Szkizofrénia, szkizotípi piás és paranoid (téveszm veszmés) s) zavarok tünettana t és diagnosztikai kritériumai riumai (F20..-F29..) F29..) (295..-298..) 298..) Dr. Makkos Zoltán Nyírő Gyula Kh.. I. Pszichiátriai Osztály Klinikai és s mentálhigi lhigiéniai szakpszichológus képzk pzés Budapest, 2012 február r 28.
Amiről l szó lesz Pszichózis zis definíci ciója Általános tünettan, t diagnosztika A pszichózis zis törtt rténete Pszichózis zis - pszichiátriai betegségek gek Osztályoz lyozási nozológiai rendszerek -- BNO-10 (ICD-10), DSM-IV Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid (téveszmés) zavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai (F20..-F29..) (295..-298..) - szkizofrénia spektrum betegség Kannabisz szkizofrénia
Maureen Oliver: Experiences of psychosis 1998 Ruth Gikow: Psychosis Two Napoleans and a Josephine 1937
Pszichotikus állapot definíci ciója Pszichotikus állapot pszichózis: zis: régi fogalom (XIX. sz.) súlyos érzelmi-,, gondolkodási si-,, viselkedészavar szavar objektiv és szubjektiv élmények megkülönb nböztetése kommunikáci ció nagyfokú zavara érzékcsalódások, sok, téveszmt veszmék személyis lyiség g szétes tesése se - bizarr magatartás eltérő etiopatogenezis,, kimenetel Valóságvizsg gvizsgálat (realitáskontroll) elégtelens gtelenségege Éber tudat!
Szkizofrénia spektrum betegség pszichózis zis hátterh tterében leggyakrabban szkizofrénia spektrum betegség áll Tünettani diagnózis DSM-IV, BNO-10 - klinikai pszichodiagnosztika - tünetbecslő skálák Sürgősségi pszichiátria agitálts ltság, auto- és heteroagresszivitás Veszélyeztet lyeztető állapot
Pszichopatológia Kóros lelki jelenségek tudománya, leírója A pszichiátriai kivizsgálás és s diagnosztika lelke szimptomatológia szindromatológia - etiológia általános pszichopatológia kóros megnyílv lvánulások (tünetek) részletes pszichopatológia tünetcsoportok osztályoz lyozási rendszerek
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Kognitiv struktúra ra Érzékelés s zavarai: (percepció appercepció) - külvilág g elidegenedése - megváltozotts ltozottságérzés - tér- és s időélm lmény zavara (dysmegalopsia( dysmegalopsia) - testséma zavara: - depersonalisatio: : testrészek szek - doppelt orientáci ció: : két k t cselekvés - derealisatio: : szubjektív élmények irány nyítanak - tévely (Wahn): komplex zavar én-központúság
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Érzékelés s zavarai: (percepció appercepció) - illúzi zió: : inger inadekvát érzékelés - affect illúzi zió, pareidolia - hallucináci ció: : inger nélkn lküli li érzékelés - akusztikus, vizuális, haptikus, olfaktórikus - coenaestopátia tia (kóros szervérz rzés) (drog, sérülés, s s, alk. halluc., patológi giás s részegsr szegség) g) - képzetanomáliák - emlékez kezési halluc., confabulatio
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Gondolkodás s zavarai: - alaki zavarok - felgyorsulás s (gondolatrohanás, inkochaerencia) - gondolatelvonás - gondolatfelhangosodás - meglassult gondolkodás s (tapadó viszkózus) zus) - gondolatelvonás - hasadás s (schizis( schizis): normál és s patológi giás s gond.
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia - tartalmi zavarok - incochaerens gondolkodás értelmetlen gondolatsorok - schizophasia (Zerfahrenheit,, kuszaság) katathymiás gondolkodás (érzelem-vezérelt) mágikus (archaikus) gondolkodás
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia - tartalmi zavarok túlértékelt eszme: kényszerképzet (kóross rosság g tudatában) téveszme (doxazma( doxazma): kóros forrásb sból l eredő,, mindig az Énre vonatkoztatott téves t ítélet, mely korrigálhatatlan - megaloman doxazmák (egodyastole): religiosus inventatoros erotikus
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia - microman doxazmák (egosystole) persecutoros (üldöztetéses) vonatkoztatás s (TV-ben róla r beszélnek) kóros jelentőségtulajdon gtulajdonítás s (projectio( projectio) (kézfog zfogás, tekintet) befolyásoltat soltatás élménye önvádlásos-bűnösségi meglopatásos féltékenységi hypochondriás
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Elsődleges doxazma Tévelyállapotllapot (Wahnstimmung) eredet: kóros k észlelés, s, kulcsélm lmény Másodlagos doxazma pszichopatológiai törtt rténés s következmk vetkezmény (hallucináci ció) Indukált doxazma (többnyire hozzátartoz tartozótól) Holothym téveszme (hangulat által irány nyított) (mánia megaloman,, depresszió microman)
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia - Rendszerezett doxazma egy gondolat, képzetsor k körék csoportosul paranoid mechanizmus észleléseket seket beépíti a rendszerbe - Rendszerezetlen doxazma (hebefrén típusú szkizofrénia)
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Affektív v struktúra ra Minőségi változv ltozások Az érzelmi élet csökkent igénybevehet nybevehetősége - közöny apátia - stupor (heves ingerekre) teljes pszichomotoros gátoltság - katatonia (sch,, depresszió) életveszélyes lyes állapot - emocionális kiürülés - autizmus (komplex motoros, akarati).
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Affektív v struktúra ra Szorongás vitalis elemi nagyságrendbeli különbség Suicidium beszűkült tudatállapot sokféle ok veszélyeztet lyeztető állapot kérdk rdése
Pszichotikus állapot tünettanat - pszichopatológia Konatív struktúra ra Pszichomotorium zavara - cselekvés s folyamatának zavara: katatonia hyperkinesia (felfokozott mozgások) perseveratio (mozgások ismétl tlődése) verbigeratio (értelmetlen szavak ismétl tlése) jactatio (céltalan hánykh nykódás) raptus (váratlan agressziv cselekmény) negativizmus (negativisztikus viselkedés) s) mutacizmus (némas maság) apátia, stupor (teljes pszichés és s motoros gát.) g
Differenciáldiagnosztika - anamnézis: pszichoaktiv szer (intoxikáci ció,, megvonás), szomatikus állapot, betegség - premorbid funkciózavar, életkor - szomatikus kivizsgálás s (labor, terhesség, EKG, EEG, CT) Tudatzavar: vigilitás (energetikai) tartalmi (integráci ciós) Delirium (ködös állapot) kérdk rdése!
A pszichózis zis törtt rténete ókor: megszállotts llottság, démonok d -- ókori görögök: g Hippokratész: betegség g! -- rómaiak: Celsus: : mánia, m téboly t (morfin, kannabisz) jog: beszámíthatatlans thatatlanság g fogalma, bánásmb smód középkor: megszállta az ördög, Isten büntetb ntetése -- boszorkányok kérdk rdése, tünetek t jellege -- arab orvostudomány: elkülönített létesl tesítmények újkor eleje: félelem, f gondviselés s ajánd ndéka
A pszichózis zis törtt rténete felvilágosod gosodás s levegője (XVIII. sz.) -- pszichiátria önálló diszciplina Napoleon: : 1 megye 1 tébolyda t gyógy gyító hely Pinel, Esquirol, Griesinger: a pszichiátria tudományos korszaka griesingeri tétel: tel: az elmebetegségek gek az agy betegségei gei
Philippe Pinel (1745-1826) 1826)
Pinel levette a láncokatl ncokat (1798)
elmebetegudvar (Zsakó István n 1933)
forgatható szék (Zsakó István n 1933)
A pszichózis zis törtt rténete Magyarországi gi intézm zményi kezdetek: 1840: Pálya P József J magán őrjintézet 1857: Kolozsvár, első elmeosztály ly 1863: Nagyszeben, első nagy állami elmegyógyint gyintézet 1868: Lipótmez tmező 1883: Angyalföldi ldi tébolydat 1896: Nagykáll lló - folyamatos pszichotikus állapot
A pszichózis zis törtt rténete Az elmebetegség g kérdk rdése Lechner Károly: elmebeteg az, akinek kóros k észrevevései sei vannak és s ezeknek az észrevevéseknek seknek kórosságát t felismerni nem tudja alkalmazkodás s! őrült: mánim niás állapot bolond: szkizofrénia kis pszichiátria nagy pszichiátria: szkizofrénia paranoia oligofrénia Huntington-kór
Pszichotikus állapotok Szkizofrénia, szkizotípi piás, paranoid zavarok -- pszichózisok zisok nagyobb részer Hangulatzavarok -- depresszió,, mánia m (régi: affektiv pszichózis) zis) Organikus zavar okozta pszichotikus zavar Pszichoaktiv szer okozta pszichotikus zavar Kényszerbetegség Táplálkozási magatartás s zavarai Gyermekágyhoz társult rsuló pszichotikus zavar Személyis lyiségzavarok Mentalis retardáci ció
Osztályoz lyozási nozológiai rendszerek A pszichiátriai betegségek besorolásának az igénye egyidős a pszichiátriával. leíró rendszerezés, tünetegyüttesek rendszerezése, betegségegységek rendszerezése - a nagy professzor elve - szakértői konszenzus elve (1950-es évektől) klasszifikáció: szakemberek kommunikációja oktatás kutatás statisztikai elemzés kvantitatív-pszichometriai megközelítés
Osztályoz lyozási nozológiai rendszerek BNO-10 (ICD-10) (WHO 1992) európai hagyomány statisztika egytengelyű betegség helyett zavar 11 fő kategória DSM-IV (DSM-IV IV-TR) (APA 1994) amerikai kutatás multiaxiális (I., II., III., IV., V.-tengely) 17 betegségcsoport konvergencia BNO-11? DSM-V?
Szkizofrénia, szkizotípi piás és paranoid (deluziv) rendellenességek Szkizofrénia Tüneti diagnózis heterogén n betegségcsoport gcsoport Prevalencia: : 1% (0,85%) nő=ffin Nemek: egyenlő Első epizód d 20-35 éves (aktív) korban Ókori leirások E. Kraepelin 1896: dementia praecox E. Bleuler 1911: Szkizofrénia (hasadtelm( hasadtelméjűség) ) elnevezés
Emil Kraepelin (1856-1926) 1926) Eugene Bleuler (1857-1939) 1939)
Szkizofrénia etiológi giája Biológiai elméletek letek - genetika: elsőfok fokú rokon: 10% multigénes nes,, SNP, CNV: 1-es, 1 5-ös, 5 22-es kr. - idegfejlődési: intrauterin-obsztetrikus esemény hipoxia,, vírusinfekciv rusinfekció, preeklampszia, rh-inkomp inkomp. - biokémiai: dopamin, glutamát,, GABA Pszichoszociális lis: - pszichodinamika: : regresszió (2. életév) éretlen énvédő mech. - család és s társkapcsolatt
Szkizofrénia Tünettan - Bleuler: négy A A - 1. Asszociáci ciós s zavar - 2. Affektív v zavar - 3. Ambivalencia - 4. Autizmus - Crow és Andreasen: - pozitív v tünetekt - negatív v tünetekt - Premorbid funkciók prodromális szakasz
A szkizofrénia betegség g lefolyási típusait (P. B. Jones, P. F. Buckley: : Schizophrenia, Elsevier 2006)
Szkizofrénia BNO-10 F 20... Általánosságban a gondolkodás, a percepció torzulása (szétt ttöredezése és s nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a szkizofréni niákat A tudat tiszta és s az intellektuális lis képességek megtartottak, de meghatározott kognitív v deficit kialakulhat a lefolyás s során. A szkizofrénia lefolyása lehet folyamatos vagy epizodikus, progresszív v vagy stabil deficitekkel, illetve lehet egy vagy több epizód d teljes vagy részleges r remisszióval val. DSM-IV 295... A. Jellemző tünetek: két k t (vagy több) az alábbiakb bbiakból: (1) téveszmt veszmék (2) hallucináci ciók (3) inkoherens beszéd (4) szembeszökően en szétesett vagy kataton viselkedés (5) negatív v tünetekt B. Szociális/foglalkoz lis/foglalkozási si diszfunkció: C. Időtartam: legalább hat hónap h D. Szkizoaffektív zavar kizárhat rható: E. Pszichoaktív szer kizárhat rható: F. Átfogó fejlődési zavarral való kapcsolat:
Szkizofrénia BNO-10 F 20.0 Paranoid szkizofrénia téveszmék, hallucináci ciók F 20.1 Hebephrenia dezorganizáci ció,, hangulat DSM-IV 295.3 TéveszmT veszmés s (paranoid( paranoid) ) típust A. Egy vagy több t téveszmt veszmében vagy gyakori hanghallásokban való elmélyed lyedés. B. nem jelentős: inkoherens beszéd, szétesett vagy kataton magatartás, eltompult vagy inadekvát érzelmek. 295.1 Dezorganizált (hebefr( hebefrén) típus A. A következk vetkezők k mindegyike: (1) inkoherens beszéd (2) szétesett magatartás (3) inadekvát érzelmek B. A kataton típus kritériumai riumai nem teljesülnek. lnek.
Szkizofrénia BNO-10 F 20.2 Kataton szkizofrénia pszichomotorium F 20.3 Nem differenciálhat lható nem a korábbi altípusok DSM-IV 295.2 Kataton típus legalább két k t tünet: t (1) motoros immobilitás (2) mértm rtéktelen motoros aktivitás (amely látszl tszólag céltalanc (3) extrém m negatívizmus (látsz tszólag motiválatlan ellenáll llás s minden felszólításnak) snak) vagy mutizmus (4) sztereotíp mozgások, manierok (5) echolalia vagy echopraxia 295.9 Nem differenciált típust Az A-kritA kritérium rium tünetei t fennállnak, de a paranoid, hebefrén vagy kataton típusok nem teljesülnek. lnek.
Szkizofrénia BNO-10 F 20.4 Szkizofrénia utáni depresszió F 20.3 Reziduális szkizofrénia progrediáló típus negatív v tünetekt F 20.6 Szkizofrénia szimplex különc magatartás összes teljesítm tmény csökk kk. DSM-IV 295.2 Reziduális típus A. Nem észlelhetők k kifejezett téveszmék, hallucináci ciók, inkoherens beszéd és s szétesett vagy kataton magatartás. B. A zavarnak folyamatosan vannak jelei, mint negatív v tünetek t megléte, ill. az A-kritA kritérium rium tünetei t elhalványult formában ~ szkizotip személyis lyiségzavar F 20.8 Egyéb b szkizofrénia
Perzisztáló paranoid (deluziv) rendellenességek BNO-10 F 22... hosszan tartó (évek) téveszme( t veszme(ék) hallucináci ció nem jellemző F 22.0 Paranoia (deluziv( zavar) paranoiditás kérdése rendszerezett téveszme t Prevalencia: : 0,03% (4%) F 22.8 Perzisztáló paranoid zavar időskor elmezavar nő>ffi Prevalencia: : 0,2% (5-6%) (65 éves kor felett) DSM-IV 297.1 Paranoid pszichotikus zavar A. Nem bizarr téveszmt veszmék k (azaz olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyek a való életben is lehet) legalább egy hónapig h fennállnak. B. A szkizofrénia A-kritA kritériuma riuma soha nem teljesül. l. C. viselkedés s nem különlegesk D. rövid r hangulatzavar lehet E. nem pszichoaktiv szer Altípusok: eratománi niás grandiózus féltékenységi persecutors szomatikus
Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek BNO-10 F 23... Akut pszichotikus állapot max.. néhány n ny hónap h F 23.0 Akut polimorf pszichózis zis nem szkizoform F 23.1 Akut polimorf pszichózis zis szkizoform ( régi: r reaktiv szkizofrénia) pszichoszociális stresszor Prevalencia: : ritka DSM-IV 295.4 Szkizofreniform zavar A. A szkizofrénia A-, A, D-D és s E-E kritériumai riumai teljesülnek. lnek. B. Az epizód d tartama (aktiv( aktiv, prodromáls ls, reziduális fázis): min. 1 hónap h - max.. 6 hónap h Jó prognózis: (1) főleg f pszichotikus tünetekt 4 héten h belül (2) tanácstalans cstalanság (3) jój premorbid funkció (4) megfelelő érzelmek
Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek BNO-10 F 23.8 Akut és átmeneti pszichotikus zavar Pszichoszociális stresszor Prevalencia: : 1,4/100000 Indukált pszichotikus zavar (folie a deux) DSM-IV 295.4 Rövid R pszichotikus zavar A. Az alábbi tünetek t egyikének (vagy többnek) megléte: (1) téveszmt veszmék (2) hallucináci ciók (3) inkoherens beszéd (4) durván n szétesett vagy kataton magatartás B. A pszichotikus zavar tartama: Min. 1 nap - max.. 1 hónap, h a premorbid funkciók k visszatérnek C. nem pszichotikus hangulatzavar, szkizoaffektív zavar, pszichoaktiv szer
Szkizoaffektív zavarok BNO-10 F 25... A szkizofrénia és s a depresszió vagy mánim niás állapot tünetei t egy időben észlelhetők F 25.0 Szkizoaff.. z. mánim niás s típusat F 25.1 Szkizoaff.. z. depr.. típusat F 25.2 Szkizoaff.. z. kevert típusat Prevalencia: : 0,5-0,8% 0,8% nö>ffi DSM-IV 295.7 Szkizoaffektív zavar A. A zavar olyan folyamatos periódusa alatt egy ideig vagy major depresszív v vagy mánim niás s vagy kevert epizód d a szkizofrénia A-tüneteivel. A B. A zavar bizonyos periódus dusában legalább két k t hétig h fennálltak téveszmék k vagy hallucináci ciók. C. A hangulatzavar kritériumainak riumainak megfelelő tünetek jelen voltak a zavar teljes időtartam tartamának jelentős részében. D. A zavar nem pszichoaktív szer következtében jött j létre. l Altípusok: Bipoláris típust Depressziós s típust
Pszichotikus állapot Spektrum betegség g? BNO-10 Nem F 20.*! F 06... - primer cerebrális megbetegedés - szisztémás s megbetegedés - exogen toxikus anyagok - endokrin zavarok - más s szomatikus betegségek gek F 28 Egyéb b nem-organikus pszichotikus rendellenességek DSM-IV 293.8.. Pszichotikus zavar... miatt Hallucináci ciók k vagy téveszmt veszmék vannak előtérben. Az anamnézis, a fizikális vizsgálat vagy a laboratóriumi riumi leletek alapján n adat van arra, hogy a zavar egyenes élettani következménye az általános egészs szségi állapotnak. Nem más m s mentális zavarral. Nem kizárólag delírium folyamán. 298.9 Pszichotikus zavar k.m.n. F 29 Nem-org org.. pszichózis zis k.m.n.
Droghasználat indukálta pszichózis zis Pszichotikus állapotok Moore TH et al.: Cannabis use and risk of psychosis or affective mental health outcomes: : a systematic review. Lancet.. 2007 Jul 28;370(9584) - 35 közlemk zlemény (4804 ref.) - esélyh lyhányados: használat: 1,41 OR rendszeres használat: 2,09 OR - dózis-válasz hatás - affektiv betegségek: gek: nincs egyértelm rtelmű kapcsolat - döntéshozók k felé: : elég g bizonyíték k a magasabb rizikóra ra
Saját t vizsgálat (cél) a kannabisz-haszn használat mellett kialakuló és s a szerhasználat nélküli li szkizofrénia spektrum betegség g klinikai és farmakoterápi piás jellegzetességeinek geinek összehasonlítása: sa: - akut és s fenntartó antipszichotikus kezelés s jellegzetességei gei - szocio-demogr demográfiai és anamnesztikus adatok elemzése - terápi piás s válasz v összehasonlítása sa - korábbi szuicid magatartás s előfordul fordulása a két k t alcsoportban
Saját t vizsgálat (konklúzi zió) a kannabiszt használó szkizofrén betegeket koraibb betegségindulás jellemzi és a férfiak veszélyeztetettebbek rendszeres kannabisz-használatot követően szkizofréniás tünetek kialakulásában a kannabiszt nem használó csoportban a férfiak esetén észlelt ötszörös korábbi öngyilkossági ráta jelentős különbségre mutat rá, mivel a szuicid viselkedés a szkizofréniára kifejezetten jellemző marker az akut pszichotikus állapotban észlelhető pozitív és negatív tünetek valamint az agresszió előfordulásánál a szignifikáns különbségek hiánya arra utal, hogy a rendszeres kannabiszhasználat mellett kialakult tartós pszichotikus zavart szkizofrénia spektrum betegségnek kell tekintenünk
Saját t vizsgálat (konklúzi zió) a hospitalizációk rövidebb ideje és az alacsonyabb antipszichotikum dózisok alapján a szerhasználó szkizofrén csoportot az atípusos antipszichotikumokra adott jobb terápiás válasz jellemzi a szerhasználó alcsoportban gyakoribb hosszúhatású gyógyszerforma alkalmazása arra utal, hogy e betegeket rosszabb compliance jellemzi
Egy mondat a pszichózis zis terápi piájáról Pszichotikus állapot Antipszichotikum
Összefoglalás Pszichotikus állapot - leggyakrabban szkizofrénia spektrum betegség (F 20..-29..) 29..) (295..-298..) 298..) Tünettan, különbk nböző etiológia súlyos érzelmi-,, gondolkodási si-,, viselkedészavar szavar pozitív-,, negatív v tünetek, t elemi szorongás valóságvizsg gvizsgálat (realitáskontroll) elégtelens gtelenségege kognitív, szociális diszfunkció
Köszönöm m a figyelmet!