológia tárgya, jelentősége, az interakció és a kommunikáció összefüggései 2) A személyes szféra / Az egyén szocializációja, a szociális tanulás formái 3) A személyes szféra / Szakmai, foglalkozási szocializáció 4) A személyes szféra / Szociális meghatározottságú személyiségjellemzők: (én-funkciók: én-tudat, énkép, én-ideál, önellenőrzés, önértékelés, önnevelés, önismeret, én-identitás attitűdök: funkciói, mérése, megváltoztatása ) 5) szociális szerepek: szerep, szereptanulás, szerepkonfliktus, szereptípusok 6) A személyes szféra / Személypercepció: információ-szerzés, az észlelés pontossága, leegyszerűsítése, okságra való következtetés, a személyről alkotott összkép megformálása 7) Emberi kapcsolatok /Az interperszonális kapcsolatok keletkezése, fajtái, alakulási fázisai 8) Emberi kapcsolatok /A kapcsolat létrejöttét és alakulását befolyásoló tényezők: vonzalom, hasonlóság, különbözőség 9) Emberi kapcsolatok / Az interakció: interakciós függőségek, önfeltárulkozás, az interakció eszközei: kommunikáció, társas késztetés és készségek, együttműködés, pszichikus szituációk 10) Emberi kapcsolatok /.Befolyásolhatóság és meggyőzhetőség: a szociális befolyásolás folyamatai, társas konfliktusok 11) Emberi kollektívák a csoport-élet lélektana / Csoporttípusok, csoportismérvek, multiperszonális kapcsolatok 12) Emberi kollektívák a csoport-élet lélektana / A formális és informális kiscsoport belső rétegződése 13) Emberi kollektívák a csoport-élet lélektana A formális és informális kiscsoport belső rétegződése 14) Emberi kollektívák a csoport-élet lélektana / Kiscsoport-jelenségek: csoportnormák, légkör, értékek, hatékonyság, konformitás, nonkonformitás, közvélemény, szervezeti konfliktusok a csoportban 15) Emberi kollektívák a csoport-élet lélektana / A formális kiscsoport fejlődése, a vezetői típusok és azok hatása, az egyén és csoport viszonya, a referenciacsoport 16) A tömegek világa /.Tömegjelenségek: a tömeg fogalma, fajtái, ismérvei,

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 4. oldal, összesen: 9 tömegviselkedés: katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, lincselés 17) A tömegek világa /.Kollektív tudatjelenségek: közvélemény, híresztelés mint rémhír, pletyka, propaganda, valamint a divat, babona, előítélet jelenségei Pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok és betegségek funkciózavarok 1) Természetes zavarok: váratlan szituáció, kényszerítő körülmények, fáradtság, túlterhelés, betegség, láz, sebesülés, gyászreakció, szorongás, stressz. 2) Az érzékelés-észlelés zavarai: túlérzékenység, csökkent érzékenység, érzékszervi tévedések: optikai, akusztikus, kémiai ingerek, bőr- és egész test csalódásai, az illúzió és hallucináció. 3) A figyelmi működés zavarai: szórakozottság, dekoncentráció, túl éber figyelem, csökkent éberség. 4) A tudatműködés zavarai: szomnolencia, szopor, kóma, agykéreg és mozgatórendszer károsodás, integritás és világosság zavarok, disszociáció. 5) Az emlékezés zavarai: kvalitatív: paramnéziák, katatim emlékezés, 2.kvantitatív: hypermnézia, hypomnézia: konfabuláció, amnézia. A felejtés okai: interferencia, inaktivitás, Alzheimer és Korszakov szindróma. 6) A gondolkodás zavarai:.alaki: inkoherens gondolkodás, gondolatcsapongás, 2.tartalmi: depresszív-euforizáló-megalomán-mikromán-vonatkoztatásos téveszmék. 7) Az érzelem zavarai: 1.szegényes: elsivárosodottság, révültség, érzelmi infantilizmus, apátia, depresszió, pszichopátia, 2.felfokozott: kóros indulat, fokozott ingerelhetőség, emocionális inkontinencia, mánia, neuraszténia, hisztéria, érzelmi disszociáció. 8) A motiváció zavaraival magyarázható jelenségek: polidipszia, anorexia nervosa, bulimia, dezintegráció, szexuális perverziók, nemi identitás zavarok, szerzett éhség, utódápolási zavarok, szeretethiány, kóros kötődés, intolerancia, önismerethiány, önzés, önfeláldozás, frusztráció, igénytelenség, kompetencia zavarok. 9) A magatartás zavarai: szélsőséges extro-introverzió, hipermotilitás, devianciák: öngyilkosság, kábítószerezés, alkoholizmus, szipózás, szekták, csövezés, kriminalitás. 10) Az írástevékenységet befolyásoló speciális zavarok: az extrapiramidális rendszer sérülése, a manipuláció és grafomotorika zavarai, az írásképesség fiziológiai eredetű zavarai: ataxia, agráfia, afázia, diszgráfia, szomatognózis, alexia, diszpraxia, apraxia. Pszichés (pszichiátriai) betegségek 1) Organikus pszichózisok / szenilis demencia, preszenilis demencia, arterioszklerotikus demencia, alkoholos pszichózis, delirium tremens, alkoholos hallucinózis, drog-elvonási szindróma, drog által okozott paranoid és/vagy hallucinációs állapot, szimptomatikus pszichózisok 1) Endogén pszichózisok / szkizofréniák, affektív pszichózis: mánia, depresszió, cirkuláris pszichózis, reaktív pszichózisok: depresszív reakciók, reaktív nyugtalanság, paranoid reakció 2) Neurózisok (neur. hypochondrica, neur.phobica, neur. anancastica, hisztériás neurózis, pánikbetegség, neuraszténia) 3).Pszichoszomatikus betegségek ( stressz-ulcus, gyomor-nyombélfekély, colitis ulcerosa, egyes bőrbetegségek, hypertónia, diabetes mellitus, migrén, egyes hipertireózisok, aszthma, angina pektoris, szívinfarktus) 4) Személyiségzavarok (magányos/különc: paranoid, szkizoid, feltűnő/dramatikus: borderline, hisztrionikus, disszociális, aggodalmaskodó/szorongó: elkerülő, dependens, kényszeres, nem osztályozott) 5) Az értelmi fejlődés zavarai (debilitás, imbecillitás, idiotizmus) 6) Szenvedélybetegségek (kávé, dohányzás, drog, alkohol-fogyasztás, játékszenvedély, tvsorozat)

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 5. oldal, összesen: 9 A tanácsadás lélektana mentálhigiéné 1) A tanácsadás lényege, végső célja, etikája, a felelősség kérdése. A segítés fogalma és közege. 2) A tanácsadás (segítés) szükségessége, formái, területei 3) Beavatkozási lehetőségek (támogató, konfrontáló, informatív, katalizáló, katartikus, utasító) a segítő kapcsolatban 4) A tanácsadó és tanácskérő személyisége 5) A célzott (intencionális) tanácsadás alapdimenziói: a tanácsadás folyamata, átfogó szemlélete, a kliens felmérése 6) A szakszerű tanácsadás feltételei, technikája (odafigyelés, befolyásolás, empátia, kongruencia, verbális és non-verbális kommunikáció tudatos használata, a hatásköri átlépés felelőssége) 7) A konzultáció és szupervízió szükségessége, szabályai, mentálhigiénés szerepe: 8) A mentálhigiénés konzultáció formái: közvetlen párbeszéd közvetett segítség, konzulens centrikus, kliensközpontú és esetközpontú konzultáció.

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 6. oldal, összesen: 9 Az írásbeli vizsgarészen minden vizsgakérdéshez külön megoldási instrukciót kell adni, illetve tájékoztatót kell mellékelni a vizsgázó részére a teljesítmény értékeléséről (max. pontszám megjelölése feladatonként). Írástörténet ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK Az írás mint kultúrtörténeti jelenség 1. Az írás fogalma, előzményei i. (barlangrajzok, hírnökbot, rováspálca, billog, kagylófüzér), kialakulása és fejlődése, összefüggései az írás gazdasági és társadalmi funkciójával, összefüggések a nyelvvel, írásrendszerek (kép-, fogalom-, szó-, szótag-, és a betűírás). 2. Az írás technikai feltételeinek fejlődése és összefüggései az írás grafikus jellemzőivel i. (mezopotámiai, egyiptomi, protosínai, föníciai, héber, arab, arámi, indiai, ógörög, glagolita, cirill, görög írás, rúnaírás, a latin betűs írás története és sajátosságai). 3. A magyar írásbeliség kialakulása és fejlődése (székely rovásírás, a magyar latin betűs írás kialakulása). 4. Íráshordozók és íróeszközök kapcsolata, íróeszközök fajtái. 5. Az írás mint kommunikációs eszköz 6. Egyes mai írások rendszerbeli és grafikus jellegzetességei (héber, arab, kínai, japán, cirill írás). Grafológiatörténet 1) A korai említések: Prosper, Baldo, Severinus, Lavater. 2) Újabb kori fejlődés: Michon, Crepieux-Jamin, Lombroso. 3) XX. sz. elméleti és szervezeti fejlődése (Klages, Pulver, Pophal, 4) Wieser, Saudek, Moretti, Wittlich, 5) Müller, Enskat, Heiss- Gross, Alfons Lüke munkássága, szemlélete, módszere. 6) A hazai grafológia története a II. világháború előtt, kiemelkedő grafológusok munkássága. 7) A hazai grafológiai szervezeti élet a II. világháború után. 8) A grafológia főbb elméletei, módszerei (jelmagyarázat, szimbolikai grafológia, mozgásfiziológiai elmélet, kockaelmélet, holisztikus grafológia) 9) Grafológiai terminológia (a grafológiai terminus technikusok történeti és szemléletbeli eltéréseinek összeegyeztetése, az egységes tudományos szaknyelvhasználat érdekében).

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 7. oldal, összesen: 9 Írástan Szerkezettan Az írás szerkezeti egységeinek meghatározása, felismerése (tömb, margók, megszólítás, aláírás, sorok, szavak, betűk, betűelemek: kötővonal, törzsvonal, ovál, hurok, kezdővonal, végvonal, ékezet, áthúzás, vonal. Írásnormák A tanult norma és az egyéni norma fogalma. Magyarországon tanított normaírások főbb típusai (kalligrafikus szépírás, zsinórírás, cés-kötéses álló írás, Virágvölgyi-féle egyszerűsített dőlt írás). Más nemzetek normaírásainak jellemzői (néhány példa). Az írás biofiziológiai alapjai - Az írástevékenység megvalósításában szerepet játszó ideg- és izomrendszeri struktúrák (a látás, hallás, téri tájékozódás, beszédértés és produkció, mozgásvezérlés szenzoros és motoros agyi központjai, a kéz anatómiai felépítése, a jobb- és balkezesség központi idegrendszeri megjelenése, balkezesség és írástechnika). - Az írástevékenység mechanizmusa (az írás pszichomotoros nyelvi készség és vizuomotoros koordináció alapján zajló mozgásfolyamatként való értelmezése, az írómozgás biomechanikai alapelvei). - Az írástanulás élettani és pszichés feltételei (csont-, izom- és idegrendszeri anatómiai és funkcionális fejlettség, a szenzoros, motoros és koordinációs működőképesség sajátos követelményei, az értelem, a beszéd, a figyelem és a mozgáskészség fejlettségbeli követelményei, motivációs tényezők szerepe). - Az íráskép individualizálódása (fogalma, folyamata, tényezői). - Az írástanulás és az írástevékenység zavarainak fogalma, etiológiája és tünetei, organikus és pszichés eredetű problémák hatása az írásképre (biológiai okok: életkor, betegség stb). - Külső tényezők hatása a kézírásra pl. írófelület, íróeszköz és íráskép összefüggései, íróhelyzet, fényviszonyok stb. Az általános lélektan alapjai 1) A pszichológiáról általában (fogalma, tárgya, módszerei, irányzatai) 2) Érzékelés észlelés (fogalmuk, pszicho-fiziológiai alapjuk; típusai, formái: tárgyak, pontok, csíkok, vonalak, tér- és mozgásészlelés, érzéki csalódások; perceptuális tanulás) 3) Figyelem (fogalma, pszicho-fiziológiai alapjai, működése, tulajdonsága) 4) Tudatos és tudattalan, tudati állapotok 5) Tanulás és tudás (fogalma, formái és azok jellemzői) 6) Emlékezés (fogalma, fiziológiája, az információfeldolgozás folyamata, szakaszai, a felejtés) 7) Képzelet (fogalma, kialakulása, csoportosítása, az anticipáció jellemzői) 8) Gondolkodás (fogalma, típusai, stratégiái, fogalomalkotás, kategorizáció, döntés)

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 8. oldal, összesen: 9 9) Intelligencia és kreativitás (fogalmuk, jellemzőik, struktúrájuk, mérésük, összehasonlításuk). A tehetség lényege és típusai 10) Motiváció (fogalma, biológiai alapja, a motivált viselkedés csoportosítása: 11) fiziológiai motívumok: a. hő-víz-táplálkozási reguláció, szexualitás, utódápolás, szülői viselkedés 12) érzelmi motívumok: a. szeretet, félelem, agresszió, altruizmus 13) szociális motívumok: a. kognitív, humán-specifikus: kompetencia, önaktualizáció, teljesítménymotiváció) 2. Kapcsolódó fogalmak: ösztön, szükséglet, homeosztázis, drive, reguláció, imprinting, szorongás, frusztráció, autonómia, aktivitás, kíváncsiság, önmegvalósítás, igénynívó, sikerorientáció, kudarckerülés 14) Érzelem (lényege, fiziológiája, osztályozása, sajátosságai, kifejeződése, az érzelmekhez kötődő lelki jelenségek: ambivalencia, konfliktus, tolerancia, empátia) i. Pszichikus tulajdonságok (öröklődés és nevelés, adottság, vérmérséklet, jellem, rátermettség, hajlam, képesség, tehetség, beállítódás, attitűd, érdeklődés, orientáció, karakter) Statisztikai alapismeretek 1) A grafológia tudományosságát vizsgáló kutatások módszerei, eredményei és értékelésük (validitás, reliabilitás, objektivitás, standardizáció szerint). 2) A humán tudományok és a grafológia mérési, matematikai elemzési lehetőségei, a méréselmélet alapjai, skálázási technikák. 3) Az írás méréstechnikai modellje (mérési algoritmusok, mérőskálák, mértékegységek). Általános adatfelvételi szabályok (vizsgálati helyek, mérőeszköz kezelés, leolvasási és számítási pontosság, mérhető eszközök elkülönítése). 4) A szerkezeti elemek normálértékei és megengedett ingadozásai. 5) A matematikai elemzések feltételei (elemszám, függő és független változók). 6) Alapfogalmak (átlag, szórás, medián, módusz, kvartilis, szignifikancia, validitás, reliabilitás, objektivitás, standardizáció fogalma stb). 7) A leggyakrabban használt matematikai statisztikai eljárások és hatókörük (descriptív elemzések technikája, korreláció, t próba, khi2 próba, varianciaanalízis stb).

Összeállítás: dr.szidnai László, 2004 9. oldal, összesen: 9 GYAKORLAT /Szakdolgozat Méréstan Az írásváltozók vizsgálata 1. Méréselméleti alapfogalmak, mérési eljárások és fogalmak (segédvonalak és nevezetes pontok, fogalmi meghatározások). Vizsgálati sorrend. 2. Méretjellegű változók vizsgálata, értékelése (az írásszerkezeti egységek, mint magasság-, szélesség-, távolságjellegű vizsgálata). 3. Alakjellegű változók vizsgálata, értékelése, a szerkezeti egységek alakjellegű vizsgálata. 4. Irányjellegű változók vizsgálata, értékelése (az írásszerkezeti egységek helyzete, iránya, dőlése). 5. Dinamikai jellemzők vizsgálata, értékelése (sebesség, nyomaték). 6. Komplex változók vizsgálata (kötöttség, ritmus, harmónia, tagoltság, szabályosság, feszültségi fok, vonalminőség, mozgás/formahangsúly, természetesség, esztétikusság, sűrűség, lendület stb). 7. Mérési dokumentáció készítése. Elemzéstan 1. Elemzési technikák alkalmazása, különböző elemzési algoritmusok ismerete, alkalmazása:.holisztikus, funkciókocka és egyéb algoritmizálható vizsgálati eljárások 2. komplex grafikus eljárások, értelmezési rendszerek ismerete, alkalmazása pl. Lükediagram, Wittlich-, RománStaempfli-féle pszichogram, stb. 3. A grafikus jegyek személyiségterületek szerinti csoportosítása, illetőleg a vizsgálat céljának megfelelő jel-együttes kiválasztása, vizsgálata, értékelése, értelmezése. 4. Átfogó személyiség-leírási gyakorlat, személyiségkép készítési technikák. A szakdolgozat egyik speciális fajtájával (esettanulmány) kapcsolatban lásd a Hogyan írjunk szakdolgozatot? Cikket.